Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2 4. tétel: Az emberiség civilizációi (S. P. Huntington nyomán) Samuel P. HUNTINGTON : A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa Könyvkiadó Budapest, p.

3 Samuel P. Huntington Civilizációk összecsapása

4 Huntington életútja: (1927 ápr. 18 – 2008 dec. 24 New York, Yale (BSc.), Chicago, Harvard (PhD) Colimbia egyetemen a Háború-és béketanulmányok Intézetének helyettes vezetője

5 Huntington életútja: A Harvard professzora vezeti a Stratégiai tanulmányok Intézetét Egyetemi pályafutása mellett politikai tanácsadó (Carter elnök ) Elméleti művét empirikus alapokra helyezte

6 Legfontosabb munkájának megszületése: 1992 – Francis Fukuyama – egy világ paradigmája 1993 Foreign Affairs folyóiratban cikk Nagy port kavart, ezért szükséges volt gondolatainak részletesebb kifejtése 1996: Civilizációk összecsapása, és az új világrend kialakulása (The Clash of Civilizations and the remaking of world order)

7 Legfontosabb munkájának megszületése: 1992 – Francis Fukuyama – egy világ paradigmája 1993 Foreign Policy folyóiratban cikk Nagy port kavart, ezért szükséges volt gondolatainak részletesebb kifejtése 1996: Civilizációk összecsapása, és az új világrend kialakulása (The Clash of Civilizations)

8 Civilizációk harca 1. Nyugat 2. Latin-Amerikai 3.Ortodox 4. Iszlám 5. Kínai 6. Indiai 7. Japán 8. Afrikai

9 Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk

10 Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk

11 Kik is vagyunk? Önmeghatározás: vallás, nyelv, tradíció, történelem,értékek mentén Kulturális csoportokkal azonosulnak Csak akkor tudjuk, hogy kik vagyunk, ha azt is tudjuk, hogy kik nem vagyunk (és kik ellen vagyunk Civilizáció: Az azonosulás legtágabb szintje!

12 Tézisei: A civilizációk állandóan változnak Globális civilizáció nem fog kialakulni A modernizáció nem eredményez nyugatosodást A nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása kérdéses A Civilizációkon belüli politikai háborúkat felváltja a civilizációk közötti kulturális- vallási alapú háború

13 Modernizáció = nyugatosiasodás?

14 Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörtöénhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

15

16 Modernizáció = nyugatosiasodás? Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörténhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

17

18 Modernizáció = nyugatosiasodás? Elutasítás Reformizmus Kemalizmus Megtörténhet e a modernizáció nyugatosiasodás nélkül

19 Modernizáció = nyugatosiasodás?

20 Törésvonal háborúk Az új világrendben nem a civilizációközi háborúk, hanem a civilizációk közötti háború terjed el Eszkalációveszély sokkal nagyobb Rokon ország szindróma A konfkliktusok nem fentről lefelé, hanem lentről felfelé terjednek

21 Törésvonal háborúk

22 A Nyugat jövője Civilizációk hanyatlása: fogyasztás kerül a középpontba, alacsony term. Szaporodás, Erkölcsi hanyatlás Kulturális meghasonlás EU: vallástalanság, USA: multikulturalizmus Megoldás: Nem az egyetemességre törekvés, hanem az egyedi értékek megőrzése!

23

24 "Der Ansatz für Multikulti ist gescheitert, absolut gescheitert!„ A. Merkel

25 A Nyugat jövője Civilizációk hanyatlása: fogyasztás kerül a középpontba, alacsony term. Szaporodás, Erkölcsi hanyatlás Kulturális meghasonlás EU: vallástalanság, USA: multikulturalizmus Megoldás: Nem az egyetemességre törekvés, hanem az egyedi értékek megőrzése!

26 Igaza volt-e Huntingtonnak? Készítette: Kondrát Tibor Geográfus MSc I. évfolyam

27 Alaptézisei Civilizációk halandók, változhatnak Globális civilizáció nem lesz Modernizáció nem nyugatiasodás

28 További főtézisei Sok oldalú, sok pólusú mai világ Nyugat konfliktusa a többi civilizációval El kell fogadni a nyugati civ., nem egyetemes

29 Civilizáció Legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintje 8 civilizációt különböztet meg

30 Civilizációk Kínai (Sinic) Buddhista (nemzetközileg nem nagy civ.) Japán Hindu Latin-Amerika Ortodox kereszténység Afrikai, vagy Szub-Szaharai Iszlám Nyugati

31 Civilizációk

32 Összecsapások Iszlám- Nyugat 1979 óta tartó „kváziháború” Terrorizmus és ellencsapások Törésvonal háborúk ( határvonal:muzulmán- nem muzulmán, pl.: balkáni- népirtás) Szeptember Madrid 2005 London Iráni atomvita Szíria vegyi fegyver

33 Civilizációk jövője Nyugat döntő befolyása, modernizáció innen indult Ezen felül nem tér el a többi civ. tól, mindig van egy aranykor és azután hanyatlani kezd A kérdés az, hogy a Nyugat elérte már az aranykort?

34 Nyugat problémái Kulturális hanyatlás Bevándorlók szerepe Kereszténység csökkenő szerepe EU-ban Multikulturalizmus az USA-ban Megkérdőjelezik a Nyugati civilizáció örökségének létjogosultságát A sokszínűség probléma Hiányozni fog a kulturális kohézió, egyetlen civilizációhoz sem fog tartozni- szétesés ( Római Birodalom)

35 Lehetséges megoldások Fel kell adni a Nyugat univerzalizmusának illúzióját Öntudatosság Önmegtartóztatás Konfliktuskezelés közös közvetítés útján Nemzetközi intézményeket megfelelően kell átalakítani

36 Kritikák Különböző népek különböző civilizációkba való besorolása Japán miért képvisel külön kultúrát A nyugati és az ortodox világ határvonala nem vesz figyelembe több dolgot Figyelmen kívül hagyja egyes államok gazdasági és fejlettségi szintjét

37 Kritikusok Amartya Sen (1999)- a sokszínűség jellemző a legtöbb kultúrára a világon, nyugati civilizáció sem kivétel Paul Berman (2003) Terror és a liberalizmus- különböző kulturális határok mai napig nem léteznek Edward Said (2001)- Bosszantó rasszizmus az arabok és a muzulmánok ellen Georg G. Iggers- nem veszi komolyan se Fukuyama, se Huntington modelljét

38 Multikultúra Sok etnikumú társadalmak kulturális sokféleségének az elfogadtatására és bátorítására irányul Egy társadalmon belül különféle kultúrák élnek egymás mellett, elméletileg háromféle módon lehet viszonyulni:

39 Multikultúra Kissebségi kultúrák teljesebb körű asszimilációja Az „olvasztótégely” (melting pot) A multikulturalizmus elfogadása

40 Multikultúra A multikulturalizmus, mint eszme még nagyon újnak számít, gyakorlatban, Kanadában és Ausztráliában használják eddig sikerrel

41 Összegzés Elmondható hogy sok dologban igaza volt Huntingtonnak, de azért túlzásokban is eset. A civilizációk közti ellentétet, túlságosan is kihangsúlyozza, valamint a Nyugat válságát is eltúlozza. Továbbá a politikai korrektség igényét a témában nem mindig vette figyelembe, főleg az iszlámmal szemben.

42 Források Samuel P. Huntington- A civilizációk összecsapása (1996) tle=elhunyt-samuel-p-huntingtonhttp://www.biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=717&ti tle=elhunyt-samuel-p-huntington w=v_article&ID=111&paging=1http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?vie w=v_article&ID=111&paging=1

43 Növény és állattenyésztésen alapuló neolitikus kultúrák (nem civilizációk!) mezopotámiai (sumér,akkád, babiloniai) egyiptomi indus völgyi kínai(turáni „szittya”) lovas nomád kultúra krétai (minószi) klasszikus (mediterrán) görög, római 3. Iszlám 1. Nyugati2. Ortodox (orosz) hettitaközel keleti (kánaánita, főniciai,zsidó) buddhista hindu 4. Indiai 8+1 Buddhista kínai 5. Kínai 6. Japán 7. Fekete afrikai8. Latin-amerikai X X afrikai néger kultúrák indián civilizációk A FÖLD CIVILIZÁCIÓI Forrás: C. Quigley (1979.) nyomán átalakítva

44 The Crash of Civilizations and the Remaking of World Order A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Tézisei: 1.A civilizációk állandóan változnak, jellegzetes „életciklust” mutatnak 2.A mai világ civilizációs szempontból sokoldalú és sokpólusú (1. nyugat, 2. ortodox, 3. latin-amerikai, 4. iszlám, 5. afrika, 6. hindu, 7. kínai, 8. japán, +1 buddhista) 3.Globális civilizáció nem fog kialakulni 4.A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást” 5.Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki 6.A civilizációk között erőegyensúly módosulás zajlik (demográfia, migráció, gazdasági fejlődés, katonai erő) 7.A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal 8.El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása kérdéses 9.A politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását felváltja a civilizációk közötti eltérő kulturális-vallási identitáson alapuló összecsapások korszaka (törésvonal konfliktusok, terrorizmus, gazdasági érdek-háborúk, homogenizációs törekedések) Samuel P. Huntington ( )

45 Emberi kultúrák és civilizációk


Letölteni ppt "Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések