Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2 Szociálgeográfiai tételek 18. tétel – A szociálgeográfia elmélete és módszere 19. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia elmélete és módszere 20. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma 21. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia módszertani kérdései Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Budapest, Akadémia Kiadó pp

3 15. tétel: A szociálgeográfia elmélete és módszere 18.

4 A szociálgeográfiai gondolat fejlődése  az emberföldrajz kialakulása – 19. század közepe  Az emberföldrajz klasszikus szakasza –érdeklődési területe –kiindulópont –alapkategóriák alakultak ki  Determinista irányzat –értelmezése –Pierre Guillaume Frédéric le Play – a földrajzi determinizmus előfutára „tér-társadalom-gazdaság” egységes egészet képez Darwin fejlődéselméletének hatása

5  Friedrich Ratzel –természettudós, az utazásai nagy hatással determinista gondolkodására –1909 Anthropogeographie –1897 Politische Geographie  POSSZIBILISTA FÁZISA –értelmezése: az ember környezetformáló, átalakító szerepét hangsúlyozta –Vidal de la Blanche  az emberi tevékenységet a társadalom felől közelítette meg  munkamódszere  életforma-csoportok  koncepciójának legfontosabb elemei: –az embert és környezetet egységes, összefüggő rendszerként fogja fel, amelynek középpontjában az alkotó ember áll –a környezet természeti és társadalmi törvényszerűségek alapján változik, de döntő szerepe van az ember szubjektív akaratának → az ember földrajzi tényező

6 Hatást gyakorolt: König, Homans modern francia szociálgeográfia, utrechti iskola követői vannak Németországban, Angliában, Egyesült Államokban, hazánkban  Émile Durkheim az ember tájban létrehozott anyagi kultúráját már egységes egésznek tekinti a társadalmi valóságot az ún. belső és külső társadalmi környezet kettősége szerint fogja fel társadalmi magatartás területi különbségei társadalmi morfológia  MORFOLÓGIAI FÁZIS  Schlüter Célja az emberformálta kultúrtáj bemutatása kultúrtáj genezise a formák mögötti erőket kell megtalálni, melyek a változást előidézik

7  FUNKCIONÁLIS EMBERFÖLDRAJZI FÁZIS –földrajzi munkamegosztás erősödése –eltérő funkciójú területek, települések és településrészek kialakulása –Egyesült Államok: funkcionális városszerkezet; „human ecology” –Burgess – funkcionális városövezetek –városökológia –Ma a szociálgeográfiában a funkció kettős jelentésű függőségi viszony létmegnyilvánulás  SZOCIÁLGEOGRÁFIAI IRÁNYZAT –Bobek: kísérletet tett arra, hogy a társadalmi teret komplex funkcionális térszerkezetként értelmezze –Partzsch: társadalmi alapfunkciók –Ruppert, Schaffer: „funkció katalógus”: emberi létmegnyilvánulás alapfunkciói, amelyek egymással sokoldalú függőviszonyban vannak –Funkcionális emberföldrajz Európában új értelmezést kapott: Demangeon: az emberi csoportok és a földrajzi környezet összefüggéseire helyezi a hangsúlyt Bobek, Hartke, Ruppert: a csoport-specifikus szemléletet kapcsolja össze az ún. társadalmi alapfunkciókkal Létrejön a szociálgeográfia a társadalomföldrajz és a szociológia határterületén, érintkezési zónájában. Földrajzi feladatok elvégzésében szociológiai módszereket használ

8 A szociálgeográfia irányzatai  2.1. Az európai szociálgeográfia irányzatai –II. világháború előtt 2 fő irány ismerhető fel: európai angolszász-amerikai –Kiemelten kell kezelni a szociálgeográfia európai irányzatait  MÜNCHENI ISKOLA legdinamikusabb kísérletet tett a francia szociálgeográfia és a funkcionális földrajz szintézisére A szociálgeográfia koncepció tehát a társadalomtudományi szemléletű funkcionális emberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmi csoportok létfunkcióival összefüggő térképező folyamatok és a területi szerveződési formák tudománya. a társadalom térformáló szerepének vizsgálatakor Bobek 3 kérdéskör tisztázását tartja lényegesnek –a társadalomszerkezet területi sajátosságainak feltárása; –a terület funkcionális szerkezetének megismerése –ezek alapján térszerkezet típusok lehatárolása

9 –A földrajz a térben létező struktúrák kialakulásának, fejlődésének, átalakulásának kutatása, és a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi –a szociálgeográfia tartalma az alapfunkciók térszerkezeti átalakulásának csoportspecifikus értékelése lakás és lakófunkció munka és ellátás-szolgáltatás képzés és kultúra üdülés és idegenforgalom közlekedés és kommunikáció közösségi élet –A müncheni iskola értékelése; Winkler  KÖLNI ISKOLA –Kraus, Otremba: nem különítették el a szociálgeográfiát a gazdaságföldrajztól, annak egy részterületének tekintették –Weigt: a szociálgeográfiának a kultúrtáj kialakulását kell megragadnia a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján –Schöller: ragaszkodik a szigorúbb bobeki felfogáshoz és a szociálgeográfiát olyan ismeretanyagnak tekinti, amely keretet ad a gazdaság, közlekedés, település helyzetének pontosabb megítéléséhez

10  BOCHUMI ISKOLA –földrajzi kultúrtáj kialakulásának kutatása –Uhlig: a szociálgeográfiát olyan társadalmi erők tudományának tekinti, amelyek az emberföldrajz részterületein hatnak –Bartels: a szociálgeográfia és a társadalomföldrajz között nem tesz különbséget, mindkettő a tér-idő tudományos módszer alkalmazását jelenti A müncheni iskolával kapcsolatos viták a 80-as években erősödtek fel újból –(1) az egyre bonyolultabb társadalmi folyamatokat már nem lehetett beilleszteni a hagyományos „funkcionális gondolati sémába” –(2) „új nemzedékek” mind erősebb társadalomtudományi szemlélettel és metodikával jelentkeztek Egyéb közép-európai szociálgeográfiai irányzatok: –Köln –Bochum –Hamburg –Frankfurt –Augsburg-Bécs –Bayreuth, Innsbruck, Zürich –Berlin, Hannover, Bonn, Münster, Salzburg-Graz Közös vonások

11  FRANCIA SZOCIÁLGEOGRÁFIA Vallaux Vidal de la Blanche Demangeon/Brunhes Megalapozták a francia szociálgeográfia európai tekintélyét, de a II. világháború után veszített társadalmi hatásából George, Sorre –fő feladat a társadalmi struktúrák vizsgálata –‘60-as évektől problémaorientált vizsgálatok –individuum társadalmi függetlenségét hangsúlyozták –„napi” társadalmi problémákat vittek el különböző irányokba –amerikai és német hatás A francia irányzatnak fontos törekvései voltak –a gazdasági és társadalmi problémákat nem szabad egymástól elválasztani –a regionális vizsgálatok mellett szükség van empirikus és mikroregionális vizsgálatra is –az idő-tér kapcsolata elválaszthatatlan

12  HAZAI SZOCIÁLGEOGRÁFIA –forrásai –A földrajzi környezetben mindenekelőtt a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségeket a lokális életforma sajátosságaival hozza összefüggésbe –falukutatás és empirikus társadalomkutatás –Szabó Zoltán, Féja Géza, Erdei Ferenc, Mendöl Tibor (Szarvas) –a II. világháború után kibontakozó szociológiai kutatások hatással voltak a gazdaságföldrajzi gondolkodásra –a szociológia (Konrád Gy., Ferge Zs., Szelényi I.) felfutását a politika tiltotta de a társadalomkritikai szemléletű kutatások tovább folytak → MSZMP Társadalomtudományi Intézet (Böhm A., Pál L., Kolossi T., Simó T.) –a földrajz gondolkodásban bekövetkezett változások is nagy hatással voltak a szociálgeográfiai gondolkodásra regionális kutatásokban felerősödtek a társadalmi tér konfliktusaira irányuló kutatások szociálgeográfia a tér-gazdaság-társadalom struktúrát az egyes funkciók térbeli megjelenésének elemzésében is egésznek tekinti

13 a szociálgeográfia kutatások hazai kontinuitása sosem szakadt meg (Mendöl T. – Wallner – Lettrich) –klasszikus településföldrajz –szociálgeográfiai gondolkodás új jelenség a terület- és településpolitikához való közelítés ‘70-es évek elejére a szociálgeográfiai jellegű kutatások 3 vonulata rajzolódik ki –a települések belső társadalmi tértagozódását a rendelkezésre álló népszámlálási adatok alapján elemzi [Becsei, Kéri] –statisztikai elemző és az empirikus társadalomkutatási módszerek szerencsés kombinációja [Süli-Zakar I, Mészáros R., Dövényi Z., Sárfalvi B. ] –empirikus társadalomkutatási szempontok A modern magyar szociálgeográfia az 1990-es évek után kibontakozó polgári alapon működő terület- és településfejlesztés legfontosabb tudományos bázisa lett

14  2.2. A szociálökológia főbb irányzatai –városi életterek lehatárolását célzó kutatások –funkcionális élettér –Park-Burgess-McKenzie használja legelőször a kifejezést –a gyors iparosításvárosiasodás tipikus városi-társadalmi problémák –tömeges együttélésből fakadnak és csak empirikusan lehet vizsgálni –növény- és állatökológiában alkalmazott kutatási módszert vettek át az emberi társadalomra –McKenzie definíciója: „az emberi életmóddal összefüggő idő- és térbeli kapcsolatok kutatása, mely kapcsolatok a környezet szelektív, disztributív és adaptáló hatása alatt állnak. ” –„faktorok” ökológiája –1970-es évekig városszerkezeti vizsgálatok –a szociálökológia és a szociálgeográfia különbsége –A nemzetközi szociálökológiában 3 irányzat rajzolódott ki angolszász nyelvterület (amerikai-, angol iskola) nyugat-európai városszerkezeti vizsgálatok közép-európai

15  Amerikai szociálökológiai vizsgálatok –a faktorökológiai vizsgálatok nagy részét az Egyesült Államokban végezték –az első vizsgálatok a klasszikus társadalmi térelemzés felülvizsgálatát célozták meg (Vab Arsdol, Camilleri, Schmid) –majd kísérletet tettek minden tényező figyelembe vételére, mely szerepet játszik a társadalmi tértagozódásban –a ‘70-es években minden amerikai városban faktorökológiai módszerű vizsgálatot végeztek –a vizsgálatokban változót használtak –az amerikai és a kanadai városok alapján leszűrhető tapasztalatok Shevky-Bell modell 3 alapdimenziója a leglényegesebb tényező-csoport ha a változók számát növelték, akkor általában a migráció-mobilitás faktor lépett elő a városszerkezet egyetlen modell segítségével nehezen jellemezhető –Murdie, Johnson

16  Angol városszerkezeti vizsgálatok –eltérő adatbázis az amerikaitól, a lakásviszonyra koncentrál –‘80-as évekig 20 faktorökológiai vizsgálatot végeztek –Evans, Norman és Robson vizsgálatai –az amerikaitól eltérő szerkezet arra utal, hogy Angliában nagyobb az állami lakások aránya és a társadalom felső rétegének a kötődése a történelmi városközponthoz –az ausztrál és új-zélandi vizsgálatok többségében megjelent az etnikai faktor  Nyugat-Európai szociálökológiai vizsgálatok –két világháború közt statisztikai jellegű leírások –megfigyelésen alapuló szociálökológiai elemzések –‘60-as évektől többtényezős matematikai-statisztikai elemzések –etnikai tényező a ‘70-es évektől jelenik meg –McElrath alkalmazta Európában először a társadalmi térség Shevky-Bell féle modelljét –társadalmi státusz, családi állapotszegregálódás –történelmi városmag felértékelődése –faluföldrajz –városi ártalmak –munkanélküliség

17  Közép-Európai típusú szociálökológiai vizsgálatok –matematikai-statisztikai elemzések viszonylag későn kezdődtek –a ‘70-es évekig monografikus városföldrajzi munkák, illetve statisztikai leíró elemzések –Shevky-Bell féle modellt Friedrichs alkalmazta először Hamburg térszerkezetének elemzésében –1980-as évek közepéig 15 nagyváros szerkezetét vizsgálták meg: társadalmi státusz, családi helyzet, vendégmunkások –hiányosság, hogy a mobilitási változókat nem szerepeltetik –a fő faktorok térbeli rendje megegyezik az amerikaival –II. világháború után a német városokban tudatos tervezés –Lichtenberger Bécs esetében először alkalmazott dinamikus faktorökológiát –Sauberer és Czerjan szintén Bécsen mutatta be a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó változókat  Volt szocialista országok –késve indultak az ilyen típusú vizsgálatok –a ‘80-as évekig csak a lengyel szociológiai és földrajzi kutatások a kiemelkedők –Weclawowicz dinamikus faktorökológiai analízissel Varsó városszerkezetének átalakulását vizsgálta társadalmi helyzet, lakáshelyzet városszerkezet meghatározó elemei

18 –Jagielski Wroclaw vizsgálatát végezte el –a lengyel, illetve a szocialista városok mozaikos szerkezetűek –Hazai: Süli-Zakar I, faluföldrajz szociálgeográfiai alapon (pl. faluföldrajzi vizsgálatok a Hegyközben, Kovács Zoltán: Budapest városföldrajza, Dövényi Zoltán munkanélküliség Magyarországon)  A szociálgeográfiai és szociálökológiai vizsgálatok különbségei és hasonlóságai: –mindkettő a társadalmi térszerkezet sajátosságait társadalmi okokkal magyarázza; –a szociálökológia és a szociálgeográfia is a társadalmi-családi státusz dimenziójából indul ki –a szociálökológia a társadalom belső kapcsolatai alapján határol le területi egységeket, a szociálgeográfia a társadalom térbeli aktivitásán alapul –A modellekben gondolkodó szociálökológiai szemléletű városszerkezeti kutatás nem azonos a faktorökológiával, ami a szociálgeográfiai kutatásokban is jelen van –Shevky-Bell modell körüli vita akörül van, hogy mi az oka a struktúrák hasonlóságának

19 A faktorökológiai módszerrel kapcsolatos problémák: –mivel hivatalos statisztikai adatokat használnak háttérbe szorul a szociálökológiai és szociálgeográfiai aspektus –Az elemzés alapjául szolgáló területi egységek nem homogének, de csak a területi egységek közti különbségeket veszi csak figyelembe –A népszámlálási adatok gyakran különböző minőségűek EUROSTAT törekvései (27 ország kötelezettségei)

20 Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

21 16. tétel: Az alkalmazott szociálgeográfia elmélete és módszere 19.

22 1. Az alkalmazott szociálgeográfia definíciója  Az alkalmazott szociálgeográfia célja a funkcionális térszerkezet és a társadalmi struktúra tér-idő kapcsolatában kialakuló konfliktusok feltárása és értékelése, hogy az alapfunkciók fejlesztésébe és térbeli rendjébe a lokális és csoport- specifikus társadalmi elvárás is beépíthető legyen. –az információk gyakorlati felhasználhatósága érdekében a tér-gazdaság- társadalom összefüggésnek konfliktusaira összpontosít –az alkalmazott szociálgeográfia a tervezés tudományos megalapozásában való részvételen túl közreműködik a terv végrehajtásában is

23 2. Az alkalmazott szociálgeográfia hazai társadalmi és szaktudományi feltételei 2.1. Az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének új szakasza –a feltételek már korábban kialakultak –egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalmi, lokális közösségi, csoport, illetve egyéni érdekek –az ember sokoldalú alkalmazkodásával egyre inkább uralni fogja az „objektív adottságokat” –a gazdaság, mint alap határozza meg a térszerkezet formálódását –Az elmúlt több, mint 50 évben egyre differenciáltabb lett a társadalmi termelés, ami új társadalmi struktúrát hozott létre –az alkalmazott szociálgeográfia szempontjából lényeges dolgok a háttérben maradtak –társadalmi konfliktusok –tervezés –háttér –szakmai téren jelentkező problémák –a terület- és településfejlesztés a szociális piacgazdaságban –EU tagság jelentősége

24 2.2. Az alkalmazott szociálgeográfia hazai szaktudományi feltételei a tudományos fejlődés lényeges elméleti és módszertani alapot jelent Az elmúlt évek kutatásaival kiderült, hogy a társadalomföldrajz és a szociálgeográfia nem egymás szinonimái a szociálgeográfia a társadalomföldrajz részdiszcipliája szociálgeográfia: mikro- és mezoregionális társadalmi folyamatok vizsgálatára koncentrál társadalomföldrajz: nagy információtömegekkel makroregionális jelenségeket elemez, típusokba, modellekbe összegezve az alkalmazott szociálgeográfia feltételezi a teljes információtömeg ismeretét az alkalmazott szociálgeográfiának szélesebb földrajzi ismeretekre kell épülnie, de közben megtartja a térbeli jelenségek csoport-specifikus szemléletét.

25  Szükséges elvi megfontolások –A társadalmi környezetet komplexen kell értelmezni és a tér-gazdaság- társadalom rendszerben mindinkább felértékelődik a természetes tér és a társadalom közvetlen kapcsolatának problémája –A tér és társadalom hagyományos kapcsolata a modern társadalmakban alapvetően megváltozott a technika fejlődésével a társadalmi térhasználat eltávolodik a természeti adottságoktól a társadalmi folyamatoknak meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak a szociálgeográfia társadalmi oldalról keresi a választ a felmerülő problémákra a kisebb léptékű vizsgálatokat sosem szabad csupán belső összefüggéseik alapján vizsgálni –Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdéseinek kidolgozását lehetővé és szükségessé teszi a területi tervezés fejlettsége: az ember szerepe felértékelődik –1970-es évektől zajló viták és átfogó tanulmányok alapján is körvonalazhatóvá vált az alkalmazott szociálgeográfia alapfunkciókkal kapcsolatos kutatási koncepciója

26 Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

27 17. tétel: Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma 20.

28  Szociológia: a társadalmi cselekvés értelmező megértésére és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásának oksági magyarázatára törekszik  Szociálgeográfia: a konkrét cselekvés földrajzi dimenzióját értelmezi, szociológiai módszerek felhasználása Mivel az alkalmazott szociálgeográfia cselekvés-fogalma szűkebb értelmű, mint a szociológiáé, ezért a funkciók működésének némely sajátossága nem is volt magyarázható a funkciót hordozó csoportok társadalmi helyzetével. (Elsődlegesek a földrajzi-területfejlesztési szempontok) A megértéshez szükséges –alkalmazott természettudományi –empirikus társadalomtudományi –műszaki tudományok ismerete Alkalmazott szociálgeográfia: –létező társadalmi térszerveződés –lokalitás belső fejlődéséből és külső feltételrendszerének átalakulása –ezek fejlesztését célzó tervek megvalósításának hatásaiból adódó konfliktusok elemzésére irányul –centrum és periféria (területi-települési) társadalmi funkcionális geográfiai térrendszer – kutatás tárgy Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma

29 A vizsgálat célja a valóság megismerése „tiszta” szociálgeográfia a saját fogalomrendszerében gondolkodva „értékracionális” elveket követ, addig az alkalmazott irányzat erősen „célracionális” alapállású (=terület- és településfejlesztés) az alkalmazott szociálgeográfia alapja a tervezésnek  Partzsch funkció-katalógusa (a földrajzi lét szférái) –társadalmi, közösségi lét szférája – emberi közösségben élni –munkavégzés – munkát végezni, termelni –lakás – lakni valahol –szolgáltatás-ellátás – igénybe venni szolgáltatásokat –képzés és a kultúra – részt venni képzésben, kultúrában –szabadidő-felhasználás – eltölteni a szabadidőt, rekreálódni –közlekedés és a kommunikáció – részt venni a közlekedésben, kommunikációban

30 1. A társadalmi (közösségi) lét szférája A kutatás kiindulópontjai: –közösségi élet –társadalmi-, lokális és egyéni magatartás (identitás) –családi lét lakóközösség baráti társaság nemzet (nacionalizmus – sovinizmus – fajgyűlölet) ezekre hatnak a társadalmi-politikai, közösségi-családi hatások megfigyelhető általános társadalmi jelenség gyakorlatnak mindinkább támaszkodnia kell a helyi társadalmi aktivitásra (társadalmi szervezetek, NGO-k) a közösségi illetve lokális magatartás jegyeire a család van a legnagyobb hatással Az alkalmazott szociálgeográfia a közösségi lét, a lokalitás azon sajátosságait keresi, amelyek az alapfunkciókkal kapcsolatos magatartást befolyásolják településfejlesztési és rendezési elképzeléseket módosítják demográfiai szempontok – nemzetközi migráció

31 2. A munkavégzés A végzett munka, a társadalmi munkamegosztásban való részvétel meghatározza az egyén, csoport, ill. lokalitás általános értelemben vett és az egyes alapfunkciókkal kapcsolatos magatartását. a munkavállalás az egyén és a társadalom konszenzusának terméke Felmerülő kérdések  munkavégzéssel kapcsolatos magatartás elemzése  munkaerő-kereslet  térbeli aktivitás főbb irányai Munkavállalással létrejött társadalmi tér „kapcsolatrendszerében” –milyen térbeli mozgáskényszer alakul ki az alapfunkciókkal kapcsolatosan –milyen magatartásváltozás jön létre az alapfunkciók igénybevétele során –munkanélküliség

32 A munkavégzéssel kapcsolatos értelmezéstől néhány ponton el kell térni –a munkavállalás különböző formái nem tekinthetők csupán az emberi aktivitás szabad megnyilvánulásának –a kialakuló funkcionális térszerkezet kétségkívül a társadalmi tevékenység, ha úgy tetszik aktivitás tárgyiasult színtere –az egyén illetve csoport számára a helyi, illetve területi-társadalmi munkaszervezetben létrejött pozíció konzekvenciái az alapfunkciókat illetően sajátos és regionális különbségeket mutatnak –munkaerőmozgás Magyarországon, az EU-ban és a világon

33 A munka alkalmazott szociálgeográfiai értelmezése (szerk.: BERÉNYI I.) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

34 3. A lakófunkció A társadalmi tér lakófunkcióját fejezi ki a szociálgeográfiai értelemben vett lakás, vagyis, hogy mit jelent az ember vagy meghatározott csoportja számára valamelyik funkcionális térben lakni. Cél a lakókörnyezet minőségi és mennyiségi tényezőinek meghatározása A hazai lakókörnyezet egésze nem tekinthető az ott élő társadalmi csoportok „elvárása” alapján kiépült funkcionális térnek A hangsúly a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás értékelésén van Problémakörök –a lakókörnyezet azon társadalmi összefüggéseinek a sajátosságait feltárni, amelyeknek csoport-specifikus okai vannak –Azon területi kapcsolatoknak az elemzése, amely az adott lakókörnyezetben való létből következnek A munka- és a lakókörnyezet (társadalmi összefüggés), illetve a munka- és lakóhely (térbeli összefüggés) lehetséges konfliktusaira nem született megoldás szegregáció hajléktalanság

35 Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései A lakófunkció kapcsolatrendszere (szerk.: BERÉNYI I.)

36 4. Az ellátás és szolgáltatás Ezen terület alapfunkcióként való értelmezése váltotta ki a legnagyobb vitát A funkció kialakulása, fejlődése és területi szerkezete a kereslet és kínálat „kompromisszuma” révén jön létre. A hazai vizsgálatok indokoltságának magyarázata Az alkalmazott szociálgeográfiai elemzés a funkció (kettős oldalának) komplex értelmezéséből indul ki és a funkcionális szerkezetben való fejlesztést a lakó- és a munkahely térbeli viszonylatában és nem egyszerű érdekek alapján szemléli. Vásárlói kosár Társadalomi csoportok a fogyasztói társadalomban

37 Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere (szerk.: F. X. HECKL)

38 5. A képzés és közművelődés A szociálgeográfia rendkívül fontos tényezőnek tekinti a lokalitás jellemzése során, mert az ehhez való viszony szoros kapcsolatot mutat azzal, hogy az illető társadalmi csoport milyen helyet foglal el a társadalmi munkamegosztásban Az alkalmazott szociálgeográfia ezen a területen több kérdésre keresi a választ Sajátos funkciónak tekinthető –A társadalom kultúrája és kulturálódása egymástól elválaszthatatlan –A funkció működését, ideológiáját, intézményrendszerét általános társadalmi érdekek határozzák meg –Gazdasági struktúra fejlődése befolyásolja a képzés intézményrendszerét és irányait –A történelmileg kialakult lokális társadalmi struktúrának meghatározó szerepe van –A képzés és a művelődés intézményrendszere hatást gyakorol az általános kulturális magatartásra Információs társadalom – a számítógép társadalmi szerepe Terjedő analfabétizmus

39 Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései A képzés és közművelődés összefüggése (szerk.: BERÉNYI I.)

40 6. A szabadidő felhasználása A szabadidő-magatartással függ össze az üdülés és idegenforgalom funkció kialakulása a fejlett országokban. az üdülés és az idegenforgalom a szabadidő-magatartás egyik formája, amely a társadalmi-gazdasági fejlődésnek csak egy meghatározott szakaszában lép fel társadalmi vonatkozása kettős Müncheni iskola –Kezdetben az üdülés és az idegenforgalom tájátalakító és terület- felhasználó szerepére koncentrál –Később helyi lakosság fogadóképességét vizsgálja Hazai kutatások (Lettrich, Berényi, Martonné) a társadalmi elvárás és az infrastruktúra az infrastruktúrával szembeni új igény és a meglévő térbeli szerkezet a társadalmi elvárás és a létező funkcionális térszerkezet az 1-3. érdekei alapján a kialakuló új térszerkezet idő- és térbeli folyamata Megnövekedett szabadidő A turizmus felértékelődése

41 Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései Az üdülés és idegenforgalom konfliktus-szférái (szerk.: BERÉNYI I.)

42 7. Közlekedés és kommunikáció A közlekedés és kommunikáció a funkcionális térszerkezet működésének feltételrendszere, amelynek magas színvonalú fenntartása alapvető társadalmi érdek, mert az anyagi és szellemi javak cseréjét biztosítja az alapfunkciók közt. Azon elemekkel foglalkozik, amely a személyek, csoportok, lokalitások sajátos térbeli mozgásszokásaihoz, érdekihez kapcsolódnak. → Sokáig a személyi közlekedés vizsgálata állt a középpontba Az utóbbi időben a szociálgeográfia egyre többet foglalkozik a kommunikációval. Ebbe a rendszerbe való bekapcsolódás és különböző rendszerinek igénybevétele sajátos térbeli aktivitást eredményez, mely aztán hatással van más funkciók igénybevételére is.

43 Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

44 18. tétel: A szociálgeográfia módszertani kérdései 21.

45 1. Az információbázis összeállítása Hivatalos statisztikák –a tervezés számára elengedhetetlen a mindenkor összehasonlítható adatbázis –a területi összehasonlító elemzés csak így lehetséges Közzé nem tett, illetve közzé nem tehető adatok Történeti források –Az alkalmazott szociálgeográfiának meg kell mutatni, mi ebben az önfejlődést szolgáló és mi az a retrográd erő, ami hosszú távon a közösségi érdekek ellen hat. A történeti forrásanyag tehát tartalmazza a természeti – művi – társadalmi – közösségi környezet és szellemi szféra tradícióira vonatkozó információkat

46 Térkép –18. század vége óta rendelkezésre állnak topográfiai térképek –a 20. század elejétől már tematikus térképeket is használnak táj- és településszerkezet beépítettség földhasználat funkcionális térszerkezet Empirikus társadalomtudományi módszer→ saját adatgyűjtés –a megfigyelés célja –a megfigyelés kritériumai –A tudományos megfigyelés hasznossága természetesen nem abszolutizálható, de célszerű lehet –Az adatfelvétel minden esetben létező vagy feltételezett jelenség, illetve probléma meghatározására irányul –lakossági kérdőívezés –prominenciavizsgálat Tematikus térképek felhasználási területe

47 A kérdőíves felmérés és interjú, az információszerzés két formája, lehet „standardizált” nyílt (mély és intenzív) és strukturálatlan (spontán), mely formákat célszerű megfelelően alkalmazni Az alkalmazott szociálgeográfiában a kérdőíves felmérést és az interjúzást kombinálva használják –a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása után első lépésben spontán interjúkat készít –a hivatalos és közzé nem tett adatok és az előzetes interjúk alapján „standard” kérdőívet állítanak össze –az elfogadott kérdőív alapján egyszerű szúrópróba méréseket végeznek –felmérés –mélyinterjú készítése

48 2. Az alkalmazott szociálgeográfiai elemzések területi rendszere  A szociálgeográfia számára a „társadalmi tér” funkcionális térszerveződés, azaz az alapfunkciók kialakulásának, működésének és változásának területi rendszere.  Az elemzések területi egysége település (magános és csoportos), településcsoport, mezo- és makrorégió egyaránt lehet  Nemcsak a „fizikai térben történő fizikai elterjedést elemzi”, hanem azt összekapcsolja a társadalomtudományok információival és ezzel társadalmi szempontból is értelmezi.  Lehetséges vizsgálatok: –topografikus funkcionális tematikus térképek –indikátorokat alkalmazó, különböző területegységekre vonatkozó tematikus térképezés –mesterséges területi egységekre vonatkoztatott analízis, amit az áttekintésre törekvő regionális tervezés kedvel –terület- és településfejlesztést megalapozó kutatások –helyzetfelmérés, helyzetelemzés –analízisek: SWOT, célfa, célpiramis stb.


Letölteni ppt "Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések