Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig A középkori éghajlati optimum.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig A középkori éghajlati optimum."— Előadás másolata:

1 Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig A középkori éghajlati optimum

2 Az Atlanti-óceán szigetein kutató dán régészek meglepő hipotézissel álltak elő századunk húszas éveiben. A Kr. u. első évezred végére datálva egy igen enyhe éghajlatú időszakot írtak le. Az Atlanti-óceán szigetein kutató dán régészek meglepő hipotézissel álltak elő századunk húszas éveiben. A Kr. u. első évezred végére datálva egy igen enyhe éghajlatú időszakot írtak le. Feltételezésüket az észak-atlanti szigetek (Orkney, Shetland, Feröer, Izland, Grönland) kora középkori viking kolonizációjára alapozták. Feltételezésüket az észak-atlanti szigetek (Orkney, Shetland, Feröer, Izland, Grönland) kora középkori viking kolonizációjára alapozták. Az európai partvidék normann elözönlése a Brit-szigetek elleni dán támadások után, a 790-es években kezdődött, a 870-es években jöttek létre az első izlandi normann telepek, Ottar táján eljutott a Fehér-tengerig. Harald Hardrade Anglia és Norvégia királya a XI. század közepén elérte a Spitzbergákat. Az európai partvidék normann elözönlése a Brit-szigetek elleni dán támadások után, a 790-es években kezdődött, a 870-es években jöttek létre az első izlandi normann telepek, Ottar táján eljutott a Fehér-tengerig. Harald Hardrade Anglia és Norvégia királya a XI. század közepén elérte a Spitzbergákat. A legmeglepőbb vállalkozásokba az izlandi normannok bocsátkoztak. Vörös Erik valószínűleg 985-ben vette birtokba Grönland déli részét, két települést, a Keleti- és a Nyugati-telepet hozva létre. Fia, Leif Eriksen, vagy Szerencsés Leif 1000 körül Észak-Amerikában ért partot. A legmeglepőbb vállalkozásokba az izlandi normannok bocsátkoztak. Vörös Erik valószínűleg 985-ben vette birtokba Grönland déli részét, két települést, a Keleti- és a Nyugati-telepet hozva létre. Fia, Leif Eriksen, vagy Szerencsés Leif 1000 körül Észak-Amerikában ért partot.

3 Az Észak-Atlantikum normann kolonizációja

4 Leif valószínűleg az Új-Foundland északi csücskén levő L'anse aux Meadowsban kötött ki először, ahonnan tovább hajózott, hogy megismerje az új területeket. Leif valószínűleg az Új-Foundland északi csücskén levő L'anse aux Meadowsban kötött ki először, ahonnan tovább hajózott, hogy megismerje az új területeket. Eljutott Hellulandba és Marklandba. E két név valószínűleg a Baffin-szigetet és Labradort jelenti. A forrásokban harmadik területként „Vínland" neve szerepel. Ennek helye sok fejtörést okozott a kutatóknak. A név jelentése: „a bor földje". Eljutott Hellulandba és Marklandba. E két név valószínűleg a Baffin-szigetet és Labradort jelenti. A forrásokban harmadik területként „Vínland" neve szerepel. Ennek helye sok fejtörést okozott a kutatóknak. A név jelentése: „a bor földje". A sagak utalnak arra, hogy Vínland olyan terület volt, ahol vadrozs és bor készítésére alkalmas vadszőlő és is előfordult, az éghajlat pedig olyan enyhe volt, hogy a háziállatoknak nem kellett télre istállót építeni. A sagak utalnak arra, hogy Vínland olyan terület volt, ahol vadrozs és bor készítésére alkalmas vadszőlő és is előfordult, az éghajlat pedig olyan enyhe volt, hogy a háziállatoknak nem kellett télre istállót építeni. Ennek alapján sok régész és történész feltételezi, hogy Vínland a mai New England, New Brunswick, vagy akár New York területén lehetett. Mivel a „Zöld szigeten” egyáltalán nem találtak fákat a ház- és hajóépítéshez szükséges faanyagot a vikingek szintén a vinlandi időszakos telepekről szerezték be. Ennek alapján sok régész és történész feltételezi, hogy Vínland a mai New England, New Brunswick, vagy akár New York területén lehetett. Mivel a „Zöld szigeten” egyáltalán nem találtak fákat a ház- és hajóépítéshez szükséges faanyagot a vikingek szintén a vinlandi időszakos telepekről szerezték be.

5

6

7 A normann hajósok által irány meghatározásra használt gnomon-szerű eszköz

8 Amint azt a grönlandi jégtakaró oxigén izotópos vizsgálatai is bizonyították, az Észak-Atlantikum viking meghódítása azért volt lehetséges, mivel a felmelegedés következtében az északi szélesség 65. fok mentén húzódó normann hajózási útvonal tartósan jégmentessé vált és ritkábbak voltak az erős viharok. Amint azt a grönlandi jégtakaró oxigén izotópos vizsgálatai is bizonyították, az Észak-Atlantikum viking meghódítása azért volt lehetséges, mivel a felmelegedés következtében az északi szélesség 65. fok mentén húzódó normann hajózási útvonal tartósan jégmentessé vált és ritkábbak voltak az erős viharok. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a felmelegedés Grönlandon a VII. századtól kisebb- nagyobb megszakításokkal a XII. századig tartott. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a felmelegedés Grönlandon a VII. századtól kisebb- nagyobb megszakításokkal a XII. századig tartott. A Római birodalom bukását követően az európai civilizáció súlypontja a kontinens északnyugati részére helyeződött át. A Földközi-tenger medencéje hosszabb időre elveszett a nyugati kereszténység számára, ugyanakkor új tengerparti területek (a Balti-tenger, az Északi-tenger és az Ír-tenger) integrálódtak az európai gazdaság vérkeringésébe részben a kedvezővé vált klímának köszönhetően. A Római birodalom bukását követően az európai civilizáció súlypontja a kontinens északnyugati részére helyeződött át. A Földközi-tenger medencéje hosszabb időre elveszett a nyugati kereszténység számára, ugyanakkor új tengerparti területek (a Balti-tenger, az Északi-tenger és az Ír-tenger) integrálódtak az európai gazdaság vérkeringésébe részben a kedvezővé vált klímának köszönhetően.

9 Így olyan vidékek váltak a középkori Európa civilizációs övezeteivé, mint Németalföld vagy a Balti-tenger déli partvidéke, ahol nem voltak római előzmények. Így olyan vidékek váltak a középkori Európa civilizációs övezeteivé, mint Németalföld vagy a Balti-tenger déli partvidéke, ahol nem voltak római előzmények. A mezőgazdaság messze Észak felé terjeszkedett: Izlandon a normannok a XI. században meghonosították a gabonatermesztést. A mezőgazdaság messze Észak felé terjeszkedett: Izlandon a normannok a XI. században meghonosították a gabonatermesztést. A Skandináv-félsziget nyugati partvidékén ekkor régészeti leletek tanulsága szerint az árpa termesztésének éghajlati határa az É.sz. 70. foka környékén húzódott. A Skandináv-félsziget nyugati partvidékén ekkor régészeti leletek tanulsága szerint az árpa termesztésének éghajlati határa az É.sz. 70. foka környékén húzódott. A kontinens belső és északi területein a növekvő népesség eltartása érdekében az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó új mezőgazdasági módszereket alakítottak ki. A kontinens belső és északi területein a növekvő népesség eltartása érdekében az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó új mezőgazdasági módszereket alakítottak ki. Ugyanakkor a Földközi- és a Kaszpi-tenger vidékén a mainál sokkal csapadékosabb volt a klíma. A Kaszpi- tenger vize 8 méterrel állt magasabban a mai szintjénél. Szicília és Puglia ma kicsiny fiumara típusú folyói közül nem egy vált hajózhatóvá a „ középkori optimum" idején. Ugyanakkor a Földközi- és a Kaszpi-tenger vidékén a mainál sokkal csapadékosabb volt a klíma. A Kaszpi- tenger vize 8 méterrel állt magasabban a mai szintjénél. Szicília és Puglia ma kicsiny fiumara típusú folyói közül nem egy vált hajózhatóvá a „ középkori optimum" idején.

10 A folyamatot, amely során az európai mezőgazdaság képessé vált a kontinens belső területeinek művelésbe vonására, George Duby „középkori mezőgazdasági forradalomnak” nevezte el. A folyamatot, amely során az európai mezőgazdaság képessé vált a kontinens belső területeinek művelésbe vonására, George Duby „középkori mezőgazdasági forradalomnak” nevezte el. A legfontosabb új eszköz a kötött erdei és vízhatás alatt álló talajok feltörésére alkalmas nehézeke volt. A legfontosabb új eszköz a kötött erdei és vízhatás alatt álló talajok feltörésére alkalmas nehézeke volt. A középkori optimum éghajlat időszaka megfelelő alapot teremtett az európai, így a magyar mezőgazdaság expanziójához. A középkori optimum éghajlat időszaka megfelelő alapot teremtett az európai, így a magyar mezőgazdaság expanziójához. Paul Bairoch számításai szerint a középkori mezőgazdasági forradalom során a XI. és a XIII. század között az európai mezőgazdaság teljesítőképessége megkétszereződött, amelyet a népesség számának gyors növekedése követett. Paul Bairoch számításai szerint a középkori mezőgazdasági forradalom során a XI. és a XIII. század között az európai mezőgazdaság teljesítőképessége megkétszereződött, amelyet a népesség számának gyors növekedése követett.

11 Természet és társadalom viszonya a korai és az érett feudalizmus időszakában (XI-XVI. század eleje) A korszakban a tájalakításban a földművelés és állattenyésztés szerepe meghatározó, ezek mellett a hegyvidékeken a bányászat jelentősége emelkedik ki. A korszakban a tájalakításban a földművelés és állattenyésztés szerepe meghatározó, ezek mellett a hegyvidékeken a bányászat jelentősége emelkedik ki.Mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlődése több forrásból táplálkozott: a magyar sztyeppei földművelés hagyományaiból és az avar-szláv népesség termelési tapasztalataiból. A mezőgazdaság fejlődése több forrásból táplálkozott: a magyar sztyeppei földművelés hagyományaiból és az avar-szláv népesség termelési tapasztalataiból. A korszak második felében a külföldi (vallon, német és nyugati szláv) telepesek által meghonosított növénykultúrák és technika gazdagította azt: a XIII. században a hegyaljai Olaszliszkán (Liszkamező) a vallon telepesek hazánkban először a földeket mesterséges csatornákból öntözték. A korszak második felében a külföldi (vallon, német és nyugati szláv) telepesek által meghonosított növénykultúrák és technika gazdagította azt: a XIII. században a hegyaljai Olaszliszkán (Liszkamező) a vallon telepesek hazánkban először a földeket mesterséges csatornákból öntözték.

12 A feudalizmus korai századaiban hazánkban lezajlott a későbbi századokban is jellemző különböző földművelési rendszerek és határhasználati formák kialakulása. A feudalizmus korai századaiban hazánkban lezajlott a későbbi századokban is jellemző különböző földművelési rendszerek és határhasználati formák kialakulása. Ez részben az európai feudális társadalmak termelési módszereinek és eszközeinek némi időbeli eltolódással (X- XIII. század) történt adaptációját jelentette. Ez részben az európai feudális társadalmak termelési módszereinek és eszközeinek némi időbeli eltolódással (X- XIII. század) történt adaptációját jelentette.

13 Az Alföldön a területhasználat új rendje kezdett kibontakozni. Glaser szerint az alföldi nagytáj az ármentes hordalékkúpokon kialakult csernozjom-jellegű talajú „kamrákra” tagolódott. Az Alföldön a területhasználat új rendje kezdett kibontakozni. Glaser szerint az alföldi nagytáj az ármentes hordalékkúpokon kialakult csernozjom-jellegű talajú „kamrákra” tagolódott. A „kamrák” közé a folyóvölgyek vízjárta térszínein elhelyezkedő mocsarak és lápok ékelődtek. A „kamrák” közé a folyóvölgyek vízjárta térszínein elhelyezkedő mocsarak és lápok ékelődtek. A Glaser-féle kamrák (életkamrák) a megtelepülés a földművelés, míg az árterek a rét- és legelőgazdálkodás, a rideg állattenyésztés fő területeivé váltak egymás termelési profilját jól kiegészítve. A Glaser-féle kamrák (életkamrák) a megtelepülés a földművelés, míg az árterek a rét- és legelőgazdálkodás, a rideg állattenyésztés fő területeivé váltak egymás termelési profilját jól kiegészítve. Az ármentes síkságok magas belső területein indult meg a földművelés. Az ármentes szintek peremén, a téli szállások, majd az állandó települések körül a kialakuló földművelési gócok a korabeli gazdálkodás magterületeit jelentették. Az ármentes síkságok magas belső területein indult meg a földművelés. Az ármentes szintek peremén, a téli szállások, majd az állandó települések körül a kialakuló földművelési gócok a korabeli gazdálkodás magterületeit jelentették.

14 Az ártérperemi települések, melyek mindkét táj előnyeit hasznosították összekapcsolva azokat, gyorsan piac- és vásároshelyekké fejlődtek. Az ártérperemi települések, melyek mindkét táj előnyeit hasznosították összekapcsolva azokat, gyorsan piac- és vásároshelyekké fejlődtek. A földművelés természetföldrajzi feltételei az alföldek löszsíkságain, a csernozjom talajú ligetes mezőségein voltak a legkedvezőbbek (pl. a Bánát, Bácska, a Hajdúhát, a Békés–Csanádi löszhát, a Mezőföld, a Győr– Tatai teraszvidék stb.). A földművelés természetföldrajzi feltételei az alföldek löszsíkságain, a csernozjom talajú ligetes mezőségein voltak a legkedvezőbbek (pl. a Bánát, Bácska, a Hajdúhát, a Békés–Csanádi löszhát, a Mezőföld, a Győr– Tatai teraszvidék stb.). Az Árpád-korban a mezőségi tájak löszpusztái mellett nagy területfoltokat alkottak az erdőségek: cseres- tölgyes erdők, tatárjuharos lösztölgyesek, a magasabb sós talajvíztől elszikesedett helyeken a sziki tölgyesek stb. Az Árpád-korban a mezőségi tájak löszpusztái mellett nagy területfoltokat alkottak az erdőségek: cseres- tölgyes erdők, tatárjuharos lösztölgyesek, a magasabb sós talajvíztől elszikesedett helyeken a sziki tölgyesek stb. A királyi erdőóvók tevékenységének köszönhetően a honfoglalást közvetlenül megelőzőhöz képest kis mértékben még nőt is az erdősültség mértéke. A királyi erdőóvók tevékenységének köszönhetően a honfoglalást közvetlenül megelőzőhöz képest kis mértékben még nőt is az erdősültség mértéke.

15 A futóhomok talajú hordalékkúpsíkságok területein (a Duna–Tisza köze, a Nyírség, a Dél-Mezőföld, Észak-Bácska, a Deliblát, Belső-Somogy) és a medenceperemi hordalékkúp felszínek (Pesti-síkság, a Cserhát-, Mátra- és Bükkalja, Harangod stb.) a földművelés mellett a pásztorkodás volt jellemző. A futóhomok talajú hordalékkúpsíkságok területein (a Duna–Tisza köze, a Nyírség, a Dél-Mezőföld, Észak-Bácska, a Deliblát, Belső-Somogy) és a medenceperemi hordalékkúp felszínek (Pesti-síkság, a Cserhát-, Mátra- és Bükkalja, Harangod stb.) a földművelés mellett a pásztorkodás volt jellemző. A dombvidéki tájaink többnyire barna erdőtalajon kialakított irtványföldjein fokozatosan kialakultak az ekés földművelés területei (Gödöllői-dombság, Szekszárdi-, Baranyai-dombság). A dombvidéki tájaink többnyire barna erdőtalajon kialakított irtványföldjein fokozatosan kialakultak az ekés földművelés területei (Gödöllői-dombság, Szekszárdi-, Baranyai-dombság). Az alföldi és dombvidéki tájak szántóföldjein elsősorban a köles, búza és a rozs, a hegylábfelszíneken és a dombságok kedvező expozíciójú lejtőin a szőlő- és bortermelés terjedt el. Az alföldi és dombvidéki tájak szántóföldjein elsősorban a köles, búza és a rozs, a hegylábfelszíneken és a dombságok kedvező expozíciójú lejtőin a szőlő- és bortermelés terjedt el.

16 Az ártereken a letelepedés és az államszervezés korában alakult ki, és az Árpád-kor végén élte virágkorát az állattenyésztés túlsúlyával jellemezhető komplex tájhasznosítási forma, a fokgazdálkodás. Az ártereken a letelepedés és az államszervezés korában alakult ki, és az Árpád-kor végén élte virágkorát az állattenyésztés túlsúlyával jellemezhető komplex tájhasznosítási forma, a fokgazdálkodás. Ebben a rendszerben az állattenyésztés az árterek természetes takarmánybázisára épült, amit a legelőváltás módszerével hasznosított. Ebben a rendszerben az állattenyésztés az árterek természetes takarmánybázisára épült, amit a legelőváltás módszerével hasznosított. Tavasszal és ősszel – amikor a folyók kiáradtak – a vízből kiemelkedő magaslatokon, a gorondoknak nevezett futóhomokos hordalékkúp maradványokon, továbbá a folyóhátak felszínén, vagy a nagykiterjedésű életkamrák lösz- és homokpusztáin legeltették az állatokat. Tavasszal és ősszel – amikor a folyók kiáradtak – a vízből kiemelkedő magaslatokon, a gorondoknak nevezett futóhomokos hordalékkúp maradványokon, továbbá a folyóhátak felszínén, vagy a nagykiterjedésű életkamrák lösz- és homokpusztáin legeltették az állatokat. Nyáron és télen a mélyebb fekvésű árterületekre hajtották az állományt. A legelőváltásnak ez a módszere tökéletesen alkalmazkodott a folyók ritmikus áradásai által teremtett sajátos ökológiai feltételrendszerhez. Nyáron és télen a mélyebb fekvésű árterületekre hajtották az állományt. A legelőváltásnak ez a módszere tökéletesen alkalmazkodott a folyók ritmikus áradásai által teremtett sajátos ökológiai feltételrendszerhez.

17

18 Az ártéri állattartás mindenütt elterjedt, ahol a természetföldrajzi feltételek ezt lehetővé tették (Ecsedi- láp, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz, Borsod-Hevesi nyílt ártér, Nagy- és Kis-Sárrét, Sárköz, Drávamenti-sík stb.). Az ártéri állattartás mindenütt elterjedt, ahol a természetföldrajzi feltételek ezt lehetővé tették (Ecsedi- láp, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz, Borsod-Hevesi nyílt ártér, Nagy- és Kis-Sárrét, Sárköz, Drávamenti-sík stb.). Az Alföldön a folyók az árvizek idején lerakott hordalékból a meder két oldalán néhány méter magas és többszáz méter, széles folyóhátat építettek (pl. a beregi Tiszahát, a Szamoshát, a Krasznahát, a Berettyó–Körös- vidék folyóhátjai stb.). A folyóhátak a neolitikumtól válnak lakottá, ezeken az árvizektől kevésbé háborgatott, de a folyóhoz közeli felszíneken egyre több időszakos, majd állandó település jelenik meg. Az Alföldön a folyók az árvizek idején lerakott hordalékból a meder két oldalán néhány méter magas és többszáz méter, széles folyóhátat építettek (pl. a beregi Tiszahát, a Szamoshát, a Krasznahát, a Berettyó–Körös- vidék folyóhátjai stb.). A folyóhátak a neolitikumtól válnak lakottá, ezeken az árvizektől kevésbé háborgatott, de a folyóhoz közeli felszíneken egyre több időszakos, majd állandó település jelenik meg. A folyóhátakat megszakító nyílásokon, az ún. fokokon át az áradások alkalmával a víz a mélyebb fekvésű ártérre jutott. A folyóhátakat megszakító nyílásokon, az ún. fokokon át az áradások alkalmával a víz a mélyebb fekvésű ártérre jutott. A Tisza-ártér állandó vízállásait tápláló fokok és erek természetes kiszakadások és mellékágak (pl. a Mirhó, a Hortobágy, a Rétközben a Szebecse stb.), míg a kisebb fokok és csatornák emberi alkotások. A Tisza-ártér állandó vízállásait tápláló fokok és erek természetes kiszakadások és mellékágak (pl. a Mirhó, a Hortobágy, a Rétközben a Szebecse stb.), míg a kisebb fokok és csatornák emberi alkotások.

19

20 Régészeti leletek tanulsága szerint a Kárpát- medence mélyen fekvő területein több helyen (Rábaköz, Kalocsai- Sárköz Bihar, Békés) már az Árpád-korban létrejött egy kettős és hármas osztatú csatornákból álló rendszer, amely lehetővé tette az öntözést és a belvízmentesítést is. Régészeti leletek tanulsága szerint a Kárpát- medence mélyen fekvő területein több helyen (Rábaköz, Kalocsai- Sárköz Bihar, Békés) már az Árpád-korban létrejött egy kettős és hármas osztatú csatornákból álló rendszer, amely lehetővé tette az öntözést és a belvízmentesítést is. Az Árpád-kori források (Odo de Deogilo francia szerzetes 1147-ben kelt leírása és az 1231-ben megújított Aranybulla) ugyancsak jelzik azt, hogy alföldi tájaink alacsony árterein az árkok, csatornák, mesterséges és természetes fokok rendszere meghatározó tájelem volt. Ez utóbbiak jelentették a feudális kori fokgazdálkodás alapjait. Az Árpád-kori források (Odo de Deogilo francia szerzetes 1147-ben kelt leírása és az 1231-ben megújított Aranybulla) ugyancsak jelzik azt, hogy alföldi tájaink alacsony árterein az árkok, csatornák, mesterséges és természetes fokok rendszere meghatározó tájelem volt. Ez utóbbiak jelentették a feudális kori fokgazdálkodás alapjait. A Közép-Tisza-vidék területén a fokok küszöbszintje általában a folyó közepes vízszintjében, vagy néhány méterrel felette volt. A fokok így a mederből kiágazó, viszonylag mély medrű csatornák (mellékágak) nyílásai, amelyekben kétirányú volt a vízáramlás a folyó vízállásától függően. A Közép-Tisza-vidék területén a fokok küszöbszintje általában a folyó közepes vízszintjében, vagy néhány méterrel felette volt. A fokok így a mederből kiágazó, viszonylag mély medrű csatornák (mellékágak) nyílásai, amelyekben kétirányú volt a vízáramlás a folyó vízállásától függően.

21 A középvízszintet meghaladó vízálláskor a vizet az alacsony ártérre juttatták. Amikor a folyó apadt, az ártéri erek hálózata a vizet a folyómederbe vezette vissza. A fokok és az erek által táplált, sekély, ártéri tavak és a nagyobb morotvák a természetes víztárolóként is működtek. A középvízszintet meghaladó vízálláskor a vizet az alacsony ártérre juttatták. Amikor a folyó apadt, az ártéri erek hálózata a vizet a folyómederbe vezette vissza. A fokok és az erek által táplált, sekély, ártéri tavak és a nagyobb morotvák a természetes víztárolóként is működtek.

22 Az ember az árterek ökológiai potenciálját a meghatározó állattenyésztésen kívül változatos módokon aknázta ki: A természetes medrükben kanyargó folyók halállománya lényegesen meghaladta a mai szintet: a Tiszában becslések szerint a szabályozást megelőzően 20-szor, 50-szer annyi hal élt, mint napjainkban. Az alföldi folyók halbőségét az ártéri települések lakói folyóvízi, tavi, réti és rekesztő halászat formájában hasznosították. A kedvező fekvésű halászfalvak a folyóvizektől és tavaktól távolabb fekvő területekre élő, sózott, szárított és jegelt halat szállítottak. A halászat a mezőgazdaság holt idényeit kitöltő mellékfoglalkozás volt, emellett szerepet játszott a népélelmezésben. A természetes medrükben kanyargó folyók halállománya lényegesen meghaladta a mai szintet: a Tiszában becslések szerint a szabályozást megelőzően 20-szor, 50-szer annyi hal élt, mint napjainkban. Az alföldi folyók halbőségét az ártéri települések lakói folyóvízi, tavi, réti és rekesztő halászat formájában hasznosították. A kedvező fekvésű halászfalvak a folyóvizektől és tavaktól távolabb fekvő területekre élő, sózott, szárított és jegelt halat szállítottak. A halászat a mezőgazdaság holt idényeit kitöltő mellékfoglalkozás volt, emellett szerepet játszott a népélelmezésben. A helyi vízi közlekedés (fa-, nád- és szénaszállítás) a fokok, erek és tavak egymással összeköttetésben álló hálózatán bonyolódott. A helyi vízi közlekedés (fa-, nád- és szénaszállítás) a fokok, erek és tavak egymással összeköttetésben álló hálózatán bonyolódott. A folyóból ki- és visszaáramló víz mozgási energiáját a XI. századtól a vízimalmok hasznosították. A folyóból ki- és visszaáramló víz mozgási energiáját a XI. századtól a vízimalmok hasznosították.

23 A XIX. század közepéig az Alföldön a gyümölcstermelés (elsősorban alma, dió és szilva) legfőbb területei a folyami árterek voltak (Felső-Tisza- vidék, a Duna melléke). A XIX. század közepéig az Alföldön a gyümölcstermelés (elsősorban alma, dió és szilva) legfőbb területei a folyami árterek voltak (Felső-Tisza- vidék, a Duna melléke). Az ártereken a nád- és fakitermelés, a vályogvetés és vadászat a lokális szükségletek kielégítésén felül kisebb mértékben felesleget is létrehozott. Az alföldi árterek, lápok és mocsarak lakói kisebb ármentes felszíneken földműveléssel is foglalkoztak. Az ártereken a nád- és fakitermelés, a vályogvetés és vadászat a lokális szükségletek kielégítésén felül kisebb mértékben felesleget is létrehozott. Az alföldi árterek, lápok és mocsarak lakói kisebb ármentes felszíneken földműveléssel is foglalkoztak. Az árterek és az ármentes térszínek eltérő termelési szerkezete jelzi az itt élő nép alkalmazkodását a természetföldrajzi feltételrendszer különbözőségéből fakadó termelési feltételekhez. Az árterek és az ármentes térszínek eltérő termelési szerkezete jelzi az itt élő nép alkalmazkodását a természetföldrajzi feltételrendszer különbözőségéből fakadó termelési feltételekhez.

24 A feudalizmus korai századaiban így kialakult térszerkezet évszázadokra állandósult. A termelési gyakorlat apáról fiúra szállt a középkori ember mindennapjait irányító usus (szokás) jegyében. A feudalizmus korai századaiban így kialakult térszerkezet évszázadokra állandósult. A termelési gyakorlat apáról fiúra szállt a középkori ember mindennapjait irányító usus (szokás) jegyében. A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi változásai sem módosították alapvetően a két tájtípus jellegadó profilját. A termelési szerkezet átalakulása a XVIII. században kezdődött, és a XIX. században teljesedett ki a környezetátalakító munkák és a változó gazdasági feltételek hatására. A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi változásai sem módosították alapvetően a két tájtípus jellegadó profilját. A termelési szerkezet átalakulása a XVIII. században kezdődött, és a XIX. században teljesedett ki a környezetátalakító munkák és a változó gazdasági feltételek hatására. Sajátos és fontos elemként jelentkezik a feudális kor mezőgazdaságában a szőlő és borkultúra. A szőlő meghonosítása a rómaiak nevéhez kapcsolódik Pannonniában. A rómaiak után a szőlőtermelés hagyományai szinte feledésbe merültek, az ültetvények elvadultak Sajátos és fontos elemként jelentkezik a feudális kor mezőgazdaságában a szőlő és borkultúra. A szőlő meghonosítása a rómaiak nevéhez kapcsolódik Pannonniában. A rómaiak után a szőlőtermelés hagyományai szinte feledésbe merültek, az ültetvények elvadultak

25 Az Árpád-kori szőlő- és bortermelés a 9,5  C-os évi izotermától délre a hegy- és dombvidékek alacsonyabb, déli lejtőin bontakozott ki. Az Árpád-kori szőlő- és bortermelés a 9,5  C-os évi izotermától délre a hegy- és dombvidékek alacsonyabb, déli lejtőin bontakozott ki. A Somló-hegy XI. századbeli szőlőskertjeit tartjuk számon első bortermőhelyként. A Somló-hegy XI. századbeli szőlőskertjeit tartjuk számon első bortermőhelyként. A XI-XIII. században több borvidék is kialakult: a Balaton-felvidéken, a Móri-árok vidékén, a Szekszárdi- dombságban, Pécs környékén, a Szerémségben, Sopron és Pozsony vidékén, a Mátra és a Bükk déli oldalán, a Hernád mentén, Tokaj-Hegyalján, Erdélyben a Kis- és Nagy-Küküllő mentén stb. A XI-XIII. században több borvidék is kialakult: a Balaton-felvidéken, a Móri-árok vidékén, a Szekszárdi- dombságban, Pécs környékén, a Szerémségben, Sopron és Pozsony vidékén, a Mátra és a Bükk déli oldalán, a Hernád mentén, Tokaj-Hegyalján, Erdélyben a Kis- és Nagy-Küküllő mentén stb. A kívülről jövő vallon és német hatás is termékenyítőleg hatott az Árpád-korban mind jelentősebbé váló szőlő- és borkultúránkra. Az észak-franciaországi vallonokat a korabeli nyelv olaszoknak nevezte, s emléküket Tokaj- Hegyalján Olaszliszka és Bodrogolaszi neve őrzi. A kívülről jövő vallon és német hatás is termékenyítőleg hatott az Árpád-korban mind jelentősebbé váló szőlő- és borkultúránkra. Az észak-franciaországi vallonokat a korabeli nyelv olaszoknak nevezte, s emléküket Tokaj- Hegyalján Olaszliszka és Bodrogolaszi neve őrzi.

26 A természetföldrajzi tényezők komplex együttese (a domborzat a hidrográfiai hálózat, a természetes növényzet talajtakaró stb.) hatott a faluhatár térszerkezetének, vagyis a különböző művelésági formák földrajzi elhelyezkedésének alakulására. A természetföldrajzi tényezők komplex együttese (a domborzat a hidrográfiai hálózat, a természetes növényzet talajtakaró stb.) hatott a faluhatár térszerkezetének, vagyis a különböző művelésági formák földrajzi elhelyezkedésének alakulására. A kezdetektől az adott feltételekhez való alkalmazkodásban a racionalitás és az adottságoknak a lehetőségekhez mért javításában a környezetátalakítás együttélése jellemzi a határhasznosítást. A kezdetektől az adott feltételekhez való alkalmazkodásban a racionalitás és az adottságoknak a lehetőségekhez mért javításában a környezetátalakítás együttélése jellemzi a határhasznosítást. Például a szántóföldek az ármentes szinteket, a domb- és hegyvidéki tájakon az enyhén menedékes lejtőket, a rétek a völgytalpakat, kismedencéket stb. foglalták el. Kezdettől törekedtek ugyanakkor az egyébként kedvező fekvésű, de vizenyős, mocsaras területek lecsapolására, kiszárítására. A szőlőtelepítésre a hegylábfelszínek délies kitettségű lejtői voltak a legalkalmasabbak. Például a szántóföldek az ármentes szinteket, a domb- és hegyvidéki tájakon az enyhén menedékes lejtőket, a rétek a völgytalpakat, kismedencéket stb. foglalták el. Kezdettől törekedtek ugyanakkor az egyébként kedvező fekvésű, de vizenyős, mocsaras területek lecsapolására, kiszárítására. A szőlőtelepítésre a hegylábfelszínek délies kitettségű lejtői voltak a legalkalmasabbak.

27 Az egyes művelésági formák megválasztása tudatosan, egyfajta természetismeret alapján történt, és az így kialakult térbeli rend (a határ térstruktúrája) meglehetősen stabilnak bizonyult változatlan természeti feltételek mellett. Az egyes művelésági formák megválasztása tudatosan, egyfajta természetismeret alapján történt, és az így kialakult térbeli rend (a határ térstruktúrája) meglehetősen stabilnak bizonyult változatlan természeti feltételek mellett. A gabonatermelés fő körzetei továbbra is az alföldi életkamrák, az ármentes löszsíkságok (Bácska, Békés- csanádi-löszös hát, Mezőföld stb.) és a medenceperemi hordalékkúpok, futóhomokos hordalékkúp-síkságok (Nyírség, Duna-Tisza köze stb.) legtermékenyebb részei voltak. A gabonatermelés fő körzetei továbbra is az alföldi életkamrák, az ármentes löszsíkságok (Bácska, Békés- csanádi-löszös hát, Mezőföld stb.) és a medenceperemi hordalékkúpok, futóhomokos hordalékkúp-síkságok (Nyírség, Duna-Tisza köze stb.) legtermékenyebb részei voltak. Az alföldi életkamrák a monokultúrás gabonatermelésükkel az önellátás mellett a már főleg a belső piacot elégítették ki. A XI-XV. században a gabonatermelés a Kárpát-medence mindegyik gazdasági tájtípusában megtalálható, még azokon a domb- és hegyvidéki területeken is, ahol a gabonatermelés nem biztosította a helyi szükségleteket. Az alföldi életkamrák a monokultúrás gabonatermelésükkel az önellátás mellett a már főleg a belső piacot elégítették ki. A XI-XV. században a gabonatermelés a Kárpát-medence mindegyik gazdasági tájtípusában megtalálható, még azokon a domb- és hegyvidéki területeken is, ahol a gabonatermelés nem biztosította a helyi szükségleteket.

28 A szántógazdálkodás az életkamrák területén az egyes települések környezetére korlátozódott, a többi területen, a lösz- és homokpusztákon tavasszal és ősszel, az árterek vízborításának idején nagy állatcsordák legeltek. A szántógazdálkodás az életkamrák területén az egyes települések környezetére korlátozódott, a többi területen, a lösz- és homokpusztákon tavasszal és ősszel, az árterek vízborításának idején nagy állatcsordák legeltek. Összefüggő kultúrtájról csak a települések környékén beszélhetünk, amelynek egy része, a parlag szintén legelőként volt hasznosítható. Összefüggő kultúrtájról csak a települések környékén beszélhetünk, amelynek egy része, a parlag szintén legelőként volt hasznosítható. A gabonatermelés hatékonysága egyre nőtt: amíg a XIV. században az elvetett mag két-háromszorosa termett, addig a XVI. században általában három-négyszeres, esetleg ötszörös mennyiséget adott. A gabonatermelés hatékonysága egyre nőtt: amíg a XIV. században az elvetett mag két-háromszorosa termett, addig a XVI. században általában három-négyszeres, esetleg ötszörös mennyiséget adott. A termelés növekedése az új módszerek és technikai eszközök (nehéz vaseke) használatával függött össze. A XV. században a gabonatermelés döntő hányada búza volt. A homoktalajú területeken ugyanakkor a rozs vált meghatározóvá. A termelés növekedése az új módszerek és technikai eszközök (nehéz vaseke) használatával függött össze. A XV. században a gabonatermelés döntő hányada búza volt. A homoktalajú területeken ugyanakkor a rozs vált meghatározóvá. Az állattenyésztés fellendülésével a termelési szerkezetben a takarmánytermesztés is nagyobb szerephez jutott. Az állattenyésztés fellendülésével a termelési szerkezetben a takarmánytermesztés is nagyobb szerephez jutott.

29 A dombvidéki tájak szőlő- és borgazdasága a XIV-XV. században tovább fejlődött és terjeszkedett azokon a területeken, ahol az ökológiai potenciál és a gazdasági tényezők, a növekvő belső és külső piac igényei ezt lehetővé tették. A dombvidéki tájak szőlő- és borgazdasága a XIV-XV. században tovább fejlődött és terjeszkedett azokon a területeken, ahol az ökológiai potenciál és a gazdasági tényezők, a növekvő belső és külső piac igényei ezt lehetővé tették. A jó értékesítési lehetőségek hatására olyan területeken is kísérleteztek a szőlő meghonosításával, ahol a termelés földrajzi feltételei, elsősorban a klímaviszonyok kedvezőtelenek voltak. (pl. Beckó, Hanuszfalva, Homonna, Huszt, Lőcse stb.). A jó értékesítési lehetőségek hatására olyan területeken is kísérleteztek a szőlő meghonosításával, ahol a termelés földrajzi feltételei, elsősorban a klímaviszonyok kedvezőtelenek voltak. (pl. Beckó, Hanuszfalva, Homonna, Huszt, Lőcse stb.). Külföldön is jelentős kereslet mutatkozott a magyar borok iránt. Például a pozsonyi bortermelő kiskörzetből a Morva-, Cseh- és a Sziléziai-medence fogyasztóközpontjaiba szállítottak bort. Külföldön is jelentős kereslet mutatkozott a magyar borok iránt. Például a pozsonyi bortermelő kiskörzetből a Morva-, Cseh- és a Sziléziai-medence fogyasztóközpontjaiba szállítottak bort. Erdélyben a XIV. században a Küküllő-vidéki szőlőtermelő körzet központja, Dicsőszentmárton tűnik ki bortermelésével és kereskedelmével, de kisebb szőlőtermelő centrumok Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyvárad környékén is kialakultak. Még az Érmelléken is több falu és mezőváros foglalkozott szőlő- és bortermeléssel. Erdélyben a XIV. században a Küküllő-vidéki szőlőtermelő körzet központja, Dicsőszentmárton tűnik ki bortermelésével és kereskedelmével, de kisebb szőlőtermelő centrumok Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyvárad környékén is kialakultak. Még az Érmelléken is több falu és mezőváros foglalkozott szőlő- és bortermeléssel.

30 A belső-kárpáti vulkáni övezet déli hegylábfelszínein, a kedvező klimatikus és talaj adottságoknak köszönhetően a Mátraalján Gyöngyös környékétől Tokaj-Hegyalján át egészen Nagyszőllős vidékéig már a XIV-XV. században összefüggő borvidékek alakultak ki. A belső-kárpáti vulkáni övezet déli hegylábfelszínein, a kedvező klimatikus és talaj adottságoknak köszönhetően a Mátraalján Gyöngyös környékétől Tokaj-Hegyalján át egészen Nagyszőllős vidékéig már a XIV-XV. században összefüggő borvidékek alakultak ki. Ugyanebben az időben a szőlő számára kevésbé megfelelő alföldi területeken is jelentősebbé vált a bortermelés, pl. Kecskemét környékén a szőlőtermelés ekkor már másfél-két évszázados hagyományokra alapozva fejlődött tovább, míg másik nagy futóhomokvidékünkön, a Nyírségben csak ekkor kezdett elterjedni. Ugyanebben az időben a szőlő számára kevésbé megfelelő alföldi területeken is jelentősebbé vált a bortermelés, pl. Kecskemét környékén a szőlőtermelés ekkor már másfél-két évszázados hagyományokra alapozva fejlődött tovább, míg másik nagy futóhomokvidékünkön, a Nyírségben csak ekkor kezdett elterjedni. A Tokaj-hegyalján a XIV-XV. századtól kialakult gyakorlat szerint a bort a riolittufába, löszbe mélyített pincékben érlelték. Annak ellenére, hogy a körzet agrárprofilja a szőlőre specializálódott a terület 90 %-án igen változatos erdő- és mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A Tokaj-hegyalján a XIV-XV. századtól kialakult gyakorlat szerint a bort a riolittufába, löszbe mélyített pincékben érlelték. Annak ellenére, hogy a körzet agrárprofilja a szőlőre specializálódott a terület 90 %-án igen változatos erdő- és mezőgazdasági tevékenységet folytattak.

31 Hegyalja falvainak és mezővárosainak határa kiterjedt a Zempléni-hegység erdővidékeire és a Bodrog-, ill. Taktaköz ártéri síkságaira is. Hegyalja falvainak és mezővárosainak határa kiterjedt a Zempléni-hegység erdővidékeire és a Bodrog-, ill. Taktaköz ártéri síkságaira is. A hegyaljai hegylábfelszínen a termőterület harmadrészén szántók voltak, de a gabonatermelés még így sem tudta biztosítani a körzet népességének és vendégmunkásinak szükségletét. A Bodrogköz és a Taktaköz területén differenciált ártéri gazdálkodást folytattak, aminek fő profilját a szarvasmarha-tenyésztés jelentette. A hegyaljai hegylábfelszínen a termőterület harmadrészén szántók voltak, de a gabonatermelés még így sem tudta biztosítani a körzet népességének és vendégmunkásinak szükségletét. A Bodrogköz és a Taktaköz területén differenciált ártéri gazdálkodást folytattak, aminek fő profilját a szarvasmarha-tenyésztés jelentette. A szőlő- és bortermelésre támaszkodó hegyaljai mezővárosok a korabeli céhes ipar telephelyeivé váltak. A szőlő- és bortermeléssel összefüggő ipari tevékenység mellett egyéb sajátos, a terület adottságait hasznosító foglalkozások is kifejlődtek (kőbányászat, kőfaragás, malomkőkészítés, fafeldolgozás stb.). A szőlő- és bortermelésre támaszkodó hegyaljai mezővárosok a korabeli céhes ipar telephelyeivé váltak. A szőlő- és bortermeléssel összefüggő ipari tevékenység mellett egyéb sajátos, a terület adottságait hasznosító foglalkozások is kifejlődtek (kőbányászat, kőfaragás, malomkőkészítés, fafeldolgozás stb.). A Zempléni-hegységben kitermelt riolit, riolittufa az Észak-Alföld számos építkezésén szolgált építőanyagul. A Zempléni-hegységben kitermelt riolit, riolittufa az Észak-Alföld számos építkezésén szolgált építőanyagul.

32 A kárpáti hegységkeretet, az Erdélyi-szigethegységet és a középhegységeket a XIV-XVI. században erdők borították. A kárpáti hegységkeretet, az Erdélyi-szigethegységet és a középhegységeket a XIV-XVI. században erdők borították. A Kárpát-medence erdőségei – az éghajlat és a domborzat hatására – magassági zónákba rendeződnek. Az alföldektől a peremhegységek felé m magasságig a cseres-kocsánytalan tölgyesek alakultak ki m között a gyertyános tölgyesek, , ritkábban 1500 m magasságig a bükkösök alkotják a Kárpátok legkiterjedtebb erdőségeit m-es magassági régióban kezdődik, és kb m-ig a tűlevelű erdők öve. A Kárpát-medence erdőségei – az éghajlat és a domborzat hatására – magassági zónákba rendeződnek. Az alföldektől a peremhegységek felé m magasságig a cseres-kocsánytalan tölgyesek alakultak ki m között a gyertyános tölgyesek, , ritkábban 1500 m magasságig a bükkösök alkotják a Kárpátok legkiterjedtebb erdőségeit m-es magassági régióban kezdődik, és kb m-ig a tűlevelű erdők öve. Hazánk mai területén tehát zonálisan gyakorlatilag nem fordul elő tűlevelű erdő. A fenyőerdő magassági határa fölé nyúló szinteken a havasi gyeptakaró jelenik meg, kisebb-nagyobb sziklahavasokkal (Máramarosi-, Gyergyói-, Csíki-, Háromszéki- Fogarasi- stb. havasok stb.). Ez az övezetesség határozta meg a kialakuló erdőgazdaság természeti feltételeit. Hazánk mai területén tehát zonálisan gyakorlatilag nem fordul elő tűlevelű erdő. A fenyőerdő magassági határa fölé nyúló szinteken a havasi gyeptakaró jelenik meg, kisebb-nagyobb sziklahavasokkal (Máramarosi-, Gyergyói-, Csíki-, Háromszéki- Fogarasi- stb. havasok stb.). Ez az övezetesség határozta meg a kialakuló erdőgazdaság természeti feltételeit.


Letölteni ppt "Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig A középkori éghajlati optimum."

Hasonló előadás


Google Hirdetések