Az altruizmus Az altruizmus válfajai.

Az előadások a következő témára: "Az altruizmus Az altruizmus válfajai."— Előadás másolata:

1 Az altruizmus Az altruizmus válfajai.
„Ma nekem, holnap neked” – A reciprok altruizmus. A reciprok altruizmus költségcsökkentő hatása. A reciprok altruizmus a „homo tranziens” világában. A tiszta altruizmus. Altruizmus és termelékenység.

2 Mi is az az altruizmus? Közgazdasági nézőpontból az altruizmus mások jólétének bevonása az egyén jóléti függvényébe (Rappaport /1995/) A neoklasszikus közgazdaságtan (kiinduló) felfogása szerint a másokért tenni kész, önzetlen ember Hátrányba kerül Saját erőforrásit csökkenti Végső esetben kirostálódik a gazdaság aktorai közül Fitness Tudás/Információ

3 Az altruizmus válfajai
Az önző altruizmus, amikor az önzetlen cselekvés látszat, a mélyebb betekintés azt mutatja, hogy az ilyen altruista – miközben látszólag másoknak tesz jót – valójában a saját érdekeit követi. Reciprok altruizmus, az ajándékcsere egy neme Valós altruizmus, amelynek gyakorlója minden jelenbeli és jövőbeli ellenszolgáltatás nélkül adakozik

4 A probléma Miként magyarázható a jóindulat és az önzetlen
altruizmus jelenléte és terjedése ha kitartunk a neoklasszikus közgazdaságtan eredeti feltevése mellett, azaz a gazdasági racionalitást kizárólag az egoizmusra támaszkodó homo oeconomicus cselekvésein keresztül értelmezzük ?

5 Reciprok altruizmus és mutualizmus (I.)
A reciprok altruizmust a következő feltételek egyidejű fennállásával határozhatjuk meg: 1. Az ilyen magatartás első lépésben csökkenti a szívességet tevő vagy áldozatot hozó (donor) jólétét, jövedelmét vagy profitját az önző szereplőéhez képest. 2. A recipiens jólétének (jövedelmének vagy profitjának növekednie kell azokéval szemben, akik nem haszonélvezői az önfeláldozásnak. 3. Az áldozat vagy szívesség nem függhet közvetlen ellentételezéstől.

6 Reciprok altruizmus és mutualizmus (II.)
4. Az előbbi három feltételnek mindkét (vagy több) – egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtó – individuumra alkalmazhatónak kell lennie. 5. Léteznie kell olyan mechanizmusnak, amely leleplezi az élősködőket. 6. Nagy (pontosabban: meghatározatlan) számú lehetőségnek kell fennállnia a kölcsönös segítségnyújtásnak. Ez az „okafogyottság” visszamenőleges hatályú. Ha az utolsó menetben nincs értelme a segítségnyújtásnak, akkor bizonyítható, hogy az előzőekben sincs.

7 Reciprok altruizmus és mutualizmus (III.)
Az (1.) és a (2.) feltétel teszi a magatartást altruistává, a (3.) feltétel pedig a reciprok altruizmust a mutualizmustól különbözteti meg. A mutualizmus, amely a közönséges árucseréket is jellemzi, azt jelenti, hogy a donor csak akkor cselekszik a másik javára, ha a recipiens egyidejűleg felkínálja az ellentételezést. A reciprok altruizmusnál azonban a jótett és ellentételezése közötti kapcsolat laza és közvetett

8 Reciprok altruizmus és mutualizmus (IV.)
 Az (5) feltétel eszközt ad az altruista kezébe azok megbüntetésére, akik nem viszonozzák jószívűségét. E feltétel érvényesülése nélkül ugyanis azok, akik nem hajlanak az önfeláldozásra valóban mindig előnyt élveznének az altruistákkal szemben, és a társadalomban tényleg nem fejlődhetne ki a kölcsönösségen nyugvó altruizmus.  A (6) feltétel pedig ahhoz szükséges, hogy elkerüljük a fordított indukciós problémát, más néven a visszagöngyölítés problémáját, amely azokat a játékokat jellemzi, amelyekről előre tudható a lejátszások száma

9 A kockázatközösség tipusai (I.)
Reciprok altruizmus Piaci Hátrányok Előnyök  belépés csak ajánlóval, hosszas próbák után  korlátozott kört ölel fel  a költségek és a hasznok elmosódnak  kultúrába ágyazott, nehezen vagy egyáltalán nem „exportálható”  könnyű belépés, bárki számára elérhető  széles kört ölel, fel, akár globális is lehet  a költségek és a hasznok jól követhetők  könnyen exportálható, csak technikai tudást igényel

10 A kockázatközösség tipusai (II.)
Reciprok altruizmus Piaci Előnyök Hátrányok  a monitoring megoldható  a tranzakciós költségek elhanyagolhatók  egyszerű, informális, „mezítlábas” intézményi megoldások  a monitoring elégtelen,csak objektív adatokra támaszkodhat  a tranzakciós költségek tetemesek  fejlett kifinomult intézményrendszer, jogi kultúra

11 A kétfajta kockázatmegosztási módszer kapcsolata
 Kiegészíthetik egymást  A bank számára a kezes léte olyan információkat szolgáltat, amelyekhez másként nem tud hozzáférni  Kevésbé fejlett országokban a reciprok altruista kockázatmegosztás helyettesíti a piaci megoldásokat  Ha az egyik típus elérése akadályokba ütközik, a másik többé kevésbé képes azt helyettesíteni

12 Reciprok altruizmus és „homo tranziens”
 A hálózatokat a reciprok altruizmus tartja egyben  Nincs sem diktatúra sem piaci fegyelem  Az aktorok összekeverik a profitszerzést és a fosztogatást  Az egyén önmagán kívül csak rokoni-baráti hálózatra számíthat  A valós kockázatok nagyok, az aktorok kockázatvállalási készsége csekély  A reciprocitáson nyugvó együttműködési törekvés erősebb, mint a versenykészség

13 Altruizmus és tanulékonyság (I.)
A társadalom nem az emberek feje fölött emelkedik, hanem inkább azt a mátrixot kínálja fel nekik, amelyben képesek a túlélésre és az éretté válásra, és hatnak a környezetre.  A társadalom reagál az egyén cselekvésére életének minden stádiumának, vagy elősegíti, vagy komolyan gátolja azt.  Mivel a tanulékonyság - a társadalmi hatások iránti befogadókészség - nagyon nagy mértékben hozzájárulhat az egyén életképességéhez, az ilyen egyének pozitíve szelektálódnak.

14 Altruizmus és tanulékonyság (II.)
A tanulás két értelemben is hozzájárul az emberek életképességéhez: segíti őket a.) a természettel, vívott harcukban, b.) abban, hogy viselkedésükkel pozitív reakciókat váltsanak ki a társadalom többi tagjából. Mindkét típusú tanulás jelentősen növeli az egyén életesélyeit

15 A TISZTA ALTRUIZMUS  Az altruizmus csak akkor érthetetlen, ha feltételezzük, hogy mind az altruista mind az önző egyén gazdagsága stabil és azonos mértékű.  Az önfeláldozó magatartás befolyásolhatja a jövedelem termelését is, nem csak a jövedelemtranszfereket  Az altruista saját fogyasztása nőhet, ha jövedelme csökken is; ebből következik, hogy az egoista, „ha jót akar magának”, úgy viselkedik, mintha altruista lenne.

16 Következtetések  Az önérdekkövetés szélsőséges esetben az önérdek érvényesülését akadályozza.  Az altruizmus az önérdek követője számára is lehet kifizetődő.  A tanulékony egyének - tudatosan vagy öntudatlanul - vállalják az altruista szerepét.