Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Mezőgazdasági számlarendszer Szabó Péter. Mi a Mezőgazdasági számlarendszer? “A Mezőgazdasági számlarendszer szatellit számlákból áll, amelyek kiegészítő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Mezőgazdasági számlarendszer Szabó Péter. Mi a Mezőgazdasági számlarendszer? “A Mezőgazdasági számlarendszer szatellit számlákból áll, amelyek kiegészítő."— Előadás másolata:

1 A Mezőgazdasági számlarendszer Szabó Péter

2 Mi a Mezőgazdasági számlarendszer? “A Mezőgazdasági számlarendszer szatellit számlákból áll, amelyek kiegészítő információkkal és a mezőgazdaság ‘ágazatának’ sajátos jellegéhez igazított fogalmakkal szolgálnak. Bár felépítésükben nagyon közel állnak a nemzeti számlákhoz, összeállításuk mégis megfelelő szabályok és módszerek kidolgozását igényli”

3 Mi az MSZR célja? “A Mezőgazdasági számlarendszer legfőbb célja a termelés folyamatának és az ezáltal képzett elsődleges jövedelmeknek az elemzése”

4 A KAP alapelve “Állandó és tisztességes életszinvonalat biztosítani a gazdálkodók számára.”

5 Nemzeti számlák Mg.i Számviteli Információs Hálózat (Tesztüzemi r.= FADN) Mg.-i háztartási szektor jöv. stat. Mezőgazda- sági Számlák Rendszere Mezőgazda- sági munkaerő- felhasználás Integ- rálva Nincs integrálva

6 A nemzetközi előírások egymásra épülése SNA 93 ESA 95 EAA 97

7 Ahhoz, hogy jól érthető és koherens gazdasági elemzést tudjuk végezni, láthatóvá kell tenni és meg kell magyarázni a Nemzeti Számlák Rendszere (NSZR) és a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) közötti eltéréseket.

8 Áthidaló táblázat N Sz R M Sz R

9 A termelési folyamatok leírása és az elemzés érdekében a rendszer a szervezeti egységeket főtevékenységük alapján ágazatokba csoportosítja a tevékenység típusa szerint: pl. Mezőgazdaság A NSZR lebontása ágazatokra

10 A jövedelmek, kidadások, pénzforgalom és mérlegkimutatások leírásához a rendszer a Szervezeti Egységeket szektorokba csoportosítja, fő funkcióik, magatartásuk és céljaik alapján: pl. ( Mezőgazdasági) Háztartások A NSZR lebontása szektorokra

11 KülföldHSNPI Háztartások Kormányzat Pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok A NSZR lebontása szektorok szerint

12 Felhalmozási Számla Jövedelemel- oszási és felhasz- nálási számla Termelési számla Szektor számlák az NSZR-ben: Vállalkozói jövedelem számla Tőkeszámla Termélszetbeni jövedelmek újra- elosztása számla Jövedelmek másodlagos elosztása számla Jövedelmek kelet- kezése számla Jövedelmek elsődleges elosztása számla

13 Termelési számla Vállalkozói jövedelem számla Tőkeszámla Jövedelmek ke- letkezése számla Az MSZR számlái:

14 Az MSZR alapegysége és a mezőgazdasági „ágazat” Alapegység az un. szakosodott telephely. A lényeg (definíciók helyett): Egy szervezeti egység több különböző gazdasági tevékenységet végző szakosodott telephelyből állhat. Az MSZR-ben minden mezőgazdasági (és attól nem elkülöníthető) tevékenységet számba veszünk függetlenül attól, hogy a termelőegységnek mi a főtevékenysége. Tevékenységi szemlélet

15 Termelési Számla, 2000 P.2Folyó termelő- Felhasználás P.1Kibocsátás B.1bB. hozzáadott érték K.1Értékcsökkenés FelhasználásForrás Millió Ft

16 Bruttó kibocsátás Értékesítés + Termelőegységen belüli felhasználás + Termelők által feldolgozott termékek + Saját fogyasztás + Saját előállítású tárgyi eszközök + készletváltozás

17 A termelési számla sajátosságai I. - Bruttó termelési érték Bruttó kibocsátás -A bruttó kibocsátást alapáron értékeljük. Alapár=termelői ár- termékadók+terméktámogatások -Másodlagos tevékenység termelési számlán belüli elszámolása -A kibocsátás adatok részletezettsége és a termékek besorolása a KAP igényei szerint 

18 A termelési számla sajátosságai II. - A folyó termelőfelhasználás piaci beszerzési áron értékelt. - Az értékcsökkenés az eszközök valós piaci értéke és várható élettartama alapján számított mutató, amely nem egyezik meg a számvitelben használt értékcsökkenéssel

19 Az MSZR három jövedelem mutatót tartalmaz: AB C

20 A A mezőgzadasági (termelési) tényezők reál jövedelem mutatója, Éves Munkaerő Egységenként (AWU)

21 B A mezőgazdaságból származó nettó reál vállalkozói jövedelem mutatója nem fizetett Éves Munkaerő Egységenként

22 Mire nem jó a B mutató? Olyan országokban hasznos az alkalmazása, ahol a megzőgazdaság zömmel egyéni gazdaságok formájában működik. Másrészt viszont, a ‘ hagyományos’ vállalatok tekintetében, amelyek kizárólag fizetett munkaerővel hoznak létre vállalkozói jövedelemet, a B mutató túlbecsültnek tűnik ha összevetjük az egyéni jövedelem fogalmával. Ez a hátrány akadályozhatja a jövedelmi szintek összevetését az egyes tagországok között, ha e ‘ hagyományos ’ vállalatok arányaiban jelentős az eltérés.

23 C A mezőgazdaságból származó nettó reál vállalkozói jövedelem

24 A mezőgazdasági jövedelemindexek főbb elemei

25 Mutató Reál A (termelési) tényezők jövedelme Vállalkozói jövedelem Éves Munkaerő Egység Fizetett - Nem fizetett Terminológia

26 A változásokat inkább időben nem pedig szintenként mutatja be jövedelemi trendek időbeli változásai Mutató

27 A megfelelő nominális adatok deflálása a bruttó hazai termék (GDP) implicit árindexével megadja a a jövedelem mutatók indexét és változásait reál értékben. Reál

28 A (termelési) tényezők jövedelme (‘A’ jövedelem mutató)

29 P.2Folyó termelő- Felhasználás P.1Kibocsátás B.1bB. hozzáadott érték K.1Értékcsökkenés B.1nN. hozzáadott érték FelhasználásForrás Millió Ft D.29Egyéb termelésiadók D.39Egyéb termelési támogatások B.1nT.-i tényezők jöv.-e A (termelési) tényezők jövedelme

30 Vállalkozói jövedelem (‘B’ és ‘C’ jövedelem mutató)

31 Jövedelmek keletkezése számla, 2000 D.1Munkavállalói jövedelem B.1.nNettó hozzáadott D.29Egyéb termelési adók D.39Egyéb termelési támogatások B.2n/ B.3n Nettó működési eredmény/vegyes jövedelem FelhasználásForrás érték Millió Ft

32 D.4Tulajdonosi B.2n/ B.3n Nettó működési Eredmény/vegyes jövedelem D.41Fizetett kamatok D.4Tulajdonosi jöv. D.45Földbérleti díj D.41Kapott kamatok B.4.nNettó vállalkozói jövedelem D.45Földbérleti díj FelhasználásForrás Vállalkozói jövedelem számla, jövedelem Millió Ft

33 Éves Munkaerő Egység Ahhoz, hogy az A és B jövedelem mutatókat kiszámíthassuk, figyelembe véve az eltérő mértékű termelékenységet is, egy koherens mezőgazdasági munkaerő felhasználás számításra van szükség.

34 A mezőgazdasági munkaerő felhasználás kiszámítása Éves Munkaerő Egységekben történik, ily módon tükrözi a részfoglalkoztatás és szezonális munkavégzés szerepét is. Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő mennyiségével.

35 Fizetett - Nem fizetett Fizetett munkaerő: azok, akik pénzbeli, vagy természetbeni díjazást kapnak (A munkavállalói jövedelem az MSZR-ben) Nem-fizetett munkaerő: azok, akik munkájukért a megzőgazdasági tevékenység által létrehozott jövedelemből részesülnek: pl. egyéni gazdálkodók

36 Mezőgazdasági munkaerő felhasználás

37 Tőke- számla, 2000 B.10.1Nettó vagyonváltozás megta- karítás és tőketranszferek miatt B.8nNettó megtakarítás D.9Tőketranszferek, kapott D.92Beruházási támogatások D.99Egyéb tőketranszferek0 P.51B. állóeszköz-felhalmozás B.10.1 K.1Értékcsökkenés P.52Készletváltozás B.9Nettó hitelnyújtás(+)/Nettó hitelfelvétel(-) Eszközök változásaKötelezettségek és a nettó vagyon Nettó vagyonváltozás megta- karítás és tőketranszferek miatt Millió Ft

38 Publikálás: ‘Mezőgazdasági termelés 200x’, összefoglaló kiadvány; előzetes adatok a tárgyév után 4 hónappal ‘Mezőgazdasági Számlák Rendszere’, önálló tematikus kiadvány a tárgyév után 9 hónappal Mezőgazdasági Statisztikai évkönyv, összefoglaló kiadvány; a tárgyév után 10 hónappal Magyar statisztikai évkönyv (összevont végleges adatok 2002-től) Internet

39 ‘Használati utasítás’ az adatokhoz

40 A termelési számla sajátosságai I. -A kibocsátás alapáron értékelt: tartalmazza a közvetlen (termék)támogatásokat is. A KAP reform miatt az alapáras adatok időbeni és térbeli összehasonlíthatósága korlátozott ( ).

41 A jövedelem számla sajátosságai I. - A munkavállalói jövedelem csak a fizetett alkalmazottak jövedelmét tartalmazza -A munkavállalói jövedelem értéke a munkaerő- felhasználási statisztikában kimutatott munkamennyiségre vonatkozik -Nettó működési eredmény/vegyes jövedelem az egyéni gazdaságokban nem fizetett munkát végzők ‘munkabérét’ is tartalmazza!

42 A jövedelem számla sajátosságai II. -A támogatások elszámolása tevékenységi szemléletben, eredményszemléletben és a ‘fizetési kritérium’ figyelembe vételével kerülnek elszámolásra. Ezért az adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze: -A nemzeti számla adataival -Az államháztartás FVM-re vonatkozó adataival pl. -A támogatásokat az MSZR-ben 3 különböző számlára felosztva számoljuk el!

43 A tőkeszámla sajátosságai I. -A bruttó állóeszköz felhalmozás tartalmazza az épületek, a gépek, berendezések, az ültetvények és a tenyészállatok beruházásait. Az adatok különböznek a beruházási statisztikában publikáltaktól! -Az értékcsökkenés az eszközök valós piaci értéke és várható élettartama alapján számított mutató, amely nem egyezik meg a számvitelben használt értékcsökkenéssel

44 A tőkeszámla sajátosságai II. -A készletváltozás csak a saját termelésű készletek állományváltozását tartalmazza (a vásárolt készletekről nem áll rendelkezésre adat).

45 Mezőgazdasági munkaerő felhasználás - Adatforrások: ÁMÖ, évenkénti reprezentatív felvétel, Munkaerő-felvétel, Intézményi munkaügyi statisztika - Definíció: 1 ÉME = 1800 munkaóra/év ténylegesen mg.-i munkával töltött idő - Kategóriák: fizetett, nem fizetett - Nem vethető össze közvetlenül a munkaügyi statisztikával

46 Főbb eltérések a NSZ és az MSZR között -Ágazat (NSZ) kontra tevékenység (EAA) -A nem elválasztható másodlagos tevékenységek részben hiányoznak az MSZR-ből -Mezőgazdasági tevékenység meghatározása

47 Egyes NSZ és MSZR aggregátumok összevetése

48

49

50

51

52

53

54

55

56 ,7 +13,1 +24,6 +1, , ,2 -2,8 +0,6 -0,6 +6,1

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66 Mezőgazdasági árstatisztika

67 A mezőgazdasági árstatisztika részei Mg.-i árindexek, melyek célja az árváltozások kimutatása –Termelői árindex –Folyó termeléshez felhasznált javak árindexei –Mezőgazdasági beruházási javak árindexei Abszolút árak statisz- tikája, melynek célja az egyes termékek tagor- szágok közötti árszín- vonalának összevetése –Mezőgazdasági (és élelmiszeripari) termékek –Folyó termeléshez felhasznált javak árai

68 Mezőgazdasági árindexek Bázisév: 2000 (váltás 5 évenként) Súlyrendszer: –A bázisévi értékesítések értéke (output) –A bázisévi vásárlások értéke (input) Negyedéves gyakoriságú Nominális és deflált árindexek

69 Abszolút árak statisztikája Pontosan meghatározott un. reprezentánsok árai Éves gyakoriságú Ft, Euro, PPS

70 Agrárolló A termelői árindex osztva a termeléshez felhasznált javak árindexével Gyakoriság: negyedévente A termelők árviszony-változásból eredő jövedelmi helyzetének változását jelzi Gyors, de nem komplex mutató

71


Letölteni ppt "A Mezőgazdasági számlarendszer Szabó Péter. Mi a Mezőgazdasági számlarendszer? “A Mezőgazdasági számlarendszer szatellit számlákból áll, amelyek kiegészítő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések