Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Készítette: Barna Sándor, Bodó Réka Kovács Endre,Nagy Szabolcs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Készítette: Barna Sándor, Bodó Réka Kovács Endre,Nagy Szabolcs."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Készítette: Barna Sándor, Bodó Réka Kovács Endre,Nagy Szabolcs

2 A Pénzügyi Szerezetek Állami Felügyeletének rövid történet A hazai pénzügyi szereplők tevékenységük jellegénél fogva négy alapvető kategóriába sorolhatók, amelyek a következők:  pénzpiaci szereplők,  tőkepiaci szereplők,  biztosítók,  pénztárak. Ezen intézmények pénzügyi felügyelése egy intézménybe integráltan, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (röviden PSZÁF) által történik Magyarországon. A PSZÁF április 1-én jött létre, kormányhivatalként működik, tevékenységét pedig törvény szabályozza (2007. évi CXXXV. tv.). A pénzügyi szereplők korábban is felügyelet alatt folytatták tevékenységüket, amelyet a Pénzügyminisztérium, majd pedig ágazati felügyeletek láttak el. Ezek összeolvadásából alakult ki a mai egységes Felügyelet. A PSZÁF közvetlen elődszervezetei az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet, és az Állami Pénztárfelügyelet voltak.

3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet A Felügyelet konkrét kiemelt feladatai:  Ellenőrzés és jogérvényesítés  Humánpolitika  Informatika és iratkezelés  Ügyfélkapcsolati és panaszügyek  Szabályozás, jogszabály előkészítés A kiemelt célkitűzések lényegében megvalósultak és azok hatása a felügyelt intézmények körében is fokozatosan érzékelhetővé vált.

4 Az Állami Biztosításfelügyelet A Felügyelet legfontosabb feladatai és eredményei:  Monitoring rendszer  Aktuáriusi jelentések  Kodifikációs feladatok  Biztosítás liberalizációja  Biztosítók helyszíni Új ellenőrzésének módszertana  Elemzési feladatok  Informatikai fejlesztések A Felügyelet preventív szemléletének erősödése következtében több alkalommal sikerült a piacon olyankor intézkedéseket tenni, amikor a biztosító formálisan megfelelt a törvényi előírásoknak, de olyan folyamatok voltak az adataiból láthatóak, melyek a közeljövőben szolvenciaproblémákat okozhattak volna.

5 Állami Pénztárfelügyelet A felügyelet tevékenységei:  Jogszabályok módosításának kezdeményezése ill. előkészítése  Ténymegállapító és szankcionáló ellenőrzés  Pénztártagok Központi Nyílvántartásának működtetése  Modellezési és aktuáriusi feladatok  Elemzések Kiemelt feladatai:  Jogszabályalkotás és értelmezés  Ellenőrzés  Pénztártagok Központi Nyilvántartása  Modellezés, aktuáriusi számítások  Elemzési és fejlesztési feladatok

6 Az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján április 1-jén létrejött a PSZÁF, az integrált pénzügyi felügyeleti szervezet. Az új összevont felügyelet megkezdte, illetve folytatta működését az előzetesen kialakított szervezeti és működési szabályzat alapján. A felügyeleti tevékenység és az azt segítő háttértevékenység folytonosságát sikerült fenntartani, a felügyelet jelenléte a felügyelt szektorokban érzékelhető. A közeli jövő legfontosabb célkitűzése az elődszervezetek értékeinek megtartása és az építő kritika hasznosítása által a szervezet megújulásának elősegítése, az egységes helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzési elvek megalkotása, illetve az egységes felügyeleti informatikai háttér biztosítása.

7 Kiemelt feladatai:  Jogszabályalkotás és értelmezés  Ellenőrzés  Pénztártagok Központi Nyilvántartása  Modellezés, aktuáriusi számítások  Elemzési és fejlesztési feladatok

8 A felügyelet célja és feladatai, eszközei

9  A működéséről és jogállásáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXIV. Törvény rendelkezik. A Felügyelet célja: pénzügyi piacok zavartalan működése, a piaci viszonyok átláthatósága, tisztességes piaci verseny biztosítása.

10 Feladatai, módszerei A pénzügyi piacok folyamatos és átlátható működésének biztosítása Az ügyfelek iránti bizalom erősítése Tisztességes verseny elősegítése A piaci szereplők érdekeinek védelme Kockázat mérséklése a fogyasztói döntésekben A pénzügyi bűnözés elleni harc Együttműködés az MNB-vel és a GVH-val Önálló állásfoglalás és döntésképesség Előrelátó, távlatos, proaktív szemlélet Hatékonyság, csak a feltétlenül szükséges erőforrások lekötése A munkatársak képzésével az ismeretek folyamatos bővítése Szakmai függetlenség megléte, a politikai és érdekcsoportok befolyásától mentesen elvégzett feladatok

11 A felügyeleti eljárások esetében ügyfél az a természetes személy vagy jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyre a törvény vagy Felügyeleti határozat kötelezettséget ír elő, illetve ezek hatálya alá tartozik. Eljárások: Felügyeleti ellenőrzés Piacfelügyeleti eljárás Intézkedési jogkör, intézkedési eljárás Engedélyezési eljárás lefolytatása Nyilvánosságra hozatali kötelesség

12 Felügyeleti ellenőrzés Célja: Szervezetek és személyek tevékenységét vizsgálja, illetve hogy ezek mennyiben felelnek meg a törvényi és a felügyeleti szabályozásnak Az általa felügyelt pénzügyi szervezetek prudens és hatékony működésének folyamatos és tartalmi ellenőrzése, melynek alapjául a rendszeres adatszolgáltatási és ellenőrzési eljárások szolgálnak A felügyelési alapelvek és eszközök minden érintett által történő megismertetése és nyomon követhetővé tétele A pénzügyi piacokon megjelenő potenciális kockázatok értékelése A jogszabálykövető magatartás kikényszerítése, ösztönzése A jogsértő tevékenységekkel szembeni joghátrányok foganatosítása Kockázat alapú megközelítés alkalmazása a folyamatos felügyelés tekintetében  Eszközei:

13 Eszközei: - átfogó ellenőrzés - célvizsgálat - témavizsgálat (több szervezetnél) - utóvizsgálat - adatszolgáltatásra való kötelezés Alapelvek: Átláthatóság és számon kérhetőség: Eszközök és módszerek nyilvánosságra hozzatala Felelősségvállalás: Részletes indokolás Általánosan elfogadott szakmai és a magatartási normák alkalmazása Az azonos elveken alapuló felügyelés Egyenlő elbírálás: A különböző szektorokat és az azonos szektorba tartozó piaci szereplőket azonos elbírálás alapján ítéli meg.

14 Piaci verseny: A foganatosított intézkedések nem torzíthatják a piaci versenyt. Nemzetközi szinten: A külföldi felügyeletekkel együttműködik, nemzetközi standardokat alkalmaz. Minderre a pénzügyi piacok integrációja miatt van szükség. Arányosság: A felügyeleti intézkedések miatt lekötött erőforrások álljanak arányban a megismert kockázatokkal (vizsgálatok időtartama, költsége) Teljeskörűség: A tevékenységek és kockázatok részletes ismerete szükséges. A jelenségeket egészében, a körülmények figyelembe vételével kell értékelni Egyes esetekben a jogi szabályozástól függetlenül kell megítélni a különböző tevékenységeket

15 Piacfelügyeleti eljárás Akkor indít Felügyeleti ellenőrzési eljárást (piacfelügyeleti eljárás), ha Felügyeleti engedély nélkül végzett, vagy nem bejelentett: - pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra - tőzsdei, árutőzsdei, befektetési-alapkezelési szolgáltatásra - biztosítási, biztosításközvetítői szolgáltatásra - önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásra lesz figyelmes. Illetve a vállalatfelvásárlásoknál alkalmazott szabályok ellenőrzésének okán is indíthat.

16 Intézkedési politika Cél: - a jogsértő állapot megszüntetése - visszatartó erő - önkéntes jogkövető magatartás ösztönzése. A Felügyeleti intézkedési politika eszközei:  Általános és egyedi prevenciós intézkedések.  Reparatív és represszív jogi aktusok: - Reparatív jogi aktus célja; a jogsértés előtti helyzet visszaállítása - Represszív jogi aktus célja; a korábbi helyzet visszaállítása és szankciók bevezetése, joghátrány alkalmazása Az intézkedések hatálya Alapesetben a felügyelt intézményt érintik. Lehetőség van személyes felelősség megállapítására és egyes személyekkel szembeni intézkedések alkalmazására is. (vezető tisztségviselőkkel, tulajdonosokkal, alkalmazottakkal szemben)

17 Intézkedési eljárások, elvek Egyedi mérlegelés elve A tevékenységek kockázatának mértékét és az általuk kiváltott hatás nagyságát kell vizsgálni. Egyenlő elbírálás elve (lásd korábban) Tisztességes eljárás elve Gyakorlatban ez átláthatóságot, gyorsaságot és következetes végrehajtást jelent. Az átláthatóságot szolgálja, hogy a felügyeleti határozatoknak nyilvánosnak kell lenniük. Ettől csak azon esetekben térhetnek el, amennyiben azt a piaci szereplők, vagy az intézmények érdekei úgy kívánják. Szükséges ezen ügyfelek hiteles tájékoztatása. A gyorsaságnál elsőrendű szempont a határozatok meghozásának rövid határideje és azok következetes végrehajtása.

18 Mérlegelés módja, menete: 1.Jogsértő tevékenység/ek/ mérlegelése, majd 2.ezzel arányosan a intézkedés típusának és mértékének meghatározása. Az arányosság kérdésének vizsgálata Milyen mértékben veszélyezteti a piac normális működését, illetve a fogyasztói bizalmat? Mekkora kárt okozott az adott tevékenység? Mekkora vagyoni előnyt biztosított a jogszabályellenes magatartás? Vizsgálni kell a jogszabálysértés súlyosságát is Lehetnek súlyosító és enyhítő körülmények. A Felügyelet mindig a jóhiszeműség vélelméből, a fokozatosság elvének alkalmazásából, illetve az együttműködés mértékéből indul ki.  Jóhiszeműség vélelme: Ha a jogszabálysértés gondatlanságból származtatható. Akkor tekinthető szándékosnak a cselekedet, ha bizonyítható, hogy az elkövető tudatában volt a jogsértésnek.

19  Az együttműködés mértéke: Amennyiben az intézmény végig együttműködik a Felügyelettel, az enyhítő körülményként értékelhető, annak hiánya azonban súlyosbító tényező.  A fokozatosság elve: Az intézmény előéletét veszi figyelembe, amennyiben az első ilyen jellegű esetről van szó, a fő cél a figyelmeztetés és a jövőbeni jogellenes állapot megelőzése. Ha ismételt előfordulásról van szó, súlyosbító körülményként értékeli a cselekmény ismétlődésének számát, az intézményi hozzáállást és az eset súlyosságát.

20 Engedélyezési eljárás Kérelemre indulhat, a KET rendelkezései az irányadóak. Az eljárás során a rendelkezésére álló okiratokat és információkat mérlegelve dönt az engedély kiadásáról. Nem ütközhet jogszabályba és Felügyeleti határozatba a engedélyezni kívánt tevékenység. Adatszolgáltatást kérhet a Felügyelet és végezhet helyszíni vizsgálatot is. Ezen felül a kérelmező köteles minden lényeges tényt és körülményt a Felügyelet tudomására hozni. Amennyiben ezt elmulasztja, a Felügyelet hiánypótlásra, a kérelem kiegészítésére hívhatja fel az ügyfelet. A megadott határidő elmulasztása esetén az engedély kiadása megtagadható. Az ügyintézési határidő 30 nap, mely egyszeri esetben meghosszabbítható. Néhány a törvény által meghatározott esetben az engedély kiadásához és visszavonásához az MNB véleményezésére, egyetértésére is szükség lehet.

21 Nyilvánosságra hozatali kötelesség Köteles nyilvános elektronikus információs rendszert működtetni. Ezen a honlapon közzéteszi a nyilvántartásba vett szervezetek és személyek listáját, amelyek rendelkeznek tevékenységi engedéllyel, a nemzetközi pénzügyi hatóságok neveit, amelyekkel együttműködik munkája során, hatályos pénzügyi és egyéb jogszabályok szövegét, összesített statisztikai adatokat és elemzéseket, a Felügyelet ajánlásait, a Kormány részére benyújtandó és jóváhagyott féléves, éves beszámolóit A nyilvánosságra hozatalnál köteles betartania a banktitoktartást, az értékpapírtitoktartást és a biztosítási titoktartást.

22 A közzétett adatok valódiságáért a Felügyelet felel, azonban csak olyan adatok nyilvánosságra hozatala várható el tőle, amelyek az adatszolgáltatás, illetve a felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében a tudomására jutottak. A nyilvánosságra hozatal eszközei:  Elektronikus média  Hagyományos média  Szakmai rendezvények  Oktatási rendszer keretében történő felvilágosítás  Civil szervezetekkel való kontaktus Alapvető fontosságú, hogy a célközönséget hatékonyan megtalálják és ezzel egyenes arányban álljon a felmerülő költségek nagysága. Tekintve, hogy nemzetközi együttműködésekben is részt vesz a Felügyelet és a pénzügyi piacok bonyolultság miatt országhatárokon átnyúló kapcsolatokról is szó van, az információkat minden esetben elérhetővé kell tenni angol nyelven is.

23 A Felügyelet adatkezelése A titoktartási kötelezettség betartásán túl, adatokat szolgáltathat, - az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, - a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, - bírósági eljáráshoz, - felügyeleti határozatok meghozatalához. Harmadik fél részére az adatok kiadhatóak, ha a felügyeleti hatóság előzetes írásos hozzájárulását adja.

24 A Felügyeleti Tanács A Felügyelet vezetését legalább három, legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács látja el. A Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozó feladatok: a felügyelet szakmai munkájának irányítása, szervezeti felépítésének meghatározása a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó tapasztalatok felülvizsgálata a felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása a felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiák, valamint az ellenőrzési terv és módszertan jóváhagyása

25 A Felügyelet Tanács elnökének feladatai: összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről kiadványozza a felügyelet által hozott határozatokat jóváhagyásra benyújtja a felügyeletét ellátó miniszternek a felügyelet Szervezeti és Működési szabályzatát A Felügyeleti Tanács elnökét és tagjait nem lehet utasítani tisztségük betöltésével kapcsolatos eljárásuk és döntésük vonatkozásában. A Felügyeleti Tanács elnöke megbízatásának megszűnése: a megbízatási (kinevezési) időtartam lejártával, a tisztségről történő lemondással, halálával, vagy visszahívással (felmentéssel)

26 A Felügyeleti Tanács hivatala: A főigazgató feladatai: a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatalát, gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, irányítja a Felügyelet gazdálkodását, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal, biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését, tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein, felelős a Felügyeleti Tanács döntéseinek előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért.

27 Összeférhetetlenség: nem létesíthető közszolgáltatói jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a felügyelettel közszolgáltatói jogviszonyban álló hozzátartozójával ellenőrzési, elszámolási jogviszonyban van felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági, munkaviszonyt pénzügyi szervezettel, de önkéntes tagja lehet önkéntes-kölcsönös biztosítópénztárnak, magánnyugdíj-pénztárnak, illetve biztosító egyesületnek is felügyelet köztisztviselője nem szerezhet tulajdont pénzügyi szervezetben felügyelet köztisztviselője nem szerezhet biztosítási eszközt, kivéve öröklés esetén (öröklés útján szerzett tulajdoni hányad esetén, ezt a kimondástól számított 3 hónapon belül el kell adnia)

28 A Felügyelet eszközei: A felügyelés kiterjed a tevékenységek, intézmények csoportok, szektorok, piaci folyamatok, piaczavaró tényezők elemzésére, vizsgálatára. Az eszközökön a helyszíni és nem helyszíni eljárások elemeit értjük. A folyamatos és kockázat alapú felügyelés ciklusos megközelítésű módszertannal valósul meg. E folyamat főbb lépései intézményi és piacfelügyelés esetén az alábbiak: Az adott intézményre jellemző tevékenységek, illetve piaci jelenségek, folyamatok, piaczavaró tényezők azonosítása, hatásuk és jelentőségük (súlyuk), értékelése. Az ezekhez kapcsolódó tényleges kockázatok azonosítása, értékelése (mennyiségi, minőségi, dinamikus értékelés), az operatív kockázatmenedzselés és a vezetés kockázattudatosságának értékelése.

29 Szükség esetén döntés felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről és az ezzel járó erőforrások biztosításáról. Felügyeleti intézkedések alkalmazása. A felügyeleti intézkedések végrehajtásának nyomon követése, a változás kockázatra való hatásának értékelése. Új kockázatértékelési ciklus. Rendszeres a felügyelés eredményeinek felhasználása a jogszabály alkotási munkában is. A felügyelés során értékelésre kerül a jogszabályok érvényesülésének hatása a pénzügyi intézményekre, és amennyiben indokolt, a Felügyelet folyamatosan kezdeményezi a jogszabályi környezet módosítását.

30 A helyszíni vizsgálat a felügyelés egyik, de nem kitüntetett eszköze, szerepe többrétű: a.) a kockázatok felmérésének egyik technikája; b.) a kockázatok és rendellenességek részletes feltárása; c.) a nem helyszíni kockázat felmérés, illetve egyéb információk következménye, azaz a felügyeleti intézkedések egyik módja (pl. rendkívüli célvizsgálat, témavizsgálat). Az alkalmazható helyszíni vagy nem helyszíni eljárások között - egyes konkrét esetekben - a Felügyelet hatékonysági szempontok alapján dönt

31 A felügyelési munka eredményeként mind általános, mind pedig egyedi esetekben jelentősebb, illetve enyhébb súlyú termékek jönnek létre. Az intézkedésekben a Felügyelet érvényesíti a kockázatokkal és a hatásokkal összhangban álló arányosság elvét.  Az általános termék minden, vagy több intézményre vonatkozik.  Egyedi termék: intézményre, természetes személyre névre szólóan alkalmaz a Felügyelet intézkedéseket.

32 A Felügyelet gazdálkodása Bevételei: igazgatási-szolgáltatási díj, felügyeleti díj, felügyeleti bírság, és egyéb bevételek A felügyelet a hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80%-át az OBA-ba kell befizetni.

33 A PSZÁF évi jelentése Célja: - A hazai pénzügyi szektor működésének és kockázatainak bemutatása. - A szakmai és nem-szakmai közvélemény tájékoztatása.

34 A pénzügyi szektor A pénzügyi közvetítés terén a kezelt állományok növekedése némi lassulás után még mindig kétszerese a nominális GDP növekedésének. A forintárfolyam év közbeni mozgásának következményeként a befektetési formák állományának növekedése az év első felében lassult, majd később újra felgyorsult. A valutaárfolyam befolyásoló hatása elenyésző. A hitelpiaci állományok tovább növekedtek. Az ügyfélhitelek állománya gyorsuló ütemben nőtt. Főként külfölddel szemben. Ennek következményeképpen a hitelkockázati kilátások romlottak. A belföldre nyújtott hitelek jövedelem- fedezettsége csökkent.

35 A fogyasztási hitelállomány kiugróan magas növekedést produkált. A pénzügyi szektorban jelentkező hazai pénzügyi megtakarítások gyarapodtak. Ez azonban főképp nem a bankrendszert érinti, hanem más befektetési formákat. Szolgáltatói szektor: A verseny tovább élesedett. Ennek oka a csökkenő jövedelmezőség. Az értékesítési-marketing tevékenységek fokozódtak, nagyon éles versenyt teremtve ezzel. A fogyasztási hitelezésre jellemző, hogy új, minden eddigiekhez képest kockázatosabb termékek jelentek meg a piacon és a hitelhez jutás feltételei tovább lazultak. A külső forráshoz jutás csak nehezebb feltételek mellett valósulhat meg, ezért a tőkeköltség emelkedése várható.

36 Pénzügyi vállalkozások A szolgáltatók száma továbbra is folyamatosan növekszik. Korábban jellemzően pénzügyi lízinggel (lakáslízing) foglalkoztak, most áttevődött a hangsúly a termelő eszközök lízingjére. A különböző tevékenységekre (ingatlanlízing, gépjármű-lízing, záloghitelezés) külön cégeket alapítanak, mivel ezen tevékenységek eltérő szakértelmet igényelnek. A gépjármű-finanszírozás továbbra is a pénzügyi vállalkozások fő tevékenysége, körülbelül 70% a részesedése az összes ügyletből. A folyamatosan élesedő verseny révén olyan ügyfelek is gépkocsihoz jutnak, akik egyébként nem tudnának autót fenntartani. (törlesztő részletek, benzin, szerviz, biztosítás, súlyadó, stb…)

37 A pénzügyi szektor környezeti kockázatai A nemzetközi pénzügyi válság még jelenleg is tart, végkimenetelét nehéz lenne megjósolni. A későbbiekben jelentkező károk mértéke ismeretlen, de mindenképpen jelentős. A globális konjunktúrára mindenképpen nagy hatással lesz. Az észak-amerikai gazdaságot recesszió fenyegeti. Ehhez járul még az ázsiai fejlődő gazdaságokra jellemző túl magas gazdasági aktivitás. Ennek egyik következménye lehet az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Európára jellemző, főleg nyugat-európára, hogy a gazdaság lassul, relatív magas infláció mellett. Kelet-közép Európa gazdasága pedig eltérő mértékben, de a „túlfűtöttség” jegyeit viseli. Növekvő hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolni. Az üzleti szektorra jellemző, hogy a növekedés üteme tartósnak mondható, azonban ez nagyobb mértékű kockázatvállalást fog jelenteni. A kintlevőségek jövedelem-fedezettsége csökken.A külföldi befektetések aránya és mértéke növekszik.

38 Biztosítók Nyugat-Európában a biztosítótársaságokra az erős koncentráció a jellemző, Magyarországon ezzel szemben újabb biztosítók jelennek meg. Jellemző, hogy a tőkeerős biztosítók a kiskereskedelmi hitelezés felé fordulnak, mert ezen szektornak átlagon felüli a jövedelmezősége. - Meg kell említeni az Allianz Biztosítót, amely 2007-ben bankot alapított, illetve létrehozta Aegon nevű pénzügyi vállalkozását. Ennek következményeként a korábban az Allianz-szal stratégiai együttműködésben álló MKB két új biztosítótársaságot is alapított, az MKB Életbiztosítót és az MKB Általános Biztosítót, - Az Uniqa Biztosító részesedést szerzett egy vagyonkezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásban.

39 - A Generali Biztosító megalapította a Genertel Biztosítót, melynek fő célja olcsó gépjármű biztosítás nyújtása. A többi biztosító társaság, amely még nem tagjai valamely nagyobb nemzetközi pénzügyi csoportnak, igyekszik együttműködési megállapodásokat kötni más pénzügyi szolgáltatókkal. Bankok - A bankszektorban tevékenykedő intézmények számában változás nem volt. A tulajdonosi körökben azonban átrendeződés történt, a francia Axacsoport bejelentette az Ella Bank akvizícióját, bővült a külföldi tulajdonú hazai fióktelepek köre az osztrák Oberbank belépése miatt. - A fiókok aggregált mérlegfőösszege 13%-kal csökkent a korábbiakhoz képest.

40 A legnagyobb öt banknak az összes hitelállományon belüli részesedése csökkent. Ezen bankoknak a lakossági hitelpiaci részesedése is csökkent. A két nagybank főként az országhatáron kívüli piacokra összpontosít. Emiatt a bankszektor összesített mérlegének devizatartalma tovább nőtt ben a bankrendszer tőkejövedelmezősége nagy mértékben csökkent. Ennek okai a szolgáltatói árverseny fokozódása, a piaci terjeszkedés nehézségei, a likviditás drágulása, a kamatadó hatása és megtakarítási képesség gyengülése. Mindezek ellenére a pénzügyi szektor, beleértve a bankrendszert is, tőkejövedelmezősége továbbra is igen magas. Ezért a növekedéshez szükséges tőkét képes saját erőből, belső forrásokból előteremteni.

41 Hitelezés A kockázatosabb termékek aránya növekedett. A nagyvállalati, illetve lakossági lakáscélú hitelek növekedésének üteme lassult. A fogyasztási hitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek továbbra is magas értéket képviselnek. A személyi- és áruhitelek arány tovább növekedett, ezek minősültek a legkockázatosabb hitelkonstrukcióknak. A gépjármű hitelezés lendülete csökkent, egyrészt a valutahatás miatt, másrészt a gépjármű értékesítés nagyarányú visszaesése miatt. Jellemző a bankok fióknyitási versenye, 49 új fiókot nyitottak, bővült az állományi létszám és emelkedtek a személyi jellegű kiadások.

42 Makrogazdasági környezet Nemzetközi tőkepiaci válság Az amerikai jelzálogpiacról indult ki. A FED mintegy 100 milliárd USD-ra becsülte az összes veszteség értékét. Magyarországon nem volt közvetlenül érzékelhető hatása, a pénzügyi piacokon veszteségeket nem okozott. A kedvezőtlen közvetett hatásokkal azonban számolni kell: - a gazdasági konjunktúra gyengülése - tőkepiaci árak általános süllyedése - a fejlődő piacok befektetői megítélésének romlása - vezető pénzügyi szolgáltatók meggyengülése.

43 A világgazdaság növekedése lassul, de még mindig igen magas szinten van. (4,5-5%) A gazdasági konjunktúrában egyértelmű visszaesés várható. Észak-Amerika gazdaságára jellemző a lassulás, amelynek kiváltó okai közt kell megemlíteni az emelkedő kamatszintet és az ingatlanberuházások iránti kereslet csökkenését. A nyugat-európai gazdaság növekedési üteme 2,5%-os, de ez tovább csökken. Az export lassul, a fogyasztás színvonala a kezdeti fellendülés után, vissza fog esni. Az erős euró következtében az infláció mértéke csökkenni látszik. A kereslet és a tőke továbbra is a fejlődő országokba áramlik, ahol jelentősen magasabbak a hozamszintek. Ez főként Kínát és Indiát érinti.

44 A magyar gazdaság jövőbeli helyzete 2008 folyamán feltehetőleg továbbra is nehéz és ingadozó piaci helyzet várható. A költségvetési egyensúly javulni fog, az üzleti szektor külső finanszírozási igénye csökkenni fog. A gazdasági növekedés továbbra is nagyon alacsony szinten lesz. Az élelmiszer és energiaárak tovább emelkednek. Az infláció alakulása kedvezőtlen lesz. A jegybanki alapkamat jelenleg 8,25%-os és a későbbi emelkedés sem kizárt. Az exportkereslet visszaesése várható. A magyar gazdaság jellemzően igen érzékeny a piaci kockázatokra. Fejlődő piacként, nemzetközi szinten a befektetői kockázatkerülés és a kedvezőtlen üzleti megítélés nagy mértékben veszélyezteti.

45 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Készítette: Barna Sándor, Bodó Réka Kovács Endre,Nagy Szabolcs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések