Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vitalitásgenerátorok Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunknak természetes eszközei Dr. Bagdy Emőke könyvfejezete alapján Forrás:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vitalitásgenerátorok Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunknak természetes eszközei Dr. Bagdy Emőke könyvfejezete alapján Forrás:"— Előadás másolata:

1 Vitalitásgenerátorok Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunknak természetes eszközei Dr. Bagdy Emőke könyvfejezete alapján Forrás: Kállai János, Varga József, Oláh Attila (szerk) : Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest o. összeállította.: dr. Pék Győző

2 A lényeg: derű, fizikai és lelki erőnlét, kapcsolati potenciálok és pozitív életérzés gondozó lehetőségei közül három, bizonyíthatóan hatékony önsegítő képesség Életderű: mosoly, nevetés, vicc, humor és optimizmus Fizikai élénkség, mozgékonyság, testedzés, kocogás, kondicionálás Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés, stb.) a kapcsolat és a kötődés fizikai kifejezései

3 Reggel 8.00 Ha arra születtünk volna, hogy kipattanjunk az ágyból, akkor kenyérpirítóban aludnánk. Jim Davis

4 Az egészség jeltelen. Talán ……nehéz valami olyanért fáradoznunk, amely a birtokunkban van és ezáltal alig hihető (noha tudjuk), hogy egyszer sérülhet vagy elveszíthetjük.

5 az életminőség összetett jelensége Az egészségstatus számára Murdaugh (1997) adaptálta az életminőség fogalmát. Több dimenziós, mint az egészség, a fizikai, mentális és szociális kapcsolati egészséget az élettel való elégedettség felől közelíti, belefoglalva a jelentésbe az anyagi és környezeti létfeltételeket is (Birren, Dieckmann, 1991). A komplex jelentés szubjektív és objektív tengelye az egészséggel kapcsolatos szubjektív életminőség jóllétérzés felől közelítjük a folyamatot HRQOL = Health Related Quality of Life az élettel való személyes elégedettség szempontja (WHO QOL, 1998).

6 Az egészség és a szubjektív közérzet szorosan összetartozó állapotok, ……

7 A „Mi tart egészségben”? helyett a „Mitől érezzük jobban magunkat a bőrünkben” ??? érvényesebb

8 vitalitásgenerátorok természetes erő- és örömforrások kellemesek és (egészségvédelem szempontjából) hasznosak. ezeket nevezzük vitalitásgenerátoroknak. Mc Dermot és O’Connor (1998)

9 1. Humor és nevetés Akinek van humora, az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Peterdi Pál

10 Ádám és Éva Ádám találta ki a házasságot, a szabadalmat azonban Éva szerezte meg a találmányra. Charlie Chaplin

11 Boldogság Fogalmam sem volt, milyen az igazi boldogság, amíg meg nem nősültem. Akkor viszont már túl késő volt. Max Kauffmann

12 Sch Ha te szólsz Istenhez, imádkozol. Ha Isten szól hozzád, skizofrén vagy. Thomas Stephen Szasz

13 „egészséghajsza” mindennemű „egészséghajsza” (Pursuit of Health, Ornstein nyomán, 1998) a rejtett kényszerítésnek új kényszerét szüli csupán, és a fogyasztásból eredő függőség növeléséhez járul hozzá, ahelyett, hogy csökkentené azt…..

14 „Sokat olvasok a dohányzás ártalmairól. Ideje lenne felhagyni az olvasással. ” Vető József

15 Az ember ma „kapni akar”, de kész elfogadni mindazt, amiért nem kell túl nagy erőfeszítéseket tennie. egészségtudatosság növelése (refraiming) Egészségképünk metaforái és jelenkori paradoxona

16 betegségek ellen küzdünk. harcolunk az infarktust előidéző rizikótényezőkkel, küzdünk a rák ellen, megtámadják szervezetünket a betolakodó kórokozók. háborús helyzet amelyben elpusztítjuk a támadót. Szakértő „hadász” orvosok adják kezünkbe az ostrom alatt álló szervezet gyógyszerkatonáit, melyek egyre nagyobb erővel és célzó pontossággal ölik meg a támadókat.

17 A szervezet(ben valami) beteg, azt kell eltávolítani, vagy kiirtani. Az egészséget nem birtokoljuk, hanem mint elejtendő zsákmányt, meg kell szerezni, el kell érni. (Az angol persuit kifejezésben pl. a kergetés, űzés, hajsza jelentése ezt jól kifejezi.) Az orvosi metafora azt kívánja, hogy ismertté váljék a támadó, és legyen hadászati szakértőnk is.

18 Háborús metaforák…….. Az viszont nem érdekli, hogy a megtámadott személy ismeri-e önmagát…..

19 Az egészségpszichológia és a magatartástudományi medicina az egészség egyensúlymodelljében szemléli az emberi létezést. a betegség nem feltétlenül egészségtelen, átmeneti vagy tartós egyensúlytalansági helyzet, akár sorsfordító életesemények, akár belső (pl. lelki) folyamatok, sőt mindezek együttese és kölcsönhatása idézi elő az egyensúlyvesztést (Kopp M., 2001). Ebben a közelítésben az ember a maga teljességében egész(leges)ségében jelenik meg, mint a világ része.

20 A betegség az élet megőrzése szempontjából bölcs egyensúlyvesztés,… csakhogy hibás adaptáció, mely arra int – miként a fájdalom is – hogy törődjünk bajbajutott önvalónkkal, óvjuk, gondozzuk azokat a saját lehetőségeket, amelyek védelmezik lényünket az „egyensúly kiborulástól”. Ez a megközelítés egészségmegőrzésre, vigyázó és tudatos öngondozásra (self- management) buzdít.

21 A betegség az élet megőrzése szempontjából bölcs egyensúlyvesztés,… csakhogy hibás adaptáció, mely arra int – miként a fájdalom is – hogy törődjünk bajbajutott önvalónkkal, óvjuk, gondozzuk azokat a saját lehetőségeket, amelyek védelmezik lényünket az „egyensúly kiborulástól”. Ez a megközelítés egészségmegőrzésre, vigyázó és tudatos öngondozásra (self- management) buzdít.

22 az „egészségtudatosság” felelőssége. Ez az egészség-betegség viszony személyes aktivitást, felelősséget, részvételt, tudatosságot, „tudást” igényel önmagunkról és a világról egyaránt, így pl. a betegség várható hatásairól és természetéről, de saját önsegítő potenciáljainkról és egymást segítő lehetőségeinkről is.

23 Egészségpszichológia Nyelvezete még részben a hadászati nyelv stratégiai és taktikai arzenálját használja fel, de ezen a nyelven jól ért, ezt elfogadja az egészségpszichológia pozitív, gondozásra, védelemre, szeretetre, önsegítésre épülő, eleve preventív orientációjú az ember mint megküzdő, a létért, fennmaradásért harcoló élőlény minden teljesítménye evolúciós keretekre helyezhető (Pléh, 2001).

24 Az ember tanul, fejlődik, küzd, túlél, jól vagy „diszfunkcionálisan” működik, a versengés az élet szerves része, ehhez megfelelő edzettségre és működőképességre van szükség – lelki értelemben is (coping). Ugyanakkor a versengések az együttműködés irányába, az alkalmazkodási erőfeszítések pedig a kölcsönös egymásra utaltság felé nemesülhetnek, ha az ember elfogadja eredendő közösségi mivoltát, ember mivoltunk lényegét.

25 Jel, visszacsatolás, kontroll…. Az egészséglélektan az önirányítás és belső folyamatok oldaláról hatalmas tudásanyaggal segíti elő a megértés- keresést (Komlósi A., 2004).

26 Konzumkultúra, mentalitás, fogyasztó- személyiség globalizáció, felzárkózás, lépéstartás, nyugati életszínvonal, „lendületesség”, fejlődő gazdaság, tudásalapú informatikai társadalom, szellemi tőke, humán erőforrás management, személyes hatékonyság, A gazdasági növekedés és anyagi jólét mitizálása a szubjektum eldologiasodása. „Nincs idő a fájdalomra”

27 „legjobb, ami kapható” Uniformizáció „ hordj olyan ruhát mint más” Individualizmus törekedj a felemelkedésre, légy valaki, maradj független, teremtsd meg magad, szerezz javakat, válj sikeressé. A kialakuló identitászavar: egoisztikus önépítés és hedonista élvezetkeresés Egyszer használatos fecskendő, törölköző stb., de „ egyszer használatos kapcsolat” és a „dobd el, van másik”, cseréld le”

28 „hedonista fasizmus” (Mieth, 1988)

29 „Tedd, vedd, edd !”

30 A hedonista óriáscsecsemővé tett konzumember függőségeivé válnak a „vezetékes drogok” (TV, computer), de az evés,

31 Ivás, gyors bódulat alkohollal, drogokkal. Az önkényszerítő és kényszerré váló fogyasztás nyomán előállnak ezek betegségei (evészavar, alkoholizmus, szex zavarok, kényszerbetegségek). Az egyén ebben a világban egzisztál, de lényének hiányzik a „mi végre” való volta, az esszenciája. Az értelemvesztett ember létszorongása és üressége pedig a depresszió melegágya lesz. Ha nincs késleltetési és kivárási képesség, mert „most azonnal” szükséges a kielégülés, akkor szinte folytonos lehet a belső hiány, mindig kevés van valamiből, mindig veszíthetek valakit/valamit. A legfőbb üzenet („ami neked jó, az a legjobb”) új szociáletikát szül.

32 a biológiai táplálkozás, a reformkonyha, a túlzó testépítés, az erőltetett természetiség és a szubjektum álspirituális öntapasztalásainak étoszát. éthosz, étosz (gör. 'szokás'): tág értelemben egy csoport erkölcsi magatartása, melyben bizonyos értékek megvalósítására való elkötelezettség fejeződik ki; szoros értelemben az ember szoktatás által nyert szokásainak, magatartásának, értékfelfogásának egésze. Az →erkölcs ezzel szemben a konkrét, gyakorlatilag megvalósult magatartás, a cselekedetek rendje.→erkölcs

33 „ Minden mély érzelem és indulat eltűnik az elpuhulás, a technológia és a farmakológia előrehaladása következtében. Ez növekvő intoleranciát okoz bármely, a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Így eltűnik az embernek az a képessége, hogy átélje azokat az örömöket, melyek csak keserves erőfeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetők el.” (Lorenz, 1973/1989.)

34 Csányi Vilmos (1999) humánetológiai elemzésében a fogyasztói társadalom csoportmérete „egyszemélyes csoport”- ra redukálódott, egy fős csoportok hálózataiból áll. Az elveszett, szétzilált kapcsolatok helyére benyomult a „cucc- ipar” (Végh, 1999).

35 Jólét, megelégedettség, szubjektív jóllét és egészség Az USA lakossága pl. a kilencvenes évekre kétszeresére növekedett átlagjövedelem ellenére csupán gazdagabb lett, de nem boldogabb (Easterlin, 1995). Az anyagi-gazdasági helyzet tehát olyan képet mutat, mint az egészség: hiánya tehet boldogtalanná, de a megléte nem garantálja a boldogságot (Kocsis T., 2001). !!!!!!!!

36 Megelégedettség Myers és Diener: a megelégedett embereknek erőteljes az önbecsülésük, életük irányítását saját kezükben érzik (belső kontroll, intrinzik motiváció). Optimisták, nyitottak a külvilágra (extraverzió), több meghitt barátjuk van, értékelik az egészségüket, elégedettek a munkájukkal, jó párkapcsolatban élnek és vallásosak (Myers, Diener, 1995).

37 A fogyasztásból származó függőséggel szemben az életminőség modell a szellemi és pszichikai és a kapcsolati tényezők primátusát, a szubjektum páratlan egyediségének, hatóképességének és felelősségének fontosságát hangsúlyozza (Diener, 1984). Mindezt pedig az egészségért vállalt felelősség szempontjából is meghatározónak tarthatjuk (Urbán R., 1995).

38 „ Érzése szerint milyen boldog ön?” kérdésre (mérése hét fokozatú skálán mérve) A gazdagok válaszadó csoportja 37%-ban olyan választ adott, amely alacsonyabb volt a nem gazdagok által adott válaszok átlagánál, és fordítva.. A nem gazdagok 45%-a a gazdagok átlaga feletti választ adott

39 Boldogság Boldogság Boldogság A boldogság okait firtató kérdésben pedig a válaszadók jelentéktelen arányban említették a pénzt és leggyakrabban a jó család, barátok, a célok elérése, az Istennel való viszony és az egészség összefüggésében értékelték saját boldogságukat (Diener, Horwitz, Emmons, 1985). Az élet egészével, egészséggel, a vidámság gyakoriságával, a családi élettel, a baráti kapcsolatokkal, legvégül a jövedelemmel való elégedettség tényezőivel azonban a boldogságérzés pozitív korrelációt mutat. Minél materialistábbnak vallja magát az egyén, annál inkább elégedetlen az élet számos területén (Richins és Dawson, 1992).

40 Anélkül, hogy „fogyasztás-ellenes” attitűdre váltanánk, fel kell ismernünk a szubjektív komfortérzéshez vezető út személyes lehetőségeit.

41 Vitalitásgenerátorok Életderű: mosoly, nevetés, vicc, humor és optimizmus Fizikai élénkség, mozgékonyság, testedzés, kocogás, kondicionálás Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés, stb.) a kapcsolat és a kötődés fizikai kifejezései

42 Stimulálás Közös jellemzőjük, hogy a szervezet biológiai-rendszer szintjén egyensúlyhoz vezető, kedvező folyamatokat indítanak el és tartanak fenn: pl. immunrendszer stimulálása, működésének javítása, örömhormon termelés, vegetatív idegrendszeri és szervi működésegyensúly kiváltása…-.

43 Immunrendszer Testi szinten az a feladata, hogy felismerje mi a saját (mi vagyunk és meddig) és mi az idegen (betolakodó vagy valamely szándékkal betelepül. Ami nem mi vagyunk (nem tartozik testünkhöz) azt az immunrendszer eltávolítja. Azt teszi, amit öneszmélésünk kezdetétől pszichikai énünk: határt von az „én” és mások között. Az egészség nemcsak lelki értelemben jelent körülhatárolt „öntudatot” (szelfet), hanem testi, fiziológiai szinten is.

44 Immunrendszer A sejtes immunitás (idegenfelismerő képzés és védekezés) valamint a humorális immunitás speciális sejtjeink antitesteket, az antigéneket a kórokozók likvidálására alkalmas nagy molekulákat termelnek, együttes erővel védik a sajátot, a szervezeti világ épségét. Ha öt érzékünk mellett az intuíció a hatodik, akkor azt is állíthatjuk, hogy az immunrendszer a hetedik: öntudatunk, ön-érzésünk (sense of self) szerves része, állítja Mc Dermott és O’Connor (1998).

45 1. Életderű, mosoly, nevetés, vicc, humor, optimizmus Norman Cousins orvosíró, aki életveszélyes megbetegedéséből a nevetés segítségével szabadult meg, az élet zenéjének nevezte a kacagást. „hahotaizom”: ütemes nyomása a hasi szerveket finoman masszírozza, fokozza a bélperisztatikát, megakadályozva az obstipációt (székszorulást). az ütemes és szaggatottan kibocsátott hangok „muzsikája” jókedvet ébreszt, amelyben a létezés derűje kap hangot. Test és lélek egy húron pendülve örül, a lelki borúra fény derül, a szomorúságból a kilátás ablaka nyílik (Cousins, 1979).

46 Gelotológia 80-as évektől napjainkig – negyed század alatt – nevetéstudománnyá, gelotológia, (gelosz=görögül nevetés) bontakozott ki a mozgalom. csak a pozitív érzelmekbe ágyazódóakhoz kapcsolódnak kedvező pszichofiziológiai következmények (Mahoney, 2002).

47 Mi a nevetés? a mimika „vicsora” a fogak kimutatásával ún. játékarcot hoz létre, mely azt üzeni, hogy a harc nem komoly. behódoló-békítő-barátságüzenő „filogenetikusan rituális nevetés” (Caron, 2002)

48 Humánspecifikus A nevetés „ragályossága” humánspecifikus jelenség (Hatfield, 1994). a kinevetésben „hangot öltő” kiközösítés, eltávolítás (a nevető közösség védelmében). A nevetés, mint kommunikáció összeköt vagy kizár, megtart vagy „megsemmisít”.

49 Az anya-gyermek kapcsolat érzelmi átélésmező „interakciós szinkronitás” „érzelmi ragály” (emotional contagion)

50 Hatfild (1994) „Hajlamosak vagyunk mások arckifejezését, lokalizációját, testtartását, mozgásait automatikusan utánozni, azokkal saját megnyilvánulásainkat szinkronizálni, és ennek következtében a különböző személyek érzelmi állapotai is konvergálnak.” A nevetés ragályos, de ez kizárólag emberi történés.

51 Az anya-gyermek kapcsolat a csecsemő–anya kapcsolatban az „elég jó anyai” helyzet mosoly, hang- és nevetésbőséggel jellemezhető. A mosoly, nevetés és szemkapcsolat mimikai összképe egyértelműbben üzeni az interakciós „együttrezgést” két személy közt, mint bármi más

52 Az óvodás gyermek – szoros összefüggésben legfőbb tevékenységével, a játékkal – minden más korosztálynál többször nevet, a felnőtteknél 20-szor többet.

53 A spontán és akaratlagos nevetés neurobiológiája Spontán (kitörő, kibuggyanó) nevetésben a központi idegrendszer szubkortikális (limbikus, talamikus, szubtalamikus) áreáinak izgalma mérhető, ezek a területek az agytörzsi dorzális-tegmentális áreához, ennek aktivációjához kapcsolódnak. Feltehetően a frontális kéreg gátlás hatásának csökkenése is hozzájárul a hangkiadás megszületéséhez (Wild, 2003). Újabban Damasio (2000) azt igazolta, hogy a kisagy az automatikus nevetés szabályozásában jelentős szerepet tölt be, kiterjedt szinaptikus kapcsolatai révén. Ehhez járul a szubdomináns félteke motoros áreájának aktivációja.

54 A spontán és akaratlagos nevetés neurobiológiája Az akaratlagos nevetés idegi pályája viszont a premotoros és frontális operkuláris területeken ered, a motoros kérgen és a piramidális traktuson át vezet a ventrális agytörzshöz (Wild, 2003). A „munkamegosztás” kitüntetett helye az agytörzs híd-középagy része.

55 akaratlagos mosoly Ekman (1972) azonban arckód-kutatásaival azt bizonyította, hogy az akaratlagos mosoly („keep smiling” fenntartása esetén néhány másodpercen belül aktiválódnak azok a mosolyhoz rendelődő idegrendszeri folyamatok, amelyek az örömérzést gerjesztik (nucleus accumbens, azaz örömközpont aktiváció). Ekképpen a tökéletesen kivitelezett érzelmi kifejezésből tökéletes átélés gerjedhet.

56 A nevetés tehát hierarchikusan magasabb rendű a jókedvnél.

57 Az öröm jutalmazó jellege agyi bizonyíték: egy fMRI méréssorozat, melyben a jókedvet okozó humoros ingerekre (karikatúrákra) az amygdala és különösen a dopaminerg jutalmazó rendszerhez tartozó nucleus accumbens aktiválódott (Mobbs et al., 2003). A humorosság foka és a nucleus accumbens aktivitásának intenzitása korreláltak egymással.

58 Mit idéz elő bennünk a nevetés? nevetés során a levegő oxigéntartalma megnő, páratartalma viszont csökken (Fry, 1994) Janszky Imre és Kaszab Zsuzsa: a nevetés szorongásoldó reflex-elmélete (1994). A nyújtott kilégzés a szívritmust is csökkentő, szorongásoldó hatásokat aktivizál, ezt a relaxációs légzéskontroll-módszer pl. tudatosan alkalmazza.

59 az artikulált nevetés és a nyelv egyszerre jelenhettek meg az emberi történet során.

60 Az egész test izomzata részt vesz valamely mértékben a nevetésben, ezért a vérkeringés is jelentősen változik, a pulzusszám növekedik. Az aktiválódott pozitív érzelmek (lásd neurobiológiai összefüggés!) kiszorítják a negatívumokat, így azok nem keltenek zavart a szív- és keringési rendszerben (Fredrickson, 2000).

61 stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek (NK) és a limfociták száma (Berk et al., 1989). pl. a nyálban az „immunoglobulin A” koncentrációja nevetésre nő – 12 hetes periódusban mérték a változásokat és pozitív eseményekről számoltak be (Stone et al.,1994).

62 Dillon, Minchoff és Baker (1985) pl. Richard Pryor, USA-ban ismert humorista filmjét nézette egyetemi hallgatókkal 20 percen át, kontroll-, vizsga-stressz miatt szorongó és szerelmi bánatban szenvedő (reaktív depressziós) csoportok részvételével. A három csoport induló immunértékeit a filmvetítés előtt vett nyálmintából ellenőrizték: "A" immunglobin szint (IgA) A filmvetítés után szignifikáns IgA ellenanyag-szint emelkedést mutatott a két „érintett” (reaktív depressziós és akut stresszben lévő) csoportnál, de tendenciaszintű kedvező változást eredményezett a normál kontrollcsoportban is. Ez a növekedés egy órán át volt kimutatható.

63 cukorbetegeknek olvastak fel semleges szöveget 40 percig, ill. másnap vidám filmet néztek étkezés után (Hayashi, 2003). Az utóbbi esetben a vércukorszint emelkedés kisebb volt a nevetések hatására.

64 Miért és min nevetünk, mit szolgál a nevetés? pozitív érzelmi okokból nevetni egyszersmind élettani szempontból is igen hasznos. feszültségoldó, feszültségszabályozó kapcsolatfenntartó és atmoszférateremtő,

65 a kommunikáció két alapvető funkcióját, az affiliációs és kontroll funkciót foglalja (Smith és Mackie, 2001).

66 Ugratást, egymás kifigurázását, élcelődést, békítő funkció szocializációs, nevelő ereje A bizalmaskodó fél nevetését is sértőnek érezzük.

67 Sajátos feszültségmezőt hordoznak a mentális inkongruenciák. abszurd

68 A vicc és humor, mint a lelki egyensúlyért való megküzdés eszközei Freud (1982) A tudatelőttesből származó ötletet a tudattalannak átadva – az hirtelen visszadobja a tudatba, kisütve az elfojtás feszültségét. A vicc poénja csattan, feszültség-szelep, amely kioldódik.

69 „Van élet a Marson?

70 „Ott sincs!”

71 „szociálpozitív pofon” testi-lelki feszültségkanalizáció A humor megmenekül a felettes én nyomása alól nevezhetjük antidepresszánsnak (Jakab, 2004),

72 Humor a sötét oldal látásának megtartása mellett, sőt a kettős-látás ambivalenciája mellett is enyhíti a közvetlen fájdalmat, a képtelenségi átfordítás nevetségessé tételét élvezve. Koestler „biszociációs modellje” értelmében a humor lényegét egyazon tárgy ellentétes koordinátarendszerben történő, szimultán percepciója képezi (Herold és Tényi, 2004).

73 A meglepetés fontos eleme a humornak, megértéséhez pedig magas szintű affektív és kognitív (jobb és bal agyféltekei) integrációra, érett mentalizációra, jó intellektusra van szükség (Goel, Dolan, 2001).

74 A „humor coping”, avagy megküzdés a stresszel kognitív újrastrukturálás vagy „újrakeretezés” (refraiming) copingja, távolító felülemelkedéssel, „kiszabadulással”, új módon rátekintéssel, „nem rólam van szó”). veszélytelenítő átalakítás indulat és feszültségelvezető, ventilációs coping.

75 Humor coping Projekció áttétel helyettesítés

76 Legelterjedtebb a Martin és Lefcourt által kidolgozott CHS (Coping Humor Scale)

77 Michelle Newman vizsgálata indukált stresszhelyzetre adott élettani és coping viselkedés felmérte a humor coping potenciált (Martin és Leftcour- skála). bemérte a szorongás élettani alapszintjét is. egy szorongást előidéző filmet vetített le, és ennek elmondatásában (történet-mesélés) mérte a humor aktivitás mértékét. az aktuálisan mérhető humor- aktivitás nem korrelált az előzetesen bemért humor- coping skála értékével. nem erősíti meg a humor, mint személyiségdiszpozíció feltevését. A humor-bevetés mértéke a helyzet jelentőségével, a stressz-értékeléssel hozható összefüggésbe.

78 Newman a szorongási szint csökkenése szignifikáns mértéket ért el azoknál, 1.) akik humor-coping elemeket tartalmazó történetként mesélték el a balesetet, 2.) és akik a vetítés után aktív információkeresésbe fogtak, kérdezősködtek az okokról, körülményekről

79 „A humor produkálása coping-rejtély, amit azonban mégis mindenkinek meg lehet tanulni”

80 A stilus maga az ember Rod Martin és mtsai (2003): a HSQ (Humor Styles Questionnaire)-t 470 férfivel és 725 nővel mérték be „jóindulatú humor stílus” a szelf (önkép) erősítése, affiliáció „destruktív humor stílus” (csipkelődés, élc, irónia, szarkazmus) a szelf hatalmi ereje, agresszió

81 Berk (1989) és mtsai: a nevetés csökkenti a cortisol, epinephrin és DOPAC szintet, azaz a distressz állapottal együttjáró kedvezőtlen neurohumorális aktivitást

82 Nemzetközi Nevetőklub (Laughter Club International LCI) 1995 Domján Ferenc májusától működik hivatalos magyar „Hahotaklub” „Örömtréning” (Vidovszky, 1992).

83 Michael Titze (2002) bábterápia szereplőjeként bohócfigurákat alkalmaz, „humordráma”: mesealakokként bevet bohócokat. A király és udvari bolondja történeteiben pedig „igazmondatja” a bolondot. A bohóc „személyiségekkel” (Harlekin, Pierrot, Gracioso) dramatikus játék „segéd-énjeként” (auxiliary ego) dolgozik.

84

85 A bohócdoktorok 2000 óta rendszeresen szolgálnak a legnagyobb magyar gyermekkórházakban és klinikákon (Magyar Bohócdoktorok Alapítvány, 2003.) Szolgálatuk kedvező hatásait ma már senki sem vonja kétségbe. Az antiaging-mozgalom jelese, Grünn (1990) pedig azt állítja, hogy a testi-lelki fiatalság kulcsa nem más, mint életderűnk, humorképességünk és optimizmusunk gondozása.

86 „Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralevő napjaimat ott szeretném eltölteni.” Woody Allen

87 Optimizmus, jó közérzet és egészség Seligeman-féle tanult tehetetlenséggel és a pesszimizmus önhibáztató katasztrófa szemléletével szemben az EUS (External Unstable Specific) attribúció, (ok-tulajdonítás) határozza meg. A külső okok kellő súllyal szerepelnek, nincs önvád, az események kontextusba ágyazódnak.

88 Optimizmus 1942 és 1944 között a Harvard egyetemen tanultak, 25 éves koruktól kezdve folyamatosan (ötévenként) orvosi és pszichológiai vizsgálatnak vetették alá. Azok a férfiak, akik huszonöt évesen a kellemetlenül ható eseményekre optimista magyarázatot adtak, negyven éves koruk után egészségesebbek maradtak, Az optimista szemlélet előnye különösen 40–45 éves koruk között mutatkozott meg.

89 Optimizmus / pesszimizmus Az eredmény olyan erős összefüggést tükrözött (p<0.001) az egészségállapot- romlás és a pesszimizmus közt, mely jelentősebb volt, mint a dohányzás és tüdőrák közti összefüggés.

90 az egészség-megőrzés három alappillére a pozitív, optimista beállítottság a társas támogatottság („nem vagyok egyedül”) és adaptív küzdési (coping) módokkal rendelkezés.

91 reziliencia Steven Wolin (1993) a reziliencia fogalma: belátás, elviselés, függetlenség, kapcsolatépítés, kezdeményezés, kreativitás, erkölcsi érzék és humor képesség.

92

93 Fizikai élénkség, mozgékonyság, testi aktivitás, kocogás, „kondicionálásmódok”. kocogás / James Fixx Az endorfin termelése fokozódik és ez fájdalomcsökkentő, valamint kedély-javító hatásban élhető meg (Grünn, 1990).

94 az endorfinok a szervezetben termelődő peptidek, melyeket tevék hipofízisének tanulmányozása során fedezett fel Choh Li kutatóorvos a San Francisco-i egyetemen 1975-ben.

95 Az endogén opiát a morfiumtól is ötvenszer erősebb hatékonyságú peptid. Euforizáló hatását minden „edzésben” lévő személy átélheti, Módosult (jobbagyfélteke-aktív) tudatállapotot hoz létre. megkönnyebbült, lebegésszerű, felfokozott életörömmel járó természetes transzállapot-élmény ebben az eufóriában sem fáradtság, sem fájdalom vagy diszkomfort nem érezhető

96 A nucleus suprachiasmaticus nevű szürkeállományú magban Keidal 1972-ben fedezte fel az „időmérés” agyi központját. Idő-jeladó (Zeitgeber) sejteknek nevezte el a látóidegpálya kereszteződése (chiasma nervi optici) feletti időközpontot mely a belső szervi ritmusokat a külső kozmikus ritmussal hozza összhangba – a bioritmikus nappal-éjszaka (világosság-sötétség) fényviszonyainak összefüggésében

97 Az akaratlagos, ritmikus mozgások szabályozásában mindehhez csatlakozóan Keele és Yvoy (1990) gerincvelői mintagenerátort valószínűsítettek, amely „kivitelezési kópiát” szállít a kisagyhoz, ahol a magasabb frontális mozgásvezérlő központokból származó parancsok és az aktuális mozgásállapot összevetése megtörténik (idézi Nagy J., 1995). A kisagyi leképezés szolgáltathatja a periodikus mozgásvezérlés, egyszersmind az idő-percepció alapját az akaratlagos (tudatosan irányított) mozgások esetében.

98 A külső ritmusnak (pl. testmozgás, járás, futás, ezek ütemhangjai, zene, dobolás vagy más hangingermintázat) ugyanolyan ingert jelenthetnek, mint a belső ritmusgenerátorok – a kettő összhangja (szinkronja) pozitív élményállapotként tükröződik. Az interakciós szinkronicitás is (Bíró E., 2004) két (vagy több) személy pszichikai élményben tükröződő, mozgásosan megalapozott ritmus összhangja, mely azonos agyi elektromos változásokban ragadható meg.

99 Az „én-idő” a szubjektíve megélt, az ún. „világ- idő” pedig a kozmikus ritmus, amelyhez a belső ritmus ciklikusan igazodik (pl. alvás-ébrenlét, 28 napos „hold-hónap” szerint működő női nemi hormon ciklus, stb.) A betegség olyan deszinkronizáció, amely tartós. Az összhang ilyenkor sérül a belső és kozmikus idő között. A belső „ritmusos” folyamatok rendje „összhangzata” is felbomlik

100 A pszichoszociális (másokra hangolódó, empátiás, kölcsönösen igazodó) tevékenységi ritmusok a fiziológiáit felülírják (az evést pl. a szocializáció ritualizálja napi háromszori eseményként).

101 Deszinkronizáció  REszinkronizáció A fejlődési idő (életkor- életszerepek) által okozott váltások (pl. óvoda, iskola, munka, nyugdíj, betegség, gyász, egyéb veszteségek) is deszinkronizációval járnak. Szociálisból a biológiaiba átforduló deszinkronizáció pl. a szervezeti lelassulás, kimerültség, depresszió, passzív önfeladás. RE a testmozgás és tevékenységi ritmusszabályozás (rendszeresség, „edzés”).

102 A „mániás” világban az ember szubjektíve lelassultnak, elégtelennek, „depressziósnak” érezheti magát

103 Harvard Egyetemen folytatott kutatások. (Paffenberger, Hyde, Wing, 1986). Mérsékelt, de rendszeres testmozgás visszafordíthatja a fiziológiai kor tíz legtipikusabb „hozományát”, így pl. a magas vérnyomást, elhízást, izomtömeg-csökkenést, vércukorszint kilengést, sőt csökkenti a koszorúérbetegség, agyvérzés ill. a vastagbélrák előfordulási esélyét.

104 a szíven átáramló vérmennyiség ötszörösére növekedhet, hosszú távon a pulzus csökkenése és a szív térfogatnövekedése következhet be, a vérnyomás csökken, az infarktus előfordulási esélye csökken, az izomanyagcsere ötvenszeresére, az anyagcsere tíz- hússzorosára nőhet a vérben lévő cukor felhasználása megnő, a vércukor a szervezetben tárolt zsírokból pótlódik növekedik a szervezetet védő és csökken a kártékony koleszterin szintje, csökken a vérplazma sűrűsége és tapadékonysága (viszkozitása) és nő a fibrolitikus aktivitás, a vizelet ürítésmennyisége csökken, kevésbé terhelődik a vese, növekszik az emésztőrendszeri aktivitás, a belek mozgékonysága (perisztaltika, bélpasszázs), növekszik a csontok mésztartalma, javulnak az immunparaméterek.

105 Intenzív fizikai megterhelésben a nyál IgA szint (immuglobulinA) csökkenését és a T-szupresszor sejtek mennyiségének erőteljesebb növekedését találták, amely immunszupresszió

106 Rendszeres és mérsékelt mozgásprogram az IgA szint növekedését (átmenetileg), az NK (természetes ölősejt) számának és aktivitásának fokozódását (hosszabb távon is), valamint az interferon mennyiség növekedését (3-7 óra tartamban) igazolhatták (Lázár I., 1991).

107 a rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, a testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő (sejtszám, eloszlás, vándorlás), melyek edzett személyek esetében a kontrollokkal szemben jobb immunállapotként regisztrálhatók, a testedzés a distressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás, depresszió) képes csökkenteni, a túlzásba vitt vagy rendszertelen erőteljes testgyakorlás viszont felerősíti az immundiszfunkciót és ezáltal növeli a betegségre való fogékonyságot.

108 Az élvezetes testmozgás legfeljebb az edzés (tréning = gyakorlás) kezdetén jelent enyhe distresszt (Bánki M., 1995), a szervezeti válasz a hippocampus CHR (Corticotropin realising hormon) érzékenységének változásától függ. Ha mérsékelt a behatás (nincs túlerőltetés) és rendszeressé válik („megszokás”), az ingerküszöb CRH-ra megnő és az érzékenység csökken.

109

110 A vesztibuláris ingerlést (is) magában foglaló „Resistive Rebounding” (Harry Schneider által kifejlesztett trambulin- torna), valamint az úszás, kerékpározás, ugrókötelezés, kocogás, kézilabda, kosárlabda, tenisz, séta, Gyaloglás – ha húsz percet meghaladó tartamú – mind aerob hatású, azaz felfokozza a vitális folyamatokat és eléri az egész szervezet oxigénnel dúsítását.

111 Dennison házaspár (2002): edukinesztetika „észkerék-kapcsoló agytorna” A szorongás oldására kimunkált ÉSOT módszer (Érzelmi Stressz-Oldó-Technika) a biokineziológia elvén alapuló eljárás, melyet Topping (1996) fejlesztett ki: A Touch for Health izomtónus-„tesztelési” módszer

112 Jacobson progresszív relaxációja

113 villám-relaxáció tónusszabályozási evidenciákon alapul. A felső végtagon a flexor-tónus túlsúly (karok hajlító izmainak tónustöbblete), valamint az alsó végtag extenzor-izmainak fokozott tónusa (a láb nyújtóizmainak magasabb tónusa) feszítés és ellazulás váltakozása nyomán átéljük a központi idegrendszer által reflexesen végbemenő spontán ellazulást

114 „üss vagy fuss” a beszorult (szorongó) ember egyiket sem képes megtenni segítenek kiszabadulni a szorongással antagonista extrapyramidális mozgások.– nagyívű, dobáló, nagy röppályájú (ballisztikus) mozgások.

115 Testi (lelki) kontaktusképesség, érintés (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés) „jó karban lenni” „jól érezni magunkat a bőrünkben”

116 Ohio-egyetemen a nyulak….

117 „jó karban lenni”

118

119 Az embrionális fejlődésben a hám- és az idegrendszer ektodermális csíraplazmából fejlődik ki, ekképp bőrünk „kihelyezett idegrendszernek” is felfogható. Kommunikációs szerv, közelség és távolságszabályozó, belső állapotunk, érzelmeink kifejezője, tükrözője elrejt vagy feltár (sápadás, pirulás, verejtékezés, elváltozások).

120 haptonómia tudományágának kialakulása, mely mint „érintéstan” az utóbbi negyedszázadban virágzott fel. A haptonómia első leírása Frans Veldmantól (1945) származik. Jelentése: az affektivitás és a pszichológiai taktilitás (haptikus) érintkezés tudománya.

121 méhen belüli élet A magzatvíz selymes-sűrű közegének állandó érintését éppúgy érzékeli a magzat, mint a hasfalon és magzatvízen áthatoló anyai simogatást Az érintés „társításos” tanulása Tolitch szerint a társsá válás szocializációs alapjait képviseli. A kar aktív használata nélkül is képes „belülről” társ lenni az anya; keze a hasfalon nyugszik vagy simogat, miközben medencéjének „bölcsőjében” ringatja a babát.

122 A kézzel adott jelzést Tolitch happercepció-nak nevezi, a kéz súlya válik a haptonómiás üzenet szabályozóvá. Ez a korai „baba-mama” érzelmi viszonynak közös tánchoz hasonlítható, finom érzelmi kapcsolatteremtő játéka, „affektív érintéses” megerősítéseken át.

123 Az újszülött új érintéses ingervilágba érkezik, magával hozva az ajak, tenyér, talp és nemi szerv alacsonyabb ingerküszöbű veleszületett érzékenységét. „Világra ébredezését” az anyai testen hason fekvő, meztelen lénye gyengéd simogatásával segíthetjük elő, írja Leboyer (1994), a gyöngéd születés apostola. Ha már önmaga kinyújtózott, akkor megkapta az első pozitív „világi” érintést, egy „bizalom-ébresztő” üzenetet, amely imprintingként működik tovább (kitörölhetetlenül bevésődő „tudás”).

124 Az első két élethónapja különösen érintésigényes, a hang, illat és bőringerlés jelenti a baba számára a kapcsolatot, melyben a veleszületett fogóreflex, a Moro-féle átkarolási reflex is a kötődés- érintés-(érzelem) szükségletet igazolja. Hermann Imre: a megkapaszkodási ösztön

125 Primátáknál, emberszabású majmoknál a szőrbe kapaszkodó kis lény mintegy anyján élve növekedik és válik önálló, kapcsolatképes lénnyé. Winnicott: „átmeneti tárgyak” gyakorta szőrös, puha, bolyhos macik, plüssállatok, finom tapintású kendőcskék.

126

127 Harlow A fajra jellemző egészséges viselkedés és normális agyi fejlődés elengedhetetlen ingere emberszabású majmoknál is az anyai szőrbe kapaszkodás. anyába kapaszkodás hiánya károsító hatású. Az idegrendszer sérül, a kisagyi kosár- és Purkinje sejtek receptor és axon fejlődési elmaradása, pusztulása mellett a fajra jellemző nemi viselkedés sem tud kialakulni. Az anyába kapaszkodás nélkül felnőtt állatok agresszívek és depressziós állapotban, olykor rémülten összekapaszkodva tétlenül ücsörögnek. Viselkedésük károsodott, „rettegő gyermekállatok” maradnak, utódaikat pedig (ha egyáltalán vannak!) bántalmazzák vagy elhanyagolják.

128 Az anyai simogatás: hippocampus CRH- (corticotropin realising hormon)-érzékeny életreszóló védettség. A stresszreakció cortisol (mellékvesekéreg)- hormon aktivitását ezek a receptorok állítják le, illetve mérsékelik a visszacsatolási folyamat során, ezért fontos a receptor-ellátottság…

129 A szőrös, puha, bolyhos gyapjú lepedő az újszülöttek (sőt az éretlen koraszülöttek!) fejlődési ütemét fokozza, amint ezt egy londoni szülészeti klinika megfigyelései igazolták Az inkubátorban gyapjúlepedőn fekvő koraszülöttek napi gr többletsúlyra tettek szert és nyugodtabb viselkedést tükröztek.

130 .Egy hetes ikrek egyike az inkubátorban gyengülő életfunkciókat kezdett mutatni. Az ezt észlelő nővér az orvosi utasítás ellenére testvére mellé fektette a kicsit, akit az erősebb testvér azonnal átölelt. Így feküdtek együtt reggelig. Ekkorra a kicsi életfunkciói rendeződtek és túlélte a krízist.

131 felnőttkorban is biológiai egészségaktivátor Felnőttek érintéses (csók, simogatás) szeretetkapcsolatában, de még ennek puszta látványára is növekszik a nyál antigénje, az immunglobulin A szint (McLelland, 1985).

132 A szeretetkapcsolat közvetlen, érintéses formája az állattartóknál is előnyös biológiai „életelixír”. A szertartásos és önfeledt simogatás olyan immunstimuláló és endorfin-aktiváló ingert képez, amely egészség- és közérzet-karbantartó hatású.

133

134

135

136 A kutyatartóknál posztinfarktusos állapotban szignifikáns mértékben jobb általános egészségi állapot. Minden másban azonos feltételek mellett (házas vagy egyedülálló, gyermekei vannak vagy nincsenek, anyagi helyzet stb.) egyedül a kutyatartás jelentett egészséghelyreállító többletértéket, amelyben a későbbi megfigyelések alapján a kutya szőrének simogatása, az érintésgyakoriság játszotta a legfőbb szerepet.

137

138 Norman Cousine: Gyógyító szív. Az elhidegülő párkapcsolat feltámasztásának leheletfinom érintésterápiája, az öleléssel történő „karbantartás”, a szeretett családtagokról beszélgető szívbetegek koronária (szívkoszorúerek)-lazulása és a szív jobb vérellátásának bekövetkezése megannyi bizonyíték a szeretet-érzésnek és konkrét kifejezésének (érintésnek) pozitív egészség- és közérzetjavító hatásáról (Cousine, 1990).

139

140

141


Letölteni ppt "Vitalitásgenerátorok Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunknak természetes eszközei Dr. Bagdy Emőke könyvfejezete alapján Forrás:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések