Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Debreceni egyetemisták a fesztiválokon Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Debreceni egyetemisták a fesztiválokon Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai."— Előadás másolata:

1 Debreceni egyetemisták a fesztiválokon Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése , Miskolc A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 Előadás vázlata  Téma jelentősége, fesztivál értelmezése  Elméleti háttér  Fesztiválok kialakulása, egyedisége  Korábbi kutatások a témában  Campus Fesztivál

3 Mi is a fesztivál? „Fesztiválnak tekinthető minden olyan, a közönségnek szóló, rendszeresen megrendezésre kerülő, egyértelműen meghatározott kezdési és befejező időponttal rendelkező, különleges vagy ünnepélyes, háromnál több programot tartalmazó eseménysorozat, amelynek elsődleges célja az értékközvetítés és a közös(ségi) élmény átélése.” (Wagner 2007)

4 Elméleti háttér  Zinnecker: ifjúkor két típusa – átmeneti ifjúsági korszak/iskolai ifjúsági korszak jellemzői  Gábor Kálmán: ifjúsági korszakváltás jellemzői Magyarországon  Fesztiválok kialakulását meghatározó tényezők (pl.: hippi mozgalom, zenei élet átalakulása, hedonista elemek elterjedése, lázadás)  Szubkultúra/csoportkultúra/ifjúsági kultúra/zenei kultúra  Woodstock; illetve jelentősebb külföldi fesztiválok

5 Magyarországi helyzet  Kísérletek a ’60-as évektől fesztiválok szervezésére  1973: diósgyőri stadion  Szocialista korszakban a szórakozás lehetőségét főként a házibulik jelentették, valamint a tabáni Mini koncertek, vagy a Budai Ifjúsági Parkban rendezett koncertek  1980: „fekete bárányok” koncert a Hajógyári-szigeten (közel 25ezer! néző)  1991: „Búcsúzzunk szépen Iván” – első kelet-európai rockfesztivál  1993-tól Sziget Fesztivál (korábban Diáksziget)  egyesült benne az élőzene; a táborozás „feelingje”, valamint a közösségi összetartozás élménye

6 Fesztiválok egyedisége (Hunyadi Zsuzsa alapján)  Rendszerváltás óta átalakuló szórakozási színterek  Emelkedett az otthon eltöltött idő  fesztivál, mint egy ellenkező lehetőség  Magyarország a „fesztiválok országa”: közel 3000 bejegyzett fesztivál  Közös elem: közösségi élményt kínálnak  A fesztivál egyenlősít, erősíti a toleranciát  „Kultúra lusta” emberek is élményekhez juthatnak  Fesztiválok funkciói (13)

7 Hazai fesztiválok és fesztiválkarakterek  Kategorizálhatóak-e?  Hol helyezhető el a Campus Fesztivál?  Fesztivál karakterek (HVG alapján)  „önmagukból kivetkőzők”  „maskarások”  „örök punkok”; „punkok sleppje”  „anyutól elkérezkedők a közös kassza terhére”  „rejtőzködő vállalati guruk”; „céges macák”; „médiamajmok”  „örök hippik”  „fecsegő tipegők”  „anyutól elszabadultak”

8 Eddigi kutatások  Sziget-kutatások (Gábor Kálmán): 1997-től  Szigetelők mind iskolázottságuk és nyelvtudásuk, mind pedig számítógép- és internethasználatuk (Sziget egyetemisták aránya 26,7%; Ifjúság 2000 – 7,5%) szempontjából felülreprezentáltak; valamint aktívabb szabadidős tevékenységek jellemzik őket MTA Szociológiai Kutatóintézetének vizsgálata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából (2004) NRC piackutató cég online kérdőíves kutatása (2008)

9 Debreceni egyetemisták N=794

10 Campus Fesztivál  2002-től  Korábban Vekeri-tó Fesztivál  Szórakoztatás mellett környezetvédelem (pl. RePohár)  Műfaji sokszínűség  „kifejezetten népszerű a magyar hiphop, és továbbra is menő az electro és a dubstep” (Bakó Csaba – sajtófőnök)

11 Résztvevő megfigyelés  július 20 – július 24. között naponta két szakaszban különböző szempontok alapján  Árak  Zenei stílusok: hip-hop, electro, dubstep, rock, retro, pop, poprock, ska, stb.  műfaji sokszínűség  Civil szervezetek (Civil Pont csoport); ifjúsági szervezetek (pl. IKSZ) programjai  „Kék fény - bulitól a priuszig”; „…mint két kicsi lego – párkapcsolatok tabu nélkül”  IKSZ: ötletláda; Rétvári Bence (korábbi országos elnök) előadása

12 Résztvevő megfigyelés  Legnépszerűbb koncertek  Ismerkedési lehetőségek  Öltözködés (egyszerű, kényelmes, de divatos)  Beszélgetési témák :fellépők, koncertek, buli, ismerkedés, kapcsolatok  Sátorozás, mint a fesztiválok kísérőjelensége

13 Fókuszcsoportos interjúk  Négy interjú (5-6 fősek): nem, kar szempontjából heterogének  Főbb kutatási kérdések:  Miért választották a Campus Fesztivált?  Milyen programok érdeklik őket?  Miket fogyasztanak?  Kikkel szórakoznak?  Hogyan élik meg a fesztivált?

14 Fókuszcsoportos interjúk  Miért a Campus Fesztivál? „Itt tanulok, úgyhogy kézenfekvő volt, olcsó is, és a legtöbb egyetemi ismerősöm is jött. Így nyáron tudtunk együtt is bulizni egy jót, mert amúgy lehet, csak szeptemberben találkoznánk újra.” (Noémi 22, MK)  Mire asszociálnak a fesztivál szó hallatán?  Fesztiválok elengedhetetlen elemei: sör, sátor, szabadság, jó hangulat, barátok, szabadság, nyitottság  Programok napközben: „örülök, hogy vannak, így már tényleg nem csak a buliról szólnak, hanem igyekeznek megszólítani a fiatalokat” (Niki 21, KTK)

15 Fókuszcsoportos interjúk  Programok napközben: „örülök, hogy vannak, így már tényleg nem csak a buliról szólnak, hanem igyekeznek megszólítani a fiatalokat” (Niki 21, KTK) „A délutáni programok csak nagyon ritkán érdekelnek. Inkább csak a koncertekre vagyon kíváncsi. Régebben előfordult, hogy néhány ismeretterjesztő beszélgetést meghallgattam. (…) szükséges a fesztiválokra az efféle program is.” (Tamás 25, IK)  Legtöbben egyetemi csoporttársaikkal érkeztek, vagy vegyesen otthoni barátaikkal  Ismerkedés „Jól lehet ismerkedni, bár tény, hogy nem életre szóló barátságok, vagy szerelmek születnek, vagy ki tudja, még az is lehet. Nagyon nem kell teperni, egy fesztiválon mindenki a „barátod”, ha odamész valakihez, nem valószínű, hogy elküldene a fenébe. Szeretek ismerkedni, mert a saját körömön kívülállókkal is találkozhatok itt, megtudhatom, milyenek mások.”(Anita 21, TTK)

16 Fókuszcsoportos interjúk  Alkoholfogyasztás: kötelező elem, avagy sem? „… a sör biztos pont, hiszen a műanyagkorsó sör elengedhetetlen kelléke a fesztiválarcoknak” (Dóra 22, GVK) „Csak annyira kötelező elem, amennyire a hétköznapoknak, vagy egy átlagos bulinak, mindenki önmagának dönti el, mire van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát, a lényeg, hogy tudja magát kordában tartani.” (Dávid 22, KTK)  Drogfogyasztás?  Tolerancia: „aki ide eljön, az számít rá, hogy másmilyen emberekkel is találkozhat, tehát nem botránkozik meg”, sokak szerint itt magasabb az emberek ingerküszöbe, „könnyebben viselnek el másokat”

17 Fókuszcsoportos interjúk  Miből fesztiváloznak?  Megkeresik a pénzt  Ösztöndíjból spórolják össze  Zsebpénz a szülőktől Mennyire engednék el saját gyerekeiket fesztiválozni?

18 Campus Fesztivál előnyei  Olcsóság  Helyszín  Családias hangulat  „Anti-fesztiválozókat” is képes megmozgatni  fesztiválozás elfogadottságának növelése

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Debreceni egyetemisták a fesztiválokon Készítette: Buzinkay Nóra Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések