Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosításgazdaságtan 3. téma A biztosítás fogalma, elemei, módszere A biztosítás jellemzői A biztosítási díj felépítése, díjszámítási modellek Irodalom:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosításgazdaságtan 3. téma A biztosítás fogalma, elemei, módszere A biztosítás jellemzői A biztosítási díj felépítése, díjszámítási modellek Irodalom:"— Előadás másolata:

1 Biztosításgazdaságtan 3. téma A biztosítás fogalma, elemei, módszere A biztosítás jellemzői A biztosítási díj felépítése, díjszámítási modellek Irodalom: Schneider Klára: A biztosítás gazdaságtana (2001) Csabay Dezső: Általános biztosítástan (Kjk., 1971) Asztalos László: Biztosítási kézikönyv (Aula, 1997) Dögei: Biztosítástan (2001)

2 2 A biztosítás fogalma  A. Wagner (német szociológus az állami biztosítás és az államszocializmus szószólója, ) „Biztosítás az a gazdasági berendezés, amely jövőbeni, egyes, az érdekelt részére véletlen, az adott esetben előre nem látható események hátrányos következményeit egy személy vagyonában azáltal küszöböli ki vagy csökkenti, hogy e hátrányokat megosztja egész sor olyan esetre, amelyeket hasonló veszély fenyeget, de a valóságban nem sújt.”

3 3  Manes (Németország, 1930) „A biztosítás nagyszámú hasonlóan veszélyeztetett gazdaság véletlen, felmérhető pénzszükségletének kölcsönösségi alapon történő fedezése.” Ennek a tömör definíciónak volt az elméletben a legerősebb hatása, a többi fogalom-meghatározás legnagyobb része erre épül.

4 4  Kuncz Ödön (magyar jogászprofesszor, 1933) „Biztosítás az a gazdasági intézmény, amely lehetővé teszi, hogy valaki ellenszolgáltatás fejében meghatározott esetleges jövőbeli szükséglet kielégítését kapja a biztosítótól, aki az érdekelteket érintő hasonló kockázatok nagy számát egyesíti és az azok által támasztott szükségleteket statisztikai és matematikai alapon a kölcsönös beszámítás segítségével elégíti ki.”

5 5  Csabay Dezső „A biztosítás olyan gazdasági-pénzügyi szolgáltatás, mely meghatározott veszélyközösség tagjainak díj ellenében a tagok jövőbeli, felbecsülhető, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás módszerével kielégíti, azoknak biztosítási védelmet nyújt.”

6 6  Ptk § (1) a biztosítási szerződésről „Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény /biztosítási esemény/ bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított pedig a díj fizetésére kötelezi magát.”

7 7  Bit LX. tv. a biztosítási tevékenységről „A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító omegszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét /veszélyközösség/, omatematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, omegállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét /díját/, omeghatározott tartalékokat képez, oa létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és oteljesíti a szolgáltatásokat.”

8 8 Minden fogalmi meghatározásban megtalálható: kockázat, kár, biztosítási esemény, veszélyközösség, véletlenszerűség, biztosítási díj.

9 9  Dögei biztosítás definíciója A Bit., a biztosítási tevékenység LX. tv. megfogalmazását alkalmazza úgy, hogy kiemeli az elemeket (kockázat, kár, veszélyközösség, biztosító, biztosítási díj, tartalékolás). Kizárásos módszerrel fogalmazza meg a biztosítás fogalmát: a klasszikus definícióknak megfelelő tevékenységek köréből a társadalombiztosítás, a különböző önbiztosítási formák kizárásával definiálja a magánbiztosítást. Összehasonlítja főbb jellemzők alapján a magán- és a társadalombiztosítást.

10 10 A magánbiztosítás és a társadalombiztosítás összehasonlítása a főbb jellemzők alapján BiztosításTársadalombiztosítás Írásbeliség kötelező.Írásbeliség nem kötelező, ill. nincs. A felek szabad döntésén.Általános érvényű, kötelező. Valószínűségszámítási elveken alapul a díj, nagysága függ a kár bekövetkezésének valószínűségétől. Az egyének díja szempontjából másodlagosak a kockázati tényezők. Magánjogi, polgári jogi kategória.Közjogi, társadalmi kategória. Pénzügyi szemléletű, a pénzügyi szellem dominál. A szociális szellem, és a családvédelem az elsődleges. /Megjegyezni kívánjuk, hogy az összehasonlítás nem lehet pontos, hiszen a TB különböző rendszerei között is jelentősek az eltérések./

11 11  Asztalos László biztosítási ügylet fogalma „A biztosítás /biztosítási ügylet/ során 1.a társadalmi élet egyes, sajátos helyzetbe kerülő „cselekvői” a biztosítottak 2.a céljaiktól való kedvezőtlen irányú eltérések, a kockázatok 3.pénzben kifejezett, összegszerűen is meghatározásra kerülő következményeinek, a károknak 4.a valószínűségeit hárítják át, 5.ún. biztosítási szerződésben rögzített feltételek között, 6.a pénzben /pénzhelyettesítőben/ kifejezett ellenszolgáltatás, a biztosítási díj fejében 7.az ilyen ügyletekre szakosodott sajátos intézményre, a biztosítóra. Folyt.

12 12 Folyt.  A társadalom pedig azért hatalmaz fel egyes intézményeket biztosítási ügyletek végzésére, mert  az illető vállalkozás tulajdonosai, és vezetői vállalják az egyes biztosítottak kárvalószínűségeit  közösségben és  időben  a biztosításmatematikai és a statisztika törvényszerűségeinek megfelelően egyenlítik ki.”

13 13 A biztosítási módszer  Alapja: a közös kockázatviselés → a kockázat sokakat fenyeget, de a kár ténylegesen keveseket sújt, ezért célszerű a kockázatokat felosztani a közösség – a veszélyközösség – tagjai között.  A biztosítási módszer 2 alapformája: 1.Felosztó-kirovó, azaz kárfelosztó, 2.Kockázatfelosztó, azaz tőkefedezeti módszer.

14 14 1. Felosztó-kirovó módszer A „felosztó-kirovó” módszer (rendszer) keretében a már bekövetkezett kárt osztják fel a veszélyközösség tagjai között, többnyire a kockázatarányosság követelményét figyelmen kívül hagyva.

15 15 2. A kockázatfelosztó módszer A statisztikai törvényszerűségek felismerése, a valószínűségszámítás eredményei tették lehetővé a kockázat-felosztási rendszer kialakítását. A tényleges múltbeli káralakulásból következtetünk a jövőre vonatkozóan várható károkra. A kockázatfelosztás a jövőben bekövetkező károk költségeit osztja fel a veszélyközösség tagjai között olyanképpen, hogy annak az egyénre eső részét díj formájában előre beszedi. Kialakul a veszélyközösség szervezésével hivatásszerűen foglalkozó biztosítási intézmény, amely a biztosítással fedezett kockázatok szempontjából a kockázat- és kárviselő.

16 16 A biztosítási díj felépítése A bruttó biztosítási díj a különböző ráfordítások fedezetére szolgál és a következő elemekből áll: Nettó /tiszta/ kockázati díj + biztonsági pótlék Bruttó kockázati díj + takarékdíj + költségpótlék + nyereségpótlék + biztosítási adó pótléka Bruttó biztosítási díj → egyenértékűség elve → költségfedezeti elv

17 17 A biztosítás jellemző vonásai /Asztalos László/ a biztosított az aktív fél biztosítási események kár a biztosító a bizonytalanságot veszi át díj fejében szerződés kötése pénzben történő díjfizetés csakis engedéllyel rendelkező, speciális intézmény foglalkozhat kockázatvállalással különleges bizalmi viszony a biztosító és a biztosított között veszélyközösség kockázat időbeli kiegyenlítése

18 18 Fogalmak A veszélyközösség a hasonló kockázat által fenyegetettek közös kárviselés céljából tömörült, illetve intézményesen tömörített csoportja. A kockázatkiegyenlítődés arra szolgál, hogy hosszabb idő alatt a bekövetkezett károk és a veszélyközösségtől befolyt díjak egyensúlyba kerüljenek.

19 19 Az egyenértékűség elve azt fejezi ki, hogy a nettó kockázati díjnak fedezetet kell biztosítania a kockázattal összefüggő kárkifizetésekre. /Nézetek!!!/ A költségfedezet elve azt fejezi ki, hogy a bruttó, teljes díjnak fedezetet kell biztosítania még a biztosító ráfordításaira is. A biztosítási díj a biztosító által a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzben kifejezett ellenértéke.

20 20 A díjkalkuláció azokat az általános üzemgazdasági összefüggéseket visszatükröző szabályokat tartalmazza, amelyek valamennyi biztosító számára vagy –a múltbeli tapasztalatok, vagy –a jövőbeli várakozások és –a jogszabály által meghatározott díjak kiszámítását teszik lehetővé. A díjpolitika a díjkalkulációval szemben mindig egy-egy biztosító díjainak olyan összefüggő rendszere, amelyben a piacgazdasági környezetük adottságainak és a vállalkozási céljainak megfelelően tudatosan „értelmezik” a díjkalkulációs szabályok automatikus alkalmazásával adódó díjak mértékét.


Letölteni ppt "Biztosításgazdaságtan 3. téma A biztosítás fogalma, elemei, módszere A biztosítás jellemzői A biztosítási díj felépítése, díjszámítási modellek Irodalom:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések