Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére Készítette: Balogh András I. Földrajz Bsc Oktató: Pálóczi Ágnes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére Készítette: Balogh András I. Földrajz Bsc Oktató: Pálóczi Ágnes."— Előadás másolata:

1 A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére Készítette: Balogh András I. Földrajz Bsc Oktató: Pálóczi Ágnes

2 Történeti áttekintés I. Legrégebbi települések egyike Óbuda északi részén eraviscusok maradványai Római megszállás után Aquincum lett a neve Honfoglalás után még nincs fontos gazdasági és igazgatási szerep 1148-ban II. Géza királyunk rév- és vásárjogot ad a budai káptalannak 1247-ben kezdi el építeni IV. Béla a budai várat, ezután kezd kialakulni a város szerkezete I. Nagy Lajos uralkodása alatt királyi székhelyé választották Mátyás király idejében gazdasági és kulturális fejlődés a városban

3 Történeti áttekintés II. A török uralom alatti visszafejlődést fokozta a visszafoglalási hadművelet elhúzódása és kárai A török hódoltságot követően betelepítések voltak a területre, főként németek és katolikusok Mária Terézia királyi intézményeket telepít a városba, illetve Nagyszombatról a Pázmány Péter alapította egyetemet ideköltöztette Valero testvérek manufaktúra selyemgyárának alapítása, de ekkor alakultak meg a későbbi Ganz művek, a Goldberger textilművek, a gőzmalmok és egyéb nagy vállalatok Az 1848-49-es Szabadságharc idején Pest lett az ország hivatalos fővárosa, az országgyűlés és a kormány székhelye is

4 Budapest fejlődése 1873-től az első Világháborúi végéig Az egyesítést követően eredetileg 10 kerületre osztották fel Budapestet: a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda) a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

5 Budapest városfejlődése 1873 és 1951 kötött Forrás: http://zettvel.blogspot.hu/2012_11_01_archive.htmlhttp://zettvel.blogspot.hu/2012_11_01_archive.html

6 A népesség alakulása 1870-től 1920-ig Budapesten Év Népesség (fő) Népsűrűség, fő/km 2 A népesség Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban az 1870. éviaz előző népszámlálás százalékában 1870302 086575,3100,0–––– 1880402 706766,9133,3 1870–1880100 6202,65 1890560 0791066,6185,4139,11881–1890157 3733,35 1900861 4341640,4279,9151,01891–1900285 4114,20 19101 110 4392114,6367,6128,91901–1910249 0192,57 19201 232 0262346,1407,8110,91911–1920121 5731,04 Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázathttp://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01

7 A társadalom szerkezete Budapesten 1873-1920 között Nagybirtokosok Dzsentrik Nagypolgárság Úri középosztály Kispolgárság Parasztság Munkásosztály

8 Budapest fejlődése az I. világháborútól a II. világháború végéig Főbb célkitűzések: A világháború utáni állapotok helyreállítása Az ipar fejlesztése A mezőgazdasági termelés fokozása A világvárosi rang megtartása Új beruházások, építkezések indítása A gazdasági válságból való kilábalás Új iparágak megjelenése és fejlesztése Négy új kerület kialakítása

9 A vasútvonalak belföldi árufelhozatalának intenzitása Forrás: Kövér György..Magyarország társadalomtörténete I. A Reformkortól az első világháborúig (szöveggyűjtemény). 1. kötet,., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 2002. 229.

10 Budapest lakossága 1920 és 1949 között Év Népesség (fő) Népsűrűség, fő/km 2 A népesség Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban az 1870. éviaz előző népszámlálás százalékában 19201 232 0262346,1407,8110,91911–1920121 5731,04 19301 442 8692747,6477,6117,11921–1930210 8431,59 19411 712 7913261,7567,0118,71931–1941269 9221,72 19491 590 3163028,4526,492,81941–1948-122 475-0,93 Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázathttp://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01

11 A társadalom szerkezete Budapesten 1920-1949 között Az előzőekben felsorolt társadalmi rétegek feloszlottak,újjak jelentek. Az úri középosztály új helyzete, tagjai:  dzsentrik  középbirtokosok  üzlettulajdonosok  vezető tisztségviselők  állami és magánalkalmazottak  értelmiség egyes rétegei

12 Építkezési területek:  Zugló  Kőbánya  Angyalföld  Külső- Ferencváros  Kelenföld  Albertfalva Fő probléma:  Olcsó kivitelezés  Gyors kivitelezés  Sok építkezés

13 Budapest fejlődése 1945-től 1990-ig  Főbb célkitűzések:  A háború utáni romok eltakarítása  Az épületek helyreállítása  Az ipar kérdése  A mezőgazdaság átalakulása  Nagy-Budapest kialakítása, 22 kerület létrehozása  A nők munkába állása  Lakótelepek építése  Társadalom szerkezete

14 Budapest új kerületei: IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.) XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk. XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől XIX. kerület: Kispest m.v. XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk. XXI. kerület: Csepel m.v. XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk

15 Budapest lakossága 1949 és 1990 között ÉvNépesség (fő) Népsűrűség, fő/km 2 A népesség Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban az 1870. éviaz előző népszámlálás százalékában 19491 590 3163028,4526,492,81941–1948-122 475-0,93 19601 804 6063436,5597,4113,51949–1959214 2901,16 19701 945 0833704,0643,9107,81960–1969140 4770,75 19801 999 0643806,8661,8104,71970–197989 2490,46 19901 934 8313684,5640,596,81980–1989-64 233-0,33 Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázathttp://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01

16 Budapest fejlődése 1990-től napjainkig Főbb változások:  Rendszerváltás gazdasági hatásai  Szabadversenyes kapitalizmus elterjedése  Új tendenciák, lehetőségek a világból  Multinacionális cégek hatásai  Lakosság szerkezeti változásai

17 Budapest lakossága 1990-től 2011-ig ÉvNépesség Népsűrűség, fő/km 2 A népesség Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban az 1870. éviaz előző népszámlálás százalékában Állandó népesség 19901 934 8313684,5640,596,81980–1989-64 233-0,33 20011 712 6773261,4567,088,51990–2001-222 154-1,09 20111 589 2313026,4526,192,82001–2011-123 446-0,69 Lakónépesség 19802 059 2263921,4681,7102,91970–197958 1430,29 19902 016 6813840,3667,697,91980–1989-42 545-0,21 20011 777 9213385,7588,588,21990–2001-238 760-1,13 20111 729 0403292,6572,497,32001–2011-48 881-0,26 Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázathttp://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01

18 Budapest jövőképe  Gazdasági kérdések megoldása  Beruházások gyors és szakszerű kivitelezése  Tömegközlekedés kérdésének megoldása  Kisebbség kérdésének megoldása

19 Forrás:http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapesti_agglomer%C3%A1ci%C3 %B3.JPG&filetimestamp=20090901152501http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapesti_agglomer%C3%A1ci%C3 %B3.JPG&filetimestamp=20090901152501

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére Készítette: Balogh András I. Földrajz Bsc Oktató: Pálóczi Ágnes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések