Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bazsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2012. június 14. Q4D: minőség négy dimenzióban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bazsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2012. június 14. Q4D: minőség négy dimenzióban."— Előadás másolata:

1 Bazsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest június 14. Q4D: minőség négy dimenzióban

2 A felsőoktatás minősége és minőségügye nagyon összetett kérdés – csak sok dimenzióban lehet és kell kezelni. (Az autóiparé sokkal egyszerűbb.) Mindegyik dimenzió egy-egy önálló témakör, de összefüggéseik nélkül nem lehet eredményre jutni. Összességük a felsőoktatási ágazati minőségpolitika elveit, rendszerét és gyakorlatát jelenti. Itt és most nem megoldási javaslatok, pusztán néhány szempontsor és rendszerezett helyzetkép követ- keznek – nemzetközi ki- és hazai áttekintésben.

3 4 eljárás dimenzió a minőség külső megítélésére:  értékelés (evaluation, audit, benchmarking) – (ön)értékelés, látogatás, elemzés, javaslatok  hitelesítés (accreditation) – (ön)értékelés, látogatás, igen / nem / feltételes döntés, javaslatok  rangsorolás (ranking, league tables) – helyezési számok – nyilvános adatok alapján  osztályozás (classification, labeling) – kategóriák, csillagok (*) – nyilvános adatok alapján

4 4 teljesítmény dimenzió az értékelés tárgykörére: oktatás (programok célja, tartalma, felépítése stb.) kutatás (eredményessége, elismertsége stb.) személyi feltételek (oktatók minősége, szakmai háttere, teljesítménye stb.) belső-külső környezet (menedzsment, szervezet, belső minőségbiztosítás, források, kapcsolatok, végzettek elhelyezkedése, pozíciója, jövedelme, nemzetköziségi mutatók, mobilitás, DPR)

5 4 funkcionális dimenzió a tevékenység fázisaira:  bemeneti feltételek értékelésére alapoz  belső folyamatok értékelésére épít  kimeneti eredményesség értékelését végzi  belső minőségbiztosítást (koncepció, szervezet, működés, eredményesség) értékeli (ESG alapján)

6 4 cél dimenzió a minőségben érdekeltekre: ➜ továbbtanulóknak: információk a választáshoz ➜ intézményeknek: tükör és tennivalók ➜ munkaerőpiacnak: mit kap és mit kér ➜ fenntartónak: kormányzatnak, finanszírozónak

7 4 felelősség dimenzió a minőség alakítóira: ●kormányzat: minőségpolitika és feltételek alakítása ●intézmények: a minőség biztosítása ●akkreditációs szervezet: minőséghitelesítés ●társadalom (stakeholders): minőség el(nem)ismerés

8 4 méret dimenzió a minőség összehasonlítására:  nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban  intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban  intézmények hazai dimenzióban  karok (szakterületek) hazai dimenzióban

9 Széchenyi István: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” U21 Ranking of National Higher Education Systems A nation’s economic development depends crucially on the presence of an educated and skilled workforce and on technological improvements that raise productivity. The higher education sector contributes to both these needs: it educates and trains; it undertakes pure and applied research.  nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban

10 U21 ranking of national HE systems resources = források (kormányzati támogatás, teljes ráfordítás, harmadik szektor K+F kiadásai) environment = környezet (nemek aránya, monitoring rendszer és nyilvánossága, oktatók alkalmazási és vezetőválasztási szabadság, támogatási formák) connectivity = kapcsolatok (nemzetközi hallgatók, közös szerzős közlemények) output = kimeneti eredmények (közlemények, hivatkozások, világklasszis egyetemek, végzettek elhelyezkedése)

11 1.USA100,013.Belgium73,7 2.Svédország83,614.Új-Zéland72,5 3.Kanada82,815.Franciaország70,6 4.Finnország82,016.Írország69,5 5.Dánia81,017.Németország69,4 6.Svájc80,318. Hong Kong 68,9 7.Norvégia78,019.Izrael67,4 8.Ausztrália77,820.Japán66,1 9.Hollandia77,421.Tajvan62,0 10. Nagy Britannia 76,822.Korea60,2 11.Szingapúr75,423.Portugália60,1 12.Ausztria73,824.Spanyolország59,9

12 25.Ukrajna58,637.Csille48,9 26.Csehország57,938.Argentína48,6 27.Lengyelország56,239.Kína48,3 28.Szlovénia55,840.Brazília47,2 29.Görögország54,741.Thaiföld46,6 30.Olaszország54,042.Irán45,8 31.Bulgária52,543.Mexikó45,3 32.Oroszország52,444.Horvátország44,9 33.Románia51,345.Törökország44,4 34.Magyarország50,846.Dél-Afrika43,4 35.Szlovákia50,647.Indonézia37,5 36.Malajzia50,548.India34,4

13 Hungary: U21 ranking of national HE systems – a magyar felsőoktatás helyezései – 48-ból: resources = források 40.39,7 environment = környezet 41.78,5 connectivity = kapcsolatok ,4 output = kimeneti eredmények ,8 Összesítve:34. 50,8

14 - több évtizedes, egyre terjedő gyakorlat - többnyire objektív adatok (néha vélemények), változó szempontok és változó súlyozás - növekvő társadalmi igény vs intézményi ódzkodás, egyúttal (olykor trükkös) alkalmazkodás és – ha lehet – sikerpropaganda - a mai globális világban a top university, world class university stb. cím üzlet és agyelszívás  Intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban

15 Academic Ranking of World Universities, ARWU (Shanghai Jiao Tong University ranking) Q of education (Nobel- and Field-medals, alumni) 10% Q of Faculty (Nobel and Field medals, staff) 20% citations 20% Research output (publs in Nature and Science) 20% SCI, SCI publications 20% Per capita performance 10% ELTE, SZTE: évek óta a 301 – 400. tartományban

16 The Times Higher Education university ranking: Teaching – the learning environment30% Research – volume, income, reputation30% Citations – research influence30% Connections (industrial, international)10% Ezek összesítéséből is készülnek nemzeti rangsorok. pl. a 100 elit egyetem megoszlása országonként.

17 Minden lista mellett és ellen is bőven vannak érvek. Akik benne vannak a „legjobb” 100-ban vagy 500- ban, részben vitatják, de presztízs és reklámcélokra felhasználják. U-Multirank (funded by the European Commission) is a new international transparency tool which is multi- dimensional, multi-level and user-driven. Because of these characteristics it differs substantially from all existing higher education rankings and addresses the needs of various stakeholders in higher education. First results will be available in 2013.

18 Centre for Higher Education Development (CHE) – D The CHE Excellence Ranking 2010 Biol – Chem – Econ – Math – Phys – PolSc – Psych Matematika ELTE**** FizikaELTE** KözgazdaságtanCorvinus*** Politikatudomány CEU / KEE** QS (Quacquarelli Symonds) disciplinary ranking (US) Politikatudomány CEU 51 – 100 FöldtudományELTE101 – 150 Vegyészmérnöki tud.SZTE151 – 200  Intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban

19 1. Harvard University (USA) 3,8 Mrd USD × 220 ~ 836 billion HUF _FB2009_10_Sec03_6_IncExp.pdf 10. Oxford University (GB): 862 millió GBPt × 342 ~ 300 billion HUF 50. University of Copenhangen (DK): 7 Mrd DKK × 38~ 266 billion HUF 93. Universität Bonn (D): 600 millió € × 283 ~170 billion HUF Technische Universität Wien (A): 250 millió € × 283 ~ 71 billion HUF A magyar felsőoktatás éves költségvetési támogatása: 180 billion HUF Eötvös Loránd Tudományegyetem 31 billion HUF Budapest Műszaki és Gazd.tud.Egyetem 33 billion HUF Budapesti Corvinus Egyetem 9 billion HUF gazdasagi_foigazgato/files/koltsegvetes/2009/BCE_OKM_koltsegvetes_2009.pdf

20 Webometrics rangsor: az intézmények internetes publicitását, az egyetemek online keresettségét méri. Tudományosan nem mérvadó, de a publicitás jelentősége miatt fontos. Itt 2012-ben egyetem közül 277. a BME, 380. az ELTE, 417. a Debreceni Egyetem. A kelet-európai mezőnyben: 6. BME, 11. ELTE, 13. DE, 22. SZTE, 54. PTE, 62. SE, 74. SZIE.

21 Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system. (U21 report) “Many countries are currently exploring the best means of designing indicator systems for their higher education sectors. They perceive the need for an indicator system to improve communication on the progress of their higher education systems to the public at large and funding organisations, as well as to monitor the implementation of their public higher education policies.” – Martin and Sauvageot (2011)  intézmények hazai dimenzióban

22  értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz  hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény szerint rendszeresen végezte (8, majd 5 évenként) –fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG) –bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel  rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – gyakran reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat produkálnak a formális adatok (pl. 1 akadémikus professzor = 1 friss PhD-s oktató)  osztályozás: esetileg, még nem rendszer –volt/van kutatóegyetem (Kiváló egyetem) –lesz (?) kiemelt FOI, kutatóegyetem, alkalmazott kutatások főiskolája

23  értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz  hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény szerint végezte rendszeresen (8, majd 5 évenként) –fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG) –bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel  rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – részben reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat eredményeznek a formális adatok  osztályozás: nincs, lesz kutató kar  karok, szakterületek hazai dimenzióban

24 Zárszó: -a minőség a felsőoktatás genetikus sajátja, de a mai versenykörnyezetben és tömegképzésben a szervezett minőségbiztosítás, értékelés és hitelesítés (akkreditáció) elengedhetetlen -mindez periodikus, szakszerű, objektív, hiteles, átlátható és publikus kell legyen -a világban általános az értékelés, az akkreditáció, – s ha tetszik, ha nem – a rangsorolás, az osztályozás is -a nemzetközi versenymezőnyben középen vagyunk (de csak a legjobbak, mert széles a hazai skála is) -ilyen anyagi feltételek (sőt elvonások) mellett nehéz fejleszteni és előrébb kerülni: nem a verseny, hanem a társadalom jobb szolgálata érdekében!

25 Ismét: Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system. Azaz: a felsőoktatás jelentősége miatt itthon is szükség van egy átfogó elemző szempont- rendszerre, hogy meglássuk, megmutassuk, megbecsüljük és javítsuk felsőoktatási rendszerünk minőségét és értékeit.


Letölteni ppt "Bazsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2012. június 14. Q4D: minőség négy dimenzióban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések