Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA Szabó-Strell Dávid.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA Szabó-Strell Dávid."— Előadás másolata:

1 A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA Szabó-Strell Dávid

2 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG Fizetési mérleg - balance of payments: Forgalmi (flow) típusú statisztikai kimutatás, amely az adott gazdaság szempontjából rezidens és nem rezidens gazdasági szereplők között egy meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. + Állományi (stock) szemléletű, külfölddel szembeni befektetési pozíció (international investment position), amely a nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés és tartozás állományokra vonatkozó statisztikai információkat foglalja össze. 1. A forgalmi típusú fizetési mérleghez szorosan kapcsolódik. 2. Az összeállító ország szempontjából kerülnek elszámolásra a reálgazdasági és pénzügyi műveletek. ! Szemléletmód: Mindig az összeállító ország szempontjából kerülnek elszámolásra a tételek. FLOW STOCK

3 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG SZÁMBAVÉTELI RENDSZER Egy sor konvención alapszik Egyik legfontosabb: KETTŐS KÖNYVELÉS elve Minden egyes tranzakció két helyen kerül elszámolásra: - egyrészt: maga az üzletesemény - másrészt: az ahhoz kapcsolódó finanszírozás Követel ( bevétel, + ) NB!: más mint, amit számvitelben megszoktunk! ( kiadás, - ) Tartozik Áruk és szolgáltatások exportja Áruk és szolgáltatások importja Jövedelmek beáramlása Jövedelmek kifizetése Kapott egyoldalú átutalásokNyújtott egyoldalú átutalások Követelések csökkenése Követelések növekedése Tartozások növekedéseTartozások csökkenése 1. A T és K oldal felcserélődik. Finanszírozási forrást jelent / Finanszírozási igényt támaszt 2. Az előjelek megmutatják, hogy az elszámolandó ügylet finanszírozási forrást jelent-e vagy finanszírozási igényt támaszt. KÖVETEL TÉTELEK ÖSSZESEN = TARTOZIK TÉTELEK ÖSSZESEN

4 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid A FIZETÉSI MÉRLEG RÉSZMÉRLEGEI 1. Folyó fizetési mérleg – CURRENT ACCOUNT 1.1. Áruk 1.2. Szolgáltatások 1.3. Jövedelmek 1.4. Viszonzatlan folyó átutalások 2. Tőke- és pénzügyi mérleg 2.1. Tőkemérleg Viszonzatlan tőkeátutalások Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma 2.2. Pénzügyi mérleg Közvetlen tőkebefektetések Portfólióbefektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékok A fizetési mérleg statisztika definíciószerűen, mindig nulla egyenleggel zár. (oka: T=K)Van-e probléma ezzel kapcsolatban? Ha igen, miért? 1. Persze hogy van: másképpen fogalmazva: ELVILEG A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG, A TŐKEMÉRLEG ÉS A PÉNZÜGYI MÉRLEG EGYENLEGÉNEK ÖSSZEGE NULLA a probléma: Csak akkor érvényesülhetne gyakorlatban, ha a fizetésimérleg-statisztika az egyes üzleti eseményekből épülne fel. A gyakorlatban a statisztika eltérő adatforrásokra épül (értékelésbeli, időbeli és egyéb eltérések). BALANCE OF PAYMENTS „TÉVEDÉSEK ÉS KIHAGYÁSOK” sor (net errors and omissions)

5 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid I. Folyó fizetési mérleg ( ) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójárművek által igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem monetáris arany 2. Szolgáltatások 2.1. Szállítási szolgáltatások 2.2. Idegenforgalom 2.3. Kommunikációs szolgáltatások 2.4. Építési-szerelési szolgáltatások 2.5. Biztosítási szolgáltatások 2.6. Pénzügyi szolgáltatások 2.7. Számítógépes és információs szolgáltatások 2.8. Szabadalmi és licencdíjak 2.9. Egyéb üzleti szolgáltatások Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások II. Tőke- és pénzügyi mérleg Reálgazdasági tranzakciók, azaz az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlege megmutatja, hogy a külkereskedelem miképpen járult hozzá a hazai hozzáadott érték alakulásához. 1. A reálgazdasági tranzakciók – az áru- és szolgáltatásforgalom – egyenlege mutatja azt meg, hogy egy adott időszakban a külkereskedelem miképpen járult hozzá a hazai hozzáadott érték alakulásához. A FIZETÉSI MÉRLEG RÉSZMÉRLEGEI

6 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG Egy adott időszak összes EXPORTJÁNAK és összes IMPORTJÁNAK a viszonyát a külkereskedelemi mérleg mutatja meg. Külkereskedelmi mérleg EXPORT ÖSSZÉRTÉKEIMPORT ÖSSZÉRTÉKE Ha > => Aktívum Ha < => Passzívum Áruként kerül elszámolásra a rezidensek és nem rezidensek közötti általános termékforgalom, a bérmunka, a javítás, a nem rezidens szállítóeszközök által a statisztikát összeállító országban igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány (illetve a rezidens szállítóeszközök által külföldön igénybe vett, hasonló tartalmú áruk), valamint a nem monetáris célú – a nemzetközi tartalékok részét nem képező – arany. Érdekességképpen: különleges szabályok az elszámolásban: lásd bérmunka 1. Különös szabály: például a bérmunka elszámolása, ha az átadott termék csak feldolgozásra kerül, majd ezután visszakerül eredeti tulajdonosához. A bérmunkát végző voltaképpen csak a hozzáadott értékkel járul hozzá a termék árának növekedéséhez, ennek ellenére a bérmunkát az áruk között kell kimutatni bruttóértéken: a feldolgozásra átvett (kiküldött) termék értéke az importban (exportban), majd a feldolgozás után visszaküldött (visszavett) áru hozzáadott értékkel megnövelt ára az exportban (importban).

7 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG a magyar gyakorlatban Statisztikák összeállításáért Magyarországon a jegybank felelős. A fizetésimérleg-statisztikák legfontosabb információs forrásául a monetáris intézmények (kereskedelmi bankok és MNB) jelentései szolgálnak. Az áruforgalom összeállítása a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) átvett adatok alapján történik. Az adatgyűjtés általános jogszabályi hátterét a jegybanktörvény (2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról), valamint a statisztikáról szóló (1993. évi XLVI.) törvény biztosítja. Külfölddel kapcsolatos statisztikáit az MNB forintban és euróban teszi közzé az előre meghirdetett publikációs naptár szerint a sajtóban és az internetes honlapján keresztül áprilisig a külkereskedelmi áruforgalom megfigyelése a KSH vámstatisztikai adatain alapult. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta az EU-n belüli külkereskedelemre már nincs vámstatisztikai adat, ezért májustól erre a forgalomra a vállalatok közvetlen jelentéseiből (a KSH által működtetett Intrastat rendszerből) származó adatokat használják fel. Az EU-n kívüli országok esetében továbbra is a vámstatisztika (Extrastat rendszer) maradt az adatforrás. 2. Az áruforgalmi adatok F.O.B. paritáson kell szerepelniük.

8 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid A magyar külkereskedelmi mérleg alakulása

9 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA millió EURO Év Reálgazdasági tranzakciók Még csak III. negyedéves adatok Export Import Áruk, egyenleg Export Import Szolg. egyenleg Export Import De, nagy valószínűség szerint aktívum

10 A külkereskedelmi mérleg :: Szabó-Strell Dávid A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA ( negyedéves egyenlegek )


Letölteni ppt "A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG ALAKULÁSA Szabó-Strell Dávid."

Hasonló előadás


Google Hirdetések