Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.  „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen?  – Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség)  „- … Ha ezek nem hívnak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.  „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen?  – Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség)  „- … Ha ezek nem hívnak."— Előadás másolata:

1 1

2  „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen?  – Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség)  „- … Ha ezek nem hívnak be közmunkára, akkor most elmehettem volna dolgozni…” (40 éves nő, Nyírség)  Számos interjúalany számára az a „biztonság” – hogy rendes embernek tartják őket, és ezért hívják őket napszámba…  K önnyebb meg élni azt, ha az alany elsírta magát – a magától értetődő belenyugvást, a sorsba való beletörődést nem lehet feldolgozni.  Ez egy másik Magyarország… 2

3  A szokásos feltételezés, vissza Marxig: a kapitalista társadalom egységes, egy struktúrába rendezhető  Erdei modellje: két társadalom él egymás mellett, egy állami keretben  a két társadalom időben „szétcsúszott”, az egyik modern, kapitalista, városi, a másik ittragadtan feudális, úri és paraszti  mindkét társadalom „igazi társadalom”: szerkezetük, hierarchiájuk van, és sajátos mechanizmusokkal, belső magatartási szabályokkal, normákkal bírnak  miközben nincs átjárás közöttük, mégcsak érintkezés, kommunikáció sem nagyon. 3

4  Max Weber : a hatalommegosztás típusai (osztályok, rendek) két egymás mellett élő társadalmat, hatalmi szerkezetet is jelenthetnek (Erdei is így értette félre…)  Émile Durkheim : az anómia a társadalmi normarendszerek egymáshoz képesti „szétcsúszásaként” is értelmezhető → a szétcsúszott normarendszerek két társadalmat írhatnak körül  Polányi Károly : a „formális” gazdaságot működtető társadalomrész mellett működhet egy másik gazdaságot, a „szubsztantívat” működtető társadalomrész  Polányi Károly : a különböző gazdasági integrációk egyidőben, egymás mellett is működhetnek, és ezáltal két társadalmat, társadalomrészt is „integrálhatnak”, stb.  Robert Putnam : a reciprocitásra, bizalomra épülő „civil társadalom” elkülönül a piaci versenyre épülő mainstream társadalomtól 4

5  Van-e ezeknek a társadalomrészeknek saját struktúrájuk és hierarchiájuk? Ha nincsen nekik ilyen, akkor nem értelmezhetők különálló társadalomként sem  Ha nem önálló szerkezetek, akkor ugyanannak a társadalomnak különböző metszetei, vetületei csupán – különböző nézőpontból különbözők a vetített képek 5

6  1 = káderelit  2 = új vállalkozók  3 = bürokratikus középosztály  4 = magánszektor, önállók  5 = mindkét szektorból jövedelmet szerzők  6 = állami szektor munkásai  7 = a magánszektor alkalmazottai 6

7 11dd  1 = Politikai-államigazgatási vezetők  2 = állami szektor nem-vezető középszintű alkalmazottai  3 = állami szektor szakképzetlen munkásai, akik nem tudnak a második gazdaságba bekapcsolódni  4 = magánvállalkozók  5 = látens magánvállalkozók  6 = magánszektor kisárutermelői  7 = második gazdaságban résztvevő szakképzetlenek  8 = menedzserek, gazdasági vezetők  9 = állami szektorban és a második gazdaságban egyaránt nagy jövedelmet elérő  értelmiségiek, szakmunkások  10 = állami szektorban és a második gazdaságban egyaránt közepes jövedelmet elérők

8  A „hivatalos” Magyarország normái formálisak, politikai formaságokkal terhelt bürokratikus szerveződéseket és magatartásmintákat írnak körül  A második társadalom a hivatalossal konfrontálódva informálisan szerveződik, szóbeliségek és bizalmak működtetik, egyfajta egymásra utaltság, együttérzés és szolidaritás jellemzi  Hankiss második társadalma (a szocializmusban) mintegy megelőlegezi Putnam civil társadalomról szóló tanait (a kapitalizmusban…) 8

9  A második gazdaság és a második társadalom egy pillanat alatt eltűnik, nincs többé, nem esik szó róla  Más teoretikusan kifejtett elképzelések sincsenek  Publicisztikus formulák, érzékeltetett társadalmi szakadékok és megkettőzödöttségek viszont szép számmal felbukkannak 9

10  Hankiss felvetésének folyományaként, de még utalva sem rá…  A politikai és gazdasági intézményrendszer elidegenedik a tényleges gyakorlatoktól (a „rendszer” indulatoktól fűtött, sokszor gyűlölködő kritikái, „elutálásai”)  E gy ik világ : az írásbeliség, a jog, a szerződésesség – azaz, a demokrácia és a piac intézményei organizálnak,  Másik világ: az intézmények szintje alatt, az intézmények világán kívül, amelyben az emberek a maguk módján élik az életüket – Erdei paraszti társadalom koncepciójára rímelve, első sorban a vidéki, falusi Magyarország társadalmát jellemezve ezzel,  A koncepció kontinuus Erdei kettős társadalom-képével: az intézményekből kirajzolódó modern, városias társadalom elválik és konfliktusba keveredik az archaikus elveken szerveződő falusi társadalomtól 10

11  A megkettőződöttséget az intézményrendszeren belül veti fel: a társadalom pártok – no nem ideológiái, hanem – eszményei, sugallt hangulatai szerint hasadt meg  Van egy bizarr módon kollektivista, közösséghez (etnicitáshoz, „néphez” való) tartozásokat érzékeltető, a protekcionalizmusokban és nacionalizmusokban kissé avitt politikai hagyományok szimbólumrendszerét alkalmazó „jobboldal”,  És van egy, szintén bizarr módon, a kollektivitásokat, egymásért vállalandó felelősségeket-szolidaritásokat teljesen kiiktató, az egyéni piaci versenyek karikatúra-szerűen elrajzolt „nyugatias” kultuszában élő, főképp budapesti és nagyvárosi „baloldal”  Amely két társadalom nem kommunikál egymással, kooperációkra még a legalapvetőbb kérdésekben sem képes, mégcsak egymást megérteni sem képes vagy erre nem hajlandó 11

12  Eredetileg a felfelé irigy, a lecsúszástól beszari középosztályi hangulatok kifejeződéseként „nyertesekre”, és „vesztesekre” osztja a társadalmat,  N em vertikálisan, hanem horizontálisan ír le megkettőzött társadalmat,  Az „egyenlőtlenségi” kérdés „kisebbségi” koncepciókban jelenik meg – ahol a kisebbségekre más jogok, normák, diszkriminatív és szegregációs bánásmódok vonatkoznak – egyfajta „kasztosodás”  Majd a „kirekesztettség” koncepciója: a leszakadt alsó kasztokból kialakuló társadalomrésznek semmilyen befolyása nincsen az „uralkodó”, befolyással és hatalommal bíró „társadalmi többségre”,  Tehát, a „túlélési stratégiákban”, a legitim, pozitív szabadságokon kívüli, emiatt normasértő (gyakran kriminalizáltként elkönyvelt) magatartásformákban szerveződik, és keresi boldogulását (fekete munka, „segély-leső potyautasság”, „cigánybűnözés”, „félkarú” játékszenvedély, alkohol, uzsora, mindenféle más deviáns és patologikus szindrómák ) 12

13  A többségi kultúra: nem lop, dolgozik, rendes  A másik kultúra: lop, nem dolgozik, és rendetlen  A másik kultúra a „kiillszkedés” és „kivülállás” kultúrája: szegény, de még inkább: cigány (etnikusan, rasszhoz kapcsolva)

14  A válság hatására nő a szakadék a két társadalom között,  A válság hatására átrendeződnek az erőviszonyok, felborulnak az egyensúlyok, éleződnek a konfliktusok, feltör az erőszak,  A válság a bűnbakképzési mechanizmusokat hozza elő: a másik társadalom a hibás, ők tehetnek róla,  Maga a válság értelemszerűen a társadalmi dezintegráció: még a résztársadalmakban esetleg (a közös ellenség…) erősödő kettős integráció is az egészre nézvést dezintegráció. 14

15  A második gazdaság, a második társadalom – a rendszerváltás másnapján megszűntek (utólag: nem is voltak igazi másodikak, az első függvényei és kinövései voltak + inkább a vágyak...)  A formális és az informális nem kettő, hanem egy: akit az informálisban látunk, az is a péknél veszi a kenyeret, este villanyt gyújt és, ha nagyon beteg, elmegy az orvoshoz; miközben, akit a formálisban látunk, az sem kér számlát a takarítónőjétől, az is elkerüli az adófizetést, nem beszélve az „informálisan” finanszírozott pártokról és a korrupt közigazgatásról…  Mert a többség is lop (irodából papírt az otthoni printerbe, telefonhasználatot, ha „megcsörgetnek”, lóg a buszon, stb.) – miközben a cigányok is dolgoznak (ha nem is bejelentve…) 15

16  Mert a pártok sem jelenítenek meg valóban eltérő társadalomképeket (olyanja egyiknek sincsen…), ugyanazokba a pozíciókba akarják a sajátjukat beültetni, és legfeljebb ezen küzdenek…  Mert a kirekesztettség ugyan sajátos társadalmi helyzet, de messze nem önállóan szerveződő társadalom (akkor lenne célja, hangja, elitje, ereje – nem lenne kirekesztett)…

17  A létező társadalmi jelenségek könnyű magyarázata: mobilitás lefagyása, elszigetelődések, szegregálódások, kommunikációs körök beszűkülése, társadalmi távolságok és szakadékok szétnyílása  Mert a szociológiai piac megrendelői szeretik magukat a versenytársaktól és ellenfelektől (ellenségektől) jól megkülönböztethetően, elhatárolhatóan láttatni – piaci szereplők, politikai pártok, mint megrendelők  Mert (a szintén piaci megrendelő) bulvárosodott média szintén szereti a barátra-ellenségre leegyszerűsített harcokban, agresszív akciókban bemutatni a témáit… 17

18  Mert, habár a társadalom nem megkettőződött, de legalábbis szemforgató és skizofrén: mindenki más szeretne lenni, máshol szeretne lenni – és másokat szeret okolni azért, ha mégsem…  Mert, ha a szociológus meg akar felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak – akkor nincs mese, neki is meg kell felelnie, nemcsak a vágyaknak, ábrándoknak, hanem, még a „lakossági igényeknek” is…

19  Húsz éve a társadalomtudósok azt kérdezték: láthattuk-e előre?  Tíz éve a szociológusok azt kérdezték: milyen társadalmi hatásai voltak a rendszerváltásnak?  Ma, azt kérdezhetjük a válság közepén: milyen társadalomban, hol is élünk? Mi van???  Merthogy, érteni nemigen értjük, hogy hol is élünk. Hogy milyen is annak a társadalomnak a szerkezete, egyenlőtlenségi rendszere, amelyben élünk?  A helyzet nem tragikus, de elég reménytelen… kétség kívül: válság van. 19

20 20


Letölteni ppt "1.  „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen?  – Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség)  „- … Ha ezek nem hívnak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések