Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémiai technológia I. 2012/13. 1. Fogalmak Kémia technológia Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémiai technológia I. 2012/13. 1. Fogalmak Kémia technológia Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható."— Előadás másolata:

1 Kémiai technológia I. 2012/13

2 1. Fogalmak Kémia technológia Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható változásokon mennek keresztül, melyben megváltozik a belső szerkezetük, halmazállapotuk, összetételük. A kémiai technológia a kémiai reakciók ipari méretű gyakorlati megvalósításának tudománya. „A vegyipari üzemek tudománya” A termék mennyiségén és minőségén kívül az energiaszükségletet, gazdaságosságot, környezetre gyakorolt hatást, stb. is vizsgálnunk kell Hajtóerő: piaci kereslet

3 Műszaki kémia, Vegyipari termelés mestersége (chemical engineering) Kémiai technológia – vegyipari eljárástan (chemical process technology) Milyen módon lehet egy terméket nyersanyagokból előállítani. Vegyipari művelettan (unit operations) Gépek, készülékek, berendezések gyártási technológiától független elmélete. Vegyipari gazdaságtan (chemical industry management)

4 A műveleti egység A művelettan alapvető fogalma a műveleti egység (unit operation), melynek alapján a vegyipari eljárások széles köre jól definiált, viszonylag kevés számú alapműveletből összeállítható. Az elvi folyamatábrákon található egyszerű készülékszimbólumok általában egy-egy műveletet képviselnek (kolonna: desztilláció, reaktor: reagáltatás, szűrő: szűrés, kondenzátor: gőz-folyadék fázisátalakulás, stb.). A készülékek a legtöbb esetben műveleti egységeknek tekinthetőek

5 Alapműveletek osztályozása 1.Végrehajtási mód szerint: Szakaszos: Időben periodikusan ismétlődő részműveletekből áll Pl: töltési – végrehajtási – ürítési – tisztítási lépések, azaz ugyanazon térben, de időben eltolódva mennek végbe az egyes lépések. Folyamatos: a készüléken az anyag átfolyik, tehát egy időben zajlik a teljes folyamat. (Stacionárius esetben az intenzív paraméterek eloszlása időtől független) Vegyes: folyamatos művelet – egyes része szakaszos (vagy fordítva), pl. folyamatos desztilláció, szakaszos ürítés

6 A folyamatos műveletek előnyei folyamatos minden lépése, nincs időveszteség (töltés, ürítés), jól és könnyen automatizálható, stabil üzem, kis felügyelet, kevesebb, egyszerűbb készülék kell (olcsóbb beruházás és üzemeltetés), jó a hőhasznosításuk, ezért a nagyvolumenű gyártásoknál használják.

7 A szakaszos műveletek jellemzői rugalmasan, kis költséggel átszerelhető, kevés anyag kell a próbagyártásokhoz, kísérleti üzemben, kis mennyiségű és többféle terméket gyártó üzemekben használják (programozott gyártás).

8 2. A folyamatokat leíró törvények szerint: Hidrodinamikai műveletek: folyadékok, gázok mozgása a hidrosztatika és a hidrodinamika írja le – Bernoulli, Euler, Pascal folyadékok szállítása, gázok szállítása, ülepítés, szűrés, keverés centrifugálás, ciklonozás, fluidizáció. Mechanikai műveletek: aprítás, osztályozás, drazsírozás, préselés, extrudálás. Kalorikus műveletek: hőterjedés, hőátadás. Melegítés, hűtés, hőcsere, bepárlás, szárítás, kondenzálás.

9 Anyagátbocsájtási műveletek (diffúziós): desztillálás: részleges elpárologtatás, és részleges kondenzáció; extrakció: folyadék → folyadék, szilárd → folyadék; adszorpció: gáz, folyadék → szilárd; abszorpció: gáz → folyadék; kristályosítás: kristályos komponensek kinyerése folyadékokból. Kémiai műveletek: kémiai reakciók: kémiai reakciókinetika – sebesség, kémiai termodinamika – reakcióhő, anyagmennyiségek.

10 A (kémiai) technológia alaptörvényei (Korach Mór műegyetemi professzor szerint) a költségparaméter-elv: a technológia nem létezik (nem működőképes), ha a termék önköltsége magasabb, mint a termék piaci ára. a paraméterek nagy számának elve: a kémiai technológiában az összes paraméter szétválasztása lehetetlen, és így kénytelenek vagyunk a döntő befolyású, ún. „vezérlő” paraméterek tekintetbe vételével beérni a léptékhatás elve: minden technológiai folyamat, illetve berendezés növelése bizonyos mértékhatáron túl minőségi változásokkal jár az automatizáció szükségessége: a paraméterszórás csak automatizálás útján szorítható az előírt határok közé

11 Hidrosztatika, hidrodinamika Fluidum: áramló közeg a halmazállapottól függetlenül (folyadék, gáz, gőz) A vegyipari készülékek általában áramló közegekkel dolgoznak, a műveleti egységek kvantitatív leírásához a bennük áramló mennyiségek tér-idő függése alapvető jelentőségű. A folyadékok és gázok mozgástörvényei gyakorlatilag azonosak

12 Az alaptörvények tárgyalásakor az ideális folyadékból indulunk ki. Ideális folyadék: összenyomhatatlan viszkozitása nincs,  = 0 sűrűsége nem függ a hőmérséklettől,  ≠ f(T) Reális folyadék: a fentiek nem igazak, csak közelítések van viszkozitás sűrűsége függ a hőmérséklettől a műszaki gyakorlatban használható elhanyagolás az összenyomhatatlanság

13 Hidrosztatika Newton II. törvénye a folyadékokra Navier-Stokes tétel: Pascal törvény levezetése:

14 z iránya legyen ellentétes g irányával:

15

16 Hogyan terjed a nyomás a folyadékokban? A Pascal törvényből: azaz nyugalmi állapotban lévő összenyomhatatlan folyadékban a nyomás gyengítetlenül tovább terjed.

17 Pascal törvény felhasználása: 1. Közlekedő edények: a, Egyféle folyadék: A közlekedő edények törvénye: két, egymással összeköttetésben lévő térben a folyadék ugyanazon szintig emelkedik fel, ha a folyadék felszíne felett azonos a nyomás.

18 b, Két nem elegyedő folyadék: c, Eltérő levegő nyomás (u csöves manométer): A szintkülönbség arányos a nyomáskülönbséggel Elsősorban gázok nyomás- különbségének méréséhez

19

20 Ipari felhasználás: Szintjelzés, szintmérés Olajemelő:

21 Lamináris: Re < 2300 Reynolds szám, dimenziómentes (hasonlósági kritérium) Tetszőleges folyadékelem sebességvektorának nagysága és iránya állandó. Párhuzamos rétegű áramlás. Lamináris (réteges) Fluidumok (folyadékok) áramlása

22 Turbulens A sebességvektor az átlagérték körül nagyság és irány szerint véletlenszerűen ingadozik. Nagy energiaveszteség. Örvénylő mozgás. Turbulens: Re > Átmeneti:

23

24 Csővezeték optimális átmérője: Kis átmérő → olcsó cső nagy áramlási sebesség, sok energia (turbul) E – energia költség (folyadék szállítási költsége) A – amortizáció (beruházás) + javítás

25 Gyakorlatban: Átl. lineáris sebesség: max. 3 m/s kis viszkozitású folyadék max. 1 m/s nagy viszkozitású folyadék gázokra, ennek 5-10 szeresét lehet venni v – lineáris sebesség [m/s] q v – térfogatáram [m 3 /s] q m – tömegáram [kg/s]

26 Példa: 316 s alatt 0,3 m 3 folyik ki egy d = 0,02 m csövön, v átl. = ?

27 Áramlás közbeni (energia) veszteségek: áramlás iránya és/vagy nagysága változik a.) Kis átmérőből gyorsan jövő folyadék,áram részecskék a lassabbaknak ütköznek. b.) Gyorsítás nyeli el az energiát és az, hogy az áramlási keresztmetszet a szükségesnél kisebb lesz → impulzus változás.

28 c.) normál és éles kanyar d.) szerelvények

29 Nyomás (energia)-veszteség áramló fluidomokban: Navier-Stokes egyenlet: Stacionárius áramlás, belső súrlódástól mentes, összenyomhatatlan közeg: Bernoulli-egyenlet Ez az egyenlet ún. magassági formulája: helyzeti (sztatikai) magasság nyomómagasság sebességmagasság

30 Energiaformula: Nyomásformula: Energiamegmaradás törvénye fluidumok áramlására

31 Reális esetben a súrlódás miatt van veszteségünk.

32 A veszteséget kifejezhetjük a z veszt. definiálásával is.

33 Áramlási ellenállás kör keresztmetszetű egyenes csőben A súrlódás leküzdésére szolgáló erő arányos a súrlódó felülettel és a térfogategységre vonatkoztatott kinetikai energiával (dinamikus nyomással): Ugyanez az erő az áramlás irányába eső nyomáskülönbséggel is kifejezhető: ahol f : csősúrlódási tényező d : csőátmérő l : csőhossz Kifejezve  p -t adódik a Fanning egyenlet: (Blasius v. Darcy súrlódási tényező:  = 4 f ) Lamináris áramlás esetén: Turbulens áramlás esetén függ a cső érdességétől is (Moody diagram)

34 Szivattyúk: Jellemzőik: szállító teljesítmény szállító magasság teljesítményigény hasznos teljesítmény

35 Szívómagasság meghatározása (hsz): Eltekintünk a súrlódási és egyéb veszteségektől Bernoulli egyenlet:

36 Reális esetben még veszteség is jelentkezik a szívóvezetékben (p veszt. )

37 Meleg folyadékok – kavitáció jelensége


Letölteni ppt "Kémiai technológia I. 2012/13. 1. Fogalmak Kémia technológia Fizikai, kémiai folyamatok sora, melyben a kiindulási anyagok (alap, segédanyag) mélyreható."

Hasonló előadás


Google Hirdetések