Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szövegalkotás a középszintű érettségi vizsgára Az írásfolyamat mint problémamegoldás Pethőné Nagy Csilla: Hogyan csináljam? Kétszintű magyar érettségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szövegalkotás a középszintű érettségi vizsgára Az írásfolyamat mint problémamegoldás Pethőné Nagy Csilla: Hogyan csináljam? Kétszintű magyar érettségi."— Előadás másolata:

1 Szövegalkotás a középszintű érettségi vizsgára Az írásfolyamat mint problémamegoldás Pethőné Nagy Csilla: Hogyan csináljam? Kétszintű magyar érettségi. Korna Kiadó, 2007.

2 80%:20% Az írásfolyamat lépései Probl é mamegold á si folyamat: 1. Feladat é rtelmez é s 2. Tud á smozg ó s í t á s 3. Anyaggyűjt é s 4. tervk é sz í t é s (v á zlat) 5. kivitelez é s (korrekci ó ) 6. ( ö n) é rt é kel é s

3 1. lépés: A feladat értelmezése ► Milyen tevékenységet vár el tőlem? ► Milyen szövegtípust kell alkalmaznom? ► Milyen kommunikációs helyzethez és beszédmódhoz tartom magam? ► Milyen szempontokat kell érvényesítenem? ► Milyen terjedelemben írhatok? ► Milyen információhordozó áll rendelkezésemre? ► Mit tudok meg belőle? Miért fontos ezt tudnom? Mert a siker előfeltétele, hogy tudatosítsd magadban a feladat megkívánta tevékenységet!

4 2. lépés: Hogyan fogjak bele? (tudásmozgósítás) ► Műveltségi, irodalomtörténeti ismereteid felidézése ► Irodalomelméleti ismereteid mozgósítása ► Olvasói tapasztalataid összegyűjtése ► Szövegelemző eljárások, szövegalkotó modellek felelevenítése ► Szimbolikus jelentésekre vonatkozó utalások ► Képzettársítás (listakészítés, ötletroham formájában) ► Előfeltevések megfogalmazása ► Személyes élményeid, élettapasztalataid mozgósítása

5 3. lépés: Mi segít nekem a részletesebb anyaggyűjtésben? (anyaggyűjtés) ► Ötletgyűjtés a tanult technikákkal: listakészítés, majd csoportosítás: fürtábra, gondolkodástérképek, kettéosztott naplók, diagramok, szemponttáblázatok ► Az irodalmi szövegeken keresztül érvelő esszénél az olvasottság és a megszerzett ismeretek, valamint a diák életszemlélete, bölcsessége, kulturális, etikai, életmódbeli szemlélete tárul fel (Fejtse ki! Értelmezze! Vizsgálja meg! Jellemezze! Hasonlítsa össze! Értékelje! Vitassa meg! Cáfolja! Bizonyítsa! Fogalmazza meg véleményét!) ► Ebben a szakaszban dől el az is, hogy mit tudsz felhasználni és mit kell elvetned a meglévő, mozgósított tudásodból, ötleteidből!

6 4. lépés: Hogyan rendezzem el a gondolataim? (vázlatkészítés) ► Egy lehetséges séma a „szaloncukor” elv:. Bevezetés:  Közelíts tágan a témához! Vesd fel a problémát!  Még ebben a részben szűkítsd a témát a megadott szempontokra (idézet reflektálása), fogalmazz kérdéseket vagy vetítsd előre a gondolataid logikai menetét. Tárgyalás (ezt a rész dolgoztad ki gondolkodástérképpel először): Tárgyalás (ezt a rész dolgoztad ki gondolkodástérképpel először):  Haladj az előre vetített logikád menete szerint!  Fejts ki szempontonként, részletesen a gondolataid, megállapításaid!  Haladj az érvelő szöveg retorikai szabályai szerint (tételmondat vagy kérdés – bizonyítás – következtetés) Befejezés:  Térj vissza bevezetésed második részéhez, összegezd mire jutottál, vonj le végső következtetéseket, válaszold meg kérdéseidet!  Terjeszd ki írásod általánosabb irányokba (esztétikai, bölcseleti, erkölcsi), jelezd a gondolati továbblépés lehetőségét!

7 5. lépés: Most már megírhatom, és meg is tudom írni! ► Egy jól megírt szöveg mindig próbálkozások, elmélyült gondolkodás, döntések és újraírások eredménye! ► Az írásnál használd a gondolkodástérképed, és tartsd szem előtt az értékelési kritériumot! ► A gyakorláskor még írj piszkozatot, azt javítsd, pontosítsd, egészítsd ki és írd újra! (Az érettségi dolgozatban erre nem lesz lehetőség!!!)

8 6. lépés: Önellenőrzés ► „Minek az önellenőrzés, úgysem én fogom javítani?” ► A sikeres problémamegoldás feltétele, hogy képes legyél rálátni saját munkádra és gondolkodásodra! Ez a belső intelligencia függvénye, és az önkorrekció feltétele. ► Önellenőrzési szempontok: ► 1. Tartalmi kifejtés (20 pont) ► Elég alaposan körüljártam, értelmeztem a feladatot? ► Sikerült kapcsolatot teremtenem a bázisszöveggel? ► Kitüntetett szerepet szántam a megadott szempontoknak? ► Kifejtettem, magyaráztam, bizonyítottam, példáztam az állításaimat? ► Bizonyítja írásom a témában/ problémában való jártasságomat, műveltségemet?

9 Az önellenőrzés folytatása ► 2. A szöveg megszerkesztettsége (20 pont): ► Megfelel írásom a műfaji követelményeknek? Elemző? Tárgyilagos? ► Sikerült mások számára is átlátható összefüggést teremtenem gondolataim között? ► Vannak tételmondataim? Kellően kifejtettem, magyaráztam, példáztam ezeket? ► Igyekeztem következtetéseket levonni? ► Logikus a gondolatmenetem? Sikerült gondolatilag átkötnöm a bekezdéseket? ► Arányos a tagolásom (pl. 1/5 - 3/5 – 1/5)? Ez jól látható, bekezdésekkel is jelöltem? ► Vannak írásomban fölöslegesen ismétlődő gondolatok? ► 3. Nyelvi minőség (20 pont): ► Gördülékeny, választékos stílusban írtam? Világosak, jól szerkesztettek a mondataim? ► Használtam a megfelelő szakkifejezéseket? ► Vannak olyan szavak, amelyeknek a helyesírásában bizonytalan vagyok? ► Ránézésre esztétikus az írásom? Olvasható?

10 A középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegalkotásának első, leggyakoribb feladattípusa az irodalmi szövegeken keresztül érvelő esszé ► Az idézet alapján fejtse ki véleményét az önazonosság, és nemzeti azonosság fontosságáról, lehetséges viszonyáról, változó tartalmairól. Érvelésében használja fel irodalomolvasóként szerzett tapasztalatait: hogyan vélekedtek a kérdéskörről különböző korokban a magyar költők, próza- és/vagy drámaírók. ► „Nem tudunk szabadulni a kérdéstől, hogy mi a magyar, mi a helye a világban, van-e sajátos célvilágunk, s ha van, miért olyan, amilyen. Alapvető a gond, hogy milyen identitás-egyensúly lehetne kívánatos egyén és patrióta, tudat és nemzettudat között. A kérdést nem tekinthetjük magyar különlegességnek, minden nemzetté kovácsolódott nép számára létezési előfeltétel, hogy megütközzön vele.” ► Mészöly Miklós: Tudat és nemzettudat, részlet)

11 1. lépés: feladatértelmezés A feladat értelmezése 1.Milyen tevékenységet vár el tőlem? 2.Milyen szövegtípust/ szövegműfajt kell megalkotnom? 3.Miféle kommunikációs helyzethez és beszédmódhoz tartom magam? 4.Milyen szempontokat kell feltétlenül érvényesítenem? 5.Milyen terjedelemben írhatok? 6.Milyen információ áll rendelkezésemre? A feladat pontosítása a megalkotandó szövegre 1.Műveltségmozgósítás, tudásalkalmazás, olvasói tapasztalat, műismeret felidézése, kombinálás, érvelés, véleményalkotás, rendszerezés 2.Érvelő szöveg, esszé 3.Esszéhez, a kötetlenebb, szubjektívebb, lazább gondolatmenethez 4.Önazonosság, nemzeti azonosság mérlegelése 5.Legfeljebb 4 oldal 6.A bázisszöveg (idézet), tájékozottságom, olvasottságom, mű- és korismereti tájékozottság, személyes tudásom a témáról

12 A középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegalkotásának második típusa ► Egy mű adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása (leggyakrabban rövid széppróza, novella, ritkábban dráma- vagy esszérészlet, esetleg egy lírai alkotás elemzése) ► A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontjait és az értelmezendő szöveget ► Speciális elvárások a feladatértelmezésben:  Értelmezés, elemzés, szemponttartás (értekező esszé)  Tudományos-szakmai stílusnak megfelelő szakszerű, logikus beszédmód  Az értelmezett szöveg műfajának megfelelő esztétikai ismeretek  Terjedelemtartás  A gondolatébresztő szöveg, a feladat konkrét szempontjainak, a bázisszövegnek az elemző-értelmező kibontása: mű- korszakismeret, olvasottság, esztétikai, poétikai, stilisztikai, stílus- és műfajtörténeti ismeretek alapján

13 Örkény István: gondolatok a pincében ► Az állatmese az epikus példázatok egyik legősibb típusa, az antikvitástól a modernitásig. Konvenciói gyakran megújulnak. Örkény egyperceseinek hőseiként is gyakran szerepelnek állatok. Tanító célzatú fabuláiban a groteszk forrása éppen az, hogy emberi sorsokról, vágyakról, lehetőségekről, létminőségekről van bennük szó. ► Az idézett novella értelmezésével mutassa be, miben követi, illetve miben újítja meg Örkény a fabulahagyományt. Térjen ki a groteszk kérdésére és a példázat értelmezési lehetőségeire is! Írásának terjedelme legfeljebb négy oldal legyen!

14 Örkény István: Gondolatok a picében A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alaksori folyosóra. Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya, lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek. Az alaksorban félhomály terjengett, de azért feltűnt neki, hogy egy sarokban megmozdult valami. - Cicus! – szólt oda a falábú házmesterkislány. – Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám? Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele. Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány – őt nézték cicának – meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle. Most jutott eszébe először, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik. Sőt, mert ilyen telhetetlenek vagyunk! – mindjárt továbbszőtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik? De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni. (1968)

15 Az állatmesék ► Az ókori civilizációk irodalmi hagyományának a része. Nem szórakoztatni, hanem tanítani, nevelni akartak, tehát tanmesék, példázatok. ► Céljuk a befogadó erkölcsi, társadalmi nevelése, a társadalmi normák, szokások, emberi, magatartásformák bemutatása, közvetítése. ► Az állatmese végén gyakran magyarázat szerepel, a történet didaktikus összegzése. ► A műfaj tovább élt az európai irodalomban, számos szerző dolgozta föl Aiszoposz, Phaedrus állatmeséit. ► Mozgósítsa ismereteit!

16 Az abszurd 1.Latin absurdus ‘visszás, össze nem illő, képtelen, ízléstelen, ésszerűtlen. 2.Tárgya: a létezés teljes értelmetlensége, reménytelensége. A világot totális hibaként, végzetes hiányként eleveníti meg. 3.Módszere: két végletesen össze nem illő elem egymás mellé rendeléséből és változtathatatlan, reménytelen viszonyából fakad. 4.Minősége: a tragikum, tragikomikum körébe tartozik. A groteszk 1.Az olasz grotta ‘barlang”, furcsa, különös, nevetséges, lehetetlen 2.Tárgya: a létezés részleges értelmetlensége, reménytelensége. A világban mutatkozó hibákat eleveníti meg, a hiányok okaira keresi a választ. 3.Módszere: az analízis, miért kaotikus a világ, lehet-e más. Két részlegesen össze nem illő elemet társit. 4.Minősége: a komikum, bizonyos mértékben a tragikomikum.

17 A középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegalkotásának harmadik típusa ► Két, esetenként három szöveg adott szempontú összehasonlítása (szépirodalmi mű, műrészlet tematikus, poétikai, stílusbeli összevetése a szövegköztiség példái révén) ► A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének kiemelt szempontjait, és megadja az összehasonlítandó művek szövegét A három feladattípusból egyet kell kidolgozni 4 (maximum 5 oldal terjedelemben)

18 Szabó Lőrinc: Egy volt a világ Bertók László: A világnak négy sarka volt „Becsületbeli ügy megmondani az olvasónak: a világban nem biztos semminek a helye, még kevésbé a szerepe. (…) A költő is csak egy rendet tételez a lehetséges sok közül, pontosabban a lehetséges sokból. Mint bárki más. Egyre kevesebb jogot adhat az ösztöneinek, a világot értelmével próbálja befogni. Esztétikai hozadéka: nosztalgia a biztonságért.” (Zalán Tibor költő) A két mű összehasonlító elemzésével mutassa be a modern ember világképének jellemzőit! Térjen ki a beszédhelyzet jellegzetességeire, a gyermek-felnőtt nézőpontjainak vizsgálatára, a formabeli hasonlóságokra, és különbségekre, valamint a műforma jelentésképző szerepére is. Írása legfeljebb 4 oldal legyen!

19 Szabó Lőrinc: Egy Volt a Világ Szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ. Tél, tavasz, nyár, ősz: meghitt tarkaság. Égen és földön mosolygott a rend. A nap hajnalban mindig megjelent, mennyei munkás, hős, nagyrabecsült, barát, aki velem kelt és feküdt, és fűtött nekem és világított. Fák közt a kert száz tűz-szeme nyitott; és eső jött és elverte a port, s éjjel szelíden csőszködött a hold. S mindezt nekem tették, személyesen, és érdekes volt látni, hogy milyen ügyes az ember. Én is az leszek? Miért ne? (Hacsak a farkas meg nem esz!) Borzongó percek s naphosszú öröm: A tengertől még nem váltam külön, Nem voltam sziget… Imák és csodák: Szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ. Tücsökzene, Bertók László: A világnak négy sarka volt A térképen Belső-Somogy a szívemben a hely és idő ahonnan így-úgy mérhető hogy ki vagyok ha az vagyok egyébként ég föld állatok szülők törvények temető a saját közös tekenő amely akkor sem úgy mozog boldogok voltunk boldogok soha annyi fölös erő olyan közel volt a jövő hogy nevettünk ha csillogott a világnak négy sarka volt és mind a négy elérhető Kő a tollpihén, 12. –

20 Szabó Lőrinc: Egy Volt a Világ Szempontok 1. a ciklus és a műcím világképére vonatkoztatható jelentéslehetőségek 2. a megszólalás lírai helyzete 3. gyermek-felnőtt nézőpont 4. a volt világ jellemzői 5. a rendben lét poétikai kifejezőeszközei 6. a van világ mint hiány vagy metafora 7. a szövegköztiség lehetőségei 8. külső – belső réteg és jelentés 9. a modernség előtti világkép jellemzői, hasonlósága a gyermekivel 10. a modern világkép jellemzői Bertók László: A világnak négy sarka volt

21 Szabó Lőrinc verse astrofikus, van központozás, áthajlások, beszédszerűség, gyermeki nézőpontba való visszahelyezkedés „Én is leszek…” ► ► Hasonló elemek ► ► lírai alaphelyzet: ► ► emlékezés, eredet, gyerekkor = elmúlt, rendezett világ ► ► otthonosság ► ► az én-világ viszonya ► ► harmonikus, boldog lét Bertók László verse strofikus, nincs központozás, a visszatekintő felnőtt nézőpont kizárólagos, hiány (mondatszerk.)


Letölteni ppt "Szövegalkotás a középszintű érettségi vizsgára Az írásfolyamat mint problémamegoldás Pethőné Nagy Csilla: Hogyan csináljam? Kétszintű magyar érettségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések