Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába Emberi erőforrás menedzsment előadás Kun András István DE-KTK Menedzsment és Marketing Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába Emberi erőforrás menedzsment előadás Kun András István DE-KTK Menedzsment és Marketing Tanszék."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába Emberi erőforrás menedzsment előadás Kun András István DE-KTK Menedzsment és Marketing Tanszék

2 2 Az előadás célja Bemutatni a vállalati emberi erőforrás menedzsment legfontosabb külső meghatározó tényezőjének, a munkaerőpiacnak a belső működését. Összekapcsolni a közgazdasági és a menedzsment ismereteket. Bevezetést nyújtani a munkagazdaságtan alapjaiba.

3 3 Az előadás felépítése A munkagazdaságtan fogalma Munkaerőpiac elemei A munkaerőpiac egyensúlyzavarai Munkaerőpiaci elméletek Oktatás és munkaerőpiac A munkapiaci változásai

4 4 A munkagazdaságtan A közgazdaságtan azon területe, mely a munkaerőpiac működését és kimeneteleit, valamint szereplőinek magatartását vizsgálja: A munkaerőpiaci szereplők viselkedése a bérek, az árak, a profit és a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásainak hatására. Személytelen és az emberek nagy csoportjaira (reprezentatív szereplőkre) érvényes jelenségekkel foglalkozik. A neoklasszikus paradigma alapfeltevései: szűkösség, racionalitás, maximalizálás.

5 5 A munka(erő)piac fogalma Az a piac, amely a munkavállalókat allokálja a munkahelyek között és összehangolja a foglalkoztatási döntéseket. A munkaadók és a munkavállalók összessége alkotja. Lehet külső (vállalatok közötti) és belső (vállalaton belüli). A belső munkaerőpiacot gyakran adminisztratív szabályozók irányítják.

6 6 Népességkategóriák Teljes népesség (POP) Munkaerő állomány (L)Munkaerő állományon kívüliek (N) Foglalkoztatottak (E) Munkanélküliek (U) Munkavállalók (bérből és fizetésből élők) Önfoglal- koztatók és segítő családtagjaik EltartottakInaktív keresők

7 7 A munkaerőpiaci mutatók Részvételi hányad: L/POP Foglalkoztatási hányad: E/POP Munkanélküliségi ráta: U/L Állás-betöltetlenségi hányad: V/(V+E) ahol V a be nem töltött álláshelyek száma

8 8 Magyar adatok (KSH, május- július éves korosztály) Részvételi hányad: – 56,0% (férfiak 62,9%, nők 49,5%) Foglalkoztatottság: – 49,9% (férfiak 56,2%, nők 44,2%) Munkanélküliségi ráta: – 10,8% (férfiak 10,8%, nők 10,9%)

9 9 A munkaerő kereslete 1. Származékos kereslet: a vállalatok munkaerő kereslete attól függ, mekkora az árupiaci kereslet a termékük iránt (profitmaximalizálás). A munkaerő ára (a munkaerő bérleti díja): – bér: reálbér = (nominális bér / árindex) – béren felüli költségek (a munkavállaló számára nem jelent bevételt)

10 10 A munkaerő kereslete 2. A munkakeresletet meghatározó tényezők: max π =pQ-(wL+rK)ahol π = nyereség, p= termék ára,Q= volumen, w= munka ára (bér), L= munkaerő mennyisége, r= tőke ára,K= tőke mennyisége és az alkalmazott technológia (termelési fgv.), azaz a tőke (humán és fizikai) és a munka közti átváltás.  volumenhatás  helyettesítési hatás

11 11 A munkaerő-keresleti görbe W L WrWr L Munkaadói többlet DLDL

12 12 A munkaerő kínálata 1. A háztartások azért bocsátják áruba munkájukat, hogy az ellenértékként kapott béren javakat vásároljanak (kritika: motiváció). A népesség aktív tagjai alkotják: munkaerőállomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek

13 13 A munkaerő kínálata 2. Befolyásolja: – A népesség száma (POP) – Szakmastruktúrája – Rezervációs bér – Az idő felhasználásának alternatívái: – Piaci munka – Háztartási munka – Szabadidő – Egyéb jövedelem – Háztaráson belül határozódik meg

14 14 A munkaerő-kínálati görbe L SLSL W L WrWr Munkavállalói többlet

15 15 Munkaerőpiaci egyensúly feltételei A munkaerő-kínálati görbe pozitív, a munkaerő- keresleti negatív meredekségű (  szocializmus) A bérek mindkét irányba rugalmasak A munkavállalóknak utalványozott bér a munkáltató számára a foglalkoztatás egyedüli költsége, a munkavállalók számára pedig az egyetlen nettó bevétel A szerződések teljesek és betartásra kerülnek A munkaszerződés felmondásából egyik félre sem hárul veszteség

16 16 Az egyensúlyhiány típusai 1. Munkanélküliség – Adott részpiacon (szituációban) adott reálbérszint mellett D L < S L A kialakult bérszinten elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb- hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát.

17 17 Az egyensúlyhiány típusai 2. Munkaerőhiány – Adott részpiacon (szituációban) adott reálbérszint mellett S L < D L A kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.

18 18 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 1. L DLDL SLSL WeWe LeLe WrWr Egyensúlyban lévő munkaerőpiac és a gazdasági járadékok Munkaadói többlet Munkavállalói többlet

19 19 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 2. L DL0DL0 SLSL W0W0 L0L0 WrWr DL1DL1 L1L1 U Rövidebb oldal szabálya Egyensúlyhiány kialakulása: árupiaci recesszió hatására létrejött munkanélküliség HTV Lefelé rugalmatlan bérek okozta holtteher veszteség MAT MVT

20 20 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 3. L SLSL W0W0 WrWr DL1DL1 WeWe LeLe Egyensúlyhiány megszűnése: reálbérek igazodása a lecsökkent kereslethez L1L1 L0L0 A bérszínvonal csökkenése megszünteti a holtteher-veszteséget  

21 21 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 4. DLDL SLSL WeWe LeLe WmWm  LDLD LSLS U  WrWr L Minimálbér vagy szakszervezetek hatása

22 22 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 5. DLDL SLSL WeWe LeLe WmWm  LDLD LSLS U WrWr L Minimálbér vagy szakszervezetek okozta járadék-átrendeződés és holtteher-veszteség

23 23 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 6. L DLDL SL0SL0 W0W0 WrWr SL1SL1 L1L1 V Rövidebb oldal szabálya Egyensúlyhiány kialakulása: demográfiai csökkenés hatására létrejött munkaerőhiány és hatása L0L0

24 24 Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 7. L DLDL W0W0 WrWr SLSL L1L1 Munkaerőhiány megszűnése a bérszínvonal emelkedésével LeLe WeWe

25 25 A munkanélküliség típusai 1. Önkéntes munkanélküliség: – Akik a kialakult bérszint mellett nem keresnek aktívan munkát (pl. magasabb bérre várnak vagy a szabadidőt részesítik előnyben). Közgazdasági értelemben nem tekinthető munkanélküliségnek. Kényszerű munkanélküliség: – A kialakult bérszint mellett aktívan munkát keresnek, de nem találnak.

26 26 A munkanélküliség típusai 2. Kialakulásának okai szerint: Kereslethiányos (ciklikus): gazd-i ciklusok Szerkezeti – Szakmai vagy ágazati (foglalkozási) – Földrajzi Súrlódásos (információs) Szezonális (éves ciklusok)

27 27 A munkanélküliség típusai 3. Természetes munkanélküliség: – Teljes foglalkoztatás és – Maximális kibocsátás mellett áll fenn – Tartósan fennmaradó egyensúlyi állapot – Csak súrlódásos és szerkezeti ( D L = S L ) – Rátája pontosan nem meghatározható (mobilitási, kulturális, etnikai stb. hatótényezők folytonos változást okoznak), csak becsülhető.

28 28 A munkanélküliség típusai 4. A kép árnyalása: Foglalkoztatási és részvételi hányad, állásbetöltetlenség Munkanélküliség átlagos hossza (17,2 hónap), tartós munkanélküliek aránya Állásvesztők és elhagyók Pályakezdők és visszatérők aránya

29 29 A munkaerőpiaci elméletek 1. Ortodox neoklasszikus elmélet – Az árupiachoz hasonlóként fogja fel – Eltekint az emberi, társadalmi és intézményi sajátosságoktól (mechanikus modell) – Szabad verseny: Aktív kapcsolat eladók és vevők között Sok eladó és vevő Piacra be- és kilépés könnyű Tökéletes és teljes informáltság A tőke és munkaerő korlátlanul helyettesíthetők egymással – Kritikája: munkanélküliség és bérkülönbségek

30 30 A munkaerőpiaci elméletek 2. Javított neoklasszikus modellek: Választás elmélet (idő allokációs elmélet) Marginalista magyarázat Tökéletlen verseny elméletei A munkaerőpiac „felszeletelése” Emberi tőke elmélet Diszkriminációs elméletek

31 31 Az emberi tőke (szűkebb felfogás) Theodore W. Schultz, Gary S. Becker Az emberi tőke nem más mint a munkás képességeinek és készségeinek összessége, melyek termelékenységét növelik.

32 32 Az emberi tőke növelése Beruházás révén valósul meg: – egészségügyi beruházások – munka közbeni képzés – formális oktatás – felnőttképzés – migráció

33 33 Az emberi tőke sajátosságai Elválaszthatatlan az embertől Emberekbe történő befektetéssel jön létre Öröklött és megszerzett részből áll Nem „látható”, csak hatása észlelhető Tőkepiaci finanszírozás nehézsége Kiterjesztése: kapcsolati tőke, fogyasztói tőke stb.

34 34 Diszkriminációs elméletek Fogalma: azonos termelékenységért eltérő bér Fajtái: Munkaerőpiac előtti diszkrimináció: – Családi és társadalmi háttér – Iskolázási lehetőségek – Szerep-diszkrimináció (pl. nemek közt) Munkaerőpiaci diszkrimináció

35 35 A munkaerőpiaci diszkrimináció elméletei Politikai diszkrimináció A munkaadó „ízlésén” alapuló diszkrimináció (Gary S. Becker) Statisztikai diszkrimináció (Kenneth J. Arrow)

36 36 Az ízlésen alapuló diszkrimináció Gary S. Becker A munkaadó hasznosságát a profiton kívül az alkalmazott munkavállalók termelékenységtől független jegyei is befolyásolják: U=f(π,L 1,…L n )

37 37 pl.: Fehérek és feketék maxU = (pQ-w b L b -w w L w -rK) + (s b L b +s w L w ) ahol: p = árupiaci ár; Q = termelt termék mennyisége (Q=f(L,K)) w b,w = fizetett bér; L b,w = fekete és fehér munkások száma r = tőke ára; K = tőke mennyisége s b,w = a fekete és a fehér munkások okozta hasznosság Ekkor a többi tényezőt változatlanul hagyva w b,w úgy határozódik meg, hogy ha s b

38 38 A statisztikai diszkrimináció 1. Kenneth J. Arrow A munkaadó számára közömbös a munkaerő minden termelékenységen kívüli tulajdonsága (hagyományos értelemben nem diszkriminál)! A munkaerőpiacon információs aszimmetria van: a munkavállaló termelékenysége előre nem ismert, de utólagosan jól becsülhető.

39 39 A statisztikai diszkrimináció 2. A munkaadó az átlagosnál jobb várható termelékenységű munkavállalónak az átlagosnál magasabb, a rosszabbnak alacsonyabb bért fizet. A múltbéli tapasztalatok alapján bizonyos nem tökéletes előrejelzőkre támaszkodik a termelékenység becsléséhez: faj, nem, bőrszín, végzettség stb.

40 40 A statisztikai diszkrimináció 3. Megszűnése: Mindkét munkavállalói csoport termelékenysége azonos, de bérezésük eltér A diszkriminálók bérköltsége nagyobb, mint a nem diszkriminálóké, de outputjuk egyforma A diszkrimináló vállalatok profitja csökken, a nem diszkriminálóké nő A diszkrimináló vállalatok kiszorulnak a piacról

41 41 „Új” munkaerőpiaci elméletek Neomarxista-radikális munkaerőpiaci elméletek Institucionalista szegmentált munkaerőpiaci elméletek Duális szegmentált munkaerőpiaci elméletek – Job-competition elmélet

42 42 Az oktatás gazdasági szerepe Emberi tőke felfogás Szűrő elméletek Az oktatás fogyasztása Szociológiai elméletek: – Státuszverseny: oktatási spirálhoz vezet – Társadalmi rétegek újratermelése Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc)

43 43 Emberi tőke Az oktatás növeli az egyéni termelékenységet, így a magasabb végzettségűek több bért kapnak, és nő a társadalmi össztermék is. Az oktatás egyénileg és társadalmilag is hasznos!

44 44 A szűrő elméletek 1. Michael A. Spence, Joseph E. Stiglitz, Kenneth J. Arrow Az oktatás funkciója tisztán információs (információs aszimmetria a munkaerőpiacon), Nem növeli az egyéni termellékenységet, de A magasabb termelékenység kompetitív előnyt jelent az oktatási rendszerben, így A magasabb végzettség magasabb bérhez vezet.

45 45 A szűrő elméletek 2. Egyéni szint: Az oktatás költséges, de minél termelékenyebb valaki, annál kevésbé Így a termelékenyebbek végzettsége magasabb lesz, amennyiben A munkaadók ezt felismerve magasabb bért fizetnek a magasabb végzettségűeknek (szűrés nélkül mindenki átlagbért kap)

46 46 A szűrő elméletek 3. Társadalmi szint: Az oktatás költséges (az input nő) És nem is növeli a társadalmi szintű kibocsátást, mert nem növeli az egyéni termelékenységet (az output változatlan) Az oktatási beruházás tehát társadalmilag káros!

47 47 Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc) Munkahelystruktúra (rövid távon adott): a meglévő fizikai tőke és gazdasági szerkezet Foglalkozási struktúra: milyen tevékenységeket igényel a munkahelystruktúra Szakmastruktúra: mihez értenek az emberek Az oktatási rendszer rövid távon meg kell feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon pedig lehetővé kell tegye annak fejlesztését

48 48 Munkapiaci változások Demográfiai változások Globalizáció – regionalizáció – lokalizáció Tudásalapú gazdasági folyamatok Hálózatosodás – outsourcing Klaszteresedés Munka és munkavégzés változásai Képzés és oktatás változásai

49 49 Az atipikus munka típusai I. Független szerződők: szabadúszók, önállóan (szervezettől függetlenül) szerződnek olyan tevékenységre, melyre a munkaszerződés keretében való munkavégzés is gyakori „Hívásra házhoz megyek” munkások: csak akkor hívja őket a munkaadójuk dolgozni, éppen szükség van rájuk Alkalmi munkákat közvetítő ügynökség által közvetített dolgozók: a munkaerő-kölcsönző alkalmazásában állnak, fizetést is tőlük kapnak, de munkát ott végeznek, ahova kiközvetítik őket. Az ilyen munkavégzésből a legrövidebb idejű munkákat végzők tartoznak ide Szerződő vállalatok által biztosított dolgozók: a szerződő vállalt részére dolgoznak, és (általában egyetlen) megrendelőnél dolgoznak.

50 50 Az atipikus munka típusai II. Részmunkaidős foglalkoztatottak: a napi átlag nyolc óránál kevesebbet dolgozók. Távmunkások: feladataikat többnyire otthon végzik. Lehetnek független szerződők de vállalati alkalmazottak is. A munkahelyen csak ritkán jelennek meg. Tipikus területei: újságírók, szerkesztők, műszaki rajzolók, designerek, tervezők, adathalmaz- feldolgozás, problémamegoldás, szakértés stb. „Melegváltás az íróasztalnál”: olyan irodai dolgozók, akik idejük legnagyobb részében irodán kívül (terepen) dolgoznak, így egy íróasztal mellett többen is elhelyezhetőek, mivel ott csak megbeszélések, üzenetek felvétele céljából jelennek meg. Munkarendjüket maguk szervezik. Tipikus foglalkozások: ügynök, tanácsadó, tréner… Illegális foglalkoztatottak: gyakorlatilag felszámolhatatlan jelenség, bár kétséges, hogy teljes felszámolása nem csökkentené-e a gazdaság alkalmazkodóképességét…

51 Köszönöm a figyelmet!

52 52 Ajánlott irodalom Ehrenberg, R. G. – Smith, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Panem, Budapest. Polónyi István (2001): Az oktatás gazdaságtana. Osiris, Budapest. Galasi Péter (1994): A munkaerőpiac gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest.


Letölteni ppt "Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába Emberi erőforrás menedzsment előadás Kun András István DE-KTK Menedzsment és Marketing Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések