Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. Általános áttekintés 2. rész.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. Általános áttekintés 2. rész."— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. Általános áttekintés 2. rész

2 DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ ESEMÉNYEK

3 Deák István © Vagyonrészek csoportosítása jellegük szerint  Monetáris tételek –a pénzeszközök, továbbá mindazon eszköz illetve forrás, amelynek realizálásakor (a mérlegből való kivezetésekor) közvetlenül pénzeszköz be- vagy kiáramlás jelentkezik  Pénzeszköz  Követelés  Értékpapírok  Kötelezettség  Nem monetáris tételek –amelyekben áll a pénz, amelyek kiáramlása nem jár közvetlen pénzeszközváltozással  minden nem monetáris eszköz, továbbá a saját tőke, a céltartalék, az időbeli elhatárolás –az eredménykimutatás minden tétele Monetáris eszközök

4 Deák István © DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ TÉTELEK csoportosítása a mérlegben  A) Monetáris devizás tételek  deviza/valuta  devizás követelések  devizás értékpapírok  devizás kötelezettségek  B) Nem-monetáris devizás tételek  minden devizában felmerülő nem monetáris eszköz, saját tőke, céltartalék, időbeli elhatárolás Devizás (monetáris) eszközök Devizás tételek

5 Deák István © DEVIZÁBAN FELMERÜLŐ TÉTELEK csoportosítása az eredménykimutatásban  Minden devizában felmerülő bevétel és ráfordítás (nem-monetáris tételnek minősül)

6 Deák István © Ügyeljünk a fogalomhasználatra  Devizában felmerülő tételek ≠ devizás tételek  Devizában felmerülő tételek –Minden devizában felmerülő tétel (eszköz, forrás, bevétel, ráfordítás)  Devizás tételek –Csak a monetáris tételek!

7 Deák István © Nem monetáris devizás tételek (1) Devizáért vásárolt eszközök  Tárgyi eszköz, immateriális javak, készletek → Importbeszerzés –Eszköznek külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzése (termékimport), –külföldi által nyújtott szolgáltatás igénybevétele (szolgáltatásimport)  függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül kiegyenlítésre.  Lehet:  közösségen belülről és  közösségen kívülről  DE ennek nincs számviteli jelentősége

8 Deák István © Nem monetáris devizás tételek (2) Devizában felmerülő bevételek - ráfordítások  Exportárbevétel → Export: –külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek értékesített készlet illetve nyújtott szolgáltatás függetlenül attól, hogy az ellenérték hogyan kerül rendezésre  Devizában kapott kamatok, kapott osztalék, fizetett kamat, késedelmi kamatok stb.

9 Deák István © Devizában felmerülő (monetáris és nem monetáris) tételek bekerülési értéke Főszabály: napi választott árfolyam Általános szabály: a) MNB devizaárfolyam vagy b) Választott hitelintézet átlagárfolyama Kivételes szabály: a)Választott hitelintézet vételi árfolyama vagy b)Választott hitelintézet eladási árfolyam Kisegítő szabály: a)Számított (kereszt) árfolyam b)Szabadpiaci árfolyam S z á m v i t e l p o l. k é r d é s Értékeléstan jegyzet!!!

10 Deák István © Kivételek: nem a napi választott árfolyam az irányadó  Forintért vásárolt deviza/valuta: –a bekerülő deviza/valuta bekerülési értéke megegyezik a fizetett forintösszeggel  Barter –közvetlen termékcsere: azonos devizaösszegű export és import egy szerződésben való összekapcsolása –A barter két ügylete időben nem esik egybe, de ez nem okoz értékelési eltérést: a barter mindkét ügyletét azonos árfolyamon kell árazni  Első ügylet: napi választott árfolyamon  Második ügylet: az első ügylet árfolyamán

11 Deák István © Devizában felmerülő tételek követő értékelése: árfolyamváltozások figyelembe vétele  Nem monetáris devizás tételek: –árfolyamváltozásból eredően nincs követő értékelés  az importból származó eszköz vagy az exportértékesítés árbevételének értéke az árfolyamváltozás miatt már nem fog változni –DE van kivétel! (lásd majd a tárgyi eszközök bekerülési értékénél)

12 Deák István © Devizában felmerülő tételek követő értékelése: árfolyamváltozások figyelembe vétele  Monetáris tételek (devizás tételek): –Van követő értékelés: árfolyamváltozás hatásának érvényesítése Realizált árfolyam különbözet Nem realizált árfolyam különbözet

13 Deák István © Devizás tételek követő értékelése Realizált árfolyam-különbözetek: Évközben (általában) pénzügyi teljesítéskor keletkezik, amelynek hatására legalább egy devizás (monetáris) tétel megszűnik Évközben (általában) pénzügyi teljesítéskor keletkezik, amelynek hatására legalább egy devizás (monetáris) tétel megszűnik Az árfolyamkülönbözetet egyedileg kell Az árfolyamkülönbözetet egyedileg kell meghatároznimeghatározni DT i * (PTÁ – KSZÁ i ) DT i * (PTÁ – KSZÁ i ) és elszámolni előjeltől függőenés elszámolni előjeltől függően veszteség: pénzügyi ráfordítás veszteség: pénzügyi ráfordítás nyereség: pénzügyi bevétel nyereség: pénzügyi bevétel DT i devizás tétel devizaösszege PTÁ pénzügyi teljesítés árfolyama KSZÁ i devizás tétel könyvszerinti árfolyama árfolyama

14 Deák István © Devizás eszközök realizált árfolyam- különbözetének elszámolása DEVIZÁS ESZKÖZ Pénzeszközök Bevételek Pénzeszközök Pénzügyi bevételekPénzügyi ráfordítások Bekerülési árfolyamon Pénzügyi teljesítés árfolyamán 1 Árfolyamnyereség PTÁ > KSZÁ Árfolyamveszteség PTÁ < KSZÁ VAGY Realizált (egyedi) 1 Napi választott árfolyam vagy a jóváírt forintösszegben

15 Deák István © Devizás kötelezettségek realizált árfolyam-különbözetének elszámolása DEVIZÁS KÖTELEZETTSÉG Pénzeszközök Eszközök Pénzeszközök Pénzügyi bevételekPénzügyi ráfordítások Pénzügyi teljesítés árfolyamán 1 Bekerülési árfolyamon Árfolyamnyereség PTÁ < KSZÁ Árfolyamveszteség PTÁ > KSZÁ VAGY Realizált (egyedi) 1 A felhasznált deviza könyv szerinti értéke, vagy a megvásárolt devizáért fizetett forintösszeg egyedileg nem azonosított vagyonrészek értékelése: átlag, FIFO

16 Deák István © Devizás tételek követő értékelése  Nem realizált árfolyam-különbözet –Fordulónapi értékeléshez kapcsolódik –A devizás tétel nem szűnik meg, csak a forintban kifejezett értéke változik (változhat) meg –Számvitelpolitikai kérdés  A devizás tételek átértékelésének eszközökre, kötelezettségekre vagy eredményre gyakorolt hatása –jelentős vagy nem jelentős?

17 Deák István © FORDULÓNAPI (devizás) ÉRTÉKELÉSBŐL ADÓDÓ HATÁS JELENTŐS  minden devizás tétel (kivéve nyitott barter) egységesen átértékelendő  van eredményhatás  DT i * (FÁ – KSZÁ i ) ahol FÁ a fordulónapi választott árfolyam ÖSSZEVONTAN VESZTESÉG Pénzügyi (egyéb) ráfordítás ÖSSZEVONTAN NYERESÉG Pénzügyi (egyéb) bevétel NEM JELENTŐS  nincs átértékelés  nincs eredményhatás Devizás tételek mérlegértéke könyv szerinti alapján Devizás tételek mérlegértéke fordulónapi árfolyam alapján

18 Deák István © Devizás tételek nem realizált árfolyam- különbözetének elszámolása [Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla] Devizás eszköz i Devizás kötelezettség j Pénzügyi bevételekPénzügyi ráfordítások Árfolyamveszteség Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség VAGY Összevont Árfolyamnyereség

19 Deák István © Példa a nem realizált árfolyam- különbözet meghatározására és elszámolására MegnevezésDeviza Összeg (€) Könyv szerinti árfolyam (Ft/€) 1000 Forintban Külföldi vevő Devizabetét Külföldi szállító A fordulónapi választott árfolyam 255 Ft/€

20 Deák István © Nem realizált árfolyam-különbözet  Vevő *( ) =  Deviza *( )=  Szállító *( )=  Összevontan: Az előjelek az árfolyamveszteséget (-), illetve az árfolyamnyereséget (+) jelölik! Ügyeljünk arra, hogy a nyereség/veszteség hatása mást jelent az eszköz és a kötelezettség esetében!!! Ha a fenti összegek hatása (akár az adott vagyonrészre, akár együttesen) jelentős, akkor kell átértékelni minden fordulónapon nyitott devizás tételt!

21 Deák István © Könyvelése technikai számlával  [368] –  386. – [368]  454. – [368]  [368] –  Ahol –[368] Árfolyamkülönbözeti elszámolási számla

22 Deák István © Könyvelése technikai számla nélkül  Mivel összevontan nyereség, ami a 97. Pénzügyi bevételek számlán fog mutatkozni, ezért az átértékelést közvetlenül elvégezhetjük ezzel a számlával szemben is  97. –  386. –  454. –  Ha összevontan veszteség lenne, akkor a 87. számlával szemben kellene könyvelni

23 IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

24 Deák István © Mi is a kiindulási alap? teljesítés elvű kettős könyvvitel Realizált eredmény Összemérés elve Időbeli elhatárolás elve

25 Deák István © Időbeli elhatárolás elve  Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei/ráfordításai között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak (a gazdasági esemény vonatkozási időszaka) és az elszámolási időszak (az üzleti évek) között megoszlik

26 Deák István © IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Olyan eredményhelyesbítő elszámolások amelyek a költségek/ráfordítások és a bevételek üzleti évek közötti átcsoportosítására szolgálnak. Olyan elszámolások, amelyekkel a költségek, ráfordítások és bevételek ahhoz az üzleti évhez rendelhetők, amelyikre (tartalmuk, hatásuk szerint) vonatkoznak függetlenül a felmerülés (kifizetés) időpontjától. Olyan elszámolások, amelyekkel a költségek, ráfordítások és bevételek ahhoz az üzleti évhez rendelhetők, amelyikre (tartalmuk, hatásuk szerint) vonatkoznak függetlenül a felmerülés (kifizetés) időpontjától. Szükségessége: összemérés elvének érvényesítése Fajtái: a) aktív: eredménynövelő b) passzív: eredménycsökkentő

27 Deák István © okaElhatárolástárgya Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás Költség/Ráfordítás 5,8. – 454, – 5, – 5,8. Nem merül fel 5,8. – 392. Bevétel 3. – – – 481. Nem merül fel 481. – – 9. Dőlten jelezve az elhatárolás és a feloldás okát!

28 Deák István © okaElhatárolástárgya Utólag elszámolandó (felmerülő) KÉPZÉS: vonatkozás FELOLDÁS: felmerülés Költség/Ráfordítás Nem merült fel 5,8. – ,8. – ,8. – 454, ,8. Bevétel Nem merült fel – – – 391. Dőlten jelezve az elhatárolás és a feloldás okát!

29 Deák István © Halasztott tételek  Halasztott ráfordítások –Tárgyidőszakban elszámolt ráfordítás, amelynek eredmény terhére való (végleges) elszámolása jövőbeli eseménytől függ.  Halasztott bevételek –Tárgyidőszakban elszámolt bevétel, amelynek eredmény javára való (végleges) elszámolása jövőbeli eseménytől függ  A halasztott tételek részleteit az egyes kapcsolódó témáknál tárgyaljuk

30 Deák István © okaElhatárolástárgya Előre elszámolt (felmerült) KÉPZÉS: felmerülés FELOLDÁS: vonatkozás Halasztott ráfordítás 8. – – – 8. Feltétel teljesülése 8. – – 393. Halasztottbevétel 1,2,3,4, – – 483. Feltétel teljesülése 483. – – 9.

31 Deák István © Példa a halasztott bevételekre: támogatások elszámolása  Támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül kapott végleges pénzbevétel –a folyó költségek fedezetére vagy –fejlesztési célú beszerzések fedezetére  Elszámolás –főszabály: eredményágon  Folyó költségek fedezetére: egyéb bevétel  Fejlesztési célra: rendkívüli bevétel –kivételes szabály: (saját)tőke ágon

32 Deák István © Fejlesztési célra kapott támogatás  Elszámolása –A kapott támogatás nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét, –de a támogatásból megvalósult eszközrész elszámolásának (összességében) nem lehet eredményhatása → a támogatás eredményben való elszámolása igazodik az eszköz életpályájához

33 Deák István © Könyvelési folyamat lépései  Pénzügyi teljesítéskor  T. 38. – K. 98.  Halasztott bevétel képzése  T. 98. – K  Arányos feloldás –Előzmény: a támogatással finanszírozott eszköz költségkénti elszámolása  T – K. 98.

34 Deák István © Példa a kapott támogatásra  Tárgyi eszköz bekerülési értéke 1000  Kapott támogatás 600 (támogatási arány 60%)  Elszámolása –Eszköz beszerzés: – –Támogatás jóváírása: 38. – –Halasztott bevétel képzése: 98. – –Értékcsökkenés elszámolása: 57. – 1x –Halasztott bevétel arányos feloldása: 48. – –Eredményhatás  Értékcsökkenés200  RB120  AEE - 80

35 Deák István © Vegyük észre, hogy  A költség az üzemi eredmény, a támogatás feloldása a rendkívüli eredmény része  Pedig tény, hogy a kettő összetartozik!  Ezért –A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a megbízható és valós összkép elvárása alapján a jelentős összegű halasztott bevételek megszüntetését a költség-elszámolás eredmény-kategóriájához igazítsuk.  Ez is számvitel-politikai kérdés!

36 Deák István © Térjünk vissza a példához!  A halasztott bevétellel összefüggő költség (az értékcsökkenés) az üzemi eredmény része, ezért a halasztott bevétel feloldását nem a rendkívüli bevétellel szemben, hanem az egyéb bevétellel szemben végezzük el.  Nota bene! A támogatás jóváírását mindig a rendkívüli bevétellel szemben kell elszámolni (függetlenül a jövőbeni feloldás elszámolásától!)!!!

37 Deák István © Hasonlítsuk össze a kétféle megoldást! Feloldás RB-vel szemben Feloldás EB-vel szemben Értékcsökkenés EB ÜTE RB RE AEE

38 Deák István © Támogatás sajátos esete: térítés nélküli eszközátvétel Átvételkor érvényes piaci érték EREDMÉNYKIMUTATÁS Költség/Ráfordítás Rendkívüli bevétel ESZKÖZ PIE: halasztott bevétel T – K. 98. T. 98. – K. 48. T. 5, 8. – K T. 48. – K. 98. MÉRLEG

39 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK – KÖNYVELÉSI TÉTELEK A gazdasági események könyvelésének általános áttekintése

40 Deák István © EGYÉB TÉMÁK

41 Deák István © Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások  Pénzeszközváltozásokat késedelem nélkül könyvelni kell –Készpénzforgalomnál a pénzmozgással együtt –Bankszámlaforgalomnál a hitelintézet értesítésének megérkezések  A pénzeszköz számlák közötti mozgások elszámolása időben és térben is elszakad egymástól, ezért az ilyen események könyvelésekor  az egyik pénzeszköz számlára könyveléskor az érintett másik pénzeszköz számlát az Átvezetési számla helyettesíti

42 Deák István © PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁSOK(1) PÉNZTÁR – PÉNZTÁR KÖZÖTTI MOZGÁS PÉNZTÁR(1) ÁTVEZETÉSI SZÁMLA PÉNZTÁR (2) Pénztár kiadási biz. Pénztár bevételi biz.

43 Deák István © PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁSOK(2) PÉNZTÁR – BANKBETÉT KÖZÖTTI MOZGÁS PÉNZTÁR ÁTVEZETÉSI SZÁMLA BANKBETÉT Pénztár kiadási biz. Jóváírási értesítés Pénztár bevételi biz. Terhelési értesítés Készpénzbefizetés a bankszámlára Készpénzfelvét a bankszámláról

44 Deák István © PÉNZESZKÖZ SZÁMLÁK KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁS(3) BANKBETÉT – BANKBETÉT (HITELSZÁMLA) KÖZÖTTI MOZGÁS BANKBETÉT (1) BANKBETÉT (2) HITEL ÁTVEZETÉSI SZÁMLA HITEL Terhelési értesítés Jóváírási értesítés Előfordulása: Bankszámlák közötti átvezetések (pl. lekötések) Hitelfelvétel és hiteltörlesztés

45 Deák István © Adott-kapott előlegek  Olyan pénzösszeg, amely egy termékértékesítés, vagy szolgáltatás-nyújtás ellenértékének részét képezi, és még az ügylet teljesítése előtt kerül átadásra.  A Ptk. egyik nevesített, szerződést biztosító mellékkötelezettsége  Az ügylet meghiúsulásakor visszajár!  Mivel ellenérték, ezért áfa fizetési kötelezettséget von maga után: az előleg összegét úgy kell tekinteni, mint ami tartalmazza az áfa összegét is (tehát 150 egység előlegben, 20 %-os áfa kulcs esetében 25 egységnyi áfa van)  Aki kapja az előleget áfa-t fizet be (fizetendő áfa)  Aki adja az előleget áfa-t von le (előzetes áfa)  Könyvelése: a pénzügyi teljesítéskor

46 Deák István © ADOTT ELŐLEG ELSZÁMOLÁSA  A teljesítést megelőzően a szállítónak kifizetett összeg, amely a későbbi teljesítés ellenértékébe beszámításra kerül.  Könyvelés: pénzügyi teljesítéskor  Tartalmában követelés, amit a mérlegben –áfa nélküli összegben –abban az eszközcsoportban mutatunk ki, amelynek beszerzéséhez kapcsolódik  Tárgyi eszközökre adott előleg → A/II  Készletekre adott előleg → B/II  A teljesítéskor el kell számolni (be kell számítani) a szállítókkal szemben

47 Deák István © ADOTT ELŐLEG KÖNYVELÉSE Pénzeszköz 35. Adott előleg Szállító E Előzetes áfa Eszköz Előleg kifizetése 2. Szállító teljesítése 3. Előleg beszámítása és az áfa helyesbítése

48 Deák István © Adott előleg könyvelési tételei  Kifizetéskor –Átutalt összeg  35. – –Előzetes áfa rendezése  466. –  Szállító teljesítésekor  1-3./5. –  466. –  Előleg rendezése –Beszámítás  454. – –Áfa rendezése  454. –

49 Deák István © KAPOTT ELŐLEG ELSZÁMOLÁSA  A teljesítést megelőzően a vevőtől kapott összeg, amely a későbbi teljesítés ellenértékébe beszámításra kerül.  Könyvelés: pénzügyi teljesítéskor  Kötelezettség (F/III.) → kimutatása a visszafizetendő (vagyis áfa-s) összegben  A teljesítéskor át kell vezetni a vevőkre (beszámítás)

50 Deák István © KAPOTT ELŐLEG KÖNYVELÉSE Vevők 453.Kapott előleg Pénzeszköz Vevők 453.Kapott előleg Pénzeszköz Fizetendő áfa Egyéb köv. 20 Bevétel 250 1/a 1/b 2 3/a 3/b 1/a. Előleg jóváírása 1/b. előleg áfa tartalma 2. a teljesítés kiszámlázása 3/a. az előleg beszámítása 3/b. az áfa helyesbítése

51 Deák István © Kapott előleg könyvelési tételei  Jóváíráskor –Átutalt összeg  38. – –Fizetendő áfa kimutatása  368. –  Teljesítés a vevőnek  31. –  31. –  Előleg rendezése –Beszámítás  453. – –Áfa rendezése  467. –


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI SZÁMVITEL I. Általános áttekintés 2. rész."

Hasonló előadás


Google Hirdetések