Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Globális környezeti problémák. Háttér információk: - van új könyv, - lesznek hosszabb filmvetítések, - a vizsgakérdések mind a kettőt átfogják (kb. 90%

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Globális környezeti problémák. Háttér információk: - van új könyv, - lesznek hosszabb filmvetítések, - a vizsgakérdések mind a kettőt átfogják (kb. 90%"— Előadás másolata:

1 Globális környezeti problémák

2 Háttér információk: - van új könyv, - lesznek hosszabb filmvetítések, - a vizsgakérdések mind a kettőt átfogják (kb. 90% - 10%) - környezetvédelemre épül/ne (a könyv alapján a hiányok pótolhatóak), - nemcsak természettudományos megközelítés, - az információszerzésen túl fontos lenne az önálló véleményalkotás! Vizsga hasonló mint a környezetvédelem (sok apróbb, zömmel kifejtős kérdés, de lesz teszt is) Utolsó órán lehet vizsgázni (éles, de csak aki akarja)

3 Néhány gondolat a globalizációról El tudná-e képzelni az életét: modern számítógép, mobil telefon, Internet, nagy bevásárló központok (árubőség), műholdas Tv, szabad utazgatás, stb. nélkül? Jobban érezné-e magát: munkanélküliség, terrorizmus, világgazdasági kiszolgáltatottság, stb. nélkül?

4 2008 elején a 3,3 milliárd mobiltelefont 2,6 milliárd fő használja, ez azt jelenti, hogy a mobil a legelterjedtebb technikai „csoda” lett alig két évtized alatt. A mobiltelefon és Internet- használat a világon ( ) (millió előfizető) A turisztikai célú utazások száma a világban (millió fő)

5 A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és más volt a sebessége régen. Az emberiség közgondolkodásában az elmúlt évszázadokban a globalizációt meghatározó tényezők folyamatosan változtak: vallás ­ kultúra - tudomány - gazdaság - környezet Globalizációs robbanás: (Rendszerváltások, a kétpólusú világpolitika vége, technológiai liberalizálás, …)

6 A globalizáció ma már szinte minden szférát áthat. A megvalósulás szintjei: Termelés Piac Pénzmozgás („ellenőrizhetetlen”) Információ Mindennapi élet (élelem, vegyes házasságok, munkaerőmozgás, stb.)

7 Történeti előzmények, jellemzők: Kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekkel. Hosszú időn keresztül a nyersanyag- és árucsere dominált, az információ csere jelentősége kisebb volt (megváltozó „hangsúlyok”). A globalizáció feltételei: műszaki fejlődés (közlekedés/szállítás, információáramlás), gazdaságpolitikai változás (tőke, anyagi javak „szabad” áramlása), politikai feltételek/szándékok (az ún. cocom lista eltörlése, politika globalizáció),

8 A globalizáció gyorsulása és kiterjedése közlekedés fejlődése (  10 3 x-os) műszaki tudományok fejlődése  a környezet-átalakítás felgyorsulása tudomány fejlődése  a környezet-átalakítás veszélyének fokozódása (vegyi anyagok, nukleáris technika, biotechnológia, számítástechnika) pl.: fegyverek hatékonyságának növekedése (  x-os) egészségügy fejlődése  népességnövekedés (  x-os) gazdasági globalizáció: először csak árú csere, később hatékonyságon alapuló export-import, nemzetközi vállalatok, árucsere globalizáció, multik, világgazdaság recessziója és élénkülése (pl. orosz válság, brazíliai problémák, USA kamatlábak, végi gazdasági válság, stb.)

9 A globalizáció gyorsulása és kiterjedése (folyt.) információ sebessége és globalizációja (Monte Cristotól a világ tőzsdei összefonódásáig, pl. az „első” iraki háború a TV-ben) környezeti problémák kiterjedése (határon átnyúló szennyezések, savas esők, ózon, globális felmelegedés, nukleáris szennyezés, világtengerek szennyezése, túlhalászás, stb.) politikai globalizáció (ENSZ szerepének változása, politikai- katonai akciók: Koszovó, Indonézia,...), környezetpolitikai glob. a nemzetközi kommunikáció nyelve  angol

10 A globalizáció erőteljesen élénkítette a nemzetek közti együttműködést sok egymáshoz kapcsolódó területen, a technológia által vezényelt egymásrautaltság és a gazdasági szakosodás terén. A technológiai haladás és a kereskedelem liberalizálása azonban nem kedvez valamennyi csoportnak és egyénnek.  Aggályok, ellenérzések A globalizáció kockázatai: Rövid és hosszú távú érdekek gondja Nyitott gazdaságok kiszolgáltatottsága Humánum ellenes cselekedetek (terrorizmus, bűnözés, számítógépes vírusok) Környezeti problémák „Ellenőrizhetetlenség” Alacsony jövedelműek (országok, társadalmi csoportok, ill. egyének) perifériára szorulása

11 Globalizáció lényegének megfogalmazása: A hozzáférés szabadságától a világgyarmatosításig. (Sok lényegi, sokszor egymással ellentétes megfogalmazás – de mindnek van igazságtartalma!)

12 A globalizáció: világgyarmatosítás György Lajos ökofilozófus úgy véli, hogy a globalizáció: világgyarmatosítás. Szerinte a legveszélyesebb a folyamatban a nemzetek szolidaritásának, a kultúrának, az anyanyelvnek, a tradícióknak, az erkölcsnek az elvesztése. A globalizációról azt mondják, hogy szabad kereskedelmet jelent, ami teljesen félrevezető. A kereskedelem jelentős része központilag irányított, az cégeken belül zajlik. A nemzetközi "szabad kereskedelmi" egyezmények magukkal hozzák a liberalizáció és a protekcionizmus bonyolult együttesét, sok fontos esetben (például a gyógyszereknél) lehetővé teszik az óriásvállalalatok számára a hatalmas haszon bezsebelését, ugyanis az állami támogatással kifejlesztett gyógyszerek árát monopolhelyzetük révén határozhatják meg. A pénzhatalom felszámolja a kormányok szabad tervezési lehetőségeit, ennélfogva a népek szuverenitását. A termékek főleg a gazdag országokba áramlanak. A társadalmi, gazdasági és politikai életről egy központosított, rejtélyes hatalom hozza a határozatokat. A sajtó az egész világon a nemzetek feletti vállalatok kezében van, azt írják és sugározzák, hogy a globalizáció nagyszerű dolog. (Ezért használja helyette a világgyarmatosítás kifejezést használni – mondván, ezt nehezebb dicsőíteni). Az egyik oldalon a spekulációs tőke ezermilliárdjai, megvásárolt, megvesztegetett politikusok és kormányok, fényűző lakóparkok, bevásárlóközpontok, bőség, - ennek a másik oldala a munkanélküliség, a hontalanok, az éhezés, a filléres munkabérek, a szakszervezetek szétverése vagy bomlasztása, a munkavédelem, az egészségügyi határértékek felszámolása, a zöld figyelmeztetések semmibe vétele.

13 A globalizáció: „mint világnézet” Mihály Péter közgazdász, aki szerint: a globalizáció egy egyre gyorsabban terjedő gazdasági, életmódbeli és világnézeti felfogás – és alapvetően pozitív folyamat. A környezet pusztulását célzó megfogalmazások a tényeknek nem felelnek meg, mert egyre egészségesebb környezetben, egyre tovább és jobban élünk. A globalizáció: a fogyasztói társadalom "kultúrája" Gyulai Iván ökológus globalizáció alatt a fogyasztói társadalom "kultúrájának" erőszakos elterjesztését érti. Szerinte ebben a folyamatban az erőforrások egyre fogynak, az emberek igényei pedig hihetetlen sebességgel nőnek. Jól lehet mérni az ózonfogyás tendenciáit, a klímaváltozást és jól lehet látni a saját környezetünkön is, hogy mibe kerül ez nekünk. Nem csak arról van szó, hogy néhány tized fokkal nőtt a Föld felszínének a hőmérséklete, hanem arról, hogy ennek következtében a termelési lehetőségeink jövője veszélybe kerülhet. A globalizáció furcsa esete jelenik meg abban, hogy például a davosi világgazdasági csúcson a csádiak nevében európai állampolgárok tüntetnek, és esetenként törnek- zúznak.

14 GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VILÁGGAZDASÁG A világgazdaság a 2. világháborút követően lényegesen megváltozott. A jelentős termelésnövekedés dinamikus kereskedelmi fejlődéssel párosult, a korábban erősen zárt nemzetgazdaságok nyitottá, piacérzékennyé váltak és 2007 között a világtermelés 12-szeresére, a nemzetközi kereskedelem közel 30-szorosára nőtt. Az utóbbi három évtizedben már a termelés 12-18%-a exportra került. Ezen belül is kiemelkedő volt az ipari termékek külkereskedelme, amely hatvanszorosára nőtt. A fenti adatokból következik, hogy az országok sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak ma a kereskedelemre, mint bármikor a második világháború óta és valószínűleg sokkal inkább, mint bármikor a történelem folyamán.

15 GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VILÁGGAZDASÁG (következmény) A kereskedelem szerkezete jelentős változáson ment keresztül – különösen a mezőgazdasági és ipari termékek arányában. A mezőgazdasági export 1950-ben közel 47%-át jelentette a teljes fogalomnak, s ez 2007-ra 8%-ra esett vissza, időközben az ipari termékek részaránya 38%-ról 72%-ra nőtt, vagyis arányaiban a hatodára zsugorodó mezőgazdasági részesedéssel egy majdnem duplázódó ipari áll szemben. A világkereskedelem volumenének és szerkezetének változása ( )

16 A világgazdaság néhány jellemző mennyiségének alakulása (%) A világkereskedelem változása fő árucsoportonként (%)

17 A nemzetek feletti vállalatok 1999-es adatok szerint is már a nemzetek feletti vállalatok (multik) kezében összpontosul a hatalom. Jól mutatja, hogy a világ 40 legnagyobb gazdasága között 25 transznacionális vállalat és mindössze 15 ország szerepelt. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több vállalat van, mint ország – írja az Institute for Policy Studies kutatóintézet egy jelentésében. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több a cég, mint ország. Az arány egész pontosan 51:49 az éves eladások és az éves nemzeti össztermék, a GDP összehasonlításában. A felmérésből az is kiderült, hogy az elképesztő ütemben növekedő cégek dominálják a világgazdaságot, és elképesztő ütemben növekednek. Azóta a folyamat még inkább jellemző. Az amerikai cégek közül kerül ki a legtöbb nagy. A kétszáz legnagyobb vállalat közül 82 amerikai. A második Japán (41 cég), harmadikok a németek (20), és a negyedikek a franciák (17). (Lehet, hogy a világban nem is az amerikaira, hanem a multikra haragszanak? – az iraki beavatkozás „bekavart”)

18 Origó február 13. Fő cím: „Világkormányzás jöhet. A világkormányzás megerősödhet-e a válságban? Elérkezett-e annak ideje, hogy a globális gazdasági folyamatokat a nemzetközi szervezetek irányítsák? „

19 A működő tőke nemzetközi mozgása ( ) (milliárd dollár) A fejlődő országokba irányuló nettó tőke* nagysága és jellege (milliárd $)

20 Nemzetközi banki forgalom növekedése márciusa között (trillió dollár) A fejlődő országok (ezen belül Kína) részesedése a világ exportból az év elején (%)

21 Átrendeződő világgazdasági erőviszonyok Kína és India feltartóztathatatlanul nő, Oroszország új erőre kapott 10%-os növekedésnél bő 7 év, 5%-osnál 14 év, 2%-osnál 35 év alatt duplázódik meg a gazdaság Vagy 10 év alatt 10% - 2,6 5% - 1,63 2% - 1,22 -szeresre nő

22 A kapitalista globalizáció úgy folyik, hogy a legszegényebb országok támogatják pénzzel a leggazdagabbakat ben például a déli félteke szegény országai adósságszolgálatként, törlesztésként és kamatként 250 milliárd dollárt fizettek a gazdag észak országok bankjainak, fejlesztési segélyként pedig 32 milliárd dollárt kaptak tőlük ben a szegény országok teljes adósságösszege 2000 milliárd dollár volt, amiből a hét leggazdagabb ország 70 milliárd dollárnyi (amúgy is leírt) adósságot engedett el. (Nagy kérdés: változást hoz-e a cunami utáni helyzet? – fő kérdésekben aligha, ugyanis hol húzható határ?)

23 Globalizáció-ellenes mozgalmak kérdése A The New York Times külpolitikai szakírója szerint, a globalizáció- ellenes mozgalmak folyama ma két nagy áramlatra oszlik. Az egyik a globalizáció folyamatát akarja megállítani, a másik pedig a globalizáció, jelenlegi formája ellen tiltakozik. A szakíró véleménye szerint, a globalizáció-ellenes mozgalmak résztvevői eddig nem határozták meg, hogy konkrétan mi ellen tiltakoznak, és zajos fellépéseik ezért jórészt, hatástalanok maradtak.

24 Az antiglobalizáció paradoxonja A globalizáció ellenzőinek James Tobin rávilágított az antiglobalizáció paradoxonjára is: ahhoz, hogy a jogos kételyekre jó válaszokat találjunk, nem kevesebb, hanem több globalizáció szükséges. Mert a globalizáció jóra és rosszra egyaránt felhasználható. Ezért van szükség arra, hogy a környezet, a munkakapcsolatok, a valutapolitika problémáit világméretűen, erkölcsi indíttatással közelítsük meg. Másképpen szólva, a kihívást nem a globalizáció fékezése, hanem annak erkölcsi keretekbe foglalása jelenti. Ennek az etikus globalizációnak három fő eleme van: a szabadkereskedelem, az együttműködés, a konfliktusmegelőzés/demokrácia.

25 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története A környezeti gondolkodás kezdeti konkrét lépései a természetvédelemben: 1872 Yellowston Nemzeti Park, majd ezt követően még a 19. sz-ban NP-ok Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, 1909 Svédország, 1914 Svájc, 1925 Kongó: Albert (Virunga) NP //Kezdetben „érintetlen” tájak elve.// 1922 Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság (ICBP) London 1928 Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal (Brüsszel) 1933 Nemzetközi Konferencia Afrika Növény- és Állatvilágának védelmére (London) Egységes kritériumok a NP-ok kialakításánál Washingtoni (Pánamerikai) Egyezmény. A NP mellett további 3 védettségi kategória

26 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) 1948 IUPN (International Union for the Protection of Nature) – 1956-tól IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Rescources), ill. ennek Nemzetközi Nemzeti Park Bizottsága (1958)  Javaslat az ENSZ-nek nemzetközi lista összeállítására. Első lista Gyors növekedés (1914: 40, 1939: 300, 1967: 1200 db NP vagy rezervátum) 1962 A NP-ok első világkonferenciája (Seattle) 1966 Red Data Book (Vörös Könyv) első két kötete (következménye a Washingtoni Fajvédelmi Egyezmény - érvényes 1975-től)

27 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) 1969 U Thant (ENSZ főtitkár) beszéde: „Ennek a szervezetnek még egy évtizednyi ideje van arra, hogy tagjai elfelejtsék régi pereiket, és elkezdjenek egy világot átfogó együttműködést, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt, megjavítsák az emberiség életterét, megfékezzék a népességrobbanást, és a kibontakozáshoz megadják az első impulzust. Ha az elkövetkező tíz esztendőben nem jön létre ilyen összefogás, akkor attól félek, ezek a nehézségek olyan méreteket öltenek, hogy a megoldásuk meg fogja haladni az emberiség képességeit” Ember és Bioszféra program MAB) indulás – UNESCO NP Konferencia (Grand Teton NP, USA): átfogó védett területi besorolás (10 kategória) 1972 Párizs: Egyezmény a világ kulturális és természeti értékeinek védelméről Stockholm: ENSZ környezetvédelmi konferencia  UNEP (United Nations Environmental Programme, központ: Nairobi)  igen változó pol-i reakciók 1980 Világ környezetvédelmi stratégiájának kidolgozása.

28 A környezetvédelem, mint kényszer megjelenése Félelmetes mértékeket öltő folyószennyezések a fejlett országokban Londoni szmog 1952 telén: 4000 halott É-Amerika: DDT „bomba” az 1960-as évek elején (Carlson: A néma tavasz) Japán: Cd és Hg szennyezések, nagyvárosi szmog  kutatások, társadalmi mozgalmak 1968 Római Klub 1972 Párizs: EGK önálló környezeti politika meghirdetése

29 Az elmúlt évtizedekben megfordult a kapcsolat a globális ökonómia és ökológia között: a múltban a gazdasági fejődés környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódtunk, ma az ökológiai stressz miatt fellépő gazdasági társadalmi hatások megoldásaira kell figyelni, a közelmúltban az országok kereskedelmi függése volt meghatározó, napjainkban egyre inkább a kölcsönös környezeti függőség jelenthet gondot (a világgazdasági válság miatt talán újra az előbbinek nagyobb szerepe lehet átmenetileg) A globális gazdaság és globális környezeti problémák szorossága: a környezeti problémák a gazdaságból fakadnak, s a megoldásuk is annak lehetőségeitől függ (az egyik világmodell pl. a szegény országoknál nem is számol környezetvédelmi költségekkel)

30 Az első időszakban (az 1960-as években) jelentkező globális problémákat négy csoportba oszthattuk: rohamosan növekvő népesség, éhség problémák (egyes országokban a rohamosan növekvő népességgel a mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani, jelentős népesség éhezik, s több korábban gabonaexportáló ország importra kényszerült) az ipari termelés nagy arányú növekedése a nyersanyagok felhasználásának rohamos növekedését idézte elő, a jelentkező nyersanyaghiány miatt a gyarmati rendszer idején "értéktelen" termékeknél érvényesülni kezdett a kereslet-kínálat törvénye (a látványos változást a 1970-es évek eleji árrobbanás hozta meg) regionális mértékű környezetszennyezések (először látványos folyószennyezések, regionális léptékű légszennyezések a nagyobb iparvidékekhez kapcsolódva). A környezetrombolást kezdetben csak az iparilag fejlettebb országok bajaként, a gazdag nemzetek gazdaságának mellékhatásaként könyvelték el, de napjainkra már a fejlődő országok életben maradásának fontos pontjaként tartjuk számon, ugyanis mára ezek nagy része az ökológiai és gazdasági hanyatlás lefelé futó spiráljának csapdájába került.


Letölteni ppt "Globális környezeti problémák. Háttér információk: - van új könyv, - lesznek hosszabb filmvetítések, - a vizsgakérdések mind a kettőt átfogják (kb. 90%"

Hasonló előadás


Google Hirdetések