Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A növények növekedése és fejlődése. A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődési program a virágos növényeknél a kettős megtermékenyítéssel kezdődik.Termésképzés,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A növények növekedése és fejlődése. A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődési program a virágos növényeknél a kettős megtermékenyítéssel kezdődik.Termésképzés,"— Előadás másolata:

1 A növények növekedése és fejlődése

2 A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődési program a virágos növényeknél a kettős megtermékenyítéssel kezdődik.Termésképzés, magképzés, nyugalmi állapot. Csírázás. Vegetatív növekedés. Virágképzés, virágzás, kettős megtermékenyítés. Termésképzés, magképzés. Öregedés. Az egyed halála.

3 A növényi fejlődésbiológia tárgya Növekedés: mennyiségi változás; fejlődés: minőségi változás. Hogyan lesz a zigótából embrió? Hogyan alakulnak ki a növény részei a zigóta struktúráiból? Hogyan szabályozódik a sejtek osztódása, megnyúlása és differenciálódása, valamint a morfogenezis sejtszinten, biokémiai és molekuláris szinten?

4 A növényi merisztémák típusai Primer merisztémák:Primer merisztémák: hajtáscsúcs és gyökércsúcs merisztéma, embrionális szövetek Másodlagos merisztémák:Másodlagos merisztémák: - a posztembrionális fejlődés során alakulnak ki - axilláris merisztémák (oldalrügyek), virágmerisztémák, interkaláris merisztémák, laterális merisztémák (vaszkuláris kambium és parakambium, periciklus ) A hajtás apikális merisztémája repetitíven állítja elő a levélből, a nóduszból, a levél alatti internódiumból és az ehhez tartozó rügyből álló fejlődési egységet, a fitomert.

5 A növények egyedfejlődésének egyéb jellegzetességei A vegetatív merisztémák működése repetitív. A növényi test modulokból áll. Ezek újra és újra képződhetnek. A növekedés egyes növényeknél elméletileg végtelen, indeterminált (a hosszú élettartamú fák, pl. a mammutfenyő, több, mint 4000 évesek lehetnek). Más merisztémák működése genetikailag kódoltan limitált (determinált működésű merisztémák). Az apikális merisztémákból származó sejtek osztódásának és megnyúlásának mintázata meghatározza a szerv alakját. Az egyed halála a fejlődés része.

6 A növényi mitózis jellegzetességei

7 A növényeknél az osztódás síkját (későbbi sejtfal) a pre-profázisos nyaláb jelöli ki. (a pre-profázisos nyaláb a képen sárga, a DNS kék) A-E. pre-profázisios nyaláb; G-H. Profázis; I-J. Metafázis; K. Anafázis Búza gyökér merisztéma sejtciklusa

8 A merisztémasejtek osztódása A vegetatív merisztémák folyamatosan regenerálják magukat. A sejtosztódás képességét megtartó sejtet iniciálisnak vagy őssejtnek (stem cell) nevezzük. Osztódás után a leánysejtek (daughter cell) egyike megtartja őssejt identitását. A másik sejt elköteleződik és differenciálódó sejtté alakul.

9 A merisztémasejtek osztódása A sejtfal és irányultsága Antiklinális osztódás: a szerv felszínére merőleges az új sejtfal. Periklinális osztódás: a szerv felszínével párhuzamos az új sejtfal. Formatív osztódás: egyenlőtlen sejtosztódás, az egyik sejt merisztématikus marad, a másik elköteleződik. A differenciálódás kezdete. Proliferatív sejtosztódás: a leánysejtek azonosak, a szövetté differenciálódott sejtek számát gyarapítják.

10 A növények embriogenezisének jellegzetessége 1. Az embriogenezis a megtermékenyítéstől az éretlen embrió kialakulásáig tart. Nem az adult növény szövetei jönnek létre. 2. A fejlődés elsősorban posztembrionikus - a növényi sejtek nem mozognak, fontos a sejt pozíciója - a sejtkontaktus jelentősége nagy 3. Kialakulnak a növény fejlődési mintázatának fő elemei:- - az apikális – bazális tengely - a primér merisztémák, amelyek a csírázás után létrehozzák a növény testét. - a növényi szervek szöveteinek radiális elrendeződése

11 Modellnövény: Arabidopsis thaliana A Káposztafélék családjába tartozik. Több ökotípus (Columbia és Landsberg erecta). Kis méret. Fakultatív hosszúnappalos növény. Önbeporzó. Könnyen keresztezhető. Tenyészidő 6 hét. Egynyári növény.

12 A kettős megtermékenyítés során kialakul a zigóta és az endospermium Az Arabidopsis magkezdemény 4 órával a megtermékenyítés után. A zigóta erősen polarizált, a felső rész denz, itt van a sejtmag, az alsó pólusban a nagy vakuólum. Az endospermium négy maggal rendelkezik. A zigóta első aszimmetrikus osztódása kialakítja a hosszanti tengely apikális-bazális végét.

13 Capsella bursa- pastoris a./ polarizált petesejt az embriózsákban b./ polarizálódott zigóta Az embriózsákban lévő petesejt és a zigóta már polarizált. 1. Az apikális-bazális tengely kialakulása

14 Az Arabidopsis embrió négy fejlődési stádiumon megy keresztül: a globuláris állapot, szív stádium, torpedó stádium és érett embrió Kétsejtes állapot Nyolcsejtes állapot Szív stádium A kisebb, denz apikális sejtből lesz: hajtás apikális merisztéma, sziklevelek, hipokotil, embrionális gyökér, gyökérmerisztéma A bazális sejtből lesz: -a hipofízis, később ez lesz a kollumella és a nyugvó centrum, - a szuszpenzor (csírafüggesztő)

15 Az tengely megjelenése már a zigóta első osztódásánál megtörténik: apikális és bazális sejt (hypofízis, az embrió alsó része, a szuszpenzor összeköt a bazális sejttel) Kétsejtes állapot Globuláris embrió Szív állapot Torpedó állapot Érett embrió

16 A sejtosztódások iránya és az embrió fejlődésének szakaszai fénymikroszkópos képen

17 Arabidopsis mutánsok, amelyekben az apikális- bazális tengely kialakulása blokkolódott 1.Gurke (gk): nincs apikális rész, sziklevél, van kis gyökér 2.Fackel (fk): a tengely középső része hiányzik, van csúcs, sziklevél, gyökér 3.Monopteros (mp): nincs hipokotil és gyökér, van csúcs és sziklevél 4.Gnom (gn): nincs sziklevél és gyökér, extrém esetben nincs tengely

18 2. A radiális mintázat kialakulása Sejtrétegek kívülről befelé: -Epidermisz -Kéreg (kortex) -Endodermisz -Periciklusközponti henger -Floem, xilem

19 A szövetek radiális mintázata a globuláris stádiumban kezd kialakulni Az ezt kialakító merisztémák: Protoderma Alapmerisztéma: kortex, endodermisz Prokambium

20 Arabidopsis mutánsok, amelyekben a radiális mintázat kialakulása blokkolódott: SCARECROW gén (scr mutáció) A mutánsban egyetlen alapszöveti sejtsor alakult ki. Oka: nem történik meg az endodermisz és a kortikális sejtsor kialakulásához szükséges, periklinális, formatív osztódás. Ez a lépés a mutánsban blokkolt.

21 A HOBBIT gén a gyökér csúcsmerisztéma kialakításában játszik szerepet Az embrionális promerisztéma gyökér csúcsmerisztémává alakul a csíranövényben. A HOBBIT gén a gyökérmerisztéma markere. A hobbit mutánsban nincs nyugvó centrum (QC) és kollumella (COL). Ok: a hipofízis prekurzor sejt horizontális helyett vertikálisan osztódik. Vad típushobbit mutáns

22 A sejtosztódás szerepe a radiális mintázat kialakulásában: a ton mutánsokban nem alakul ki pre-profázisos nyaláb Vad típusú Homozigóta ton mutáció A fragmoplaszt orientációjához kell. Az orientált sejtosztódás hiánya nem szünteti meg a radiális mintázatot. Túl sok sejtsor, rendezetlen sejtek, de minden sejtsor pontos sorrendben van. Steril növények.

23 A sejtosztódás szerepe a radiális mintázat kialakulásában: a knolle mutánsokban a citokinézis hibás A két leánysejt között nincs új sejtfalképződés. A KNOLLE gén egy szintaxin nevű fehérjét kódol. A szintaxinok a membránok fúziójához szükséges fehérjék. Ez szükséges a sejtlemez kialakulásához. A homozigóta mutánsokban nincs normális radiális mintázat, csírázás után elpusztulnak. Membrán vezikula Célmembrán, amivel a fúzió történik

24 A hajtás apikális merisztémája Tunika: L 1, L 2, L 3 réteg Korpusz: alatta lévő sejtek

25 A hajtás morfogenezise és a levélállás (fillotaxis) Bordamerisztéma zóna (BMZ) Az L1, L2 és L3 rétegekből jönnek létre a levél promordiumok. L1: epidermisz L2: mezofillum L3: edénynyalábok Számuk és elrendezettségük a levelek szár körüli elrendezésében tükröződik: fillotaxis

26 A borostyán variegált hiánymutánsa az L 2 rétegben hordoz mutációt: az ebből származó sejtekben nem képződik kloroplasztisz Az L 1 réteg eredetileg epidermiszt képző sejtjei periklinális osztódással hozzájárulnak a mezofillum kialakulásához is, ezekből a sejtekből zöld mezofillum sejtek keletkeznek. Variegált levél.

27 A genetikailag meghatározott pozícióban kialakuló levélprimordiumok határozzák meg a fillotaxist. (A) Váltakozó, (B) Átellenes; (C) Keresztben átellenes, (D) Örvös, (E) Spirális levélállás

28 A gyökér morfogenezise A gyökér fejlődési zónái: 1.Gyökérsüveg a kollumellával: védő funkció, gravitáció érzékelése 2.Merisztématikus zóna 3.Elongációs zóna: a sejtosztódás fokozatosan 0-ra csökken, a sejtek megnyúlnak 4.Érett vagy maturációs zóna: a differenciálódás (floem előbb, xilem később) befejeződése.

29 A gyökér iniciálisok (őssejtek) működése Arabidopsisban 1.Nyugvó centrum (Quiescent center, 4 sejt) sejtjei ritkán osztódnak). 2.Kollumella őssejtek (Collumella stem cells): antiklinálisan és periklinálisan is osztódnak. 3.Kortex-endodermisz őssejtek (cortical-endodermal stem cells): az endodermiszt és a kéreg sejtjeit hozzák létre. 4.Gyökérsüveg-epidermisz őssejtek (Root-epidermal stem cells) 5.Sztéle iniciális (stele stem cells)

30 A gyökér szöveteinek kialakulása

31 A fejlődési program szabályozódása A fejlődési program fontos alapelvei: 1.A sejtek, szövetek, szervek azonosságát transzkripciós faktorok expressziója határozza meg. 2.A sejt sorsát a pozíciója és nem a klonális eredete határozza meg. 3.A fejlődést gének együtthatásának hálózata kontrollálja. 4.A fejlődésben fontos szerepe van a sejt-sejt kommunikációnak.

32 A homeobox gének által kódolt homeodomén transzkripciós faktorok a fejlődési programot szabályozzák A KNOTTED1 homeodomén fehérje a hajtás apikális merisztéma indetermináltságáért felelős. Ha a gén mutációt szenved, ott is merisztématikus marad a levélszövet, ahol normálisan a sejtosztódás már befejeződött. Knotted1 funkciónyeréses mutánsban: abnormális sejtosztódás a levélerek mentén.

33 Knotted mutáns kukoricában és a KN1 gént túlexpresszáló Arabidopsis

34 A sejtek differenciációja Totipotencia, multipotencia, unipotencia. differenciáció A differenciáció során kialakul az adott sejtre jellemző génexpressziós profil, ami jellegzetes metabolikus, strukturális és funkcionális karaktert alakít ki. dedifferenciálódhatnak. A differenciálódott növényi sejtek dedifferenciálódhatnak. totipotensek. Az elhalt vagy sejtmagjukat vesztett növényi sejtek kivételével a növényi sejtek totipotensek.

35 A differenciálódás A differenciálódás lépései: –Az induktív jel és percepciója (hormonok) –A sejt azonosságát meghatározó gén expressziója. –A differenciált génaktivitás. –A gén produktumainak aktivitása.

36 A totipotencia teszi lehetővé, hogy protoplasztból vagy egyetlen sejtből új növényt regeneráltathatunk.

37 Teljes növény regenerálódás Begonia levéldugványból Restitúció: kiegészülés, az embrionális szövet újrarendeződik Reparáció: hiányzó szövet vagy szerv pótlódása a járulékos régióból Reproduktív regeneráció (vegetatív reprodukció): a vegetatív test egy részéből teljes növény regenerálódik

38 A differenciálódás mintázatának kialakulása Polaritás –Az indukált polaritás (Fucus petesejt) –A sejtmag szerepe (Acetabularia,) –Magasabbrendűekben (a poláris auxin transzport) A sejtosztódás síkjának meghatározódása

39 Polaritás kialakulása: koncentrációgradiens A BC A: a pólusmezőkön különböző anyagok koncentrálódnak B: polárisan irányított struktúra C: anyag-gradiens polaritás

40 Az indukált polaritás (Fucus petesejt) Egyirányú megvilágítás indukálja. Ca 2+ csatornák egyenlőtlen eloszlása a két póluson. Ca 2+ áram. Aktin mikrofilamentumok koncentrálódása az alsó póluson. Egyenlőtlen sejtosztódás: ez stabilizálja a struktúra polarizáltságát.

41 A sejtmag szerepe: Acetabularia a)A zigóta rizoidot, szárat és kalapot fejleszt b)A kimetszett szár-szegmens a beültetett sejtmag mellett regenerálja a rizoidot c)A sejt sejtmag nélkül is regenerálhat kalapot d)Ha a sejtmagot egy másik faj sejtmagjával cseréljük fel, a kalap morfológiai tulajdonságai az implantált sejtmag fajára lesz jellemző

42 Egyetlen sejt polaritása (Cladophora, Acetabularia) (A) A poláros auxintranszport eredménye: gyökeresedés a fiziológiai bazális végen (B) A B

43 A növekedés alapelemei 1. a növekedés mértéke és sebessége abszolút és relatív növekedés, sebesség 2. a növekedés matematikai elemzése lineáris, exponenciális, szigmoid (állandó vagy változó r), RGR 3. A növekedés kinematikai értelmezése

44 A növekedés mértéke és sebessége abszolút és relatív növekedés, sebesség ▪ Abszolút növekedés: össznövekedés valamely időtartam alatt L = L t – L 0 ▪ Relatív növekedés: a kiinduló méretre vonatkoztatott növekedés nagysága L rel = (L t – L 0 )/L 0 ▪Relatív növekedési sebesség: L rel = (L t – L 0 )/Δt x L 0

45 A növekedés mértéke és sebessége matematikai elemzési formák L Idő, t Konstans lineáris növekedés L0L0 L t = L 0 + rt r= a/b a b Konstans exponenciális növekedés: F t = F 0 e r’t r’= ΔF/F 0 Δt Levélfelület, F Idő, t A linearizált forma log F idő

46 A növekedés matematikai elemzése A szigmoid növekedési görbe

47 A növekedés kinematikai értelmezése A hipokotil kampót, mint időben állandó struktúrát, folytonosan változó helyzetű elemek építik fel. A szövet-elemek görbülnek, majd kiegyenesednek, miközben távolodnak az apextől.

48 A növekedés kinematikai értelmezése - pályagörbe, - sebességprofil, - relatív elemi növekedési sebesség pályagörbe sebességprofil relatív elemi növekedési sebesség Egy valóságos elem pozíciójának változása az idő függvényében


Letölteni ppt "A növények növekedése és fejlődése. A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődési program a virágos növényeknél a kettős megtermékenyítéssel kezdődik.Termésképzés,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések