Tájékoztatás, információforrások 1. előadás

Az előadások a következő témára: "Tájékoztatás, információforrások 1. előadás"— Előadás másolata:

1 Tájékoztatás, információforrások 1. előadás
A könyvtári tájékoztatás fogalma, kialakulásának rövid története

2 A tájékoztatás fogalma:
A tájékoztatás ismeretközlő folyamat, a kommunikáció egyik formája, amely valamilyen társdalmi szükséglet alapján jön létre és alakítja ki különféle eszközeit. A könyvtárak tájékoztató szolgáltatásait igénybe vevő használóknak elsősorban a különböző hordozókon rögzített információkra van szüksége.  Tudományos tájékoztatás (szakirodalmi tájékoztatás): A tudományos információ gyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával, visszakeresésével és terjesztésével kapcsolatos feladatok összessége. Másodlagos, azaz nem primér tevékenység. Már meglévő ismerethordozók alapján megy végbe. Beékelődik a tudományos alkotás és a társadalmi felhasználás folyamatába.

3 Az összefoglalóan tájékoztatásnak nevezett könyvtári munkaterület nem mindenkor jelent önálló tevékenységi kört. A könyvtár alapfunkciójának tekintett információ-szolgáltatás megnevezés is arra utal, hogy a tájékoztatás a könyvtár szolgáltatási szférájának valamennyi tevékenységében jelen van különböző szinteken és mélységben. A fogalomhoz tartozó szintek és formák három fő kategóriába sorolhatók: felvilágosítás, adatszolgáltatás, irodalomkutatás. (Ferenczy Endréné)

4

5 A könyvtári tájékoztatás rövid története
A könyvtárak a kezdetektől fogva adtak tanácsot, felvilágosítást, de a fő feladatuknak a megőrzést tartották. Custos (őr, könyvtárőr megnevezés) 19. sz. Gazdasági, társadalmi változásai, a termelőerők fejlődése, az ipari forradalom kibontakozása A tájékoztatási funkció előtérbe kerül. A szervezett tájékoztató szolgálat megjelenése a 19. sz. 2. felében. Okok: A természet-és műszaki tudományok gyors fejlődése, az eredmények ipari alkalmazása. A kutatás és az irodalomkutatás kettévált, es évek: a könyvtárügytől független dokumentációs irodák jönnek létre. Igény a műveltebb munkások iránt, az általános műveltséget emelő intézmények létrehozása, fejlesztése

6 A kiadványok, a publikálás terén bekövetkezett változások:
A kiadványok mennyiségi növekedése Új dokumentumféleségek megjelenése: folyóiratok, cikkek, kutatási jelentések,szabadalmak. Új jelenség az információk szóródása. A tudományok differenciálódása és integrálódása következik be. A szakirodalom soknyelvűvé válik.

7 A külföldi fejlődés A tájékoztatás bölcsői a 19. sz. nagy polgári demokráciái: Anglia és az USA Anglia: 1850 nyilvános könyvtári törvény (Public Library Act) nyilvános könyvtárak (public library) USA: az első nyilvános könyvtárak létrejötte Önálló felvilágosító részlegek megjelenése, majd a 20. sz. elején differenciálódó szolgáltatás, 2. vh. után a könyvtári tájékoztatás és dokumentációs tájékoztatás összefonódása. Európában a skandináv államok és Svájc követte az angolszász példát, önálló tájékoztató szolgálatot szerveztek a közkönyvtárakban.

8 Németország: még a tudományos könyvtárakban sem fektettek hangsúlyt a tájékoztatásra.
A tájékoztatás szerepének megerősödése a 20. sz. második felében lett általános a közkönyvtárakban is. 20. sz. vége 21. sz. eleje: tájékoztatás a világhálón A hazai fejlődés: Magyarországon a 2. vh. végéig a porosz utas fejlődés jellemezte a könyvtárügyet. Tudományos és népkönyvtárak, a tájékoztatás elhanyagolása. Kivételek: Fővárosi Könyvtár Szabó Ervin vezetésével, és a Technológiai Iparmúzeum Könyvtára Káplány Géza vezetésével.

9 Braun Róbert (Fővárosi Könyvtár): „A közönség, mint tapasztaljuk, könnyen szokik hozzá, hogy a könyvtártól felvilágosítást kérjen, ha erre bátorítást nyer. Fordulnak hozzánk szóban, levélben és telefonon. Még pedig nem csak tudomány iránt érdeklődők, hanem gyakorlati emberek is. Sokszor egyetlen jól megadott információ lelkes barátot szerez a könyvtár számára, ami ott, ahol a könyvtár költségvetése többé-kevésbé a közvéleménytől függ, éppen nem közönyös. (Könyvtári Szemle, sz.) Kőhalmi Béla a 20. sz első évtizedeinek tájékoztató szolgálatáról: „még nem volt kialakult munkamegosztás alapján elismert külön könyvtári munkakör, még kevésbé foglalkozási ág. Egy-két helyen, ha volt is, alig volt ismeretes szélesebb körben.”

10 A 2. vh után a tudományos könyvtárakban és a dokumentációs intézményekben külön-külön szerveződtek meg a tájékoztató szolgálatok os könyvtári törvény egységes könyvtári és dokumentációs hálózat. Köz(művelődési)könyvtárak: 1950-es évek: hálózatszervezés, a népkönyvtári hagyományoktól való elszakadás, 1960-as évek: szabadpolcos rendszer, kézikönyvtári állomány, szakképzett személyzet.

11 Tájékoztatás, információforrások 2. előadás
A könyvtári tájékoztatás munkaágai és szintjei

12

13 Felvilágosítás (tanácsadás, ajánlás): Eligazító vagy módszertani, tanácsadó jellegű tevékenység, amely vonatkozik a könyvtárra, funkcióira, gyűjteményének összetételére, a feltárás szempontjaira, valamint a könyvtári-információs rendszer összességére. A könyvtári-információs rendszerben való eligazítást forrástájékoztatásnak nevezzük. Eszközei: könyvtári minervák, HUNOPAC, könyvtári honlapok. A felvilágosítás tájékoztatási formához sorolható a használóképzés is.

14 Adatszolgáltatás: Faktográfiai adatszolgáltatás: Tényekre vonatkozó adatszolgáltatást jelent. (életrajzi adatok, események, dátumok, stb.) Egyik sajátos formája az ún. Vállalati vagy business információszolgáltatás, amely elsősorban a gazdasági élet szereplőit látja el adatokkal, információkkal. Bibliográfiai adatszolgáltatás: Az információforrások bibliográfiai adatairól tájékoztat. (szerző, cím, impresszum adatok, stb.) Közhasznú (közérdekű) tájékoztatás: a faktográfiai és bibliográfiai igények együttesen jelentkezhetnek ebben a tájékoztatási formában. A szolgáltatás főként a mindennapi élet során felvetődő kérdések megválaszolására alkalmas. (menetrend, események, idézetek, stb.)

15 Irodalomkutatás: A tájékoztatás legmagasabb szintű és az információforrások összességét igénybevevő formája. Erre a formára jellemző leginkább az aktív és a passzív tájékoztató munka szétválása. Az aktív (szétsugárzó) irodalomkutatással a könyvtár a prognosztizálható használói igények elébe megy. (bibliográfiák, indexek, referáló áttekintések, tömörítvények készítése, SDI, személyre szabott témafigyelés elektronikus formában is) A passzív (visszakereső) irodalomkutatás a jelentkező felhasználói igények kielégítésére vonatkozik. A konkrét információs igények kielégítése nehezen uniformizálható, nincsenek kész megoldási sablonok.

16 Tájékoztatás, információforrások 3. előadás
A tájékoztatási apparátus fogalma, elemei, rendszere

17 A tájékoztató apparátus fogalma:
A könyvtári tájékoztatás teljes segédeszköztára, amelyet a könyvtáros és a használó felhasznál a könyvtári tájékoztatásban vagy tájékozódásban. Az apparátus szó másik jelentése: az egyes dokumentumok olyan kiegészítő tartozékai (irodalomjegyzék, táblázatok, mutatók, stb.), amelyek növelik a mű információs értékét és egyes információs elemek visszakereshetőségét. A tájékoztató apparátus elemei: Katalógusok: történetileg ez volt az első tájékoztatási eszköz. A könyvtár saját katalógusrendszere (leíró-, téma-, különkatalógusok, elektronikus katalógusok) Központi katalógusok (MOKKA, ODR, NPA, stb.) Más könyvtárak nyilvános katalógusai (OPAC-ok)

18 Kézikönyvtár, segédkönyvtár (referensz könyvtár): A könyvtárban tájékoztatási, tájékozódási célra kiemelt és külön kezelt, jellemzően csak helyben használható információ hordozók gyűjteménye. (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, adattárak, adatbázisok, stb.) Egyéb (saját készítésű) segédeszközök: Olyan segédeszközök, melyek a tájékoztatási munka eredményeként vagy a tájékoztató munkára való felkészülés során jönnek létre. (referensz napló, tájékoztatási archívum, házi adattárak, címtárak, eseménytárak.

19 A tájékoztatási apparátus rendszere a használat szempontjából:
Aszerint, hogy tárgyi-tartalmi szempontból milyen széles területen lehet felhasználni a segédeszközöket, beszélhetünk általános és speciális apparátusról. Aszerint, hogy a segédeszközök az információkban vagy a dokumentumokban igazítanak-e el beszélhetünk direkt és indirekt apparátusról. A szerkesztési alapelvek szerint beszélhetünk szemantikai, tárgyi, nominális, kronológiai, topográfiai elrendezésű apparátusról. .

20 Általános apparátus: ebbe a csoportba azok a segédeszközök tartoznak, amelyek elvileg valamennyi ismeretág információit vagy dokumentumait magukban foglalják. Speciális apparátus: ebbe a csoportba azok a segédeszközök tartoznak, amelyek egy-egy szűkebb vagy tágabb ismeretágban, ill. annak irodalmában, információiban igazítanak el. Direkt eszközök (közvetlen vagy faktográfiai apparátus): az információkban eligazító segédeszközök: lexikonok, szótárak, cím és névtárak, statisztikai kiadványok stb. Indirekt eszközök (közvetett vagy bibliográfiai , irodalomközlő apparátus): a dokumentumokról tájékoztató segédeszközök: katalógusok, bibliográfiák.

21 Szemantikai (fogalmi) elrendezésű segédeszköz: az ismereteket a rájuk jellemző fogalmak magyarázata segítségével adja meg, azok betűrendjében. (lexikonok, szótárak, stb.) Tárgyi (tematikus) elrendezésű segédeszköz: az ismereteket a tárgyi összefüggések szerint tükrözi. (enciklopédiák, szakkatalógusok, stb.) Nominális (személyi, biográfiai) elrendezésű segédeszköz: az információkat személyekhez, intézményekhez, stb. kötve adja meg, azok betűrendjében. (életrajzi lexikonok) Kronológiai (történeti) elrendezésű apparátus: adatait, dokumentumait időrendben rendezi. (kronológiai táblázatok) Topográfiai (földrajzi) elrendezésű apparátus: az elrendezés az anyag területi eloszlását tükrözi. (térképek, helyismereti bibliográfiák)

22 Tájékoztatás, információforrások 4. előadás
Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: enciklopédiák, lexikonok

23 Enciklopédiák, lexikonok
Történetileg ezek a segédeszközök alakultak ki először. Közvetlenül az ismeretanyagban igazítanak el, alkalmasak az ismeretlen fogalmak tisztázására. A jó enciklopédiák és lexikonok már a kérdés szakirodalmába is bevezetnek elemi fokon, tehát bibliográfiai tájékoztatásra is alkalmasak. Ezek a legközismertebb és legkönnyebben áttekinthető tájékoztatási eszközök. Elsősorban a tárgy-fogalmi és a biografikus-nominális jellegű tájékoztatás eszközei, de más megközelítésben is segíthetnek. (időrendi, helyrajzi) Az enciklopédia és a lexikon megnevezés külön eszközökre utal, bár az egyes konkrét kiadványok megnevezésében sokszor szinonimaként használják. Nyelvterületenként is változik a szóhasználat.

24 Enciklopédia fogalma:
Az enciklopédia (görög: encyclios paideia=körben tanítás) az antik világban a szabad ember számára szükséges ismeretek összességét, körét jelentette. Az ó- és középkorban a hét szabad művészetnek nevezett ismeretek tartoztak ebbe a körbe. Csak a 17. században találkozunk a szó mai értelmezésével. Az enciklopédia eredetileg olyan ismerettárat jelent, amely egyrészt terjedelmes szócikkekben, valóságos tanulmányokban, szintézisre törekedve, összefoglaló módon tárgyalja a szükséges tudnivalókat, másrészt pedig tematikusan és nem betűrendben csoportosítja az anyagát. Valódi enciklopédia például: az Osiris Kiadó által 2001-ben kiadott Nyomdaipari enciklopédia, viszont nevével ellentétben lexikon, és nem enciklopédia a Gondolat Kiadónál 1976-ban megjelent Világirodalmi kisenciklopédia.

25 A szerzők a nyomdászat történetének felvázolása után a nyomdaipar legszebb, legösszetettebb termékének, a kultúra megőrzőjének és hordozójának, a könyvnek a készítését mutatják be mindenre kiterjedő részletességgel, majd a lap- és folyóiratgyártás, a kereskedelmi és az ügyviteli nyomtatványok feldolgozása, az albumkészítés, a brosúragyártás, a dobozkészítés, a nyomdaiparban használatos technikai berendezések és kiegészítőik bemutatása, használati leírásuk következik.

26 Görög eredetű szó, amely régen szótárt jelentett.
Lexikon fogalma: Görög eredetű szó, amely régen szótárt jelentett. A lexikon megnevezés a rövidebb terjedelmű szócikkeket betűrendben, szótárszerűen tartalmazó ismerettárra vonatkozik. Enciklopédia Lexikon Az emberi tudás áttekinthető, szisztematikus rendszerbe foglalása a kor színvonalán Ugyanennek az ismeretanyagnak mechanikus elrendezésű halmaza Magas színvonalú, tudományos igényű és a lexikonnál nagyobb terjedelmű mű. Az enciklopédiához mérten kevésbé tudományos, inkább ismeretközlő jellegű, kisebb terjedelmű mű. Nagy terjedelmű, értekezés jellegű cikkeket közöl, melyek gyakran szignáltak. Kis terjedelmű cikkeket közöl. A részfogalmakat külön címszó alatt, általában igen szűkszavúan határozza meg.

27 Enciklopédia és lexikon típusok
Tartalom szerint: Általános (univerzális): valamennyi ismeretágra kiterjednek Szak (speciális): csak egy, legfeljebb néhány ismeretágra terjednek ki. Színvonal szerint: Tudományos: a tudományos kutatást szolgálják Népszerűsítő: elsősorban az ismeretterjesztést szolgálják Csak a tudományosak tekinthetők a szó szoros értelmében enciklopédiának. Terjedelem szerint: Kislexikon, kisenciklopédia: 1-3 kötet (ha a mérete is kicsi, akkor zseblexikon) Közepes terjedelműek: 4-10 kötet Nagy terjedelműek: 10 köteten felüli munkák (nagylexikonok, nagyenciklopédiák) Szerkezetük szerint: Mechanikus (betűrendes): a fogalmak betűrendjében Szisztematikus: az ismeretek logikai rendjében Adathordozó szerint: Papíralapú, CD-ROM (multimédia), on-line elérésű adatbázis

28 Kis- és középlexikonok (szaklexikonok)

29 Pallas nagylexikon (általános lexikon)

30 Szerkesztési és módszertani kérdések/alapfogalmak
Címszó (vezérszó): az a fogalom, név, stb., amely a lexikonok és enciklopédiák szócikkeinek élén áll, a szövegtől tipográfiailag kiemelve. A lexikon általában több és változatosabb címszót tartalmaz, mint az ugyanilyen terjedelmű enciklopédia. Szócikk: a címszó által meghatározott fogalomra, névre, stb. vonatkozó ismeretek szűkebb vagy bővebb terjedelmű kifejtése. A szócikk típusai: Utaló: a címszóról nincs közlés, csak utalás egy másik címszóra. Példa:diszpécser  munkairányító. Értelmező cikk: A fogalom legáltalánosabb és legrövidebb definícióját adják. Példa: diszperziós ragasztó: olyan  ragasztóanyag, amelynek vízben oldhatatlan kötőanyaga vízben diszpergál (finoman elosztva). (Pl.  latex). (Forrás:

31 Felvilágosító cikkek: Az értelmezésen túl közlik az alapvető információkat: elmélet, történet, biográfiai, földrajzi, stb. adatok. Példa:Rex. – I. A görögöknél a királyság a történeti időkben Spartát kivéve mindenütt idejét multa. A hőskorbeli királyság fogalmát és történetét l. az Államformák czímszó alatt (99. lap). A mi az örökösödési rendet illeti, a homerusi királyság nem szállott okvetetlenül apáról fiúra (pl. Atreust Thyestes követte), de az elsőszülöttnek mégis előjoga volt az örökösödésre. Il. 15, 204. A legidősebb leány kezével idegenre is szállhatott a hatalom. Il. 6, 171 és máshol. Spartában a történeti korban is meglévő két király (v. ö. Sparta) a Heraclidák két különböző ágától származtatta magát. Örökösödési joga a trónralépéstől számított elsőszülött fiunak volt, ennek hijján pedig a király legközelebbi férfi oldalrokonának, ki a koskorú trónörökösnek gyámja is volt. Xen. Hell. 3, 3, 2. GY. GY. (Forrás:

32 Példa: hiedelem olyan vallási képzet, amely nem tartozik a hivatalosan elismert egyházak vagy vallási rendszerek által elfogadott hittételek közé (babona). – Az egyik vallás szemszögéből nézve egy másik vallás képzetei is hiedelemnek foghatók fel. E névvel illetik továbbá az európai (s a magyar) parasztság rendszert nem alkotó vallásos képzeteit, kozmogóniáját, előírásait, tilalmait. E paraszti hiedelmek többféle összetevőből jöttek létre, egy részük régebbi pogány világképek maradványa, mások egyházi hittételekből torzultak hiedelemmé. Új hiedelmek is létrejönnek feltűnő, felindulást keltő jelenségek magyarázataként, pl. természeti katasztrófák vagy háborúk alkalmából, vagy olyan esetekben, amikor érthetetlen vagy kikerülhetetlennek tűnő társadalmi jelenségekkel találkoztak (ilyen volt pl. a tüzes indzsellérről szóló, a múlt században létrejött hiedelem). A hiedelmek → közlések, → előírások, tilalmak (→ tilalom), → hiedelemmondák formájában nyilvánulnak meg. (→ még: népi hitvilág) – Irod. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia (Pest, 1854); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Bp., 1958); Póca Éva: Zagyvarékas néphite (Népr. Közl., 1964).

33 Szemle-szerű cikkek: Nagy terjedelmű tárgyköröket, általános fogalmakat kifejtő cikkek. Sok esetben fejezetekre vannak osztva. Példa: Roma 1. ‘Rwmh (a leírás folyamatában említett helyneveknél a szegletes zárójelben jelzett nagy és kis betűk Roma térképének [XIII. tábla, 690. ábra] megfelelő négyszögére utalnak), a római birodalom anyavárosa és székhelye; ma is Roma. Latiumban, a Tiberis partjainál terül el, a folyó torkolatától mintegy 30 km.-nyire. A város több halmon és a köztük elterülő kisebb-nagyobb völgyekben épült, úgy, hogy a város legmélyebb pontja a Pantheon [Cc], az ókorban csak 11 m. magasságban volt a tenger színe felett, míg legmagasabb része, a balparton a porta Labicana [Eh] táján átlag 50 m. magas, a jobbparton a Janiculus mons teteje 80 méterig emelkedik; a Forum ókori felszíne és a Palatinus meg a Capitolinus magasságkülönbsége kb. 38 métert tesz ki. A város legmélyebb részei ennélfogva állandó árvízveszedelemben voltak, annál inkább, mivel a völgyek mocsarainak kiszárítására épített cloacákon át még akkor is kiönthetett a megdagadt Tiberis, mikor partjai már eléggé meg voltak erősítve. Földrajzi helyzete mindamellett igen kedvező volt, elég távol a tengertől, hogy onnan közvetlen veszedelem ne fenyegethesse, s viszont elég közel a Tiberis torkolatához, hogy a tengerrel állandó és élénk összeköttetésben lehessen. A szárazfölddel szemben ugyancsak a Tiberis hajózható volta és a városnak Italia közepén való fekvése tette helyzetét előnyössé. A város alapításának története a folytonos kutatások alapján mindinkább mondának mutatkozik, különösen a mióta a város területén oly sirokat találtak, a melyek az alapítás történelmi keltét megelőző időre, a Kr. előtti 10– 8. évszázra utalnak. E sírok, a melyeket 190-ben fedeztek fel, arra látszanak bizonyságot szolgáltatni, hogy R. területe régen lakott hely volt és hogy az alapítás mondája legfeljebb a szervezés halvány emlékezetére mutat vissza. Lásd Romulus, 1. A város fejlődésének történetében Richter nyomán a köztársaság előtti időben négy korszakot különböztetünk meg, úgymint a palatinusi R., a Septimontium, a négy regio és a Servius korát, a melyek után még a köztársasági és a császárkori R. történetén pillantunk végig, mielőtt a város épületeinek és emlékeinek leírása következnék (a czikk tartalmi beosztásában az előbbi betűk sorában adott útalások miatt Lübker sorrendjét kellett követnem). – A. A palatinusi R. A történelmi hagyomány szerint a Romulustól alapított város a Palatinus monson (Palatium) [EFde] terült el, a melynek nyugati felét Cermalus vagy Germalus [Ede] néven nevezték. A város pomeriuma, a melyet még Tacitus is (ann. 12, 24) ismert és leírt, magába foglalta még a Palatinus északi lejtője előtt elterülő Velia [Fe] nevű emelkedést is. E három részből álló város falainak maradványai ma is állanak a hegy nyugati sarkánál, a Lupercal [Ed] táján, a mely maga is, mint Lupercus tiszteletének szent helye (l. Faunus), ez ősi városban az előtte álló ficus Ruminalisszal. (lásd Rumina) együtt azt a helyet is jelölte, a hol a kitett Romulus és Remus teknője fennakadt. Ezt a palatinusi várost szokták volt négyszögű alakjáról Roma quadrata névvel jelölni. E városnak három bejáratát említik a római írók, úgymint a porta Mugonia vagy Mugionist [Ee, a betűnél] Észak felől, az ismeretlen fekvésű porta Romanát vagy Romanulát Nyugat felől és a scalae Caci [Ed] nevű lépcsőt Délnyugat felől. – B. A Septimontium a palatinusi R. három részén kívül magába foglalta még az Esquilinus mons [CDEefg] három, Oppius [DEef], Cispius [Df] és Fagutal nevű részét és a Suburát. Fest. p. 524 Th. 507 Th. A Fagutal név úgy látszik az Oppius mons nyugati részének [DEe] volt a neve; a Subura a későbbi időben a Viminalis, Oppius és Cispius közti völgyet jelentette, mivel azonban itt a montes sorában áll, Wissova a Caelius mons északnyugati csúcsának [Fef] a nevét (Sucusa alakban, Varro l. l. 5, 48) véli benne felismerni. Hogy mikor egyesült ez a négy mons (= városrész) az első hárommal, nem tudjuk; valószínű, hogy olyan szabályszerű erődítése, mint a R. quadratának, a Septimontiumnak nem volt, pomeriumáról sem tudunk, de élő emlékezete maradt volt a Septimontium ünnepében. – C. A négy regio korában a Septimontium területéhez hozzájárult a Caelius mons [FGfg] a Viminalis collis [CDef] és a Quirinalis collis [BCDef]. A város területéhez a pomeriumon belül még hozzátartozott a Capitolinus mons [DEd] kettős magaslata is, az Arx [Dd] és a Capitolium [Ed], a melyek azonban nem voltak beosztva egyik regióba sem. A négy regio neve (Varro l. l. 5, 45): 1) regio Suburana, 2) regio Esquilina, 3) regio Collina, 4) regio Palatina. ... (Forrás: Enciklopédiáról csak akkor beszélünk, ha az utóbbi két típusú cikk van benne túlsúlyban. Ha csak az első két típus szerepel egy kiadványban az nem enciklopédia, és nem is lexikon, hanem értelmező szótár.

34 Enciklopédiák, lexikonok – módszertani követelmények:
Tömör meghatározások, értelmezések, világos, szabatos megfogalmazás. Szilárd logikai vázra épülő cikkek A szócikkek megbízható, pontos adatokat tartalmazzanak. A tényadatokon túlmenően tartalmazzanak értékelést is. Igyekezzenek a tudományok legkorszerűbb álláspontját közölni. (nem igazolt, egyéni vélemények veszélye) Közöljék a kérdésre vonatkozó legfontosabb szakirodalmat ( különösen enciklopédiák esetében) . A bibliográfiát közölhetik: A szövegbe ágyazva A cikk végén A kötet végén Speciális bibliográfiai kötetben Folyamatos gondozás, kiegészítés, frissítés (pótkötet, újabb kiadás) Kiegészítő apparátus: táblázatok, mutatók Tartósság, könnyen kezelhetőség, szemléletesség

35 Az enciklopédiák és lexikonok története
Ókori Egyiptom, Görögország, Róma: enciklopédia jellegű munkák: az első fennmaradt enciklopédikus mű: PLINIUS (iu.23-79) Historia naturalis (reálenciklopédia): 500 szerző 2000 műve, téma. (forrásait feltüntette, az első rejtett bibliográfia) Középkor: egyetemek megjelenése általános enciklopédiák. Már az 5. sz-tól, de általánossá a 13. sz-ban válnak. (Európa, arab nyelvű országok, Kína) Elnevezésük: speculum (tükör), summa (összegzés) Ezek még inkább szöveggyűjtemények. Újkor kezdete: BACON: az enciklopédiák tudomány-rendszertani megalapozása A tudományok méltóságáról és gyarapításáról című művében. (1623) Az első tényleges enciklopédia: ALSTEDIUS német tudós reálenciklopédiája: Cursus philosphici encyclopedia (1620) A betűrendes enciklopédiák és lexikonok a szótárakból nőttek ki a 17. sz. végén. Címük is ezt jelzi: dictionnaire

36 Az 1. baconi tudományrendszertanra épülő betűrendes enciklopédia: 18
Az 1. baconi tudományrendszertanra épülő betűrendes enciklopédia: 18. sz. Franciaország: enciklopédisták: DIDEROT, D’Alambert szerkesztése: Nagy Francia Enciklopédia (35 kötet, ) A tudományok, a művészetek és a mesterségek Enciklopédiája, avagy értelmező szótára. A felvilágosodás eszméi Antiklerikális, antifeudális a francia forradalom előkészítője az állam és az egyház is támadta: elkobzás, betiltás. Vatikán ban felvette a Tiltott könyvek indexére. Közel 30 év alatt adták ki. Módszertanilag haladó vonása: kollektív alkotás fő. Korának legjobb, leghaladóbb tudósai, művészei készítették, például: Montesquieu, Rousseau, Voltaire 18. sz. vége, 19. sz. eleje: a modern, legújabb kiadásaikban máig élő nagy enciklopédia, lexikon családok létrejötte. 20. sz. vége: multimédia: CD-ROM enciklopédiák, lexikonok, például: Brehm: Az állatok világa CD-ROM, Cinemania CD-ROM. On-line enciklopédiák, lexikonok, például: Wikipédia.

37 Nagy Francia Enciklopédia

38 A legjelentősebb külföldi és hazai enciklopédiák, lexikonok
The Encyclopedia Britannica A legrégibb a mai enciklopédiák közül. Első kiadása: Edinburg, , 3 kötetben. Jelentős amerikai vonatkozású anyagot is felölel. Újabban két részben: macropaedia és micropaedia jelenik meg. Mindkettő betűrendes, de a macropaedia sokkal terjedelmeseb szócikkeket közöl. Az 1911-es kiadásról: Encyclopedia Britannica-Classic Encyclopedia: Enciclopedia Britannica-Online Ecyclopedia: Magyarul is tanulmányozható egyik kiadása: Magyar Világ Kiadó, 1994: Britannica Hungarica Világenciklopédia: 18 kötetben és CD-ROM- on is. A szócikkek többségét átvette, de sok feleslegesnek ítéltet elhagytak, helyette magyar vonatkozásúak.

39 Brockhaus Conversations Lexikon (1796-1811)
A Brockhaus Társalgási Lexikon vagy a Nagy Brockhaus a legrégebbi a ma is élő német lexikonok közül. Első kiadása: , majd a 19. sz. folyamán újabb 14 kiadás során csiszolódott. „Egy enciklopédia sem volt nála hasznosabb és népszerűbb, egy enciklopédiát sem utánoztak olyan gyakran, egy enciklopédiát sem másoltak és fordítottak le annyiszor”-írta róla a Britannica 11. kiadása. Tipikus lexikon, rövid, felvilágosító cikkek jellemzik. A lexikográfia legjobb teljesítményének tartják. * 20. kiadás 1996–1999 „Brockhaus. Die Enzyklopädie in 24 Bänden“, 24 kötet * 21. kiadás 2005–2006 „Brockhaus. Enzyklopädie in 30 Bänden“ 30 kötet és DVD, valamint önálló digitális formátumban

40 Larousse lexikonok A cégalapító, Pierre Larousse indította el a Larousse lexikonok sorozatát a 19. századi Nagy Laorusse megalkotásával. Párizs, , 15 kötet. Enciklopédia és értelmező szótár ötvözete, folytatója a Nagy Francia Enciklopédia hagyományainak a Vatikán indexére került. Ma is jók a európai irodalommal, művészetekkel, történelemmel kapcsolatos cikkei. A Larousse-féle kiadványok gyakorlatiasak, jól szerkesztettek. Létezik magyar változata is a francia Larousse-lexikonnak: Magyar Larousse: Enciklopédikus szótár, 1-3 köt.,

41 The Encyclopedia Americana
A legrégibb és legnevezetesebb amerikai enciklopédia. Első kiadása: , 16 kötetben, mintája a Brockhaus volt. Hasonlít a Britannicához is. Encyclopedia Americana, 30 volumes, 2006 Edition, ISBN: Over 175 years in print! The most up-to-date information a fresh, contemporary look! A must have for every Library!

42 Magyar lexikonok Apáczai Csere János: Magyar Encyclopedia, Ultrecht, 1653. Apáczai a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja: teológiai, filozófiai, pedagógiai író, tanár. Hollandiában lett teológiai doktor, majd Gyulafehérváron és Kolozsváron tanár. Fő műve, a Magyar Encyclopedia tankönyvnek szánt enciklopédia. A magyarságnak nem volt nemzeti nyelvű, világi műveltsége. Műve reálenciklopédia, természettudományi alapozású és beállítottságú. Számos tudományt először fejt ki magyar nyelven. Utóélete: 2. kiadása: Győr: a latin nyelvű előszót magyarra fordította és sajtó alá rendezte Rájnis József ; 1959, Szépirodalmi Kiadó - Magyar klasszikusok sorozat- a Magyar enciklopédia teljes kiadása Bán Imre szerkesztésében.

43 Az enciklopédia címoldala és Apáczai Síremléke Kolozsváron

44 Közhasznú esméretek tára a Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmazva köt. Pest, , Wigand Ottó Ez az első betűrendes magyar lexikon. „conversations lexikon-pör”: Auróra-kör Bajza József (Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály) támadása a lexikon ellen. (Döbrentei Gábor és gróf Dessewffy József ellen) Kifogásaik: nem veszi figyelembe a magyar viszonyokat, nem szerepelnek benne a magyar irodalom és tudomány legjobb képviselői. Bajzáék győzelme, egyben a magyar tudományos és irodalmi élet győzelme is. Nem volt komoly sikere a lexikonnak, és későbbi kiadásainak sem.

45 Pallas Nagy Lexikon. Az összes ismeretek enciklopédiája, , Budapest: Pallas-16 alapkötet és két pótkötet Ez az első, valóban komoly tudományos színvonalú magyar szerkesztésű lexikon. Központi szerkesztője Bokor József, szerzői a kor legkiválóbb magyar gondolkodói, például: Cholnoky Jenő, Petrik Géza, Vámbéry Ármin, Vikár Béla, Eötvös Lóránd. Kb. 150 ezer szócikket tartalmaz, zömében felvilágosító és szemle- szerű cikkeket, tehát joggal nevezhető enciklopédiának. Kora tudományos eredményeit megbízhatóan foglalja össze, és irodalomjegyzéket is közöl. Bizonyos területeken egyes szócikkei még ma is felhasználhatóak. Anyagilag veszteséges volt a lexikon, a vállalkozás szerzői jogát a Révai kiadó szerezte meg. A Pallas Nagy Lexikon CD-ROM változatban is megjelent 1998-ban az Arcanum Adatbázis Kft kiadásában, ezt vásárolta meg a Magyar Elektronikus Könyvtár

46 Mély hálával vagyok eltelve, mert befejezve látom azt a vállalkozást, mely sokak véleménye szerint annyira felülmúlta a hazai viszonyok mértékét,hogy az ügy legjobb barátjai is féltették, intették tőle magát a vállalkozót. A Pallas Nagy Lexikonának legutolsó levele is megvan és a munka egészben csaknem egy negyedével múlja fölül amaz arányokat, amely részint elbirhatatlan nagyoknak, részben megközelíthetelennek itéltek azok, akik ebben a dologban szakértők. Az ime befejezett vállalkozást a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősség tudatában indítványoztam és kezdeményeztem, de egyszersmind a legteljesebb bizalommal a magyar olvasó és tanulni vágyó közönség iránt. Tudtam, hogy a Pallas Nagy Lexikona megtalálja azt, - aki olyan régen és olyan nehezen várja - a mívelt magyar olvasót. (Gerő Lajos Pallas Rt.vezérigazgatója)

47 Pallas Nagy Lexikon CD-n és hagyományosan

48 Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája , 19 kötet, majd 1927-ben a 20. kötet, ben 21. kötet (ez is pótlás) Ez az ismerettár bizonyos értelemben családot alkot, ugyanis ban Révai Kis Lexikona címmel egykötetes, népszerűsítő kiadvány jelent meg, majd 1947-ben a Révai Kétkötetes Lexikona című kiadvány. Mintegy 200 ezer szócikket tartalmaz, ezek rövidebbek a Pallas szócikkeinél. Elsősorban a magyarság 20. századi életét kívánja megbízható adatokkal dokumentálni. 1980-as években reprint kiadása jelent meg, közzétették CD-ROM- on is, 1997: Babits Kiadó: Révai új lexikona: az eredetivel megegyező tipográfiai formában.

49 Révai Nagy Lexikona

50 Tolnai új világlexikona 1926-1933, 20 kötetben: Tolnai-cég kiadványa
Új Idők Lexikona , 24 kötetben: Singer és Wolfner közreadásában Nem érik el az előzőek színvonalát. Az Új Idők Lexikona a két világháború közötti korszak hazai személyeinek, intézményeinek megismeréséhez elengedhetetlen. Új magyar lexikon között 6 alapkötet, 1972-ben és ben 1-1 pótkötet A 2.vh után az Akadémiai Kiadó akarta kiadnia Magyar Enciklopédia nevű vállalkozást a szovjet Bolsaja Szovetszkaja Enciklopedija mintájára, de ez a vállalkozás elakadt, és az ÚML lett helyette. Az ÚML túlzottan ideologikus szemléletű, vitatható szakmai színvonalú mű. Magyar Nagylexikon, köt. Akadémiai Kiadó, majd től Magyar Nagylexikon Kiadó 2004-ben jelent meg a 18. befejező kötet, majd pótkötet és 20., 21. kötet: Kronológia

51 Magyar Nagylexikon A–Z A világ 19 kötetben
A Magyar Nagylexikon kiadása a XX. század utolsó évtizedének és a XXI. század elejének talán legjelentősebb tudományos igényű, összefoglaló-összegző vállalkozása volt. Előkészítésében és megalkotásában a magyar tudományos élet kiváló képviselői, országosan és nemzetközileg elismert szakemberek – szerzők, lektorok, fotósok, grafikusok –, valamint a szerkesztőség munkatársai vettek részt. A lexikon a Magyar Tudományos Akadémia szellemi és erkölcsi támogatásával született meg. A munkát 14 tagú Akadémiai Konzultatív Szerkesztőbizottság segítette, amelynek elnöke a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori elnöke volt. Köszönetet mondunk mindazon intézményeknek és magánszemélyeknek,  akik segítséget nyújtottak a Magyar Nagylexikon illusztrációs anyagának összegyűjtéséhez. A mintegy címszóban összefoglalt hatalmas ismeretanyag átfogja az egyetemes és a magyar kultúra szinte valamennyi területét, a humán és a természettudományok, a társadalom- és a műszaki tudományok csaknem teljes körét. A lexikon kiemelten foglalkozik a magyarság múltjára és jelenére vonatkozó ismeretekkel. A szócikkekhez kötetenként mintegy ezer (többségében színes) illusztráció (fotó, grafika, ábra stb.) tartozik, amelyek segítik a lexikonban feldolgozott ismeretek megértését. A következő hivatkozásokra kattintva tallózhat a kiemelt mintacikkek között, a kötetek megjelenésének időpontjában született újságcikkekben pedig további érdekességeket talál a lexikonról. A sorozat gerincét 18 alapkötet alkotja. A 19. kötet a sorozat szerkesztése közben eltelt időben keletkezett ismeretekkel frissíti fel a tudástárat, valamint összefoglaló adatsorokat, táblázatokat tartalmaz. Használata nélkülözhetetlen, ha megbízható információra és tájékozódásra van szükség: családi könyvespolcok és könyvtárak egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve, büszkesége. A kötetek megvásárolhatók elegáns bordó (normál) kötésben vagy kék velúrbársony díszkiadásban. 2006-ban a sorozat a kétkötetes Kronológiával egészült ki, 2008-ban pedig a háromkötetes Művek Lexikonával vált teljessé.

52