Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A globalizáció politikai-gazdasági háttere Debrecen, 2013. november 25. Msc I/1. Geográfus Ádám, Kurtyák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A globalizáció politikai-gazdasági háttere Debrecen, 2013. november 25. Msc I/1. Geográfus Ádám, Kurtyák."— Előadás másolata:

1 A globalizáció politikai-gazdasági háttere Debrecen, november 25. Msc I/1. Geográfus Ádám, Kurtyák

2 A globalizáció fogalmának legáltalánosabb megközelítése értelmében az emberiség időben egyre jobban egységesedő fejlődéstörténetéről beszélünk. Az emberiség története a térben különböző helyeken és különböző természeti, gazdasági, társadalmi és politikai feltételek között élő embercsoportok (társadalmak) egymásra hatásának, összefonódásának, egységesedésének több évezredes folyamata. A gazdasági viszonyok világméretű rendszerbe szerveződésében minőségi ugrást jelentett a kapitalizmus és a világpiac kialakulása. A gazdasági átalakulást tendenciálisan követi a társadalmi, politikai és kulturális folyamatok átalakulása és a vele járó következmények.

3 Eltérő értelmezések Hiperglobalista (neoliberális) szemlélet – a világgazdaság ma már messzemenően globalizált. A globális intézmények gazdasági-politikai ereje, valamint a kultúrák globális keveredése radikálisan új világrendet jelent, ahol a nemzetállamoknak nincs helyük (R. B. Reich, P. Drucker, K. Ohmae). Szkeptikus felfogásmód – a jelenlegi világ nem globalizáltabb, minőségileg nem más, mint a század fordulóján volt. A globalizáció ellen ható erők egyre jelentősebbek: gazdasági regionalizáció, gazdasági integrációs törekvések, az állam egyre növekvő szerepe (P. Hirst, G. Thompson, R. Gilpin). Transzformációs nézet – a jelenlegi szint minőségi változást jelent a korábbihoz képest, viszont a nemzeti szint még létező; a kormányok legitim módon gyakorolhatják a hatalmat. Igaz, a gazdasági tér egyre kevésbé esik egybe az országhatárokkal, gyengült a nemzetállami cselekvés hatékonysága (a szakértők többsége ezt fogadja el).

4 A napjainkban használatos értelmezés szerint a globalizáció a már említett történelmi folyamat kiteljesedése, mely az 1970-es években a transznacionális vállalatok tevékenységével kezdődött el. Ez a korábbi globalizációs tendencia térbeli betetőzését jelentette, amely lényegében az egész Földet egységes gazdasági rendszerbe foglalta. Másrészt a globalizáció elmélyülése, mivel a transznacionális vállalatok már világméretekben, országhatárokon és kontinenseken át szervezik tevékenységüket. A gazdasági viszonyok (tulajdon, termelés, kereskedelmi szabályok, pénzügyi rendszer) korábban nem tapasztalt módon, minőségileg új színvonalon, világméretekben egységesednek. Az új történelmi szakasz a transznacionális monopolkapitalizmus korszaka.

5 1) a tőkeműveletek liberalizációja és a dereguláció - mindenek előtt a pénzügyi szolgáltatások terén; 2) a piacok további megnyitása a kereskedelem és a beruházások előtt, ami felerősítette a nemzetközi versenyt; 3) az a vezető szerep, amelyet az információs és kommunikációs technológiák játszanak a gazdaságban. Az OECD értékelése szerint "három fő erő járult hozzá jelentős mértékben a globalizációs folyamathoz:

6 Bill Gates, a globalizáció egyik legbefolyásosabb szószólója.

7 A globális világgazdaság legfontosabb tendenciái A legnagyobb tőketulajdonosok (termelők, pénztőkések) elsősorban az országok és térségek közötti különbségeket használják ki. A mutatkozó eltérést ma már kevésbé a földrajzi feltételek (a természeti kincsekben, a termőföldek minősége, stb.) szolgáltatják. Kivételt képeznek azok az elmaradott országok, amelyek mezőgazdasági és bányászati nyerstermékek világpiaci szállítói, s emellett hihetetlenül olcsó munkaerővel rendelkeznek. A Földünkön számon tartott országok közel fele ilyen, a kapitalista világgazdaság perifériájához tartozó ország. Sőt: a versenyképességért (harc a külföldi befektetésekért), gazdasági kényszer hatására - ennél többet is kénytelenek engedni. A transznacionális tőke tehát éppen az egyes országok sajátosságait, specifikumait használja ki.

8

9 A világgazdaság jellemző tendenciája A közlekedés fejlődése és a távközlés jelenkori forradalma által fölszámolt távolságok, a távközlés és az informatika sok tekintetben teljességgel elmosták a különbséget a nemzeti és a nemzetközi piacok között.

10 Globális világgazdaság Nemzetközi integrációk Nemzetgazdaság Regionális gazdaság Lokális gazdaság A monetáris világ „hatalma” Technológiai fejlődés Nemzetállamok Transznacionális vállalatok A nemzetközi termelés és ennek új központjai A legmagasabb térségi szint, a legfontosabb elemei és tendenciái

11 Konklúzió: Napjainkban a legfontosabb térségi szint maga a globális világgazdaság. E térségi szinten szerveződnek és érvényesülnek a világgazdasági globalizáció legfontosabb elemei és tendenciái: a rendkívül gyors technológiai, kiváltképp a kommunikációs technológiai fejlődés, a transznacionális vállalatok és az általuk szervezett nemzetközi termelés, valamint a pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt felfutása. A globális gazdasági folyamatokban a nemzetállamok egyre inkább elvesztik korábbi domináns politikai-gazdasági szerepüket: az önálló nemzetgazdaságok felől a globális világpiac felé tolódik el a hangsúly. Egyre fontosabbá válnak a nemzetközi integrációk, a regionális, valamint a lokális gazdaság térségi szintjei.

12 A gazdasági globalizáció főbb jellemzői a)a világ összekapcsoltsága (pl. pénzügyi válságok, környezetszennyezés) b)a növekedési kényszer erősödése (GDP) c)gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom d)a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése e)a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül f)túlnépesedés erősödése g)környezeti, szociális problémák erősödése h)az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása

13 A gazdasági globalizáció a világon korábban is meglévő nagyfokú egyenlőtlenségeket tovább növelte ban a világ népességének leggazdagabb egyötöde 30-szor volt gazdagabb, mint a legszegényebb ötödrész ban az Egyesült Nemzetek adatai szerint ez az arány már 78-szoros volt. A Forbes magazin szerinti a leggazdagabb 200 ember vagyona meghaladja a világ lakossága 41%-ának (2,4 milliárd ember) egyévi jövedelmét. Nem a globalizáció a szegénység oka, csupán elmélyíti azt

14 A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei. A valutakulcsos GNP/fő alapján, USD, 1999

15 Felhasznált irodalom 1.Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ földrajza, Budapest, 2002, ( o.) 2.Chikán Attila: A gazdaság globalizációja és a civilizációk különbözősége In: Magyar Tudomány, 2002/6 (730. o.) 3.Csaba László: A kis országok világgazdasági alkalmazkodása In: Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., szeptember (662–679. o.) 4.Csáki György: Globalizáció és világgazdasági fejlődés a 3. évezredben (www.polhist.hu) 5.Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet In: Globalizáció füzetek 1. (MEK) 6.Dr. Kiss Károly: Kinek kedvez a globalizáció, Budapest, szeptember 7.Lányi András: A globalizáció folyamata In: Fenntarthatóság és Globalizáció 1., L’Harmattan Kiadó, Manfred B. Steger: Globalization: A Very Short Introduction, Oxford, Dr. Mészáros Péter: Fenntartható közlekedésfejlesztés a globalizálódó világban 10.Mittich Boglárka: Ulrich Beck: Mi a globalizáció? A globalizmus tévedései – válaszok a globalizációra - Szemle In: Wessely Anna (szerk.): Buksz - Budapesti könyvszemle 19. évf tavasz, 1. szám 11.Silye Zoltán (szerk.): Globalizáció Light Magazin I./1., Gaja Környezetvédő Egyesület


Letölteni ppt "A globalizáció politikai-gazdasági háttere Debrecen, 2013. november 25. Msc I/1. Geográfus Ádám, Kurtyák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések