Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tarnay László PTE BTK Mozgókép Tanulmányok Központ Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium Nyelvelmélet és nyelvi evidencia Szimpózium Pécs, 2007.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tarnay László PTE BTK Mozgókép Tanulmányok Központ Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium Nyelvelmélet és nyelvi evidencia Szimpózium Pécs, 2007."— Előadás másolata:

1 Tarnay László PTE BTK Mozgókép Tanulmányok Központ Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium Nyelvelmélet és nyelvi evidencia Szimpózium Pécs, nov. 16. A vizuális/verbális interface szerepe a vizuális argumentációban

2 Az előadás szerkezete Empirikus kutatási kérdések  a nyelvi/képi interface szerepe egy erősen mediatizált vizuális kulturában Az elméleti keret elemei  kognitív  szemantikai-pragmatikai  nyelvészeti-argumentációelméleti A (mozgó)képi argumentáció funkciói  narratív  pragmatikai A (mozgó)képi argumentáció formái

3 EMPRIKUS KUTATÁSI KÉRDÉSEK Minek alapján „helyettesítheti” a képi a verbálist?  empirikus hipotézis: egy erősen mediatizált (digitális) vizuális kultúrában élünk Hogyan dolgozzuk fel a (mozgó)képeket? a. érzéki-érzelmi-motorikus válasz b. felismerési mechanizmus  vizuális memória - egészleges – topológiai : egyedfelismerés - jegyalapú : kategoriális percepció – fogalmi besorolás c.diszkurzív-racionalizálható információfeldolgozás  esettanulmány: arcfelismerés

4 Hogyan értjük (meg) a (mozgó)képeket? a. klasszikus válasz: szemiotika (Peirce: ikon-index- szimbólum) : (mozgó)képek = nyelv  kétféle kontextualizáló funkció: argumentatív és narratív b. nem klasszikus válasz: a „nagy parataxis” vagy mondat-kép (Rancière 2003): az összemérhetetlenek összekapcsolásának és elválasztásának dialektikája  a kép kettős viszonyt létesít: intuitív-szemléleti és artikulált-stilizált

5 Kognitív keret: a vizuális és verbális területek érintkezési felülete (interface) Hipotézis 1 a (jobb oldali) vizuális-érzéki terület szerepe a szenzomotorikus séma működtetése, illetve annak blokkolása  a (bal oldali) verbális terület szerepe: a séma racionalizálása (  narrativizáció)

6 vizuális és verbális határa = látott és nem látott tér határa  csak a pragmatika tudja jelenlévővé tenni a határt: a nem motorikus eredetű Kutatási kérdések  Létezik-e önálló képi logika vagy racionalitás?  Marad-e valami „még-feldolgozandó” (ti. sajátosan képi) a képben a verbálissal való interakció után?

7 Szemantikai-pragmatikai keret: Hipotézis 2 a verbális/vizuális szövegek kétféle (i) (egzisztenciális-hermeneutikai) narratív és (ii) argumentatív értelmezése  a kettő – a különbségük megtartása mellett – egymásba ágyazódhat (Parret 1988): (narratív)

8 Példák: a jézusi parabolák mint kérdésekre adott válaszok  narratív (ok-okozati) űrök kitöltése: pl. Pasolini (1966): Madarak és madárkák : csak a nyomait (a megmaradt csontokat) látjuk annak, hogy a főszereplők elfogyasztották a hollót, magát a cselekvést nem de a hiányzó premissza függvényében metaforizáció is bekövetkezhet Eisenstein: Patyomkin páncélos : az alvó oroszlán felugrása (argumentatív-metaforikus)  felkelés (metaforikus- narratív)

9 Nyelvészeti-retorikai-argumentációs keret: a vizuális státusa és „logikája” Hipotézis 3 a szenzomotorikus séma racionalizálódása (H1) és az érvelés mint önálló nyelvi modul megjelenése után (H2) a vizuális argumentáció a vizuális/verbális interface működésének empirikus evidenciája Alhipotézisek  a vizuális/verbális választóvonal empirikus kérdés  a vizuális argumentáció előfeltételezi a vizuális (azaz racionalizálható vagy diszkurzív) jelentés felismerését

10 A (MOZGÓ)KÉPI ARGUMENTÁCIÓ FUNKCIÓI NARRATÍV  ok-okozati viszonyra érvel : pl. Madarak és madárkák (lásd fentebb)  kiváltó ok-következmény: pl. Tykwer (1999): Téli alvók (Laura elhúzza a függönyt a kómában fekvő kislány szobájában/ a kislány meghal)  motivikus/motivált kapcsolat két esemény között: pl. Téli alvók (Marco zuhanása/Rebecca tekintete)

11 PRAGMATIKAI  a vizuális a kimondhatatlanra érvel  szó és kép határa: az (eltolódó) keret (a véletlen esemény) kiemel a fikció tér-idejéből  diszruptív/összekapcsoló téridő-montázs tekintet révén : Velasquez: Udvarhölgyek : a királyi párt csak az ábrázolt festő láthatja  beszéd révén : Kósa F. (196 7 ): Tízezer nap : „Ezt csak én tudhatom”  „véletlen” esemény, a királyi pár megjelenése, ill. a halál nem ábrázolható/nem elmesélhető  a pragmatikai viszony révén a vizuális az ábrázolhatatlant ábrázolja

12

13

14 Részkövetkeztetés Hipotézis 3 a vizuális és a verbális kapcsolódási felülete  diszkurzív racionalitás a narratív-argumentatív funkcióban  a téridő reprezentációja (3D mentális térkép) a pragmatikai funkcióban

15 A mozgóképi argumentáció formái A) Érzékelés-észlelés szintjén: inferenciális – deduktív (Rock)  Példa: R.N. Shepard: Terror subterra  alagút illúzió Premissza (percepciós): a távolabbi alak a nagyobb (P) Konklúzió: a nagyobb és távolabb lévő alak üldözi a kisebb és közelebb lévőt Hiányzó premissza (heurisztikus): ha két alak egymás után fut, a távolabbi általában üldözi a közelebbit (Q): (P  Q)  R

16 R.N. Shepard (1999): Terror subterra

17 B) a (mozgó)képek érzelmi-vizuális hatáskeltő eszközök  a vizuális környezetnek nincs explicit argumentatív szerepe, legfeljebb felkelti a vizuális figyelmet (vö. Groarke 2002: relevancia-felhívó szerep )  a képek „másképp” argumentálnak, a kimondhatatlant (leginkább az érzelmeket) fejezik ki (Johnston & Blair 1993)

18  vajon nem a relevancia, a kiemelés szempontjából könnyebb rajzzal érvelni, mint (mozgó)képpel?  ami érzékileg kiugró (ti. egy jegy, mint pl. a feketeség, vagy a sárga csőr - karikatúra) nem feltétlenül „lefordítható” a természetes nyelvre, azaz nem szükségképpen diszkurzív, bár kétségtelenül felhasználható egy verbális érvelésben: a jegy szelekciója argumentatív potenciál például ha valakinek nagy keze van, könnyebben azonosítható vizuálisan, de a jeggyel érvelhetünk például arra, hogy zongorázik

19 C) a (mozgó)képek illusztrációk meghatározott argumentum sémához empirikus hipotézis: a képek – beszédaktusok  feltételezi a „fordíthatóságot” a két kódrendszer között  vagy a premisszát, vagy a standpointot illusztrálják literálisak, ha  reklámok: megmutatják egy szer hatását (pl. fogyasztószer-reklámok)  de nem csak bemutatnak egy álláspontot, hanem érvelnek is mellette (vö. relevanciaelmélet)

20 a reklám pragmatikai eleme  a reklám szereplője nem látja a nézőt, mégis hozzá beszél  kitágítja az ábrázolt téridőt az ábrázolás térideje felé (beszéd és tekintet révén – vö. Udvarhölgyek, Tízezer nap) nem literálisak, ha  inkongruenciát és/vagy  áthelyezett (displaced) referenciát tartalmaznak  metaforikus projekciót implikálnak  szimbolikus jelentést hordoznak

21 D) kritikai diszkusszióra használt képek (pragma- dialektika) három kommunikációs elv (Groarke 2003):  a képi elemek argumentatív szándékot hordoznak  a képi elemeknek belső koherenciája van  a képnek külső, heurisztikus (politikai, társadalmi, stb.) értéke van emblémák (XVI.-XVII. század)  bizonyos premisszák csak vizuálisan megjelenítettek :  vizuális retorika  a képi jelentés és a verbális szöveg nem teljes (szemantikai) analógiája

22 E) „önálló” argumentációk nem képeket társítanak szövegekhez, hanem az érzelmi tölteten túlmenően olyan képi tartalmat hordoznak, melynek nincs elfogadott verbális megfelelője (=jelentése) Kutatási kérdések  Létezik-e sajátosan vizuális arrgumentáció abban az értelemben, hogy a vizuális és a verbális szöveg analógiája nem teljes? Azaz vannak-e sajátosan vizuális (ti. természetes nyelvre alig vagy egyáltalában nem lefordítható, pl. vizuális hasonlóság alapú) érvelési formák? (Vö. a képek másképp „argumentálnak”: az érzelemekre hatnak)  Léteznek-e sajátosan vizuális metaforák?

23 verbális konvenciótól független vizuális metaforákban az össszehasonlítás elve az analógia  az analógia diszkurzív vagy „tisztán” vizuális attól függően, hogy egészleges vagy jegyalapú  filmi metafora (Carroll : alapfeltétel: homospacialitás és inkongruitás két egymással inkompatibilis tárgy „összeolvasztása” a téridő egy adott pontján  a téridőbeli inkongruens kapcsolatok „tisztán” vizuálisak (vö. Tízezer nap fentebb elemzett szekvenciája)

24 Példák  Metropolis gép/szörny (Lang (1933): Metropolis)  „felugró oroszlán” : kettős forrás tartomány: az ugrás szakaszossága (álló szobrok „mozgása”) VS. folytonossága (felkelés) (lásd fentebb)  „isten szekvencia” (Eisensten (1932): Október)

25 Háromféle módszer: i)retorika (Klinkenberg): hasonló szintaktikai- szemantika szerkezet ii) projekciós terek elmélete (Fauconnier) iii) pragmadialektika (Eemeren-Grootendorst) Kutatási kérdés  Hogyan viszonyul a három módszer a vizuális argumentatáció három formájához?

26 Tanuláságok a képi „érvek” megfogalmazása (=lefordítása) mindig többértelmű vagy homályos értelmezésre ad lehetőséget vagyis kérdés, hogy mennyiben fordítható le a képi érvelés természetes nyelvre, mennyiben azonosíthatóak a nem vizuális „érvek” verbális formákkal a vizuális argumentáció sokkal jobban támaszkodik a konvencióra, mint a verbális a kontextusnak kiemelt szerepe van (vö. a képírás konetxtualitásával) túl sokféle lehetséges jelentés, azaz racionalizálási mód azonosításában

27 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

28 Referenciák Carroll, N. (1996): A Note on Film metaphor. In: Theorizing the Moving Image. Cambridge: Cambridge UP Garssen, B. (2002): Understanding argument schemes. F. Van Eemeren (ed.): Advances in pragmadialectics. Amsterdam: Sic/Sat Gilbert, M. (1997): Coalescent argument. Mahwah: Lawrence Erlbaum Associates. Groarke, L. (2002): Toward a Pragmadialectics of Visual Argument. In: F. Van Eemeren (ed.): Advances in pragmadialectics. Amsterdam: Sic/Sat

29 Johnson, R.H. & Blair, J.A. (1994): Logical self- defense. New York: McGraw Hill. Parret, H. (1988): Le sublime du quotidien. Amsterdam: Benjamins/Hadés. Ranciere, J. (2003): Le destin des images. Paris: la Fabrique. Schelley, C. (1996): Rhetorical and Demonstrative Moes of Visual Argument. Looking at Images of Human Evolution. Argumentation and Advocacy 33:

30 Tarnay L. (2007): Chiazmatikus találkozások a filmi befogadásban. In: Pethő Á. (szerk.): A filmművészet esélyei. (megjelenés alatt) Tarnay L. (2003): On Visual Argumentation. In: F. H. van Eemeren, J. A. Blair, C. A. Willard, A. Francisca. Snoeck Henkemans (eds.) Proceedings of the Fifth International Conference of the International Society for the Study of Argumentation. Amsterdam: SIC SAT


Letölteni ppt "Tarnay László PTE BTK Mozgókép Tanulmányok Központ Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium Nyelvelmélet és nyelvi evidencia Szimpózium Pécs, 2007."

Hasonló előadás


Google Hirdetések