Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet."— Előadás másolata:

1 KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2 A szakdolgozat és írásának „apróságai”  Irányelvek és célok  Formai követelmények  Tartozékok pontos használata

3 Formai követelmények  Tagolás (vettük)  Részek és fejezetek (önálló oldalon kezdődnek)  Bekezdések tagolása  Betűtípus és nagyság  Margó  Fejléc  Oldalszámozás – első oldal a belső borító, de ott nincs szám! - Helye - Típusa  Címek - Helyük - Nagyságuk

4 Formai követelmények (folyt)  Kiemelések - Típusa - egységes - Gyakorisága - Hivatkozáson belül  Felsorolások - Típusa - egységes - Hivatkozása  Lábjegyzetek - Sorszámozásuk - folytatólagos - Betűnagyság - Lábjegyzeten belüli kiemelés, hivatkozás

5 Ábrák és táblázatok  Címük és a cím helye  Sorszámozása és helye  Megjegyzések – ábra alá  Források  Ábrák, táblázatok szövegen belüli - Elhelyezése - egységes - Hivatkozása (szöveg közben)

6 Táblázatok (speciális)  Megnevezések - cím  Mértékegységek és feltüntetésük helye  Betűtípus és –nagyság – egységes  Megszerkeszteni!  Vonalazás  Tizedespont, avagy –vessző  Tizedesjegyek száma  Oszlopok pozicionálása  Kisbetű, nagybetű  Megjegyzések - Eltérő időpontok (*, **) megadása - Mértékegységek pontosítása (nem evidens mértékegység esetén)

7 Ábrák (speciális)  Megnevezések  Betűtípus és –nagyság  Grafikai jelek alkalmazása  Gyakorisági sorok  Diagramok: - Kör - Oszlop - Egyéb diagram  Ábrán belüli szöveg

8 Egyebek  Színes ábrák  Fényképek  Képletek  Szakszemináriumon kérdezzék meg! Jó munkát!!

9 KUTATÁSMÓDSZERTAN (1. foglalkozás, szept. 11.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

10 A félév témái  Témaválasztás (szakdolgozatnál, TDK-munkánál) és vázlat, hipotézisek  A kutatómunka szervezése: a kutatás koncepciója, szakirodalom feldolgozása, jegyzetelés, információk rendszerezése  Kutatási és elemzési módszerek: a mintavétel logikája, a megfigyelés módjai (kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, terepkutatás, hatásvizsgálatok)  Az irodalmazás és információgyűjtés számítógépes hálózat segítségével: Internet, böngészés, kulcsszavak, könyvtárak  Az információk megbízhatóságának ellenőrzése  A gazdasági adatelemzés alapmódszerei számítógéppel: EXCEL, SPSS  A tudományos dolgozat felépítése, szerkezete, a dolgozat kellékei  A szakirodalom feldolgozásának módszerei, a hivatkozások, irodalomjegyzék, jegyzetek  A tudományos dolgozat szerkesztése, tördelése: Word 7.0-ban táblázatok, ábrák

11 IRODALOM Kötelező irodalom:  Majoros Pál (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt, Budapest Ajánlott irodalom:  Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest  Eco, Umberto (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó  Gyurgyák János (2000): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest  Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest

12 Számonkérés Írásbeli vizsga (M3): tesztkérdések és rövid, definíciószerű kifejtések a kötelező irodalom és az előadások alapján Legalább 51 % elérése szükséges a megfelelt minősítéshez

13 Esettanulmány Málovics György SZTE GTK KGI tanársegéd

14 1. Esettanulmány lényege  Egy szervezet mélyreható elemzése Pl. kiválasztott változók szervezetre gyakorolt hatása – pl. globális verseny Szervezeti értékek, vezetés, kultúra változása Tényezők és események egymásra gyakorolt hatása  Nem egy egyszerű példa – szisztematikus adatgyűjtés (makrogazdasági keretek és elméleti háttér)  Előny: adott probléma mély megismerése – látókör szélesedése (armchair research )  Általános és egyedi tulajdonságok  Egyszerű/összehasonlító esettanulmány

15 2. Hogyan írjunk esettanulmányt? I. Tartalmi követelmények 1. Bevezetés Legfeljebb egy-két bekezdés terjedelmű, mely segíti az olvasót azonosulni a vállalkozás helyzetével 2. A vállalkozó és vállalkozás bemutatása, története/történelme 3. Az iparág bemutatása Az iparág mérete, a jellemző tendenciák Termékek és szolgáltatások Piac, szegmentumok, vásárlási folyamat Termelés, disztribúció, marketing

16 4. A vállalat helyzetének elemzése: a vállalkozás háttere, kulcsfontosságú események, a vállalkozás erősségei és gyengeségei, anekdoták a vállalkozás történetéből, a fő szállítók és vásárlók bemutatása, a fő versenytársak, termékeik és stratégiájuk bemutatása, a vállalkozás szervezeti felépítésének szemléltetése. 5. Függelék, mellékletek Az esettanulmány megértéséhez szükséges ábrák, táblázatok, vállalati dokumentumok, stb. megjelenítése

17 3. Hogyan tehetünk egy esettanulmányt élővé? Egy esettanulmány élvezhetőségéhez nagymértékben hozzájárul, hogy mennyire élő. Néhány olyan elemet sorolunk fel a következőkben, amelyek ezt segítik: Alkalmazottak bemutatása, gondolataik, mondataik idézése Ellentétek alkalmazása (2 termék, 2 piac, 2 időszak) Bekezdések, felsorolások és kronologikus sorrend használata Képek, ábrák, mellékletek, függelékek beszúrása Összefogottan, tömören írjunk (a szöveg ne legyen több 15 oldalnál, a függelék pedig 10 oldalnál) De legyen teljes: minden legyen benne

18 Szekunder és primer adatgyűjtés Felkészülés az első látogatásra a vállalkozásnál: külső adatok gyűjtése (szekunder) (sajtó, kiadványok stb.), melyek segítségével egy általános kép alakítható ki (szervezeti környezet – SWOT, PEST, Porter) Első látogatás: felderítés – a vállalkozás telephelyének, környezetének megismerése, általános adatok gyűjtése. Második látogatás során sort kell keríteni interjúra a vállalkozás vezetőjével és más olyan alkalmazottakkal, akik lényeges információt tudhatnak szolgáltatni a vállalkozással kapcsolatban. Tőlük kérhetünk belső adatokat a vállalkozásról (alkalmazottak száma, számviteli adatok stb.). A követő látogatások során kell sort keríteni a hiányosságok, a „lyukak” betömésére. Ekkor kell törekedni a hibák javítására is, melynek során sokat segíthetnek a vállalkozás dolgozói is. 3. Esettanulmány „menete”

19 KUTATÁSMÓDSZERTAN (3. foglalkozás, szept. 25.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

20 1. Szakirodalom gyűjtése, feltárása 1. Bibliográfia készítés (cédulák) 2. Olvasás 3. Jegyzetelés és cédulázás

21 1. Szakirodalom gyűjtése Források típusai:  Elsődleges forrás: Saját adatgyűjtés Adott szerző esetén – műve és azok kritikai kiadása Statisztikai kiadványok Vállalati dokumentumok  Másodlagos forrás: Elemző szakirodalom – bemutat, elemez, értékel (határ szubjektív lehet) - tudományos könyvek és folyóiratok Szürke irodalom Fontos: kritikus szemmel olvassunk, elemezzünk! versengő irányzatok – pl. fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései!

22 Total debts amassed by the world's poorest countries shot up from $25bn in 1970 to $523bn in 2002, resulting in endless misery and widespread poverty as many of these economies spiralled out of control.

23 1. Szakirodalom gyűjtése  Könyvtári katalógus  Irodalom követés: összefoglaló mű (survey, review), monográfia  „Szerző követés”  Szaksajtó: utolsó 2-3 év, az újabbaktól időben visszafelé haladva (az irodalomjegyzéket érdemes megnézni)  Témafigyelő, referálólapok

24 2. Bibliográfia készítése Gyűjtésnél és szelekciónál csak „lapozni” lehet, a fontosakat kiválogatni, amiket később részletesen kijegyzetelünk és értékelünk:  Szerző elismertsége: név szerinti keresés  Címekben, abstract-ekben kulcsszavak keresése  Kiadó elismertsége  Folyóirat elismertsége  Tartalomjegyzék átnézése  Előszó, utószó átnézése  Felhasznált irodalom  Tárgyszójegyzék/névmutató a könyv végén Lásd

25 2. Bibliográfia készítése Megtalált források, anyagok áttekinthető rendszerezése Tényleges olvasás-megértés-jegyzetelés előtt kell Szakdolgozatban később ugyanezen irodalomjegyzék felhasználható, célszerű ugyanolyan formában elkészíteni Lehet:  Manuálisan, bibliográfiai kártyán (anyagonként 1-1 kártya)  EXCEL-ben

26

27 Források fajtái:  Folyóiratok: lektorált (rendelkezik szerkesztőbizottsággal és független, elismert szakértők anonim véleményezik a megjelenő cikkeket) és referálható (van idegen nyelvű összegzése: abstract)  Publicisztika (napi és hetilapok): nem legitim forrás, de kiváló ötletgyűjtemény  Tudományos információ: ellenőrizhető információ, amit két független, szakmailag elismert hírforrás is megerősít (avagy a megadott módszertannal a vizsgálat megismételhető és ellenőrizhető)  Kézikönyv (handbook)  Monográfia  Tanulmánygyűjtemény  Segédkönyvek - Lexikonok - Enciklopédiák  Évkönyvek  Jogszabálygyűjtemények  Forrásmegjelelölés/plágium

28 KategóriaFolyóiratD: Egyéb figyelembe veendő lapok A: A hazai közgazdasági élet kiemelkedő lapjaDCompetitio AKözgazdasági SzemleD Egyetemi Szemle/AULA/Gazdaság és társadalom Kelet és Közép Európában DEurópa Fórum B: Egy terület vezető folyóirataDFejlesztés és Finanszírozás BSzigmaDGazdálkodás BKülgazdaságBGazdaság (1990-től) BStatisztikai SzemleDGazdaság és Jogtudomány/társadalomkutatás BGazdaság ( )DHitelintezeti Szemle BVezetéstudomány (2000-től)DIpari Szemle DIparpolitikai tájékoztató C: Egy terület tekintélyes folyóirataDMagyar Szemle CBankszemleDMozgó Világ CEurópai TükörDMunkaügyi Szemle CIpargazdasági SzemleDReplika CMagyar TudományDSociety and Economy CMarketing és MenedzsmentDSzámvitel és Könyvvizsgálat CPénzügyi SzemleDSzázadvég CTér és TársadalomDSzövetkezés CValóság (1998-ig)DTársadalmi Szemle CVezetéstudomány (1999-ig)DTársadalomkutatás DValóság (1999-től)

29 Név, évszám, cím, szám, kiadó, város, terjedelem (Harvard) Könyv, kötet: Dőry T.–Rechnitzer J. (2000): Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. Lengyel I. – Rechnitzer J. (szerk.) (2002): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. RégióArt, Győr. Tanulmánykötetben tanulmány (fejezet): Krugman, P. (2000): Where in the World is the ’New Economic Geography’? In Clark, G.L. - Feldman, M.P. - Gertler, M.S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, pp Deák Sz. (2000): A Porter-féle rombuszmodell főbb közgazdasági összefüggései. In Farkas B.–Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged. 67– 87. o.

30 Folyóiratcikk: Krugman, P. (1999): The role of geography in development. International Regional Science Review, 2, pp Patik R. (2005): A regionális klaszterek feltérképezéséről. Területi Statisztika, o. Bizottsági anyag: DTI (2004): A Practical Guide to Cluster Development. Department of Trade and Industry, London. EC (2002): Benchmarking of business incubators. Final Report, European Cimmission, Luxembourg. Rendezni kell: - Ábécé sorrendben - Szerzőnél ugyanazon évben:  Porter, M.E. (1998a): Clusters and the New Economics of Competition. Harvard Business Review, pp  Porter, M.E. (1998b): On Competition. The Free Press, New York

31 4. Könyvtárazás Katalógusok  Papíralapú (főleg 1995 előtti anyagokról) - Cédulák - Tárgymutatók, indexek - Fiókok - + könyvtárost meg kell kérni  ETO: Egységes Tizedes Osztályozási Rendszer (ismeretkörök rendszerezése fastruktúrába)  Tárgyszavak: szerzők, könyvtárosok állítják össze  JEL Classification: nemzetközi kódrendszer

32 5. Digitális könyvtárak  SZTE Corvina katalógus:  EBSCO  EISZ  Akadémiai kiadó, Springer  EU oldalai  Európai Unió hivatalos lapja  UN, WB, IMF, FAO  Matarka  Pressdok, Hundok  Írj a szerzőnek!

33 6. Jegyzetelés Két menetben 1. menet: átlapozás, elsődleges benyomások és formai jegyek (használható??)  Bibliográfia készítése  szöveg aláhúzása, szövegkiemelés 2. menet: a kiválasztott anyagok részletes kijegyzetelése  „szó szerinti idézetek” (max 2-3 mondat)  adatok, gondolatok kiírása  Anyagonként külön lapokon  Pontos oldalszámokat megadva

34 Szó szerinti idézet Idegen szöveg, tömörített mondanivaló Tételek, megállapítások, képletek Vélemény Ellentmondás Hibafelismerés Asszociációk Összevetés másokkal Pontosítás, kiegészítés Rövid forrásjelzés Saját szöveg Jelzet

35 KUTATÁSMÓDSZERTAN (4. foglalkozás, okt. 2.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

36 Előadás témája 1. Elemzési módszerek 2. Információgyűjtés

37 1. Elemzési módszerek  Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, segítségével a folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a folyamatok kialakulását befolyásoló tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni (pl. részvényárfolyamok).  Mindegyik vizsgálat egy részelem: egy nagyobb egész speciális része (célszerű jól lehatárolni)  Ezt a speciális részt ki kell emelni az egészből, de a legfontosabb háttérfolyamatokra is röviden ki kell térni Az elemzés három lépése:  Információgyűjtés (de ezek leírása nem elég!!)  A jelenség okainak, mozgatórugóinak feltárása az információk segítségével  Komplex ok-okozati kapcsolatok értékelése

38 Az elemzés fajtái Terjedelme szerint:  Átfogó elemzés  Részleges elemzés Megközelítés módja szerint:  Műszaki—gazdasági elemzés (mennyiségi)  Gazdasági szemléletű (értékoldalú)  Komplex műszaki—gazdasági elemzés (mindkettő) Vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint:  Statikus elemzés  Dinamikus elemzés

39 Az elemzés formái  Történelmi áttekintés és elemzés: mi történt és hogyan - múlt  Esettanulmány: konkrét szervezeti egység, vállalkozás – múlt és jelen  Jelentés, tanulmány: statikus (pl. közvélemény-kutatás) - jelen  Helyszíni (terep) kísérlet

40 Elemzéshez használt módszerek  Összehasonlítás: csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatok (pl. nominális GDP-t nem!!), nemzetközi vizsgálatoknál és adatoknál legyenek óvatosak!! → idősoros adatok homogenizálása (most újraszámolják a GDP- t)  Tényezőkre bontás: multiplikatív módszerrel (dekompozíció, pl. versenyképesség képlete – GDP/lakónépesség=GDP/foglalkoztatott*foglalkoztatott/mun kaképes korú*munkaképes korú/lakónépesség, I=PAT, Impact=népesség*GDP/fő*környezetterhelés/GDP), avagy egyéb egyszerű statisztikai eljárás  Számviteli-elemzési módszerek  Statisztikai módszerek: EXCEL-ben is  Matematikai módszerek: modellek Lényeg: alaposan nézzenek utána az egyes módszerek alkalmazási feltételeinek (és konzultáljanak felkészült szakértővel!!)

41 Információgyűjtés  Statisztikai adatok – később  Megfigyelés  Kísérlet  Megkérdezés  Esettanulmány

42 Megfigyelés, kísérlet  Megfigyelés Egy tőlünk független esemény megfigyelése, leírása (megfelelő előképzettséggel, és valamilyen pre- koncepcióval rendelkezik a megfigyelő) Pl.: vásárlók milyen útvonalon járják be a boltot – hogyan helyezzük el az árukat a polcokon  Kísérlet valamilyen (független) tényező és a függő változó kapcsolata, reprodukálható, kontrollálható Üzleti tudományokban gyakoribb, de a közgazdaságtanban is felbukkant (pl. kísérleti közgazdaságtan Kahneman – Tversky)

43 Példa egy kísérletre Példa: egy járvány tör ki, amely várhatóan 600 ember életét követeli  A program: 200 ember életét mentik meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 72 százaléka választotta ezt az opciót.)  B program: 1/3 a valószínűsége annak, hogy mind a 600 ember életét megmentik, 2/3 a valószínűsége, hogy egyetlen ember életét sem mentik meg. (A kísérleti alanyok 28 százaléka választotta ezt az opciót.)  C program: 400 ember hal meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 22 százaléka választotta ezt).  D program:1/3 valószínűsége, hogy senki sem hal meg, 2/3 a valószínűsége, hogy mind 600 ember meghal (a kísérleti alanyok 78 százaléka választotta ezt).

44 KUTATÁSMÓDSZERTAN (9. foglalkozás, november 21.) Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

45 Szakdolgozat szerkezete 1. Címválasztás 2. Főbb szerkezeti elemek 3. Tartozékok

46 1. Címválasztás  Mit várunk el mi a címtől?  Mit vár el a bíráló? (avagy a munkaadó??)  Olyan, mint egy jó reklám!!  A cím: iránytű A cím funkciói:  Megnevezi a dolgozatot  Kifejezi az írásmű tartalmát  Felkelti az olvasó érdeklődését  Sugallja a szerző véleményét (bizonyos mértékig)  De!! Másoktól plagizálás a cím másolása

47 Főcím - alcím Címhierarchia  Részcím (általában római számmal jelölt 2-3 rész)  Fejezetcím (szakdolgozatban 4-5 fejezet van): 1 szint  Alfejezetcím (fejezeten belüli 3-4 rész): 2 szint  Szakaszcím (alfejezeten belüli): lehet sorszám nélküli is  Pontcím  Alpontcím  Bekezdéscím

48 I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre A globális verseny alapvető jellemzői A globális-lokális paradoxon A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése” A lokális extern hatások jelentősége A térgazdaságtan alapgondolatai A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája A térgazdaságtan kiinduló feltevései Az iparági versenyelőnyök forrásainak földrajzi koncentrálódása Agglomerációs előnyök és hazai bázis Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése A regionális tudomány újabb irányzatai „Regionális motorok”: externáliák és tranzakciós költségek Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság” modell A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69 II. Területi verseny és versenyképesség III. Térségek versenyképessége Magyarországon Mindegyik részben 4 fejezet van!!

49 2. Főbb szerkezeti elemek  Nagyobb, legalább oldalas anyagot célszerű tagolni: fejezetekre osztani és külön-külön megírni  Egy fejezet egy logikai egység: egy bekezdés egy kisebb gondolati egység  Bevezetés (1-2 fejezet): %  Tárgyalás (2-4 fejezet): a téma kidolgozása: %  Befejezés (1 fejezet): 10 %

50 Bevezetés  A koncepció átdolgozása (a téma érdekessége, alapvető gondolatai, fogalomrendszerének bevezetése, a téma gyakorlatias előzményei), kutatási hipotézisek újrafogalmazása  A téma feldolgozásának rövid módszertana (csak jelzésértékű)  A témakörben elért „legjobb gyakorlatok”, szakirodalmi előzmények, amelyekre támaszkodik Javaslat: csak vázlatszerűen írja meg, az ötleteit, megjegyzéseit írja fel és a szakdolgozat lezárásakor írja véglegesre a bevezetést

51 Tárgyalás  A kutatási módszertan részletes ismertetése  A szakirodalomból a konkrétan figyelembe vett forrás részletes elemzése  Az adatgyűjtés: milyen adatokat és honnan, hogyan gyűjtött  A részletesen felhasznált források ismertetése  Állítások és bizonyítások  Eredmények és következtetések Lényeg: arányos kifejtés legyen!! (többször át kell írni!!) Javaslat: a fejezetek elején röviden jelezni, hogy miről szól a fejezet és a végén összegezni röviden a legfontosabb megállapításokat (utóbbiak kissé átírva bekerülhetnek a szakdolgozat befejező részébe is)

52 Befejezés  A szakdolgozati téma rövid összefoglalása  Értékelés: közgazdasági, üzleti fogalmakkal a témakör legfontosabb megállapításainak megfogalmazása  Saját eredmények ismertetése (ismétlése röviden)  Javasolt kutatási témák, nyitva hagyott kérdések  Gyakorlatban alkalmazhatóságra javaslatok

53 3. Tartozékok  Címoldal és belső címoldal  Ajánlás, mottó  Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás  Tartalomjegyzék  (Rezümé, főleg idegen nyelven)  Táblázatok (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van)  Ábrák (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van)  Illusztrációk  Befejezés, összefoglalás

54 További tartozékok  Irodalomjegyzék  Mellékletek (saját gyűjtés, saját munka)  Függelékek (máshonnan átvett anyagrész)  Szakkifejezések magyarázata  Névmutató  Tárgymutató  Rövidítések jegyzéke  Hibajegyzék

55 Tartozékok a fő szöveg előtt  Külső címoldal és belső címoldal  A szerző neve  A dolgozat címe és alcíme  Intézmény neve  Város neve  Évszám A GTK szabályzata tartalmazza a címoldalt!!

56 Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás Max. 2-3 oldal, javaslat:  A téma lényege (figyelemfelkeltés)  A téma aktualitása (fontossága)  A téma feldolgozásának módszere (csak jelzésértékűen)  A dolgozat szerkezete röviden  A téma/dolgozat különlegessége/egyedisége  Köszönetnyilvánítás

57 Tartalomjegyzék Javaslat:  Sorszámozni kell a fejezeteket (könnyebb keresni!)  Max. 4 szintű: részcím, fejezet-, alfejezet- és szakaszcím (részcím szakdolgozatnál elhagyható!!)  Max. 2 oldalas (ne legyen túl aprólékos)  Arányosság (az egész dolgozatban!, azaz a fejezetek nagyjából hasonló nagyságúak legyenek)  Egy oldalon ne legyen 2-nél több cím!!  Ne legyen címhalmozás (pl. a fejezet- és alfejezetcím között legalább 2 bekezdés legyen!!)

58 KUTATÁSMÓDSZERTAN (10. foglalkozás, november 28.) Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

59 A szakdolgozat és írásának „apróságai”  Irányelvek és célok  Formai követelmények  Tartozékok pontos használata

60 Tantárgy feltételei, számonkérés: GTK Kari Tanácsa (szept. 14-én) döntött:  Kutatásmódszertan: 4 kredit, M3  Szakszeminárium 1. megszűnik  Szakszeminárium 2. helyett (sima) szakszeminárium (tavasszal, a diplomabenyújtás és védés előfeltétele, heti 2 óra, kiscsoport, fős)  Kutatásmódszertan vizsga: írásbeli (mint a tervezett zh-k), tesztkérdések és rövid kifejtő kérdések lesznek a kötelező irodalom és az előadások alapján

61 Szakdolgozati irányelvek és célok  Kötelező (avagy KV) tárgy  Hazai és nemzetközi gyakorlatban, szakirodalomban jártasság  Önálló alkalmazási képesség  Módszertan ismerete és biztos alkalmazása  Írásbeli és szóbeli kifejezőkészség (védés)

62 Formai követelmények  Tagolás (vettük)  Részek és fejezetek (önálló oldalon kezdődnek)  Bekezdések tagolása  Betűtípus és nagyság  Margó  Fejléc  Oldalszámozás - Helye - Típusa  Címek - Helyük - Nagyságuk

63 Formai követelmények (folyt)  Kiemelések - Típusa - Gyakorisága - Hivatkozáson belül  Felsorolások - Típusa - Hivatkozása  Lábjegyzetek - Sorszámozásuk - Betűnagyság - Lábjegyzeten belüli kiemelés, hivatkozás

64 Ábrák és táblázatok  Címük és a cím helye  Sorszámozása és helye  Megjegyzések  Források  Ábrák, táblázatok szövegen belüli - elhelyezése - hivatkozása

65 Táblázatok (speciális)  Megnevezések  Mértékegységek és feltüntetésük helye  Betűtípus és –nagyság  Vonalazás  Tizedespont, avagy –vessző  Tizedesjegyek száma  Oszlopok pozicionálása  Kisbetű, nagybetű  Megjegyzések - Eltérő időpontok (*, **) megadása - Mértékegységek pontosítása

66 Ábrák (speciális)  Megnevezések  Betűtípus és –nagyság  Grafikai jelek alkalmazása  Gyakorisági sorok  Diagramok: - Kör - Oszlop - Egyéb diagram  Ábrán belüli szöveg

67 Egyebek  Színes ábrák  Fényképek  Képletek  Stb.  Szakszemináriumon kérdezzék meg! Jó munkát!!

68 KUTATÁSMÓDSZERTAN (2. foglalkozás, szept. 18.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

69 Elvárások  ív  Problémamegoldás  Elmélyült elméleti tudás  Saját primer kutatások  Kompiláció (leíró) vs. elemző-kutató módszer

70

71 Elvárások  ív  Problémamegoldás  Elmélyült elméleti tudás  Saját primer kutatások  Kompiláció (leíró) vs. elemző-kutató módszer  Dolgozat sikere függ: eredetiség, elméleti megalapozás, gyakorlati hasznosság, elmélet és gyakorlat egyensúlya, szerkezet, konzulens és opponens  Potenciális kutatási célok: kutatási módszerek bemutatása, gyakorlása, terület felderítése, leírás, magyarázat, ötletadás

72

73 1. A kutatási folyamat (szakdolgozat) lépései 1. Kutatási téma előzetes meghatározása 2. Előzetes tájékozódás, a téma pontosítása 3. Kutatási célok meghatározása és koncepció készítése 4. Részletes kutatási terv (fejezetenként) 5. Anyaggyűjtés 6. Vázlatok (fejezetenként) és információk rendszerezése 7. Dolgozat kéziratának első fogalmazványa 8. Dolgozat végleges megírása közben egyeztetések a konzulenssel nem lineáris folyamat!

74 Kutatási téma meghatározása Előzetes tájékozódás Kutatási célok meghatározása Kutatási koncepció elkészítése Elemzés, eredmények értékelése Dolgozat elkészítése Fő problémák meghatározása Elméleti alapok megismerése, könyvtárazás Fontos forrás- lelőhelyek feltárása Könyvtári és internetes adatgyűjtés Gyűjtött anyag feldolgozása, értékelése Primer kutatási módszer kiválasztása: -Kérdőíves felmérés -Összehasonlító vizsgálat -Interjú -Esettanulmány Megfigyelés Adatfeldolgozás Védés

75 1.1. Kutatási téma előzetes meghatározása A témaválasztás aranyszabályai:  Mi a célunk vele? (leíró/elemző értelmező)  Készségeink, képességeink (korábbi tanulmányok)  A téma az utcán hever  Nyelvismeret és szakirodalmi feldolgozottság  Előzetes konzultáció  Jól körülhatárolható és feldolgozható téma (de azért ne túl szűk)  Időben is jól lehatárolható  Aktuális, időszerű és érdeklődésre számot tartó téma (a közeljövőben)  Gyakorlati hasznosság (???)  Valódi, izgalmas téma (nem PhD/Nobel Díj)  Közgazdasági téma: törzstárgyhoz tartozzon  Diszciplináris/multidiszciplináris/interdiszciplináris (gazdasági jelenségek társadalmi vonatkozásai és vica versa)  Mikro vs. makro  Teszt másokon  Ne ragaszkodjunk mereven a kiválasztott témához + kutatási cél kérdésként való megfogalmazása (=téma problémává való átalakítása) + érdekelje Önöket, motiváltak legyenek + legyenek alapjaik (ismerjék a témakör fogalmait és megállapításait/gyakrolati tapasztalat) + szívesen foglalkozzanak vele, élvezzék a kihívást + találjanak hozzá anyagokat és forrásokat (főleg a legjobb nemzetközi gyakorlatról idegen nyelven) + kapcsolódjon jövőbeli munkaelképzeléseikhez + találjanak konzulenst

76

77 1.2. Előzetes tájékozódás, a téma pontosítása Informálódás:  Személyes ötletek és konzulenssel való egyeztetések – ez a legfontosabb, nagyon sok időt takaríthattok meg vele  Könyvtárban elérhető adatforrások: folyóiratok, könyvek + korábbi szakdolgozatok  Internetes informálódás  Téma forrásanyagának előzetes átlapozása: elméleti alapok átnézése (fogalmak, irányzatok, főbb megállapítások)  A téma aktuális, főbb problémáinak meghatározása  Konzulens szerepe: belső és külső

78 1.3. Kutatási célok meghatározása és koncepció készítése Koncepció (3-5 oldalas előzetes vázlat): Mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel és módszerekkel, milyen alapvető szakirodalommal, milyen adatforrásokkal?  Pontos kutatási téma (mit?): a kutatás tárgya és célja  Témaválasztás indoklása (miért?): aktualitása, szakirodalmi feldolgozottsága (azaz olvasni kell hozzá, legalább néhány összefoglaló művet!!!), hasznossága  Kutatási módszerek (hogyan?): adatgyűjtési és elemzési módszerek  Hipotézisek: várt konklúziók (amit megerősítünk, avagy elvetünk) - azaz mitől is tudományos egy írásmű?  Kutatás időbeli ütemezése: meg tudja-e csinálni?  Ne legyen semmitmondó, igyekezzünk konkretizálni.

79

80 Koncepciókészítésnél (szakdolgozatnál) lényeges szempontok:  A témakör feldolgozása haladja meg a tananyagot, de épüljön is rá  Ne a „mi történt”, hanem a „miért” és „hogyan történt” kérdésekre válaszoljon  Problémaorientált legyen: mi a probléma, miért és hogyan lehet megoldani?  Melyek az eddigi legjobb megoldások? (szakirodalom, gyakorlat)  Ne csak leíró jellegű legyen, hanem az összefüggések közgazdasági értelmezésére koncentráljon  Konzulens is megértse – beszéljük is át vele (szakdolgozatnál is fontos). A dolgozatnak meg kell állnia a saját lábán, legyen világos, követhető.  Csak előzetes anyag, nem kell hozzá túl mereven ragaszkodni (kidolgozás sorrendjéhez sem).  A szakdolgozat meg kell feleljen a tudományosság kritériumainak.

81 Tudományosság kritériumai  Eszmefuttatások, alátámasztás nélküli kijelentések, előítéletek (publicisztika)  Tudományosság kritériumai  Tiszta fogalmak használata Következetes fogalomhasználat, szinonimák kerülése – pl. természet, természeti erőforrás, természeti tőke, ökoszisztéma-szolgáltatások, bioszféra, biodiverzitás Definiálási kényszer (első előforduláskor) - fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, természet megőrzése Alkalmazkodás a szóhasználatban tudományágunk főáramához (vagy az eltérések indoklása) Két/többértelműség kerülése Idegen szavak használatának korlátozása  Tudományos dolgozat okokat keres – pl. infláció, outsourcing okai Logika és adatbányászás – de: gólyák és csecsemők  Bizonyítás és cáfolat Bizonyítható állítások megfogalmazása (tények, statisztikai adatok, táblázatok, diagrammok (empirikus evidenciák), logikai úton (deduktív bizonyítás), tekintélyre történő hivatkozás (csak a forrás megjelölésével, ahol ő is bizonyít). Deduktív bizonyítás (definíciók, axiómák és posztulátumok) vs. empirikus bizonyítás (vö. matematikai vs. reáltudományi elmélet - Kornai) Indukció, verifikáció és falszifikáció (Popper, Lakatos), objektivitás, bizonyosság  Tudás szubjektivitása, paradigmák Ki lehet-e szűrni a tudásból a szubjektivitást? Rejtett tudás – Stradivari hegedűje (Polányi Mihály) Hallgatólagos tudásból paradigma – paradigmán belüli/paradigmák közti vita, társadalomtudományokban gyakori, paradigmaváltás, a győzelem nem meggyőzés  De: törekedni kell a bizonyításra, miközben tudtában vagyunk e korlátoknak Állításainkat valószínűsíthetjük, egyoldalú/kétoldalú közlemények Versengő irányzatok

82 Konzulens/opponens  Belső konzulens Szellemi, szakmai támogatást nyújt, véleményez Konzulens kiválasztása Tömegoktatás Érdemes időben konzultálni – utolsó pillanatban „tömeg lesz”  Külső konzulens Jellemzően lazább együttműködés Kevés gyakorlat (formai követelmények!!!) és idő  Opponens

83 1.4. Részletes kutatási terv (fejezetenként)  Információforrások kiválasztása: anyagok kritikai feldolgozása (cédulázás, jegyzetelés, megállapítások összevetése)  Primer kutatási módszer kiválasztása (ha kell!!): kérdőív, interjú  Műfaj eldöntése: esettanulmány (egyetlen gazdasági szereplő) vs. összehasonlító vizsgálat (több gazdasági szereplő)  Gyűjtött anyagok feldolgozása  Elemzés és értékelés

84 Kvalitatív kutatás Kvantitatív kutatás Célkitűzés mögöttes okok és motivációk minőségi megértése adatok számszerűsítése és általánosítások megfogalmazása a minta alapján a vizsgált populációra Minta kisszámú, nem reprezentatív eset nagyszámú, reprezentatív eset Adatgyűjtés nem strukturáltstrukturált Adatelemzés nem statisztikaistatisztikai Eredmény a probléma megértését segíti javaslatokat tesz a cselekvésre

85 Kvalitatív kutatás

86  Mikor alkalmazzuk? 1. Termékbevezetés 2. Bonyolult termék 3. Magánéletet sértő, zavarba hozó kérdések 4. Énképre negatívan ható kérdések 5. Termék fogyasztása érzékszervi

87 Egyéni mélyinterjú Előnyei egyenként koncentrálhatunk a fogyasztókra 15 – 60 perc/fogyasztó senki sem gyakorol hatást a megkérdezettre strukturálatlan Hátrányai nem reprezentatív magas válasz-megtagadási arány magas fajlagos költség

88 Egyéni mélyinterjú Mikor alkalmazzuk: csoporton belül vonakodó fogyasztók véleményének megismerésére hipotézisek felállítása fogyasztók viselkedésének mélyen ülő pszichológiai alapjainak azonosítására kényes témák esetén

89 Egyéni mélyinterjú KKészítése - szükséges fogyasztók típusa + megtalálási mód - interjúvázlat/témajegyzék - feladatok/tevékenységek helye a mélyinterjúban - helyszín kiválasztása - interjú lefolytatása EElemzés és tanulmány készítése - válaszadók típusa szerint - válaszadók szerint - kapott eredmények szerint - termékek/szolgáltatások szerint

90 Fókuszcsoportos mélyinterjú  Definíció  Időtartam

91 Fókuszcsoportos mélyinterjú Előnyei szinergia hólabdahatás ösztönzés érdekes tevékenységek és feladatok megvalósítása strukturálatlan – váratlanul felmerülő érdekes gondolatok gyors résztvevők megfigyelése Hátrányai nem reprezentatív torzítások nehéz feldolgozás relatív drágaság

92 Fókuszcsoportos mélyinterjú Mikor alkalmazzuk: hipotézisek felállítása új termék- ill. szolgáltatási ötletek kidolgozása – fogyasztók első reakciójának megfigyelése valamint ötletroham idő- és pénz szűke tisztázó eljárás

93 Fókuszcsoportos mélyinterjú  Megszervezés - szükséges fogyasztók típusának meghatározása - döntés a foglalkozások számáról - foglalkozások helye - résztvevők toborzása - foglalkozás ideje - interjúvázlat  Résztvevők toborzása

94 Interjúvázlat készítése  legyen világos számunkra a probléma és a kutatás célja  tudjunk minél többet a megkérdezettekről  számoljunk az idővel  1. rész: rövid bevezetés  2. rész: résztvevők bemutatása  3. rész: vizsgált termékkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatok, problémák, szükségletek feltárása  4. rész: kutatás tárgyát képező termék/szolgáltatás ill. a kutatandó új ötletek ismertetése  esetleg – termék/szolgáltatás marketing, árképzési, promóciós vonatkozásaink feltárása  összefoglaló rész  néhány különleges módszer  interjúvázlat jellege

95 Csoportvezetés  Stílusok: - Nem irányító - Irányító

96 Kérdőív tervezése Nincs rá tudományos módszer 1. Keresett információ 2. Kérdőív típusa és adatgyűjtés módszere - interjúkészítő által kitöltött - önkitöltős 3. Kérdések típusai - nyitott - zárt

97 Kérdőív tervezése 44. Kérdések megfogalmazása - egy jelentésű szavak használata - szakzsargon kerülése - tulajdonságjelző melléknevek - megfogalmazás összhangja a válaszkategóriákkal - skálázás: ellentétes egyenértékű megfelelőkkel rendelkező tulajdonságjelző kifejezések használata - jövedelmet érintő kérdések - „nem tudom”/”nem válaszol” - dupla tagadás - húzó/torzító kifejezések

98  5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök

99 Kérdőív tervezése  5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés

100

101 Kérdőív tervezése 55. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés - páros összehasonlító értékelés - konstansösszeg-skálák

102

103  5. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök - sorba rendezés - páros összehasonlító értékelés - konstansösszeg-skálák - index-skála - szemantikus differenciaskála - grafikus értékelési skála - Likert-skála - Guttman-skála  skálával kapcsolatos döntések

104 Kérdőív tervezése

105

106  6. Kérdések sorrendjének meghatározása - témák logikus sorrendje - általánosságban: - fogyasztók által tapasztalt probléma - eddig megismert megoldások - jobb megoldást nyújtó létező termék - találkozás az új termékkel - lehetséges új termék marketing kapcsolódásai - fogyasztó jellemzői - szűrőkérdések - kérdések kényessége és bonyolultsága

107 Kérdőív tervezése  7. Kérdőív szerkezete, elrendezése, külleme  8. Kérdőívek előzetes kipróbálása

108 Mintavétel FFolyamata oSoSokaság meghatározása oMoMintavételi keret meghatározása oMoMintavételi technika kiválasztása oMoMintanagyság meghatározása oMoMintavétel kivitelezése - részletek

109  Önkényes mintavétel - előnyei - hátrányai  Kvótás mintavétel - előnyei - hátrányai

110 Mintavétel

111  Önkényes mintavétel - előnyei - hátrányai  Kvótás mintavétel - előnyei - hátrányai  Valószínűségi mintavétel - fő szabályai - mintavételi hiba

112 Mintavétel

113

114

115  Önkényes mintavétel - előnyei - hátrányai  Kvótás mintavétel - előnyei - hátrányai  Valószínűségi mintavétel - fő szabályai - mintavételi hiba - típusai

116 Mintavétel

117

118 KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

119 Szakdolgozat szerkezete 1. Címválasztás 2. Főbb szerkezeti elemek 3. Tartozékok

120 1. Címválasztás  Mit várunk el mi a címtől?  Mit vár el a bíráló? (avagy a munkaadó??)  Olyan, mint egy jó reklám!!  A cím: iránytű A cím funkciói:  Megnevezi a dolgozatot  Kifejezi az írásmű tartalmát  Felkelti az olvasó érdeklődését  Sugallja a szerző véleményét (bizonyos mértékig)  De!! Másoktól plagizálás a cím másolása

121 Főcím - alcím Címhierarchia  Részcím (általában római számmal jelölt 2-3 rész)  Fejezetcím (szakdolgozatban 4-5 fejezet van): 1 szint  Alfejezetcím (fejezeten belüli 3-4 rész): 2 szint  Szakaszcím (alfejezeten belüli): lehet sorszám nélküli is  Pontcím  Alpontcím  Bekezdéscím  – freemind (google keresés)

122 I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre A globális verseny alapvető jellemzői A globális-lokális paradoxon A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése” A lokális extern hatások jelentősége A térgazdaságtan alapgondolatai A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája A térgazdaságtan kiinduló feltevései Az iparági versenyelőnyök forrásainak földrajzi koncentrálódása Agglomerációs előnyök és hazai bázis Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése A regionális tudomány újabb irányzatai „Regionális motorok”: externáliák és tranzakciós költségek Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság” modell A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69 II. Területi verseny és versenyképesség III. Térségek versenyképessége Magyarországon Mindegyik részben 4 fejezet van!!

123 2. Főbb szerkezeti elemek  Nagyobb, legalább oldalas anyagot célszerű tagolni: fejezetekre osztani és külön-külön megírni  Egy fejezet egy logikai egység: egy bekezdés egy kisebb gondolati egység  Bevezetés (1-2 fejezet): %  Tárgyalás (2-4 fejezet): a téma kidolgozása: %  Befejezés (1 fejezet): 10 %

124 Bevezetés  A koncepció átdolgozása (a téma érdekessége, alapvető gondolatai, fogalomrendszerének bevezetése, a téma gyakorlatias előzményei), kutatási hipotézisek újrafogalmazása  A téma feldolgozásának rövid módszertana (csak jelzésértékű)  A témakörben elért „legjobb gyakorlatok”, szakirodalmi előzmények, amelyekre támaszkodik  Köszönetnyilvánítás Javaslat: csak vázlatszerűen írja meg, az ötleteit, megjegyzéseit írja fel és a szakdolgozat lezárásakor írja véglegesre a bevezetést Olvasó „vezetése”

125 Tárgyalás  A kutatási módszertan részletes ismertetése  A szakirodalomból a konkrétan figyelembe vett forrás részletes elemzése  Az adatgyűjtés: milyen adatokat és honnan, hogyan gyűjtött  A részletesen felhasznált források ismertetése  Állítások és bizonyítások  Eredmények és következtetések Lényeg: arányos kifejtés legyen!! (többször át kell írni!!) Javaslat: a fejezetek elején röviden jelezni, hogy miről szól a fejezet és a végén összegezni röviden a legfontosabb megállapításokat (utóbbiak kissé átírva bekerülhetnek a szakdolgozat befejező részébe is)

126 Befejezés  A szakdolgozati téma rövid összefoglalása  Értékelés: közgazdasági, üzleti fogalmakkal a témakör legfontosabb megállapításainak megfogalmazása  Saját eredmények ismertetése (ismétlése röviden)  Javasolt kutatási témák, nyitva hagyott kérdések  Kutatás korlátai  Gyakorlatban alkalmazhatóságra javaslatok

127 3. Tartozékok  Címoldal és belső címoldal  Ajánlás, mottó  Előszó és/vagy bevezetés, köszönetnyilvánítás  Tartalomjegyzék  (Abstract, főleg idegen nyelven)  Táblázatok (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van)  Ábrák (és jegyzékük, ha legalább 4-5 van)  Illusztrációk  Befejezés, összefoglalás

128 További tartozékok  Irodalomjegyzék  Mellékletek (saját gyűjtés, saját munka)  Függelékek (máshonnan átvett anyagrész)  Szakkifejezések magyarázata  Névmutató  Tárgymutató  Rövidítések jegyzéke  Hibajegyzék

129 Tartozékok a fő szöveg előtt  Külső címoldal és belső címoldal  A szerző neve  A dolgozat címe és alcíme  Intézmény neve  Város neve  Évszám A GTK szabályzata tartalmazza a címoldalt!!

130 Tartalomjegyzék Javaslat:  Sorszámozni kell a fejezeteket (könnyebb keresni!)  Max. 4 szintű: részcím, fejezet-, alfejezet- és szakaszcím (részcím szakdolgozatnál elhagyható!!)  Max. 2 oldalas (ne legyen túl aprólékos)  Arányosság (az egész dolgozatban!, azaz a fejezetek nagyjából hasonló nagyságúak legyenek)  Egy oldalon ne legyen 2-nél több cím!!  Ne legyen címhalmozás (pl. a fejezet- és alfejezetcím között legalább 2 bekezdés legyen!!)


Letölteni ppt "KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések