Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Biztosításgazdaságtan 2. téma A kockázat kezelése /Risk Management/, továbbiakban RM Az RM fogalma, céljai, szakaszai Irodalom: ld. a Bg. 1. témánál.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Biztosításgazdaságtan 2. téma A kockázat kezelése /Risk Management/, továbbiakban RM Az RM fogalma, céljai, szakaszai Irodalom: ld. a Bg. 1. témánál."— Előadás másolata:

1 1 Biztosításgazdaságtan 2. téma A kockázat kezelése /Risk Management/, továbbiakban RM Az RM fogalma, céljai, szakaszai Irodalom: ld. a Bg. 1. témánál felsoroltakat

2 2 A kockázat kezelése Fejlődése a II. vh után az USA-ból indult. Okai:  vállalkozások növekedése,  bonyolultabb, kockázatosabb munkafolyamatok,  nagy veszteségek,  magasabb biztosítási díjak.

3 3 RM koncepció Snider /USA/: „Olyan önálló részleg kifejlesztése kívánatos, amely teljes mértékben integrálja a biztosításért, a kármegelőzésért, a biztonságért és az alkalmazottak megfelelő munkafeltételéért való felelősséget”.

4 a Russel publikálta „Kockázatkezelés és a költségellenőrzés új szakasza” üzleti útmutatóban először szerepel leírva a risk management és a risk manager kifejezés. A tanulmány lényege, hogy ahhoz, hogy a vállalati risk management program kidolgozható és végrehajtható legyen, főállású risk managert kell alkalmazni.

5 5 A risk management elve nem változott az évek során: abból a feltételezésből indul ki, hogy a legtöbb esetben a kár előre látható lehet és ennek következtében megteremthetőek azok a körülmények, amelyekkel a káresetek egy része elkerülhető, és ezt a védelmet a lehető leggazdaságosabb módon kell megszerezni.

6 6 Magyarországon a kockázatkezeléssel a biztosítás tudománya a monopolhelyzet megszűnése után kezdett el foglalkozni, kiemelten az állami tulajdon magánosítása következtében.

7 7 A kockázatkezelés definiálása Ébliné /1988/ „Kockázatkezelésen azt a magatartásformát és azt az intézményi hátteret értjük, amelyet a kockázatviselők tanúsítanak, illetve amelyre támaszkodhatnak. Ez egyben a kockázatviselés és a kockázatkezelés szoros kapcsolatát, kölcsönhatásait is jelzi.”

8 8 Huczka Daisy /1994/ „Mindenre kiterjedő kockázatelemzési, gazdálkodási és finanszírozási folyamatra gondolunk, amely során a vizsgált személy, vagyontárgy, illetve objektum és felelősség veszélynek kitettségét komplex módon mérjük fel.”

9 9 Asztalos László A többféle biztonsági dimenzióban létező kockázatok térben és időben összehangoló, koordináló és azokat egységes keretekben, illetve mérce alapján összekapcsoló /integráló/, továbbá a legkisebb veszteség – vagy költség – „áldozatot” kereső /optimalizáló/ elvi-elméleti, gondolkodási módszerét jelenti.

10 10 A kockázat kezelése /RM/ Az RM céljai: Az RM előzetes céljai sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy  a károkat megelőző,  a károkat követő célok.  ne is legyen kár, valamint  az érintettek felkészültek legyenek a veszteségek minimalizálására.

11 11 Legfontosabb módszereink:  gazdasági – pénzügyi felkészülés,  a félelem és a feszültség csökkentése, ezzel a hibaelkövetési gyakoriság mérséklése,  a külső elvárásoknak való megfelelés /jogszabályok/.

12 12 A károk bekövetkezése után az RM-célokat a kockázatkezelésért felelős vezető különbözőképpen fogalmazhatja meg: elsősorban a cég /család/ túlélését, fenntartását kell biztosítani, lehetőséget kell teremteni az üzletmenet folytatására, lehetőséget kell teremteni a jövedelmi helyzet helyreállítására.

13 13 Kockázatkezelés típusai: 1.Preventív /megelőzés, mérséklés/ 2.Kompenzáló /tudomásul vevő magatartás, pénzbeli kiegyenlítést célzó/ 3.Kárenyhítés /veszteség csökkentése/

14 14 A kockázatkezelés szakaszai: I.A lényeges kockázatok feltárása II.A kockázatok megítélése III.Kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztása, végrehajtása, ellenőrzése

15 15 I. szakasz: A lényeges kockázatok feltárása Az első lépésben azt vizsgáljuk, hogy miből adódik a kockázat, milyen a kockázat viszonya a cselekvő alannyal: felismerte-e az alany a saját szubjektív kockázatát?  szubjektív kockázat: függ a cselekvőtől  objektív kockázat: független a cselekvőtől

16 16 II. szakasz: A kockázatok megítélése A kockázatelemzést és kockázatértékelést jelenti. A kockázatelemzés:  azt vizsgálja, hogy milyen zavaró tényezők okozhatják a cél és az eredmény eltérését  fel kell tárni a zavarok forrását, fajtáit, helyét, tárgyát.

17 17 A kockázat értékelése szempontjából 5 mutató vizsgálata jelentős:  kárgyakoriság,  kárnagyság,  a lehetséges legnagyobb kár,  a kár legvalószínűbb maximuma,  a kár elháríthatatlan értéke.

18 18 III. szakasz: Risk-manager intézkedések kiválasztása Az intézkedések lehetnek: kockázatkerülés – lemond a célról kockázatmérséklés – megelőzés, kárcsökkentő intézkedésekkel kockázatmegtartás kockázatáthárítás

19 19 A kockázatáthárítás Azt jelenti, hogy nem kell lemondani a célról, hanem keresni kell egy olyan partnert, aki térítésért részben, vagy egészben átvállalja a kockázatot. A kockázatáthárítás módjai: 1.Nem biztosítás jellegű 2.Pénzügytechnikai jellegű 3.Biztosítási jellegű

20 20 1.Nem biztosítás jellegű kockázatáthárítás Fajtái: Bankkezességek Garanciák Garanciális szerződések

21 21 2. Pénzügytechnikai jellegű kockázatáthárítás Kiegyenlítési alapmódszer: lényege, hogy a biztosított befizeti a teljes biztosítási díjat, amelyet a biztosító kettébont a kezdeti költségek fedezetére, és a maradék díjrészt elkülöníti. A kár utáni díjfizetés módszere: a biztosított eredetileg is csak a biztosító kezdeti költségeihez feltétlenül szükséges díjrészt fizeti be, a díj „maradék” részét a biztosító meghitelezi a biztosítottnak.

22 22 3. Biztosítási jellegű kockázatáthárítás A kockázatot áthárítják egy arra szakosodott szervezetre, a kereskedelmi /üzleti/ biztosítóra.

23 23 A kockázatkezelőnek /risk-manager/ a biztosítási védelem szempontjait kell meghatároznia: az elengedhetetlen biztosítási védelem, a szükséges biztosítás, a még elfogadható biztosítási védelem. A kockázatkezelőt 2 tényező segítheti: az önrészesedésének meghatározása, az ún. biztosítási többlet-módszer, ami azt jelenti, hogy a biztosító milyen kárnagyság fölött lép be a kockázat-felosztásba.

24 24 RM intézkedések közötti választás TípusKár- gyakoriság Kár- nagyság Javasolt intézkedés I.Alacsony Saját megtartás II.MagasAlacsony 1. Kármegelőzés 2.a) Saját megtartás b) Biztosítási többlet* III.AlacsonyMagasMagánbiztosítás* IV.Magas Kockázat-elkerülés *Kockázatáthárítás típusai!

25 25 Mikor és milyen módon célszerű a kockázat ilyen, vagy olyan módszerrel való kezelése? RM intézkedési lehetősége a különböző típusoknál: I. típus: javasolt az alacsony kárgyakoriság és a kis pénzügyi veszteség miatt a saját megtartás II. típus: javasolt a kármegelőzés /pl. riasztó felszerelése/. Javasolt továbbá a saját megtartás a sok kis kár összegére való figyelemmel, és/vagy a biztosítási többlet-szerződés megkötése. III. típus: ha viszonylag ritkán következnek be a károk, de ezek jelentős pénzügyi veszteséget okoznak, a magánbiztosítás /üzleti/ megkötése javasolt. IV. típus: a gyakran bekövetkező súlyos károk esetén indokolta kockázat elkerülése /pl. árterületen építeni/.

26 26 A biztosító kiválasztása A kiválasztás legfontosabb szempontjai: a biztosító pénzügyi ereje, a jó hírneve, az esetleges korábbi tapasztalatok, a gyakorlati együttműködés szervezhetősége, a biztosítási díj nagysága, a kockázatvállalással összefüggésben.


Letölteni ppt "1 Biztosításgazdaságtan 2. téma A kockázat kezelése /Risk Management/, továbbiakban RM Az RM fogalma, céljai, szakaszai Irodalom: ld. a Bg. 1. témánál."

Hasonló előadás


Google Hirdetések