Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Modern üzleti ciklus elméletek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Modern üzleti ciklus elméletek."— Előadás másolata:

1 Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Modern üzleti ciklus elméletek

2 Lucas-féle monetáris félreértés (ár meglepetés) modell Monetary Misperception model Mi okozhat ciklusokat? Monetáris magyarázat: a pénz nem semleges, statisztikai kapcsolat van az ingadozások és a ciklusok között (Friedman és Schwartz: A Monetary History of the United States, 1867–1960, 1963). Robert E. Lucas Jr. Milton Friedman tanítványa volt Chicagóban, az 1990-es évekig monetaristának vallja magát. Utólag nézve, a 70-es évektől kezdve az újklasszikus (New Classical) iskola egyik atyjának tekinthetjük.

3 A modell alapfeltevései A gazdaság n reprezentatív egyénből (szigetből) áll, amelyek saját terméküket állítják elő. Kínálati függvényük: Az egyének (szigetek) kínálata tehát függ attól, hogy a termékük ára eltér-e a várttól. Miért? Mert ez jelezheti, hogy a piaci kereslet megnőtt a termék iránt. Innen már lehet egy alapvető modellt alkotni. (Ez a Friedman-Lucas modell) Az egyén kibocsátása Normális kibocsátás A termék piaci ára A termék várt ára

4 Az árinformációk feldolgozása I. Az egyének tisztában vannak azzal, hogy a termékük ára két dolog miatt változhat: 1. infláció (P), azaz az általános árszínvonal változott meg. Ekkor nem kell kibocsátás növekedéssel reagálni. 2. keresleti hatás (Z i ), azaz a saját termék iránti kereslet növekedett, magasabb kibocsátás szükséges.

5 Az árinformációk feldolgozása II. Feltevések: az általános árszint a várt mérték körül normális eloszlást mutat: A kereslet okozta ársokkok pedig nulla várható értékűek, és normális eloszlásúak. Probléma: a megfigyelt árváltozásban p i mekkora P és Z i aránya? Signal extraction problem.

6 Az árinformációk feldolgozása III. Stratégia 1.: nem voltunk jók stat.-ból, tehát vesszük a várható értéket: Vagyis: Stratégia 2: feltesszük, hogy Z i és P függetlenek, és így P-t a p i alapján becsüljük OLS-szel.

7 Az árinformációk feldolgozása IV. Az egyéni kínálati fgv.: Aggregált kínálati fgv.: Ez a híres Lucas-féle AS függvény, magyarázat, hogy pénz miért nem semleges rövid távon.

8 Megjegyzések Tökéletes informáltság esetén a pénznek nincs hatása, a ciklusokat sem okozhatná. A kulcs a tökéletlen informáltság. Tökéletlen informáltság esetén a monetáris politika okozhat ciklikus viselkedést (PBC kapcsolat). Ha a monetáris politika előrejelezhető (világos szabályt követ) hatástalan (racionális várakozások elmélete) A végeredmény nagyon hasonlít a várakozásokkal bővített Phillips görbére. Prociklikus: beruházás, nominális bérek, árak, foglalkoztatottság. Kontraciklikus: reál profit (ez ellentmond a megfigyelt tényeknek)

9 Real Business Cycle Újklasszikusok későbbi nemzedéke: Kydland, Prescott, Nelson, Plosser Keynesi és monetarista nézet: a ciklusokat a piac elégtelenségei okozzák, illetve a információk tökéletlensége. RBC: az üzleti ciklusok a piac alkalmazkodását tükrözik - nincs semmilyen elégtelenség. Emlékszünk hasonló elképzelésre?

10 Az RBC empirikus alapjai Mi az a trend? A hosszútávú kibocsátás? Muszáj, hogy a trend lineáris legyen? Nem lehet, hogy maga a trend ciklikus? Kapcsolódó probléma: determinisztikus trend vs. sztochasztikus trend.

11 RBC alapjai A trend és a ciklus nem különíthető el. Nem függetlenek. Minden különbségtétel a priori feltevéseken alapul. Újklasszikus közgazdasági alapok: a ciklusok a külső, kínálati sokkokra adott válaszok. Egyensúlyi jelenségek. Nem a rendszer hagyja el az egyensúlyt, hanem csak az egyensúlyi pont változik. Milyen sokkok ezek? Kínálati sokkok: technológiai és termelékenységi sokk.

12 A Robinson hasonlat (Plosser hasonlata/Mankiw is átveszi) Robinson rugalmasan reagál a környezeti változásokra. Ha éppen arra jár egy halraj, akkor többet fog dolgozni, és több lesz a termelése. Ha kevesebb a hal, akkor többet pihen és javítgatja a hálóit. Azaz: külső (egzogén) sokkok miatt változik a munkakínálat, és ingadozik a kibocsátás. Ciklikus a gazdaság, pedig Robinson mindig ésszerűen döntött. Pozitív technológiai sokk: megjön a halraj. Negatív sokk: a halraj elmegy.

13 RBC kicsit komolyabban Egy egyszerű dinamikus optimalizálási problémán keresztül, egyszerű függvényformákat alkalmazva (loglineáris hasznosságfüggvény és Cobb-Douglas termelési függvény) bemutatom hogy a technológia sokkok egy mindig egyensúlyban lévő gazdaságban is ciklusokat okoznak. A fogyasztás, a reálbérek, illetve a beruházások mind prociklikusak.

14 A háztartás viselkedése 1. A hasznosság a fogyasztás (C) és a szabadidő (l) függvénye. Ahol a teljes rendelkezésre álló időt egyre normalizáljuk. h a munkával töltött idő.

15 A háztartás viselkedése 2. Kérdés: hogyan dönti el a háztartás, hogy mennyit dolgozik? Statikus optimalizálási probléma. Az alapelv a következő: Azaz: ha többet dolgozik, akkor az egyenlet bal oldalán látható mennyiségű hasznosságot áldoz fel. Nyílván ez akkor optimális, ha az így keresett munkabér (w) miatt bekövetkező többletfogyasztása pont ugyanekkora többlethasznosságot hoz neki.

16 A háztartás viselkedése 3. Azaz: Mint mond ez nekünk? Minél magasabb a munkabér, annál több munkát fog kínálni a háztartás, mert a pihenés alternatív költsége egyre nagyobb.

17 A háztartás viselkedése 4. A háztartás megtakarítási (fogyasztási) döntését egy Euler egyenlettel fejezhetjük ki: Felhasználva a konkrét függvényeinket: β egy diszkonttényező, amely kifejezi, hogy mennyivel csökken a hasznosság, ha el kell halasztani a fogyasztást egy időszakkal.

18 A háztartás viselkedése 5. Fejezzük ki az optimális megtakarítási hányadot! Optimális megtakarítási hányad Megtakarítások (beruházások) Optimális fogyasztás

19 A vállalatok viselkedése A vállalat a következő technológiával szembesül: A profitmaximum feltétele:

20 Egyensúly Az egyensúly a következő feltétel mellett áll elő. Fogyasztás prociklikus: A beruházások prociklikusak:

21 Egyensúly A munkakínálat: Ebben az egyszerű verzióban a munkakínálat nem függ a jövedelemtől, hanem konstans. Bonyolultabb fgv. formáknál másként lenne.

22 Egyensúly A reálbérek prociklikusak:

23 RBC a gyakorlatban Megfelelő kalibrálás után az RBC modellek a megfigyelt ciklusok 90%-át képesek megmagyarázni. Vajon a kínálati oldali sokkok tényleg magyarázzák a ciklusokat? Plosser (1986) a TFP 70%-át magyarázza a megfigyelt ciklusoknak (gond a TFP-vel). Ha van monetáris szektor is a modellben, akkor romlik a magyarázó képessége.

24 RBC gyengeségei Csak a reálváltozókkal foglalkozik (klasszikus dichotómia). Ha bejön a pénz a képbe, már nem teljesít túl jól. Erősen prociklikus reálbéreket feltételez, noha azok gyakran aciklikusnak bizonyulnak. Nincs egyértelműen igazolva a negatív technológiai sokkok léte. Több, az új-keynesiánusok által fontosnak ítélt jelenséget nem vesz figyelembe (hatékonysági bérek, tökéletlen alkalmazkodás).

25 Politikai gazdaságtani elméletek A politika és a rövidtávú ingadozások közötti kapcsolatot tárják fel. Politikai ciklusok. Csoportosítási szempont: feltesszük-e a választók racionalitását és előrelátását vagy sem. A politikusok opportunisták (csak a hatalmon maradás érdekli – Nordhaus, 1975; Rogoff és Silbert, 1988), vagy partizánok (meggyőződésből politizálnak – Hibbs, 1977; Alessina, 1987). Mindegyik kombinációra van modell.

26 Nordhaus (1975) monetáris opportunizmus modellje Alapmodell, ez a kiindulópont. Irrealisztikus feltevései vannak: a politikusok teljesen opportunisták, illetve a választók feledékenyek és irracionális várakozásaik vannak. A politikusok a szavazatokat maximalizálják, a választók pedig a munkanélküliség és az infláció ismeretében döntik el, hogy hová szavaznak (kormány vagy ellenzék).

27 A Nordhaus modell A szavazatokat a következő függvény határozza meg:

28 A Nordhaus modell Az infláció és a munkanéküliség kapcsolatát a Philips görbe egyszerű, várakozásokkal módosított változata írja le. Hosszútávon igaz, hogy: Akkor hosszútávon:

29 Jóléti függvény Ez a szavazati függvény dinamikus verziója. Nyílván több időszakra fog optimalizálni. r azt adja meg, hogy a politikusoknak mennyire fontos a későbbi generációk jóléte. Minél nagyobb r, annál kevésbé, annál inkább a „mának” élnek. A következő ábrán ennek megfelelő beállítások: G (r=0) ez lenne az ideális Nordhaus szerint; M (r nagyon nagy) rövidlátó politika; W r pozitív (a politikusok mind a jólétre mind saját hazsnosságukra figyelnek) S: rövid távú Philips görbe (kevésbé meredek – kedvezőbb), V isovote görbék (V1>V2>V3>V4)

30 A ciklikus viselkedés Figyeld meg, ha az isovote és a rövidtávú Phillips görbe érintik egymást, akkor nem lehet szavazatot növelni magasabb inflációval. Ez tehát az opportunista politikus optimuma. Sok szavazat Kevés szavazat

31 Szuboptimális viselkedés A hosszútávú magatartás: Nordhaus szerint a modell azt sugallja, hogy a demokráciákban hosszútávon a magasabb inflációjú, de alacsonyabb munkanélküliségi rátájú pályát választják.

32 Hosszútávú viselkedés Legyen a választások előtt a gazdaság a G pontban. A kormány most magasabb inflációval és kisebb munkanélküliséggel képes elérni a V1 görbét az E1 pontban (S G ). A várakozások adaptálódása miatt azonban S G eltolódik jobbra a hosszútávú görbe mentén. Tehát a domináns pont az M.

33 Hosszútávú viselkedés

34 Szimuláció liticalbusinesscycle.htmlhttp://www.fgn.unisg.ch/eurmacro/Tutor/po liticalbusinesscycle.html Feladat: maradj hatalmon ameddig tudsz! Ha opportunista politikus lennél, akkor vajon kedvelnéd a független jegybankot? Indokold!


Letölteni ppt "Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Modern üzleti ciklus elméletek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések