Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr."— Előadás másolata:

1 1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Katona Tamás

2 2 Kötelező Irodalom: Simanovszky Zoltán: Közgazdaságtan alapfokon Simanovszky Zoltán-Czagány László: Bevezetés a közgazdaságtanba Gelegonya Judit-Hóka Sándorné: Közgazdaságtan alapjai Solt Katalin: Mikroökonómia Solt Katalin: Makroökonómia www1.pm.gov.hu

3 3 A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésre álló, többféle célra alkalmas erőforrások felhasználásáról. A közgazdaságtan a termelési döntések mellett tanulmányozza az elosztás és a fogyasztás során követett elveket is. (Samuelson )

4 4 Szükségletek és hasznosság A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A fogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik vagy intenzitása csökken. Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni.

5 5 Javak és szolgáltatások A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükségletkielégítés fokának maximalizálása. A szolgáltatás olyan tevékenység, amely közvetlenül elégít ki valamilyen szükségletet. A javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását termelésnek nevezzük. Gazdasági erőforrások mindazok a javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

6 6 Erőforrások és termelés L (Labour, munka) K (Kapital, tőke) A (lAnd, természeti erőforrások) E (Entrepreneur, vállalkozó) Kibocsátás, GDP

7 7 Termelési tényezők I. A munka az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. A természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek természetes formájukban használhatók javak előállítására

8 8 Termelési tényezők II A tőkejavak olyan termelt javak, amelyek további termelési folyamatokban használhatók fel. A vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, ill. felkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében vállalja a kockázatokat.

9 9 A termelési tényezők jövedelme Kibocsátás, GDP L - munkabér K - kamat A - járadék E - profit

10 10 Szűkösség, opportunity cost Egy jószág akkor szűkös, ha zérus nagyságú ár mellett az adott jószágból többet igényelnek, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Szabad javak szűkös (gazdasági) javak Az opportunity cost egy alternatíva választásának költsége, s ez a költség a nem választott alternatívák közül legmagasabbra értékelt alternatíva „értékét” jelenti.

11 11 A közgazdaságtan három alapkérdése MIT? (milyen terméket, szolgáltatást?) HOGYAN? (technológia) KINEK A SZÁMÁRA? (elosztás)

12 12 Integrációs formák A gazdasági egységek kapcsolódási módjai: Reciprocitás – javak ellenszolgáltatás nélküli átadása Redisztribúció - újraelosztás Árucsere – adásvételi csere

13 13 Koordinációs mechanizmusok A gazdasági egységek kapcsolatát szabályozó folyamatok típusai: Bürokratikus koordináció Agresszív koordináció Etikai koordináció Piaci koordináció

14 14 Gazdasági rendszerelmélet Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. A három legfontosabb jellemző: tulajdonlás, döntés, koordinációs mechanizmus. TervVegyesTiszta piac

15 15 Tiszta piacgazdaság a termelési eszközök magántulajdonban vannak; a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról; a termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. „láthatatlan kéz”, reakcióidő

16 16 Központosított tervgazdaság a termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában vannak; a gazdálkodási döntéseket központilag az állam hozza meg; a termelést kötelező utasításokkal irányítja, s így próbálja meg összehangolni a termelést és a szükségleteket (a piaci koordinációs mechanizmus - Marshall-kereszt - nem működik). A piacot teljesen nem lehetett ekkor sem kiiktatni, ahol a tervgazdaság nem tudta kielégíteni a lakosság szükségleteit, szűk körben - legálisan vagy illegálisan - felbukkant a piac.

17 17 Vegyes gazdaság Keynes: válságok - „hosszú távon halottak vagyunk”  az állam szabályozza a gazdasági folyamatokat (aktivista gazdaságpolitika) A HÁZTARTÁSI és a VÁLLALATI SZEKTOR mellett megjelenik önálló gazdasági szereplőként megjelenik az ÁLLAM is: állami tulajdon csekély törvényhozói jog - képes a cselekvők döntési szabadságát korlátozni koordináció: a piac marad a döntő

18 18 A közgazdaságtan helye a tudományok között természettudományok  társadalomtudományok „A társadalom az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja.” (Simanovszky [2000]) „megértő” versus „magyarázó” elméletek OK  OKOZAT belső értelem, megérteni!modell, előrejelző képesség pl. a kapitalizmus kialakulásapl. nehézségi gyorsulás törvénye determinisztikus versus sztochasztikus törvény(szerűség)ek

19 19 A közgazdaságtan módszertana ellenőrzött kísérletek  megfigyelés a közgazdaságtan nem kísérleti tudomány - elméleti modellek: lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát MODELLEK: gazdasági változók közötti összefüggéseket foglalják össze matematikai formában a legegzaktabb társadalomtudomány

20 20 Modellezéssel kapcsolatos megjegyzések a modellek szerepe: előrejelzés vagy a valóság reális tükrözése? egyszerűsítő feltevések ceteris paribus - a modellek lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy tényező hatását önmagában elemezzük

21 21 Pozitív versus normatív közgazdaságtan? Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan: csak a tényekhez ragaszkodik, nem alkalmaz előzetes feltevéseket, sőt nem is kíván modelleket alkotni = a gazdaság tényleges működése Normatív közgazdaságtan: hogyan kellene működnie a gazdaságnak ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érje el = a gazdaság tökéletes működésének keresése

22 22 Az elméleti gazdaságtan részterületei GAZDASÁGI RENDSZERELMÉLET milyen tényezők határozzák meg egy gazdasági rendszer jellegét? az egyes gazdasági rendszerek miben különböznek egymástól? MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIA NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN az országok közötti gazdasági kapcsolatok törvényszerűségei

23 23 Makro- versus mikroökonómia nemzetgazdasági folyamatok szektorok miért van infláció? miért van munkanélküliség? a gazdaságpolitikai döntések alátámasztása az egyéni gazdasági szereplők magatartása fogyasztó (háztartás), termelő miért mozdulnak el a relatív árak? miért nem jött létre megállapodás egy konkrét munkapiaci szituációban? vállalati gazdálkodás, marketing, gazdaságpolitika

24 24 A közgazdasági módszertan és a hibás következtetések post hoc, ergo propter hoc = ez után, tehát emiatt; az időbeli kapcsolat nem nyújt támpontot az oksági kapcsolathoz: ha két esemény egyszerre következik be, azok között lehet oksági kapcsolat is, pl es válság az összetétel csapdája, pl. bőséges mezőgazdasági termés ceteris paribus, pl. ha csökken az ár nő a kereslet, de ha a fogyasztók preferenciarendszere is változik, nem biztos, hogy nő

25 25 A tiszta piacgazdaság ismérvei A föld és a termelt javak magántulajdonban vannak Megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága A gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket A verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását A döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak A kormányzati beavatkozás erősen korlátozott

26 26 A tiszta piacgazdaság modellje

27 27 Az állam szerepe a tiszta piacgazdaságban a piaci kudarcok kezelése közjavak externáliák természetes monopóliumok túlzott mértékű jövedelemkülönbségek csökkentése = „ÉJJELIŐR” SZEREP

28 28 „Éjjeliőr” szerep biztosítja a tulajdon szabad megszerzésének feltételeit a tulajdon védelme a szerződés szabadsága a szerződések betartásának kötelezettsége

29 29 Állami gazdaságszabályozás Elsősorban a jövedelmek megoszlását változtatja meg! változik a kereslet és a kínálat összetétele a hatás nemcsak a fogyasztási cikkek piacán, hanem a tényezőknél is érvényesül

30 30 A gazdaságpolitika funkciói jogi és társ.-i keretek biztosítása a verseny fenntartása, a monopolista törekvések korlátozása (szabad verseny  tökéletes verseny) a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) - olyan termékek előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik a gazdasági stabilitás biztosítása (a makrogazdasági egyensúly megteremtése) (a bűvös négyszög: (a) egyenletes gazdasági növekedés; (b) teljes foglalkoztatás; (c) árstabilitás; (d) belső és külső egyensúly)

31 31 A vegyes gazdaság modellje

32 32 A közjavak és a jószágtérkép FOGYASZTÁS versenyzőnem versenyző MAGÁNJAVAK (pl. személyautó) DÍJKÖTELES JAVAK (pl. kábeltelevízió) KÖZÖS KÉSZLETŰ JAVAK (pl. nem fizető parkoló) KÖZJAVAK (pl. folyón szállítás, világítótorony, közvilágítás, úthálózat, honvédelem, közrend fenntartása) KIZÁRÁS LEHETSÉGES NEM LEHETSÉGES

33 33 A modellezés módszertani alapfogalmai változók: endogén – exogén; állományi (stock) – folyamat (flow) egyensúly: stabil – instabil statika (figyelmen kívül hagyjuk az időben lejátszódó folyamatokat, a gazdaság egy adott helyzetét vizsgáljuk)  komparatív statika (két különböző helyzetet hasonlítunk össze)  dinamika (az időbeli lefolyást vizsgáljuk)

34 34 A termelési lehetőségek határa x termék y termék megvalósítható termékkombinációk nem megvalósítható termékkombinációk C A B

35 35 Termelési kombinációk - példa

36 36 A TLH görbe alakja - példa

37 37 Helyettesítés a gazdaság szereplői azt a kombinációt választják, amely számukra a legmagasabb szükségletkielégítést biztosítja áttérnek egyik kombinációról a másikra: ha az egyik jószágból kapott többletet többre értékelik a másik jószágból elveszített mennyiségnél

38 38 Az erőforrás-felhasználás eredményessége Az erőforrás-felhasználás eredményességét mérő mutatók: termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság.

39 39 Termelékenység az egységnyi felhasznált erőforrásra jutó kibocsátási mennyiség összehasonlítani csak az azonos tényezők termelékenységét lehet! pl. fénymásolók „A” napi 4 órában 1500 oldal; „B” napi 8 órában 2600 oldal

40 40 Jövedelmezőség Jövedelmezőség(i mutató): az erőforrás felhasználásával előállított termék árbevételének és a felhasznált erőforrás költségének aránya „ A” 8 Ft/old; 1000 Ft/gó „ B” 10 Ft/old; 980 Ft/gó

41 41 Hatékonyság és gazdálkodás Egységnyi input felhasználása akkor hatékony, ha azzal maximális eredményt értek el. Pareto-hatékonyság Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális ráfordítás; adott ráfordításból maximális eredmény.

42 42 A TLH eltolódásai Folyó fogyasztás Fogyasztás és beruházás Műszaki fejlődés, technikai haladás Tőkeképzés, beruházás Köv. időszak A B C A B C Tőkeképzés, beruházás

43 43 Csökkenő hozadék törvénye A technika egy adott színvonalán az adott nagyságban rendelkezésre álló erőforrásokhoz a változtatható erőforrásokból egyre többet kapcsolva, a kibocsátás egy bizonyos ponton túl csökkenő mértékben fog növekedni.

44 44 A csökkenő hozadék törvénye Tfh. K, A, E adott, L mennyiségét növeljük z A csökkenő hozadék és a transzformációs görbe

45 45 Skála- vagy mérethozadék És ha azonos arányban (mondjuk duplájára) növeljük a felhasználást minden erőforrásból? állandó skálahozadék növekvő skálahozadék csökkenő skálahozadék xx x yy y

46 46 Komparatív előnyök és a munkamegosztás David Ricardo példája. Abszolút előny, komparatív előny, gazdasági értelemben hatékony csere.

47 47 Tényezőigényesség

48 48 Termelékenység

49 49 tfh munkaóra erőforrásunk van...

50 50 A termelési lehetőségek határa bor posztó bor 12, 5 9,0 9 11, 1 10 ANGLIA PORTUGÁLIA

51 51 Az abszolút előny … ha az adott termék egy egységét kisebb ráfordítással állítja elő, mint a másik gazdasági egység. Portugáliának mindkét termék előállításában abszolút előnye van (lásd korábbi táblázatok).

52 52 Az opportunity costok

53 53 A komparatív előny … ha az adott termék előállításának opportunity costja (alternatív költsége) kisebb, mint a másik gazdasági egységnél.

54 54 Komparatív előnyök

55 55 Gazdasági értelemben hatékony csere … ha a nyert haszon meghaladja az áldozatot (költségeket). Pl. mindkét ország specializálódik arra a termékre, amelyben komparatív előnye van, majd termékeiket 1:1 arányban elcserélik...

56 56 A termelési lehetőségek határa a csere után posztó bor 12,5 11,1 PORTUGÁLIA 12,5 bor posztó 9,09 10 ANGLIA 10

57 57 A komparatív előnyökön alapuló csere üzenete a közgazdaságtan kialakulása céhek és manufaktúrák globalizáció...

58 58 A piac modelljének alapfogalmai a piac tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok kapcsolatainak rendszere, a kereslet és a kínálat találkozásának színtere a kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni a kínálat az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak

59 59 Keresleti függvény A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti összefüggés D= f (P,I,E) D – kereslet (demand) P – ár (price) I – jövedelem (income) E – egyéb tényezők

60 60 A keresleti görbe D p =f(P) Azt a mennyiséget mutatja, amelyet a vásárlók adott árnál hajlandók megvásárolni valamely adott időpontban. Ár Mennyiség D0D0 D1D1 P1P1 P0P0 A B

61 61 A piaci keresleti görbe Az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése  piaci keresleti görbe p pp qqq egyéni (1) egyéni (2) piaci keresleti görbe

62 62 Inverz keresleti görbe P=f(D p) Rezervációs ár: aminél többet a vevők adott feltételek között nem hajlandók fizetni a termékért Példa: D p =300-5P P= (300-D p )/5= 60- D p /5 Mennyiség P D Rezervációs ár Telítődési pont

63 63 A keresleti görbe eltolódásai változás a vevők elkölthető jövedelmében változás más jószágok árában változás az ízlésben és a divatban hirdetés, reklám hatása hitelben, részletre történő vásárlás lehetősége változás a népesség számában

64 64 Árrugalmassági mutató A középponti formula: p 0 : kezdeti ár q 0 :kezdeti árhoz tartozó keresett mennyiség p 1 : megváltozott ár q 1 : ehhez tartozó keresett mennyiség

65 65 A kereslet árrugalmassága teljesen rugalmatlan E p =0 Rugalmatlan 01 végtelenül vagy tökéletesen rugalmas E p = végtelen

66 66 Árrugalmas kereslet P Q D

67 67 Árrugalmatlan kereslet P Q D

68 68 Kínálati függvény A piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolat S= f (P,E) S – kínálat nagysága (supply) P – ár (price) E – egyéb tényezők

69 69 A kínálati görbe Supply Ár Mennyiség

70 70 Az inverz kínálati függvény P Q 15 S Adott nagyságú kínálatot milyen áron hajlandók előállítani az eladók

71 71 A kínálati görbe eltolódásai Időjárás hatása Technikai haladás Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai Az adók és a termelési támogatások

72 72 A kínálat árrugalmassága Kínálat százalékos változása Ár százalékos változása

73 73 A kínálat rugalmassága és az idő szerepe nagyon rövid vagy piaci időtáv rövid táv hosszú táv nagyon hosszú táv P PP Q Q Q S S S

74 74 Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva – Marshall-kereszt Price Quantity Supply Demand

75 75 Alfred Marshall ( ) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította Principles of Economics

76 76 A modell feltevései a keresleti függvény a kínálati függvény az ár úgy alakul, hogy

77 77 Egy konkrét számpélda Y és P input adottságok a keresleti függvény a kínálati függvény

78 78 Az egyensúlyi ár és mennyiség meghatározása P Q 15 S D P e = ? Q e = ?

79 79 Egyensúly és egyensúlytalanság 1. P Q 15 S D túlkínálat

80 80 Egyensúly és egyensúlytalanság 2. P Q 15 S D túlkereslet

81 81 Az adottságok változásának hatása A fogyasztók jövedelme (Y) nő  a kereslet nő Az inputok ára (P input ) emelkedik  a kínálat csökken P Q D D’ P Q S’ S

82 82 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása 1. Hogyan alakul az egyensúly, ha a fogyasztók jövedelme ceteris paribus nő? S D’ D P Q Pe0Pe0 Pe1Pe1 Qe0Qe0 Qe1Qe1

83 83 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása Hogyan alakul az egyensúly, ha az inputok ára ceteris paribus nő? S D P Q Pe0Pe0 Pe1Pe1 Qe0Qe0 Qe1Qe1 S’

84 84 Mankiw:Macroeconomics, 4/e © by Worth Publishers, Inc.

85 85 Az idő szerepe a piaci folyamatokban Nagyon rövid időtáv: termelés nem tud reagálni külső eseményekre Rövid táv: a termelési erőforrások közül legalább egynek a mennyisége megváltoztatható Hosszú táv: valamennyi erőforrás mennyisége megváltoztatható Nagyon hosszú táv: lehetőség van a korábbinál minőségileg fejlettebb technológia alkalmazására

86 86 Piaci formák, piaci szerkezetek tökéletes verseny nagyszámú eladó és vevő  az ár adottság be- és kilépés szabad homogén termék tökéletes informáltság tiszta monopólium - monopszónia oligopólium monopolisztikus verseny

87 87 Monopolisztikus verseny viszonylag sok vállalat, de nem elhanyagolható piaci részesedéssel differenciált termékek, márkahűség be- és kilépés szabad, adminisztratív korlát nincs nincs összejátszás a vállalatok között

88 88 A mikroökonómia tárgya háztartás(ok)(fogyasztók)vállalat(ok)(termelők) fogyasztási javak piaca termelési tényezők piaca SxSx DxDx pxpx x LDLD LSLS pLpL L L S, K S L D, K D D x, D y S x, S y FOGYASZTÁSELMÉLETTERMELÉSELMÉLET

89 89 A tőkepiac A tőke legtágabb értelmezése: olyan vagyontárgy, amely potenciális jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. reáltőke: a termelésben felhasznált gép, berendezés, épület, jármű stb. (az árupiac része) pénztőke: pénzügyi eszközökbe történő befektetés (ez is reáltőkévé változik, vagy fogyasztást finanszíroz?) humán tőke: a humán tőkébe való befektetés sajátos szolgáltatások piacán valósul meg

90 90 Tőkepiac II Befektetés: pénzösszeg végleges vagy ideiglenes átengedése jövőbeli jövedelemszerzés céljából. Pénzügyi eszközök jövedelemmel és/vagy vagyonnal szembeni követelést testesítenek meg, valamilyen dokumentum (elismervény, szerződés, kötvény vagy számlakövetelés) formájában.

91 91 A pénzügyi eszközök három csoportja rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca, pénzpiac (1 évnél rövidebb lejárat) hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb) pénzügyi eszközök, tőkepiac külföldi pénzeszközök adásvétele, devizapiac Pénzt cserélnek pénzre – különböző időbeli pénzeket (!) és különböző valutákat

92 92 A tőkepiac szereplői Háztartások Vállalatok Állam Pénzügyi közvetítők (pénzintézetek)

93 93 Tőkepiaci alapfogalmak Kamat: kölcsönadott pénz használati díja, a pénztőke ára. A kamat mindig meghatározott időszakra fizetendő díj. Kamatláb: a kamat a kölcsönadott összeg százalékában kifejezve

94 94 Nominális és reálkamatláb lekötött bankbetét 10,8%-os éves kamat (i = 0,108) várt inflációs ráta 5,5% (π = 0,055) a nominális kamatláb (i) és a reálkamatláb (r) közötti összefüggés r= 5,02%

95 95 Hozam A befektetésből kapott, ill. várható pénzösszeg (kamat, osztalék, árfolyamnyereség….) Nettó hozam: bruttó hozam – költségek (adó, ügynöki jutalék…) Hozadéki ráta: hozam/befektetés Piaci kamatláb: befektetések átlagos hozadéki rátája (átlagos kamatláb)

96 96 Névérték, árfolyam, lejárat Névérték: az a pénzösszeg, amit az értékpapíron feltüntetnek Árfolyam: az értékpapír piaci ára Lejárat: az az időpont ameddig a kötelezettséget teljesíteni kell Futamidő: az értékpapír lejáratáig hátralévő idő

97 97 Kockázat, likviditás Befektetés kockázatos, ha fennáll annak a veszélye, hogy a befektetett pénzt teljesen vagy részlegesen nem kapjuk vissza. Az értékpapírok kockázatával arányosnak kell lenni a hozamnak A likviditás azt fejezi ki, hogy a pénzügyi eszközt milyen gyorsan és milyen költséggel lehet pénzzé tenni.

98 98 Részvény A részvényes a részvény névértékének megfelelően résztulajdonosa a részvényt kibocsátó vállalatnak. A részvényes tulajdona alapján részesedik a vállalat nyereségéből, osztalék formájában. Osztalékráta: a kifizetett osztalék és a névérték aránya A részvénynek nincs sem lejárata sem futamideje

99 99 Részvény hozama Két részből áll: osztalék, árfolyamnyereség Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha a részvényt a vételárnál magasabb árért lehet eladni.

100 100 Kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor, illetve a lejáratig a névértéknek megfelelő összeget kamatokkal együtt megfizeti.

101 101 Háztartás Természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, és akik jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbá bizonyos javakat és szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, illetve vesznek igénybe.

102 102 Háztartás, mint döntéshozó egység Fogyasztói döntések Tényezőkínálati döntések Vagyontartási döntések Döntéseket befolyásoló tényezők: Kormegoszlás, nemek közötti arány, jövedelemeloszlás, jövedelem színvonal

103 103 A háztartás fogyasztása A fogyasztás a szükségletkielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájában is elhasználódott javak a háztartás adott időszaki fogyasztását jelentik.

104 104 A háztartás vagyona 1. Tartós javak tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemesfémek, műtárgyak 2. Befektetett eszközök tartós betétek, vagyoni értékű szerződések, értékpapírok, üzletrészek 3. Pénzeszközök

105 105 A háztartás jövedelme Az a maximális pénzösszeg, amelyet egy időszak alatt fogyasztásra költhetne úgy, hogy az időszak elején és az időszak végén meglévő vagyonának értéke ne változzon. A megtakarítás egy időszak jövedelmeinek és az időszak fogyasztásának a különbsége.

106 106 A háztartás bevételei Bérek Transzferek Tőkehozamok (felosztott nyereség, kötvénykamatok, bankkamatok) Portfólióátrendezésből eredő pénzbevételek (vagyontárgyak értékesítése, tőkekivonás, hitelfelvétel) Egyéb bevételek

107 107 Bevételek felhasználási lehetőségei Javak és szolgáltatások vásárlása Befektetések (üzletrész szerzés, értékpapírvásárlás, betételhelyezés, tartós javak vásárlása, hitelnyújtás) Adósságszolgálat (fizetett törlesztő részletek és kamatok összege) Pénztartalékok növelése

108 108 Összegfüggések A pénzbevétel azon része, amelyik nem vagyonértékesítésből származik, jövedelem, mert ezeket a bevételeket úgy lehet elfogyasztani, hogy nem változik a vagyon nagysága. Az adott időszak teljes pénzbevétele = Jövedelem + Vagyonértékesítésből származó bevétel

109 109 Összefüggések Jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás = (nem tartós javak fogyasztása + tartós javak fogyasztásának pénzértéke) + (tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése)

110 110 Hasznosság Valamilyen jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégültségi érzés, amelyet a jószág elfogyasztásakor a fogyasztó érez Az összhaszon egy jószágkészletnek tulajdonított, illetve annak elfogyasztásával nyert hasznosságérzet.

111 111 Határhaszon, fogyasztói racionaltás Határhaszon az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgel növeli fogyasztását az adott termékből. A fogyasztói racionalitás azt jelenti, hogy a fogyasztó szükségleteinek maximális kielégítésére, maximális hasznosságra törekszik.

112 112 Példa a hasznosságelmélethez

113 113 Példa a hasznosságelmélethez I: rendelkezésre álló pénzösszeg MU: határhaszon (marginal utility)

114 114 Fogyasztói optimum A fogyasztói optimum feltétele, hogy az árarányok megegyezzenek a határhaszon arányokkal, tehát a pénzegységre eső határhasznok megegyeznek.

115 115 Teljes haszon függvény

116 116 Határhaszonfüggvény

117 117 Jószágtér, közömbösségi térkép x y A B U0U0 U1U1 Jól viselkedő közömbösségi görbék: - konvexek, korlátozott helyettesítőség - nem metszhetik és érinthetik egymást

118 118 Költségvetési halmaz, költségvetési egyenes az árváltozás hatása a jövedelemváltozás hatása x y

119 119 Az optimális választás x y U0U0 U1U1 y opt x opt

120 120 A munkavállalói döntés munkaidő, szabadidő órabér, napi bérjövedelem az életminőség közömbösségi görbéi az életminőség ráfordítási korlátja, költségvetési egyenese az optimális választás, egyéni munkakínálat

121 121 Az életminőség közömbösségi görbéi Forrás: Solt [2001] 187. old.

122 122 Az életminőség költségvetési egyenese Forrás: Kopányi [1993] 377. old.

123 123 Az optimális választás és az egyéni munkakínálati függvény Forrás: Kopányi [1993] 378. old

124 124 A pénz időértéke csak az azonos időpontra átszámított pénzek hasonlíthatók össze jelenérték (Present Value, PV): egy jövőben esedékes pénzérték mai, jelenbeli értéke jövőérték (Future Value, FV): kamatokkal megnövekedett összege egy jelenbeli pénzösszegnek

125 125 Jövőérték t 102 Pl.: Ft-ot 10,8%-os éves kamattal 3 évre lekötünk. Mekkora lesz a lekötött betétszámlánk egyenlege a 3. év végén?

126 126 Jelenérték t 102 PV

127 127 Üzleti szervezetek célja Eredménycentrikus nyereségorientált gazdálkodás, Tulajdonos érdekek és elvárások megvalósítása.

128 128 – termelést követő kibocsátási funkció, – kereskedelmi, értékesítési funkció, – készletezési funkció, – innovációs funkció, – tárgy erőforrás gazdálkodási funkció. Üzleti szervezetek helye és funkciói a gazdaságban és a társadalomban

129 129 Belső: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók. Külső: gazdasági környezet, technológiai környezet, jogi környezet, ökológiai környezet, kormányzati politikai környezet, önkormányzati környezet, vevők, szállítók, konkurensek, befektetők, hitelezők, munkavállalók érdekképviseletei. Az üzleti szervezetek szereplői

130 130 – tulajdon forma (magán, állami) – alapvető cél (Kft., Kht.) – működési cél (szolgáltató, stb.) – struktúra (divízió, mátrix) – piaci típusok (árupiac, pénzpiac, stb.) – szervezeti forma (Bt., Kft., Rt.) Üzleti szervezetek osztályozása

131 131

132 132 KÖRNYEZET – Vevő, szállító, partner, versenytárs – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH, Igazságügyi Minisztérium, VPOP, stb.

133 133 CÉGVEZETÉS Felügyelő Bizottság Könyvvizsgáló Közgyűlés IGAZGATÁS Képviseleti jogok Munkáltatói jogok Koordináció Szervezés Társadalompolitika, Stratégia, PR Ellenőrzés Beszámolási kötelezettségek

134 134 FEJLESZTÉS Alapkutatás Gyártmányfejlesztés Gyártásfejlesztés Tárgyieszköz-fejlesztés Munkaerő-fejlesztés Információ-fejlesztés Szervezetfejlesztés Vezetőihálózat-fejlesztés

135 135 Általános minőségbiztosítás (TQM) CONTROLLING TERVEZÉS Stratégiai tervezés Operatív tervezés Terv tény ELLENŐRZÉS

136 136 PÉNZ- ÉS HITELGAZDÁLKODÁS ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS TÁRGYIESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓKEZELÉS ÉS –GAZDÁLKODÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÉS TERMÉKGAZDÁLKODÁS

137 137 A számvitel A számvitel a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerbe való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti.

138 138 A számvitel területei: bizonylati rend, könyvvitel, beszámolás, könyvvizsgálat letétbe helyezés és közzététel.

139 139 Könyvvitel Olyan nyilvántartási rendszer, amely bizonylatok alapján folyamatosan rögzíti a gazdasági eseményeket, amelyek a gazdálkodói szervezet vagyonában (nagyságban, szerkezetében) változást idéznek elő.

140 140 A vagyon fogalma, számviteli szemlélete „Mi az?” „Miből, honnan származik? Eszközök („mi a rendeltetésük?”) Források („miből finanszírozták?”) A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.

141 141 Eszközök, források Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

142 142 Leltár Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. Nyitó leltár Záró leltár

143 143 A leltározás célja: Mérleg valódiságának biztosítása, A könyvelés, illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése, A vállalkozói tulajdon védelme az anyagi felelősök elszámoltatása, A csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása.

144 144 Leltár A leltárban nem lehet saját tulajdonként felvenni a bérelt vagy kölcsönvett, az eladott, de el nem szállított, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket. A mérleg és a leltár fordulónapja csak azonos lehet.

145 145 Könyvviteli mérleg Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

146 146 A.Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III.Befektetett pénz- ügyi eszközök B.Forgóeszközök I.Készletek II.Követelések II.Értékpapírok IV.Pénzeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások Eszközök

147 147 D.Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III.Tőketartalék IV.Eredménytartalék V.Lekötött tartalék VI.Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti ered- mény E.Céltartalék F.Kötelezettségek I.Hátrasorolt kötelezettségek II.Hosszú lejáratú kötelezettségek III.Rövid lejáratú kötelezettségek G.Passzív időbeli elhatárolások Források

148 148 Mérlegegyezőség elve Összes eszközérték = Összes forrásérték

149 149 Az eszközök csoportosítása A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi javak, pl. bérleti jog, névhasználati jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték.

150 150 II.Tárgyi eszközök: több mint egy évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. – földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, építmény, bánya. – gépek, felszerelések, járművek. – tenyészállatok. Befektetett eszközök

151 151 III.Befektetett pénzügyi eszközök: más piaci szereplőhöz azzal a céllal kihelyezett eszközök, hogy onnan tartós jövedelemre, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Befektetett eszközök

152 152 Jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Készletek: vásárolt és saját termelésű készletek. – anyagok, – áruk, – saját termelésű készletek, – fékész termékek, – növendék-, hízó- és egyéb állatok, – késztermékek. B. Forgóeszközök

153 153 II.Követelések: áruszállításból és szolgáltatásból (vevők). III.Forgóeszközként kezelt értékpapírok: Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyek nélkül a jogot sem gyakorolni, sem átruházni nem lehet. IV.Pénzeszközök: – készpénz, csekk, bankszámlapénz. Forgóeszközök

154 154 D.Saját tőke: a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A vállalkozás működése során ezt az összeget gyarapította, vagy részben vagy egészben felélte-e. I.Jegyzett tőke A cégbíróságon bejegyzett tőke. Források csoportosítása

155 155 II.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke A tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. III. Tőketartalék A jegyzett tőkén felüli befizetések a tulajdonosok részéről. IV. Eredménytartalék Mérleg szerinti eredményéből képződik. D. Saját tőke

156 156 V. Lekötött tartalék Tőketartalékból, eredménytartalékból, a tulajdonosok által befizetett összegek. VI.Értékelési tartalék Értékhelyesbítés VII. Mérleg szerinti eredmény D. Saját tőke

157 157 Az idegen forrásokat a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. I. Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségeket a kedvezményezettek szerződnek, hogy 5 évnél hosszabb ideig azt nem követelik. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek, Kötvénykibocsátás. III. Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozás egy évnél nem hosszabb lejáratú tartozásai. F. Kötelezettségek

158 158 Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja. A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie. A könyvelés alapjai

159 159 Szabályszerű bizonylat amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki előírásoknak, amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

160 160 A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

161 161 Az áfa a könyvvitelben Az áfa egy olyan hozzáadott érték típusú, forgalomhoz kötődő (és nem jövedelemhez!) adó, amelynek befizetői (a költségvetésbe) a gazdálkodók és a tényleges teherviselő a végső fogyasztó.

162 162 Költség és eredmény Egy vállalkozás eredménye (profitja) a bevételek (hozamok) és a költségek (ráfordítások) különbségeként adódik.

163 163 Költség A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) –felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. Költségnemek: – anyag jellegű költségek, – személy jellegű költségek, – értékcsökkenési leírási költség. Költségviselő Költséghely

164 164 Fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti.

165 165 Költségek típusai Degresszív A bankszámlapénz mennyisége és a bankköltség. Progresszív Túlóra miatti többletteljesítmény és túlóradíj viszonya. A proporcionális költségeknél a költség és volumen növekedési üteme megegyezik (például az alapanyag-felhasználás).

166 166 Eredmény-alapfogalmak Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

167 167 I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyag jellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Eredménykimutatás

168 168 VIII.Pénzügyi műveletek bevételei IX.Pénzügyi műveletek ráfordításai B.Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C.Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X.Rendkívüli bevételek XI.Rendkívüli ráfordítások D.Rendkívüli eredmény (X-XI) E.Adózás előtti eredmény (C+D) XII.Adófizetési kötelezettség Eredménykimutatás II.

169 169 Eredménykimutatás III. F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

170 170 Számlatükör Tartalmazza a vállalkozásnál használt összes számla számát és megnevezését. Pl szám jelzi, hogy 1 befektetett eszköz 12 azon belül tárgyi eszköz 121 azon belül ingatlan 1211 azon belül épület azon belül raktárépület

171 171 Az ideális cég gazdasági paraméterei Számviteli optimum Pénzügyi optimum Piaci optimum Humánerőforrás-gazdálkodás Kutatás- fejlesztés aránya

172 172 Számviteli optimum a gazdálkodásban Saját tőke>> jegyzettőke, Eredmény kimutatás

173 173 Pénzügyi folyamatok optimális helyzete Szállító állomány>> vevő állomány Betét állomány>> hitelállomány Szállító állomány fizetési határideje>> vevő állomány fizetési határideje

174 174 Piaci optimum Keresleti termék a kibocsátás oldalon Kínálati termék a szállítói oldalon Vezető termék a piacon Készáru-készlet alakulása

175 175 Humánerőforrás-gazdálkodás optimális helyzete Bér- és egyéb juttatások folyamatos növekedése Munkaerő-felvétel, „bekerülési szándék” Folyamatos szakmai továbbképzés

176 176 Kutatás- fejlesztés optimális aránya Életgörbék érintőjének meredeksége

177 177 A cég rövidtávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

178 178 Rövidtávú számviteli válságjelek – Üzemi tevékenység eredménye negatív – Pénzügyi műveletek egyenlete negatív – Rendkívüli ráfordítások egyenlege negatív – Adózás előtti eredmény negatív – Saját tőke ≤ jegyzettőke

179 179 Rövidtávú pénzügyi válságjelek I. Pénzbeáramlás ≤ pénzkiáramlás. Eladósodottság → fizetésképtelenség. Fizetésképtelenség: – folyószámla – vevőszállító egyenleg – ÁFA egyenleg – pénztár – hitelbetét egyenleg Teljes eladósodottság, részleges eladósodottság.

180 180 Rövidtávú pénzügyi válságjelek II. Szállítói sorrend: – munkabér – APEH, TB, VPOP, stb (pályázatok) – szállítók – rugalmas, rugalmatlan

181 181 Rövidtávú piaci válságjelek – Készáru készlet emelkedik – Minőség romlik – Piaci részesedés csökken – Értékesítési ár csökken – Vevőállomány emelkedik – Szállítóállomány csökken (készpénzes vásárlás)

182 182 Rövidtávú humán gazdálkodási válságjelek – Bérfejlesztés mértékének csökkenése – Szociális juttatások csökkenése

183 183 Rövidtávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Források csökkenése – Életgörbék érintőjének meredeksége stagnál

184 184 A cég hosszútávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

185 185 Hosszútávú számviteli válságjelek – Saját tőke ≪ jegyzettőke – 50% → fizetésképtelenség – Tartós veszteség (mérleg) – Vagyon vesztés

186 186 Hosszútávú pénzügyi válságjelek – Szállító ≫ vevő (nem fizetünk) – Hitelek átütemezési kérelme – Eladósodottság ≫ tőke – Több folyószámla – Köztartozások átütemezési kérelme

187 187 Hosszútávú piaci válságjelek –Romló pozíciók (kiszorul a piacról) –Minőségcsökkenés –Áremelkedés –Paritás –Konkurencia –Értékesítési nehézségek

188 188 Hosszútávú humán gazdálkodási válságjelek – Elbocsátások – Szociális juttatások csökkenése – Vezetők menekülnek

189 189 Hosszútávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Túlélés

190 190 Válságkezelési lehetőségek

191 191 Előfeltételek tulajdonos szándéka válság okainak pontos ismerete ágazati vagy nemzetgazdasági konjunktúra múltbéli terhek elengedése válság kevés okból adódjon

192 192 I. Eszközértékesítés Felszámolás alatt a cég működik vagy sem Termelő, nem termelő egységek osztályozása Nem termelő egységek értékesítése (szociális intézmények, raktár, iroda) Értékesítés, de milyen áron? – könyv szerinti érték – megtérülési ár – anyag ár – menekülési ár – spekulációs ár – viszonyítási ár

193 193 I. Eszközértékesítés (2) Készletértékesítés – elfekvő – értékesíthető – feldolgozott vagy alapanyag – szavatosság – környezetszennyezés

194 194 II. Vezetők megválasztása Elszántság Pozitív gondolkodás Szakmai és piaci jártasság Kezdeményező kézség KKK OSZ LB H B K

195 195 III. Pénzügyi ellenőrzés Szállító-vevő állomány felülvizsgálata időben és értékben Hitelek, kötelezettségek átütemezése kedvezőbb feltételek igénybevétele

196 196 IV. Költségcsökkentés Költségnemi kontrol Költséghelyi összevetés Költségviselői teher elemzés Fajlagos költségelemzés Outsourcing

197 197 V. Adósság elemzés Faktorálás Lízing Adósság átütemezése

198 198 VI. Marketing Piaci viszonyok elemzése szállítói-vevői oldalon egyaránt Kampány

199 199 VII. Szerkezet átalakítás Vállalati struktúra átalakítás a piaci viszonyok igényeinek megfelelően (centralizáció, integráció, párhuzamosságok, stb.)

200 200 VIII. Beolvadás Beolvadás más vállalatba Kapcsolat a konkurenciával

201 201 IX. Beruházás

202 202

203 203

204 204

205 205

206 206

207 207

208 208 Az üzleti terv szerkezete és felépítése

209 209 Az üzleti terv fogalma Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja. Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.

210 210 Az üzleti terv fogalma Társaságnak nevezzük a gazdálkodó alanyok közötti olyan érdekközösségi kapcsolatot, amely szervező jellegű szerződés keretében gazdasági vállalkozásra, illetőleg koordinációra irányul, viszonylag önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust kialakítva. Az önálló jogi személyiségű vállalkozások felelőssége korlátozott, a tagok anyagi felelőssége a a társaságba bevitt vagyonra korlátozódik, a társaság vagyona a tagok vagyonától elkülönül (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).

211 211 Az üzleti terv fogalma A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások tagjainak felelőssége korlátlan, mert a társaság vagyona a tulajdonosok személyes vagyonától nem különül el. A társaság önálló szervezettel nem rendelkezik, a döntéseket a tulajdonosok hozzák, az irányítás, döntés a tulajdonosok személyéhez kötött.

212 212 Mikor készítsünk üzleti tervet : új vállalkozás indításakor új tevékenység beindításakor hitelfelvételnél csődeljárás során reorganizáció esetében.

213 213 Javasolt fejezetek 1. Tömör összefoglalás 2. A külső környezet 3. A vállalat 4. Fő termékek 5. A piacok 6. Technológia 7. Vezetés, szervezet 8. Pénzügyek 9. Javaslatok 10. Bevezetés, ellenőrzés

214 Tömör összefoglalás 1. Terjedelme max. 2. oldal 2. Milyen üzletben veszünk részt? Mik a termékeink/szolgáltatásaink, mitől vagyunk különlegesek? 3. Kik a vásárlóink? 4. Milyen a pénzügyi helyzet? Mik a kilátások? 5. Mik a valóban fontos problémáink? Milyen tények támasztják ezt alá?

215 Tömör összefoglalás (2) 6. Milyen alternatív megoldásokat javaslunk? Mekkora a kockázat, ill. a várható haszon? Milyen a megoldások prioritása? Mi ennek pénzügyi vonzata? 7. Mikor és ki dönt a leírtak megvalósí- tásáról/elvetéséről, milyen azonnali lépések szükségesek? Ki lesz az egyszemélyi felelős? Mi a lefutás időtartama?

216 Külső környezet 1. Általános kép, az iparág története, a mai helyzet, a közeljövő. 2. Az iparág fontosabb szereplői. Belföldi/külföldi/vegyesvállalati és helyi résztvevők, ezek jellemzői. 3. Vállalatunk relatív és abszolút súlya, iparági összehasonlító mutatói. 4. A pénzügyi/közgazdasági környezet. Bankok, hitelezési, adózási feltételek.

217 Külső környezet 5. A vállalatunk megítélése és ennek okai. 6. Jogi környezet. Várható változások és ezek vállalatunkat érintő hatásai. 7. Demográfiai helyzet, munkaerő helyzet. 8. Az országos és a helyi adatok, trendek. 9. Egyéb, a vállalat számára fontos adatok és előrejelzések.

218 A vállalat 1. Ki(k) volt(ak) a vállalat alapítói(i); milyen céllal alapított(ák) a céget? 2. A vállalat története, korszakai. Történtek-e változások az eredeti célhoz képest? 3. Mi(k) a vállalat mai üzleti célja(i)? 4. Kik a legfontosabb beszállítóink? Kik a legfontosabb vevőink? Kik a legfontosabb konkurenseink?

219 A vállalat (2) 5. Mi a vállalatunk sikerének titka? Miért tőlünk, és nem mástól vásárolnak vevőink? 6. Milyen éves növekedés volt jellemző a vállalatunkra, milyen előrejelzés fogadható el a jövőre? 7. Tudjuk-e milyen gondokkal kell szembenéznünk ma és a jövőben? 8. Erősségeink/gyengeségeink a legfontosabb konkurensünkhöz képest.

220 Fő termékek (1) 1. Mi(k) a vállalatunk fő terméke(i)? Milyen vásárlói igényeket elégítenek ki? 2. Miben egyediek a termékeink? (Árban? Technológiában? Minőségben? Különlegességében? Választékban?) 3. Milyen a vásárlói fogadtatásuk más hasonló termékekhez képest? Mi a konkurens termékek előnye, ill. hátránya a mieinkhez képest?

221 Fő termékek (2) 4. Árkérdések, pénzügyi háttér. Milyen a termékek árképzése? Milyen a forgási sebesség, készlet, pénzügyi háttér, fedezeti pont? 5. Elosztási csatornák. Nagy- és kiskereskedelmi csatornák (Belföld/export).

222 A piacok (1) 1. A piac leírása. Milyen a piac? (to, MFt, belföld/export) Mekkora a piac növekedése, stagnálása, csökkenése? Milyen jövő várható? Mekkora a mi piaci arányunk ma, mi várható a jövőben? 2. A vásárlóink jellemzése. Kik a vásárlóink? (Magánszemélyek, belső továbbfelhasználók, nagy/kiskereskedők)

223 A piacok (2) 3. Érzékenység. Mennyire érzékeny a piac/vásárlók az árakra, a minőségre, szolgáltatásokra? 4. Konkurencia. Kik a főbb konkurenseink? Mi az erősségük/gyengeségük velünk szemben? Vannak-e általánosítható vonások? 5. Piaci stratégiák. Milyen vásárlókat célzunk meg? Mekkora a célzott vásárlóerő? Hogyan különülünk el versenytársainktól? Milyen piaci stratégiát követünk?

224 Technológia (1) 1. A fejezet célja az alapanyag beérkezésétől a végtermék kiszállításáig a technológia értékelése annak érdekében, hogy sikeresen és hatékonyan lehessen a piacokon megjelenni. 2. A technológia leírása. Melyek a kulcsterületek? Hol vannak a szűk keresztmetszetek? Beszállítói követelmények. 3. Személyi vonatkozások. Milyen munkaerő- szerkezetre van szükség? Hogyan történik a munkaerő kiválasztása?

225 Technológia (2) 4. Épület/infrastruktúra. Milyen háttérkörülmények szükségesek a technológia megvalósításához? Milyen fejlesztések szükségesek? 5. Technológiai gépészet. Összhangban van-e az alkalmazott technológia a termék gyártásához szükséges műszaki követelményekkel? Hogyan történnek a termék/technológiafejlesztések és beruházások?

226 Vezetés, szervezet (1) 1. A mai szervezet. Milyen a mai szervezeti hierarchia? Melyek a formális (informális) csatornák a vállalaton belül? Jellemző-e a „one man show”? Kik a döntéshozók a felső 3-4 szinten? 2. Management. Mivel foglalkozik a vállalat felső vezetése a vezetői tanácskozásokon? Alkalmaznak-e külső szakértőket? (Jogászokat, könyvszakértőket, vezetési/szervezési tanácsadókat) Milyen a vezetői információs rendszer?

227 Vezetés, szervezet (2) 3. Szervezet fejlesztés. Hogyan történik a szervezet korszerűsítése? Hogyan mentenek fel embereket? Az új vezetők kiválasztásának szempontjai?

228 Pénzügyek (1) 1. A korábbi pénzügyi helyzet. Az elmúlt 3-5 év pénzügyi adatai alapján trendek a fontosabb pénzügyi mutatókról 2. A mai pénzügyi helyzet vizsgálata Ezután kerülhet sor a különböző elemzésekre: Fix és változó költségek; – Likvid pénzeszközök (Cash flow); – Fedezeti ponti eladások;

229 Pénzügyek (2) 3. Előrejelzések. Az előzőek alapján kísérletet kell tenni a rövid távú (1-3 éves) és a hosszú távú (5-10 éves) pénzügyi előjelzésekre. A legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb változatot célszerű megbecsülni, ezek által adott sávban történhet a tervezés.

230 Javaslatok 1. Általános javaslatok. Itt kerülnek megfogalmazásra azok a javaslatok, amelyek az üzletág vagy termékcsoport egészének stratégiai összefüggéseit érintik. A javaslatok vitára alkalmas formában kerülnek az anyagba, adatokkal. 2. Rövid távú ajánlások. Ezekről célszerű „menüt” kiállítani a jobb áttekinthetőség érdekében. Az ajánlások az azonnali és az 1-1,5 éven belül megvalósítandó javaslatokat tartalmazzák tevékenységekre orientáltan.

231 Javaslatok (2) 3. Középtávú ajánlások. A 1,5-3 év időtartamban megvalósítandó ajánlások menüje és részletei. 4. Hosszabb távú ajánlások. Ugyanaz a menüs szerkezet, de 3-10 év időtartamra. 5. Az összes ajánláshoz pénzügyi terv és felelős neve tartozik.

232 Bevezetés, ellenőrzés (1) 1. A bevezetés előtt az érdekeltek bevonásával meg kell vitatni a javaslatok és ajánlatok – pénzügyi, – személyi, – határidő feltételeit, és célszerű komplett menetrendet kidolgozni a bevezetéshez. 2.A menetrendben a „mérföldkövek” pontjait kell megjelölni. Ezek lehetnek egyben döntési csomópontok is.

233 Bevezetés, ellenőrzés (2) 3.Lehetőséget kell adni a visszacsatolásra. 4.A bevezetés pontjai mellett biztosítani kell az ellenőrzési pontokat is. Ezek az időpontok csak egyszemélyi felelőssel együtt értendők. 5.A visszacsatolás során módosításokra és aktualizálásokra is gondolni kell.

234 Év1. hónap2.hónap3. hónap4. hónap5.hónap6. hónap7. hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónap Kamatok Törlesztés 2. Év1. hónap2.hónap3. hónap4. hónap5.hónap6. hónap7. hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónap Kamatok Törlesztés 3. Év1. hónap2.hónap3. hónap4. hónap5.hónap6. hónap7. hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónap Kamatok Törlesztés 3 millió forint 3 évre évenkénti 1 százalékos kamatcsökkentéssel ÜZLETI TERV

235 TételMegnevezés2005. …… ABefektetett eszközök IImmateriális javak 1Alapítás átszervezés aktivált értéke 2Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3Vagyoni értékű jogok 4Szellemi termékek 5Üzleti vagy cégérték 6Immateriális javakra adott előlegek 7Immateriális javak értékhelyesbítése IITárgyi eszközök 1Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2Műszaki berendezések, gépek, járművek 3Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4Tenyészállatok 5Beruházások, felújítások 6Beruházásokra adott előlegek 7Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Mérlegterv 235

236 IIIBefektetett pénzügyi eszközök 1Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3Egyéb tartós részesedés 4Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony álló vállalkozásban 5Egyéb tartósan adott kölcsön 6Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. 7Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése BForgóeszközök IKészletek 1Anyagok 2Befejezetlen termelés és fékész termék 3Növendék, hízó- és egyéb állatok 4Késztermékek 5Áruk 6Készletekre adott előlegek 236

237 IIKövetelések 1Vevők 2Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4Váltókövetelések 5Egyéb követelések IIIÉrtékpapírok 1Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2Egyéb részesedés 3Saját részvény, saját üzletrészek 4Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IVPénzeszközök 1Pénztár, csekkek 2Bankbetétek CAktív időbeli elhatárolások 1Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolások 3Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 237

238 DSaját tőke IJegyzett tőke I/aebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke IIJegyzett, de be nem fizetett tőke IIITőketartalék IVEredménytartalék VLekötött tartalék VIÉrtékelési tartalék VIIMérleg szerinti eredmény ECéltartalék 1Céltartalék a várható kötelezettségekre 2Céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre 3Egyéb céltartalékok FKötelezettségek IHátrasorolt kötelezettségek 1Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 238

239 IIHosszú lejáratú kötelezettségek 1Hosszú lejáratú kapott kölcsön 2Átváltoztatható kötvények 3Tartozások kötvénykibocsátásból 4Beruházási és fejlesztési hitelek 5Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek IIIRövid lejáratú kötelezettségek 1Rövid lejáratú kölcsönök 1/aebből: átváltoztatható kötvények 2Rövid lejáratú hitelek 3Vevőktől kapott előlegek 4Szállítók 5Váltótartozások 6Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben 7 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek GPasszív időbeli elhatárolások 1Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolások 3Halasztott bevételek Források összesen 239

240 Megnevezés /12007/22007/32007/42007össz2008/1 … 2008/4 2008ö.2009/1 … 2009/4 2009ö.2010/1 …2010/2 Nyitó pénzeszköz Árbevétel (bruttó) Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevételek Rendkívüli bevétel Eredményt nem érintő bevételek Bevételek összesen: Beszerzési kiadások (bruttó) Személyi jellegű kifizetések (bér+tb) ÁFA-elszámolás Adóbefizetés Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Egyéb folyó kiadások Kifizetés saját tőkéből Osztalékkifizetés Befektetett eszközök bővítése Egyéb kifizetés Kifizetések összesen Egyenleg (-/+) Hitelfelvétel (ebből): éven belül éven túl hitelvisszafizetés éven belül éven túl Záró pénzeszköz Pénzforgalmi terv 240

241 Tétel- szám A tétel megnevezése tény tény 2007./ 1 tény 2007/2 tény 2007/3 terv 2007/4 terv 2007 terv össz 2008/1…. 2008/4 terv 2008 terv össz 2009/1…20 09/4 terv 2009 terv össz 2010/1… 2010/2 terv I.Értékesítés nettó árbevétele II.Értékesítés közvetlen költségei III.Értékesítés bruttó eredménye ( I. - II.) IV.Értékesítés közvetett költségei V.Egyéb bevételek VI.Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (III. -IV. +V. -VI.) VII.Pénzügyi műveletek bevételei VIII.Pénzügyi műveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII. -VIII.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A. ±B.) IX.Rendkívüli bevételek X.Rendkívüli ráfordítások D.RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX. -X.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C. ±D.) XI.Adófizetési kötelezettség F.ADÓZÓTT EREDMÉNY(±E. -XI.) G.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Eredm é ny-kimutat á s forgalmi k ö lts é g elj á r á ssal (infl á ci ó figyelembev é tele n é lk ü l) 241

242 Fedezeti pont elemzés A költségeknél található táblázat alapján a fix költségek évi mennyisége eFt. Az egy sertésre jutó változó költség 30,292 eFt. A fedezeti pont ezek alapján a következő képlettel számolva: körülbelül 161 db –ra jön ki évente, amelyet a vállaltunk könnyedén teljesít. 242

243 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez Eladósodottság foka: Kötelezettségek / eszközök= / =0,27981 Ebből következik, hogy a társaság eszközállománya csak nagyon kis mértékben van megterhelve kötelezettségekkel. 243

244 Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök – készletek) / rövid lejáratú kötelezettségek=( – ) / = 1,83963 A mutató optimális értéke 1,3 körül van. Ha az eladhatatlan készletek értéke megnő, kisebb lesz a hányados. Rövidtávú likviditás (Forgóeszközök – követelések) / rövid lejáratú kötelezettségek = ( – ) / = 1,19091 Kedvező, ha 1 (azaz 100%) fellett van, láthatóan a vállalat teljesíti ezt a szintet. 244 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (2)

245 Likviditási ráta Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek = / = 2,98709 Egységnyi kötelezettség teljesítéséhez a társaságnak 2,98 egységnyi forgóeszköze áll rendelkezésre, ami alapján kijelenthetjük, hogy a társaság likviditása megnyugtató. A nemzetközi gyakorlatban is 2 felett fogadható el az érték. Saiát töke növekedési mutató: Saját tőke / jegyzett tőke = / = 2,19789 A jegyzett tőke változását mutatja, a saját tőke nagyságában milyen változás következett be. 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal, ám ebben az esetben nincs szó ilyesmiről. Ezen mutató értéke is a társaság stabilitását mutatja. 245 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (3)

246 Tőkefeszültség mutatója: Idegen forrás / saját tőke = / = 0,40364 Kifejezi, hogy egységnyi saját tőkét mennyi teher, azaz idegen forrás terhel. Látható, hogy a cég jellemzően saját forrásokat használ gazdálkodása során, és ez több évre visszamenőleg kimutatható. Tőkeerősség: Saját tőke / források = / = 0, A saját tőke és a forrásösszeg arányát fejezi ki. Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez, ez esetben enyhe emelkedést mutat az előző évihez képest. 246 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (4)

247 Befektetett eszközök fedezete: Saját tőke / befektetett eszközök = / = 1,88731 A mutató kifejezi, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvező, ha a mutató minél nagyobb (1 vagy afeletti). Ha nagyobb az érték, az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A saját tőke lényegesen nagyobb a befektetett eszközök értékénél. Az állandó eszközelemet a saját tőke nagy mértékben fedezi több évre visszamenőleg. 247 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (5)

248 Tárgyi eszközök fedezettsége: Saját tőke / tárgyi eszközök = / = 2, Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. Nemzetközi viszonylatban legalább 1, de jó cégeknél 1,5. Ebben az esetben látható, hogy a 2,05-ös arány kitűnő. A saját tőke értéke jelentősen meghaladja a tárgyi eszközök értékét. Fedezeti pont elemzés: Fedezeti pont ott van, ahol a teljes árbevétel megegyezik a teljes költséggel ban a teljes árbevétele: Ft, az összes költség pedig Ft volt. Ebből látszik, hogy még jóval a fedezeti pont felett, nyereségesen termel a vállalat, hisz a különbözet Ft. 248 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (6)

249 249 LOGISZTIKA

250 250 Kiinduló fogalmak „A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásával, tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány”.

251 251 Szállítók BeszerzésFeldolgozásElosztás Fogyasztók Készletezés

252 252 Logisztika feladatai A szükséges áruk és szolgáltatások A szükséges időpontban A szükséges helyre A szükséges mennyiségben A piac által igényelt minőségben A lehető legkisebb költséggel A lehető legkisebb környezeti károkozással eljuttathatóak legyenek.

253 253 A komplex logisztika továbbfejlődésének tényezői –A termelés részaránya a gazdasági folyamaton belül csökken. –A végkibocsátásban egyre nagyobb szerepet kap az eltérő fogyasztói igények kielégítése. –JIT-elv. Megnő a munkaerő-mobilitás jelentősége. –Az elhasznált termékek, a kibocsátás során keletkezett hulladékok minél nagyobb részének újrahasznosítása. –Humán logisztika.

254 254 Optimális szolgáltatási színvonal Optimális szolgáltatási színvonalnak közgazdasági szempontból az tekinthető, amikor a szolgáltatási színvonal növeléséből adódó működési költségek görbéje és a logisztikai szolgáltatások hiányosságai miatti többletköltségeket ábrázoló görbe metszi egymást.

255 255 Költség Szolgáltatási színvonal Optimális érték Összes költség Logisztikai költségek A logisztikai szolgáltatások hiányosságai, hibái miatti többlet költségek Logisztikai költségek

256 256 Controlling „A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja.” A controllingot a vezetés eszközeként tartjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A controlling a terv-tény adatok összevetésével az eltérések ellenőrzését, elemzését végzi.

257 257 A controlling szemlélete célorientáltság szűkkeresztmetszet- orientáltság jövőorientáltság költségtudatosság.

258 258 A controlling „szabályozóköre” TERVEZÉS (TERV) MEGVALÓSÍTÁS (TÉNY) SZÁMBAVÉTEL (TERV/TÉNY ELTÉRÉSELEMZÉS ) ELTÉRÉS VAN-E? JAVASOLT BEAVATKOZÁS igen nem

259 259 Szervezet típusok Államhatalmi (parlament, önkormányzatok, bíróságok) Felső államigazgatás (kormány, minisztériumok, hatóságok, felügyeletek – termelői (ipari, mezőgazdasági) – kereskedelmi – szolgáltatásokat végző – pénzügyi – oktatási, kulturális – egészségügyi – fegyveres testületek szervezetei – média – egyházi – és civil szervezetek, szerveződések

260 260 A vállalkozásoknak a költségstruktúra kialakításánál, a költségek meghatározásánál van a leginkább „szabadságfoka”, illetve mozgástere. Költségtudatosság

261 261 A controlling tervezési rendszer három fő részből áll a tervezés munkafolyamata a tervezés területei a tervezés időhorizontja A controlling tervezési munkafolyamata alulról felfelé, felülről lefelé ellenáramú.

262 262 A contollingtervezés fő területei Teljesítménytervezés (erőforrás) Költségtervezés (költséghely nem költségviselő) Finanszírozástervezés (HBCS) Eredménytervezés (ÁKFN) pénzügyi tervezés (likviditás)

263 263 Eltéréselemzés Homogén költségeloszlású társaságnál alkalmazott elemzési módszer, amely a közvetett és közvetlen költségek megoszlását veti össze, meghatározott sávhatárokon belül, a tervvel a bázissal, illetve az ágazat jellemző mutatóival és azt vizsgálja, hogy vannak-e kiugróan magas eltérések, amelyek veszélyeztetik a társaság gazdálkodását. (labordiagnosztika)

264 264 Éves eredménykimutatás táblázata Megnevezés Terv (MFt) Tény (MFt) Eltérés (MFt)% Nettó árbevétel Proporcionális költségek (-) Fedezeti összeg Vállalkozás fix költségei (-) Vállalkozás nettó eredménye

265 265 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db)

266 266 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség

267 267 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség

268 268 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel

269 269 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel Fedezetipont Veszteség Nyereség

270 270 Fajlagos költség - globalizáció Összköltség Kibocsátott mennyiség (db)

271 271 Szállítói hitelezői biztosítékok

272 272 Elsőosztályú biztosítékok forintfedezet devizafedezet bankgarancia fedezetigazolás bankgarantált fedezeti váltó biztosító által garantált fedezeti váltó készpénzben teljesítendő állami garancia

273 273 Másodosztályú biztosítékok tőzsdén jegyzett értékpapír ingatlan opciós vétel másodosztályú bank, ill. biztosító által garantált fedezeti váltó másodosztályú bankgarancia elsőosztályú ügyfél készfizető kezessége

274 274 Harmadosztályú biztosítékok ingatlan jelzálog elidegenítési és terhelési tilalom mellett hitelfedezeti biztosítás másodosztályú ügyfél készfizetői kezessége kézizálog

275 275 Az árbevétel Árbevétel = Σ Q i P i n i=1 Q i az i-edik termék mennyisége P i az i-edig termék eladási ára – keresletalapú árképzés – költségalapú árképzés – versenytárs-alapú árképzés

276 276 – átlagköltség AC = = összköltség termelt mennyiség TC Q – átlagos változó költség AVC = = változó költségek termelt mennyiség VC Q – átlagos fix költség AFC = = fix költségek termelt mennyiség FC Q Mutató számok

277 277 – határköltség MC = = összköltség növekménye termelés növekménye  TC QQ – átlagos profit A  = = termelt mennyiségQ összprofit TT – határprofit M  = = termelés növekménye QQ profit növekménye TT Mutató számok

278 278 Befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök eszközök összesen X 100 A mutató értékének növekedése azt jelzi, hogy az „állandó tőkeelem” aránya nőtt, s ennek állandó költségével (értékcsökkenése) számolni kell.

279 279 Befektetett eszközök fedezete Saját tőke Befektetett eszközök X 100 Kedvező, ha a mutató minél nagyobb.

280 280 Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke Tárgyi eszközök X 100 Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. (A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.)

281 281 Eszközök fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen Kedvezőnek ítélhető meg, ha mutató értéke 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során.

282 282 Tárgyi eszközök hatékonysága Kifejezi, hogy egységnyi tárgyi eszközre mennyi nettó árbevétel jut. Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök X 100

283 283 Készletek fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele Készletek A mutató értéke annál kedvezőbb, minél nagyobb egynél.

284 284 Tárgyi eszközök elhasználódása Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Kedvező, ha a mutató értéke minél közelebb van a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. X 100

285 285 Tárgyi eszközök megújítási mutatója (A beruházás fedezete) Tárgyévi beruházás Értékcsökkenési leírás A mutató értéke akkor kedvező, ha az minél magasabb. X 100

286 286 A források szerkezete Idegen forrás Források összesen Kedvező a társaság számára, ha a források összetételében a saját források a meghatározóak, azaz a mutató értéke minél kisebb. X 100

287 287 Adósságállomány fedezettsége Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Akkor kedvező, ha a mutató értéke nő. X 100

288 288 Eladósodottság foka Kötelezettségek Eszközök összesen A mutató kifejezi, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. X 100

289 289 Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz Vevők Szállítók A száznál kisebb mutató azt jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. 100 feletti mutatónál a társaság kintlévőségei (vevőállomány) nagyobb, mint a szállítóállomány. X 100

290 290 Likviditási gyorsráta Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek A mobilizálható eszközöket tartalmazza a mutató összehasonlítva a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató a biztonságos minimális érték, 1,3 körül van.

291 291 Rövid távú likviditás II. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek A készletek mobilizálása nehezebb, mint a követelések behajtása. A mutató értéke akkor kedvező, ha értéke a 100 felett van. X 100

292 292 Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül elfogadható. X 100 A mutató az egy éven belül lejáró kötelezettségek és az éven belül mobilizálható eszközök arányát fejezi ki.

293 293 Likviditási mutató Forgóeszközök Kötelezettségek/100 A mutató kifejezi, hogy egységnyi (100 Ft) kötelezettség teljesítéséhez mennyi egy éven belül mobilizálható forgóeszköz áll rendelkezésre.

294 294 Saját tőke növekedési mutató Saját tőke Jegyzett tőke Az 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal.

295 295 Tőkeerősség Saját tőke Források összesen Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez. X 100

296 296 Beruházási döntések a vállalatnál A tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenységet beruházásnak nevezzük. – pótló beruházások – bővítő beruházások

297 297 A beruházás átlagos jövedelmezősége Ny B j = B Ny Nyereség BPénzbefektetés

298 298 A megtérülési idő Bi B B i = Ny

299 299 A forgási sebesség Bs M i B s = B:Ny MiLétesítmény tervezett használati ideje

300 300 A vállalat kínálata az ártól, illetve az azzal megegyező határköltségtől függ. A versenyző vállalat kínálati görbéje egybeesik a vállalat határköltség-függvényének a rezervációs ár feletti szakaszával. Költség termelés QBQB határköltség átlagos változó költség átlagköltség B A A vállalat kínálata

301 301 Költség, ár termelés QBQB határköltség Q B = fedezeti mennyiség B = egységár A = átlagköltség AB = átlagos profit átlagköltség B A Kompetitív vállalat kínálata

302 302 A határbevétel (Marginal Revenue) kifejezi, mennyivel változik az összbevétel, ha az értékesítést egy pótlólagos egységgel növeljük. határbevétel = = összbevételváltozás mennyiségváltozás  TR QQ Határ árbevétel

303 303 A monopólium profitmaximuma költség, ár termelés Q* Q* = profitmaximalizáló kínálat P* = profitmaximalizáló ár D = kereleti görbe MRD MCP* MR = határbevétel MC = a határköltség = profit

304 304 A pénzpiac A pénz fogalma és kialakulása. A bankszámlapénz és a pénzteremtés. Egyszintű és kétszintű bankrendszer. Pénzteremtés a modern bankrendszerben. A pénzkínálat értelmezése és szabályozása. Pénzkeresleti motívumok. A pénzpiaci egyensúly.

305 305 A pénz fogalma és kialakulása ÖNÁLLÓ HÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS → nincs árucsere vagy jelentéktelen mértékű MUNKAMEGOSZTÁS – SPECIALIZÁCIÓ → árucsere

306 306 Közvetlen termékcsere vagy barter minél fejlettebb a munkamegosztás, annál több az elcserélendő jószág, gyakoribb, hogy meghiúsul a csere; megoldás: minden jószágtulajdonos elfogad olyan dolgokat is, amelyekre a közvetlen szükséglet-kielégítés céljából nincs szüksége, de azt a cserepartnerek, akiktől valamilyen jószágot szeretne megszerezni, elfogadják fizetségként.

307 307 A pénz mint csereeszköz A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. A legszélesebb körben és talán a leghosszabb idő át elfogadott fizetési eszköz az arany volt.

308 308 Árupénzek Árupénznek nevezzük az általános közvetítőként szolgáló termékeket. Az egyéb árupénzeket (só, marha, cigaretta) kiszorították a nemesfémek (arany, ezüst): viszonylag kevés lévén belőlük, kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek (ritkaság); nem romlandók (hosszú ideig tartható bennük a vagyon); jól oszthatók; más célra történő felhasználásuk nem jelentős.

309 309 A pénz fogalma A pénz általánosan elismert csereeszköz, amelynek belső értéke nincs, kifejezi más áruk árát, illetve alkalmas vagyonfelhalmozásra.

310 310 A pénz kialakulásával új közgazdasági fogalmak születtek az eladó (aki pénzt kap áruért), vevő (aki pénzt ad áruért) és az ár (az a pénzmennyiség, amit fizetni kell az áru egységéért) (értékmérő funkció).

311 311 A pénzérme Kezdetben az árakat természetes mértékegységben (súly) fejezték ki – szakértelmet igényelt a pénzzel történő fizetés → megoldás: a pénzérme. A pénzérme meghatározott súlyú és finomságú nemesfémdarab, amit valamilyen közhatalom szavatol.

312 312 A magánbankok a következő módokon juthatnak bankjegyhez: 1. Hitelt kérnek a jegybanktól, amit kívánságukra bankjegyben kapnak kamat ellenében. 2. Az általuk már leszámítolt (diszkontált) magánváltókat visszleszámítoltatják (rediszkontáltatják) a jegybankban. 3. Értékpapírokat, aranyat, külföldi bankjegyeket adnak el a jegybanknak.

313 313 A modern pénzrendszer Bankrendszer Vállalatok Lakosság (háztartások) Az állam (költségvetés) Külföld

314 314 A jegybank alapfunkciói (1) A jegybank bocsátja ki a bankjegyet és az érmét (bankjegy + érme = készpénz), A bankok bankja, A kormány bankja, Ellenőrzi és szabályozza a pénzkibocsátást és a pénzforgalmat, Kezeli az ország monetáris tartalékait, Intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.

315 315 A jegybank által felszámított kamat mértéke a rediszkontláb. A jegybank hitelt nyújt a magánbankok- nak, és a hitelért kamatot is felszámít, amit refinanszírozási kamatlábnak nevezünk. A jegybank alapfunkciói (2)

316 316 A kereskedelmi bankok teremtik meg a bankszámlapénzt. Egyéb pénzintézetek takarékpénztárak, biztosítók, tőzsdék Pénzteremtés a modern bankrendszerben

317 317 A modern pénz formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé, amely a bank-rendszer hitelnyújtási tevékenységének eredménye, ezért hitelpénznek nevezzük. Hitelpénz (1)

318 318 A hitelpénz olyan pénz, amelyik hitelnyújtással keletkezik, és hitelvisszafizetéssel szűnik meg. Hitelpénz (2)

319 319 A pénz funkciói Árak mércéje, Forgalmi eszköz, Fizetési eszköz - a pénzmozgás időben elválik Felhalmozási eszköz

320 320 A forgalomban levő készpénz és a látra szóló folyószámlabetét együttesen a szűken értelmezett pénz vagy tranzakciós pénz. Ezt a pénz- mennyiséget M1 rövidítéssel jelöljük. A korlátozottan forgalomképes pénzformákat kvázi pénznek nevezik. A tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a kvázi pénz mennyiségét. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti. A pénz formái

321 321 A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben A refinanszírozási kamatláb növekedésével a pénzkibocsátás mérséklődik. A pénz-kínálat tehát ellentétes irányban változik, mint a refinanszírozási kamatláb. A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon. (5%)

322 322 1 M = ---- JBP t Ma forgalomba kerülő pénz mennyisége ta kötelező tartalékráta JBPa rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége Forgalomban lévő pénz mennyisége

323 323 A kötelező tartalékráta reciproka – 1/t – a pénzmultip- likátor, amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba. A központi bank értékpapír, arany vagy deviza adásvételét nyílt piaci műveletnek nevezzük. Az árszínvonal egy adott időszakban átlagosan tartani kívánt pénzmennyiség. Jegybanki eszközök

324 324 A pénzkereslet A gazdasági szereplőinek pénzigénye jelenti a pénzkeresletet. L = k x Y La reálpénz-kereslet ka jövedelmi forgási sebesség Ya reáljövedelem

325 325 Nominális pénzkereslet M D = P x L Ma nominális pénzkereslet Paz árszínvonal Lreálpénzkereslet

326 326 A pénzpiac A pénzpiac az azonnal felhasználható pénz keresletének és kínálatának összessége, azok kölcsönhatása és mozgása. A pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát a kamatláb mozgása teremti meg.

327 327 A tőzsde A tőzsde olyan piac, amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja; az adásvétel szervezett és szabályozott formában történik. Se az áru se a szállító se a vevő nincs jelen az adásvételnél.

328 328 Bonyodalmak a fémpénz körül A pénzérme is ÁRUPÉNZ, a többi áruhoz hasonlóan termelik. A gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyisége a pénztermeléstől függ, maximálisan annyi lehet belőle, amennyit egy adott időpontig előállítottak. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZMENNYISÉG < AZ ÁRUFORGALOM ZAVARTALAN LEBONYOLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZMENNYISÉG Két lehetőség: a fizetés később történik (fizetési eszköz funkció) pénzhelyettesítővel való fizetés

329 329 A bankszámlapénz kialakulása a kereskedelem fellendülése – célszerűbbnek látszott a nemesfém helyett az annak értékét kifejező, de sokkal kisebb helyen elférő és könnyebb papír alapú pénzhelyettesítők után nézni az utazók, lovagok, akik hosszú időre elhagyták lakóhelyüket, nem vitték magukkal aranyban felhalmozott vagyonukat, hanem elhelyezték egy megbízható pénzváltónál pénzváltók (pad, olaszul: banco) – elismervényt állítottak ki a letétbe helyezett pénzről; amennyiben ezt elfogadják fizetésnél – pénzhelyettesítő. (De ez NEM HITELMŰVELETBŐL származik!)

330 330 A váltó Fizetésre kötelező ígéret. Idegenváltó Sajátváltó Milyen lehetőséget kínál a váltó?

331 331 A bankszámlapénz A bankszámlapénz a látra szóló folyószámla- követelések összessége. A bank hitelnyújtáskor pénzt teremt, folyószámlapénz formájában.

332 332 Fizetés bankszámlapénzzel A letétbe helyezett pénzösszegek nyilvántartása A folyószámlákon elhelyezett pénzzel fizetni lehet anélkül, hogy aranypénz mozdulna meg. A bankszámlapénz itt még csak tükörképe az aranypénzbetéteknek. Banki mérlegEszközökForrások „x” folyószámlája TTKK„y” folyószámlája Betétek 500Aranypénz

333 333 Az egyszintű bankrendszer a pénzhelyettesítőket a bankok mint egymástól függetlenül működő intézmények teremtik és a pénzhelyettesítők a hitelek visszafizetésével szűnnek meg a pénzteremtés korlátjai hitelkereslet likviditási ráta

334 334 A klasszikus bankjegy A klasszikus bankjegy a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete. A leszámítolás (diszkontálás) egy még le nem járt hitel átvállalásakor a hátralévő időre járó kamat levonása.

335 335 A stabil pénzügyi rendszer mint közjószág a gazdaságot pénzhelyettesítőkkel ellátó bankrendszer akkor működik, ha a pénzhelyettesítőket nem akarják tömegesen pénzre (aranyra) váltani súlyos gazdasági visszaesések – bankcsődök – láncreakció → a bankok ügyfeleit is magával rántja  biztonságos pénzellátás – közhatalmi beavatkozást kényszerít ki – központi bankok, kétszintű bankrendszer

336 336 Kétszintű bankrendszer az aranypénz- rendszerben Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és/vagy az ezüst (monometallizmus vagy bimetallizmus) a csereeszköz, aranystandardnak (aranypénzrendszer- nek) nevezzük. Tiszta aranystandard esetén az aranyérmét helyettesítő papírok (pénzhelyettesítők) korlátlanul beválthatók azonos értékű aranyra. JEGYBANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK …

337 337 A kétszintű bankrendszer Magánbank BANKON KÍVÜLI (MAGÁN)SZFÉRA JEGYBANK BANKRENDSZERBANKRENDSZER BANKRENDSZERBANKRENDSZER

338 338 A jegybank vagy központi bank funkciói üzleti (kereskedelmi) banki feladatokat nem lát el, nem nyújthat közvetlenül hitelt a nem banki szférának nem profitorientált a bankok bankja állami jellegű intézmény feladata, hogy biztosítsa ország pénzének értékállóságát, szabályozza a pénzforgalmat, valamint felügyelje a kereskedelmi bankok tevékenységét bankjegyet, amely a törvényes fizetőeszköz, csak a jegybank bocsáthat ki (továbbra is az arany a pénz, amelyet a kibocsátott bankjegyek törvényesen helyettesítenek) csak a jegybank vált be bankjegyet aranyra!

339 339 A kétszintű bankrendszer működése kereskedelmi bankok hitelnyújtás bankjegyben hitelnyújtás számlapénzben hogyan juthat jegybankpénzhez a kereskedelmi bank betétgyűjtés refinanszírozási hitel rediszkontálás aranyat, értékpapírt, külföldi bankjegyet ad el a jegybanknak Kereskedelmi bankEszközökForrások Bankjegy 200Betétek 1000 Hitel 800 Bankjegyben kell likvidnek lennie! A betétes bármikor kérheti látra szóló betétjét bankjegyben!

340 340 A pénzállomány szerkezete az arany addig tölti be a végső biztosíték szerepét, amíg nincs rá szükség az aranyra beválthatóság felfüggesztése, az aranystandard vége aran y bankjeg y bankszámlapénz

341 341 A pénzmennyiség szabályozása nyílt piaci műveletek tartalékráta-szabályozás refinanszírozási hitelkamatpolitika rediszkontláb-politika

342 342 Pénzkategóriák forgalomban lévő készpénz (KP f ) + jegybanki tartalékok = M0 (monetáris bázis) látra szóló betétek + KP f = M1 (a mi modellünkben ez lesz a pénzkínálat) pénzmultiplikátor = M1/M0 (ha nincs készpénztartás, akkor 1/t) M1 + határidős betétek (kvázipénz) = M2

343 343 A pénzkínálat értelmezése M S = nominális pénzmennyiség vagy nominális pénzkínálat M S /P = reál pénzmennyiség M S /P M/P i

344 344 Pénzkeresleti motívumok tranzakciós pénzkereslet óvatossági pénzkereslet spekulációs pénzkereslet

345 345 A spekulációs célú pénzkereslet a kamatláb jelenlegi szintje és a kamatvárakozások ha i magas, akkor többen számítanak annak csökkenésére ha i alacsony, akkor többen számítanak annak növekedésére példa: az értékpapírok árfolyama és a kamatláb közötti összefüggés a spekulációs pénzkereslet alakulása a kamatláb jelenlegi szintje alacsony  várakozások: a kamatláb emelkedni fog  az értékpapírok árfolyama csökkenni fog  ezért nem érdemes értékpapírban tartani a vagyont a kamatláb jelenlegi szintje magas  várakozások: a kamatláb csökkenni fog  az értékpapírok árfolyama nőni fog  ezért inkább értékpapírban érdemes tartani a vagyont

346 346 A pénzpiac modellje és a pénzpiaci egyensúly M S /P M/P i L(Y,i) i*i*

347 347 A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI Nemzetgazdasági teljesítmény, nemzetgazdasági folyamatok A nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek (vállalatok, háztartások, az állami szektor és a bankrendszer) összessége és a köztük lévő kapcsolatok rendszere.

348 348 A nemzetgazdasági teljesítmény, fogalmak és mérésük System of National Accounts – SNA. Minden gazdasági teljesítményt, ami valamilyen létező szükségletet elégít ki, számításba vesz, tehát a nem anyagi teljesítményeket is összegzi.

349 349 A gazdasági tranzakció termelés, értékesítés, beruházás, stb. az egyik fél pénzt fizet a másiknak, az egyik félnél új pénzügyi követelés jön létre egy másikkal szemben, megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben. Monetáris az a tranzakció, amelynek keretében fizetés történik.

350 350 A gazdaság szereplőit az SNA intézményi egységeknek nevezi. Az SNA az intézményi egységet olyan gazdasági egységként határozza meg, amely saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák (kötelezettségek) vállalására, továbbá gazdasági tevékenységekre és más egységekkel való tranzakciókra. barterek, természetbeni transzferek, gazdasági egységen belüli tranzakciók. Nem monetáris az a tranzakció, amelynél az egyik félnek sem kell pénzt fizetnie, illetve nem jön létre pénzügyi követelés, vagy nem szűnik meg egy meglévő tartozás. Nem monetáris tranzakciók

351 351 vállalatok, nonprofit intézmények, az állam, a háztartások, külföld. Az intézményi egységek típusai: Az SNA szerint az összes gazdasági egység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azon szolgáltatásit, amelyeket saját tagjaik részére nyújtanak.

352 352 OUTPUT Az output azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják (elhagyhatják) a termelőegységet. OUTPUT= ÉRTÉKESÍTÉS + SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK VÁLTOZÁSA + SAJÁT TERMELÉSŰ TŐKEJAVAK BERUHÁZÁSA A nominális (pénzben mért) kibocsátás az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése. Nemzetgazdasági szinten ezt bruttó kibocsátásnak – Gross Output (GO) – nevezzük.

353 353 A halmozódás problémája és a termelőfogyasztás. A többes számbavételt úgy kerülhetjük el, ha minden egyes termelőegységnél levonjuk azon megvásárolt áruk árát, amelyek általuk további feldolgozásra kerültek, azaz amelyeket termelési céllal elfogyasztottak. Egy időszak termelőfogyasztása olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamat átalakít, vagy teljes mértékben fel-, illetve elhasznál. A hozzáadott érték. Ha a termelőfogyasztást levonjuk a gazdasági egység outputjának értékéből, eredményül a hozzáadott értéket (value added) kapjuk.

354 354 OUTPUT = TERMELŐFOGYASZTÁS+HOZZÁADOTT ÉRTÉK Összgazdasági szinten a hozzáadott értékek összege a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, roviden GDP). A bruttó hazai termék (GDP) egy ország rezidens egységei által egy adott időszakban – általában egy évben – előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége. A GDP-ből levonjuk az értékcsökkenés összegét, a nettó hazai terméket (Net Domestic Product – NDP) kapjuk. A tényleges megtakarítás nagysága mindig megegyezik a rendelkezésre álló jövedelemből fogyasztásra el nem költött összeggel. GDP

355 355 A gazdaságban a kiadások fogyasztási cikkekből, beruházási javakból és kormányzati vásárlásokból állnak. A jövedelem pedig fogyasztás, megtakarítás és adófizetés. Kiadások = Termelés = Jövedelem = Felhasználás C+I+G=Y=C+S+T(1) aholY= a termelés és a jövedelem értéke C= a fogyasztási cikkek vásárlása G= a kormány áruvásárlása T= az adók értéke I= a beruházási javak vásárlása S= a megtakarítások értéke Makrogazdasági összefüggések

356 356 A két oldalon szereplő fogyasztás azonos, akkor a kiadási és a két oldalon szereplő többi tényezőnek meg kell egyezni egymással: I+G=S+T A magánszektor megtakarításának meg kell egyeznie a beruházások és a kormányzati túlköltekezés (a költségvetési deficit) összegének nagyságával. S=I+G–T Makrogazdasági egyensúlyi feltételek

357 357 A jövedelmek elosztása (1) Az elsődleges jövedelmek összege összgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték, az NDP. Az elsődleges jövedelemelosztás során két nagy jövedelemcsoport képződik: – alkalmazottak illetménye, – működési eredmény, – a termelési tényezők jövedelme, – a tulajdonjogból származó jövedelmek, – földjáradék, – egyéb tulajdonjövedelem (kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb.

358 358 A nettó nemzeti jövedelem az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Jelölésére az NNI betűket használjuk (Net National Income). A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income – GNI) az értékcsökkenés összegét is tartalmazza; a nettó nemzeti jövedelem + amortizáció. A bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income – GNDI) A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income – NNDI). A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem egyúttal az az összeg, amelyet a nemzet végső fogyasztásra, illetve megtakarításra használhat. A jövedelmek elosztása (2)

359 359 bruttó kibocsátás – termelő fogyasztás bruttó hazai termék – amortizáció = nettó hazai termék + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme – külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme bruttó nemzeti jövedelem – amortizációs = nettó nemzeti jövedelem + külföldről kapott transzferek – külföldre utalt transzferek Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció = = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem Nettó nemzet jövedelem

360 360 GDP GNI GNDI belföldön megtermelt összes elsődleges jövedelem Belföldiek külföldön realizált elsődleges jövedelme belföldiek otthon realizált elsődleges jövedelme külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme Külföldről kapott transzferek belföldiek otthon felhasználható jövedelme külföldre utalt transzferek GDP, GNI, GNDI

361 361 Megnevezés GDP folyó áron, milliárd HUF 15274,917203,718935,720712,322026,823561,5 GDPvolumenindex104,1104,3104,1104,9104,2103,9 Háztartások fogyasztása volumenindex105,7109,8107,8103,2103,8101,2 Közösségi fogyasztásvolumenindex101,6105,5105,3100,0100,294,5 Bruttó állóeszköz- felhalmozás volumenindex105,1110,1102,1107,7105,698,2 Belföldi felhasználásvolumenindex102,2106,4106,1104,2101,4100,5 Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex108,1103,9106,2115,7111,6118 Termékek és szolgáltatások importja volumenindex105,3106,8109,3114,1106,8112,6 Bruttó átlagkeresetindex118,0118,3112,0106,0108,8108,1 Nettó átlagkeresetindex116,2119,6114,3105,6110,1107,5 Egy keresőre jutó reálbér index106,4113,6109,298,9106,3103,5 Főbb makrogazdasági adatok (1)

362 362 Főbb makrogazdasági adatok (2) Megnevezés Fogyasztói árindexindex109,2105,3104,7106,8103,6103,9 HUF/EUR árfolyam-256,7243,0253,5251,7248,0264,3 Foglalkoztatottak száma1000 fő3868,33870,63921,93900,43901,53930,1 Munkanélküliségi ráta (ILO) %5,75,85,96,17,27,5 Ipari termelésvolumenindex103,6102,8106,4107,4107,0110,1 Építőipari termelésvolumenindex108,3117,8102,0105,8116,198,4 Kiskereskedelmi forgalomvolumenindex104,1108,8109,0105,8105,5104,1 Áruexportvolumenindex (HUF)107,7105,9109,1118,4111,5116,8 Áruimportvolumenindex (HUF)104,0105,1110,1115,2106,1112,6 Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR-3551,9-3423,8-4167,3-3914,7-2903,9-1964,2 Fizetési mérleg egyenlegeGDP %-ában-6,0-7,0-7,9-8,4-6,8-5,8 Fizetési mérleg egyenlegemillió EUR Külső finanszírozási igényGDP %-ában-5,4-6,7-8,0-8,1-6,0-5 Külső finanszírozási igénymillió EUR ,4 Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában-4,0-8,9-7,2-6,5-7,8-9,2 Bruttó államadósság (ESA 95)* GDP %-ában52,155,658,059,461,766,0

363 363 A végső felhasználás – végső fogyasztás, – tőkeképződés, – nettó export. GDP felhasználása

364 364 Az árupiac Az aggregált keresleti függvény megmutatja, hogy a gazdaság szereplőinek összes kereslete hogyan alakul az egyes árszintek mellett. Az aggregált kínálati függvény a különböző árszintekhez rendeli hozzá a vállalati szektor által eladásra kínált össztermék-mennyiséget.

365 365 Makrogazdasági egyensúly – gazdasági növekedés – infláció – foglalkoztatottság Makrogazdasági egyensúly tényezői

366 366 Az árupiaci összkereslet A szűken értelmezett árupiac mindezek alapján a reálkereslet és a reálkínálat alakulását és kölcsönhatását jelenti. c = = CYCY fogyasztásnövekmény jövedelemnövekmény

367 367 A megtakarítási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy egységnyi többletjövedelemből mennyit akarnak megtakarítani. s = = SYSY megtakarításnövekmény jövedelemnövekmény A fogyasztási függvény C Y Fogyasztási kereslet

368 368 A beruházási kereslet Egy nemzetgazdaságban azokat a beruházásokat érdemes megvalósítani, amelyek várható saját hozama (belső kamatlába) meghaladja az aktuális piaci kamatlábat. A kamatláb növekedésével a beruházási kereslet csökken. Beruházás kereslet

369 369 Árupiaci egyensúly Az árupiaci egyensúly esetén az összkereslet értéke megegyezik a kibocsátás, illetve a jövedelem nagyságával, és egyben a megtakarítási szándék éppen akkora, amekkora a beruházási kereslet és a költségvetési hiány összege.

370 370 Árupiaci összkínálat Az árupiaci összkínálat az árupiaci összkereslethez igazodik. Az árupiac egyensúlya az összkereslet és összkínálat egyensúlya. Az árupiac egyensúlya akkora jövedelem, illetve kibocsátás mellett alakul ki, ahol az összkereslet értéke éppen megegyezik a jövedelemmel.

371 371 A multiplikátor hatás A beruházási kereslet növekedése jövedelem- növekedést és további keresletnövekedést vált ki.

372 372 A munkapiac A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és –kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező, adásvétele történik.

373 373 A munkakínálat Az összesített (aggregált) munkakínálati függvény megmutatja, hogy különböző reálbér mellett hány fő kíván adott időszakban a gazdaságban munkát vállalni. A munkakínálat maximális nagysága az ország aktív népessége.

374 374 Munkanélkülinek minősül az, aki – a felmérés idején hetente 1 órát sem dolgozott, és nincs olyan munkája, amitől csak átmenetileg volt távol, és – aktívan keresett munkát az előző 4 héten, és – munkába tudna állni két héten belül. A munkakereslet Az összesített (aggregált) munkakeresleti függvény azt fejezi ki, hogy a vállalati szektor egésze különböző reálbérek mellett mennyi munkást akar alkalmazni, ha az alkalmazásukból eredő kibocsátást zavartalanul értékesíthetik, vagyis azzal megegyező az összkereslet.

375 375 A munkanélküliség csökkentésének szükségessége és korlátai Munkanélküliség hatásai Csökkentésének lehetőségei és ára Kormányzati kiadások

376 376 Időszak Szak-BetanítottSegéd- Szellemi foglalkozásúÖsszesen munkás Forrás: A nyilvántartott munkanélküliek száma (KSH)

377 377 Munkanélküliségi ráta Magyarországon Forrás:

378 378 A makroegyensúly tényezői összkeresletösszkínálatfoglalkoztatás árszínvonal beruházás kamatlábpénzkereslet

379 379 Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában Gazdaságpolitikai célok: Egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Árstabilitás Külső és belső pénzügyi egyensúly Az állami beavatkozás eszközei: Költségvetési politika Monetáris politika

380 380 Költségvetési politika Az állami költségvetés a kormányzat, (a központi és helyi) állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.

381 381 Az állami költségvetés bevétele adók, vámok, illetékek. Az adó mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Adók fajtái Költségvetés bevételei

382 382 Az APEH által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása adónemenként millió Ft M e g n e v e z é s év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év Társasági adó Hitelintézetek különadója Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Fogyasztási adó Játékadó Gépjárműadó Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Különféle alapok, alapszerű befizetések ebből: Rehabilitációs hozzájárulás Idegenforgalmi, illetve turisztikai hozzáj Nemzeti kultúrális járulék Szakképzési hozzájárulás Környezetvédelmi és környezetterhelési díj Piacra jutási támogatás megtérülése Társadalombiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás APEH által kezelt összes befizetés Forrás:

383 383 Forrás: Költségvetési politika

384 384

385 385 A költségvetés kiadásai – transzferek – kormányzati áruvásárlások – kormányzati beruházások – kormányzat intézményi kiadások

386 386 Monetáris politika A monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, a kamatlábat és a valutaárfolyamot.

387 387 A monetáris politika A monetáris politika célja a pénzmennyiség szabályozása. MNB Eszközei MNB KAMAT

388 388 Jegybanki alapkamat 2006.október25-től8,00% 2006.szeptember26-tól7,75% 2006.augusztus29-től7,25% 2006.július25-től6,75% 2006.június20-tól6,25% 2005.szeptember20-tól6,00% 2005.augusztus23-tól6,25% 2005.július19-től6,75% 2005.június21-től7,00% 2005.május24-től7,25% 2005.április26-tól7,50% 2005.március30-tól7,75% 2005.február22-től8,25% 2005.január25-től9,00% 2004.december21-től9,50% Forrás:

389 389 Az MNB feladata és eszközei május 4.

390 390 Miért fontos az árstabilitás? MNB Látogatóközpont TUDÁSTÁR Miért fontos az árstabilitás? Az infláció költségei Infláció magasabb szintjéből adódó költségek: Az inflációs bizonytalanságból adódó költségek: Két nagy veszély: hiperinfláció és defláció. Jegybankok szerepe az árstabilitás biztosításában Alapkamat

391 391 A jegybank célja és feladatai (MNB törvény) Elsődleges cél: az árstabilitás elérése és fenntartása Ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját További feladatok: A bankrendszer stabilitásának védelme Készpénzkibocsátás (bankjegy, érme) Fizetési-, elszámolási rendszerek működtetése Devizatartalék kezelés (13 Mrd euró) Információgyűjtés, szolgáltatás (fizetési mérleg, pénzmennyiség, árfolyam, kamat, stb.)

392 392 A jegybanki függetlenség A jegybanki cél (árstabilitás) hosszú távon optimális a gazdaságnak Hosszú távra kell optimalizálni (dinamikus inkonzisztencia problémája) Az infláció költségei meghaladják a magasabb inflációval elérhető hasznot A nemzetközi gyakorlat is a független, de elszámoltatható jegybank irányába mutat

393 393 A monetáris politika céljai az inflációs célkövetés rendszerében Végső cél árstabilitás elérése: 3% körüli infláció inflációs cél 2005 végére: 4% +/-1% 2006 végére: 3,5% +/-1% Közbülső cél az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen legutóbbi prognózis: 3,6% 2005 végére; 3, ra Közvetlen cél: a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal rövid táv: 3-6 hónap

394 394 Az inflációs prognózis szerepe Inflációs előrejelzés negyedévente 1-2 évre előre (jelenleg 2006 végére): „Jelentés az infláció alakulásáról” Monetáris Tanács az inflációs prognózis alapján dönt az irányadó kamat változásáról. Ha a várható infláció nagy valószínűséggel meghaladja az inflációs célt => kamatemelés alulmúlja az inflációs célt => kamatcsökkentés az inflációs cél körül alakul => nem változtat

395 395 Az infláció alakulása és az inflációs prognózis

396 396 Transzmissziós csatornák Transzmisszió: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt. Főbb transzmissziós csatornák: árfolyam kamat várakozások

397 397 Az árfolyam szerepe a monetáris politikában Kis nyitott ország Árfolyam jelentős hatása az inflációra Kamatok szerepe kisebb, de növekvő Nagymértékű árfolyam-ingadozás káros hatásai Árfolyamsáv: 282,36 forint/euró +/- 15% Megfelel az ERM-II árfolyam-rezsimnek

398 398 Árfolyamsáv

399 399 A jegybank fő eszköze Kéthetes betét A bankok korlátlanul helyezhetnek el betétet, heti rendszerességgel Ennek kamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait

400 400 Egyéb eszközök Részletes leírás: Monetáris politika Magyarországon Kötelező tartalék Forintpiaci műveletek tender, gyorstender nyíltpiaci műveletek Devizapiaci műveletek sávszéli intervenció sávon belüli intervenció szóbeli iránymutatás

401 401 Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti, az árszínvonal viszonylag tartósan növekszik. Hatása NOMINÁL BÉR - REÁL BÉR Az infláció

402 402 Az infláció Magyarországon (KSH) Forrás:

403 403

404 404 – kúszó, – vágtató, – hiperinfláció Az infláció mértéke

405 405 Az infláció okai Keresleti infláció Az egyensúly egy magasabb árszinten fog kialakulni. Azt az árszintnövekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet-húzta inflációnak, vagy röviden keresleti inflációnak nevezzük. Az összkínálat és az összkereslet egyensúlya magasabb kibocsátásnál, de egyben magasabb árszínvonal mellett akalul ki.

406 406 Mindazon kormányzati beavatkozás – akár költségvetési, akár monetáris eszközökkel történik –, amely a kereslet növelésén keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget, minden esetben inflációs hatással jár. P2P2 P1P1 Y1Y1 Y2Y2 Y1DY1D Y2DY2D Y YSYS P Keresleti infláció

407 407 Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati (költség-tolta) inflációról beszélünk. – termelési tényezők ára megnövekszik. P2P2 P1P1 Y1Y1 Y2Y2 YDYD Y1SY1S Y P Y2SY2S A kínálati infláció

408 408 A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai A stabilizációs politika növeli a foglalkoztatást és a kibocsátást, ezzel inflációt válthat ki. A stabilizációs politika nehézségei : várakozások Véletlen tényezők Kormányzati politika hatása késéssel Probléma felismerése Döntéshozatal Intézkedések hatása késéssel Nem egyszeri beavatkozás, hanem komplex szabályozás Stabilizációs politika

409 409 A nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fogalma magában foglalja az országok közötti áru és szolgáltatás-kereskedelmet, a tőke nemzetközi áramlását, a nemzetközi pénz- és hitelpiacot, a nemzetközi gazdasági szerződések rendszerét és a nemzetközi gazdasági intézményeket, szervezeteket és azok működését.

410 410 A komparatív előny forrásai – technikai-technológiai különbségek – alacsony bérszínvonal – tudományban élenjáró országok – természeti erőforrásokban meglévő eltérő adottságok Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában – liberalizmus – protekcionizmus Komparatív előnyök

411 411 A külkereskedelem szabályozásának eszközei A vám egy sajátos adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni. A mennyiségi korlátozás során a kormány megszabja az egy adott termékből adott évben importálható mennyiséget. A szubvenció olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni.

412 412 A nemzetközi pénzforgalom Valutának nevezzük egy ország törvényes fizetési eszközét (bankjegyet, érmét) egy másik ország pénzforgalmában. A deviza egy ország törvényes fizetési eszközére szóló követelés. A devizaárfolyam és a devizapiac A devizapiac a devizák keresletének és kínálatának összessége. A devizaárfolyam egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.

413 413 Multilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között A B C tartozás kiegyenlítés tartozás

414 414 Bilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között A B kiegyenlítés tartozás

415 415 A devizaárfolyam formái Hivatalos árfolyamnak nevezik a központi bank által meghirdetett árfolyamot, A központi bank mindig ezen az árfolyamon vásárolja és adja el a valutákat. Fix vagy rögzített árfolyam esetén a központi bank hosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. A központi bank intervenciós műveletei a kereslet és a kínálat változtatásával befolyásolják a piaci árfolyamot.

416 416 A külkereskedelmi, fizetési mérleg A külkereskedelmi mérleg az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egy meghatározott időszak (pl. egy év) alatt exportált és importált áruk értékét összesíti, hasonlítja össze. A fizetési mérleg egy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját tükröző statisztikai kimutatás.

417 417

418 418 maastrichti konvergencia kritériumok Árszint stabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a megelőző két évben legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb – legalacsonyabb inflációs rátájú – ország átlagos árindexét. Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két évben maximum 2%-kal lehet magasabb, mint a három legstabilabb országra számított átlagérték. Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit a GDP 3%-át nem lépheti túl. Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át. Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM előírásokat, így valutájának árfolyama a megelőző két évben nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból.

419 419 A maastrichti konvergenciakritériumok a új tagállamokban

420 420 Magyarország aktualizált konvergencia programja

421 421 A gazdaságpolitika főbb jellemzői A belső és külső egyensúly helyreállítása Magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány Népesség várható elöregedése Nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások növekedése Állampolgári öngondoskodás arányának növekedése ban az államháztartási hiány csökkentése, államadósság növekedésének megállítása, a gazdasági növekedés 2-3% közé mérséklődik. A lakosság reáljövedelme 2007-ben csökken től 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés: emelkednek a reáljövedelmek, fejlesztési források gazdaságélénkítő hatása.

422 422 Konvergencia program adatai

423 423 A fiskális konszolidáció fontosabb elemei Csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma 2007-ben több, mint 1,5 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya Ingatlanadó 2008-tól

424 424 Az egyensúly fenntarthatóságát megalapozó reformok Egészségügyi reform, a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, korlátlan közfelelősség, egyén felelőssége, egészségügyi ellátórendszer működési hatékonysága. Nyugdíjrendszer, korhatár alatti nyugdíjazás Oktatási reform Önkormányzati reform, iparűzési adó Közigazgatás átalakítása, központi igazgatás létszámának csökkentése, APEH, VPOP, MÁK, ÁNTSZ július 1-jétől villamosenergia-piaci liberalizáció

425 425 Külső feltételek A világgazdaság növekedése folyamán gyengül, az Egyesült Államok gazdaságának várható lassulása, Kína, Japán konjunktúra Európai Unióban az eddigi növekedési trend lassulására lehet számítani. Az Európai Unión belül Németországban az ÁFA-kulcs emelése erősítheti 2007-ben a lassulást.

426 426 Ciklikus folyamatok A GDP éves növekedési üteme 1997-től 2005-ig 4,5% volt. Ciklikus folyamatok GDP (növekedési ütem, %) 4,0 4,1 4,0 3,9 3,9 3,8 3,8

427 427 Külgazdaság

428 428 Foglalkoztatás A Kormány a következő 4-5 éves időszakban bővíti a munkahelyek számát A Kormány egy évig tartó járulékmentességgel támogatja a 250 főnél kisebb létszámú szervezetek nettó létszámbővítését. Szigorodik a munkaügyi ellenőrzés 2007–2008 között a költségvetési szektor létszáma csökken

429 429 Jövedelempolitika, fogyasztás Bér és a termelékenység növekedésének aránya 2006-ra magasabb infláció ellenére, 3-4%-os reálbérnövekedés valósult meg. A háztartások fogyasztása 2006-ban 2,5% körüli mértékben nő ben a megemelt adó- és járulékkulcs, gyorsuló infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését okozzák től a reáljövedelmek már nem csökkennek, 2009–2011-ben a GDP növekedése 4% felett lesz.

430 430 Beruházások Infláció hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme mérséklődni fog, a beruházási célra rendelkezésre álló saját források csökkennek. Állami infrastrukturális beruházások növelésére nem lesz lehetőség. Magyarország logisztikai központtá válását elősegítő fejlesztések, regionális úthálózat, kikötők, dunai hajózóút fejlesztése, fő nemzetközi vasútvonalak, agrárenergetika és megújuló energiaforrások.

431 431 A növekedés összetevői A fiskális konszolidáció miatt 2006–2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás) növekedése erőteljesen lelassul ben a lakosság fogyasztása mérséklődni fog. A közösségi fogyasztás a Gripen beszerzés miatt 2006-ban növekszik. Alacsonyabb felföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi.

432 432 A GDP összetevői

433 433 Infláció Pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében szeptembertől a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra emelkedett. Több hatósági áras szolgáltatásnál (pl. villamos energia, földgáz) költség-felülvizsgálat miatt emelkednek a fogyasztói árak.

434 434 Monetáris és árfolyampolitika A forint árfolyama az euróval szemben +/- 15%-os sávban ingadozhat. A magánszektor eladósodottsága nőtt, a hitelállomány túlnyomórészt devizahitelekkel bővül.

435 435 A jegybanki alapkamat és a forint/euró árfolyam

436 436 Államháztartás Kiadások visszafogása: Intézményi működési támogatások egyes fejezeti kezelésű előirányzatok csökkentése Központi szervek létszámcsökkentése GDP 0,3%-ának megfelelő államháztartási tartalék elvonása Kórház-finanszírozás átalakítása, TVK

437 437 A költségvetési konszolidáció fő irányai Kiigazításnak orrnehéznek kell lennie A kiigazításnak nagyobb mértékben kell érintenie az államháztartás kiadási oldalát.

438 438 Az államháztartás bevételeinek alakulása A minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap Társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre

439 439 Alternatív költségvetési pályák Kedvezőbb belföldi kereslet – magasabb növekedés Lassabban alkalmazkodó bérpálya – alacsonyabb növekedés Kedvezőtlenebb külső konjunktúra – alacsonyabb növekedés

440 440 Az adósságráta alakulása

441 441 Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár 1997-ben meghirdetett, ig folytatódó fokozatos emelése Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének 2009-től lényegesen szigorodó feltételei A nyugdíjak kiszámításának változó szabályait (évről-évre hosszabbodó időszak kereseteit kell figyelembe venni) A továbbdolgozásra ösztönző elemek erősödése

442 442 A nyugdíjkiadások alakulása Magyarországon

443 443 Felsőoktatás, helyzetkép Hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között A 2007-től bevezetett fejlesztési képzési hozzájárulást (tandíj) 2008-től kell megfizetniük Bolognai folyamat A felsőoktatási intézmények száma szűkül Megváltozik az akkreditáció rendszere, külföldi szakemberek Intézményi felvehető létszámot a megjelölt intézményi rangsor dönti el 2007-ben 56 ezer finanszírozott hallgató léphet be a felsőoktatásba. A jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszám jelentősen csökken, a természettudományi, informatikai, műszaki keretszám nő.

444 444 Az államháztartás intézményi jellemzői

445 445 Tárgyalási pozíciók tisztázása A termékből kereslet van A termékből kínálat van vevőeladó vevőeladó – + – + – + Gyenge tárgyalási pozíció Erős tárgyalási pozíció

446 446 Ideális tárgyalási folyamat Tárgyalandó fejezetek fontossága IdőFelmérésMegegyezésTárgyalás

447 447 Fontossági sorrend Idő Ideális tárgyalási folyamat

448 448 Elérendő cél AB AB I. II. Ideális tárgyalási folyamat

449 449 AB III. IV. Ideális tárgyalási folyamat

450 450

451 451

452 452


Letölteni ppt "1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések