Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra, nemzet, emlékezet 9. A kollektív emlékezet elméletei – az emlékezethelyek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra, nemzet, emlékezet 9. A kollektív emlékezet elméletei – az emlékezethelyek."— Előadás másolata:

1 Kultúra, nemzet, emlékezet 9. A kollektív emlékezet elméletei – az emlékezethelyek

2 A kollektív emlékezet mint kommunikatív és kulturális emlékezet (Jan Assmann: A kulturális emlékezet, 1992) „sodródó hasadék”: az „ősidő” és a közelmúlt közti hézag A kommunikatív emlékezet –az emlékezet kollektív előfeltételezettsége → a kommunikáció mint a primer kollektív emlékezet alapja; –tárgya: a személyesen megélt, közösségileg releváns múlt → fenntartása spontán –tartama: a face-to-face kommunikáció által van meghatározva (max. három nemzedék); –médiuma orális, az emlékek terjedése informális; –közege: a hétköznapi élet

3 A kulturális emlékezet –alapja: a kollektív emlékezet mint identitás; –tárgya: a múlt szilárd pontjai („abszolút múlt”); prototípusa: a mítosz („megalapozó történetté sűrített múlt”); –tartama: a múlt meghatározott szegmentumai, függetlenül az emlékező generációktól → –hordozói kulturálisan rögzített emlékezet- alakzatok (átmenet: a kommunikatívból a kulturális emlékezetbe: hagyományképződés) → az emlékezet fenntartása tudatos/intézményes, –médiuma: lejegyzett (rögzített orális szövegek, írás, kép stb.); funkciója: tárolhatóság, előhívhatóság, közölhetőség; –közege (a felidézés módja): rítus, ünnep → az emlékezetterek (mnemotoposz) szerepe

4 –a múlt kezelésének „hideg” és „forró” technikái (az állandóságban vs. a változásban való érdekeltség) „hideg” emlékezetű társadalom: az alapozó történet és a jelen távolsága állandó (rítusa a ciklikus ismétlés); „forró” emlékezetű társadalom: a távolság változik, maga a történeti változás az emlékezés tárgya – az alapozó történet mint „mitomotorika” (↑ John A. Armstrong) –a múlt mint a jelent igazoló emlékezet; –a múlt mint a jelen hiányosságainak tükre (kontraprezentikus emlékezet) → a múlt mint társadalmi utópia („elveszett aranykor” ~ messianizmus, nemzeti felkelési mozgalmak) átmenet: az emlékezés (rögzített) rituális koherenciáját az (interpretációtól függő) textuális koherencia váltja fel

5 Az emlékezethelyek Pierre Nora: Les lieux de mémoire (Az emlékezet helyei, 1984–1992) A kollektív emlékezet a modern társadalmakban –a változás okai: a történelem felgyorsulása („forró” társadalmak); háttérben a paraszti és szakrális kultúra hanyatlása; a nemzet mint kész adottság; az objektivista történettudomány hatása (iskola); –következmény: elvész múlt és jelen azonosságának tudata; a kollektív múlt egésze feledésbe merül → félelem a felejtéstől

6 Az emlékezethely –fogalmi előzménye: retorika és emlékezet (Cicero, Quintilianus); –létrejötte: az emlékezet mint saját múlt megvédése a felejtéstől; visszahódítása a tudományos történetírástól –feltétele: az emlékezés szándéka –fogalma a múlt egy darabjának materiális/virtuális jelölője, amely múltból merített értelemsémákat rögzít, jelentéseket sűrít össze; az emlékezet-alakzatok rituális ismétlése helyett felidézi a múltat (← mediális ráutaltság)

7 –szerkezete anyagi/virtuális hordozó; –esemény, sírhely/emlékmű, embléma, épület, szöveg, intézmény, fogalom stb. szimbolikus jelentés –eredet, győzelem, vereség, nagyság, ellenállás, gyász stb. funkció –a múlt aktuálisan fontos elemeinek hozzáigazítása a mindenkori jelenhez → dinamikus identitásszerkezet fenntartása hálózatosodás: az emlékezethelyeket összekötő narratív struktúrák (pl. „hanyatlás – újjászületés”) → Az emlékezés paradoxonja: már nem a múltra, hanem az emlékezésre emlékezünk (vö. stabilizáló tényezők – az emlékek nyelvi rögzítése ↑)

8 –az emlékezethely jelentésének és funkciójának alakulása spontán (történelmi változások hatása); irányított –panteonizáció – emlékezetpolitika; –az emlékezethelyek instrumentalizációja; –a médiumok visszahatása: tárolás és közvetítés helyett: irányítás; emlékezés helyett: hírérték –az emlékezethelyek poliszémiája: heterotópia (csoportemlékezetek) → dialogizálódása

9 Les lieux de mémoire (szerk. Pierre Nora, 1984–1992) – az emlékezet szempontjából fontos helyek → Franciao. történelme az emlékezet szempontjából –I. A köztársaság szimbólumok; emlékművek; pedagógia; kommemoráció; ellen-emlékezet –II. A nemzet 1. hagyaték; historiográfia; tájak; 2. terület, állam, örökség; 3. a „Gloire”, fogalmak –III. Les France 1. politikai konfliktusok és megosztottságok, vallási kisebbségek, tér- és időbeli megosztottságok; 2. hagyományok, gyökerek, különlegességek; 3. archívumok és emblémák, identifikációk

10 Deutsche Erinnerungsorte (2002): 14 fejezet; a nemzeti emlékezet kritikai áttekintése Schweizer Erinnerungsorte (2010): 26 kanton – 26 emlékezethely – az emlékezet mint konstrukció; I Luoghi della memoria (1996–97): emlékezethelyek helyett: az olasz nemzet emlékezetének megteremtése; Het geheugen van de Lage Landen (2009) Hollandia és Flandria – ami összeköt és ami elválaszt

11 Magyar emlékezethelyek –felépítés az emlékezethelyek listája –betűrendben; –elsődleges hordozók szerint (esemény, film, fogalom, helyszín, személy/csoport, szöveg, tájegység, táj, zene) leírások; dokumentumok; szociálpszichológiai helyzetkép

12 –böngészés tanulmányokban az emlékezés tárgyának kora; az emlékezés kora –az emlékezethelyek előtti kollektív emlékezet; –az emlékezethelyek kora (1800–1867, 1867–1920, 1920–1945, 1945–1990, 1990-től napjainkig) jelentés/funkció –politikai instrumentalizáció; –jelenlét a nyilvánosságban; –identitásképletek –böngészés az archívumban kronológia –az emlékezés tárgyának kora; –az emlékezés kora másodlagos hordozók –az egész emlékezethely-időszakban (irodalom, képzőművészet, zene, sajtó) –később megjelenő médiumok (film, rádió, tv. blog, hangfelvétel, politikai dokumentum)

13 A kollektív emlékezet kutatásának új aspektusai Az emlékezethely „exportjának” problémái; Új emlékezetkultúra küszöbén (Aleida Assmann) –a modernség felejtéskultúrájának meghaladása: az emlékezés mint a traumatikus múlt birtokba vétele → a tettes-emlékezet felépítése (a „győztes”/„harcos”/ „áldozat”-struktúra visszaszorítása); → a nemzeti emlékezetek dialogizálása → szolidaritás Az összehasonlító emlékezetkutatás jelentősége (Pim den Boer) –tükörszerkezet: az emlékezetnarratívák kölcsönössége; –tükör-effektus: önszemlélet másokkal összehasonlítva

14 A nemzeti emlékezet belső dialogicitása – heterotópia; –a közös emlékezetminimum kérdése


Letölteni ppt "Kultúra, nemzet, emlékezet 9. A kollektív emlékezet elméletei – az emlékezethelyek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések