Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Kötelező irodalom Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Kötelező irodalom Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon."— Előadás másolata:

1

2 Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

3 Kötelező irodalom Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek. Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!

4 Másodlagos tevékenységek A Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain) H O Z Z Á A D O T T É R T É K

5 Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok Vállalati kompetenciák Vevői kereslet Értékteremtő folyamatok Mit?Miképp?Kinek ?

6 Az értékteremtő folyamatok elemei A cél a fogyasztói igények kielégítése  Hasznosság, kereslet, érték Vállalati kompetenciák Folyamatok, tevékenységek

7 A vállalati kompetenciák Mit tudunk a vásárlónak kínálni:  hatékonyan  eredményesen Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű:  Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz  Nehéz másolni  Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható  Alapvető a hozzáadott érték szempontjából  Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet versenytársainál

8 Magkompetenciák és végtermékek Végtermékek Üzletág 1 Üzletág 2 Üzletág 3 Üzletág 4 Mag-termék 1 Mag-termék 2 Kompetencia 1 Kompetenci a 2 Kompetenci a 3 Kompetenci a

9 Értékteremtő folyamat A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás  Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék… Információs folyamatok:  Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás  Visszacsatolás Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)

10 Értéklánc A vállalati folyamatok láncolata. Iparágfüggő. Üzleti egység szintjén értelmezhető Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon, értéknövekedés következik be. Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)

11 Tevékenységmenedzsment Termelés-menedzsment Folyamat-menedzsment Tevékenység-menedzsment Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

12 A termelési menedzsment fogalma A termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának biztosításával, a termelési és szolgáltatási folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

13 A vállalat mint rendszer

14 Termelésmenedzsment feladatai

15 A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel

16 Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében

17 Vállalati rendszermátrix elemei 1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

18 Erőforrás-produktum mátrix

19 Környezeti mátrix

20 Erőforrás-produktum mátrix

21 Erőforrás-produktum kapcsolatfajták

22 Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix KöcsögTányér Agyag (kg/db)1,00,5 Korongidő (ó/db)0,51,0 Festék (kg/db)00,1 Kapacitás 50 kg/hét 100 Ft/kg 50 ó/hét 800 Ft/óra 10 kg/hét 100 Ft/kg Minimum (db/hét)10 Maximum (db/hét)100 Egységár (Ft/db) Fedezet (Ft/db) e 1 : 1*T 1 +0,5*T 2 < 50 e 2 :0,5*T 1 +1*T 2 < 50 e 3 : 0,1*T 2 < 10 p 1, p 2 : 10 < T 1 < 100 p 3, p 4 : 10 < T 2 < 100 cf F : 200 T T 2 =MAX 200

23 Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása T1 T2 33,3 Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13,2 eFt/hét e 1 : 1*T 1 +0,5*T 2 < 50 e 2 :0,5*T 1 +1*T 2 < 50 e 3 : 0,1*T 2 < 10 p 1,p 2 : 10 < T 1 < 100 p 3, p 4 : 10 < T 2 < 100 cf F : 200 T T 2 =MAX

24 Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is! T1T1 T2T2 T3T3 T4T4 T5T5 T6T6 b (óra/év) E1E E2E E3E E4E E5E MIN (db/év) MAX (db/év) ÁR (Ft/db) f (Ft/db)

25 Megoldás T1: erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 T2-T3: Melyik a jobbik termék? Árbev. max: 270/2 < 200/1tehát T3 T3=( *2)/1=2600>1000 T2= /2=1000<1100 Fed. max: 110/2 > 50/1tehát T2 T2=( *1)/2=1400>1100 T3= /1=800<1000

26 Megoldás 2. T4: megéri-e? Árb. max.: 1000/1 > 500 Fed. max.: 200 T5-T6: lin. prog. e1: 2*T5+3*T6≤6000 e2:2*T5+2*T6≤5000 p1, p2:50≤T5≤1500 p3, p4:100≤T6≤2000 cfÁ:50*T5+150*T6=max cfF:30*T5+20*T6=max

27 Megoldás 3. e2 e1 cfF cfÁ Fed. max: T5=1500, T6=1000 Árb. max: T5=50, T6=1966

28 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

29 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

30 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

31 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

32 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:  =Kp/Kö Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R20 % a gépiparban, R % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

33 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

34 Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet Áb K Fix Áb K Prop Q K N Q x, Áb x

35 ÁKFN struktúra – példa 1 Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft K ö : 900 mill Ft δ = 0,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: K Ö = K P + K F δ = K P /K Ö Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = = 270 mill Ft Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft

36 ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil- lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000, ,5 338, ,0 38,5100,0 mill Ft mill Ft 400,0 mill Ft - 661,5 mill Ft 1061,5 mill Ft Δa= 6,15 %

37 Mi is történt? Áb Q K N Q x, Áb x K össz Áb K Fix K Prop

38 Másik megoldás – volumen növelés Áb Q K N Q x, Áb x ██ N Q x2

39 Készlet a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. A termelői készletek jellemző csoportjai:  késztermékek,  alkatrészek,  kiegészítő termékek,  termelési készletek,  anyagok

40 A készletelemzés célja A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. A készletezés céljai:  a termék iránti változó kereslet kielégítésére  az egyes műveletek függetlenségének fenntartására  a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására  biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére  a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

41 Készletezési költségek A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni:  készlettartási költségek  (termékváltás/átállítás költsége)  megrendelési költségek  hiányköltség A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

42 A készletezési rendszer 1. A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből  mikor rendeljünk és  mennyit kell egy alkalommal rendelni

43 A készletezési rendszer 2. A rendelés időpontja lehet:  rögzített időközönkénti (T),  a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet:  rögzített mennyiségű (Q)  a készletezés maximális szintjétől függő (S)

44 A készletezési rendszer 3.

45 Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

46 A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk:  a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan,  az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó,  a termék egységára állandó,  a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul,  a rendelési és a termékváltási költség állandó  a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

47 Készletezés összes költsége

48 Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

49 Optimális rendelt mennyiség K = D* k a + D*k r /Q + Q/2/k t TC=D*P+DS/Q+(Q/2)H TC’=0+(-DS/Q 2 )+H/2 0 = 0+(-DS/Q 2 )+H/2 Q opt = (2FS/H) -0,5

50 Néhány példafeladat D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna Q 0 = 120 t L = 12 nap N = 250 nap EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Első újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap Meghatározandó:EOQdROP első újrarendelés időpontja

51 Biztonsági készlet

52 EOQ modell biztonsági készlettel készletszint Time Q Rendelési ciklus Biztonsági készlet b

53 b = z ∙ σ ahol z = biztonsági faktor a normál eloszlásból σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor: b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység

54

55 Példa L = 10 nap d = 30 tonna Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna Elfogadott kockázati szint: 5% b = ? ROP = ? b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = = 333 tonna ROP = = 333 tonna

56 További példák Q 0 = 600 t Q = 200 t d = 10 t/nap L = 8 nap b = 33 t ROP = 8 * = 113 Q 0 = Q = 400 t Q 0 = Q = 400 t d = 16 t/nap d = 16 t/nap L = 20 nap L = 20 nap b = 66 t b = 66 t ROP = 386

57 Optimális termelési mennyiség modellje

58 Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. MP > ML - ahol  MP = az N-edik termék eladásából származó haszon  ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. P(MP) > (1 - P) ML - ahol  P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják,  1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el Azaz: P > ML / (MP+ML)

59 Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * ,25 * 40 = 22, = 12,5 $

60 ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

61 Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP)  a termelési tervből származtatott  termelési vezérprogramra támaszkodva  meghatározza a végtermék előállításához szükséges  speciális alkatrészek és anyagok fajtáit,  a szükséglet pontos mértékét és  a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának,  beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

62 Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki.  A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát.  Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét.  A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

63 Terme- lési vezér- prog- ram = azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

64 Anyagjegyzék az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

65 Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

66

67

68

69 Logisztika fogalma Logisztika  menedzserszemlélet  áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának - tervezése - szabályozása - megvalósítása  célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése

70 A logisztika története A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár ( ) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„ A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini ( ), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya." A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl

71 A gazdasági logisztika A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék- helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni:  I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása,  II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében,  III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing)  IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment

72 A logisztikai szemlélet jellemzői

73 A logisztika területei - Makrologisztika Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük:  - az ipari-,  - a mezőgazdasági-,  - a szállítási-,  - a kereskedelmi-,  - a katonai logisztikát Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni  "városi (city) logisztikát".  "kikötői logisztika",  export-" ill. "import-logisztika"  stb

74 A logisztika területei - Mikrologisztika A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni:  - a beszerzési logisztikát,  - a termelési logisztikát,  - az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.) Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni:  - beszerzés,  - anyaggazdálkodás,  - disztribúció.

75

76 Kearney-féle logisztikai mátrix

77 A vállalati logisztika területei

78

79 A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai

80 Hagyományos és "just in time" beszállítás

81 Értékesítési logisztika

82 Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége

83 A logisztikai szolgáltatások a.) Fő funkciók  A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók -  Szállítási funkció b.) Mellékfunkciók  Átrakási funkciók  Raktározási funkció  Csomagolási funkció  Manipulációs funkció  Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók c.) Kiegészítő funkciók  Az eladást elősegítő funkciók  Vevőszolgálat  Szállítmánybiztosítás  Vámkezelés

84 Logisztikai területek Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)

85

86

87

88

89

90 Elektronikus úton történő szállítás Előny Rendkívül olcsó Időigénye elhanyagolható Házon belülre érkezik Hátrány Csak szoftveres termékek és adatok Csak kiépített hálózat esetén Lopás veszélye nagy

91 Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése a közutak zsúfoltságának csökkentése a közlekedésbiztonság növelése a közutak elhasználódásának késleltetése kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai konténeres szállítás közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás

92 Árueljuttatási rendszerek a.) közvetlen vagy direkt forgalom b.)vonali forgalom c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere e.) "hub and spoke" rendszer

93 Árueljuttatási rendszerek 1

94 Árueljuttatási rendszerek 2

95 Árueljuttatási rendszerek 3

96 Árueljuttatási rendszerek 4

97

98 Raktározás, disztribúciós központok Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árut az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. Megkülönböztethető  termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni,  piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.

99

100 Közraktár A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).

101 Egységrakomány Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek  - biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard),  - lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra,  - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását,  - halmozhatók, stabilak,  - többször felhasználhatók. Fajtái:  raklapok,  konténerek,  logisztoboxok,  egyéb egységrakomány-képző eszközök sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

102 Logisztikai központ Típusai: Az áruforgalmi központok speciális, csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.

103 Projekt- menedzsment (= tervezés?)

104 Projekt „Egyedi, egyszer előforduló tevékenységek konkrétan meghatározott célok elérésére, adott határidők betartása mellett.” A szervezeti folyamatok integráns részei.

105 Folyamatok a szervezetben Szokásos üzleti folyamatok Projektek Változás & bizonytalanság Rutinszerű & rendszeres feladatok

106 A rendszeres tevékenységek és a projektek Az alaptevékenységek esetében a menedzsment feladata a hatékonyság (az eredményesség mellett) biztosítása. A projekteknél az eredményesség (siker) az elsődleges (természetesen minél hatékonyabban elérve)

107 Projektek legfőbb jellemzői Feladatok és folyamatok egyedi kombinációi Szűk fókusz, specifikus teljesítménycélok Van kezdete és vége A projekt vége jól meghatározott:  Időkeret  Cél elérése  Bizonyított, hogy a cél nem érhető el Elkülönített erőforrások Költségvetés korlátozott Tervezhető (elkülönítetten) Fokozatos kidolgozás Kockázatos

108 Projekt-hierarchia Stratégia Program: egymással kapcsolatban álló projektek és a projekteken kívül álló (rész)feladatok olyan csoportjait, melyeket egymással koordinált módon menedzselnek szinergikus előnyök elérése céljából. A szinergia megjelenhet mind a projektek megvalósításában, mind az irányítás területén. Portfólió alatt projektekből, programokból és egyéb tevékenységekből álló olyan halmazokat értünk, melyeket valamilyen célból hasznos együtt kezelni. Az alprojektek a projektek olyan összetevői, melyek önmagukban is kezelhetők projektként. A nagyobb projektek alprojektjei gyakran további alprojektekre bonthatók. A fentieken kívül gyakran használt kategória az úgynevezett kulcsprojekt. A kulcsprojektek egyes programok kivételes fontosságú, húzóprojektjei, melyek meghatározzák a program összes többi elemét. Rendszerint a programok legnagyobb projektjei is egyben.

109 Projekt-menedzsment "A projektmenedzsment a projekt valamennyi szempont szerinti megtervezése, követése és ellenőrzése, és mindazok motiválása, akik részt vesznek a projekt céljainak az előre meghatározott időben, költségkereteken belül és megfelelő minőségben történő megvalósításában." [ [ Projekt-szerű menedzsment: a projektmenedzsment eszközeinek használata nem-projekt tevékenységekre ≠ Pályázat-menedzsment, de a pályázat elnyerése és a vállalások megvalósítása maga is egy speciális projekt.

110 A projekt-menedzser (Stevenson) Felelős: Feladatok elvégzéseMinőség Emberi erőforrásokHatáridők KommunikációKöltségek

111 Egyéb szerepek a projektben Projekt koordinátor: tárgyal a funkcionális vezetőkkel, jelent a projektmenedzsernek Projektmenedzsment-csapat (team) tag Projekt-bajnok: „erős ember” aki promotálja és támogatja a projektet Projektmunkatárs (projektmunkás): végrehajtja a feladatokat

112 A projektciklus Szükségletek meghatározása Célok kialakítása Projekt-tervezés Projekt-megvalósítás Projekt-monitoring és -értékelés

113 Project life cycle

114 MeghatározásTervezésVégrehajtás„Leszállítás” Erőfeszítés szintje Célok Specifikálás Megvalósíthatóság Feladatok Felelősségek Csapatok Időtervek Ktgvetés Források Kockázatok Munkaerő Jelentések Változtatások Minőség Vevők képzése Átadási dokumentumok Erőforrások felszabadítása Munkaerő visszahelyezése Tudáskezelés

115 A változtatás költsége Tervezés, előkészítés Meghatáro- zás MegvalósításZárás Time Költségek Érintettek befolyása Válozásköltség

116 Projektmenedzsmen t eszközök

117 Probléma-fa Problémaelemző eszköz a problémák-részproblémák közti összefüggések bemutatására, a probléma felbontására hierarchikus Cellákban történő ábrázolás

118 Ugyanaz másképp…

119 Halszálka (Ishikawa) diagramm Szintén az ok-okozati viszont mutatja be, főleg minőségmenedzsmentben használják.

120 Cél-fa A problémafa „párja” Célhierarchiát mutat be, mely célok a probléma-fa problémáira reflektálnak

121 Logikai keretmátrix Előfeltevések 4. Tevékenység (input) 3. Output (eredmény) 2. Rövidtávú cél 1. Stratégiai cél 4. Feltevések, kockázatok 3. Ellenőrzési eszközök2. Indikátorok1. Célstruktúra

122 Feladatlebontási struktúra (WBS) azonosítja a diszkrét feladatelemeket segít áttekinteni a projekt teljes feladatterjedelmét

123 GANTT-diagramm Egyfajta oszlopdiagramm ami bemutatja a projekt ütemezését, menetrendjét. Az egyes résztevékenységek kezdő és végpontjait, és ezáltal a nagyobb tevékenységekét is. Bemutathatja a részfeladatok közti összefüggéseket, függőségeket is. Alkalmas a projekt készültségi fokának illusztrálására is.

124 GANTT-diagramm (alap) IDTevékenységFelelősIdőintervallumok (nap, hét, hó)

125 GANTT-diagramm IdőintervallumokTevékenységek

126 GANTT-diagramm (MS-Project)

127 GANTT-diagramm IdőintervallumokTevékenységek today

128 A hálódiagramm Hívják elsőbbségi (precedence) diagrammnak is Tevékenység-élű (AOA) Tevékenység a csomópontokban (AON) Tevékenységek Események (állapotok)

129 A hálódiagramm Út  Tevékenységek olyan sorozata, amely a kezdőponttól a végpontig tart Kritikus út:  A leghosszabb út; meghatározza a projekt hosszát; nem feltétlenül egy ilyen van Kritikus tevékenységek  A kritikus út tevékenységei Tartalékidő  Ennyit csúszhat (időben) az adott út anélkül, hogy a projekt hossza nőne; a kritikus út és a kérdéses út hosszának különbsége

130 Tevékenység élű háló Locate facilities Order furniture Furniture setup Interview Hire and train Remodel Move in AOA

131 Tevékenység a csomópontokban háló Locate facilities Order furniture Furniture setup Interview Remodel Move in 4 Hire and train 7S AON

132 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Kötelező irodalom Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések