Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ESÉLYGYENL Ő SÉG, ESÉLYEGYENL Ő SÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTM Ű KÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ESÉLYGYENL Ő SÉG, ESÉLYEGYENL Ő SÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTM Ű KÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV."— Előadás másolata:

1 ESÉLYGYENL Ő SÉG, ESÉLYEGYENL Ő SÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTM Ű KÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ)

2 Bevezetés „Átvezetés”, felidézés EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban A magyar oktatáspolitika orientálódása A magyar oktatáspolitika orientálódása Hazai jogszabályi környezet: Hazai jogszabályi környezet: Általános érvényű jogszabályok Általános érvényű jogszabályok Közoktatás-specifikus törvények, rendeletek Közoktatás-specifikus törvények, rendeletek Fogalomtár Fogalomtár

3 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok PISA 2000 Programme for International Student Assessment 32 OECD-ország; 15 éves tanulók „alkalmazásképes” tudása 3 területen 32 OECD-ország; 15 éves tanulók „alkalmazásképes” tudása 3 területen 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés: 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés: Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén

4 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS Jelentése: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” Jelentése: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” 5 képességszint: 5 képességszint: 5.szint: 625 st. pont felett 5.szint: 625 st. pont felett 4.szint: szint: szint: (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) 3.szint: (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) 2.szint: szint: szint: és alatta 1.szint: és alatta

5 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely az országok listáján) Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely az országok listáján) 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, Írország 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, Írország Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Oroszország,..…Brazília) Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Oroszország,..…Brazília) Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont (2szint!) Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont (2szint!) Képesség-szintenkénti helyzet: Képesség-szintenkénti helyzet: 5.: OECD: 10%, Mo.: 5% 5.: OECD: 10%, Mo.: 5% 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt) 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt)

6 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok MATEMATIKA Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…” Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…” Három készségosztály: Három készségosztály: 1. (reproduktív) készségosztály 1. (reproduktív) készségosztály 2. (integratív) készségosztály 2. (integratív) készségosztály 3. (kreatív) készségosztály 3. (kreatív) készségosztály

7 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3 teljesítményszint-tartomány: 3 teljesítményszint-tartomány: 750 st. pont környezete 750 st. pont környezete 570 st. pont környezete 570 st. pont környezete 380 st. pont környezete 380 st. pont környezete OECD-átlag: 500 st. pont OECD-átlag: 500 st. pont 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag felett), legjobb európai: Finnország 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag felett), legjobb európai: Finnország Legjobb-leggyengébb átlag: (Brazília) Legjobb-leggyengébb átlag: (Brazília) Mo.: 388 st. pont, 21. hely Mo.: 388 st. pont, 21. hely Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az országok közöttiek! Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az országok közöttiek!

8 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok TERMÉSZETTUDOMÁNY Jelentése: „… az a képesség, amelynek segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.” Jelentése: „… az a képesség, amelynek segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.”

9 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont Három teljesítmény-tartomány: Három teljesítmény-tartomány: 690 pont környezete 690 pont környezete 550 pont környezete 550 pont környezete 400 pont környezete 400 pont környezete 1 – 2. helyen Korea, Japán 1 – 2. helyen Korea, Japán (3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság) Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény A rangsor vége: az előzőekkel azonos A rangsor vége: az előzőekkel azonos

10 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Leggyengébb terület: a természet vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest) Leggyengébb terület: a természet vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest) Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésben Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésben 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország) 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)

11 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai A PISA-mérések külön területe: háttérváltozók vizsgálata A PISA-mérések külön területe: háttérváltozók vizsgálata Célja: Célja: a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése Két szintre irányuló mérés: Két szintre irányuló mérés: tanulók tanulók iskolák iskolák

12 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai A tanulást befolyásoló tényezők: Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás) iránti elkötelezettség Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás) iránti elkötelezettség szerepe: az alapoktatás eredményességének a tanulási képességek fejlettségének mutatója szerepe: az alapoktatás eredményességének a tanulási képességek fejlettségének mutatója az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen jár…”; az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen jár…”; 20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %) pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magát pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magát teljesítményt befolyásoló tényező teljesítményt befolyásoló tényező

13 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási stratégiák Tanulási stratégiák fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználás fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználás memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet) kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet)

14 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Nemek közötti különbségek: Nemek közötti különbségek: olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítménye olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítménye matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javára matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javára természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbség természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbség intézménytípus is befolyásolja! intézménytípus is befolyásolja!

15 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Családi háttér Családi háttér Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a feladat: megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosítása Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a feladat: megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosítása Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése” Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése”

16 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Részleteiben: Részleteiben: a szülők foglalkozási státusa a szülők foglalkozási státusa a család anyagi körülményei a család anyagi körülményei a klasszikus kultúrához való hozzáférés a klasszikus kultúrához való hozzáférés kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) „Szocioökonómiai lejtő” „Szocioökonómiai lejtő” Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatása Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatása

17 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási környezet és az iskolai szervezet Kiemelés oka: a teljesítmény-különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza Kiemelés oka: a teljesítmény-különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza Az iskolai és az osztálytermi klíma Az iskolai és az osztálytermi klíma szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd óraszervezés óraszervezés a tanári szerep értelmezése a tanári szerep értelmezése hiányzás, stb. hiányzás, stb.

18 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső információforrások) Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső információforrások) Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói Az iskolai infrastruktúra jellemzői Az iskolai infrastruktúra jellemzői Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek Az iskolai autonómia mértéke Az iskolai autonómia mértéke Magán (stb.) és „állami” iskolák Magán (stb.) és „állami” iskolák Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását! Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását!

19 3. Közoktatási esélykülönbségek Részösszegzés (az egyenlő hozzáférést befolyásoló tényezők): Szocioökonómiai faktorok Szocioökonómiai faktorok Az iskola szemlélete és napi gyakorlata Az iskola szemlélete és napi gyakorlata Az intézmény anyagi, infrastrukturális feltételrendszere Az intézmény anyagi, infrastrukturális feltételrendszere Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) A tanulás határainak kiterjedése A tanulás határainak kiterjedése Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának mértéke Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának mértéke

20 3. Közoktatási esélykülönbségek Kérdések: Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? Milyen módon lehetséges a szülők kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni? Milyen módon lehetséges a szülők kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni? Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében? Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében? Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe? Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe? Mi a véleményük az iskolai autonómiáról? Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?

21 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Alapprobléma: olvasás-teljesítmények Alapprobléma: olvasás-teljesítmények Intézménytípusonkénti helyzetkép: Intézménytípusonkénti helyzetkép: általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont) általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont) gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont) gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont) szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország) szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország) szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint (Brazília 396 pont)

22 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új keletűek (Monitor’ 97) Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új keletűek (Monitor’ 97) Kérdések: Kérdések: a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket? a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket? indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása? indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása? miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák? miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák?

23 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Kritikus közoktatási szintek az egyenlő hozzáférés szempontjából ÓVODA ÓVODA Kt.-beli meghatározása: 24. § Kt.-beli meghatározása: 24. § 3 éves kortól a tankötelezettségig 3 éves kortól a tankötelezettségig alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá 5 éves kortól min. 4 óra/nap 5 éves kortól min. 4 óra/nap heti időkeret: 50 óra (növelhető) heti időkeret: 50 óra (növelhető) Tartalmi meghatározottság: ÓNAP Tartalmi meghatározottság: ÓNAP Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő kötelezettségei Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő kötelezettségei

24 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Vizsgálandó kérdések: Vizsgálandó kérdések: biztosított-e a 3H-s gyermekek intézményes nevelése biztosított-e a 3H-s gyermekek intézményes nevelése élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az érintett családok élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az érintett családok Tartalmi lehetőségek: Tartalmi lehetőségek: helyi Nevelési program helyi Nevelési program kompetenciaalapú programcsomag kompetenciaalapú programcsomag

25 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA Kt.-beli meghatározása: 26. § Kt.-beli meghatározása: 26. § Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint: Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint: bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás

26 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Funkció szerinti meghatározás: Funkció szerinti meghatározás: alapfokú nevelés-oktatás alapfokú nevelés-oktatás a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelően a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelően továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítés továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítés

27 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Vizsgálandó kérdések: Vizsgálandó kérdések: érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %) érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %) az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %) az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %) milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézményben az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézményben az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósítása az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósítása

28 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Tartalmi lehetőségek Tartalmi lehetőségek a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tanterv a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezése a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezése az IPR megvalósítása az IPR megvalósítása a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése

29 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép SZAKISKOLA SZAKISKOLA Kt.-beli meghatározása: 27. § Kt.-beli meghatározása: 27. § Alapfunkciók: Alapfunkciók: 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés 1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés Felzárkóztató oktatás Felzárkóztató oktatás Speciális szakiskolai oktatás Speciális szakiskolai oktatás

30 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Szakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008) A középiskoláztatás expanziójának következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése A középiskoláztatás expanziójának következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” (2 kritérium) EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” (2 kritérium) OECD: 2 mutató OECD: 2 mutató Magyarország: „az út elején” Magyarország: „az út elején”

31 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3 gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3 A szülők munka-erőpiaci státusa: A szülők munka-erőpiaci státusa: szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 % szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 % szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 % gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %

32 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Egy főre eső átlagos családi jövedelem (eFt)/régió: Egy főre eső átlagos családi jövedelem (eFt)/régió: Közép-Magyarország:60,1 Közép-Magyarország:60,1 Közép-Dunántúl:57,9 Közép-Dunántúl:57,9 Nyugat-Dunántúl:51,0 Nyugat-Dunántúl:51,0 Dél-Dunántúl:47,1 Dél-Dunántúl:47,1 Észak-Magyarország:38,6 Észak-Magyarország:38,6 Észak-Alföld:38,0 Észak-Alföld:38,0 Dél-Alföld:45,0 Dél-Alföld:45,0

33 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % Szakmacsoport szerint: Szakmacsoport szerint: Mg., élelm.ipar:38 % Mg., élelm.ipar:38 % Ker., marketing, közg.:35 % Ker., marketing, közg.:35 % Vegyes szolgáltatás:48 % Vegyes szolgáltatás:48 % Vendéglátás, id.forg.:37 % Vendéglátás, id.forg.:37 % Építőipar:41 % Építőipar:41 % Nehézipar:44 % Nehézipar:44 % Könnyűipar:42 % Könnyűipar:42 % Lakóhely szerint: Lakóhely szerint: Helyben:42 % Helyben:42 % Bejáró:40 % Bejáró:40 % Kollégista:29 % Kollégista:29 %

34 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán: A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán: Gyenge tanulási motiváció:4,3 Gyenge tanulási motiváció:4,3 Sok hiányzás:4,1 Sok hiányzás:4,1 Gyenge felkészültség:3,9 Gyenge felkészültség:3,9 Gyenge képességek:3,8 Gyenge képességek:3,8 Rossz szociális háttér:3,8 Rossz szociális háttér:3,8 Magatartási problémák:3,6 Magatartási problémák:3,6 Hiányos módszertani felkészültség:1,8 Hiányos módszertani felkészültség:1,8 „Alulmotiváltság”:1,7 „Alulmotiváltság”:1,7 Hiányos szakmai felkészültség:1,4 Hiányos szakmai felkészültség:1,4 Kinek a véleménye?! Kinek a véleménye?!

35 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A lemorzsolódás visszaszorítását célzó eljárások értékelése ötfokozatú skálán: A lemorzsolódás visszaszorítását célzó eljárások értékelése ötfokozatú skálán: Lemaradó tanulók fejlesztése:4,0 Lemaradó tanulók fejlesztése:4,0 Szülőkkel való együttműködés javítása:3,9 Szülőkkel való együttműködés javítása:3,9 Lemaradó tanulók mentorálása:3,6 Lemaradó tanulók mentorálása:3,6 Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,4 Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,4 Szociálpedagógus alkalmazása: 3,3 Szociálpedagógus alkalmazása: 3,3 Tanulmányi ösztöndíjrendszer: 3,2 Tanulmányi ösztöndíjrendszer: 3,2 Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: 3,0 Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: 3,0 Pályatervezés, karrier-tanácsadás: 2,9 Pályatervezés, karrier-tanácsadás: 2,9

36 4. Mit tehet a közoktatás? Részösszegzés: Nemzetközi tényezők Nemzetközi tényezők Iskola-független tényezők (társadalmi, gazdasági környezet, országos oktatáspolitika) Iskola-független tényezők (társadalmi, gazdasági környezet, országos oktatáspolitika) Min tud változtatni a közoktatási intézmény? Min tud változtatni a közoktatási intézmény? A bemeneti feltételek pontos diagnózisa A bemeneti feltételek pontos diagnózisa Korrekt helyzetkép-alkotás Korrekt helyzetkép-alkotás Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés Az erőforrások célirányos fejlesztése Az erőforrások célirányos fejlesztése

37 4. Mit tehet a közoktatás? Diagnosztikai mérések Diagnosztikai mérések W. Thomson (Lord Kelvin): W. Thomson (Lord Kelvin): „Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő.” Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában

38 4. Mit tehet a közoktatás? Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási helyzet feltárása Fejlesztési program-elemek: Mérési szakaszok: Mérési szakaszok: Bemeneti Bemeneti Közbülső Közbülső Végső (visszacsatoló) vizsgálat Végső (visszacsatoló) vizsgálat Célcsoportok: Célcsoportok: Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, mindhárom szakaszban) Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, mindhárom szakaszban) Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium A mérések differenciált célrendszere A mérések differenciált célrendszere

39 4. Mit tehet a közoktatás? Adatfeldolgozás és tervezés Célok: Célok: A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítése A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítése Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése

40 4. Mit tehet a közoktatás? Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozása Célok: Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozása Célok: A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekében A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekében Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekében Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekében

41 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések: Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony kezelésének milyen eljárásait ismerik? Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony kezelésének milyen eljárásait ismerik? Az általános iskola szakaszai közül melyiket, miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából? Az általános iskola szakaszai közül melyiket, miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából? Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak? Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak? Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége? Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?

42 4. Mit tehet a közoktatás? 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alkotása Helye az intézmények alap- dokumentumainak rendszerében Helye az intézmények alap- dokumentumainak rendszerében Kapcsolódása a fenntartói esély- egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben) Kapcsolódása a fenntartói esély- egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben) Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltétele Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltétele

43 4. Mit tehet a közoktatás? Kimunkálásának tartalmi elemei: Kimunkálásának tartalmi elemei: helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok feltárása) helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok feltárása) intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) kialakult tendenciák feltárása (mérési eredmények, kérdőívek, stb.) kialakult tendenciák feltárása (mérési eredmények, kérdőívek, stb.) munkaszervezési formák megtervezése (a módszertani kosár bővítése) munkaszervezési formák megtervezése (a módszertani kosár bővítése) a problémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása) a problémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása)

44 4. Mit tehet a közoktatás? Kimunkálásának strukturális elemei: Kimunkálásának strukturális elemei: a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok cél(ok) cél(ok) erőforrásigény erőforrásigény felelős felelős határidő határidő keletkező dokumentum, „termék” keletkező dokumentum, „termék” indikátorok indikátorok az ellenőrzés felelőse, eredménye (sikerkritériumok) az ellenőrzés felelőse, eredménye (sikerkritériumok) Formai megvalósítás: táblázat Formai megvalósítás: táblázat

45 4. Mit tehet a közoktatás? Egyéni fejlesztési tervek alkotása Alapja: fenntartói és intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv Alapja: fenntartói és intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv Elemei: Elemei: a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzése a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzése a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel) a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel) tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével) tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével) Önértékelés, értékelés Önértékelés, értékelés

46 4. Mit tehet a közoktatás? 4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek Nemzetközi előzmények a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia, motivációkutatás, stb.) a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia, motivációkutatás, stb.) személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális éltkor különbözősége: személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális éltkor különbözősége: Száz 7 éves gyermekre: Száz 7 éves gyermekre: Mentális kor : Gyermekek száma: Száz 12 éves gyermekre: Száz 12 éves gyermekre: Mentális kor : …….17 Mentális kor : …….17 Gyermekek száma: ……. 1 Gyermekek száma: ……. 1

47 4. Mit tehet a közoktatás? A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az 1990-es évektől: a kompetencia pedagógiai értelmezése: OECD INES: OECD INES: Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemelése Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemelése OECD DeSeCo-program ( ) OECD DeSeCo-program ( ) „kulcskompetencia”- fogalom értelmezése „kulcskompetencia”- fogalom értelmezése Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben EU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia EU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia

48 4. Mit tehet a közoktatás? A hazai közoktatást érintő problémák és igények: Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma Élethosszig tartó tanulási képesség és készség kialakítása Élethosszig tartó tanulási képesség és készség kialakítása Oktatási programok fejlesztésének szükségessége Oktatási programok fejlesztésének szükségessége

49 4. Mit tehet a közoktatás? Kiemelés az okok közül; a hagyományos ismeretátadás néhány jellemzője: Túlméretezett tananyag-mennyiség Túlméretezett tananyag-mennyiség A módszertani kultúra konzervativizmusa, merevsége A módszertani kultúra konzervativizmusa, merevsége Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep Szelekció a tanítási-tanulási folyamatban Szelekció a tanítási-tanulási folyamatban

50 4. Mit tehet a közoktatás? Közoktatás-fejlesztési válaszok: HEFOP : 2003 – 2006.: a kompetencia alapú fejlesztés alapozása HEFOP : 2003 – 2006.: a kompetencia alapú fejlesztés alapozása Rendszer-szintű országos kompetencia-mérések Rendszer-szintű országos kompetencia-mérések Az elterjesztés feltétele: közoktatási paradigmaváltás, melynek jellemzői: Az elterjesztés feltétele: közoktatási paradigmaváltás, melynek jellemzői: tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat változatos tanulásszervezési megoldások változatos tanulásszervezési megoldások tevékenységre épülő tanulói szerepek tevékenységre épülő tanulói szerepek megváltozott pedagógus attitűd és módszertan megváltozott pedagógus attitűd és módszertan

51 4. Mit tehet a közoktatás? Országos megvalósítás: TÁMOP Átfogó célkitűzések: Átfogó célkitűzések: a gazdasági növekedés megalapozása a közoktatás fejlesztésével a gazdasági növekedés megalapozása a közoktatás fejlesztésével hangsúly a tanulók egyéni eredményességén hangsúly a tanulók egyéni eredményességén professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését csökkenjen a szelekció/szegregáció, az esélykülönbség csökkenjen a szelekció/szegregáció, az esélykülönbség növekedjen az oktatási rendszer hatékonysága és partnereinek elégedettsége növekedjen az oktatási rendszer hatékonysága és partnereinek elégedettsége

52 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia, kulcskompetenciák: „alkalmasság, ügyesség” (latin eredet) „alkalmasság, ügyesség” (latin eredet) „Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők” (Pedagógiai Lexikon 1997) „Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők” (Pedagógiai Lexikon 1997) „A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” (OECD DeSeCo-program 2002) „A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” (OECD DeSeCo-program 2002) Nemzeti Alaptanterv 2003, 2007 Nemzeti Alaptanterv 2003, 2007

53 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia-fejlesztés jellemzői: Alkalmazó-képes tudás; készségek, képességek kialakítása Alkalmazó-képes tudás; készségek, képességek kialakítása Kisiskolás korban: alapkészségek kialakítása és fejlesztése Kisiskolás korban: alapkészségek kialakítása és fejlesztése Attitűdök (alkalmazáshoz szükséges motiváció) alakítása Attitűdök (alkalmazáshoz szükséges motiváció) alakítása Reális tananyag-mennyiség Reális tananyag-mennyiség Tanuló-középpontú differenciált módszertan alkalmazása Tanuló-középpontú differenciált módszertan alkalmazása Integrált és befogadó csoportok Integrált és befogadó csoportok

54 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetencia alapú tananyag: olyan oktatási program része, amely moduláris felépítésű, moduláris felépítésű, tanuló- és tevékenység-központú, tanuló- és tevékenység-központú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer

55 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetenciafejlesztő oktatási program-csomag: Adott célú tanítási-tanulási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszer, amely biztosítja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését Adott célú tanítási-tanulási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszer, amely biztosítja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését Elemei: Elemei: pedagógiai koncepció pedagógiai koncepció programterv programterv modulleírások modulleírások eszközi elemek (tanári, tanulói) eszközi elemek (tanári, tanulói) a pedagógusok felkészültségét segítő eszközök a pedagógusok felkészültségét segítő eszközök az oktatási programot támogató szolgáltatási elemek az oktatási programot támogató szolgáltatási elemek

56 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetencia alapú oktatás bevezetése Kompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projekt-módszer, moduláris oktatás, stb.) Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projekt-módszer, moduláris oktatás, stb.) A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása (szegregáció- mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés) Esélyegyenlőség javítása (szegregáció- mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)

57 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: A Nat-ban rögzített kulcskompetencia-területek fejlesztése az alábbi elemekkel: A Nat-ban rögzített kulcskompetencia-területek fejlesztése az alábbi elemekkel: min. 1 tanulócsoportban „Szövegértés-szövegalkotás” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban „Szövegértés-szövegalkotás” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban „Matematika” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban „Matematika” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban további, választott kulcskompetencia- terület, min. 1 tanulócsoportban további, választott kulcskompetencia- terület, tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (epocha), műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (epocha), min. 1 óvodai csoportban komplex óvodai programcsomag bevezetése min. 1 óvodai csoportban komplex óvodai programcsomag bevezetése

58 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Modern pedagógiai módszertan alkalmazása: Modern pedagógiai módszertan alkalmazása: legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként, legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként, legalább egy témahét megszervezése tanévenként, legalább egy témahét megszervezése tanévenként, legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként Digitális tartalmak, taneszközök használata a programban érintett tanítási órák 25 %-ában Digitális tartalmak, taneszközök használata a programban érintett tanítási órák 25 %-ában

59 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: HH és SNI gyermekek/tanulók integrálását elősegítő programok alkalmazása (40 %!) HH és SNI gyermekek/tanulók integrálását elősegítő programok alkalmazása (40 %!) Kötelezően megvalósítandó továbbképzések (vezetők, bevont pedagógusok, nevelőtestületek) Kötelezően megvalósítandó továbbképzések (vezetők, bevont pedagógusok, nevelőtestületek) Kötelezően tervezendő szaktanácsadói szolgáltatások Kötelezően tervezendő szaktanácsadói szolgáltatások intézményi folyamat-szaktanácsadó, intézményi folyamat-szaktanácsadó, IKT-fejlesztési tanácsadó, IKT-fejlesztési tanácsadó, IKT mentor IKT mentor kompetenciaterületi mentor-tanácsadó kompetenciaterületi mentor-tanácsadó Tanulói és tanári eszközpark bővítése (óvodai eszközök, segédletek, demonstrációs anyagok/eszközök, értékelési eszközök) Tanulói és tanári eszközpark bővítése (óvodai eszközök, segédletek, demonstrációs anyagok/eszközök, értékelési eszközök)

60 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Jó gyakorlatok átvétele Jó gyakorlatok átvétele Az intézmény saját innovációjának megvalósítása Az intézmény saját innovációjának megvalósítása Az intézmény pedagógiai alapdokumentumainak módosítása Az intézmény pedagógiai alapdokumentumainak módosítása Az intézmény pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT-alapú kompetenciafejlesztés céljaival Az intézmény pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT-alapú kompetenciafejlesztés céljaival Projektindító nap szervezése (egész nevelőtestületnek) Projektindító nap szervezése (egész nevelőtestületnek) Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

61 4. Mit tehet a közoktatás? 2008/2009. tanév: 2008/2009. tanév: a pályázat kimunkálása, a pályázat kimunkálása, az elbírálást követő fenntartói intézkedések (együttműködés az intézménnyel, a projekt személyi/szervezeti feltételeinek megteremtése, szolgáltatói háttér biztosítása), az elbírálást követő fenntartói intézkedések (együttműködés az intézménnyel, a projekt személyi/szervezeti feltételeinek megteremtése, szolgáltatói háttér biztosítása), az elbírálást követő intézményi feladatok (felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés) az elbírálást követő intézményi feladatok (felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés)

62 4. Mit tehet a közoktatás? 2009/2010. tanév:a projekt megvalósítása 2009/2010. tanév:a projekt megvalósítása a projektmenedzsment folyamatos, koordinált tevékenysége,monitoring-elvárások teljesítése a projektmenedzsment folyamatos, koordinált tevékenysége,monitoring-elvárások teljesítése az intézmény szakmai/pedagógiai munkája: tanév-előkészítés (a szervezeti és az egyéni tervezés új elemei), a pályázatban vállalt feladatok teljesítése, az intézmény szakmai/pedagógiai munkája: tanév-előkészítés (a szervezeti és az egyéni tervezés új elemei), a pályázatban vállalt feladatok teljesítése, a külső szakmai szolgáltatás tervezett, folyamatos, hatékony biztosítása, óvodai és iskolai hasznosítása a külső szakmai szolgáltatás tervezett, folyamatos, hatékony biztosítása, óvodai és iskolai hasznosítása

63 4. Mit tehet a közoktatás? A külső szakemberek közreműködése A külső szakemberek közreműködése folyamat-szaktanácsadó folyamat-szaktanácsadó IKT – tanácsadó IKT – tanácsadó műveltségterületi mentorok műveltségterületi mentorok IKT – mentor IKT – mentor Képzések (nevelőtestületi, egyéni) Képzések (nevelőtestületi, egyéni) A fenntarthatóság előkészítése A fenntarthatóság előkészítése Dokumentációs kötelezettségek Dokumentációs kötelezettségek A nevelőtestület egészének elkötelezettsége, közreműködése! A nevelőtestület egészének elkötelezettsége, közreműködése!

64 4. Mit tehet a közoktatás? A módszertani kultúra bővítése Epocha (görög): korszak (szakasz) Epocha (görög): korszak (szakasz) Epochális: korszakokba tömörített oktatás Epochális: korszakokba tömörített oktatás Hazai bevezetése: alternatív intézményekben történt(AKG, Waldorf) Hazai bevezetése: alternatív intézményekben történt(AKG, Waldorf) Megvalósítása: Megvalósítása: nem óránként változó tanrend, hanem tömbösítés nem óránként változó tanrend, hanem tömbösítés minden nap pl. 2*90 perc az alaptárgyakból minden nap pl. 2*90 perc az alaptárgyakból egy-egy epocha önálló, lezárt témakör! egy-egy epocha önálló, lezárt témakör! pl. 3 intenzív hét után 5 hét „szünet” (azaz: másfajta epocha), vagyis évi 5 epocha/tantárgy pl. 3 intenzív hét után 5 hét „szünet” (azaz: másfajta epocha), vagyis évi 5 epocha/tantárgy zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli ellenőrzés zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli ellenőrzés felejtés és felidézés (érettebb tudás!) felejtés és felidézés (érettebb tudás!) tanulói aktivitásra, kooperatív technikákra épít tanulói aktivitásra, kooperatív technikákra épít

65 4. Mit tehet a közoktatás? Modulok: kisebb, koherens tananyagrészek, amelyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek Modulok: kisebb, koherens tananyagrészek, amelyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek „kisepocha” (AKG): „kisepocha” (AKG): időszakosan modulban tanított tantárgyak időszakosan modulban tanított tantárgyak 1 hetes kisepochában, vagy 3-4 hétig évente egy-egy blokkban (pl.: tanulásmódszertan, fogyasztóvédelem, elsősegély, stb.) 1 hetes kisepochában, vagy 3-4 hétig évente egy-egy blokkban (pl.: tanulásmódszertan, fogyasztóvédelem, elsősegély, stb.) TÁMOP-ajánlás: egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, erkölcsi-érzelmi nevelés, stb. TÁMOP-ajánlás: egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, erkölcsi-érzelmi nevelés, stb.

66 4. Mit tehet a közoktatás? Tantárgytömbösítés A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje Adott tantárgy/műveltségterület adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen (minden tanítási hétre elosztva), hanem egy-egy időszakra összevontan (ciklikusan) szervezik meg Adott tantárgy/műveltségterület adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen (minden tanítási hétre elosztva), hanem egy-egy időszakra összevontan (ciklikusan) szervezik meg Csak a szakrendszerű oktatási fázisra irányul! Csak a szakrendszerű oktatási fázisra irányul! Minden epocha tantárgytömbösítés, de nem minden tantárgytömbösítés epocha! Minden epocha tantárgytömbösítés, de nem minden tantárgytömbösítés epocha!

67 4. Mit tehet a közoktatás? TÁMOP-elvárás: A Kt. 52.§ (3) bek. szerinti kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretét kell alapul venni A Kt. 52.§ (3) bek. szerinti kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretét kell alapul venni 3 év alatt felmenő rendszerben a fenti időkeret %-ában kell érvényesíteni 3 év alatt felmenő rendszerben a fenti időkeret %-ában kell érvényesíteni Az intézmény által választott tantárgyra/műveltségterületre irányul Az intézmény által választott tantárgyra/műveltségterületre irányul

68 4. Mit tehet a közoktatás? További követelmények: A tanítási ciklusoknak legalább 2 hetente kell váltaniuk egymást (de lehet 3 vagy négy hetes ciklus is) A tanítási ciklusoknak legalább 2 hetente kell váltaniuk egymást (de lehet 3 vagy négy hetes ciklus is) A bevont tantárgyak óráinak legalább 2 egymást követő napra kell esniük A bevont tantárgyak óráinak legalább 2 egymást követő napra kell esniük Az egyik napon min. 3, a másikon min. 2 tanítási órának kell lennie Az egyik napon min. 3, a másikon min. 2 tanítási órának kell lennie Adott napon a bevont órákat egymást követően kell beállítani Adott napon a bevont órákat egymást követően kell beállítani Helyi döntés: a szakrendszerű oktatás mely évfolyamán, melyik osztályban valósítják meg Helyi döntés: a szakrendszerű oktatás mely évfolyamán, melyik osztályban valósítják meg

69 4. Mit tehet a közoktatás? PÉLDA: Magyar nyelv és irodalom( szövegértés, szövegalk.) 1-8 évfolyamos ÁI., 2-2 osztály/évfolyam, 30% nem szakrendszerű, A-B heti tanrend 1-8 évfolyamos ÁI., 2-2 osztály/évfolyam, 30% nem szakrendszerű, A-B heti tanrend Időkeret (szakrendszerű, tehát: 5-8. évf.) Időkeret (szakrendszerű, tehát: 5-8. évf.) heti köt. óraszám: =190 heti köt. óraszám: = hétre: = 3420 ó/félév 18 hétre: = 3420 ó/félév tényleges (5-6.évf. miatt): tényleges (5-6.évf. miatt): felhasználandó:2934*0.05=147ó/félév felhasználandó:2934*0.05=147ó/félév heti tantárgytömbösítés: 8,2ó/hét heti tantárgytömbösítés: 8,2ó/hét Tanrend: Tanrend: A osztály, A hét: , B hét: A osztály, A hét: , B hét: B osztály, A hét: , B hét: B osztály, A hét: , B hét:

70 4. Mit tehet a közoktatás? Mi változik az intézmény életében?! Oktatásszervezés (fenti tanrend szerint) Oktatásszervezés (fenti tanrend szerint) Tanulásszervezés (tematikus egységek, modulok egy-egy ciklusban feldolgozhatók, külső helyszín bevonható) Tanulásszervezés (tematikus egységek, modulok egy-egy ciklusban feldolgozhatók, külső helyszín bevonható) Tárgyi környezet (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér, IKT- eszk.) Tárgyi környezet (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér, IKT- eszk.) Értékelés (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált módon) Értékelés (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált módon) Tantárgyi program (alapja:szövegértés; a szövegalkotásban: beszédművelés, kommunikációs készség,funkcionális írás, „alkalmazott” nyelvészet) Tantárgyi program (alapja:szövegértés; a szövegalkotásban: beszédművelés, kommunikációs készség,funkcionális írás, „alkalmazott” nyelvészet) Módszertan (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység- középpontúság, vitakultúra, élményszerűség Módszertan (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység- középpontúság, vitakultúra, élményszerűség Alapdokumentumok Alapdokumentumok PP, helyi tanterv PP, helyi tanterv IMIP, IMIP, SZMSZ SZMSZ Tanmenet Tanmenet

71 4. Mit tehet a közoktatás? Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés megszervezésekor? A tanulók heti óraszámára A tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok „túlórakeretére” A pedagógusok „túlórakeretére” A tanítási időkeretre A tanítási időkeretre A tantárgy éves óraszámára A tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásra A tantárgyfelosztásra A bevont és a nem bevont osztályok órarendjére A bevont és a nem bevont osztályok órarendjére A tanítás minőségére ! A tanítás minőségére !

72 4. Mit tehet a közoktatás? Projectum (latin): terv, tervezet, javaslat Projectum (latin): terv, tervezet, javaslat Általános jelentése: fejlesztés, amely Általános jelentése: fejlesztés, amely több résztvevő együttműködésével, több résztvevő együttműködésével, meghatározott időtartamban valósul meg, meghatározott időtartamban valósul meg, a tervezés – szervezés - végrehajtás összehangolását feltételezi, a tervezés – szervezés - végrehajtás összehangolását feltételezi, szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására épül és szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására épül és a projektvezetés módszereit alkalmazza a projektvezetés módszereit alkalmazza

73 4. Mit tehet a közoktatás? Projektpedagógia Szűkebb értelmezésének specifikuma, hogy van egy téma, amit „körüljárunk” Szűkebb értelmezésének specifikuma, hogy van egy téma, amit „körüljárunk” Tágabb értelemben: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység Tágabb értelemben: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy tanórán Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy tanórán A Ped. Lexikon szerint: olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák köré csoportosítja A Ped. Lexikon szerint: olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák köré csoportosítja Projekt-definíciók (Richardson,1900.; Dewey ; Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb.) Projekt-definíciók (Richardson,1900.; Dewey ; Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb.)

74 4. Mit tehet a közoktatás? Pedagógiai projekt: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények prezentálása az eredmények prezentálása

75 4. Mit tehet a közoktatás? Projektoktatás részletesebb meghatározása (Hegedűs G ): egy tanulási-tanítási stratégia, egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által kiválasztott/elfogadott probléma, téma feldolgozása, amely a tanulók által kiválasztott/elfogadott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportosan történik, megszüntetve a hagyományos órakereteket és egyénileg vagy csoportosan történik, megszüntetve a hagyományos órakereteket és a végeredménye mindig egy bemutatható szellemi/anyagi produktum a végeredménye mindig egy bemutatható szellemi/anyagi produktum

76 4. Mit tehet a közoktatás? A projektoktatás szakaszai a fentiekhez kapcsolódva: témaválasztás, témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok kitűzése), tervkészítés (célok és feladatok kitűzése), szervezés, szervezés, adatgyűjtés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása bemutatható formában, a produktum összeállítása bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek a projekt lezárását követő tevékenységek

77 4. Mit tehet a közoktatás? Projektek csoportosítási lehetőségei: Célterületük szerint: Célterületük szerint: Technikai Technikai Művészeti Művészeti Környezeti nevelési Környezeti nevelési Gazdaságismereti Gazdaságismereti Kutatási Kutatási Vegyes (a fentiek elemeiből) Vegyes (a fentiek elemeiből) Általános iskolában: a jellemző terület megragadásával pl. reál-projekt (felső tagozat), ill. vegyes projekt (alsó tagozat)

78 4. Mit tehet a közoktatás? Tartalmuk szerint: Tartalmuk szerint: Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző tantárgyak, tantárgyrészek,stb.) Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző tantárgyak, tantárgyrészek,stb.) Tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó Tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó Vegyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb, mert a projekt lényegét tekintve interdiszciplináris Vegyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb, mert a projekt lényegét tekintve interdiszciplináris Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint: Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint: iskolai iskolai külső külső vegyes vegyes

79 4. Mit tehet a közoktatás? A résztvevő tanulók létszáma szerint: A résztvevő tanulók létszáma szerint: iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-5 évfolyam részvételével iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-5 évfolyam részvételével évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi osztálya részvételével évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi osztálya részvételével osztályprojekt: csak az adott osztály bevonásával osztályprojekt: csak az adott osztály bevonásával vegyes csoportú: különböző életkorú, különböző osztályokba járó tanulók bevonásával vegyes csoportú: különböző életkorú, különböző osztályokba járó tanulók bevonásával egyéni projekt egyéni projekt

80 4. Mit tehet a közoktatás? A projekt időstruktúrája szerint: A projekt időstruktúrája szerint: Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy többnapos, egyhetes, nagyobb egység) Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy többnapos, egyhetes, nagyobb egység) Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást megszakításokkal tervezik) Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást megszakításokkal tervezik) A témaválasztás módja szerint: A témaválasztás módja szerint: pedagógus(ok) választják pedagógus(ok) választják pedagógusok és gyerekek közösen választják pedagógusok és gyerekek közösen választják a tanulók választják a tanulók választják Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb.); írásmű; színpadi előadás; video- vagy magnófelvétel; kiállítás, rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, stb. Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb.); írásmű; színpadi előadás; video- vagy magnófelvétel; kiállítás, rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, stb.

81 4. Mit tehet a közoktatás? Projektek tervezése (innovációs kör) Szükségletek felmérése (szellemi/személyes és tárgyi/dologi) Szükségletek felmérése (szellemi/személyes és tárgyi/dologi) Ötletek összegyűjtése Ötletek összegyűjtése Egy megoldás kiválasztása Egy megoldás kiválasztása Megvalósítás projektleírás (projekt megnevezése, célja,tervek/dokumentációk kalkuláció,végrehajtási sorrend) alapján Megvalósítás projektleírás (projekt megnevezése, célja,tervek/dokumentációk kalkuláció,végrehajtási sorrend) alapján Próbadarab elkészítése Próbadarab elkészítése Kiértékelés Kiértékelés

82 4. Mit tehet a közoktatás? A projekt fejlesztésének menete: A NAT tanumányozása A NAT tanumányozása A feladat meghatározása A feladat meghatározása A műszaki tervezés, kalkuláció elkészítése A műszaki tervezés, kalkuláció elkészítése A projekt részletes leírásának elkészítése a fenntarthatóság érdekében A projekt részletes leírásának elkészítése a fenntarthatóság érdekében A projekt beillesztése a tanmenetbe A projekt beillesztése a tanmenetbe Időterv készítése Időterv készítése

83 4. Mit tehet a közoktatás? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a projekt oktatásnak? ELŐNYEI: ELŐNYEI: A téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővé A téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővé Gyakorlati tapasztalatokra épít, „életközeli” Gyakorlati tapasztalatokra épít, „életközeli” Több résztvevő együttműködése révén közös produktum keletkezik Több résztvevő együttműködése révén közös produktum keletkezik Tanárok és diákok partneri együttműködésén alapul Tanárok és diákok partneri együttműködésén alapul A jó témaválasztás biztosítja a projekt eredményességét A jó témaválasztás biztosítja a projekt eredményességét Motiváltabb tanulók, jó hangulatú órák Motiváltabb tanulók, jó hangulatú órák

84 4. Mit tehet a közoktatás? HÁTRÁNYAI: HÁTRÁNYAI: Tanóra-szervezési problémák, más órarend, más tanmenet Tanóra-szervezési problémák, más órarend, más tanmenet A tanítási időkeret változik A tanítási időkeret változik A pedagógus számára nagyobb (több) előkészítő munkát jelent A pedagógus számára nagyobb (több) előkészítő munkát jelent Nehéz a tanulók egyéni értékelése Nehéz a tanulók egyéni értékelése Felborul a „tanóra rendje”, nehezebb a tanulókat fegyelmezni Felborul a „tanóra rendje”, nehezebb a tanulókat fegyelmezni

85 4. Mit tehet a közoktatás? PÉLDA: a projekt témája : AZ ÉPÍTÉS Kapcsolódása a műveltségterületekhez: Kapcsolódása a műveltségterületekhez: Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a település jellegzetes házainak megtekintése, tervek a korszerűsítésre, stb.) Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a település jellegzetes házainak megtekintése, tervek a korszerűsítésre, stb.) Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, szöveges feladatok) Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, szöveges feladatok) Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik) Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik) Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények festése, ill. elkészítése:agyag, papír, fa; „vágyak háza”, stb. Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények festése, ill. elkészítése:agyag, papír, fa; „vágyak háza”, stb. Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, mondathatárok jelölése, szavak csoportosítása, stb.; Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, mondathatárok jelölése, szavak csoportosítása, stb.; Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, versek, olvasmányok Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, versek, olvasmányok Írás (jkv. Készítése, kutatási téma,stb.) Írás (jkv. Készítése, kutatási téma,stb.)

86 4. Mit tehet a közoktatás? A TÉMAHÉT A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon, az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz A PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak A PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak PÉLDÁK: városi ökológiai téma, a nagy földrajzi felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, stb. PÉLDÁK: városi ökológiai téma, a nagy földrajzi felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, stb.

87 4. Mit tehet a közoktatás? A témahét tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb, mint a projekt A témahét tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb, mint a projekt A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerből A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerből Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból megközelíthető témát helyez a vizsgálódás középpontjába Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból megközelíthető témát helyez a vizsgálódás középpontjába Kimenete pontosan meghatározott és szabályozott Kimenete pontosan meghatározott és szabályozott Az iskola hagyományok ápolásának színtere lehet Az iskola hagyományok ápolásának színtere lehet

88 4. Mit tehet a közoktatás? ÖSSZEGZÉS AZ EDDIGIEKHEZ Innováció: olyan belső megújulás, a rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítása, amelynek végeredményeként valamilyen –széles körben hasznosítható- új termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L.) Innováció: olyan belső megújulás, a rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítása, amelynek végeredményeként valamilyen –széles körben hasznosítható- új termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L.) A megújulásra képes szervezet alapelemei: A megújulásra képes szervezet alapelemei: Belső meggyőződések Belső meggyőződések Önépítés/önfejlesztés Önépítés/önfejlesztés Csoportos tanulás Csoportos tanulás Közös jövőkép Közös jövőkép Rendszerben való gondolkodás Rendszerben való gondolkodás

89 4. Mit tehet a közoktatás? A hagyományos pedagógus szerepek és átalakulásuk: „Paidagogosz” „Paidagogosz” „Fáklyaláng” és „tudós tanár” típus „Fáklyaláng” és „tudós tanár” típus Az ismeretátadó pedagógus preferenciái Az ismeretátadó pedagógus preferenciái Oktató-nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és érvényesülése Oktató-nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és érvényesülése XX. század végi – XXI. század eleji állapot: XX. század végi – XXI. század eleji állapot: az eredendő tekintély eltűnése, az eredendő tekintély eltűnése, az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai teljesítmény, az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai teljesítmény, a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi szinten valósul meg a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi szinten valósul meg

90 4. Mit tehet a közoktatás? Egyértelmű követelmény és kihívás: nincs befejezett pedagógus-tudás Egyértelmű követelmény és kihívás: nincs befejezett pedagógus-tudás Új modell: a tanulásvezető pedagógus: Képes részt venni az intézménye szakmai tartalmát meghatározó helyi párbeszédben Képes részt venni az intézménye szakmai tartalmát meghatározó helyi párbeszédben Az országos, helyi és személyes elvárásokból tananyagot és követelményrendszert tud szervezni tanulói számára Az országos, helyi és személyes elvárásokból tananyagot és követelményrendszert tud szervezni tanulói számára Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt

91 4. Mit tehet a közoktatás? Munkáját és módszereit a tanulók eredményes és hatékony előrehaladása érdekében alakítja ki Munkáját és módszereit a tanulók eredményes és hatékony előrehaladása érdekében alakítja ki Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkört Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkört Igényli az állandó értékelést és visszajelzést; képes annak fogadására Igényli az állandó értékelést és visszajelzést; képes annak fogadására Tekintélyét tanóránként megújítandónak tartja Tekintélyét tanóránként megújítandónak tartja Saját maga is képes a folyamatos tanulásra, önképzésre Saját maga is képes a folyamatos tanulásra, önképzésre

92 4. Mit tehet a közoktatás? A tanulásvezetés jelentése: A tanulói utak tudatos és szervezett gondozása/támogatása A tanulói utak tudatos és szervezett gondozása/támogatása Olyan folyamat, amely a belépő tanulók diagnosztikus felmérésén át a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a választható tanulmányi irányok, az önálló tanulói munka és a továbbtanulás lehetőségeinek végig-gondolását, tudatos segítését jelenti Olyan folyamat, amely a belépő tanulók diagnosztikus felmérésén át a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a választható tanulmányi irányok, az önálló tanulói munka és a továbbtanulás lehetőségeinek végig-gondolását, tudatos segítését jelenti Befolyásolja a tanulók tanulási útjának szerkezetét (átjárhatóság, egymásra-épülés, tervezhetőség) és tartalmát (egyéni igényekhez igazított feladatrendszer, tanácsadás, útmutatás, stb.) Befolyásolja a tanulók tanulási útjának szerkezetét (átjárhatóság, egymásra-épülés, tervezhetőség) és tartalmát (egyéni igényekhez igazított feladatrendszer, tanácsadás, útmutatás, stb.)

93 4. Mit tehet a közoktatás? PISA-mérés (2006) eredményeiből levont országos érvényű következtetés: az eltérő iskolatípusokban a tanulók teljesítményét leginkább meghatározó tényező az iskola szocio- ökonómiai összetettsége PISA-mérés (2006) eredményeiből levont országos érvényű következtetés: az eltérő iskolatípusokban a tanulók teljesítményét leginkább meghatározó tényező az iskola szocio- ökonómiai összetettsége Kérdés: tud-e erre érdemben reagálni az iskola?! Kérdés: tud-e erre érdemben reagálni az iskola?!Válaszok: W. Sanders: Tennesse iskolakutatás, W. Sanders: Tennesse iskolakutatás, több éves, longitudinális mérés és értékelés több éves, longitudinális mérés és értékelés a pedagógus munka minősége meghatározó módon képes befolyásolni a tanulói teljesítmények alakulását a pedagógus munka minősége meghatározó módon képes befolyásolni a tanulói teljesítmények alakulását

94 4. Mit tehet a közoktatás? OECD TALIS (2008) OECD TALIS (2008) az oktatás minősége alapvetően meghatározza egy ország versenyképességét, polgárainak jólétét és jól létét az oktatás minősége alapvetően meghatározza egy ország versenyképességét, polgárainak jólétét és jól létét az iskolai tényezők közül a tanári munka minősége befolyásolja legjobban a tanulói teljesítményeket; hatása sokkal nagyobb, mint az iskolarendszer szerkezetéé vagy a pénzügyi feltételeké (Mc Kinsey- elemzés) az iskolai tényezők közül a tanári munka minősége befolyásolja legjobban a tanulói teljesítményeket; hatása sokkal nagyobb, mint az iskolarendszer szerkezetéé vagy a pénzügyi feltételeké (Mc Kinsey- elemzés) Egybehangzó megállapítás: Egybehangzó megállapítás: „A PEDAGÓGUS SZÁMÍT”

95 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia alapú módszertan nem „varázspálca” és nem kizárólagos, de az innováció meghatározó tényezője! A kompetencia alapú módszertan nem „varázspálca” és nem kizárólagos, de az innováció meghatározó tényezője! Reális veszélyek! Reális veszélyek! A sikeres megvalósítás külső és belső feltételei A sikeres megvalósítás külső és belső feltételei

96 4. Mit tehet a közoktatás? 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv A Kt.-ben rögzített, az OH által szervezett, a nemzetközi mérésekkel koherens rendszer A Kt.-ben rögzített, az OH által szervezett, a nemzetközi mérésekkel koherens rendszer Az eredmények helyi feldolgozásának feltételei: Az eredmények helyi feldolgozásának feltételei: mérés, értékelés továbbképzés szervezése mérés, értékelés továbbképzés szervezése intézményi mérési felelős foglalkoztatása (szakvizsga!) intézményi mérési felelős foglalkoztatása (szakvizsga!) nevelőtestületi szintű értékelés nevelőtestületi szintű értékelés munkaközösségi műhelymunka és felelősségi kör munkaközösségi műhelymunka és felelősségi kör (a kompetenciaalapú B típusú programcsomag alkalmazása)

97 4. Mit tehet a közoktatás? 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv IMIP-összefüggés IMIP-összefüggés a nyilvánosság biztosításának kötelezettsége a nyilvánosság biztosításának kötelezettsége strukturális és formai jellemzők strukturális és formai jellemzők

98 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Óvoda 3H-s gyermekek fejlődésének elősegítése 3H-s gyermekek fejlődésének elősegítése Nem jelent külön programot (ÓNAP!) Nem jelent külön programot (ÓNAP!) Legfőbb jellemzői Legfőbb jellemzői gyermekközpontú és családorientált szemlélet gyermekközpontú és családorientált szemlélet interdiszciplináris megközelítés, együttműködő rendszer interdiszciplináris megközelítés, együttműködő rendszer

99 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Óvoda Kiemelt területek: Szervezési feladatok Szervezési feladatok Nevelőtestület együttműködése Nevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területei A pedagógiai munka kiemelt területei Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos munka Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos munka Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása Óvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás Szülőkkel való kapcsolattartás Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés, eredményesség

100 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Általános iskola Jogszabályi alapja: Kt. vhr. 39/D és 39/E § Jogszabályi alapja: Kt. vhr. 39/D és 39/E § Megvalósítása: a Kt. 95. § (1) bekezdés j) pontja alapján kiadott program alkalmazásával történik Megvalósítása: a Kt. 95. § (1) bekezdés j) pontja alapján kiadott program alkalmazásával történik Az integrációs program elemei: Az integrációs program elemei: az alkalmazás feltételei (integrációs stratégia kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába való bekerülés előkészítése; együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése) az alkalmazás feltételei (integrációs stratégia kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába való bekerülés előkészítése; együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése)

101 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Programelemek (folytatás) Programelemek (folytatás) a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei (kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek, integrációt segítő tanórán kívüli programok és módszertani elemek, tanári műhelymunka, 3 havonkénti értékelési rendszer, multikulturális tartalmak, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása) a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei (kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek, integrációt segítő tanórán kívüli programok és módszertani elemek, tanári műhelymunka, 3 havonkénti értékelési rendszer, multikulturális tartalmak, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása)

102 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Programelemek (folytatás) Programelemek (folytatás) elvárható eredmények (3H-s tanulók aránya, intézményi szintű felkészültség, helyi tanterv kiegészítése multikulturális tartalmakkal, párbeszéd minden szülővel, együttműködésre épülő értékelési rendszer) elvárható eredmények (3H-s tanulók aránya, intézményi szintű felkészültség, helyi tanterv kiegészítése multikulturális tartalmakkal, párbeszéd minden szülővel, együttműködésre épülő értékelési rendszer) intézményi önértékelés (az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján) intézményi önértékelés (az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján)

103 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések: Mi a véleményük a pedagógus szerepek változásáról? Mi a véleményük a pedagógus szerepek változásáról? Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési Tervek szerepét és hatékonyságát? Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési Tervek szerepét és hatékonyságát? Hogyan érdemes az óvodai/iskolai integrációt megszervezni? Hogyan érdemes az óvodai/iskolai integrációt megszervezni? Mit gondolnak a kompetencia központú oktatásról, nevelésről? Mit gondolnak a kompetencia központú oktatásról, nevelésről?

104 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Jogszabályi háttér: a évi CXXV. törvény 27. § (Oktatás és képzés) a évi CXXV. törvény 27. § (Oktatás és képzés) az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról a Kt. (a fentiekkel összhangban) a Kt. (a fentiekkel összhangban) 85. §: önálló vagy közös intézményfenntartás (társulások) 85. §: önálló vagy közös intézményfenntartás (társulások) 86. §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános iskola, kisebbségi oktatás, integrált SNI) 86. §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános iskola, kisebbségi oktatás, integrált SNI) a Kt. vhr. 20/A és 39/M §-ok a Kt. vhr. 20/A és 39/M §-ok

105 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Jogszabályi háttér (folytatás): Szektorközi együttműködés Szektorközi együttműködés az évi XXXI. törvény (Gyvit) az évi XXXI. törvény (Gyvit) a Kt. a Kt. 41. § (egészségügyi ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem) 41. § (egészségügyi ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem) 118. § (szociális igazgatási feladatok, nem kötelező és egyéni foglalkozások pénzügyi feltételei) 118. § (szociális igazgatási feladatok, nem kötelező és egyéni foglalkozások pénzügyi feltételei) Kt. vhr. 6. § (5) bekezdés Kt. vhr. 6. § (5) bekezdés

106 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Cél: a 3H-s és SNI-s tanulók esély- egyenlőségének biztosítása Cél: a 3H-s és SNI-s tanulók esély- egyenlőségének biztosítása Alapvető feltételek: Alapvető feltételek: diszkrimináció-mentesség diszkrimináció-mentesség szegregáció-mentesség szegregáció-mentesség a célcsoport oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a célcsoport oktatási és társadalmi integrációjának támogatása Központilag szabályozott struktúra Központilag szabályozott struktúra Pályázati támogatások odaítélésének feltétele Pályázati támogatások odaítélésének feltétele

107 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek: Helyzetelemzés Helyzetelemzés demográfiai mutatók demográfiai mutatók az óvodai és iskolai ellátás feltételei az óvodai és iskolai ellátás feltételei a tanulói összetételre vonatkozó mutatók a tanulói összetételre vonatkozó mutatók az oktatás eredményességére vonatkozó adatok az oktatás eredményességére vonatkozó adatok az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézmények számára biztosított források vizsgálata az intézmények számára biztosított források vizsgálata

108 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): A program célrendszere (helyi viszonyok!) A program célrendszere (helyi viszonyok!) Kötelezettségek és felelősség Kötelezettségek és felelősség felelős vezető személy megjelölése felelős vezető személy megjelölése a program irányítójának megjelölése a program irányítójának megjelölése intézményvezetői felelősségi kör intézményvezetői felelősségi kör szerződéses viszonyban álló partnerek kötelezettsége szerződéses viszonyban álló partnerek kötelezettsége

109 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Akcióterv Akcióterv a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások megtervezése a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások megtervezése rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok esélyegyenlőségi kockázatok és prioritások esélyegyenlőségi kockázatok és prioritások „azonnali beavatkozást” igénylő intézkedések „azonnali beavatkozást” igénylő intézkedések a szükséges fejlesztések megtervezése a szükséges fejlesztések megtervezése

110 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Megvalósítás: Megvalósítás: közoktatási intézmények alap-dokumentumainak kiegészítése közoktatási intézmények alap-dokumentumainak kiegészítése a program ellenőrzése során szerzett információk visszacsatolása a program ellenőrzése során szerzett információk visszacsatolása továbbképzések biztosítása továbbképzések biztosítása a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási eljárások koherenciája a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási eljárások koherenciája

111 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Monitoring és nyilvánosság Monitoring és nyilvánosság legalább évenkénti monitoring vizsgálatok legalább évenkénti monitoring vizsgálatok a szakmai és média-nyilvánosság folyamatossága a szakmai és média-nyilvánosság folyamatossága Konzultáció és visszacsatolás Konzultáció és visszacsatolás szakmai és társadalmi partnerek bevonása szakmai és társadalmi partnerek bevonása tapasztalatok, észrevételek figyelembe vétele tapasztalatok, észrevételek figyelembe vétele Szankcionálás Szankcionálás

112 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés Kérdések: Intézményük közreműködött-e a települési/kistérségi esélyegyenlőségi program kidolgozásában? Intézményük közreműködött-e a települési/kistérségi esélyegyenlőségi program kidolgozásában? Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak-e a program célkitűzései; egyáltalán: vannak-e monitoring vizsgálatok és visszacsatolások? Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak-e a program célkitűzései; egyáltalán: vannak-e monitoring vizsgálatok és visszacsatolások? Kimutathatók-e a településirányítási/hatósági munkában szektorközi együttműködés jegyei? Kimutathatók-e a településirányítási/hatósági munkában szektorközi együttműködés jegyei?

113 ÖSSZEGZÉS Az oktatáspolitika mozgástere Az oktatáspolitika mozgástere önmagában nem képes az egyenlőtlenségek oktatási sikerességre gyakorolt negatív hatását felszámolni önmagában nem képes az egyenlőtlenségek oktatási sikerességre gyakorolt negatív hatását felszámolni a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének alapvető feltétele: elismert prioritássá váljon az egyenlő hozzáférés a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének alapvető feltétele: elismert prioritássá váljon az egyenlő hozzáférés további feltételek: hiteles oktatási információs rendszer, korrekt mérési-értékelési rendszer, a működő innovációk rendszerszintű kiterjesztése, a pályaorientációs szolgáltatások bővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítése további feltételek: hiteles oktatási információs rendszer, korrekt mérési-értékelési rendszer, a működő innovációk rendszerszintű kiterjesztése, a pályaorientációs szolgáltatások bővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítése A közoktatási intézmények felelőssége, lehetőségei A közoktatási intézmények felelőssége, lehetőségei

114 ÖSSZEGZÉS Feladatok: Egy nevelőtestületi belső továbbképzés programjának megtervezése az esélyegyenlőség témakörében Egy nevelőtestületi belső továbbképzés programjának megtervezése az esélyegyenlőség témakörében Egyéni fejlesztési terv alkotása 3H-s tanuló foglalkoztatására Egyéni fejlesztési terv alkotása 3H-s tanuló foglalkoztatására Témahét vagy projekt tervezése Témahét vagy projekt tervezése Adott települési önkormányzat intézkedései az esélyegyenlőség elősegítése érdekében Adott települési önkormányzat intézkedései az esélyegyenlőség elősegítése érdekében


Letölteni ppt "ESÉLYGYENL Ő SÉG, ESÉLYEGYENL Ő SÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTM Ű KÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV."

Hasonló előadás


Google Hirdetések