Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Passzív bankügyletek és tőkegazdálkodás 3. Bankrendszer előadás SZTE 2007.III.9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Passzív bankügyletek és tőkegazdálkodás 3. Bankrendszer előadás SZTE 2007.III.9."— Előadás másolata:

1 1 Passzív bankügyletek és tőkegazdálkodás 3. Bankrendszer előadás SZTE 2007.III.9.

2 2 Passzív bankügyletek

3 3 Miről lesz ma szó ? Gazdaság és bankszektor 2006-ban 61-67oldal Egyes betéttípusok ismertetése: Szerződéses betétek Értékpapírformát öltő betétjel. konstrukciók Bankközi források Jegybanki források Betétek kamatozása

4 4 Betétek csoportosítása Elhelyező (lakosság, gazd.szerv, ktgv.int, társ szerv, alapítvány, bank, stb) Jogi forma (szerződéses vs. értékp.kibocs) Pénznem (hazai vs. külf. fiz.eszk.) Rendelkezés (névre v. bemutatóra szóló) Kamatozás (fix, vható, változó) Futamidő(rövid, közép 2-5, hosszú) Visszahívhatóság (látra, felmondásos, lekötött b.)

5 5 Passzív bankügyletek 1 Betételhelyező szerint: lakosság, gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv és intézmény, társadalmi szerv, alapítvány, más bank, központi bank, valamint a külföldiek betétei.

6 6 Passzív bankügyletek 2  Betét jogi forma: szerződésbe foglalt (számla-, felmondásos-, lekötött-, takarék-, egyéb betét) saját értékpapír kibocsátáson alapuló konstrukciók.

7 7 Passzív bankügyletek 3 Betéti pénznem : hazai fizető eszköz, külföldi valutában/devizában elhelyezett betét.

8 8 Passzív bankügyletek 4 Ügyfélbetétek fölötti rendelkezés: névre szóló, bemutatóra szóló betét. 

9 9 Passzív bankügyletek 5 Kamatozás szerint: fix, változtatható, változó kamatozású betétek. 

10 10 Passzív bankügyletek 6 Futamidő szerint: rövid <1 év, 1év < közép< 2-5 év, hosszú> 2 – 5 év lejáratú betét. 

11 11 Passzív bankügyletek 7 Betételhelyezés célja: látra szóló, felmondásos, lekötött betét

12 12 Szerződéses betétek  Bankszámlabetét (számlatulajdonos bármikor rendelkezhet pénzeszközei felett, ez likviditási kockázat a bank számára, csak jelképes kamatot fizet utána; sok látra szóló betét stabil hányada hosszabb időre is kihelyezhető; mellék szolgáltatások: a számla terhére történő készpénzfelvétel és csekk-kibocsátás, tartós megbízás kifizetésekre, folyószámlahitel igénybevételi lehetősége.)

13 13 Szerződéses betétek  Felmondásos betét (Vállalkozók használják, átmenet a bankszámlabetét és a lekötött betét között, kamatozása közelebb az utóbbihoz, )  Lekötött betét (meghatározott időre, kamat ellenében az ügyfél kölcsönadja megtakarításait a banknak)

14 14 Szerződéses betétek  Takarékbetét (ügyfél bankszámlakivonat helyett a betétkönyvbe való bejegyzés mutatja az összes ki- és befizetést, és egyenleget, okmányba jegyzés kísér minden pénzmozgást, lehet látra szóló, felmondásos és lekötött takarékbetét, felvétele szerint lehet bemutatóra szóló (ezt megszüntették a pénzmosás elleni intézkedések miatt) és igazolási feltételhez kötött fenntartásos – névre vagy jeligére – szóló betét.)

15 15 Szerződéses betétek  Egyéb betét (elő-takarékossági – nyugdíj és lakás- betétek, amit állam gyakran támogat, és lakásnál kedvezményes hitelfelvételre jogosít; nyereménybetétek ahol a kamat helyett lakás, gépkocsi nyereményt sorsolnak)

16 16 Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók  Rövidlejáratú értékpapírok (betétjegy, kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy, bemutatóra és névre szóló változatok, vannak fix, változó kamatozásúak és diszkontpapírok, ahol csökkentett összeget kell befizetni és névértéket kap.)

17 17 Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók Középlejáratú értékpapírok (letéti jegy és kötvény, amit csak ritkán váltanak vissza lejárat előtt, van olyan fix kamatozású kötvény, ahol a kibocsátó visszahívási jogot köt ki magának, kamatfizetés lehet negyedévente, félévente, évente, lehet kamatos kamatozású is.)

18 18 Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók  Hosszúlejáratú értékpapírok (kötvény, takaréklevél, jelzálog hitellevél: éves lejáratú, erre szakosodott bankok bocsátják ki, nemcsak hitelfelvételének tényét, de a betétből vásárolt ingatlanra bejegyzett jelzálogot is megtestesíti. )

19 19 Bankközi források (egymásra limiteket állapítanak meg, csak összegben, lejáratban és kamatban kell megállapodni, fedezet nélkül adható egy naptól néhány hónapig terjedő futamidővel, overnight (felvétel az üzletkötés napján, lejárat a következő munkanapon), tomnext (felvétel az üzletkötés napját követő napon, lejárat az ezt követő munkanapon), spot (felvétel az üzletkötés napját követő második munkanapon, lejárat az azt követő munkanapon), és határidős bankközi hitelek, felmondásos bankközi hitelek, loro számlák)

20 20 Jegybanki hitelek Jegybanki források: likviditási vs. forráspótló hosszabb távú refinanszírozási hitelek; normatív vs. egyedi elosztás alapján nyújtott hitelek; típusuk szerint: –fedezet nélkül nyújtott, –váltóvisszleszámítolás alapján folyósított, –Állami- vagy magán értékpapír fedezete mellett, illetve devizaeszközök fedezetével kihelyezett kölcsönök.

21 21 Jegybanki hitelek  folyószámlahitel (szerződésben meghatározott összeg erejéig fizetési megbízás a központi banknak, felvett hitel után kamatot, a ki nem használt keret után rendelkezésre tartási jutalékot fizetnek)  kényszer likviditási hitel ( egyedi döntés alapján egy naptól néhány hónapig, magas büntetőkamat mellett)

22 22 Jegybanki hitelek értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel (lombardhitel, a papírt óvadékba helyezi, de futamidő alatt is az üzleti bank a papír tulajdonosa, mérleg-főösszeg így átmenetileg nő; értékpapír- swap esetén értékpapírt időlegesen hitelre cseréli, a mérleg-főösszeg nem nő; repo és a fordított repo ezek kombinációja, magasabb összegen visszavásárolja a jegybankképes értékpapírt, de közben nem vezeti ki a mérlegből, implicit kamatlábat jegybank általában előre meghirdeti.)

23 23 Jegybanki hitelek  váltó-viszontleszámítolás (átmenet a likviditási és forráspótló hitelek között, meghirdetet keretig viszontleszámítolási kamatláb mellett fogad be váltókat, kikötheti, hogy milyen vállalati váltót nem viszontleszámítól)  devizafedezet mellett nyújtott hitel (deviza betétcsere és devizabetét swap)

24 24 Jegybanki hitelek  meghatározott gazdaságpolitikai célra igénybe vehető refinanszírozási hitelek (export ösztönző, privatizációt és reorganizációt segítő, kkv, agrár- és kereskedelemfejlesztési közép- és hosszúlejáratú kedvező kamatozású hitelek)

25 25 Betétek kamatozása.  Kamattípusok (fix, változtatható- szerződés kimondja, ha valamilyen referenciakamat változik, akkor a bank egyoldalúan kamatot változtat- és változó kamatozásúak –báziskamathoz kötötten változnak, mint bankközi kamatlábak, jegybanki irányadó kamatok, stb)

26 26 Betétek kamatozása  Betéti kamatláb nagyságát befolyásoló tényezők: ( a) futamidő: hosszabb lejárat esetén kisebb a likviditási kockázat, ezért magasabb a kamatláb, b) betétek nagysága: nagyvolumenű megtakarítók bankon kívül is találnának hitelfelvevőt, magasabb kamattal ezt kell ellensúlyozni, c) kamatozás módja: kamatlábkockázat és a piaci kamatlábak változásaiból fakadó kockázat között ingadozva vagy a fix vagy a változó kamatra fizet többet, d) bank-ügyfél kapcsolat: nemcsak kamat, hanem egész szolgáltatáscsomag díja a meghatározó más elemekkel mint fióksűrűség és udvariasság együtt a bankválasztásnál, e) bank kockázatossága: magasabb kockázatú bank kénytelen magasabb betéti kamatot ajánlani a betéteseinek, f) bank üzletpolitikája: új piaci szegmensre betörésnél kénytelen kamatáldozatot is meghozni a bank, g) szabályozók hatása: kamatbevételek adóztatása és a kötelező tartalékelőírások befolyásolják a kamatlábat)

27 27 Tőkegazdálkodás

28 28 Tőke szerepe a bankok gazdálkodásban A banktőke 3 funkciója: forrás, veszteség fedezés, növekedés szabályozó szerep. (Fegyelmező erő, amíg van tőke, addig a túlzott kockázat kerülésre ösztönöz, hogy el ne fogyjon a tőke, de ha elfogyott, akkor tulajdonos a minél nagyobb kockázatban érdekelt.)

29 29 A banktőke elemei Tőkeelem: jegyzett tőke (közönséges és elsőbbségi részvények) + ázsió (árfolyam feletti jegyzésből) + tartalékok + fel nem osztott (adózott) eredmény + alárendelt kölcsöntőke.

30 30 Tőkeellátottság mérése GAAP-tőke: Általánosan elfogadott számviteli elvekre épülő tőkefogalom a kötelezettségek és követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. Tőke az eszközök és kötelezettségek bekerülési értéken vett különbsége, ami változó kamatszint mellett alkalmazhatatlan. RAP-tőke: Felügyeleti, számviteli elvek alapján képezett tőke nem különbségként, hanem tőkeelemként definiált tételek könyv szerinti értékének összege. MV-tőke: piaci érték tőke az eszközök és kötelezettségek piaci értéken vett különbsége, vagy számítható a részvények száma *piaci árfolyama. Erősen ingadozik, de tartalmas.

31 31. Mekkora tőkére van szüksége a banknak? Felügyeleti szempont versus tulajdonosi szempont

32 32 Felügyeleti szempont a „biztonság, több tőkével”, bázeli 1988-as egyezmény, alacsony (<20%) inflációnál jó, tőkemegfelelési elvek

33 33 Minősített tőke és kockázati súlyok  1. osztályú tőke= saját tőke (folyó évi eredménytartalékkal, kisebbségi részesedéssel) + nem halmozott elsőbbségi részvények és az általános banki kockázatra képzett alapok, - immateriális javak (összevont cégérték, aktivált alapítási költség) – felhalmozott veszteség  2. (alsó+felső) osztályú tőkeelemek; felső 2-ik o. = rejtett-, nyílt átértékelési-, ált. kockázati tartalékok és vegyes tőkeelemek. alsó 2-ik o.= halmozott és visszaváltható elsőbbségi részvények és az alárendelt hosszú lejáratú adósság.  3. osztályú tőkeelemek: kereskedési könyv nettó nyeresége az előre látható költség vagy osztalék levonása után, - egyéb üzleti veszteségek + olyan alárendelt adósság, amely teljes egészében befizetésre került és minimális lejárata két év.

34 34 (Kereskedési könyvbe azon pénzügyi eszközök tartoznak ide, amelyeket a bank eladási céllal saját portfoliójában árfolyam-, ár- és kamatnyereség elérése céljából tart, a vállalt pozíciók fedezésére szolgáló műveletek, e pozíciók kockázatait csökkentő műveletek az OTC - piacon, aktív és passzív repó műveletek. Banki könyvbe tartoznak a többi eszközök és műveletek.)

35 35 Minősített tőke és kockázati súlyok Az 1. o. a tisztán kockázati tőke, amelyiknek képesnek kell lennie az esetleges veszteségek felszívására. 2/felső tőketípusú és 2/alsó adósságtípusú veszteségelnyelő képességgel. 1 és 2 fedezetül szolgál hitel- és piaci/pozíció kockázatokra, 3-ik csak piac/pozíció kockázatok fedezetéül szolgál, később került bevezetésre. EU és tőke-megfelelési direktívái közel esnek az Bázeli Egyezmény elvárásaihoz.

36 36 Tőkeszintek a tőkemegfelelési (ma már fizetőképességi mutató) számításához:  1. osztályú tőke= saját tőke (folyó évi eredménytartalékkal, kisebbségi részesedéssel) + nem halmozott elsőbbségi részvények és az általános tartalék, - visszavásárolt saját részvények - immateriális javak– felhalmozott veszteség.  2. (alsó+felső) osztályú tőkeelemek; felső 2-ik o. = rejtett-, nyílt átértékelési-, ált. kockázati tartalékok és vegyes tőkeelemek. alsó 2-ik o.= halmozott és visszaváltható elsőbbségi részvények és az alárendelt hosszú lejáratú adósság. A 2-es tőke legyen 1,25*súlyozott kockázat. (1 és 2-nél is csökkentendő szavatoló tőke a más bankoknál lévő10% feletti részesedéssel.)  3. osztályú tőkeelemek: kereskedési könyv nettó nyeresége az előre látható költség vagy osztalék levonása után, - egyéb üzleti veszteségek + olyan alárendelt adósság, amely teljes egészében befizetésre került és minimális lejárata két év, lejárat előtt vissza nem fizethető. A 3-as tőke legyen < mint 2,5*1-es tőke.

37 37 fizetőképességi mutató Összes szavatoló tőke = =1+2+3 a limitek figyelembevételével. Tőke-megfelelési (fizetőképességi) mutató = =(össz szavatoló tőke / kockázatokkal súlyozott eszközérték) >8%.

38 38 fizetőképességi mutató Kockázatok súlyozása mérlegen belüli tételeknél: 0% = a pénztári készlet, OECD országok kormányaival és jegybankjaival szembeni követelések, fejletlen országok kormányaival és jegybankjaival szembeni, illetve általuk garantált követelések. 20 % = mulilaterális fejlesztési bankokkal szembeni, illetve általuk garantált követelések, Fejlett országok bankjaival szembeni vagy általuk garantált követelések, fejletlen országok bankjaival, garanciáival szembeni éven belüli követelések. 50 %=lakásépítési jelzálogok. 100 % minden más kihelyezés, beleértve az értékpapírok is.

39 39 fizetőképességi mutató Mérlegen kívül 100 %= hitelhelyettesítő elfogadványok és garanciák, 50%= visszavonhatatlan készenléti hitelek, 20 % rakokmány fedezetű okmányos meghitelezés, 0%= alacsony kockázatú mérlegen kívüli hitelek. Kereskedési kockázatok: pozíció kockázatok, fizetési- és ügyfélkockázatok, nagykockázatok, és árfolyamkockázatok (a banki és kereskedési könyvre egyaránt). Kalkulációs sémával meghatározzuk a tőkekövetelményeket, majd 1/0,08=12,5 szorozva megkapjuk a súlyozott kockázatot.

40 40 fizetőképességi mutató Országok eltérhetnek, szigoríthatják ennek a mutatónak a meghatározását, de nem gyengíthetik. Pozíciókockázatot saját modellel is helyettesíthetik., ha az nagyobb tőkefedezetet követel meg.

41 41 Bázeli új verzió (1998) sztenderdizált vs. belső modellek stenderdizált modelleket ad a kockázatok 4 típusára, és az opciós kockázatokra. De 7 feltétel mellett (és nemzeti engedély birtokában) belső kockázatkezelési módszert is alkalmazhatnak: kockázatkezelési pontosság, modellek belső menedzsmenti ellenőrzése, útmutatók a kockázati tényezők meghatározására, mennyiségi sztenderdek, stresszpróbák, eljárások külső ellenőrzésre, szabályok sztenderdizált és belső modellek együttes használata esetén.

42 42 Bázel II. 3 pillér: a) minimum tőkekövetelmény, b) felügyeleti vizsgálati folyamat, c) nyilvánosságra hozatali követelmény. ad a) kibővíti a tőkemegfelelés számításakor figyelembe veendő konszolidációs kört a bankcsoportról az irányító holdingtársaságra, a szabályozást is konszolidált alapon kell alkalmazni, de egyedileg is meg kell felelniük a bankoknak

43 43 Bázel II. ad b) a felügyeleti vizsgálat 4 alapelve: A) banknak a kockázati profiljának megfelelő tőkemegfelelési mérési és tőkeszint megőrzési stratégiával kell rendelkeznie; B) felügyelet értékeli ezt, intézkedik, ha ezek rosszak, C)felügyelet követeljen a minimális tőkeszintnél magasabbat, D) felügyeletnek időben be kell avatkoznia, hogy a minimum szint alá esést megakadályozzák. Az ellenőrzés helyszínen kívüli és helyszíni ellenőrzések,, konzultációk, külső auditori jelentések, időszakos elemzések kombinációjával történik.

44 44 Bázel II. ad c) negyed – félévente a lényeges információk nyilvánosságra hozása kötelező!

45 45 Tulajdonosi szempont. Tulajdonosi szempont olyan finanszírozási struktúra, amelyben a saját tőke és a külső finanszírozás összetétele mellett a tőkeérték maximalizálható, (legyen a ROE nagy,de kicsi a szórása).

46 46 Bank értéke Bank értéke = adósság nélküli bank értéke + adósság miatti adómegtakarítás – felügyeleti költségek; ez optimalizációs problémát jelent a tőke meghatározásához, mivel a betéti kamat költségként leírható, míg a tőke adózott pénzt igényel. Célszerű nem elmenni a határig, hogy kihasználhassunk újonnan felmerült befektetési lehetőségeket, és kerüljük a váratlan tőkevesztés miatti problémákat.

47 47 Bank értéke Értékpapír kibocsátás tranzakciós költségei drágítják a kisösszegű ilyen típusú forrásbevonás költségeit. Az egyesülések és felvásárlásoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy az új banknak is meg kell felelnie a korlátoknak. A bankok felvásárolják saját részvényeiket, hogy elkerüljék az ellenséges felvásárlást, de ezzel gyengítik a piac ellenőrző szerepét.

48 48 A tőkeemelés belső és külső forrásai Belső forrás: Osztalékpolitika (lehet rögzített pénzfizetést vállalni, vagy a nyereség rögzített hányadának kifizetését, de az osztalék erőltetése nem racionális befektetői magatartás, jobban járna, ha a részvényt akarná eladni). Belső tőkeakkumuláció.

49 49 (BTH) a belső tőkeakkumulációs hányados az eszközállomány növekedésének azon mértéke, amely mellett a bank jövedelemtermelő képessége szinten tartja a bank tőkeáttételi rátáját, BTH= =1/tőkeáttétel*ROA*visszatartott nyereségarány = ROE * visszatartott nyereség aránya = =(összes eszköz /saját tőke))* (nettó eredmény/összes eszköz) * (nettó eredmény- kifizetett osztalék)/nettó eredmény.

50 50 A tőkeemelés belső és külső forrásai Külső tőkebevonás. A tőkeáttétel csökkentésének külső formái: a) jegyzett tőke emelése, b) elsőbbségi részvények kibocsátása, c) egyéb tőkejellegű értékjegyek forgalmazása, d) eszközök értékesítése, illetve visszalízingelés, outsourcing (pl. a szám.techn. és kártyaüzletág) VÉGE


Letölteni ppt "1 Passzív bankügyletek és tőkegazdálkodás 3. Bankrendszer előadás SZTE 2007.III.9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések