Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Export állami támogatása Különleges pénzügyi intézmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Export állami támogatása Különleges pénzügyi intézmények."— Előadás másolata:

1 Export állami támogatása Különleges pénzügyi intézmények

2 Magyarország külkereskedelme a II. világháborútól napjainkig

3 A II. világháború után A világháború alatt külkereskedelmünk túlnyomóan Németországgal bonyolódott – magyar többlet A világháború után megváltozott a nemzetközi helyzet: ban a legfontosabb kereskedelmi partnerünk az USA – újjáépítés - nemzetközi helyzet megváltozása: 1949 KGST: Magyarország importál: energiahordozókat, alapanyagokat exportál: világpiaci szinthez képest alacsony színvonalú feldolgozott termékeket - az autartika a cél, ehhez jelentős importra szorulunk, ami az export fokozásával valósulhat meg → a nemzetközi áruforgalom jelentősége megnőtt ( a külker a GDP 45-50%-a)

4 1945-től a külkereskedelem értékének összefoglaló adatai jelentősen nőnek, de a külker mérleg egyenlege általában negatív volt (1957) A KGST egy zárt rendszer volt, a kereskedelem a világpiaci áraktól függetlenül zajlott (áruforgalmi megállapodások), biztosítva volt a piac→ nem fejlődött a technológia Kívülről csak olyanáru, ami a KGST-n belülről nem volt beszerezhető

5 A KGST megszűnésétől külkereskedelmi partnerek részesedése az ország nemzetközi áruforgalmából jelentősen megváltozott: - SZU utódállamaival a felére, harmadára esett vissza - Németországgal, Ausztriával megnőtt az áruforgalom - behozatal energiahordozók ( szovjet utódállamokból) + fogyasztási iparcikkek - kivitel: gépek + szállítóeszközök (Németo., Ausztria, Olaszo.)

6 A rendszerváltás után Magyarország számára kényszer a világgazdasági nyitás – külgazdaság- érzékeny ország Gazdasági nyitottság: milyen mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba Gazdaságpolitikai nyitottság: milyen mértékben és hogyan reagál a világgazdasági változásokra

7 A külkereskedelem liberalizációjának két területe: 1.importliberalizáció: termékengedélyezési rendszer fokozatos felszámolása ( ) 2.Külkereskedelem szerkezeti liberalizálása: a külkereskedelemben kialakult privilegizált helyzetek megszüntetése 1987: 100-nál is kevesebb külker cég 1988: a külker alanyi jogú lett 1990: re nőtt a számuk

8 1990 tavasz – 1993 első fele A rendszerváltás viszonylag kis megrázkódtatással zajlott le: térségünk átalakuló gazdaságaiban itt romlott a legkevésbé a gazdasági teljesítmény A nagy piacváltás 1991-ben befejeződött: Mo. dinamikusan növelte külkereskedelmi forgalmát az EK/EU - országaival (1990- ben megelőzte a KGST-t)

9 A magyar kereskedelmi forgalom arányai országcsoportok szerint Fejlett országok Szocialista országok Fejlődő országok %71%7% %47%8% %30%8% %18%7%

10 A GDP radikálisan csökkent: 1993-ban 20 % a termelés visszaesése 1989-hez képest A piacváltás együtt járt az export csekély csökkenésével. Okai: - KGST szétesése miatti piacvesztés - termelés visszaesése - nem javult az export áruszerkezet → kereskedelmi cserearányok romlása - reálfelértékelő monetáris politika →csökkent az export jövedelmezősége

11 1993 közepe tavasza 1992 vége: a kormány exporttámogató kereskedelempolitikája 1994-től GDP növekedése 1993 vége: súlyos hiány a folyó fizetési és költségvetési mérlegben 1995 tavasza – márc. 12.: Bokros-csomag A Forint egyszeri 9%-os leértékelése 8%-os vámpótlék (1997. júl. 1-ig) Exportnövelő és egyensúlyjavító hatásuk van együttesen!

12 1997 GDP nőtt 4,6 %-kal Záródó export-import olló OECD országok részesedése az exportból a 80%-hoz közelít 1998 A világátlagot meghaladó növekedés (5,1%) Külkereskedelmi mérleg hiánya nőtt Nő a vámszabadterületek szerepe

13 1999 4,5% gazdasági növekedés Exportnövekedés dinamikájának az oka: az ipari vámszabad területeken üzembe helyezett újabb kapacitások Az ipari termékek exporton belüli aránya 91% ben a növekedés forrása továbbra is a kivitel A világgazdaság és a világkereskedelem növekedése lassult →Mo-ra is hatott A cserearányok kedvezően változtak

14 2002 Legfontosabb partnereink keresletének szűkülése, kedvezőtlen tendenciák A vámszabadterületi forgalom részaránya tovább nőtt (46%) Okai: - a pénzügyi és költségvetési politika összhangjának felbomlása - a forint nagymértékű felértékelődése - a 2001-es világgazdasági megtorpanás elkésett hatása - felgyorsult a működő tőke áttelepülésének folyamata A kivitelben az ipari termékek részaránya: 93% Importunk legfőbb sajátossága: jelentős hányada a multinacionális cégek hazánkban működő leányvállalatainak a nemzetközileg integrált termelésben való aktív részvételét szolgálja.

15 Külkereskedelem jelentősége, szükségessége Az ország kis mérete, természeti adottságai Külföldi közvetlen tőkebefektetés Az ország centrális, regionális földrajzi elhelyezkedése, Nagy nemzetközi útvonalak áthaladása Jól képzett munkaerő nagy számban áll rendelkezésre Átlátható befektetési környezet Külföldi nagyvállalatok megjelenése A magyar gazdaság modernizációja, növekedési dinamikájának fenntartása, új munkahelyek Külföldön befektetett magyar tőke Jellemzően kelet – délkelet - európai térség

16 A külkereskedelmi forgalom dinamikája és egyensúlya 2006-ban az export volumene 17 %- kal, az importé 13%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A forgalom mindkét oldalán gyorsulást jelez 2005 évihez képest. Az export dinamikája felülmúlja az import dinamikáját. Javul az egyensúly

17 Legfontosabb gazdasági partnerek OrszágokMegoszlás EU tagországok74% Németország29,5% Olaszország5,5% Ausztria4,8% Franciaország4,6% Nagy Britannia4,5% Lengyelország4% Csehország3,4% EU-n kívüli európai országok16% Románia4,1% Oroszország2,7% Európán kívüli országok10% USA2,8% Export (2006)

18 Legfontosabb gazdasági partnerek OrszágokMegoszlás EU tagországok67,5 % Németország27,4 % Ausztria6,2 % Olaszország4,6 % Hollandia4,3 % Franciaország4,7 % Lengyelország4,3 % Csehország3 % EU-n kívüli európai országok14,2 % Oroszország8,2 % Európán kívüli országok16 % Kína5,1% Japán2,9 % Import (2006)

19 Állami szerepvállalás szükségessége az export ösztönzésében Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, ahol a külgazdasági teljesítmény különösen fontos, mert a magyar gazdaság fejlődése csak exportorientáltan valósulhat meg. A magyar gazdaság számára kényszer a világgazdasági nyitás, mert Magyarország erősen függ a külföldtől. Egy külgazdaság érzékeny országban, az exportnövekedés meghaladja a GDP növekedést: az exportdinamika a modernizáció előfeltétele. Gazdasági nyitottság: azt fejezi ki, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásban, mutatói: –Exportintenzitási mutatói –Egy főre jutó külkereskedelem nagysága

20 Állami szerepvállalás szükségessége az export ösztönzésében Gazdaság politikai nyitottság: egy ország gazdaságpolitikája hogyan reagál a világgazdasági változásokra, vagyis milyen mértékben liberalizált a külkereskedelme, a tőkemozgások, a deviza- és hitelforgalom tól a gazdaságpolitikai nyitottság tekintetében látványos haladás történt: –1996. jan. 1.: A Ft teljesítette az IMF folyó műveletekre vonatkozó konvertibilitási feltételeit –2001. jún. 15.: A Ft teljes konvertibilitása

21 Állami szerepvállalás szükségessége az export ösztönzésében A külkereskedelem liberalizációjának két területe: 1.Importliberalizáció: a termék engedélyezési rendszer fokozatos felszámolása, között gyakorlatilag megvalósult, 1999-re az import 96%-a liberalizált. 2.Külkereskedelem szerkezeti liberalizálódása: a külkereskedelem alanyi jogú lett, bármely gazdálkodó egység folytathatott külkereskedelmi tevékenységet. /1987-ig 100- nál kevesebb cég foglalkozott külkereskedelemmel, állami monopólium/, mára elérte a t.

22 Állami szerepvállalás szükségessége az export ösztönzésében A ’80-as évek világgazdasági nyitása kettős folyamatot jelentett: 1.Működő, versenyképes piacgazdaság kialakítását 2.Külgazdaság a fejlett piacok felé fordult, melynek okai: –Visszaesett a volt szocialista országokba irányuló kivitel –Szűkült a belső kereslet

23 Állami szerepvállalás szükségessége az export ösztönzésében 1991: a KGST megszűnése gyors volt, exportstruktúránk nem felelt meg a változó igényeknek. A világgazdasági nyitás ára: a korlátozás nélküli verseny a hazai termelők egy részét kiszorította a piacról, mivel az importliberalizálás nem járt együtt a megfelelő piacvédelem és vámpolitika bevezetésével

24 Eszközrendszere Áfa-visszatérítés a vállalkozások számviteli eredményét nem érinti Ténylegesen rendelkezésükre álló pénzállományt emeli Exportfinanszírozási lehetőségek: Exporthitelek, exporthitel biztosítás, garanciák nyújtása A szomszédos országokba irányuló export esetében fokozott igény van az export-finanszírozás erősítésére és a kockázatviselés megosztására. Ennek okai: –A régió pénzügyi és gazdasági problémái –Az érintett vállalkozói kör alacsony kockázatviselési képessége

25 Eszközrendszere A kollektív exportösztönzés Az exportőrök „kollektívájának” folyamatosan, együtt és külön – külön is rendelkezésre áll. Lehetőség van a magyar vállalatokat terhelő költségek részleges megtérítésére. Fő bonyolítója a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Eszközeként létrejött Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat

26 A jelen A hosszú gyártási átfutású, hiteligényes cikkek exportja különösen nagy kockázatot jelent, így az e termékeket gyártó vállalati kör számára kiemelt jelentőségű az exporthitelezés, a garanciavállalás, a hitelbiztosítás. A szűk magyar piac gyakran már a kisvállalatokat is a külföld felé fordulásra készteti, tevékenységük általában koncentrikusan fejlődik, először inkább csak a szomszédos országok iránt érdeklődnek, majd fokozatosan tágul kivitelük köre. Kiemelt terület: az innováció és versenyképesség javítása az export bővítésének érdekében!

27 Eszközrendszere Az exportfejlesztés finanszírozási feltételeinek javítása Az exportfinanszírozás feltételeinek javítása (előfinanszírozás, vevőhitelek) Exportösztönző árfolyam-politika (az inflációs hatások egyidejű figyelembevételével) A vállalatok piacra jutási feltételeinek javítása gazdaságdiplomáciai eszközökkel és kereskedelemfejlesztési akciókkal

28 Intézményi keretek: –Az export állami szerepvállalása milyen intézményi keretek között valósul meg? Japán az intézményi szervezet egy minisztériumi részleg. Független kormányzati ügynökség pl. a belgiumi gyakorlat. Közvetetten állami tulajdonú vállalat látja el a feladatokat Franciaországban. Kormányzati befolyás alatt álló magánszervezet formájában Hollandiában.

29 A tevékenység szempontjából két típus: 1.Egy intézményen belül történik a finanszírozás, biztosítás és garanciavállalás, pl.: Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália. 2.Két intézmény látja el ezeket a feladatokat, a finanszírozási és a biztosítási tevékenységek egymástól függetlenül valósulnak meg. Ennek a típusnak két altípusát különböztetem meg: –Finanszírozási tevékenység körében történik a garanciavállalás, és ettől függetlenül zajlik a biztosítási tevékenység /Mo./ –A biztosítási tevékenység mellett a biztosító vállal garanciát és ettől függetlenül történik a finanszírozás. Ezt a megoldást választotta Ausztria, Anglia, Olaszország. Kihangsúlyozom, hogy bár eltérő jogi megoldások vannak, de a minden lehetséges módszer mögött közvetlenül vagy közvetve az állami költségvetés áll.

30 Az exporthitelek csoportosítása: Ügyletek szerint: beruházási hitelek kereskedelmi kereskedelmi bankhitelek kedvezményes exporthitelek ipari hitelek mezőgazdasági hitelek közhitelek egyéneknek nyújtott hitelek nyíltpiaci /pénzpiaci/ hitelek A külkereskedelmi ágazatot közvetlenül érintő, felsorolás első négy helyén szereplő hitelfajta csoportosítható aszerint, hogy a gazdálkodás mely szakaszának finanszírozását hivatott szolgálni.

31 Az exporthitelek csoportosítása A finanszírozott termelési szakasz alapján: beruházási hitelek forgóeszköz hitelek Kedvezményes exporthitelek fajtái: Ki nyújtja a hitelt? kormányhitel bankhitel Céghitel Ezen hitelek közös jellemzője, hogy nem pénz-, hanem áruhitelek, vagyis csak a termékek értékesítésére vonatkoznak.

32 Exportfinanszírozás a piacgazdasági átmenet előtt Kormányhitelek a 70-es, 80-as években Exporttámogatás formái: állami visszatérítés és adóvisszatérítés ig. Jegybanki devizamonopólium /importhoz szükséges devizát vásárolni csak állami banktól lehetett, exportból vagy más követelésből származó devizát fel kellett ajánlani megvásárlásra a jegybanknak/ Jegybanki hitelmonopólium Közép- és hosszúlejáratú hitelek nyújtására csak az illetékes főhatóságok egyedi vagy keretengedélye alapján ig az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás irányelveit és engedélyezési rendjét az ún. „Tripartikum” szabályozta. /PM-MNB-KKM/ Az ország külkereskedelmi forgalmának döntő hányadát mamut - külkereskedelmi vállalat adta – a hagyományos Impexek.

33 Külföldi exportpiacvesztések a piacgazdasági átmenet időszakában Piacvesztések okai: a bankok ügyfél- és nem ügyletcentrikus finanszírozást folytattak, az exportőrbarát konstrukciókra nem voltak felkészülve, az állam sem direkt módon, sem indirekt módon nem volt felkészülve a külföldi politikai kockázatok megosztására a bankokkal. A nagyarányú piacvesztés a finanszírozás elégtelenségére vezethető vissza!

34 A keleti piacvesztés okai: Alapvetően pénzügyi okai voltak, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: A volt tagországok bankrendszerei, pénzügyi intézményrendszerei nem tudták kialakítani az üzleti alapokon álló kereskedelemfinanszírozási struktúrákat, melyek a KGST-elszámolóház helyébe léptek volna. Az ezen piacokon működő exportvállalatok nem voltak hitelképesek a bankok számára, A volt szocialista országok instabil pénzügyi-gazdasági helyzete miatt a bankok nem vállalták fel a külföldi fizetési kockázatokat. A volt szocialista országok késve hozták létre a nemzeti exportfejlesztő intézetüket és exporthitel biztosítóikat. A költségvetés sem volt hajlandó a megfelelő kockázatvállalásokra, nem áll kezességekkel azon külföldi kockázatok mögé, amelyeket banki eszközökkel a bankrendszer nem vállalhat fel.

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Export állami támogatása Különleges pénzügyi intézmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések