Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bizalom a szervezetekben Sass Judit Magyar Pszichológiai Szemle, 2005. jan. Készítette: Kakuszi Klára, V. évf.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bizalom a szervezetekben Sass Judit Magyar Pszichológiai Szemle, 2005. jan. Készítette: Kakuszi Klára, V. évf."— Előadás másolata:

1 Bizalom a szervezetekben Sass Judit Magyar Pszichológiai Szemle, jan. Készítette: Kakuszi Klára, V. évf.

2 A bizalom lehetséges összetevői A bizalom jelenségszintjeinek azonosítása Kérdőívvel végzett vizsgálatok eredményei

3 A szervezeti bizalom lehetséges összetevői 1960-as, 1970-es évek: „ijesztő” individualizáció Napjainkban a bizalom szervezetekre gyakorolt hatását vizsgálva számos érv támasztja alá annak hatékonyságát. A meghatározási kísérletek két fő szempontot emelnek ki: - Bizalom tárgyával kapcsolatos ítélet - Bizalomadó személy jellemzője

4 Értelmezhetjük pszichológiai állapotként, amely a bizalomadó ítéletét tükrözi a bizalomkapó megbízható viselkedésére, szándékaira vonatkozóan. Két alapeleme (Rousseau) : kockázat és kölcsönös függés Butler: előzetes ítélet befolyásolja Három faktor (Mayer): - a partner egy adott területen képességei, kompetenciája által befolyással bír - a bizalom adója mennyire hiheti a partnerről, hogy annak kedvező a szándéka - a partner hű olyan elvekhez, amelyeket a bizalomadó is elfogad

5 tárgya nem csak személy lehet, hanem személytelen rendszer is rendszerbizalom, amikor a bizalom funkciója a rend fenntartása, alapja a személy hite, hogy a struktúrák, szabályok alapján a dolgok rendben működnek

6 A megbízhatósági információ két forrása Személyesen elérhető ismeretek: - általános bizalomelvárásból - kapcsolati bizalomból Helyettesítő tudás: - harmadik féltől (közvetlen és közvetett) Rendszerbizalomnál: - személytelen struktúrára vonatkozó, tagok által osztott tudás

7 A szervezeti bizalom jelenségszintjei Az általános bizalom A kapcsolati bizalom A kategória alapú bizalom A szervezeti szintű bizalom

8 1. Az általános bizalom a személytelen kapcsolatokban nyújt segítséget A szervezetbe való belépéskor, ismeretlen személlyel való találkozás alkalmával, ismeretlen helyzetekben válik jelentőssé.

9 2. A kapcsolati bizalom a partnerre vonatkozó információ összegyűjtésével formálódik jelen és múltbeli tapasztalatok + a kapcsolat jövőbeli kilátása befolyásolja 1. A bizalom komponens elmélete 2. A dinamikus jelleget hangsúlyozó modell 3. Kibernetikus modell 4. Személyközi bizalom

10 A bizalom komponens elmélete: a mély, kölcsönös és függő kapcsolatokban a bizalom alapja a kommunikáció + kockázatcsökkentő tényező az empátia, az intuíció, a körültekintés és a másik nézeteivel való azonosulás A dinamikus modell: felfüggesztett bizalmatlanság feltételes bizalom feltétlen bizalom

11 A kibernetikus modell: a bizalom folyamatos visszajelzése bizalomnövekedést okoz, de egyben zavarhoz is vezethet A személyközi bizalom: - egyenrangúak közti kapcsolatok - hierarchikus kapcsolatok

12 Egyenrangúak közti kapcsolatok Kognitív alapú bizalom: a másik megbízhatóságára vonatkozik, pl. kompetens vagy felelősen működik közre Érzelmi alapú bizalom: szervezeti kapcsolatok mélyülésével jön létre, a másik jólétével való törődést, gondoskodást jelenti teljesítménybefolyásoló szerep

13 Hierarchikus szervezeti kapcsolatok Alárendelt: o korlátozott ellenőrzési, befolyásolási lehetőség o kockázat: bizalommal való visszaélés o bizalom alapja: a főnök észlelt jóindulata Vezető: o kockázat: kihasználás, „hiszékenység” címkézés o a bizalomadást egyéni és szervezeti jellemzők befolyásolják

14 3. A kategória alapú bizalom a megbízhatósági ítélet alapja a bizalom tárgyát magába foglaló csoportra, rendszerre vonatkozó ismeret amikor a kapcsolati bizalom kialakulásának lehetősége korlátozott (pl. ad hoc munkacsoportok) alacsony bizalomszintű csoportok magas bizalomszintű csoportok

15 4. A szervezeti szintű bizalom Három megközelítés: Szervezeti egységek vagy szervezetek közti bizalom A szervezeti azonosuláson alapuló bizalommodell: figyelembe veszi, hogy bizalmi döntésnél a rendelkezésre álló információ elégtelen A szervezeti kultúra befolyása: kijelöli a szervezeti bizalommal kapcsolatos hiedelmeket

16 A szervezeti bizalom definiálása „ A szervezeti bizalmat olyan, a szervezeti tagok által osztott hitnek tekintjük, amely az egyén átélt vagy észlelt szervezeti tapasztalatainak interpretációja nyomán alakul, és a szervezet, mint részekből álló rendszer megbízhatóságára vonatkozó pozitív elvárásokat foglal magába, amelynek kognitív és érzelmi összetevői vannak.”

17 Bizalom komponensek Bejósolhatóság: a folyamatok, eljárások stabilitásából származó elvárások, amelynek következtében a személy kontrollérzettel rendelkezik Megbízhatóság: a kapott ígéretek, vállalt kötelezettségek betartásából származó elvárások Jóindulat: a segítő, törődő, gondoskodó és igazságos működésből származó elvárások

18 A szervezeti bizalom mérése  azon tényezők azonosítása, amelyek befolyásolhatják a szervezetre vonatkozó bizalmi ítéletet  kérdőíves felmérés: bizalom-összetevők azonosítása + tartalmi kategóriákba való rendezés  Eredmény: hat fő komponens különült el

19 1. Kölcsönös munkatársi törődés, segítés 2. Egyéni (foglalkoztatási) biztonságérzet 3. Igazságosság, méltányosság 4. Személyes kontrollérzet 5. Szükségletek biztosítottsága 6. Kompetencia Ötnél szignifikáns eltérés 12 szervezetnél:

20 Következtetés: a három bizalom komponens mintázata alapján jól elkülöníthetők a szervezetek „Senkiben sem bízhatsz!” „Biztos fogódzók” „Csak egymásra számíthatunk!” „Ha a főnök mondja!” „Csak a tudás számít!”

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bizalom a szervezetekben Sass Judit Magyar Pszichológiai Szemle, 2005. jan. Készítette: Kakuszi Klára, V. évf."

Hasonló előadás


Google Hirdetések