Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. (4. előadás: 2008.03.04.) Prof. Dr. Lengyel Imre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. (4. előadás: 2008.03.04.) Prof. Dr. Lengyel Imre."— Előadás másolata:

1 REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. (4. előadás: ) Prof. Dr. Lengyel Imre

2 1. Újjászerveződő regionális specializáció A globális kihívásra adott válasz a fejlett országokban: (nagy méretű piac, az olcsó fejlődő országok versenye)  nagyarányú outsourcing  tranzakciós költségek minimalizálása  pozitív lokális extern hatások (ingyen van!!)  tömegesen testre szabás (egyediség, kis sorozat, magas ár)  szolgáltatások szerepe megnő (cégre, személyre szabottak)  specializáció: a vállalatok csak azzal foglalkoznak, amiben versenyelőnyeik vannak és amely tevékenységek jövedelmezősége magas: emiatt a régiók gazdasága is specializálódik (a traded szektor)  tartós kooperáció: lehetővé teszi a kockázatok és a transzakciós költségek minimalizálását, a megfelelő versenystratégiák kidolgozását: hálózatok és klaszterek megjelenése (az együttműködő vállalkozások mindegyike egyidejűleg tudja erősíteni versenyelőnyeit: 2-4 %-kal javul a jövedelmezőség + KKV-k túlélési aránya jelentősen megnő)

3 Összegezve A globalizációs folyamatok következtében megnőtt a fogyasztó piac és emiatt az árutermelő gazdaság mérete:  a méretgazdaságosság felértékelődése, ebből adódóan  koncentrációs és dekoncentrációs folyamatok, amelyek megnövelik a tranzakciós költségeket, így kialakul  a globális-lokális paradoxon. → a régiók között egy új globális munkamegosztás körvonalazódik a globális gazdaságban (fejlett régiókban stratégiai részlegek, kevésbé fejlettekben végrehajtó üzemek) → a fejlődő országokban ipari, fizikai tevékenység, míg fejlettekben üzleti szolgáltatások: „tudásalapú gazdaság” jött létre és ennek felismerhető térbelisége van

4 A globális gazdaság térszerveződése (Scott)

5 Kérdés: mindegyik régiót ugyanolyan módon lehet fejleszteni? Nem!! A területi verseny miatt alulról-szerveződő stratégiákra van szükség, ezek pedig az egyedi helyi (endogén) jellegzetességekre és a régió adottságaira (fejlettsége, munkaerő színvonala, a régió infrastruktúrája stb.) épülnek! → országok versenyképességénél is eltérő (GCI és BCI) típusok fejlettség és „képesség” szerint → az eltérő típusú régiókra eltérő típusú regionális gazdaságfejlesztést kell kidolgozni Kérdés: milyen régió típusok formálódnak az új (globális) regionális specializáció hatására? Cél: a régió típusok olyan megadása, amelyek egyúttal orientálják a gazdaságfejlesztést is (a területi verseny miatt bottom-up regionális gazdaságfejlesztésre van szükség!!!) De nem elég a diagnózis, hanem a terápiát is meg kell adni!  Eltérő fejlettséggel és társadalmi-gazdasági feltételekkel rendelkező régiókhoz eltérő gazdaságfejlesztési stratégia lehet sikeres! (a területi verseny miatt sem lehet sablonokat alkalmazni, mert a versenytárs régió rájön és beelőz!!) → kompetitív fejlődés szakaszai (Porter-féle), lényegében a regionális munkamegosztásban elfoglalt hely  A régió gazdaságának mérete is lényeges (urbanizációs vs. lokalizációs előnyök) → méretgazdaságosság

6 Ism.: komparatív és kompetitív előnyök térbelisége: a ‘méretgazdaságosság’

7 Ism. a kompetitív fejlődés szakaszai Értékelési szempontok az egyes szakaszoknál: - az ország fejlettsége - a globális (traded) iparágak versenyelőnyeinek típusai, helyük az értéklánc-rendszerekben - a munkaerő felkészültsége - a menedzsment felkészültsége - a cégeknél alkalmazott technológia (későn követők, korai követők, élenjárók) - a kormányzati fejlesztések célja

8 2. Regionális fejlődés a gyakorlatban: négyfázisú-modell Kérdés: egy elmaradott régió milyen lépések során fejlődhet és válhat versenyképessé?  USA tagállamai kb. 30 éves fejlődésének modellezése (1960-tól)  alulról-felfelé építkező (bottom-up) és kereslet-orientált szemlélet  gazdasági bázis (economic base) elméleten alapul  klaszter-alapú fejlesztési stratégia  Porter-féle kompetitív fejlődés szakaszai megfigyelhetők

9  A régiók fejlődése és gazdaságfejlesztése egy folyamat, amelynek különböző fázisai vannak  Fázisonként, azaz a régiók fejlettsége szerint eltérő stratégiákat és programokat kell kidolgozni  Fázisonként más-más szereplők dominánsak és másmilyen eszközök sikeresek Két eltérő stratégia figyelhető meg  Az elmaradott régiók (1. és 2. fázis): a hiányzó bázis kialakítása, részben kínálat-orientált  A fejlettebb régiók (3. és 4. fázis): a bázis megerősítése, amely klaszterek fejlődését jelenti, főleg kereslet- orientált Megjegyzés: a négyfázisú modellt WAITTS nyomán vesszük, de ugyanez a lépéssorozat a lokális gazdaságfejlesztésben (LED- local economic development) három fázisba sűrítve több helyen megtalálható (Világbank stb.)

10 Iparági „verbuválás” (1. fázis) Szerkezet-átalakítás (2. fázis) Újraszerveződés (3. fázis) Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés (4. fázis) Kulcs- kihívás (cél) Telephelyek odavonzásaMunkahely-teremtésJavítani a programozás/ politika hatékonyságát Globális versenyképesség FókuszVállalatokon kívüli tényezők Vállalatokon belüli tényezőkAz 1. és 2. fázis kombinációjaVállalatok kölcsönhatásai ÜgyfélNagyvállalatokKKV-k ezreiKKV-k és megerősödő helyi bázisú nagyvállalatok Vállalatok együttműködő csoportjai, hálózatai és klaszterei Kormányzati szerep „Csábító” partner Egyedi támogatások egyedi vállalatoknak „Aktív” partner Általános szolgáltatások többféle cégnek „Reform” partner A nyújtott szolgáltatások javítása és ha-tásaik kiterjesztése „Intelligens” partner Speciális szolgáltatá-sok a kulcságazatoknak, klasztereknek Gazdasági alapok Alacsony költségek Olcsó munkaerő Alacsony adók Pénzügyi támogatás Természeti erőforrások Minimális szabályozás Tehetség/munkaerő Technológia Műszaki infrastruktúra Tőke Életminőség Adó/szabályozás politika A 2. fázis javítása.Speciális klaszter- erőforrások: fejlesztő intézetek, egyetemek, kockázati tőketársaságok, tanácsadó ügynökségek StratégiaCégek odacsábításaLétező cégek megtartása/ fejlesztése Az 1. és 2. fázis stratégiáinak javítása Klaszterek kiépüléséhez cégek odavonzása, megtartása, fejlesztése Stratégia koordinálói Központi és regionális kormányzat Regionális kormányzatRegionális kormányzat és magánszektor Magánszektor Teljesítmény értékelése Letelepedett cégek száma Létrehozott munkahelyek száma Létrehozott/ megtartott munkahelyek száma Létrehozott minőségi munkahelyek száma Magas életszínvonal Magas jövedelmek Minőségi munkahelyek Export növekedési üteme Kompetitív fejlődés szakasza Tényező-vezéreltTényező-vezéreltből beruházás-vezéreltbe Beruházás-vezéreltből innováció-vezéreltbe Innováció-vezérelt Régió típusaNeofordistaNeofordista/tudásalkalmazóTudásalkalmazó/tudásteremtőTudásteremtő/tudásalkalmazó

11 A négy fázis lényege:  Megadhatók a kulcsszereplők, a stratégia koordinálói és az ügyfelek: fázisonként változnak  Megadhatók a kulcskihívások: amire fókuszálni kell és reális esély van a megvalósítására  Megadhatók a reális fejlesztési stratégia gazdasági szempontjai  Megadhatók az eszközök, amelyek nemzetközileg beváltak Stratégiai szemléletű regionális gazdaságfejlesztés:  Célok  Eszközök  Szabályozás  Menedzsment: szereplők → Ez a négy lépés a gyakorlatban bevált, nem íróasztal mellett született, hanem az életből lett véve → Klaszter: a dinamikus agglomerációs előnyök kihasználása (a fejlett országokban a traded szektor túlélésének eszköze)

12 3. Tudásalapú gazdaság: a posztfordizmus újabb fordulata? Lisszaboni stratégia: a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaság Ez mit jelent? (miből lehet a magas munkabéreket kigazdálkodni?)  üzleti szolgáltatások magas aránya  innováció-vezérelt gazdaság A tudásintenzív tevékenységek térben koncentrálódnak: a tudásteremtést és -alkalmazást kiaknázó iparágak térségi bázisai, a hozzájuk kapcsolódó intézmények csak néhány fejlett térségben (városban) találhatók A végrehajtó jellegű (leszabályozható) tevékenységek dekoncentrálódnak : kevésbé fejlett térségekbe, fejlődő országokba kerülnek Összevetjük a tárgyi alapú (fordista) és tudásalapú (posztfordista) gazdaságot, négy szempontrendszert emelünk ki, amelyek a kompetitív fejlődés elméletnél is fontosak (4.2. táblázat): (a) A gazdaság szerveződési elvei és formái (b) Munkaerőforrás (c) Vállalati jellemzők (d) Térszerveződés

13 Jellemzők Tárgyi alapú gazdaság (fordista) Tudásalapú gazdaság (posztfordista) 1. A gazdaság szerveződési elvei és formái Hierarchikus, bürokratikus, vertikális hálózatok Egyenrangú, team- szerveződés, horizontális hálózatok Verseny hatóköreNemzetiGlobális PiacokStabilakVáltozékonyak PiacszerkezetekOligopóliumok (stabilak)Monopolisztikusak (átmenetiek) Verseny alapjaAlacsony költségMagas hozzáadott érték (minőség) Fő erőforrásFizikai javak, pénztőkeKapcsolati tőke, tudástőke Növekedés forrásaiTőke és munkaerőTudás és innováció Termelés mérethozadéka Csökkenő vagy konstansNövekvő Kormányzati szerepGondoskodásÚtmutatás, tanácsadás GazdaságfejlesztésKiemelt ágazatok, központosított fejlesztések Klaszter-alapú, helyi programok Infrastruktúra fejlesztéseMűszaki (hard) létesítmények Információs (szoft) hálózatok

14 2. MunkaerőforrásFeladat végrehajtása, előírt teendők Problémamegoldás, nagyfokú önállóság Főnök-beosztott kapcsolatSzemben állóEgyüttműködő ÖsztönzésJövedelemJövedelem, „kihívások”, vonzó környezet, béren kívüli kompenzációk Munkaerő hozzáállásaPasszív, kívülállóAktív, azonosuló KépzettségekSpeciális szaktudás, nem konvertálható szakmai ismeretek Széleskörű ismeretek, gyakori átképzések Közoktatás céljaFeladatra felkészítésEgész életre szól (lifelong learning), tudásszerzés a gyakorlatban (learning by doing) Foglalkoztatáspolitikai célMunkahelyek létrehozásaMagasabb jövedelmek Szakképzéssel szembeni elvárások Társadalmi elvárások, kormányzati koordináció Munkaerő-piaci elvárások, a magánszektor koordinál Felsőoktatás„Diplomagyár”, alapkutatások „Tudásgyár”, spin-off cégek

15 3. Vállalati jellemzőkFüggetlen vállalatokStratégiai szövetségek, hálózatok, klaszterek Vállalati szerkezetNagyvállalati dominancia, stabil Vállalkozókészség (KKV-k), változó VersenyelőnyökHosszú távúakRövidtávúak Versenyelőnyök forrásai MéretgazdaságosságVálaszték-gazdaságosság, egyediség Termelékenység forrása Gépesítés (mechanika)Digitalizálás (elektronika) K+F szerepe a vállalatnál Mérsékelt, esetlegesErős, folyamatos Termékek és szolgáltatások Szabványosítottak (tömegtermelés) Vevőre szabottak (rugalmas termelés, termékdifferenciálás) Alkalmazott technológiák HasonlóakEltérőek Technológiai váltásLassúGyors Kereskedelembe kerülő javak TermékekTermékek és szolgáltatások

16 4. TérszerveződésTop-down irányításBottom-up szerveződés Regionális versenyKözepesErős Területi kormányzatok Alárendeltek, passzívak Önállóak, aktívak Területi tervezésAllokatív, költségvetési források Stratégiai, saját helyi és magánforrások Vállalati tartós versenyelőnyök forrásainak térbelisége NemzetiLokális, regionális Helyi fejlesztéspolitika Infrastruktúra fejlesztése, kínálat- orientált Üzleti környezet és területi marketing, kereslet- orientált Cégek földrajzi mobilitása AlacsonyMagas

17 4. Kompetitív regionális fejlődés Három szakasz (lényegük megegyezik az előző szakaszokkal):  Neofordista régiók  Tudásalkalmazó  Tudásteremtő Lényeg: mindenütt a tudásalapú (poszfordista) gazdaság érvényesül, de eltérő jelleggel Neofordista régió: alárendelt helyzetben levő régió (alacsony tényezőköltségek), azaz posztfordista régió, de a vállalatok fordista jegyeket is megőriztek Mindegyik típusnál mások a gazdaságfejlesztés célja, eszközei, a szereplők feladatai stb. Kétféle szempont alapján értékeljük:  a regionális gazdaság szerveződése (4.3. táblázat)  a vállalati szervezet jellemzői (4.4 táblázat)

18 EU NUTS-2 régiók tipizálása (empirikus felmérés, Cambridge, 2003)

19 JellemzőkNeofordista régió (félperiféria) Tudásalkalmazó régió Tudásteremtő régió (centrum) Kompetitív fejlődési szakasz Tényező-vezérelt (költségelőnyök) Beruházás-vezérelt (hatékonyság) Innováció-vezérelt (egyediség) Gazdaságfejlesztés célja Nagyvállalati telephelyek odacsábítása, munkahelyek létrehozása Szerkezet-átalakítás, meglevő cégek megtartása, növekvő bérű munkahelyek létrehozása Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés, térségi bázisok megerősítése, magas életminőség Gazdaságfejlesztési szemlélet Hagyományos ágazati, nagyvállalatok Hagyományos ágazati, nagyvállalatok és beszállító KKV-k Klaszter-alapú, iparágak és intézmények, KKV-k Gazdaságfejlesztési döntések Centralizáltak: központi kormányzati támogatások Decentralizált: helyi kormányzatok Decentralizáltak: helyi kormányzatok és magánszektor Területfejlesztési stratégia Kínálat-orientált (vállalaton kívüli infrastruktúra): műszaki (közlekedési) infrastruktúra Kínálat-orientált (vállalaton kívüli üzleti környezet): hálózati infrastruktúra, intézmények Kereslet-orientált (vállalatok együttműködése): kommunikációs hálózatok, endogén fejlődés, üzleti környezet

20 Agglomerációs előnyök GyengékStatikusakDinamikusak Iparági körzetek típusai SzatellitMarshall-i szatellit, marshall-i „Kerékagy-és-küllő”, marshall-i Lokális fejlesztések kiemelt célja Ipari park, globális nagyvállalatok telephelyei Innovációs centrum, helyi nagyvállalatok és KKV-k hálózatai, inkubátorházak Tudományos park, helyi nagyvállalatok és spin-off KKV-k, klaszterek Helyi vállalkozás- fejlesztés Piachelyettesítő, pénzügyi kedvezmények, vállalkozói ismeretek Piacfejlesztő, üzleti tanácsadás, menedzseri készségfejlesztés Piacfejlesztő, komplex inkubációs programok, kockázati tőke Kutatás-fejlesztés, forrásai és aránya Elszigetelt alapkutatások, kormányzati források, alacsony Alkalmazott kutatási részfeladatok, kormányzati források, növekvő Komplex kutatás- fejlesztés, kormány- zati és magánforrások Munkaerő-forrásAlacsonyan képzett, hiányzó üzleti és műszaki szakemberek Javuló képzettségi szint, bővülő átképzések Magasan képzett műszaki, üzleti és tudományos szakértők Munkaerő mobilitásaMagas, a kvalifikált munkaerő egy része elköltözik Alacsony, a tudományos minősítésű munkaerő elköltözik Magas, „agyelszívás” a kevésbé fejlett régiókból

21 JellemzőkNeofordista régió (félperiféria) Tudásalkalmazó régió Tudásteremtő régió (centrum) Vállalati szervezeti egységek (traded szektorban) Izolált végrehajtó (összeszerelő) telephelyek, értékesítő részlegek Nagyméretű telephelyek növekvő önállósággal, helyi beszállítói hálózattal Szuperklaszterek, döntési központok, globális vállalatok stratégiai részlegei (térségi bázisok) Vállalati versenyelőny ök forrásai Alacsony költségek, szabványosított tömegtermelés Statikus agglomerációs előnyök, rugalmas tömegtermelés Dinamikus agglomerációs előnyök, rugalmas specializáció Helyi vállalati együttműkö- dések MinimálisBővülő helyi együtt- működések, vertikális beszállítói hálózatok Intenzív, erős szinergikus hatások, horizontális és dinamikus hálózatok és klaszterek TechnológiaVásárolt, máshol kifejlesztett, nem a legújabb: kései követők Vásárolt, az elérhető legújabb: korai alkalmazók Saját fejlesztésű: élenjárók

22 Munkaerővel szembeni elvárás Megbízhatóság, főleg szakmunkások és középfokú végzettségűek, máshol hozott döntések pontos végrehajtása Általános műveltség (nyelvtudás, informatikai ismeretek), felsőfokú végzettségűek növekvő száma, részfeladatok önálló megoldása Kreatív, magasan képzett, egyetemi és PhD végzettségűek magas aránya, problémák megoldása, döntések előkészítése és meghozása MunkabérekAlacsonyakSzóródnakMagasak Vállalati kutatás- fejlesztés Minimális, bevált eljárások átvétele, eszközpark kialakítása Növekvő, elkülönült részfeladatok, technológia és tudás transzfer Széles körű, integrált szemlélet, innovációk kifejlesztése Vállalati és egyetemi együttmű- ködés Esetleges, alapkutatások szponzorálása Esetleges, alkalmazott kutatási részfeladatok közös megoldása Folytonos és komplex, közös kutatások és fejlesztések, spin-off cégek (inkubáció), klaszterek igényei szerinti képzések

23 Kérdés: milyen típusú régiókra igaz ez a tipizálás?  csomóponti régiókra (lokális térségekre): a bottom- up gazdaságfejlesztés egységeire  tervezési, programozási régiókra csak elnagyoltan Egy-egy lokális térség típusának eldöntése: mindegyik régióban megfigyelhetők neofordista tömegtermelést végző cégek (pl. szállítás, kereskedelem, vendéglátás) és beruházás-vezérelt vállalatok is, valamint mindenütt vannak főiskolák, egyetemek szerteágazó képzési programokkal, különböző tudományos műhelyekkel és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal, magasan kvalifikált kutatókkal, kisebb-nagyobb innovatív cégekkel. → a régiók gazdasága összetett, különböző versenystratégiával bíró iparágak vannak (de! eltérő arányban) → a régiók kis, nyitott gazdaságok, nem rendelkeznek gazdaságpolitikai szabályozókkal és eszközökkel → három eltérő régió típust definiáltunk: mindegyik típusra máshogy írható fel a piramis-modell (az alaptényezők egyes részelemei), az ún. „masztabák” (később majd vesszük)

24 Főbb értékelési szempontok egy adott régió besorolásánál:  A régióban levő nagyvárosok népessége mekkora (kritikus tömeg, méretgazdaságosság), képesek-e urbanizációs előnyöket (dinamikus agglomerációs előnyöket) nyújtani és fejlett intézményi, közlekedési- kommunikációs háttérrel rendelkeznek-e, avagy a régióban csak lokalizációs előnyökről beszélhetünk.  A régió fejlettségét (GDP/lakos), amely hosszabb időtávban nemcsak a munkabérek színvonalát, a bérköltséget mutatja, hanem a helyben elkölthető jövedelemtömeget, a szolgáltatások iránti igényeket is.  A régióban működő traded szektorok domináns iparágainak, globális vállalatainak versenystratégiáját (költségelőny, avagy termékdiverzifikálás) és döntési önállóságuk mértékét, hol van a térségi bázisuk (döntések a profit felhasználásáról, fejlesztésekről, együttműködésről stb.).  A régióban a magánszektor által finanszírozott K+F tevékenységek kiterjedtségét, a helyi üzleti szféra milyen mértékben igényli a helyi intézményektől az innovációk kidolgozásában való együttműködést. → az utóbbi 3 szempont összefügg


Letölteni ppt "REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. (4. előadás: 2008.03.04.) Prof. Dr. Lengyel Imre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések