Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ESÉLYEGYENL Ő SÉG, Szektorközi együttm ű ködés, Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ESÉLYEGYENL Ő SÉG, Szektorközi együttm ű ködés, Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV."— Előadás másolata:

1 ESÉLYEGYENL Ő SÉG, Szektorközi együttm ű ködés, Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV

2 Bevezetés Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: (20) (20) A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről A jogalkotók eredeti szándéka A jogalkotók eredeti szándéka Továbbképzési program, beiskolázási terv Továbbképzési program, beiskolázási terv A jogszabály évi módosítása A jogszabály évi módosítása évi prognózis évi prognózis A szakvizsgára felkészítő képzésről A szakvizsgára felkészítő képzésről A két éves, akkreditált képzés/önképzés szerepe (szakmai, pedagógiai és egzisztenciális tényezők) A két éves, akkreditált képzés/önképzés szerepe (szakmai, pedagógiai és egzisztenciális tényezők) Tartalmi és munkaszervezési jellemzők Tartalmi és munkaszervezési jellemzők

3 Bevezetés Két kérdés a folytatáshoz, a bemutatkozás kölcsönösségéhez: Milyen intézménytípust és milyen státust képviselnek a csoport tagjai? Milyen intézménytípust és milyen státust képviselnek a csoport tagjai? Mi lehet a kollégium tárgyköre? („kollégium: egyetemen, főiskolán vmely szaktárgy körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat”; Magyar Értelmező Kéziszótár) Mi lehet a kollégium tárgyköre? („kollégium: egyetemen, főiskolán vmely szaktárgy körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat”; Magyar Értelmező Kéziszótár) Összegzés: multidiszciplináris jelleg Összegzés: multidiszciplináris jelleg Feldolgozhatóság garanciája: a hagyományos pedagógus szerepek és a tapasztalat Feldolgozhatóság garanciája: a hagyományos pedagógus szerepek és a tapasztalat

4 Bevezetés A kollégium tárgyköre : 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 2. A közoktatási esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvények, rendeletek 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok 2.3. Fogalomtár 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3.2. Az esélykülönbségek okai

5 Bevezetés A kollégium tárgyköre : 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv 4.2. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek 4.3. A kompetenciamérésre alapozott „Intézkedési terv” 4.4. Integráció a közoktatásban 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés 5.1. „Hagyományos kezelés” 5.2. Települési Esélyegyenlőségi Program, Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

6 Bevezetés Módszertani megoldások: Előadás, prezentáció Előadás, prezentáció Az interaktivitás biztosítása: Az interaktivitás biztosítása: Kérdések Kérdések Feladatok Feladatok Problémamegoldás Problémamegoldás Szituációelemzés Szituációelemzés Javaslatok kimunkálása Javaslatok kimunkálása A félévi értékelés: írásbeli teszt (feladattípusok!) A félévi értékelés: írásbeli teszt (feladattípusok!)

7 Bevezetés Felhasznált és ajánlott szakirodalom: Jelentés a magyar közoktatásról 2003., 2006 Jelentés a magyar közoktatásról 2003., 2006 Vári P.(alk. szerk.): PISA-vizsgálat 2000 (Műszaki Könyvkiadó, 2003.) Vári P.(alk. szerk.): PISA-vizsgálat 2000 (Műszaki Könyvkiadó, 2003.) Halász G.: Az oktatási rendszer (Műszaki Könyvkiadó, 2001.) Halász G.: Az oktatási rendszer (Műszaki Könyvkiadó, 2001.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (ELTE Eötvös Kiadó 1977.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (ELTE Eötvös Kiadó 1977.) Méltányosság az oktatásban Méltányosság az oktatásban Két jelentés az oktatás méltányosságáról OKM Az Új Pedagógiai Szemle kapcsolódó tanulmányai Az Új Pedagógiai Szemle kapcsolódó tanulmányai

8 1.Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép IDÉZET (MKM-honlap) IDÉZET (MKM-honlap) 1.1. Előzmények: az EU létrejötte : Benelux-unió(vámunió) : Benelux-unió(vámunió) : Nyugat-európai Unió (WEU: gazdasági, szociális és kulturális együttműködés) : Nyugat-európai Unió (WEU: gazdasági, szociális és kulturális együttműködés) : Európai Szén- és Acélközösség (ECSC : „a hatok”) : Európai Szén- és Acélközösség (ECSC : „a hatok”) : Római Szerződés: : Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség (EEC) Európai Gazdasági Közösség (EEC) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) : Európai Közösség (EC): a fenti 3 szervezet egyesítése : Európai Közösség (EC): a fenti 3 szervezet egyesítése

9 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.1. Előzmények: az EU létrejötte 1969: Hágai csúcstalálkozó: a gazdasági együttműködés megerősítése, kiterjesztése; gazdasági és monetáris unió tervezete 1969: Hágai csúcstalálkozó: a gazdasági együttműködés megerősítése, kiterjesztése; gazdasági és monetáris unió tervezete : Dánia, Írország, Egyesült Királyság : Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981.: Görögország 1981.: Görögország 1986.: Spanyolország, Portugália 1986.: Spanyolország, Portugália 1995.: Ausztria, Finnország, Svédország 1995.: Ausztria, Finnország, Svédország : 10 újabb állam, közte:Magyarország : 10 újabb állam, közte:Magyarország

10 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás Római Szerződés: kizárólag nemzeti hatáskör Római Szerződés: kizárólag nemzeti hatáskör Fél évszázad mélyreható változásai: az oktatás társadalmi, gazdasági jelentőségéről alkotott felfogás alapvető módosulása Fél évszázad mélyreható változásai: az oktatás társadalmi, gazdasági jelentőségéről alkotott felfogás alapvető módosulása a globalizáció hatása, a globalizáció hatása, a tudás felértékelődése, a tudás felértékelődése, a versenyképesség meghatározó tényezője a versenyképesség meghatározó tényezője 1970-es évtized: szorosabb együttműködés igénye 1970-es évtized: szorosabb együttműködés igénye 1976: 6 pontból álló közösségi program (benne: esélyegyenlőség!) 1976: 6 pontból álló közösségi program (benne: esélyegyenlőség!)

11 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények : az EU és az oktatás 1988.: határozat az oktatás európai dimenziójáról (az integráció előnyeinek, kihívásainak láttatása) 1988.: határozat az oktatás európai dimenziójáról (az integráció előnyeinek, kihívásainak láttatása) 1992.: Maastrichti Szerződés: 1992.: Maastrichti Szerződés: Teljes gazdasági és monetáris unió elérése 1999-ig, közös kül- és védelmi politika Teljes gazdasági és monetáris unió elérése 1999-ig, közös kül- és védelmi politika Több, az oktatást is érintő rendelkezés Több, az oktatást is érintő rendelkezés 1995.: „Fehér Könyv” az oktatásról; 1995.: „Fehér Könyv” az oktatásról; Új ismeretek megszerzésének elősegítése Új ismeretek megszerzésének elősegítése Szorosabb kapcsolat iskolák és vállalatok között Szorosabb kapcsolat iskolák és vállalatok között Társadalmi kirekesztés elleni fellépés, stb Társadalmi kirekesztés elleni fellépés, stb

12 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás 2001.: Öt pontba foglalt EU-ajánlás a minőségértékeléssel kapcsolatban (benne: a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség) 2001.: Öt pontba foglalt EU-ajánlás a minőségértékeléssel kapcsolatban (benne: a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség) 2002.Barcelona: az EU részletes munka-programja: 2002.Barcelona: az EU részletes munka-programja: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára (!) Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára (!) Az oktatási, képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé Az oktatási, képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 2002.:Bolognai Nyilatkozat, Koppenhágai Nyilatkozat (felsőoktatás, szakképzés) 2002.:Bolognai Nyilatkozat, Koppenhágai Nyilatkozat (felsőoktatás, szakképzés)

13 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához Közigazgatási feltételek: évi XXI.tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről (EUROSTAT 1988., a strukturális alapok odaítélésének egységes besorolási rendje: összesen 5 (benne 2 új) szint Közigazgatási feltételek: évi XXI.tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről (EUROSTAT 1988., a strukturális alapok odaítélésének egységes besorolási rendje: összesen 5 (benne 2 új) szint TEMPUS Közalapítvány TEMPUS Közalapítvány Bekapcsolódás Közösségi Programokba:1997 (Leonardo: a szakmai képzés, Socrates: együttműködés az bármely területén) Bekapcsolódás Közösségi Programokba:1997 (Leonardo: a szakmai képzés, Socrates: együttműködés az bármely területén) „Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramja” 2007 „Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramja” 2007

14 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához 2004 óta: aktív közreműködés az Oktatási Tanács munkájában 2004 óta: aktív közreműködés az Oktatási Tanács munkájában Konkrét - strukturális és tartalmi- fejlesztési intézkedések Konkrét - strukturális és tartalmi- fejlesztési intézkedések Nemzeti Fejlesztési Terv ( ); HEFOP (prioritások, intézkedések, pályázatok): 80 Mrd Ft EU-s forrás Nemzeti Fejlesztési Terv ( ); HEFOP (prioritások, intézkedések, pályázatok): 80 Mrd Ft EU-s forrás Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ): TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés, Esélyegyenlőségi programok…, Gyermekek és fiatalok integrációs programjai, stb. ROP - projektek Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ): TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés, Esélyegyenlőségi programok…, Gyermekek és fiatalok integrációs programjai, stb. ROP - projektek

15 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés QECD tematikus vizsgálat : AZ OKTATÁS MÉLTÁNYOSÁGA AZ OKTATÁS MÉLTÁNYOSÁGA A terminológiáról (equity, equal chances) A terminológiáról (equity, equal chances) A vizsgálat célja: hatékony (köz)politika kialakítása az oktatással történő esélyteremtésre A vizsgálat célja: hatékony (köz)politika kialakítása az oktatással történő esélyteremtésre A vizsgálat tárgya: az oktatás egyes fázisainak hozzájárulása A vizsgálat tárgya: az oktatás egyes fázisainak hozzájárulása az egész életen át tartó méltányossághoz, illetve az egész életen át tartó méltányossághoz, illetve az egyenlőtlenségek mérsékléséhez az egyenlőtlenségek mérsékléséhez

16 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Négy komponensű vizsgálati tevékenység: Négy komponensű vizsgálati tevékenység: helyi országjelentés helyi országjelentés a vizsgáló csoport jelentése a vizsgáló csoport jelentése statisztikai adatrögzítés és –elemzés statisztikai adatrögzítés és –elemzés végső (összegző) jelentés végső (összegző) jelentés Módszertan: Módszertan: Helyszíni vizsgálat (benne: Magyarország) Helyszíni vizsgálat (benne: Magyarország) Dokumentum- és statisztika-elemzés Dokumentum- és statisztika-elemzés A PISA-jelentés felhasználása A PISA-jelentés felhasználása Kiemelt célcsoportok: roma, HH- és vidéki lakosság Kiemelt célcsoportok: roma, HH- és vidéki lakosság

17 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Az EU-s munkacsoport által készített dokumentum: A mo-i méltányossági kérdések áttekintése A mo-i méltányossági kérdések áttekintése A magyar iskolarendszer leírása (a kiválasztási rendszerre fókuszálva) A magyar iskolarendszer leírása (a kiválasztási rendszerre fókuszálva) Az elemzés kereteinek bemutatása Az elemzés kereteinek bemutatása Ajánlások 3 területen: Ajánlások 3 területen: az ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulás folyamatában az ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulás folyamatában esélyteremtés egyes népcsoportok számára esélyteremtés egyes népcsoportok számára az esélyteremtés feltételei az esélyteremtés feltételei

18 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Ésszerű méltányosság megvalósítása Kisgyermekkori nevelés és oktatás: gondozás (0-3 éves korban) és kapcsolódó családi szolgáltatás minden HH-s gyermek esetében; az óvodáztatás elérhetősége minden HH-s gyermek számára, az óvoda-iskola átmenet időpontjának pontosabb szabályozása Kisgyermekkori nevelés és oktatás: gondozás (0-3 éves korban) és kapcsolódó családi szolgáltatás minden HH-s gyermek esetében; az óvodáztatás elérhetősége minden HH-s gyermek számára, az óvoda-iskola átmenet időpontjának pontosabb szabályozása

19 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Ésszerű méltányosság megvalósítása Az alapfokú oktatásból a középfokúba történő átmenet: az elsődleges struktúra (8+4) megtartása, egyetemleges elvárás legyen minden intézménytípusra a „többféle hátterű” tanulók felvétele, megtartása és eljuttatása az iskola elvégzéséig Az alapfokú oktatásból a középfokúba történő átmenet: az elsődleges struktúra (8+4) megtartása, egyetemleges elvárás legyen minden intézménytípusra a „többféle hátterű” tanulók felvétele, megtartása és eljuttatása az iskola elvégzéséig

20 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Ésszerű méltányosság megvalósítása Ésszerű méltányosság megvalósítása Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára: középfokú szakképzés arányának növelése, a „második esély” iskolájának biztosítása Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára: középfokú szakképzés arányának növelése, a „második esély” iskolájának biztosítása A rendszer egészének javítása: a vezetői képességek erősítése/bővítése (esélynövelő cél-és tevékenységrendszer preferálása), speciális készségekkel rendelkező pedagógusok biztosítása, a lemorzsolódás csökkentése, a HH-s tanulók idegen nyelvi és informatikai oktatási feltételeinek biztosítása A rendszer egészének javítása: a vezetői képességek erősítése/bővítése (esélynövelő cél-és tevékenységrendszer preferálása), speciális készségekkel rendelkező pedagógusok biztosítása, a lemorzsolódás csökkentése, a HH-s tanulók idegen nyelvi és informatikai oktatási feltételeinek biztosítása

21 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Egyes népességi csoportokra irányulóan Egyes népességi csoportokra irányulóan Kiemelt nemzeti cél a roma népesség integrálása a magyar társadalomba, azaz minden közpolitikai területen megfelelő intézkedések a diszkrimináció és a társadalmi- gazdasági HH leküzdése érdekében Kiemelt nemzeti cél a roma népesség integrálása a magyar társadalomba, azaz minden közpolitikai területen megfelelő intézkedések a diszkrimináció és a társadalmi- gazdasági HH leküzdése érdekében

22 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Egyes népességi csoportokra irányulóan Egyes népességi csoportokra irányulóan A roma tanulók oktatása: azonosan magas színvonal, az érettségi bizonyítványt szerzők számának növelése, roma ped.asszisztensek és pedagógusok képzése, a magántanulók számának csökkentése A roma tanulók oktatása: azonosan magas színvonal, az érettségi bizonyítványt szerzők számának növelése, roma ped.asszisztensek és pedagógusok képzése, a magántanulók számának csökkentése Sajátos igényű gyermekek: az „enyhe értelmi fogyatékos” átfogó kategória megszüntetése, rendes, többségi osztályba sorolásuk, a súlyos fogyatékkal élők speciális szakellátásának biztosítása Sajátos igényű gyermekek: az „enyhe értelmi fogyatékos” átfogó kategória megszüntetése, rendes, többségi osztályba sorolásuk, a súlyos fogyatékkal élők speciális szakellátásának biztosítása

23 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek: Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek: Magas szintű bizottság létrehozása és működtetése (pedagógiai szakemberek és politikusok) Magas szintű bizottság létrehozása és működtetése (pedagógiai szakemberek és politikusok) Az állami ráfordítások célirányosabb, differenciáltabb biztosítása a kisebbségi és a HH tanulók foglalkoztatására Az állami ráfordítások célirányosabb, differenciáltabb biztosítása a kisebbségi és a HH tanulók foglalkoztatására Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése, a hatékony modellek elterjesztése Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése, a hatékony modellek elterjesztése

24 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép Részösszegzés A társadalmak strukturális fejlesztésének kiemelt területe A társadalmak strukturális fejlesztésének kiemelt területe Komplex, minden közpolitikai területet érintő kérdéskör Komplex, minden közpolitikai területet érintő kérdéskör Nemzeti különbözőségek, eltérő fejlettségi szintek Nemzeti különbözőségek, eltérő fejlettségi szintek Közoktatási vonatkozások; méltányosság és esélyegyenlőség megteremtésének igénye (az esélykülönbségek mérséklése) Közoktatási vonatkozások; méltányosság és esélyegyenlőség megteremtésének igénye (az esélykülönbségek mérséklése)

25 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép Kérdések: Milyen Milyen személyes vagy intézményi személyes vagy intézményi közvetlen vagy közvetett közvetlen vagy közvetett tapasztalatai vannak a jelenlévőknek az EU-tagországok oktatásügyi jellemzőiről? Az utóbbi évek hazai oktatáspolitikai döntései, intézkedései mögött milyen EU-s hatásokat fedeztek fel? Az utóbbi évek hazai oktatáspolitikai döntései, intézkedései mögött milyen EU-s hatásokat fedeztek fel? Egyetértenek-e az EU- munkacsoport országjelentésében megfogalmazott ajánlásokkal? Egyetértenek-e az EU- munkacsoport országjelentésében megfogalmazott ajánlásokkal?

26 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások Az évi XX. Tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 70/A § (1) bek.: …az emberi, illetve állampolgári jogok biztosítása nélkül…” Az évi XX. Tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 70/A § (1) bek.: …az emberi, illetve állampolgári jogok biztosítása bármely megkülönböztetés nélkül…” 1991.évi LXIV. tv. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (New York 1989.) elfogadásáról 1991.évi LXIV. tv. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (New York 1989.) elfogadásáról Az 1993.évi XXXI. tv. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (Római Egyezmény 1950.) elfogadásáról Az 1993.évi XXXI. tv. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (Római Egyezmény 1950.) elfogadásáról „…senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot…” „…senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot…” Az évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Az évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

27 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások Az évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Valamennyi államigazgatási szektorra érvényes Valamennyi államigazgatási szektorra érvényes Egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja) Egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja)

28 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) „esélyegyenlőség biztosítása”: olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit „kinyit”, lehetővé tesz a célcsoport számára „esélyegyenlőség biztosítása”: olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit „kinyit”, lehetővé tesz a célcsoport számára „esélyegyenlőség előmozdítása”: aktív cselekedet,, amelynek eredménye, hogy a célcsoport tagjai valóban élni tudnak a „kinyitott” lehetőségekkel „esélyegyenlőség előmozdítása”: aktív cselekedet,, amelynek eredménye, hogy a célcsoport tagjai valóban élni tudnak a „kinyitott” lehetőségekkel egymással nem helyettesíthető, ám egymást kiegészítő fogalmak; az esélyegyenlőség érvényesüléséről mindkét cél egyidejű teljesülése esetén beszélünk egymással nem helyettesíthető, ám egymást kiegészítő fogalmak; az esélyegyenlőség érvényesüléséről mindkét cél egyidejű teljesülése esetén beszélünk

29 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: 7 § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: 7 § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetés Zaklatás Zaklatás Jogellenes elkülönítés Jogellenes elkülönítés Megtorlás Megtorlás A fentiekre adott utasítás A fentiekre adott utasítás

30 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: § : fentiek részletes kifejtése § : fentiek részletes kifejtése 27 § (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: 27 § (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: A felvételi követelmények A felvételi követelmények Az oktatási követelmények meghatározása Az oktatási követelmények meghatározása A tanulói teljesítmény értékelése A tanulói teljesítmény értékelése Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása Bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése Bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése Pályválasztási tanácsadához való hozzáférés Pályválasztási tanácsadához való hozzáférés

31 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások A évi CIV. tv. Az esélyegyenlőségi törvény módosításáról A évi CIV. tv. Az esélyegyenlőségi törvény módosításáról Új 7§ (2) bekezdés: NEM SÉRTI az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely Új 7§ (2) bekezdés: NEM SÉRTI az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza (feltéve, hogy a cél elérésére alkalmas és azzal arányos), illetve a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza (feltéve, hogy a cél elérésére alkalmas és azzal arányos), illetve amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van A 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hivatal eljárásainak részletes szabályairól A 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hivatal eljárásainak részletes szabályairól

32 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások A évi XXXI. tv. az esélyegyenlőségnek a közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról: A évi XXXI. tv. az esélyegyenlőségnek a közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról: A közérdekű igények érvényesítésének lehetőségei A közérdekű igények érvényesítésének lehetőségei Az óvodáztatási támogatás biztosítása (a 3 éves 3H-s gyermekek fogadási kötelezettsége től, valamennyi igény kielégítése től) Az óvodáztatási támogatás biztosítása (a 3 éves 3H-s gyermekek fogadási kötelezettsége től, valamennyi igény kielégítése től)További: Az EU Alkotmány létrehozásáról szóló Egyezmény II-74. cikke: „ …mindenkinek joga van az oktatáshoz valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez…” Az EU Alkotmány létrehozásáról szóló Egyezmény II-74. cikke: „ …mindenkinek joga van az oktatáshoz valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez…”

33 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek Preambulum: „ A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ….” Preambulum: „ A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ….” Alapelvek: 4/A § Alapelvek: 4/A § A tankötelezettség: 6 § A tankötelezettség: 6 § Magántanulói jogviszony: 7 § Magántanulói jogviszony: 7 § A tanulói jogok: § A tanulói jogok: §

34 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: A felzárkóztató, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola: 27 § (8)-(12) bek. A felzárkóztató, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola: 27 § (8)-(12) bek. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési …tanulók ellátása: 30 § A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési …tanulók ellátása: 30 § SZMSZ, Házirend: 40 § SZMSZ, Házirend: 40 § A jogviszony létesítése: 42 § A jogviszony létesítése: 42 §

35 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: A tanórán kívüli foglalkozások: 53 § A tanórán kívüli foglalkozások: 53 § Az óvodai, iskolai felvétel szabályai: § Az óvodai, iskolai felvétel szabályai: § A tanulói teljesítmény értékelése: 70 § A tanulói teljesítmény értékelése: 70 § A jogviszony megszűnése: § A jogviszony megszűnése: § Eltérő munkarend szerinti iskolai foglalkoztatás formái, feltételei:78 § Eltérő munkarend szerinti iskolai foglalkoztatás formái, feltételei:78 §

36 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. Az esélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: Az Oktatási Hivatal feladatai, jogosítványai: 95/A § Az Oktatási Hivatal feladatai, jogosítványai: 95/A § Képesség-kibontakoztató felkészítés: 95 § (1) j pont Képesség-kibontakoztató felkészítés: 95 § (1) j pont Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj, tandíj: § Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj, tandíj: § Magántanulóra, képzési kötelezettséget teljesítőkre vonatkozó külön rendelkezések: 120 § Magántanulóra, képzési kötelezettséget teljesítőkre vonatkozó külön rendelkezések: 120 § Értelmező rendelkezések: 121 § Értelmező rendelkezések: 121 §

37 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Szegregáció: Szegregáció: Telepszerű lakókörnyezet Telepszerű lakókörnyezet Iskolák közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Iskolák közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Osztályok közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Osztályok közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Kistérségi iskolák, tagintézmények közötti 3H-s aránykülönbség mértéke Kistérségi iskolák, tagintézmények közötti 3H-s aránykülönbség mértéke

38 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Egyenlő hozzáférés hiánya: Egyenlő hozzáférés hiánya: Szaktanterem/szükségtanterem Szaktanterem/szükségtanterem Informatika Informatika Nyelvoktatás Nyelvoktatás Emelt szintű oktatás Emelt szintű oktatás Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások „Tagozatok” „Tagozatok”

39 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Óvodáztatás: Óvodáztatás: Beíratottak óvodába járási aránya Beíratottak óvodába járási aránya Az 5 éves korosztály ellátása Az 5 éves korosztály ellátása 3H-sok aránya az óvodai nevelésben 3H-sok aránya az óvodai nevelésben Férőhelyhiány Férőhelyhiány Nyitva tartás Nyitva tartás

40 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Lemorzsolódás: Lemorzsolódás: Évismétlők aránya (3H-s rétegben is) Évismétlők aránya (3H-s rétegben is) Hiányzási mutatók (3H-s rétegben is) Hiányzási mutatók (3H-s rétegben is) Magántanulóvá nyilvánítás aránya (3H-s rétegben is) Magántanulóvá nyilvánítás aránya (3H-s rétegben is) A 3H- tanulók eredményessége A 3H- tanulók eredményessége Kiemelkedő”veszélyeztettség”: szakiskola 9-10 évfolyama Kiemelkedő”veszélyeztettség”: szakiskola 9-10 évfolyama

41 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: Továbbtanulási mutatók (3H-s és SNI-rétegben) Továbbtanulási mutatók (3H-s és SNI-rétegben) Gimnázium Gimnázium Szakközépiskola Szakközépiskola Szakiskola Szakiskola Speciális szakiskola Speciális szakiskola Felsőoktatás Felsőoktatás

42 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: SNI : SNI : Szakvélemény léte Szakvélemény léte Szegregált vagy integrált oktatás Szegregált vagy integrált oktatás Felülvizsgálatok betartása Felülvizsgálatok betartása Országos átlaghoz viszonyított arányuk Országos átlaghoz viszonyított arányuk 3H-s arány az enyhe fokban sérültek között 3H-s arány az enyhe fokban sérültek között Elhelyezésük, szakos ellátottságuk Elhelyezésük, szakos ellátottságuk

43 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 15 év: a Kt. szellemisége, folyamatos módosítások/kiegészítések 15 év: a Kt. szellemisége, folyamatos módosítások/kiegészítések Továbbiak: az esélyegyenlőséggel összefüggő új előírások 20/A § : 32/2008.(XI.24.) OKM-rendelet 20/A § : 32/2008.(XI.24.) OKM-rendelet Az óvodáztatási támogatás biztosításának feltételei, az óvoda és a jegyző kötelezettségei Az óvodáztatási támogatás biztosításának feltételei, az óvoda és a jegyző kötelezettségei

44 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 23 §: 30/2004.(X.28.) OM-rendelet 23 §: 30/2004.(X.28.) OM-rendelet A magántanuló ( benne: SNI-s tanuló) felkészítése, teljesítményének értékelése A magántanuló ( benne: SNI-s tanuló) felkészítése, teljesítményének értékelése Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlesztési terv 39/A §: 8/2000.(V.24.) OM-rendelet, aktualizálás: 41/2007.(XII.27.) OKM-rendelet 39/A §: 8/2000.(V.24.) OM-rendelet, aktualizálás: 41/2007.(XII.27.) OKM-rendelet A szakiskolai felzárkóztató oktatás szabályozása A szakiskolai felzárkóztató oktatás szabályozása 39/C §: 4/2001. (I.26.) OM-rendelet 39/C §: 4/2001. (I.26.) OM-rendelet Az iskolaotthonos ellátás, benne: egyéni foglalkozások Az iskolaotthonos ellátás, benne: egyéni foglalkozások

45 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/D §: 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16) OKM-rendelet: 39/D §: 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16) OKM-rendelet: A képesség-kibontakoztató felkészítés A képesség-kibontakoztató felkészítés Tanulási, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése; szociális illetve fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása Tanulási, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése; szociális illetve fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása Az egyéni igények érvényesítése a Nevelési program 4 részterületén (személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulási kudarcok megelőzése, szociális hátrányok enyhítése) Az egyéni igények érvényesítése a Nevelési program 4 részterületén (személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulási kudarcok megelőzése, szociális hátrányok enyhítése) A többi tanulóval együtt, azonos csoportban valósul meg A többi tanulóval együtt, azonos csoportban valósul meg

46 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A képesség-kibontakoztató felkészítés Tartalmi megvalósítás:erre a célra kiadott külön program felhasználásával (Kt. 95 § (1) bek. j pont) Tartalmi megvalósítás:erre a célra kiadott külön program felhasználásával (Kt. 95 § (1) bek. j pont) Célcsoport: 3H-s tanulók (köztük: az integráltan foglalkoztatott 3H-s SNI-s tanulók) Célcsoport: 3H-s tanulók (köztük: az integráltan foglalkoztatott 3H-s SNI-s tanulók) Max. 10% arányig a 2H-s tanulók is bevonhatók (igazgatói döntés!) Max. 10% arányig a 2H-s tanulók is bevonhatók (igazgatói döntés!) Egyéni fejlesztési terv alapján történő, 3 havonkénti értékelés Egyéni fejlesztési terv alapján történő, 3 havonkénti értékelés Közreműködő szerv: Országos Oktatási Integrációs Hálózat Közreműködő szerv: Országos Oktatási Integrációs Hálózat Valamennyi évfolyamon/osztályban meg kell szervezni! Valamennyi évfolyamon/osztályban meg kell szervezni!

47 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/E § : 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16.) OKM-rendelet 39/E § : 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16.) OKM-rendelet Integrációs felkészítés Integrációs felkészítés Célcsoport: a 39/D § szerinti, a képesség-kibontakoztató felkészítésben nem részesülő tanulókkal azonos csoportba járó 3H-s, 2H-stanulók Célcsoport: a 39/D § szerinti, a képesség-kibontakoztató felkészítésben nem részesülő tanulókkal azonos csoportba járó 3H-s, 2H-stanulók Nem járhat együtt a 3H-s tanulók elkülönítésével Nem járhat együtt a 3H-s tanulók elkülönítésével Részletes szabályozás az óvodai fejlesztő program megvalósítására Részletes szabályozás az óvodai fejlesztő program megvalósítására

48 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/H §: 11/2006(XI.10.) OKM-rendelet, aktualizálta: 29/2009.(VIII.19.)OKM-rendelet 39/H §: 11/2006(XI.10.) OKM-rendelet, aktualizálta: 29/2009.(VIII.19.)OKM-rendelet Hátrányos helyzetű tanulók Arany J. Kollégiumi programja és a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja Hátrányos helyzetű tanulók Arany J. Kollégiumi programja és a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja Kollégium és középiskola, illetve kollégium és szakiskola közös pályázata és folyamatos együttműködése Kollégium és középiskola, illetve kollégium és szakiskola közös pályázata és folyamatos együttműködése Jelentős költségvetési többletforrás Jelentős költségvetési többletforrás

49 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/I § : jogforrás: 39/H § szerinti 39/I § : jogforrás: 39/H § szerinti Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja Cél: a felsőoktatásba való bekerülés elősegítése azok számára, akik egyéni helyzetük alapján erre nem, vagy csak aránytalan teherrel lennének esélyesek Cél: a felsőoktatásba való bekerülés elősegítése azok számára, akik egyéni helyzetük alapján erre nem, vagy csak aránytalan teherrel lennének esélyesek Középiskola és kollégium közös pályázata és folyamatos együttműködése Középiskola és kollégium közös pályázata és folyamatos együttműködése Költségvetési többlet-támogatás! Költségvetési többlet-támogatás!

50 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 39/K § : 16/2008/(IV.30.) OKM-rendelet 39/K § : 16/2008/(IV.30.) OKM-rendelet A tehetséggondozó középiskola A tehetséggondozó középiskola Feltétel: a középiskola pedagógiai programjában érvényesíti a „Tehetséggondozó oktatási program”-ot Feltétel: a középiskola pedagógiai programjában érvényesíti a „Tehetséggondozó oktatási program”-ot További feltétel: legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozást tart 3H-s 7-8. osztályos tanulóknak További feltétel: legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozást tart 3H-s 7-8. osztályos tanulóknak Első ízben történő meghirdetés: /2010. tanévre Első ízben történő meghirdetés: /2010. tanévre 39/M §: 4/2009.(II.18.) OKM-rendelet 39/M §: 4/2009.(II.18.) OKM-rendelet Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása

51 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok Az esélykülönbségek mérséklését,a felzárkóztatást szolgáló normatív támogatások rendszere: 23/2009.(V.22.) OKM rendelet: Feltétel (iskola): a vhr. 39/D, 39/E § szerinti, illetve az Integrációs Pedagógiai Program alapján történő működés. A támogatás: Ft/fő Feltétel (iskola): a vhr. 39/D, 39/E § szerinti, illetve az Integrációs Pedagógiai Program alapján történő működés. A támogatás: Ft/fő Feltétel (óvoda): a vhr.39/E § szerinti, illetve az Óvodai Integrációs Program alapján történő működés. A támogatás: Ft/fő Feltétel (óvoda): a vhr.39/E § szerinti, illetve az Óvodai Integrációs Program alapján történő működés. A támogatás: Ft/fő Pedagógusok kiegészítő illetménye: Pedagógusok kiegészítő illetménye: Óvoda: 15-50% 3H: Ft/fő, 50% 3H felett: Ft/fő Óvoda: 15-50% 3H: Ft/fő, 50% 3H felett: Ft/fő Iskola: 5-20%3H: Ft/fő, 20-40%: Ft/fő, 40-60%: Ft/fő, 60% felett:30370 Ft/fő Iskola: 5-20%3H: Ft/fő, 20-40%: Ft/fő, 40-60%: Ft/fő, 60% felett:30370 Ft/fő

52 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között, vagy jelentős költségnövekedés mellet tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek/tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét is. Aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között, vagy jelentős költségnövekedés mellet tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek/tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét is. Hátrányos helyzetű gyermek,tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította Hátrányos helyzetű gyermek,tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította

53 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a Gyvitv-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- óvodás gyermek esetén 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a Gyvitv-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- óvodás gyermek esetén 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

54 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Integrációs felkészítés: Integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak a miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak a miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, amelyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából résztvevő gyermekek,tanulók amelyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából résztvevő gyermekek,tanulók a többi tanulóval együtt, azonos csoportban/osztályban vesznek részt a foglalkozásokon oly módon, hogy a többi tanulóval együtt, azonos csoportban/osztályban vesznek részt a foglalkozásokon oly módon, hogy a többi gyermekhez,tanulóhoz viszonyított arányuk nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket a többi gyermekhez,tanulóhoz viszonyított arányuk nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket

55 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Iskolaotthonos nevelés és oktatás: Iskolaotthonos nevelés és oktatás: Az oktatás megszervezése a délelőtti és délutáni időszakban, amelyben Az oktatás megszervezése a délelőtti és délutáni időszakban, amelyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot ésa következő tanítási napokra is felkészülnek, a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot ésa következő tanítási napokra is felkészülnek, a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások és a mindennapos testedzés foglalkozási időkeretében a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások és a mindennapos testedzés foglalkozási időkeretében

56 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.3. Fogalomtár Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

57 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet RÉSZÖSSZEGZÉS Kiterjedt jogszabályi környezet a méltányosság megvalósítására: Kiterjedt jogszabályi környezet a méltányosság megvalósítására: Folyamatos jogharmonizáció; az eredeti jogszabályok módosítása/kiegészítése Folyamatos jogharmonizáció; az eredeti jogszabályok módosítása/kiegészítése A közoktatást érintő előírások bővülése; markáns megjelenése 2003-tól A közoktatást érintő előírások bővülése; markáns megjelenése 2003-tól A gyakorlati megvalósítást szolgáló A gyakorlati megvalósítást szolgáló tartalmi (pedagógiai) fejlesztések tartalmi (pedagógiai) fejlesztések finanszírozási feltételek finanszírozási feltételek

58 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet Kérdések és feladatok: Milyen „gyökerei”, társadalmi és pedagógiai előzményei vannak Magyarországon az oktatási esélykülönbségek mérséklésének? Milyen „gyökerei”, társadalmi és pedagógiai előzményei vannak Magyarországon az oktatási esélykülönbségek mérséklésének? Az utóbbi 5 év Kt - módosításai közül melyiknek volt leghatározottabb hatása saját intézményük működésére? Volt-e annak esélyegyenlőségi vonatkozása? Az utóbbi 5 év Kt - módosításai közül melyiknek volt leghatározottabb hatása saját intézményük működésére? Volt-e annak esélyegyenlőségi vonatkozása? Mi a véleményük az oktatási ombudsman legújabb állásfoglalásáról („osztálypénztár”)? Mi a véleményük az oktatási ombudsman legújabb állásfoglalásáról („osztálypénztár”)? Alkossák meg a saját (vagy egy hipotetikus) intézmény SWOT- analízisét esélyegyenlőségi szempontból! Alkossák meg a saját (vagy egy hipotetikus) intézmény SWOT- analízisét esélyegyenlőségi szempontból!

59 Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet Kérdések és feladatok: Elemezzék saját intézményük nevelési/pedagógiai programját az esélyegyenlőség elősegítésének szempontjából! Elemezzék saját intézményük nevelési/pedagógiai programját az esélyegyenlőség elősegítésének szempontjából! A NAT 2007 elemzése alapján emeljék ki az esélyegyenlőségre irányuló legfontosabb elemeket! A NAT 2007 elemzése alapján emeljék ki az esélyegyenlőségre irányuló legfontosabb elemeket! Elemezzék és véleményezzék a „bukásmentességre” és a „szöveges értékelésre” vonatkozó törvényi előírás gyakorlati megvalósítását! Elemezzék és véleményezzék a „bukásmentességre” és a „szöveges értékelésre” vonatkozó törvényi előírás gyakorlati megvalósítását!


Letölteni ppt "ESÉLYEGYENL Ő SÉG, Szektorközi együttm ű ködés, Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV."

Hasonló előadás


Google Hirdetések