Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!. Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!. Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem."— Előadás másolata:

1 FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!

2 Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem és percepció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Cziegler István (2005): A figyelem pszichológiája. Akadémia Kiadó, Budapest

3 Jellemzői nem önálló megismerési folyamat; eredményeképpen nem jön létre tudattartalom; minden emberi tevékenység szükséges előfel- tétele; növeli a tevékenységek hatékonyságát; multimodális.

4 Anatómiai alapja az agytörzsben lévő – retikuláris állomány  agyféltekék és az ún. nemspecifikus thala- musz magvak; musz magvak; halánték- és fali lebeny és egyes kéreg alatti részek; részek; (pl. látásnál: poszterior rendszer – a tárgy téri elhelyezkedését, alakját vagy színét választja ki) alakját vagy színét választja ki) homloklebeny és egyes kéreg alatti részek; (pl. látásnál: anterior rendszer – azt irányítja, hogy a vonások vonások közül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasz- vonások közül mikor melyiket használjuk a tárgyak kiválasz- kiválasztásában). kiválasztásában).

5 Fiziológiai alapja „Mi ez” reflex (Pavlov, 1958)  „felfigyelés; a tájékozódási/orientációs reakció (Szokolov, 1960, 1963): − „annak a jele, hogy az idegrendszer detektálta az ingerlés megváltozását, tehát az ingert megkülönböztette a másiktól”; megváltozását, tehát az ingert megkülönböztette a másiktól”; − hátterében egy idegi modell áll a környezetről (a pillanatnyi helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma)  „össze- helyzetben beérkező ingerek emlékezeti nyoma)  „össze- nem-illés”; nem-illés”; a „figyelésben” a döntő szerepet az ingerhatás fel- erősödésének belső folyamata, az indukciós gátlás (negatív indukció) játssza.

6 Éberség (vigilitás) a figyelmi beállítódás az alapja, az orientáció az aktivitás szintjének időleges emelkedésével jár, a kérgi aktivitás szintjét a külső és a belső környezetből származó hatások befolyásol- ják.

7 Funkciói aktivációs – tudati ráirányulás biztosítása: - energetikai bázis biztosítása az információ felvé- teléhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; teléhez és –feldolgozásához → ingerfelerősítés; - működésével megfelelő éberségi állapotba kerü- lünk; lünk;szelektív: - ingerhatások közötti szelektálás (lényeges – lényegtelen ), - a kiválasztott mozzanatra való összpontosítás (fókuszálás) – kiemelés; (fókuszálás) – kiemelés;motivációs: - adekvát környezeti hatások fogadására tesz alkal- massá. massá.

8 Figyelem elméletek (1) Szűrőelméletek ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt ▸ Hogyan tudjuk a számunkra fontos információt kiszűrni? kiszűrni? ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); ▸ Broadbent (1958) – szelektív szűrő (minden vagy semmi); ▸ Treisman (1964) – jelszint csillapítás (a nem figyelt csator- nán jövő jelek csillapításával). nán jövő jelek csillapításával). érzékszervek szenzoros tár szelektív szűrő bemenő ingerek szenzoros tár feldolgozó rendszer mentális lexikon semleges figyelt inger jelszint- csillapító küszöb szelektív szűrő reakció bemeneti csatornák emlékezet bemenő ingerek érzékszervek jelentések diszkriminációja fizikai jellemzők diszkriminációja bemeneti csatornák reakció

9 SZŰ- RŐ Figyelem elméletek (2) inger feldolgozó- rendszer echonikus ikonikus tár ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása? ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üveg- ▸ korai szűrés – a feldolgozás szűk keresztmetszete („üveg- nyak”) a folyamat elején, a felismerés korai nyak”) a folyamat elején, a felismerés korai szintjén van; szintjén van; ▸ késői szűrés - a feldolgozás szűk keresztmetszete a fel- dolgozás késői szintjén van. dolgozás késői szintjén van. inger tár jelentésbeli feldolgozás SZE- LEK- CIÓ

10 Figyelem elméletek (3) Kapacitásmodellek ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapaci- ▸ nem kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapaci- tásunk korlátozott. tásunk korlátozott. Kognitív elméletek (a feldolgozó rendszerek aktivitását hangsúlyozzák) aktivitását hangsúlyozzák) ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valameny- ▸ Kahneman (1973) – ugyanazon a kapacitáson osztozik valameny- nyi figyelmet igénylő feladat; nyi figyelmet igénylő feladat; ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer ▸ Neisser (1974) – miként vonzza magához a feldolgozórendszer azt, amire szüksége van; azt, amire szüksége van; ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmu- ▸ Allport (1977) – a különböző funkciókra különböző mechanizmu- sok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól sok (modulok) alakulnak ki, melyek egymástól függetlenül működnek  nem egyetlen uni- függetlenül működnek  nem egyetlen uni- verzális kapacitás létezik, hanem sok speci- verzális kapacitás létezik, hanem sok speci- fikus. fikus.

11 A figyelem hullámtermészete - fluktuálása a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos; a hullám teljes időtartama 8-10 mp; két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és negatív).

12 Megnyílvánulásai Önkéntelen, nem szándékos - automatikus:  reflexszerű,  reflexszerű,  indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők  indítékai a ható ingerek sajátosságaiban keresendők (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). (szokásos intenzitástól eltérő vagy újszerű inger). Szándékos (tudatos, akaratlagos) - kontrollált:  tudatosan irányított és szabályozott,  tudatosan irányított és szabályozott,  mentális erőfeszítést igényel,  mentális erőfeszítést igényel,  minden fontosabb tevékenységhez szükséges,  minden fontosabb tevékenységhez szükséges,  hatásfokát több tényező is növeli.  hatásfokát több tényező is növeli. A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

13 Tulajdonságai (1) : Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) (egy bizonyos tárgyra irányultság foka) mennyire tudjuk összefogni a lelki energián- kat, hogy egy adott dologra figyeljünk, koncentrált/szétszórt.

14 Tulajdonságai (2) : Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke) azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.

15 Tulajdonságai (3) : Tartóssága (tenacitása) ( összpontosítás időtartama, ( összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama) attól függ, meddig tud az optimális góc izga- lomban maradni, tehát a sejtek „munkabírásá- tól”; a sejtek egy idő után védőgátlás alá ker- rülnek; egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet, „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják, folytonos, tartós/fluktuáló.

16 Tulajdonságai (4) : Terjedelme (kapacitása) ( = azoknak a környezeti hatásoknak a számával, ame- lyeket figyelmünk egyidejűleg képes megragadni (egy bizonyos időegység alatt tisztán tükrözött tárgyak szá- mával) tág/szűk, függ a tárgyak ismeretétől és egymás közti kapcsolatától, kapcsolatától, életkoronként változó, nagy egyéni különbségeket mutat.

17 Tulajdonságai (5) : Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) (két vagy több tevékenységen egyidejű végzése esetén történő figyelemváltás) egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan végzett, vagy tudati- lag kevéssé ellenőrzött, tudatos átállás a kivitelezés szempontjából leg- fontosabb szempontra, fontosabb szempontra,merev/mozgékony.

18 Tulajdonságai (6) : Átvitel (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra) (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra)  szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger); inger);  hiánya a figyelem tapadása.

19 Figyelemzavarok szórakozottság, szétszórtság, erős és egyirányú koncentráció (figyelem megtapadása), dekoncentráltság, csapongás, terelhetőség.


Letölteni ppt "FIGYELEM Elkészülni, vigyázz, kész …! Rajt!. Ajánlott irodalom Cziegler István (1994): Figyelem. Scientia Humana, Budapest Cziegler István (2001): Figyelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések