Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Bizonytalanság, információ racionalitás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Bizonytalanság, információ racionalitás."— Előadás másolata:

1 Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Bizonytalanság, információ racionalitás. Tragacsok és tragacsmodell. Tökéletlen szerződések. Bizalom és racionalitás. Áru-e a bizalom? A csalás. Tragacsgazdaság. Rabló-pandúr játékok. Bizonytalanság, információ racionalitás. Tragacsok és tragacsmodell. Tökéletlen szerződések. Bizalom és racionalitás. Áru-e a bizalom? A csalás. Tragacsgazdaság. Rabló-pandúr játékok.

2 Ikerkapcsolatok Bizalom Bizalom Bizalmatlanság Bizalmatlanság Információ Információ Bizonytalanság Bizonytalanság Csalás Csalás

3 Tragacsok (1) Tragacsok (1) Haldokló szeminárium a Harvardon (avagy Debrecenben). Röplabdázók a ház mögött. Gyalogos(ok) a piroslámpás kereszteződésben. (Itt tényleg kereszteződésről van szó és nem házról.) Sorban állás, parkolás, átgyaloglás a füvön. Haldokló szeminárium a Harvardon (avagy Debrecenben). Röplabdázók a ház mögött. Gyalogos(ok) a piroslámpás kereszteződésben. (Itt tényleg kereszteződésről van szó és nem házról.) Sorban állás, parkolás, átgyaloglás a füvön.

4 Tragacsok (2) Tragacsok (2) Az elöbbi példákban az a közös, hogy az emberek viselkedése attól függ, hányan viselkednek meghatározott módon vagy milyen mértékben viselkednek ily módon. Mennyien és milyen gyakran látogatják a szemináriumot, hányan és milyen gyakran röplabdáznak...vagy parkolnak tilos helyen… Az elöbbi példákban az a közös, hogy az emberek viselkedése attól függ, hányan viselkednek meghatározott módon vagy milyen mértékben viselkednek ily módon. Mennyien és milyen gyakran látogatják a szemináriumot, hányan és milyen gyakran röplabdáznak...vagy parkolnak tilos helyen… Az efféle viselkedést általánosságban a „kritikus tömeg” fogalmával írhatjuk le. (Thomas C. Shelling /1978/) Az efféle viselkedést általánosságban a „kritikus tömeg” fogalmával írhatjuk le. (Thomas C. Shelling /1978/)

5 A kritikus tömeg A kritikus tömeg A radioktív bomlás természete. Kritikus tömeg: kritikius szám, kritikus sűrűség, ktitikus arány, tényleges tömeg. Aktivitás, ami önfenntartó lesz, ha mértéke túllép egy adott minimális szinten. A radioktív bomlás természete. Kritikus tömeg: kritikius szám, kritikus sűrűség, ktitikus arány, tényleges tömeg. Aktivitás, ami önfenntartó lesz, ha mértéke túllép egy adott minimális szinten.

6 A kritikus tömeg (2) Az aktivitás mértéke A kritikus tömeg (2) Az aktivitás mértéke ]Az érintettek száma,  az aktivitás gyakorisága,  időtartama,  a résztvevők/részt nem vevők aránya,  a tevékenységnek a területhez,  a napok számához vagy  egyéb jellemzőkhöz viszonyított aránya,  a tevékenységek lehetnek folytonosak és visszafordíthatók,  mások visszafordíthatatlanok,  megint mások csak egyszer fordulnak elő,  egyesek alternatívát vagy  többfajta választási lehetőséget kínálnak fel, néha  csak igen és nem lehet a választás, máskor  az arány  az intenzitás vagy  a gyakoriság a választás tárgya. ]Az érintettek száma,  az aktivitás gyakorisága,  időtartama,  a résztvevők/részt nem vevők aránya,  a tevékenységnek a területhez,  a napok számához vagy  egyéb jellemzőkhöz viszonyított aránya,  a tevékenységek lehetnek folytonosak és visszafordíthatók,  mások visszafordíthatatlanok,  megint mások csak egyszer fordulnak elő,  egyesek alternatívát vagy  többfajta választási lehetőséget kínálnak fel, néha  csak igen és nem lehet a választás, máskor  az arány  az intenzitás vagy  a gyakoriság a választás tárgya.

7 A tragacsmodell(1) A tragacsmodell(1) A kritikus tömeg modellek alosztálya. A kritikus tömeg modellek alosztálya. A kölcsönösen függő viselkedés egyik formájára vonatkozik. A kölcsönösen függő viselkedés egyik formájára vonatkozik. A használt autók piaca: Ismert, de fel nem mérhető és el nem hárítható bizonytalanság: a piacról kiszorulhatnak a jó kocsik, végső esetben a piac akár fel is falhatja önmagát. A használt autók piaca: Ismert, de fel nem mérhető és el nem hárítható bizonytalanság: a piacról kiszorulhatnak a jó kocsik, végső esetben a piac akár fel is falhatja önmagát.

8 A tragacsmodell(2) A tragacsmodell(2) Akerlof általánosítja az előbbieket olyan piacokra, ahol az aktorok szükségszerűen egyenlőtlen információkkal rendelkeznek. A bizonytalanság biztos, az aktorok egy része visszahúzódik, a kritikus tömeg nem jön létre. (George A. Akerlof /1970/) Akerlof általánosítja az előbbieket olyan piacokra, ahol az aktorok szükségszerűen egyenlőtlen információkkal rendelkeznek. A bizonytalanság biztos, az aktorok egy része visszahúzódik, a kritikus tömeg nem jön létre. (George A. Akerlof /1970/)

9 Bizalom és racionalitás (1) Bizalom és racionalitás (1) A bizalom ellentmondani látszik a piacgazdasági logikának, ami a személyes kapcsolatokat a dolgok tárgyiasult kapcsolataira és azok szerződéses biztosítására építi. A bizalom ellentmondani látszik a piacgazdasági logikának, ami a személyes kapcsolatokat a dolgok tárgyiasult kapcsolataira és azok szerződéses biztosítására építi. A szerződés tehát épp arra szolgál, hogy feleslegessé tegye a bizalmat.

10 Bizalom és racionalitás(2) Bizalom és racionalitás(2) Szemben az első benyomással, a bizalom a piacon is nélkülözhetetlen, mert a tranzakciók sohasem bástyázhatók teljesen körül; az információs társadalomban, a tudásiparokban a bizalom fontosabb, mint az ipari társdalmakban volt: a tudás bizalmi áru. Szemben az első benyomással, a bizalom a piacon is nélkülözhetetlen, mert a tranzakciók sohasem bástyázhatók teljesen körül; az információs társadalomban, a tudásiparokban a bizalom fontosabb, mint az ipari társdalmakban volt: a tudás bizalmi áru.

11 Bizalom és racionalitás(3) Bizalom és racionalitás(3) A tisztán racionális döntés négy előfeltétele: tökéletes informáltság, egyszerű döntési tárgy, a döntéshozó érdekeltsége az eredményben, a döntés következményeinek azonnali visszacsatolása a döntéshozó sorsára rendkívül ritkán áll rendelkezésre együtt.    A bizalom ezeket a hiányzó feltételeket helyettesítheti bizonyos mértékig. A tisztán racionális döntés négy előfeltétele: tökéletes informáltság, egyszerű döntési tárgy, a döntéshozó érdekeltsége az eredményben, a döntés következményeinek azonnali visszacsatolása a döntéshozó sorsára rendkívül ritkán áll rendelkezésre együtt.    A bizalom ezeket a hiányzó feltételeket helyettesítheti bizonyos mértékig.

12 Szerződések és kiskapuk Szerződések és kiskapuk Noha a szerződések olyan aktorokat kapcsolnak össze, akiknek nincs alapjuk a bizalomra, munkájuk eredményesebb lesz, ha a bizalom is megvan. Ezért a szerződés és a gazdasági jog intézménye a piaci kapcsolatok kikerülhetetlen előfeltétele, a bizalom pedig a kapcsolatok kiegészítő feltétele: csökkenti az ügyleti költségeket, tehát a hatékonyság, sőt esetenként a jövedelem (hálózati, ideiglenes) újraelosztásának az eszköze is. Noha a szerződések olyan aktorokat kapcsolnak össze, akiknek nincs alapjuk a bizalomra, munkájuk eredményesebb lesz, ha a bizalom is megvan. Ezért a szerződés és a gazdasági jog intézménye a piaci kapcsolatok kikerülhetetlen előfeltétele, a bizalom pedig a kapcsolatok kiegészítő feltétele: csökkenti az ügyleti költségeket, tehát a hatékonyság, sőt esetenként a jövedelem (hálózati, ideiglenes) újraelosztásának az eszköze is.

13 Bizalmi jószág Bizalmi jószág  Minden olyan jószág, amelynek forgalmazásakor a vevő és az eladó helyzete aszimetrikus.  Ha választanunk kell lehetséges utak közül, lehet, hogy a jobbat választjuk és lehet, hogy sosem fogjuk megtudni melyik a jobb.(A. Fleming)  A bizalom a rendszer kenőanyaga.  Bizalom nem adható-vehető. Ha mégis meg kívánjuk vásárolni, akkor helyette  bizalmatlanságot és/vagy  csalást kaphatunk csak.  Minden olyan jószág, amelynek forgalmazásakor a vevő és az eladó helyzete aszimetrikus.  Ha választanunk kell lehetséges utak közül, lehet, hogy a jobbat választjuk és lehet, hogy sosem fogjuk megtudni melyik a jobb.(A. Fleming)  A bizalom a rendszer kenőanyaga.  Bizalom nem adható-vehető. Ha mégis meg kívánjuk vásárolni, akkor helyette  bizalmatlanságot és/vagy  csalást kaphatunk csak.

14 A csalás A csalás  Személyes szolgáltatások (vendéglátás, taxi, stb.);  adózás, társadalombiztosítás;  napidíj és költségelszámolások;  leszázalékoltatás, kórházi ágykihasználás;  távollét igazolása, puskázás vizsgán;  Jegy nélkül a tömegközlekedési járműveken (  Személyes szolgáltatások (vendéglátás, taxi, stb.);  adózás, társadalombiztosítás;  napidíj és költségelszámolások;  leszázalékoltatás, kórházi ágykihasználás;  távollét igazolása, puskázás vizsgán;  Jegy nélkül a tömegközlekedési járműveken ( A csalások átszövik az élet mindennapjait (olyannyira, hogy már fel sem tűnik). A csalások átszövik az élet mindennapjait (olyannyira, hogy már fel sem tűnik). etc., etc.).

15 A tragacsgazdaság A tragacsgazdaság A tranzíciós gazdaságokban elburjánzó csalás nem (elsősorban) morális, hanem szigorúan közgazdasági kérdés: ellehetetleníti a gazdaság normális működését. Ha a becsületes aktor rosszul jár, akkor a tisztesség eltűnik a piacról: vagy tisztességtelenségbe vált vagy megbukik. A tranzíciós gazdaságokban elburjánzó csalás nem (elsősorban) morális, hanem szigorúan közgazdasági kérdés: ellehetetleníti a gazdaság normális működését. Ha a becsületes aktor rosszul jár, akkor a tisztesség eltűnik a piacról: vagy tisztességtelenségbe vált vagy megbukik.

16 Az Akerlof gazdaság Alapvető piaci kudarc. Példamutatással nem javítható. Külső garancia lehet hatékony eszköz. Az állam maga is részese a csalási körnek.    Sajátos fogolydilemma helyzet. Alapvető piaci kudarc. Példamutatással nem javítható. Külső garancia lehet hatékony eszköz. Az állam maga is részese a csalási körnek.    Sajátos fogolydilemma helyzet.

17 Rabló-pandúr játékok: az adózás (1) Adókikerülés: az állammal egyidős kétoldalú fejtörőcske. Az adóelkerülési erőfeszítések csökkennek, ha az ellenőrzés valószínűsége nő, a büntetések nagysága emelkedik, a valós jövedelemszint csökken. Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatolltépés, minél több tollra akarunk szert tenni, minél kevesebb sziszegéssel. (Colbert) Adókikerülés: az állammal egyidős kétoldalú fejtörőcske. Az adóelkerülési erőfeszítések csökkennek, ha az ellenőrzés valószínűsége nő, a büntetések nagysága emelkedik, a valós jövedelemszint csökken. Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatolltépés, minél több tollra akarunk szert tenni, minél kevesebb sziszegéssel. (Colbert)

18 Rabló-pandúr játékok: az adózás (2) Rabló-pandúr játékok: az adózás (2)  Közép-Kelet Európa tranziciós gazdaságaiban katasztrófális az adókikerülés mértéke:  Az államot nem érzik magukénak a polgárok  Az adóbeszedési hatékonyság mindenhol rossz  Az USA-ban a nettó „haszon”, azaz a közcélokra felhasználható összeg a beszedett adó harmada.  Közép-Kelet Európa tranziciós gazdaságaiban katasztrófális az adókikerülés mértéke:  Az államot nem érzik magukénak a polgárok  Az adóbeszedési hatékonyság mindenhol rossz  Az USA-ban a nettó „haszon”, azaz a közcélokra felhasználható összeg a beszedett adó harmada.


Letölteni ppt "Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Magatartás-gazdaságtan Bizalom, bizalmatlanság, csalás Bizonytalanság, információ racionalitás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések