Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Projektmenedzsment Egy adott rendszer fejlesztési folyamatának egyik legfontosabb rétege a fejlesztési projekt és annak irányítása, hiszen ez a tevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Projektmenedzsment Egy adott rendszer fejlesztési folyamatának egyik legfontosabb rétege a fejlesztési projekt és annak irányítása, hiszen ez a tevékenység."— Előadás másolata:

1 Projektmenedzsment Egy adott rendszer fejlesztési folyamatának egyik legfontosabb rétege a fejlesztési projekt és annak irányítása, hiszen ez a tevékenység gyakorlatilag átfedi a teljes fejlesztési életciklust, keretet adva a munkának.

2 Projektmenedzsment A siker érdekében fontosak a következők a célok (ezeket fogalmazzuk meg a definíciós tanulmányban), azok a kockázati tényezők, amelyek a fejlesztés során a projekt teljesítését akadályozhatják, a munkához szükséges erőforrások, a végzendő feladatok, a mérföldkövek, amelyek döntési pontot jelentenek, és egy pontos ütemterv, amelyet be kell tartani.

3 Projektmenedzsment A rendszerfejlesztés több lépésben végrehajtott folyamat, amelynek során a munkában több szakmai csoport vesz részt, és különböző feltételek között különböző tevékenységeket végeznek.

4 Projektmenedzsment A fejlesztés tárgya egy adott rendszer, amely sokféle lehet, pl. egy oktatási intézmény hallgatóinak személyi, tanulmányi és pénzügyi információit magában foglaló rendszer, egy banki rendszer, egy légi forgalmi irányítási rendszer vagy akár egy könyvtári rendszer.

5 A fejlesztés célja A fejlesztés célja rendszerint egy olyan fejlesztési folyamat végrehajtása, amelynek eredménye a korszerű információs technológiai lehetőségeket kihasználó, az alapfolyamatokat hatékonyan támogató, a szervezet munkáját releváns információkkal ellátó szolgáltatás.

6 A rendszer környezete A rendszer környezete mindazon objektumokat, feltételeket rejti magában, amelyek a működést meghatározzák.

7 A projekt Egy projekt célja és feladata olyan egyszeri tevékenység, amelynek eredménye meghatározott korszerűsítési igényt elégit ki, teljesíti a kitűzött célt. A feladatot általában több kisebb, egymástól viszonylag elkülöníthető, egymásra épülő fázisban végzik. Ilyenek lehetnek például: a feladat megfogalmazásának, értelmezésének fázisa, a tervezési fázis és a kivitelezési fázis. Ezek a nagyobb blokkok is további kisebb lépésekre bonthatók.

8 A projekt A fejlesztést végző, a projekt végrehajtására alakult csoport azokból a szakemberekből áll, akik a fejlesztőmunkát végzik. A csoport létszáma a fejlesztési munka méretétől és komplexitásától függ.

9 A projekt Projektnek nevezzük azokat a szerveződéseket, amelyek egy meghatározott feladat tevékenységeinek elvégzésére alakulnak, jönnek létre. A projektmunka megfelelő színvonalú, minőségi eredményének biztosításáért a projekt vezetője, a projektmenedzser felelős.

10 A projekt Tágabb értelemben projekt minden olyan program vagy tervezet kialakítása és megvalósítása, amely egy szervezet számára egyszeri és komplex feladatot jelent, eltér a szervezet szokásos napi tevékenységétől, miközben a megvalósítás időtartama – kezdés és befejezés – valamint költségei meghatározottak.

11 A projekt A fejlesztő szakemberekből álló, irányított csoport akkor tud hatékonyan dolgozni, ha feladatát szabályozott keretek között, az elérendő célokkal összhangban végzi.

12 A projekt A szisztematikus tevékenység feltételezi a projekt paramétereinek, működési feltételeinek meghatározását, így – rögzítettek az alapvető fogalmak és fejlesztési elvek, egységes az alkalmazandó terminológia, – előre láthatóak az elvégzendő tevékenységek és az ezek eredményeként elérendő célok,

13 A projekt További feltételek – ismertek az alkalmazandó módszerek, eljárások és technikák, – a projekt által végrehajtandó feladatok és fázisok egyértelműen meghatározottak, – kiválasztottak és rendelkezésre állnak a fejlesztéshez szükséges erőforrások, az alkalmazandó eszközök és segédanyagok, – ismeretesek a döntési pontok, valamint rendelkezésre állnak a szükséges információk és feltételek.

14 A rendszer fejlesztő környezete A rendszer fejlesztőkörnyezete magában foglalja azokat a lehetőségeket, körülményeket, amelyek között a team dolgozik, így a projektszervezési munkát, a rendelkezésre álló fejlesztési és kivitelezési eszközöket, tervezési módszereket, fizikai munkafeltételeket, stb. A rendszer és működési környezetének megismerése, valamint a rendszer vázlatos modelljének meghatározása nélkül a fejlesztés nem érheti el célját!

15 A projektvezető szerepe és feladata A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása és irányítása, a teljesítések ellenőrzése és minősítése, valamint a kapcsolattartás a megbízóval, a felhasználóval.

16 A projektvezető munkájának részfeladatai – a projekt fejlesztési céljának és tevékenységének definiálása, – a projektszervezet kialakítása, megfelelő szakképzettségű munkatársak felkérése, megbízása, – a munka feltételeinek  anyagi-, pénzügyi- munkahelyi- és eszközfeltételek biztosítása,

17 A projektvezető munkájának részfeladatai – az alkalmazandó fejlesztési elvek, módszerek és eszközök meghatározása, – a tevékenységek pontos specifikálása, ütemezése, – a feladatok szétosztása, irányítása, ellenőrzése, – a munkák és munkatársak projekten belüli és kívüli koordinálása,

18 A projektvezető munkájának részfeladatai – a kapcsolattartás a megbízóval, a felhasználóval és az illeszkedő szervezetekkel, – döntéshozatal a kritikus pontokon, – a végeredmény minőségének biztosítása a fejlesztés teljes életciklusában, – a fejlesztési és megvalósítási költségek minimumra szorítása.

19 A projektmenedzser feladata és felelőssége A fejlesztés teljes időtartama alatt a projektmenedzser feladata és felelőssége, hogy a rá bízott munkát úgy végezze el, hogy az ne csak a végcél, a működő rendszer szempontjából legyen eredményes, hanem kezdettől fogva arra törekedjen, hogy a fejlesztés során hatékony, költségkímélő, rövid átfutási idejű legyen.

20 A fejlesztés kockázata A kockázat a jövőbeni történésekre vonatkozik. A tegnapi és a tegnapelőtti történések és azok következményei ismertek. Az a kérdés, hogy választ tudunk-e adni arra, mit kell tenni annak érdekében, hogy a mai cselekvéseinket a jövőben eredményesebben végezhessük? Vagyis a jövő magában rejti a változást a gondolatainkban, véleményünkben, cselekvésünkben és a helyszínekben egyaránt..., de felkínálja a választás lehetőségét és az abban rejlő bizonytalanságot is.

21 A fejlesztés kockázata Egy fejlesztési projekt jövőbeni cselekvésekre szerveződik, amelyeket azonban számtalan, előre nem látható, véletlenszerűen bekövetkező esemény befolyásol. Megváltozhatnak az elvárások, a fejlesztési technológiák, az eszközlehetőségek, erőforrás feltételek, de gyakorlatilag minden elem, amely a projekttel kapcsolatban van.

22 A fejlesztés kockázata A projekt végrehajtása során kiderülhet például, hogy a valós probléma olyan rejtett komponenseket, feltételeket tartalmaz, amelyre előre nem számítottak és ez befolyásolja vagy akadályozza a megoldást. Hibát követ el tehát az a vezető, aki a projekt megtervezésénél figyelmen kívül hagyja a váratlan körülményeket, és úgy gondolja, hogy a tervet következetesen végig tudja vinni.

23 Kockázati tényezők A kockázatanalízis célja és feladata, hogy múltbeli adatok, folyamatok és feltételek elemzésével előrevetítse a várható változásokat és körülményeket. Egy projektben számtalan, különböző bizonytalansági tényező van. Ezek elemzése érdekében bizonyos kategorizálást célszerű tenni, és ennek megfelelően külön vizsgálni a következőket:

24 Kockázati tényezők 1. a projektben rejlő kockázatot – amely a pénzügyi keretek rendelkezésre állására, a tervfeladatok végrehajtására, a projektszervezetre, a szakemberekre, azok képességeire és teljesítményére, a határidők betarthatóságára vonatkoznak,

25 Kockázati tényezők 2. a technológiai kockázatot – amely egyrészt a fejlesztési fázisok végrehajthatóságára, a tervezés, az implementációs (a megvalósítási), a tesztelési eljárásokban rejlő bizonytalansági tényezőkre vonatkozik, másrészt azokra az előre szintén nem látható paraméterekre, amelyeket a tervezett technológia (hardver, szoftver, módszerek) alkalmazása jelent. Nem lehet például előre tudni, hogy a kiválasztott technológia valóban az elvárt működési hatékonyságot biztosítja a fejlesztett rendszer esetében.

26 Kockázati tényezők 3. a szervezeti folyamatok és azok működési körülményeinek és feltételeinek bizonytalanságát – A legjobb fejlesztési projekt is eredménytelen lesz, ha olyan körülmények következnek be, amelyek a fejlesztett folyamatot kedvezőtlenül befolyásolják. Számtalan ilyen tényezőre, következményre lehet számítani, így például – a felhasználó igénye teljesen megváltozik a fejlesztés végére, – az elkészített munka már nem illeszkedik a szervezeti stratégiához, – a vezetés különböző hatásokra eláll a fejlesztéstől, vagy az eredmény hasznosításától, – a fejlesztés közben probléma adódik a finanszírozással stb.

27 Kockázat-specifikáció A projekttervezés semmiképpen sem nélkülözheti a kockázati tényezők specifikálását. Több kutató foglalkozott azzal, hogyan lehetséges csaknem minden kockázati tényező figyelembe vétele.

28 Kockázat-specifikáció B. Boehm kidolgozott egy hierarchikus modellt a fejlesztési kockázatok becslésére, amelynek – első szintje a programrendszer várható hatékonyságát méri, – a másodiknál a költségtényező tartalmazza a hardver, szoftver és emberi fejlesztési ráfordításokat is, – a harmadik szinten már a teljes fejlesztési életciklus költségigényét figyelembe veszi.

29 Kockázat-specifikáció A kockázati tényezők meghatározásának az egyik legegyszerűbb módszere a kérdések feltevése és a válaszkeresés. Boehm egy kérdés-listát ajánl, amely a problémákhoz illeszkedő kockázati elemekre vonatkozik.

30 Kockázat-specifikáció A munkatársakkal kapcsolatos kérdések például a következők lehetnek: – Rendelkezésre állnak-e a legjobb emberek? – Elegendő munkatársa van-e a projektnek? – Kik vesznek részt a munkában a fejlesztés teljes ideje alatt, és kik részidőben? – A munkatársak megkapták-e a megfelelő kiképzést? – Helyettesíthetők-e a munkatársak? Ha igen kik és kivel? – Vannak-e szabad kapacitások? stb.

31 Kockázat-specifikáció A kockázatspecifikáció során meg kell határozni 1. a várható kockázati elemeket és azok bekövetkezési valószínűségeit, 2. ezek várható következményeit, és 3. meg kell becsülni a következményeknek a projektre és annak eredményére gyakorolt várható hatását.

32 Kockázat-specifikáció A kockázatspecifikáció a projekt-terv szerves részét kell, hogy képezze!

33 A kommunikáció módja és formái A fejlesztők és a felhasználók a fejlesztés teljes életciklusa alatt nagyon szoros kapcsolatban kell, hogy legyenek egymással és közös szakmai kifejezéseket, terminológiát használva kell, hogy megértsék egymás gondolatait, hiszen a fejlesztett rendszerek a felhasználói munkát segítő alkalmazások.

34 A kommunikáció módja és formái A projektvezetőnek nagy gondot kell fordítania arra, hogy a felhasználót mindig megfelelően tájékoztassa, a munkába bevonja, véleményét kikérje és a döntéseihez megfelelő anyagot szolgáltasson.

35 Az együttműködő munkatársak csoportjai Az együttműködéshez sokféle olyan mód van, amelyek eredményre viszik a kölcsönös megértést. A fejlesztési projekt tevékenysége során az együttműködő munkatársaknak alapvetően három csoportját különböztetjük meg:

36 Együttműködő csoportok – a fejlesztő team tagjai, akik elemzők, rendszertervezők, programozók, adatfeldolgozók, többnyire informatikus szakemberek, – a felhasználók csoportját, akik különböző szakmai feladatokat látnak el, mint anyaggazdálkodás, könyvelés, könyvtári munkák, napi munkájuk során ők fogják használni a fejlesztendő rendszert, – a vezetőket, akik bizonyos szempontból szintén felhasználók, de ők azok is, akik a fejlesztésre vonatkozó döntéseket hozzák.

37 Együttműködő munkatársak Az egyes csoportokba tartozó munkatársak egymástól eltérő szakmai képesítéssel és érdeklődéssel rendelkeznek, akik az egyes feladatokat és azok végrehajtását eltérő megközelítésben látják.

38 Együttműködő csoportok Mivel az egyes csoportok egymástól eltérő szakmai háttérrel rendelkeznek ezért másképp állnak a feladatokhoz, a problémákhoz és a megoldásokhoz, és más az a szakmai nyelvezet is, amit használnak.

39 A kommunikáció A kommunikációt hatékonyan segítő megoldás, ha a fejlesztésben részvevők egy közös szakmai szótárt készítenek. Ebbe a szótárba célszerű felvenni minden olyan szót, ami a projekt terminológiai kifejezéseinek közös halmaza. Egy ilyen szótár birtokában minden résztvevő utána tud nézni a másik csoport által használt, számára idegen szóhasználat jelentésének.

40 A kommunikáció A probléma megismeréséhez, a tényfeltáráshoz különböző technikák használatosak. Nagyon hatékonyak a felhasználóval folytatott beszélgetések, esetleg a közösen végzett munka. Az interjúkról jó feljegyzést készíteni, amelyeket nem kell feltétlenül a beszélgető partner előtt készíteni, de célszerű rögtön a beszélgetést követően elkészíteni.

41 Értekezletek, jegyzőkönyvek A projektben végzett munka hasznos segítői az értekezletek, jegyzőkönyvek. Az értekezlet egy adott céllal összehívott, több munkatárs részvételével tartott összejövetel, amelyet valaki, valamilyen előre megtervezett napirendi pontok szerint levezet.

42 Értekezletek, jegyzőkönyvek Azok a tényezők, amelyek az értekezletet sikerre viszik, a következők: 1. Meg kell határozni az értekezlet szükségszerűségét és célját. 2. Ki kell jelölni a helyet, az időpontot, meg kell tervezni a napirendi pontokat és a résztvevőket. 3. Fontos az értekezlet levezetése és 4. jegyzőkönyv készítése.

43 Előadások, bemutatók Előadások és bemutatók tartása is célszerű. Az előadás struktúrájának terve a következő lehet: 1. Bevezetés (az előadás kb. 1/6 része) 1.1. Az előadás témájának definiálása 1.2. Az előadásig hová jutottunk a munkában

44 Az előadás struktúrája 2. Az előadás témája, a fő mondanivaló (a teljes idő mintegy 2/3-a) 2.1. A meglévő rendszer problémáinak és korlátainak feltárása 2.2. A javasolt rendszer bemutatása 2.3. Megvalósithatósági lehetőségek 2.4. Ajánlatok a projekt indításához

45 Az előadás struktúrája 3. Kérdések, az elhangzottak megvitatása (az ehhez szükséges idő nem tartozik bele a bemutató időtartamába) 4. Következtetések (az előadás 1/6 része) 4.1. A javaslatok összefoglalása 4.2. Figyelemfelkeltés (el kell mondani, melyek azok a tényezők és döntési pontok, amelyek a fejlesztés folytatásához szükségesek

46 Az előadás Az előadás, a bemutató készítéséhez célszerű bizonyos elveket betartani, úgy mint – az előadás ne legyen túl hosszú (30-60 perc) – ne legyen túl sok minden egy fólián, – ne legyen túl kevés információ sem egy képen, – ne legyenek a betűk túl kicsik, – ne mutassunk be túl bonyolult ábrát, – ne legyen a vetítés se túl gyors, sem túl lassú (egy-egy kép bemutatásához 2-3 perc az optimális előadás-idő).

47 Összefoglalás Egy projekt indításának a feltétele, a projektcélok definiálása, a projekt tevékenységének meghatározása, ütemezése, a szükséges erőforrások biztosítása és a projektszervezet kialakítása.

48 Összefoglalás Egy rendszerfejlesztési projekt feladatai gyakorlatilag megegyeznek a fejlesztési életciklus fázisaival és teendőivel, a tervezésnél tehát ebből kell kiindulni. Mindenekelőtt a korábbi nagyvonalú elképzelések pontosításának dokumentációját, a megvalósithatósági tanulmányt felhasználva specifikálni kell a követelményeket, el kell végezni ennek alapos, a valós folyamatok elemzésén alapuló kiértékelését, majd meg kell tervezni az új rendszert és folyamatainak absztrakt modelljét.

49 Összefoglalás Ez a modell képezi alapját a kivitelezésnek, a programok különböző igények szerinti tesztelésének. A tervezés során azonban nem szabad megfeledkezni azokról a mérföldkövekről, döntési pontokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fejlesztés során minél kevesebb kitérőt tegyünk, minél kevesebb felesleges munkát végezzünk.

50 Elemzés, tervezés, implementáció (megvalósítás) A vezető fejlesztők véleménye és a sikeres fejlesztési projektek is azt sugallják, hogy az elemzés/tervezés(60%) - implementáció (15%) – tesztelés(25%) fázisok munkájának megközelítőleg % arányban kell megoszlania a teljes életcikluson belül. Ez nem egy szigorúan betartandó megosztást jelent, de irányadó kell egyen.

51 Erőforrások biztosítása A feladatok körének és ütemezésének meghatározása lehetővé teszi a végrehajtáshoz szükséges erőforrások specifikálását. Minden igényelt ráfordítás esetében szükséges ismerni bizonyos paramétereket, így – az erőforrás típusát, jellemzőit, – az igény felmerülésének időpontját (rendelkezésre-állás kezdete), – a felhasználás időtartamát, a felszabadítás időpontját, – azt a feladatot, amelyhez szükséges. Az erőforrásokat több megközelítésben célszerű vizsgálni:

52 1. Humán erőforrás, szakképzett munkaerő A projekt teljes munkaerőigényét (vezetők, specialisták) meg kell határozni, ki kell térni a szakképzettségre, a gyakorlat jellegére és időigényére, a speciális képzésekre, létszámra egyaránt. A munkatársakhoz hozzá kell rendelni az elvárásokat, az elvégzendő feladatokat, a felelősségeket, a számonkérés és a felelősségrevonás módját, a fizetést, az ösztönzési feltételeket. Minden munkatárs részére el kell készíteni egy szabályos, a projektben végzendő feladatokkal kapcsolatos munkaköri leírást.

53 2. Hardver-szoftver erőforrások A projekt-tervnek pontosan tartalmaznia kell azt a számítógép környezetet, amelyet a fejlesztési munka során használni fog. Ennek specifikálása magában foglalja a hardver eszközök felsorolását, a beszerzési forrást, a szoftverigényt, a telepítés módját és ezek költségét. A fejlesztés eszközeit a projektvezetőnek úgy kell meghatároznia, hogy egyrészt megfeleljen a fejlesztés számára, de hasznosítható legyen a projekt befejezése után is.

54 3. Egyéb feltételek A munkához a számítógépes támogatás mellett szükség van még munkahelyekre, irodákra, bútorzatra, munkaeszközökre. Ezeket is specifikálni kell, pontosan meghatározni a szükséges elemeket és a bekerülési költséget. Ezek mellett, mint speciális erőforrást meg kell említeni a pénzügyi lehetőségeket és az időt, amellyel való helyes gazdálkodás az egyik feltétele a projekt sikerének.

55 Szerveződési forma Bár a fejlesztés team munka, vagyis egy adott fejlesztési feladatra szerveződött szakemberek együttműködése egy meghatározott cél teljesítése érdekében, mégis minden ilyen fejlesztési munkához szükség van valamilyen szerveződési formára. Egy ilyen szerveződésnek, amelyben minden munkatársnak megvan a maga feladata és felelőssége különösen a hosszabb átfutási idejű, nagyobb feladatok esetében van jelentősége.

56 A munkatársak függelmi kapcsolata Óvakodni célszerű az olyan megoldásoktól, amelyekben a projekt életciklusa alatt a munkatársak többirányú függelmi kapcsolatban dolgoznak, vagyis megmarad a függelmi viszony a szervezeti hovatartozás szerinti főnökkel, de létrejön egy új főnök-beosztott viszony a fejlesztési projektben. Ezek a helyzetek problémásak, a kétoldalú utasítások nem mindig egyeztethetők össze és előbb utóbb a hanyag teljesítésre, és komoly munkahelyi vitákra vezetnek.

57 Szakmai felelős Egy rendszerfejlesztési projekt esetében, ha az nél több munkatársat igényel, akkor célszerű, ha az egyes részterületekhez (elemzési, tervezési feladatok, implementáció) tartozó munkatársakat egy szakmai felelős összefogja, irányítja és összehangolja munkájukat, és szükség esetén segít a legjobb megoldások alkalmazásában.

58 Projektervezés A projektszervezet, amely önmaga is kevés hierarchiaszintű szerveződés, akkor tud hatékonyan dolgozni, az információátadási utakat és a torzítási tényezőket minimálisra szorítani, ha maga az anyaszervezet is hasonlóan szervezett.

59 Projektervezés A projekt-tervezési munka meglehetősen összetett tevékenység, és meghatározó a végső teljesítés minőségére nézve. Részben a végrehajtás, a feladatok kiosztása, ütemezése miatt, részben a döntési szintek figyelése, a későbbi viták és problémák elkerülése miatt fontos, hogy mindenki számára hozzáférhetően megfelelő dokumentáció álljon rendelkezésre.

60 A fejlesztési projekt-terv dokumentációja, (egyben az eddigiek összefoglalása) 1. Bevezetés 2. A projekt célja 2.1. Célkitűzés 2.2. Feladatok (fő vonalakban) 2.3. Várható eredmények 2.4. Irányítási és technikai feltételek

61 A fejlesztési projekt-terv dokumentációja, 3. Nagyvonalú projekt-terv 3.1. Múltbeli adatok az előrejelzéshez 3.2. Prognosztizálási esetek 3.3. Becslés, prognosztizálás

62 A fejlesztési projekt-terv dokumentációja, 4. A projekt kockázata 4.1. Kockázat-analízis (specifikáció, valószínűsítés, kiértékelés) 4.2. Kockázat-kezelés (lehetséges változatok, monitorozó eljárások)

63 A fejlesztési projekt-terv dokumentációja 5. Részletes projekt-terv 5.1. Feladatok specifikációja 5.2. Feladatok hálója (struktúrája) 5.3. Feladatok ütemezése 5.4. Erőforrásigény Humán erőforrás (szakemberek, szerepek, felelősségek) Hardver és szoftverigény Egyéb, speciális erőforrások

64 A fejlesztési projekt-terv dokumentációja 6. A projekt szervezete 6.1. Team-ek és kapcsolatok 6.2. Irányítás módja, ellenőrzés és dokumentálása 7. Ellenőrzési folyamat

65 Működési cél A társadalmi-gazdasági változások, a dinamikus fejlődés megköveteli a gazdálkodó szervezetektől, hogy működési céljukat, tevékenységüket mindig a körülményekhez alkalmazkodva határozzák meg. Az eredményes munkavégzés alapfeltétele a korszerű információs technológia lehetőségeinek a hatékony alkalmazása, illeszkedés a gyorsan változó feltételekhez, a megváltozott körülményekhez.

66 A változtatás oka Egy rendszer változtatásának igényét több tényező is kiválthatja, így: – a technikai, technológiai fejlődés, – a gazdasági fejlődés, – a világméretű társadalmi változások, – belső tényezők, a szervezetek életében bekövetkező változások.

67 Fejlesztési döntés A fejlesztési döntés csak a lehetőségek hatékonyságának elemzése után, az alternatívák kiértékelésével lehetséges. A rendszerfejlesztési tevékenység többféle szakember összehangolt munkáját követeli meg. Ezt egy projekt keretében, kimondottan egy adott fejlesztési feladatra szerveződött munkacsoport, team végzi egy, a feladat végrehajtásáért felelős, a projekt vezetésével megbízott projektmenedzser irányításával.

68 A projektfeladatok végzése A projekt akkor tudja eredményesen végezni feladatát, ha – rendelkezik feladatvégzéshez szükséges feltételekkel, erőforrásokkal, – megfelelő képzettségű szakemberekből áll, – a projekt tevékenysége szabályozott keretek, meghatározott elvek és módszerek szerint folyik, – vezetője szakmailag is és emberileg is alkalmas az irányítási feladatok ellátására, a munkatársak tevékenységének koordinálására,

69 A projektfeladatok végzése – hatékony kommunikáció valósítható meg a felhasználó és a fejlesztő team között, – a megbízó egyértelműen meg tudja határozni a célt és elvárásait, – a fejlesztőkörnyezet megfelelő körülményeket biztosit a hatékony munkához (jó munkaszervezés, munkafeltételek, tervezési eszközök rendelkezésre-állása stb.).

70 Színvonal, minőség A tervezés folyamán végig ügyelni kell a végső eredmény elvárt színvonalának, minőségének a biztosítására. Szükséges tehát, hogy már a tervezés kezdetén egyértelműen definiáljuk az elvárásokat, a minőségi kritériumokat, és határozzuk meg fejlesztés során elvégzendő tevékenységeket, az alkalmazandó módszereket és eszközöket.

71 Színvonal, minőség Az egyes fázisok eredményességének vizsgálatán túl fontos a költségek és a rendszer hatékonyságának figyelése, az elvárt szint megtartásának ellenőrzése. A fejlesztés vezetőjének az egész munka folyamán folyamatosan figyelnie kell e költség- és hatékonysági mutatókat, amelyek az eredményességet befolyásolják. Így minden fázis végén meg kell vizsgálni, hogy az előzetesen elképzelt tevékenységet változatlanul folytathatja-e a projekt, a kiválasztott módszert, eszközöket továbbra is eredményesen alkalmazhatja-e a következő fázisban vagy esetleg a hatékonyság érdekében valamit módosítani kell.

72 Felelősség Különösen fontos hangsúlyozni a projekt vezetőjének és a fejlesztő-teamnek a felelősségét, hiszen a fejlesztési projektek meglehetősen nagy hányada végződik kudarccal.

73 Példák Egy felmérés szerint az USA-ban, például egy adott évben 250 millió dollárt költöttek alkalmazásfejlesztésre és a projekteknek – mindössze 16,2%-a fejeződött be határidőre és a tervezett költségkereten belül

74 Példák – a projektek 31,1%-a megszakadt még a befejezés előtt, rendszerint a költségek, a határidők és a fejlesztett rendszer képességeinek rossz becslése, a nem megfelelő fejlesztő-felhasználó kommunikáció miatt, és – több, mint a projektek fele (52,7%) csaknem kétszeresen (189%-kal) lépte túl a tervezett költségeket.

75 Összegzés Mindezen adatok, ill. példák azt jelzik, hogy egy fejlesztés a projekt minden tagja részéről komoly kihívást és nagy felelősséget jelent!


Letölteni ppt "Projektmenedzsment Egy adott rendszer fejlesztési folyamatának egyik legfontosabb rétege a fejlesztési projekt és annak irányítása, hiszen ez a tevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések