Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Fónai Mihály – Nyilas Orsolya Debrecen, 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Fónai Mihály – Nyilas Orsolya Debrecen, 2010."— Előadás másolata:

1 Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Fónai Mihály – Nyilas Orsolya Debrecen, 2010

2 A romák magyarországi helyzete A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatar- tozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, ezzel szemben az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmé- rések szerint a roma népesség száma ezer főre tehető (68/2007.(VI.28.)OGY határozat). Az említett adatok közti különbségnek számos oka van: ezek között kell említeni a társadalmi megbélyegzéstől való félelmet, illetve az asszimilációs törekvéseket is. Az előbbi adatok miatti különbség nehézséget okoz a romáknak szánt programok kialakításánál és megvalósításánál is. Viszont: az önbevalláson alapuló, szociális és területi szempontok, illetve ezek metszetei megfelelő eszköztárat nyújthatnak a probléma kezelésére.

3 Aktuális munkaerő-piaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régió az ország második legnagyobb kiterjedésű régiója, területe km².  a régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs–Szatmár- Bereg megye alkotja, településeinek száma 389,  ezek kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A régió 27 kistérsége közül – az országban egyedüliként – nem található dinamikusan fejlődő térség. A KSH adatai szerint évben a régió lakosainak száma 1528,8 ezer fő,  a legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg,  a legalacsonyabb népességszámot pedig Jász-Nagykun- Szolnok megyében találhatjuk.

4 A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban A régió demográfiai és foglalkoztatási mutatóira igen jelentős hatással van a roma népesség magas száma. A 2001-es népszámláláskor a magukat cigánynak vallók aránya a népesség egészén belül régiónkban 3,1%, ezzel az aránnyal a régiók sorában második helyen álltunk. A népszámlálás hivatalos adataival szemben mértékadó becslések szerint az Észak-alföldi régió roma lakosságának száma kb ezer főre tehető, arányuk a teljes lakosságon belül 9-12%. Népesség arányuk az elmúlt 20 évben mintegy 20-25%-kal növekedett. A kistérségek között a roma lakosság számát és arányát tekintve jelentős szóródás tapasztalható: egyes kistérségekhez tartozó településeken arányuk a 70-80%-ot is eléri (Tiszabura 85-90%, Tiszabő közel 95%).(Fónai-Filepné 2000)

5 A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régióban a 16. életévnél idősebb cigány népesség 40%- a nem rendelkezik befejezett 8 általános iskolai végzettséggel, mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát, százalékokban szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. (Fónai-Filepné 2000)

6 A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban A cigányság alulfoglalkoztatásának fő okait a képzettségbeli hiányosságok mellett az alábbiakra vezethetjük vissza: települési hátrányok – az apró falvakban élő romáknak legális munka- lehetőséget nem kínál a helyi munkaerőpiac, a hagyományos cigány munkaerőt foglalkoztató gazdasági ágazatokból való kiszorulás, a szegénységi csapdából eredő életviteli stratégiák – a szociálpolitikai támogatások gyakran meghaladják az adott munkajövedelmek nagyságát, így nincs motiváció a munkavállalásra, az újonnan létrejövő vállalkozások elsősorban a kvalifikált munkaerőt preferálják, folyamatosan tetten érhető, de nem bizonyítható a foglalkoztatási diszkrimináció, a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a munkavégző képességek elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezte.

7 A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban A roma munkavállalókra jellemző,  hogy többségükben alulkvalifikált vagy segédmunkát végeznek,  az esetek többségében csak alkalmi vagy szezonális jelleggel, ami nem biztosít komolyabb és folyamatos jövedelmet.  leggyakrabban végzett munkák pl. földmunka közműépítéseknél, közterületek karbantartása során fűnyírás, takarítás, építőipari vagy mezőgazda-sági segédmunka stb. A közép vagy felsőfokú végzettségűek már jobb munkaköröket is kapnak:  pl. roma újságoknál, alapítványoknál, egyéb kisebbségi szervezeteknél,  esetleg felméréseket, kutatásokat végeznek valamely intézmény számára, KSH-nak,  esetleg szociális jellegű munkát végeznek cigány lakókörzetekben.

8 A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régió felmérése szerint a legvonzóbbak a függetlenséggel járó és a szabadban végezhető munkák:  saját háztartásban végzett munka:38,6%  napszám, mezőgazdasági napszám30,6%  építőipari munka 27,3%. Érdekesnek mondható, hogy a legkevesebben választották a hagyományos roma szakmákat: 3,5%.

9 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai A romák társadalmi integrációját elősegítő és azzal összefüggő intézke- dések – 1021/2007. (III. 18.) kormányhatározat végrehajtását szolgáló intézkedések és projektek az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központban az alábbiak: Munkaerő-piaci programok: Segítő Pedagógus Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek felzárkóztató munkaerő-piaci programja Ibrány térségében Roma közösségfejlesztő asszisztens II. Roma közösségfejlesztő asszisztens III. Pályakezdő a közoktatásban Esélyteremtés hátrányos helyzetűeknek Munkaerő-piaci menedzser

10 Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai A Munkaügyi Központ részéről 1998 és 2008 között kizárólag a cigány etnikum számára 159 különféle szakmai és felzárkóztató képzés volt betervezve és szervezve, viszont érdektelenség miatt 49 meghiúsult, vagyis közel az egyharmada. A Munkaügyi Központ már azt is komoly sikerként könyveli el, ha a képzést követően a hallgatóknak az 50%-a el tud helyezkedni. Ezt az arányt azonban ritkán sikerül elérni,  később pedig elindul a folyamatos lemorzsolódás,  mert a frissen végzett dolgozóknak nincs elég szakmai tapasztalata,  vagy nem elég hatékonyak és magabiztosak a munkavégzés során.

11 Kutatási terv Kutatásunkban a foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok megva- lósítását szeretnénk feltárni, azokat a lehetőségeket számba venni, amiket az Észak-alföldi régió nyújt a romáknak, valamint azt, hogy a közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során milyen képzés illeszkedik a programhoz, a résztvevők munkaerőpiaci pozíciójának javítása érdekében milyen közhasznú és közcélú munkaprogramok indulnak, amelyeket követően javulhatnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének esélyei. Nem csak a résztvevőket elemezzük, hanem a képzést is, az oktatót, az oktatás menetét, a módszerek hatékonyságát a képzés során: milyen módszerrel tanítanak, hogyan motiválnak, mennyire veszik figyelembe a felnőttek tapasztalatait, mennyire veszik figyelembe a roma kultúra mintáit és normáit.

12 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére 2010 januárjában új közmunkaprogramot (köztéri munkák, utcaseprés, parkfenntar- tás, hóhányás stb.) indított a Munkaügyi Központ feltétel volt, hogy a jelentkezők egy Életszemlélet-formáló képzésen vegyenek részt – melyet kizárólag roma munkavállalók részére terveztek a képzés 80 órában zajlott Témakörei:  Alapvető higiénés szokások  Mentálhigiénés ismeretek  Környezettudatos életmód tréning  Etikai ismeretek  Elhelyezést segítő humán szolgáltatások  Képességfejlesztő, önismereti és motivációs tréning  Munkáltatói kapcsolattartás a gyakorlatban  Kommunikációs ismeretek

13 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére 100 főre tervezték a programot – 86 fő vett részt Terveink szerint:  minden résztvevővel egy 14 kérdésből álló kérdőívet akarunk kitöltetni  illetve önkéntes alapon félig strukturált interjút terveztünk, természe- tesen minél több résztvevővel. Mivel ez volt az első „kérdőív bevetésünk”  a siker és a tesztelés érdekében egyenként kérdeztük végig a részt- vevőket, segítve a kérdések értelmezését illetve az általuk legmeg- felelőbb válaszok megjelölését.  Így vált egyértelművé, mely kérdések bizonyulnak túl bonyolultnak, melyek feleslegesek illetve milyen kérdésekkel kell még kiegészítenünk a kérdőívet Végül: 40 főt sikerült „rávenni” a kérdőív kitöltésére és az interjú elkészíté- sére – ebből 32 férfi és 8 nő. Ez a 40 fő – 1 kivételével – hozzájárult, hogy újra megkeressük, egy után- követéses vizsgálat reményében.

14 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Korösszetétel szerinti részvétel Az adatok azt mutatják, hogy igen vegyes volt a képzéseken résztvevők korösszetétele. A legidősebb résztvevő 58 éves volt, míg a legfiatalabbak (4 fő) 21 évesen végezték tanfolyamot. 26 személy az, aki a 35 és 45 év közötti korosztályba tartozik 45 és 60 közötti korosztályba 6 fő tartozott

15 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Legmagasabb befejezett iskolai végzettség a legtöbben (19 fő) csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 4 főnek még ez sincs – ők a közötti korosztályba tartoznak. 9 fő szakmunkás végzettséggel rendelkezik (hegesztő, lakatos, betanított kőműves, könnyűgép kezelő, útburkoló). 3 fő szakközépiskolát végzett (szakács, vendéglátós, fodrász), 4 fő gimnáziumi érettségivel rendelkezik – mindegyik esti tagozaton végzett - ebből egy fő jelenleg a Miskolci Egyetem jogi karának levelezős hallgatója, egy pedig a Nyíregyházi Főiskola gazdálko- dás szakán levelezős hallgató.

16 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Mióta munkanélküli?

17 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Hogyan került a tanfolyamra? 4 alternatíva állt a válaszadók rendelkezésére: Álláskeresésem során több munkahelyen is el tudtam volna helyezkedni, ha ezzel a képesítéssel rendelkezem – 0 fő Régóta határozott elképzelésem, hogy szakmai ismereteimet ebben az irányban fejlesztem, de nem tudom, hogy a befejezést követően el tudok-e helyezkedni - 0 fő Nem volt elképzelésem, hogy mit tanuljak, a munkaügyi központ kirendeltségén ezt ajánlották – 3 fő Nem igazán látom mire jó ez a tanfolyam, de még mindig jobb itt, mint tétlenül otthon ülni, ráadásul annyit fizetnek érte, mintha dolgoznék. – 34 fő A válaszokból kiderült, hogy volt akit a Kisebbségi Önkormányzat küldte a tanfolyamra (3 fő) így a jövőben ez a válaszlehetőség is bekerül a kérdőívbe. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a munkaügyi központ által csupán 3 fő élt a lehetőséggel. A legtöbb résztvevőnek fogalma sincs mire jó ez a tanfolyam, de mert része a közmunka- programnak és még fizetnek is érte – azaz beleszámít a foglalkoztatás idejébe – így vállalta.

18 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Hogyan ítéli meg a tanfolyam feltételeit, az elhelyezés körülményeit? A válaszadók többsége, azaz 28 fő úgy vélekedett, hogy tökéletesen megfelelő volt a helyszín illetve a tárgyi feltétel, amit az intézmény biztosított, ami elég jó aránynak tekinthető. Aki csak részben volt elégedett (3 fő), a hűvös tantermet kifogásolta, és a többiek „rendetlenségét” a mosdók állapota miatt.

19 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Milyennek tartja a tanfolyam szervezettségét? Aki közepesnek minősítette a szervezettséget, indokként a szoros munkabeosztást – azaz óráig tervezett órarenddel indokolta A többiek egyedül minimális előzetes tájékoztatást kifogásolták – miszerint már az első nap a reggeli tájékoztató után óráig ott kellett maradniuk, és ők nem így készültek (nem vittek ebédet magukkal stb.)

20 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Kap-e rendszeres visszajelzést a foglalkozásokon előre haladása sikerességéről vagy ismeretei hiányosságairól? Ennél a kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni! Igen, rendszeresen a foglalkozásvezetőtől az órákon, illetve gyakorlatokon. – 33 fő Igen, rendszeresen dolgozatok és számonkérések formájában – 0 fő Igen, a részvizsgákon mutatott teljesítményem alapján – 35 fő Az előrehaladásom eredményességéről, az esetleges hiányosságaimról rendszertelen, eseti visszajelzést kapok. – 6 fő Nem kapok visszajelzést, a hiányosságaim feltárásában magamra vagyok utalva. – 0 fő A foglalkozásokon azt tapasztaltuk, hogy inkább dicsérnek az oktatók, mintsem elmarasztalnának valakit a hiányosságai miatt, vélhetően nem akarják kedvüket szegni, a lendületüket megtörni a hallgatóknak A legtöbb „negatív értékelés” inkább a fegyelmezés miatt keletkezett. A tanfolyam végén modulzáró vizsgát tettek a résztvevők – teszt formájában.

21 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Megítélése szerint milyen a tanfolyam intenzitása, a foglalkozási idő kihasználása? Aki megerőltetőnek találta a képzést (2 fő) sokallta a 8 órát, szerintük napi 4 is elég lett volna Csupán egy fő érezte úgy, hogy sokszor tartanak szünetet az oktatók – szerinte vannak kieső idők, amit hasznosabban is el tudna tölteni, amit a nagy csoportlétszám és a sok eltérő életkorral magyarázott – „én sokszor unom az órákat”

22 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére Összességében milyennek ítéli meg a tanfolyamot? A b. válasz esetében kértük, hogy indokolja a válaszát: „Nem értem miről van szó” „Nem szeretek „bezárva lenni” „Én már az iskolában is utáltam tanulni, pont vén fejjel jönne meg a kedvem???”

23 Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére A tanfolyam elvégzése után terveink szerint utánkövetéses vizsgálatra kerül sor fő bevonásával interjú módszerével: egyrészt a foglalkoztatási kimenetet, a kötelező foglalkoztatást vizsgálva (terepmunka) másrészt az egyén személyes sorsát vizsgálva,  mit kezdett a tanfolyam által szerzett ismeretekkel,  mennyire készítette fel a tanfolyam,  az utánfoglalkoztatás megvalósult-e,  illetve a képzettségével el tudott-e helyezkedni tartósan a munka világában.

24 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Fónai Mihály – Nyilas Orsolya Debrecen, 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések