Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Popp József KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Popp József KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11."— Előadás másolata:

1 Popp József KAP-reform: Debrecen november 11.

2 Globális kihívások

3 Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából Világnépesség létszáma: 7-ről 9 mrd főre nő Élelmiszer iránti kereslet nő  Élelmiszer  Takarmány  Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag  Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag) Globális élelmiszer-termelés 70%-os növelésére van szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett! Energia-biztonság: növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz 70%-kal nő az energiaigény 2050-re A 2050-ig Növekvő függőség Alacsony CO 2 kibocsátás Környezet-biztonság! közvetett földhasználat-változás korlátozása: A Megújuló Energia Direktíva! Input-intenzív mezőgazdaság helyett tudás-intenzív mezőgazdaság! Élelmezés-biztonság: világnépesség létszáma nő + étrend változik Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld + gyepterület 1 kilogramm hús előállításához szer több takarmányra van szükség!

4 Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA) Energia Víz Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re (IMWI)Élelem Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (FAO) Klíma- változás Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése Biodiverzitás 1.Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett? 2.Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel? 3.Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára? 4.Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni? 5.Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? 6.Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett? Főbb kérdések

5 A világ népességének növekedése  milliárd fő  Évenként + 1,1% 70 millió fő  Napi gyarapodás: 200 ezer fő  Percenként 140 fő

6 Fogyasztói társadalom versus éhezés Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő) többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya …de nekünk nem (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő )! Kevesebbet vásárol a kelleténél, habár van élelem MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak! Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye

7 Termőterület: 18% 13,1mrd ha: -1,6 mrd ha szántó +ült. -3,4 mrd ha gyep -4,0 mrd ha erdő -4,1 mrd ha egyéb Sivatag, jég és kopár terület 11% Óceán: alacsony termékenység 67% 22%: productive land +ocean Bioproductive segments A Föld biokapacitása (potenciál) Alig/nem termékeny föld + óceán: 78% Termékeny föld + óceán: 22% A Föld felszínének csupán 22%-a biológialig termékeny Óceán: termékeny 4%

8 Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés más országokban (2009) Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel. A multinacionális cégek földvásárlása Oroszországban és Ukrajnában felveti a kérdést, hogy élelmezés-biztonsági vagy kereskedelempolitikai célokat szolgál-e a befektetés?

9 FelhasználásLiter Ivóvíz2 - 5 liter/fő/nap Háztartás liter/fő/nap Búza liter/kg Hús liter/kg Bioüzemanyag liter/liter Póló (pamut) liter Mezőgazdaság liter/fő/nap 1 liter/kalória Föld vízkészlete: 97,2% tenger, 2,3% jégtakaró, 0,5% légkör, folyó, tavak és talajvíz (édesvíz)  Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik  A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítjaVízhasználat A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején Forrás: IWMI ([2007)

10 Élelmiszerlánc vesztesége Elő-feldolgozás Szállítás Raktározás Termelők Feldolgozás/ Csomagolás Marketing Ételmaradék Term./betak.veszteség Kártevő/betegség/technológiai veszt. Törött szem, hántolás Kiömlés, szivárgás Rovar, rágcsáló, baktérium Hámozás, darabolás Kiskereskedelem Fogyasztók/ kereskedők Fogyasztók 20-40% 10-15% mennyiségben 25-50% értékben (minőség) 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok ételmaradék = el nem zárt vízcsap Forrás: IWMI ([2007)

11 Élelmiszer-hulladék UK-ban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják!!!!!

12 A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január – június) Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, KSH Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír 1967=100% Közvetlen összefüggés tapasztalható az élelmiszerár növekedése és éhséglázadások gyakorisága között

13 KAP-reform

14 A mezőgazdaság jelentősége az EU-ban  GDP 1,6%-a foglakoztatottak 5,4%-a  Mg + erdő az összterület 84%a  13,7 millió farm nemzeti összeírás alapján (2007) (70% > 5 ha; 11%<20 ha: mezőgazdasági terület 77%-át művelik))  Az élelmiszergazdaság 17,5 millió főt foglalkoztat (az összes foglalkoztatott 7,7%-a)  Az elsőlegesen vidéki területek gazdaságában is a szolgáltató szektor a gazdaság motorja: - a foglakoztatottak 85%-át, - hozzáadott-érték 95%-át a nem mezőgazdasági szektorok képviselik Forrás: Európai Bizottság (2010) 2010: export 91 mrd €, import 84 mrd € (kiegyensúlyozott)

15 Gazdaságok átlagmérete és az 5 ha-nál kisebb gazdaságok aránya Forrás: Eurostat, GSZÖ 2007

16 A gazdaságszerkezeti összeírás határértékei az EU egyes tagállamaiban  Dánia: 5 ha mg-i terület  Németország: 2 ha mg-i ter., 0,3 ha ültetvény, 8 szmarha, sertés, 20 juh  Svédország: 2 ha szántó, 50 tehén, 250 szmarha, 50 koca vagy 50 sertés, 50 anyajuh, 100 baromfi  Ausztria: 1 ha mg-i ter., 0,25 ha ültetvény, 3 szmarha, 5 sertés, 10 juh/kecske, 100 baromfi  Franciaország: 1 ha mg-i ter., 0,2 ha ültetvény, 1 tenyészállat, 2 szmarha, 6 anyajuh, 5 sertés  Magyarország: 0,15 ha mg-i ter., 0,05 ha ültetvény, 1 szmarha, sertés, juh, kecske, ló, 50 baromfi  Ciprus: 0,1 ha összter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 csirke  Lengyelország: 0,1 ha mg-i ter., > 0,1 ha + 1 szmarha/ló/koca, 5 sertés, 3 juh/kecske, 30 baromfi  Görögország: 0,1 ha mg-i ter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 baromfi  Írország: nincs határérték  Málta: nincs határérték  Románia: nincs határérték

17 Gazdaságok száma az EU tagállamokban Gazdaságok száma, 2007 Munkaerőegység(1000), 2009 Belgium ,7 Bulgária ,7 Cseh Köztársaság ,0 Dánia ,8 Németország ,0 Észtország ,1 Írország ,5 Görögország ,6 Spanyolország ,1 Franciaország ,3 Olaszország ,5 Ciprus ,9 Lettország ,9 Litvánia ,3 Luxemburg2 3003,6 Magyarország ,7 Málta ,2 Hollandia ,7 Ausztria ,8 Lengyelország ,8 Portugália ,0 Románia ,0 Szlovénia ,9 Szlovákia ,2 Finnország ,9 Svédország ,2 Egyesült Királyság ,3 EU ,1

18 A közvetlen támogatás határértéke az EU tagállamokban EuróHektár Belgium4002 Bulgária2000,5 Cseh Köztársaság2005 Dánia3005 Németország3004 Észtország1003 Írország2003 Görögország4000,4 Spanyolország3002 Franciaország3004 Olaszország4000,5 Ciprus3000,3 Lettország1001 Litvánia1001 Luxemburg3004 Magyarország2000,3 Málta5000,1 Hollandia5002 Ausztria2002 Lengyelország2000,5 Portugália2000,3 Románia2000,3 Szlovénia3000,3 Szlovákia2002 Finnország2003 Svédország2004 Egyesült Királyság2005 EU ,3-5,0

19 A mezőgazdasági input- és outputárak alakulása az EU-27-ben 1996=100% inputár outputár 1996 óta a mezőgazdasági outputárak 25%-kal csökkentek reálértékben miközben az inputárak kisebb ingadozás mellett ma is az évi szinten mozognak között a globális mezőgazdasági outputárak 50%-kal nőttek átlagához képest, ugyanakkor az energiaár 220 és a műtrágyaár 150%-kal emelkedett

20 Jan-07 Mar-07 May-07 Jul-07 Sep-07 Nov-07 Jan-08 Mar-08 May-08 Jul-08 Sep-08 Nov-08 Jan-09 Mar-09 May-09 Jul-09 Sep-09 Nov-09 Jan-10 Mar-10 May-10 Jul-10 Sep-10 Nov-10 Jan-11 Mar-11 May-11 Élelmiszerár- sokk „Csuszó ” hatás DÉJÀVU? Termelői árak Átlagos infláció (harmonizált fogyasztói árindex) Élelmiszeripar átadási ára Fogyasztói árak Lassú, korlátozott és asszimmetrikus ártranszmisszió az élelmiszerellátási láncban A mezőgazdaság részesedése az élelmiszer-ellátási láncban a között 29-ről 24%-ra csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar, a nagykereskedelem és kiskereskedelem részesedése egyaránt nőtt. Forrás: Európai Bizottság (2011) (feldolgozók) „Csuszó ” hatás (kiskereskedők)

21 Éghajlatváltozás: az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások ▲ Áradások ▲ Melegebb és szárazabb nyarak ▲ Tengerszint ▲ Növényi kártevők/betegségek ▲ Szántóföldi növény- és gyephozam ▼ Állategészségügy és -jólét ▼ A rendelkezésre álló víz ▲ Aszály és kánikula ▲ Talajerózió ▼ Termésidőszak, hozam ▼ Optimális területek a növénytermesztéshez ▼ Nyári esőzés ▲ Téli viharok és árvízek ▲ Tenyészidőszak, hozamok ▲ Megfelelő termőföld ▲ Kártevők/betegségek kockázata ▲ Téli eső és árvíz ▼ Nyári esőzés ▲ Aszály, vízhiány ▲Tatalajerózió kockázata ▲ Hozam, termeszthető növények határa Forrás: Európai Bizottság (2010) A mezőgazdaság felel az ÜHG-kibocsátásának 10,3%-áért, ami 2010-ben 22%-os csökkenést jelentett 1990-hez képest (az összes ÜHG-kibocsátás 17,4%-kal esett vissza).

22 Az EU kihívásai Környezet Gazdaság Térségi  Gazdasági kihívások  Élelmezésbiztonság  Árvolatilitás  Gazdasági válság  Környezeti kihívások  ÜHG kibocsátás  Talaj pusztulása  Víz/levegő minősége  Élőhely and biodiverzitás  Térségi kihívások  Vidék életképessége  Diverzifikált mezőgazdaság az EU-ban

23 23 … és a KAP válasza Kihívások Környezeti Europe 2020 Politikai célok Természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselése Egyszerűsítés Gazdasági Térségi Kiegyensúlyozott térségi fejlődés Életképes élelmiszer-termelés Gyakorlati célok Javuló fenntarthatóság Növekvő versenyképesség Növekvő hatékonyság Jogi eszközök

24 A KAP tervezete között A 2 pilléres szerkezet marad, de  A közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztása:  Kötelező „zöld” komponens az 1. pillérben (fenntartható ökoszisztéma támogatása): 1. pilléres boríték 30%-a  A közvetlen támogatások közelítése a tagországok között  Aktív farmerek célzott támogatása  Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása  Legnagyobb gazdaságok támogatásának korlátozása  Piaci támogatás és válságkezelés:  Jelenlegi eszközök átalakítása  Új válságkezelési eszközök (nem az MFF keretében)  Az Európai Globalizációs Alap intervenciós hatáskörét a gazdálkodókra is kiterjesztették  Vidékfejlesztési politika:  Eredményre összpontosít  Összehangolás egyéb uniós alapokkal a Közös Stratégiai Terv keretében  Kiemelt hangsúlyt helyez a kutatásra, innovációra és tudástranszferre

25 A KAP támogatása a évi szinten marad (nominál értékben) - 1. pillér – Közvetlen támogatás és piaci támogatás - 2. pillér – Vidékfejlesztés 1. és 2. pillér összesen Élelmezésbiztonság - Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F - Élelmiszerbiztonság erősítése - Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak - Sürgösségi tartalék piaci beavatkozásokra - Európai Globalizációs Alap Összes többletforrás Összes költségvetés között 317,2 € 101,2 € 418,4 € 5,1 € 2,5 € 2,8 € 3,9 € 2,8 € 17,1 € 435,5 € Milliárd € (folyó áron)

26 Közvetlen támogatások

27 Kifizetés €/ha Hozamok Régió 1. Régió 2. Aktuális kifizetés Átalány/ha „Szükséges” kifizetés Kifizetések a történelmi (intézményi) árveszteség alapján: legitimitás problémája Kihívások: közvetlen kifizetés története S Forrás: Saját illusztráció Megjegyzés: egyes tagországokban számos régió; ahány régió, legalább annyi hektáronkénti támogatás, régión is belül is különböző hektáronkénti támogatás a történelmi termelési szerkezet (növénytermesztés és állattenyésztés) függvényében

28 Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Az adott tagország támogatása az EU-27 átlagtámogatási szint 90%-a és a saját támogatási szint különbségének az 1/3- val nő, ha a hektáronkénti közvetlen támogatás nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át. Ezt az EU-27 átlagát meghaladó hektáronkénti támogatásban részesülő tagországok finanszírozzák. Forrás: Európai Bizottság (2011)

29 Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai HU Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd €) újraelosztását jelentené,de csupán 665 millió € kerül újraelosztásra (érdemben alig változik az átlag feletti támogatási szint)

30 Egy hektárra jutó közvetlen támogatás változása Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai A támogatások újraelosztására között több lépcsőben kerül sor! A támogatások újraelosztása néhány % csökkenést jelent az átlag felett támogatott tagországban A tagországok az 1. pillérből 10% támogatást a 2. pillérbe csoportosíthatnak A EU-27 átlagtámogatási szintjének 90%-át el nem érő 12 tagország a 2. pillérből csoportosíthat át 5% támogatást az 1. pillérbe

31 Közvetlen támogatások (1)  2014-ben az EU gazdálkodói jogosultak lesznek: és Kötelező programok (minden tagország): –Alaptámogatási program –Fenntartható ökoszisztéma program „zöld” komponens –Fiatal gazda program Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása (kötelező tagállamnak, önkéntes gazdáknak) Önkéntes programok (tagországi döntés): –Kedvezőtlen adottságú terület (KAT) –Termeléshez kapcsolt támogatás (+) Támogatási jogosultságot kaphat a gazdálkodó, aki 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot aktivált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt; 2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely június 30-án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek. Kifizetések feltétele a cross compliance teljesítése Minden gazdálkodó jogosult a mezőgazdasági tanácsadó rendszer igénybe vételére

32 Közvetlen támogatások (2) Cross compliance Egyszerűsített – Klímaváltozás Vagy Alaptámogatás Aktív gazdálkodó Új támogatási jogcím 2014-től Nemzeti vagy regionális átalánytámogatás/jogosult ha Fenntartható ökoszisztéma támogatása Vetésváltás Állandó legelőterület Ökológiai célú terület Közvetlen támogatási boríték 30%-a Fiatal gazdák támogatása Aktív gazda < 40 év 5 évig Közvetlen támogatási boríték maximum 2%-a Kisgazdaság támogatása Támogatási jogosultság és ellenőrzés egyszerűsítése Tagország által meghatározott átalánytámogatás előírt feltételek függvényében 2014-től kezdődően Közvetlen támogatási boríték maximum 10%-a Termeléshez kapcsolt tám. Különböző ágazatok Közvetlen támogatási boríték 5% vagy 10%-a Önkéntes KAT támogatás Kedvezőtlen adottságú terület Közvetlen támogatási boríték maximum 5%-a Önkéntes Degresszivitás és capping (zöld komponens kivételével minden jogcím)

33 Közvetlen támogatások szabályozása  Közvetlen támogatási boríték (KTB) újraelosztása  Tagországok között fokozatosan (2014  2018)  Gazdaságok között: hektáronkénti átalánytámogatás régiós vagy tagállami szinten 2018 végéig a 2014-ben bevezetésre kerülő új támogatási jogcímek alapján  2020 után átalánytámogatás bevezetés uniós szinten  A jelenlegi SPS rendszerhez hasonlóan fog működni:  A jogosultságok aktiválása a támogatásra jogosult hektárok száma alapján  A Nemzeti Tartalék kezeli az összes speciális esetet  Új támogatási kritérium: aktív farmer  Összes nem mezőgazdasági tevékenységéből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben  Alaptámogatás feltétele a zöld komponens és a fiatal gazda támogatás Alaptámogatás (AT) KTB szabályozás: Recital 22 & Annex III (nat. ceilings) Art. 21, 22 Art. 22(7) Art. 25 Art. 23 & 24 Art. 9 Art. 36(1), 29(1), 34(1)

34  Alaptámogatást kiegészítő támogatás (top up)  Kötelező a tagországok és gazdaságok számára, ha alaptámogatásra igényt tartanak  Kiegészítő hektáronkénti támogatás 3 feltétel teljesítésével a mezőgazdasági terület típusának függvényében  Vetésváltás a szántóterületen: minimum 3 növény (max. 70% és min. 5%)  A szántóterület és ültetvény legalább 7%-át ökológiai célokra kell hasznosítani (területpihentetés, terasz, tájvédelem, védelmi sávok létesítése stb.)  Az állandó gyepterületet meg kell őrizni gazdasági szinten „Fenntartható ökorendszer támogatás” vagy a klímaváltozás mérséklését és környezetvédelmet szolgáló támogatás (zöld komponens) Art KTB szabályozás:

35  40 év alatti életkor, aktív gazdálkodó  Alaptámogatást kiegészítő hektáronkénti támogatás (+25%) legfeljebb a gazdaságok tagországi átlagméretéig (ha tagországi átlag 25 ha alatt van,akkor legfeljebb 25 ha), 5 évig folyósítható  Tagállamonként a közvetlen támogatási boríték legfeljebb 2%-a Fiatal gazdák támogatása Art. 36 & 37 KTB szabályozás:

36  Termeléshez kapcsolt támogatás –Következő szektorokra terjed ki: durum búza, fehérjenövények, rizs, héjas gyümölcs, energia növény, keményítő burgonya, tej és tejtermékek, vetőmagvak, szántóföldi növények, juh- és kecskehús, marha és borju, grain legumes, olívaolaj, selyemhernyó, len és kender, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség –A közvetlen támogatási boríték %-át a tagország határozza meg az alábbi feltételek mellet: Normál esetben legfeljebb 5% Speciális tagországok (SAPS-ot alkalmazó tagországokat is beleértve) számára derogáció esetében legfeljebb 10% –Speciális támogatás gyapotra (nem opció – kötelező az évi csatlakozási törvény szerint)  Kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása Egyéb opciós támogatási programok Art Art Art. 34 & 35 KTB szabályozás:

37  Tagország dönt a kisgazdaságok támogatásásról  Átalánytámogatás:  Kedvezményezettként a nemzeti átlagos gazdasági közvetlen támogatási szint legfeljebb 15%-a  Vagy max. a nemzeti átlagos hektáronkénti közvetlen támogatásx3 ha  Minimum 500 EUR (CY, MT: min. 200 EUR) és maximum 1000 EUR  2014 október 15-ig lehet igényelni, de később, 2020-ig már nem  Egyszerűsített alkalmazás és ellenőrzés  Nincs cross compliance, nincs zöld komponens  Feltételek:  Támogatási jogosultságok száma megegyezik a támogatásra jogosult hektárok számával Kisgazdaságok támogatása Art KTB szabályozás:

38  A közvetlen támogatások korlátozása: –20% és euró között –40% és euró között –70% és euró között –100% euró felett  A gazdaságok munkaerő intenzitását is figyelembe veszik –fizetett bérek és járulékok levonhatók a támogatásokból Degresszivitás, alaptámogatás korlátozása (capping) Art. 11 KTB szabályozás:

39 A közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásából (capping) származó összeg A capping eredményeként összesen 186 millió euró kerülne a 2. pillérbe az érintett tagországban (a modulációval 3 milliárd euró jut a 2. pillérbe 2013-ra, utána megszűnik)

40 Health Check (2008): moduláció és közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozása Támogatási tartomány EU-15EU től tól ≤ €0% € €5% + 2%5% + 3%5% + 4%5% + 5%0% ≥ € 5% + 2% + 4% 5% + 3% + 4% 5% + 4% + 4% 5% + 5% + 4% 0% + 4%+ 4%  Modulált források az „új kihívásokra” fordíthatók (klímaváltozás, energia, biodiverzitás, vízkészlet-gazdálkodás stb.)

41 41 Vidékfejlesztés

42 Vidékfejlesztés Europe 2020 KAP/EU politikai célja Természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselése Egyszerűsítés Kiegyensúlyozott térségi fejlődés Életképes élelmiszer- termelés  Egységes uniós támogatási alapok  Közös Stratégiai Keret  Partnerségi szerződések  Eredményszemlélet  Vidékfejlesztés szabályozása  Hat vidékfejlesztési prioritás  Mintegy 20 intézkedés (tengelyek nélkül)  Programozás  Finanszírozás  Monitoring and kiértékelés  Európai Innovációs Partnerség „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság”

43 A vidékfejlesztés (VF) szabályozása Europe 2020: Hat prioritiási téma VF szabályozása: Art. 5 1.Tudástranszfer és innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban 2.Mezőgazdaság versenyképességének és gazdaságok életképességének erősítése 3.Élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban 4.Mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése 5.Erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszergazdaság és erdészet szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése 6.Szegénység csökkentése és a vidéki térségek gazdasági fejlődése

44  Intézkedések:  Tudástranszfer és információ  Beruházások támogatása, magasabb támogatási intenzitás a kollektív beruházásokra és integrált projektekre  Gazdaság- és üzletfejlesztés különös tekintettel a kisgazdaságra, fiatal gazdákra és kisvállalkozásokra  Termelői csoportok támogatása  Agrár-környezetgazdálkodás és klímaváltozás mérséklése: új alapfeltétel, nagyobb rugalmasság, közös cselekvés (a 2. pillér támogatásainak max. 25%-a)  Nagyobb támogatás az organikus gazdálkodásnak  Kedvezőtlen adottságú területek támogatása új feltételekkel (60%-ban rossz vízelvezetés, 15% lejtés stb.); a 2. pillér támogatásainak max.10%-a; a jelenlegi KAT szubvenciója között folyamatosan megszűnik  Együttműködési eszközök, mintaprojektek, élelmiszerlánc, helyi termék promóciója  Új kockázatkezelési eszköztár  Leader program Mintegy 20 intézkedés eszköztára (tengelyek nélkül) Art Art VF szabályozása:

45  Intézkedések: A jogalkotók három, kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak: –biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire; –kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; –jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30 százalékát (a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 százaléka) Egyéb intézkedés: kockázatkezelési eszköztár Art VF szabályozása:

46  Jelenlegi programok (nemzeti vagy regionális) –Stratégia, beleértve a célokat –Alprogramok, pl. fiatal gazda, kisgazdaság, hegyvidéki terület, rövid élelmiszerlánc, szerkezetátalakítás alatt álló szektorok  Előkészítés, jóváhagyás és módosítás –Ex-ante feltételrendszer Art. 7-9 Art Programozás Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság érdekében  Cél: termelékeny és fenntartható mezőgazdaság előmozdítása a kutatás és innováció alkalmazásával a termelési gyakorlatban  Eszközök: innovációs projektek támogatása Innovatív helyi együttműködés díja Art Art VF szabályozása:

47  Tagországi boríték –Objektív kritérium és a jelenlegi forráselosztás alapján –Rugalmasság a 2 pillér között  Társfinaszírozás mértéke –85% legkevésbé fejlett régió; külső régiók; 50% többi régió –80-90% bizonyos intézkedésekre; 100% innovációs projektekre  Legalább 5% Leader programokra Art. 64 Art Finanszírozás Monitoring és kiértékelés  Közös Monitoring és Értékelési Rendszer –Közös indikátorok –Monitoring bizottság –Ex-ante and ex-post értékelés Art VF szabályozása:

48 Vidékfejlesztési támogatások között: objektív kritérium alapján a jelenlegi támogatás %-a között Forrás: Európai Bizottság (2011)

49 Mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése

50 Piacszabályozó eszközök A kutatás és innováció nagyobb támogatása Jobban működő élelmiszerlánc Erősebb biztonsági háló Kivételes eszközök – nagyobb rugalmasság és hatáskör Állami intervenció/magántárolás – egyszerűsített, hatékonyabb válasz válság időszakában Támogatás válság időszakában Piaci orientáció Közös cselekvés ösztönzése – pozíció javítása az élelmiszerláncban Gyorsabb elismerés: TSZ*, TSZ társulások, Szakmaközi Szervezetek Átlátható versenyszabályok Vidékfejlesztési támogatás (kezdő vállalkozás és együttműködés támogatása) Egyes támogatások megszüntetése (sovány tejpor, komló és selyemhernyó) Termelési korlátozás megszüntetése (cukor, bor) Fenntartható fogyasztás – Iskolagyümölcs és Iskolatej Nagyobb támogatás Magán társfinanszírozási lehetőség Fogyasztói kapcsolat Közös válasz gazdasági és környezeti kihívásokra Mezőgazdasági termelők versenyképessége TSZ: termelői szervezet

51 Egységes közös piacszervezés  Állami intervenció –Durum búza és cirok kiesik (marad búza, árpa kukorica, rizs) –Opciós intervenció kiterjesztve marha- és borjuhúsra (lásd árpa, kukorica és rizs) –Automatikus tendereztetés vaj és sovány tejpor esetében (lásd búza)  Magántárolás támogatása –Kiterjesztve lenre és sovány tejporra (cukornál is fennmarad) –A vaj magántárolása opciós lehetőség lesz  Cukor agrárrendtartása –Kvóta megszűnik ( ) –Magántárolás fennmarad –Kötelező írásos szerződés termelők és feldolgozók között fennmarad –Piacszabályozásra jogosult piaci zavar esetében Piaci intervenció CMO szabályozás: Art. 16 Art. 10 Art. 12(1)(c) Art. 20(b) Art. 101 Art. 155 Ex Art

52  Sovány tej és sovány tejpor takarmányozási célú felhasználásának támogatása, valamint a sovány tej feldolgozásának támogatása kazein- és kazeniátgyártás (sajtgyártáshoz) céljából megszűnik  Komló támogatása megszűnik  Selyemhernyó támogatása termeléstől független lesz  Iskolagyümölcs-/Iskolatej-program: nagyobb támogatás az iskolagyümölcs programra Segélyprogramok Ex Art. 102a Ex Art Ex Art Art. 21 and 24 Art TSZ (Termelői Szervezet) szabályozása  TSZ, TSZ társulás, Szakmaközi Szervezetek kötelező elismerésének kiterjesztése minden szektorra az érintettek kérésére  Szabályozás kiterjesztésének lehetősége és a nem tagok (egyén, csoport) pénzügyi hozzájárulása, ha azok élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket CMO szabályozás: Art. 110

53 Art. 144 Art. 146 Versenyjogi rendelkezés  A termelői szervezetekre vonatkozó versenyszabályozási mentesség kiterjed az elismert TSZ-re és TSZ társulásaira, ha együttes fellépésük nem zárja ki a verseny lehetőségét  A blokk mentesség lehetősége  A versenyszabályozási mentesség kiterjed a szakmaközi szervezetekre minden szektorban; jelenlegi korlátozás fennmarad: a tevékenység nem vezethet a piacok felosztásához, nem befolyásolhatja a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzíthatja, illetve nem szüntetheti meg a versenyt, nem rögzítheti az árakat és nem vezethet megkülönböztetéshez  A versenyszabályozási eljárást harmonizálják az általános versenytörvénnyel (regulation 1/2003) Art. 145 Art. 143 CMO szabályozás:

54 Art. 155 and 156  Beavatkozási lehetőség minden szektorban mezőgazdasági piaci zavar és fogyasztói bizalomvesztés esetében  Beavatkozási lehetőség az állatbetegségekből és fogyasztói bizalomvesztésből származó piaci zavarok esetében Kivételes eszközök Ex Chapter III on systems of production limitation Válságalap  Mezőgazdasági Válságalap piaci intervenció és kivételes eszközök finaszírozásához  Termelési korlátozás megszűnik (tej, cukor, szőlőtelepítési jogok – korábbi szabályozás érvényes a megszűnés időpontjáig)  A legrászorultabbak támogatásai külön szabályozással Egyéb Art. 157 Art. 160 Ex Art. 27 CMO szabályozás:

55 55 Horizontális szabályozás

56  A 3 különböző cross compliance rendszer harmonizálása: –Jelenleg eltérő CC előírás a közvetlen kifizetésre, vidékfejlesztési intézkedésekre és a bortermelésre (3 különböző szabályozás) –Az előírásokat egységes jogrendszerbe átültetve egyesítették  Jelentős egyszerűsítés a termelők és tagállami adminisztráció számára  Konzisztens követelmények és előírások: –A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (statutory management requirement:SMR) és a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (Good Agricultural and Environmental Condition: GAEC) egységes keretbe foglalták terület és fő téma szerint –Ez átláthatóvá teszi a célokat és konzisztensé a követelményeket a termelők számára Kölcsönös megfeleltetés: Cross compliance (CC) Horizontális szabályozás: Title VI Annex II

57  Egyszerűsítés – A jelenlegi CC követelményeket átvizsgálták (DG SANCO and DG ENV) azzal a céllal, hogy csak a releváns és prioritást élvező előírásokat tartják meg –A CC követelményei konzisztensek a zöld komponens és a vidékfejlesztés támogatási jogosultság megállapításához –Számos előírást töröltek. 13 SMR (18 helyett) and 8 GAEC (15 helyett)  a Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszerben maradnak  Éghajlatváltozás figyelembe vétele –A jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (GAEC) a klímaváltozás kihívásaihoz igazították  Víz-Keretirányelv –A Víz- Keretirányelv a CC-be kerül, ha a tagállamok alkalmazzák és a termelőkre vonatkozó követelményeket meghatározzák Cross compliance (CC) (folyt.) Annex II Annex II: GAEC standards for wetlands and carbon-rich soils, water Art. 90 Horizontális szabályozás:

58  A KAP egységes horizontális eszköze –Egységes és konzisztens jogszabályi rendelkezéseket vezetnek be  A tanácsadás területét bővítették –A CC követelményei továbbra is maradnak –A fenntartható ökoszisztéma támogatási követelménye és a földvédelem új elem –A tanácsadás kiterjed az éghajlatváltozás,a biodiverzitás, a vízvédelem, az állat- és növényegészségügy és innováció területére –A tanácsadás kapcsolódik a gazdaságok, különösen kisgazdaságok tevékenységének fenntartható fejlődéséhez  Számos elvet határoztak meg –Az elvek érintik a tanácsadók szakképzettségét, a tanácsadók nem az ellenőrzés keretében végzik munkájukat, a gazdáknak hozzáférést kell biztosítani a tanácsadási szolgáltatásokhoz Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszer Farm Advisory System (FAS) Title III Article 12 and Annex I Articles 13 and 14 Horizontális szabályozás:

59 Egyszerűsítés

60 Egyszerűsítés  Az egyszerűsítés fontos célkitűzés a többi célokkal együtt, mint a célzott(abb) támogatás, környezetvédelem és innováció  Egyszerű megoldások és új prioritások DP Reg., Art  Kisgazdaságok támogatása –Egyszerű és speciális program a kisgazdaságok számára (a kedvezményezettek mintegy 30%-a)  Hatása a gazdák számára: kevesebb időt töltenek el a támogatási kérelemmel, a kisgazdaságok ellenőrzése korlátozott, ezáltal kevésbé időigényes a folyamat a gazdák számára  Hatása a hatóságok számára: ha felállították a rendszert és működik, a rendszer irányítása és az ellenőrzés és felülvizsgálat is kevesebb forrást igényel Néhány példa

61  Helyszíni ellenőrzések: –A Bizottság az ellenőrzések számát csökkentheti, ha a tagállam jól működő ellenőrzési rendszerrel rendelkezik és az előírások megsértésének száma alacsony  Hatása a gazdákra: gazdák kevesebb időt fordítanak az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokra  Hatása a hatóságokra: a helyszíni ellenőrzések száma csökken; az ellenőrzések költsége is csökken  Egyszerűsített költségek: –Az egyszerűsített ellenőrzések kisebb kiadást jelentenek a kedvezményezettek számára  Hatása a gazdákra: csökken a papírmunka; külső tanácsadó igénybe vételével e szolgáltatások költsége is mérséklődik; a kérelmek ellenőrzése kevesebb munkát igényel a kedvezményezettek részéről  Hatása hatóságokra: gyorsabb adminisztratív ellenőrzést tesz lehetővé, felgyorsítja a helyszíni ellenőrzéseket, programok irányítása könnyebb lesz, csökken az ellenőrzés költsége HZ Reg., Art. 61.2(c) Néhány példa (folyt.): RD Reg., Art. 96

62  Cross-compliance: –számos gazdálkodási követelményt (SMR) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírást (GAEC) töröltek  Hatása a gazdák számára: ellenőrzések kevesebb időt vesznek igénybe  Hatása a hatóságok számára: ellenőrzések időigénye és költsége csökken –Ellenőrzések száma csökken: a tanúsítványi rendszerhez tartozó (certification systems) gazdákat kevésbé ellenőrzik; egyetlen ellenőrzés mindkét pillér kölcsönös megfeleltetési követelményeire kiterjed  Hatása a gazdákra: az ellenőrzések száma csökken, gazdák ezzel kapcsolatos időigénye is csökken  Hatása a hatóságokra: a cross-compliance igazgatási és ellenőrzési rendszere egyszerűsödik, hatékonyabb és olcsóbb lesz a végrehajtás HZ Reg., Title VI Néhány példa (folyt.):

63 ,83% ,86% ,07% ,76% ,97% ,26% ,51% ,71% ,93% ,77% ,69% ,80% ,86% ,95% ,43% ,62% ,83% ,00% ,18% A magyar mezőgazdaság Unión belüli súlya a termelési érték alapján A magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az EU teljes támogatottságához képest I. és II. pillér összesen Közvetlen támogatások (I. pillér) Vidékfejlesztési támogatások (II. pillér) A magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatás aránya az EU-ban

64 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !! Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás… a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe. KÉRDÉSEK?


Letölteni ppt "Popp József KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11."

Hasonló előadás


Google Hirdetések