Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész. Deák István © - 2009.2 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TÁRGYA Elmélyíteni és jelentős mértékben bővíteni a számvitel alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész. Deák István © - 2009.2 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TÁRGYA Elmélyíteni és jelentős mértékben bővíteni a számvitel alapjai."— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész

2 Deák István © PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TÁRGYA Elmélyíteni és jelentős mértékben bővíteni a számvitel alapjai keretében megszerzett ismereteket A hatályos (magyar) számviteli előírások (2000. évi C. tv.) alkalmazása a folyamatos könyvelés során Közvetlen kapcsolatot a két félév között a 4. témakör (szabályozás, számviteli politika, értékelés alapjai) teremt, amely így e félév anyagának is részét képezi

3 Deák István © A módszertan változik Számvitel alapjai: egy teljes üzleti év eseményei nyitástól zárásig, mérleg és eredménykimutatás készítése Pénzügyi számvitel: egy-egy vagyonrész életpályája bekerüléstől kivezetésig, és kapcsolata a beszámolóval Csak kontírozni fogunk!

4 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK – KÖNYVELÉSI TÉTELEK A főbb mozgásnemek áttekintése, hatása a mérlegre és eredménykimutatásra, könyvelése

5 ELŐSZÖR EGY KIS ISMÉTLÉS!

6 Deák István © SZÁMVITEL FELADATA A vagyon, és a vagyonváltozások megragadása, nyomon követése és megjelenítése GAZDASÁGI ESEMÉNYEK KÖNYVVITEL Beszámoló: Mérleg, EK stb. bizonylatok

7 Deák István © KEZDETI MEGJELENÍTÉS KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS KIVEZETÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK MÉRLEGÉRTÉK ÉRTÉK- KORREKCIÓK VAGYON RÉSZEK ÉLET PÁLYÁJA és A KAPCSO- LÓDÓ ÉRTÉ- KELÉS

8 Deák István © Kiindulási alapok Értékelési elvek –Vagyonrészek értékelési módja és az eredmény (ezen keresztül a saját tőke) közötti összefüggés Realizációs elv Időérték elv Üzemgazdasági becsérték elv (használati érték) Értékelési eljárások –Az értékelés tárgyának megragadási módja Egyedi és csoportos –és az értékelési elvek érvényesülését biztosító értékek Múltbeli, jelenbeli, jövőbeli árak Eredmény szemléletmódja –Az értékelési elvek és eljárások függvényében Teljesítés szemléletű –Működési, realizált Pénzforgalmi szemléletű –pénzügyileg is realizált eredmény

9 Deák István © Példa az eredmény szemléletmódjára Alapkategóriák –Értékesített termékek eladási ára (függetlenül attól, hogy melyik időszakban folyik be az ellenérték): –Értékesített termékek előállítási költsége (függetlenül attól, hogy melyik időszakban állítottuk elő, melyik időszakban számoltuk el termelési költségként): –Az időszakban előállított termékek előállítási költsége (függetlenül attól, hogy melyik időszakban értékesítjük): –Az időszakban kifizetett értékesítések ellenértéke (függetlenül attól, hogy melyik időszakban történt meg az értékesítés): –A tevékenységhez felhasznált erőforrások kifizetett ellenértéke (függetlenül attól, hogy melyik időszakban használtuk fel):

10 Deák István © Eredményfogalmak Realizált Működési Pénzügyileg realizált FKÖK Bevétel Hozamkorr. Ráfordítás Eredmény

11 Deák István © Egészítsük ki az előzőeket! Az időszak összes működési költsége Miből adódik, hogy magasabb a működési költség, mint az előállított termékek költsége? Mit okoz ez?

12 Deák István © Eredményfogalmak módosulása Realizált Működési Pénzügyileg realizált FKÖK Bevétel Hozamkorr. Ráfordítás Eredmény

13 Deák István © Gondolkodjunk! Biztosan az FNOK? Nincs itt még valami, ami „zavaró” lehet?

14 Deák István © Nézzük az árut! (jelenbeli) eladási ár: (múltbeli) beszerzési ár: Realizált eredmény: Milyen torzító hatás jelentkezik a realizált eredményben? Hogyan jelentkezik ez a saját termelésű készleteknél? Milyen hatása van ennek, pl. az eredményfelosztásra?

15 Deák István © Pénzügyi számvitel kiindulási alapja: dinamikus mérlegelmélet Értékelési elv –Realizációs elv, de –a követő értékelésnél – korlátozásokkal – a másik két elv is megjelenhet Értékelési eljárás –Elsősorban egyedi, de feltételekkel csoportos is lehet –Múltbeli árak (követő értékelésnél – korlátozásokkal – a másik két ár is megjelenhet) Eredmény –Teljesítés szemléletű, elhatárolás alapú, realizált Mindezek a számviteli alapelvekben öltenek testet, kiemelten –Vállalkozás folytatásának elve, valódiság, összemérés, egyedi értékelés

16 Nézzük ezek után az eszközök kezdeti értékelését!

17 Deák István © Kezdeti megjelenítés A mérlegképes vagyonrészek bekerülési értékének meghatározása, és felvétele a könyvviteli elszámolásokba Bekerülési érték: gyűjtőfogalom, ami függ –Bekerülés jogcímétől (beszerzés, saját előállítás) –Vagyonrész megjelenési módjától (mennyiségben és értékben is kifejezhető, csak értékben kifejezhető) –Értékelés módjától (egyedi és csoportos)

18 Deák István © Bekerülési érték felépítése Bekerülési jogcímhez tartozó kezdő (alap) érték Bekerüléssel összefüggő járulékos tételek

19 Deák István © Bekerülések azonosítása Bekerülési jogcímek –Beszerzés: gyűjtőfogalom a külső környezetből való beáramlásokra –Saját előállítás: gyűjtőfogalom a gazdálkodón belül létrejött eszközökre

20 Deák István © Beszerzési jogcímek a) Vásárlás b) Apportként átvett c) Térítés nélkül átvett d) Követelés ellenében átvett e) Megszűnt részesedés ellenében átvett f) Többlet Ügyeljünk a szóhasználatra: bekerülés – beszerzés - vásárlás

21 Deák István © Bekerülések értékelése Beszerzés: beszerzési ár beszerzési jogcím kezdő (alap) értéke - (számlázott) engedmények + Felárak + beszerzéshez kapcsolódó szállítási, rakodási, üzembe helyezési, bizományosi, finanszírozási stb., stb. díj* + beszerzéshez kapcsolódó (le nem vonható) adók, vámok Saját előállítás: előállítási (közvetlen) költség** előállítás során közvetlenül felmerült és az előállítással szoros kapcsolatban álló költségek + megfelelő mutatók, jellemzők alapján megbízhatóan felosztható (közvetett) költségek *részletesen lásd az egyes vagyonrészeknél! **Kapcsolódó ismétlés: részköltségek, értékelés alapjául szolgáló költség

22 Deák István © Beszerzési ár kezdő (alap) értékei Vásárlás –Számlázott vételár Apportként átvétel –Társasági szerződésben rögzített érték Térítés nélküli átvétel –Átvételkor ismert piaci érték Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök –Szerződés vagy megállapodás vagy vagyonfelosztási javaslat szerint Többlet –Piaci érték

23 Deák István © Az engedmények rendszere Számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) helyesbítő (csökkentő) elszámolás –Áfa helyesbítés is kapcsolódik hozzá Nem számlázott: az alapügylet értékét (beszerzési árat) nem módosító, közvetlenül az eredménnyel szembeni elszámolások –Áfa helyesbítés nem kapcsolódik hozzá

24 Deák István © Számlázott engedmény BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) ALAPÜGYLET Eszköz vagy szolgáltatás beszerzés Eszköz vagy szolgáltatás értékesítés (bevétel elszámolása) SZÁMLÁZOTT ENGEDMÉNY Eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékének és a kapcsolódó előzetes áfa csökkentése (szállítói tartozással szemben) Az elszámolt bevétel és a kapcsolódó fizetendő áfa csökkentése (vevői követeléssel szemben)

25 Deák István © Számlázott engedmény PÉLDA BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ)

26 Deák István © Nem számlázott engedmény BESZERZŐ (VÁSÁRLÓ) ÉRTÉKESÍTŐ (ELADÓ) Mennyiségen (forgalmon) alapuló: rabatt Egyéb bevételEgyéb ráfordítás Határidő előtti kifizetésen alapuló: skontó Pénzügyi bevételPénzügyi ráfordítás További részleteket lásd a Vevőknél!

27 Deák István © Beszerzéshez (forgalomhoz) kapcsolódó adók Egyfázisú –Csak egyszer, az első belföldi forgalomba helyezéskor kell megfizetni, ami beépül az eszköz árába Belföldi előállítás esetében az előállító az értékesítéskor fizeti meg, amit az eladási ár részeként áthárít a vevőre Import esetében az importáló a belföldiesítés részeként fizeti meg a vámhatóságnak Többfázisú –Minden forgalmi tételhez kapcsolódóan fizetni kell, az ár elkülönült része: általános forgalmi adó Előzetesen felszámított áfa –Levonható –Le nem vonható

28 Deák István © Beszerzéshez kapcsolódó egyfázisú adók A beszerzési árat növelő tételek Jellemző példák –Jövedéki adó (alkohol, benzin, cigaretta) –Termékdíj (gumiabroncs, akkumulátor, csomagolás, elektronikai berendezések stb.) –Regisztrációs adó (személygépkocsi) –Vám –Vagyonszerzési illeték (ingatlan, gépjármű)

29 Deák István © Beszerzésekhez kapcsolódó áfa Általános szabály: levonható –Nem része a beszerzési árnak –fizetendő áfa-val szemben csökkentő tételként elszámolható (lásd 466. számla) Áfa tv előírásai alapján kivételes (korlátozó) szabály: részben vagy egészben nem vonható le (annak az összegnek a sorsát osztja, amivel kapcsolatban felszámolták) Eszköz bekerülési értékének része vagy Elszámolt költség része –Esetei Tételes tiltás (például személygépkocsi, benzin, taxi szolgáltatás, telefon-szolgáltatás egy része stb.) Általános tiltás (adómentes tevékenységek)

30 Deák István © Beszerzési jogcímek a) VÁSÁRLÁS BELFÖLDI BESZERZÉS: két belföldi közötti ügylet IMPORTBESZERZÉS: egy belföldi és egy külföldi közötti ügylet Kapcsolódó fogalmak –Belföld: Magyar Köztársaság területe –Belföldi: akinek székhelye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van –Külföld: Magyar Köztársaság határán kívüli terület –Külföldi: akinek székhelye (lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) külföldön van

31 Deák István © Belföldi beszerzés (vásárlás) MÉRLEG ESZKÖZ (100) SZÁLLÍTÓK (100+20) (ELŐZETES) ÁFA (20) T – K. 454/38. T – K. 454/38. PÉNZESZKÖZÖK (100+20) Beszerzési ár Beszerzés készpénzes fizetéssel Beszerzés halasztott fizetéssel A számlaszámok a kiadott számlakeret szerint értendők!

32 Deák István © IMPORTBESZERZÉS Terméknek (külkereskedelmi forgalomban) külfölditől történő beszerzése vagy külföldi által nyújtott szolgáltatás igénybevétele függetlenül a teljesítési helyétől és függetlenül az ellenérték kifizetési módjától: –Forint –Deviza –Barter (azonos devizaösszegű import és export egy szerződésben való összekapcsolása)

33 Deák István © KÜLFÖLDI BESZERZÉS értelmezése SZÁMVITELBEN: Importbeszerzés (egységesen) ÁFA-ban: Közösségi beszerzés (nincs vám) Importbeszerzés (általában vámmal is terhelt) Ami a bekerülési érték része lesz A továbbiakban importbeszerzés kifejezést számviteli értelemben használjuk!

34 Deák István © Importbeszerzés MÉRLEG ESZKÖZ (100)SZÁLLÍTÓK (100) T – K. 454 Deviza ∙ Választott devizaárfolyam (részletesen lásd a devizás értékelésnél)

35 Deák István © IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA Áfa tv. előírásai –Közösségen belülről történő beszerzés Az áfa-t az első belföldi tulajdonos állapítja meg és vallja be állammal szembeni kötelezettségként, mint fizetendő áfa, amely ugyanekkor az általános szabályok szerint levonható (fordított adózás esete) Alapja: devizaérték * számla kibocsátás napján érvényes választott ker. banki eladási árfolyam vagy MNB devizaárfolyam (függetlenül a számviteli politikában rögzített választott árfolyamtól!*) –Importbeszerzés (beszerzés harmadik ország területéről a Közösség területére) Az áfa-t a vámhatóság állapítja meg és határozattal veti ki (a szabad forgalomba bocsátás keretében), amelyet az importáló a vámhatóságnak történt megfizetés napján vonhat le A kivetéstől a kifizetésig egyéb követelésként tartjuk nyilván *Lásd a devizás értékelésnél

36 Deák István © IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA közösségi beszerzés MÉRLEG Fizetendő áfa (+ 22) T – K Előzetes áfa (-22) A gazdálkodó által (az áfa tv. előírásai szerint) meghatározott összegben

37 Deák István © IMPORTBESZERZÉS ÁFA-JA közösségen kívüli beszerzés MÉRLEG VPOP elszámolási szla (+ 23) T – K (1. kivetés) T – K (2. megfizetés) T – K (3. levonás) Előzetes áfa (-23) Egyéb követelés (+ 23) A vámhatóság által közölt összegben Pénzeszközök (- 23) 1 2 3

38 Deák István © Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát Belföldi beszerzés ELADÓ ÁLLAM VÁSÁRLÓ Vételár részeként megfizeti az áfa-t Befizeti az államnak visszaigényli az államtól Pénzmozgás egyenlege 0

39 Deák István © Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát Közösségi beszerzés ELADÓ ÁLLAM VÁSÁRLÓ Vételár részeként nem fizet áfa-t Nincs pénzmozgás EU MO Pénzmozgás egyenlege 0

40 Deák István © Figyeljük meg az áfa működési mechanizmusát Közösségen kívüli beszerzés ELADÓ VÁMHATÓSÁG VÁSÁRLÓ Vételár részeként nem fizet áfa-t Befizeti a vámhatóságnak EU-n kívüli világ EU MO ADÓHATÓSÁG Visszaigényli az adóhatóságtól Pénzmozgás egyenlege 0

41 Deák István © Szolgáltatás vásárlása Elszámolása ugyanúgy, mint az eszközbeszerzés, azzal a különbséggel, hogy az eszköz helyett az igénybevett vagy egyéb szolgáltatás költségnemet kell könyvelni.

42 Deák István © Beszerzési jogcímek: b) APPORTKÉNT ÁTVETT ESZKÖZ Tulajdonosoktól alapításkor, tőkeemeléskor (a jegyzett tőke fedezetére) nem pénzbeli hozzájárulásként kapott eszközök Kezdő érték: társasági szerződésben meghatározott, (általában) könyvvizsgálóval hitelesített érték Kapcsolódó események időben eltérnek a) Tulajdonos átadja az eszközt b) Cégbíróság bejegyzi a jegyzett tőkeváltozást –Időbeli eltérés kezelése Átvett eszköz: tulajdonossal szembeni kötelezettség Cégbejegyzés: tulajdonossal szembeni követelés és jegyzett tőke Bejegyzésig elszámolt teljesítések rendezése (beszámítása)

43 Deák István © APPORTKÉNT ÁTVETT ESZKÖZ MÉRLEG ESZKÖZ (100) JEGYZETT TŐKE (100) Egyéb rövidlejáratú köt. (100) T – K (apport átvétele) T. 33. – 411. (jegyzett tőke bejegyzése) T – K. 33. (teljesítések beszámítása) A téma részletes, további kifejtését lásd a Saját tőke témakörnél! JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE Tulajdonossal szembeni Követelés! 1 2 3

44 Deák István © Beszerzési jogcímek: c) TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVÉTEL Végleges jelleggel, ellenszolgáltatás nélkül kapott eszköz, szolgáltatás Kezdő érték: az átvételkor ismert piaci érték Elszámolása –Általános szabály: Eredményágon (rendkívüli bevétel, amelyhez halasztott bevétel elszámolása kapcsolódik) –Részletesen lásd a támogatások elszámolását! –Kivételes szabály: Tőkeágon (csak jogszabályi előírás alapján, a saját tőkével szemben)

45 Deák István © TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVÉTEL: eredmény ágon (általános szabály) EREDMÉNYKIMUTATÁS Rendkívüli bevétel ESZKÖZ T – K. 98. MÉRLEG Kapcsolódó téma: halasztott bevétel (lásd a támogatások elszámolását!)

46 Deák István © Beszerzéshez kapcsolódó LE NEM VONHATÓ ÁFA BEKERÜLÉSI ÉRTÉK RÉSZE SZÁLLÍTÓK, PÉNZESZKÖZÖK ESZKÖZÖK/KÖLTSÉGEK FIZETENDŐ ÁFA/VPOP Belföldi vásárlás Import Mitől függ?

47 Deák István © SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS SEEAÉ STK ÁV STK TÁRGYI ESZKÖZÖK T – K T. 1. – K Ismétlés: Számvitel alapjai!

48 Ugorjunk az eszközök életpályájának a végére!

49 Deák István © ESZKÖZÖK KIVEZETÉSE Csökkenési jogcímek 1. Kiáramlás a külső környezetbe a) Értékesítés b) Apportként átadás c) Térítés nélküli átadás d) Kötelezettség ellenében átadás 2. Gazdálkodón belül a) Felhasználás b) Selejtezés, káresemény, hiány

50 Deák István © Kivezetési jogcímek: 1a) ÉRTÉKESÍTÉS Számvitelben –Belföldi értékesítés: értékesítés belföldinek –Exportértékesítés: külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek értékesített készlet, illetve külföldinek nyújtott szolgáltatás függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül rendezésre (forint, deviza, barter) belföldi ügyletek esetében is lehet devizában kifejezett árat, illetve külföldi ügyletek esetében is lehet forintot alkalmazni! Áfa tv. szerinti értékesítés –Belföldi (áfa köteles az általános áfa kulcsokkal) –Közösségen belüli –Export Áfa mentes

51 Deák István © ÉRTÉKESÍTÉS általában (1) BELFÖLDINEK EREDMÉNYKIMUTATÁS Ráfordítás Bevétel ESZKÖZ Fizetendő áfa T. 31. – K. 9. és T. 31. – K T. 8. – K. 1-3 MÉRLEG KÖVETELÉS PÉNZ Ismétlés: az eredmény szerkezete, tartalma

52 Deák István © ÉRTÉKESÍTÉS általában (2) EXPORT (külföldinek) EREDMÉNYKIMUTATÁS Ráfordítás Bevétel ESZKÖZ T. 3. – K. 9. T. 8. – K. 1-3 MÉRLEG KÖVETELÉS PÉNZ DEVIZA ∙ NAPI VÁLASZTOTT ÁRFOLYAM Fizetendő áfa

53 Deák István © ÉRTÉKESÍTÉS: készlet EREDMÉNYKIMUTATÁS [(ELÁBÉ)] (STK ÁV) [ÉRT. KÖZVETLEN KTG] ÁRBEVÉTEL Vásárolt készlet Fizetendő áfa T. 31/38. – K és T. 31/38. – K T. (81)/[81-84]. – K , T. (581)/[81-84]. – K MÉRLEG VEVŐK PÉNZ S T K [Forgalmi költség szemléletben](Összköltség szemléletben)

54 Deák István © ÉRTÉKESÍTÉS: tárgyi eszköz EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel Tárgyi eszköz Fizetendő áfa T. 31/38. – K. 96. és T. 31/38. – K T. 86. – K és T. 1x9. – K. 86. MÉRLEG VEVŐK PÉNZ DE! Lásd következő diát is!

55 Deák István © TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSI TECHNIKÁJA a) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Egyéb ráfordítás értékcsökkenés Tárgyi eszköz Egyéb ráfordítás értékcsökkenés E E. 400 b) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz értékcsökkenés Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz értékcsökkenés E E. 400 Egyéb ráfordítás Egyéb ráfordítás

56 Deák István © ÉRTÉKESÍTÉS: értékpapírok EREDMÉNYKIMUTATÁS Pénzügyi bevétel (VAGY) Pénzügyi ráfordítás Érték- papírok T. 36/38. – K. 17/37. és T. 87. – K. 17/37. vagy T. 17/37. – K. 97. MÉRLEG Egyéb követelés Pénz Nettó módon! Könyv szerinti érték és eladási ár különbsége

57 Deák István © Technikai számla alkalmazása az értékpapírok eladásánál Értékpapírok [ÉP elsz. számla] Pénz/Egyéb köv. Értékpapírok [ÉP elsz. számla] Pénz/Egyéb köv. KSZÉ ELADÁSI ÁR KSZÉ ELADÁSI ÁR Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Árf. nyereségÁrf. veszteség vagy

58 Deák István © Kivezetési jogcímek: 1b) ÁTADÁS APPORTKÉNT Az esemény a tulajdonosnál merül fel Az átadott eszköz ellenében részesedéshez jut, amelynek bekerülési értéke az eszköz társasági szerződésben elismert értéke lesz A részesedést a cégbírósági bejegyzés napjával lehet kimutatni, addig (egyéb) követelésként mutatjuk ki Az átadott eszköz könyv szerinti értéke és a társasági szerződésben rögzített érték eltér –Eredményhatás lesz: amit bruttó módon a rendkívüli eredményben kell kimutatni

59 Deák István © ÁTADÁS APPORTKÉNT EREDMÉNYKIMUTATÁS Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Részesedés T. 88. – K T – K. 98. T. 17. – K (bejegyzéskor) MÉRLEG ESZKÖZ Egyéb követelés Cégbírósági bejegyzéskor Eszköz átadáskor Eszköz átadásakor

60 Deák István © Vigyázzunk az apportkénti átadás és átvétel értelmezésére! Átadás: egyfajta „értékesítés” (rendkívüli eredmény) Átvétel: beszerzés! Tehát olyat nem mondunk, hogy apportkénti átadás rendkívüli ráfordítás, az átvétel rendkívüli bevétel!!!

61 Deák István © Kivezetési jogcímek: 1c) TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADÁS (Véglegesen, ellenszolgáltatás nélkül) EREDMÉNYKIMUTATÁS Rendkívüli ráfordítás T. 88. – K MÉRLEG ESZKÖZ

62 Deák István © ÁFA ELSZÁMOLÁS TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS ESETÉBEN Az áfa-t ellenérték nélküli ügyletek esetében is meg kell fizetni –Az áfa alapja az eszköz átadáskor érvényes piaci értéke (a könyv szerinti értéktől függetlenül) Az így megállapított adót az átadó –átterheli (kiszámlázza): átvevővel szemben (egyéb) követelése keletkezik és fizetendő áfa-ként is elszámolja –nem terheli át: az átadó az eredménye terhére (rendkívüli ráfordításként) számolja el a fizetendő áfa- t is

63 Deák István © ÁFA ELSZÁMOLÁSA TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS ESETÉBEN MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁS EGYÉB KÖVETELÉS FIZETENDŐ ÁFA T – K (átterhelik) T. 88. – K (nem terhelik át)

64 Deák István © ÁFA ELSZÁMOLÁS TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTEL ESETÉBEN Ha az átadó az áfa-t –nem terheli át: átvevőnél nincs könyvelési teendő –átterheli (kiszámlázza): átvevő megfizeti az átadónak, amely Vagy levonható –T. Előzetes áfa – K. Egyéb rövidlejáratú köt. Vagy le nem vonható (a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékét növeli)

65 Deák István © Kivezetési jogcímek: 2a) (Anyag)felhasználás MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS Anyagköltség ANYAGOK T. 51. – K

66 Deák István © Kivezetési jogcímek: 2b) KÁRESEMÉNY, SELEJTEZÉS, HIÁNY EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel T. 86. – K (könyv szerinti érték) 38. – 96. (a kapott kártérítés) MÉRLEG ESZKÖZ PÉNZ

67 Deák István © A kivezetések értékelési problémai Egyedileg azonosított eszköz kivezetése –A könyv szerinti érték egyedileg beazonosítható Egyedileg nem azonosított eszköz kivezetése –A könyv szerinti érték meghatározása értékelési eljárások alapján

68 Deák István © KIVEZETÉSEK ÉRTÉKELÉSE: könyv szerinti érték meghatározása (Részletesen lásd Számvitel alapjai, Értékeléstan) KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG AZONOSÍTHATÓ KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG NEM AZONOSÍTHATÓ NINCS ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÁTLAGMÓDSZEREK SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ DIKTÁLT ÁRAK MEGOLDÁS NINCS (évközi) ÉRTÉKELÉS

69 És most nézzük a bekerülés és kivezetés közötti időszakot!

70 Deák István © ÉRTÉKKORREKCIÓK AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN Az eszközök használatából adódó rendszeres elszámolások –Oka: az eszköz tevékenységhez való hozzájárulásának megjelenítése és/vagy a piaci környezet értékítéletének megváltozásából adódó, (általában) a fordulónapon elszámolt (nem rendszeres) növelő vagy csökkentő helyesbítések –OKA: a könyv szerinti érték és az aktuális érték (használati/piaci/valós érték) eltérése

71 Deák István © ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (1) BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL (CM): értékkorrekciók bekerülési értékig értékkorrekciók bekerülési értékig eredménykimutatásban eredménykimutatásban Bekerülési érték KSZÉ 0 KSZÉ 1 értékvesztés visszaírás A könyv szerinti érték változik!

72 Deák István © KÖNYVELÉS A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELLBEN ESZKÖZ (bekerülési érték) Bevétel Értékvesztés Ráfordítás KSZÉ 0 = 1000 KSZÉ 1 = = 600 KSZÉ 2 = = 900

73 Deák István © ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (2) ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL (RM): értékkorrekciók bekerülési érték fölé is értékkorrekciók bekerülési érték fölé is eredménykimutatásban: bekerülési értékig eredménykimutatásban: bekerülési értékig saját tőkében: bekerülési érték fölött saját tőkében: bekerülési érték fölött Érték- helyesbítés Bekerülési érték KSZÉ 0 KSZÉ 1 KSZÉ változik KSZÉ nem változik

74 Deák István © KÖNYVELÉS AZ ÁTÉRTÉKELÉSI MODELLBEN Bekerülési érték Bevétel Értékvesztés Ráfordítás KSZÉ 0 = 1000 KSZÉ 1 = = 600 KSZÉ 2 = = Saját tőkeÉrtékhelyesbítés 500 Nem lesz a könyv szerinti érték része! Mennyi a piaci érték?

75 Deák István © ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (3) VALÓSÉRTÉK-MODELL (FVM): értékkorrekciók bekerülési értéktől függetlenül eredménykimutatásban KSZÉ 0 Bekerülési érték KSZÉ 1 KSZÉ 2 -VÉK +VÉK A könyv szerinti érték változik

76 Deák István © KÖNYVELÉS A VALÓSÉRTÉK-MODELLBEN Bevétel ESZKÖZ Ráfordítás KSZÉ 0 = 1000 KSZÉ 1 = = 600 KSZÉ 2 = = A valósérték-modell további kérdéseivel az alapszak keretében nem foglalkozunk!

77 Deák István © ÉRTÉKKORREKCIÓK A MAGYAR SZABÁLYOZÁSBAN HASZNÁLATBÓL EREDŐ (rendszeres) KORREKCIÓK Terv szerinti értékcsökkenés: a tárgyi eszközök (és immateriális javak) pénzben kifejezett hozzájárulása az adott évi tevékenységhez a) hasznos élettartam b) maradványérték c) leírás módja → → becslés 57. – Részletesen lásd a Tárgyi eszközöknél

78 Deák István © PIACI KÖRNYEZET ÉRTÉKÍTÉLETÉNEK MEGVÁLTOZÁSÁBÓL EREDŐ (eseti) KORREKCIÓK Egyszeri (fordulónapi) kiigazítások a piaci érték változása miatt LEÉRTÉKELÉS FELÉRTÉKELÉS MERT: az aktuális (piaci) érték tartósan és jelentősen eltér a könyv szerinti értéktől Számvitelpolitikai kérdés

79 Deák István © LEÉRTÉKELÉS: könyv szerinti érték csökken Terven felüli értékcsökkenés - tárgyi eszközök - immateriális javak Értékvesztés - készletek - követelések - értékpapírok - részesedések EGYÉB RÁFORDÍTÁS PÉNZÜGYI RÁFORDÍTÁS

80 Deák István © FELÉRTÉKELÉS KÖZVETLEN FELÉRTÉKELÉS KÖZVETETT FELÉRTÉKELÉS VISSZAÍRÁS ÉRTÉKHELYESBÍTÉS Könyv szerinti érték növekszik (bekerülési költség modell) Könyv szerinti érték nem változik (átértékelési modell) EGYÉB BEVÉTEL ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

81 Deák István © Eseti értékkorrekciók és az alapelvek kapcsolata Általánosan érvényesülő elvek –Vállalkozás folytatásának elve (bekerülési érték szerepe) –Teljesség elve (beszámolókészítéskori értékviszonyok figyelembe vétele) –Következetesség (értékelési szabályok állandósága) –Folytonosság (összehasonlítható értékek) –Egyedi értékelés elve (egyedenkénti értékelés) –Lényegesség elve (tartós és jelentős) –Óvatosság elve (kockázatok) –Valódiság elve

82 Deák István © Eseti értékkorrekciók alkalmazhatósága Éves beszámoló –Kötelező: értékvesztés, visszaírás –Választható: értékhelyesbítés Egyszerűsített éves beszámoló –Kötelező: értékvesztés –Választható: visszaírás, értékhelyesbítés Sajátos egyszerűsített éves beszámoló –Nem alkalmazhatók az értékkorrekciók Az értékelés további részleteivel az egyes vagyonrészeknél foglalkozunk!


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. 1. témakör – 1. rész. Deák István © - 2009.2 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TÁRGYA Elmélyíteni és jelentős mértékben bővíteni a számvitel alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések