Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába."— Előadás másolata:

1 Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába

2 Folyamatok 2004-ig II. Világháború utáni helyzetben a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek Római szerződés -> a Közös Agrárpolitika céljait a 39. cikkelyben rögzítették A KAP gyakorlati megvalósításáról folytatott tárgyalásokon 1962-ben fogalmazták meg az alapelveket A nyolcvanas évek elején került sor a KAP első jelentős átalakítására: : Intézményes árak befagyasztása, kvótarendszer es reform, nagy jelentőségű: ár és jövedelempolitika szétválasztása. „Agenda 2000” reform, ami az 1992-ben rögzített irányba lépett tovább végén a Brüsszeli csúcstalálkozón 2013-ig befagyasztották a KAP kiadásokat II. Világháború után kommunista hatalomátvétel. Megindul az államosítás, illetve a TSZ-esítés. Nincs önálló agrárpolitika. Kádár rendszer: TSZ+háztáji. „Aki nincs ellenünk az velünk van” 1985-ig a magyar mg. dinamikus része a nemzetgazdaságnak között ez a növekedés megáll, így jut el az ország a rendszerváltáshoz Új agrárpolitika meghirdetése, aminek célja: a jelenleginél hatékonyabb, alkalmazkodóbb, piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése. Kimondja: A magyar gazdaság ezen belül az agrárgazdaság felzárkóztatása, a mai periférikus helyzetből való kimozdulás az európai fejlett régiókhoz történő csatlakozással lehetséges. A Kormány erre vonatkozó szándéka az agrárgazdaság számára kiinduló feltétel. Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. 3-5

3 A magyar mezőgazdaság helyzete az uniós csatlakozásig A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése , , , , , , ,0 Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 118

4 A mezőgazdasági termelés volumenének változása (Növényi és állati termékek együtt) Országok Szlovénia Lengyelország Cseh Köztársaság Bulgária Szlovákia Magyarország Észtország Litvánia Lettország 1995/1988 % 100,8 92,0 77,3 76,7 70,0 63,2 56,5 46,4 45,5 Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 142

5 Országok OECD EU USA Magyarország Lengyelország A mezőgazdaság támogatottsága Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 154

6 Hogyan érkezik meg tehát Magyarország az Uniós csatlakozáshoz? A termelés növekedése megtorpan és csökken A rendszerváltás valamint a piacgazdaságba való belépés negatív hatása A támogatottság szintje folyamatosan csökken Megváltozik a birtokstruktúra, csökken a kisbirtokos gazdaságok száma Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) alapján

7 Folyamatok május 1 után A gazdák száma 7-ről 11 millióra nőtt A megművelt földterület 30%- kal nőtt A növénytermelés 10-20%-kal nőtt Forrás:

8 Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába Tőkebeáramlás Fejlődik az infrastruktúra Modernizálódik a mezőgazdaság Modernizációs központ Az Unió védelmet és pénzügyi forrásokat ad Egy közös modern centrumhoz tartozunk Foglalkoztatottság Csökken a munkanélküliség Szabad munkaáramlás Forrás:

9 Kötelezettségek Az EU egyértelmű célja egy ún. multi funkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. Ez azt jelenti hogy a mezőgazdaság feladata nem csak az élelmiszer és termék előállítás, hanem a természeti és mezőgazdaságilag hasznosított területek ápolása. A mezőgazdaság feladata a rurális térségekben a munka, a környezetvédelem illetve a vidékfejlesztés beindítása. Intervenciók Környezetvé delmi szabályok betartása Kvóta betartása Forrás:

10 Tejgazdálkodás Holstein fríz Legnagyobb tejhozam a világon. Akár kg/tehén/év. A borjak születéskor 40 kg- osak. Felnőtt holstein tehén kb. 680 kg. Az üszők 15 hónapos koruktól kezdve termékenyíthetőek. Átlagos élettartam 6 év. Forrás:

11 Forrás: Saját archívum

12 Az uniós szabályok lecsapódása a tejtermelésre A csatlakozás után a magyar mezőgazdaság szenved. A „gyengébb” termelők kiesnek a versenyből. Eleinte nem egyenlő volt a verseny Idén már a magyar mg. is 100%-os támogatást kap. Minimum 30 négyzetméter terület kell 1 állatra. Uniós támogatások típusai: pl. állatjóléti fejlesztések Ezek mind utófinanszírozásúak! Támogatási alapok: legeltetés, állat alapú, kvóta alapú

13 Sok szabályozás már 2004 előtt is be volt vezetve el ki fog futni a kvóta. Élelmiszer szabványok: csiraszám alatt kell hogy legyen, szomatikus sejtszám, fagyáspont, stb. Ezek már az uniós csatlakozás előtt is voltak.

14

15

16

17

18

19

20

21 Felhasznált források Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország). Budapest-Helsinki-Keszthely, Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. 0es%20az%20EU.pdf A közös agrárpolitika. Agrárközgazdaság. Magyarország EU csatlakozásának hatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából. 6zgazdas%E1g.doc Tellus. A magyar mezőgazdaságról röviden.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések