Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 1 A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 1 A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév."— Előadás másolata:

1 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 1 A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév

2 Az alexandriai iskola 2 AZ ALEXANDRIAI ISKOLA HÉRON ÉS PTOLEMAIOSZ

3 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola3 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

4 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola4 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A város alapítója: NAGY SÁNDOR (Kr.e. 332 – ben)

5 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola5 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Tudományos intézményt alapítottak: Muszeion (Müszeion ) Egyik szárnyában költők, festők, művészek voltak A másik szárnyában tudósok dolgoztak Itt dolgozik Euklidész, Eratoszthenész is

6 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola6 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A két részt a KÖNYVTÁR kötötte össze

7 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola7 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz HÉRON (Kr.e. 100 körül) Mérnök, fizikus, feltaláló Művei:MetrikaPneumatikaMechanikaKatoptrika

8 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola8 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Matematikában: A háromszög területének kiszámítására vonatkozó Héron-képlet: T = [s(s-a)(s-b)(s-c)] 1/2 s =(a+b+c):2 a, b és c: a háromszög oldalai

9 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola9 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz SZIFÓN(szivornya) A működés Héron szerint a vákuum lehetetlenségén alapul

10 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola10 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLEPSZIDRA A működés a vákuum lehetetlenségén alapul

11 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola11 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz HÉRONlabdája

12 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola12 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Szökőkút

13 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola13 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép): EOLIPIL

14 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola14 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép): EOLIPIL

15 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola15 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az énekesmadár és a bagoly

16 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola16 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az áldozati tűz hatására a kígyó sziszegni kezd, az emberi alakok pedig tömjént szórnak a tűzre

17 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola17 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az áldozati tűz által felmelegített levegő automatikusan kitárja a hívők előtt a szentély kapuját

18 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola18 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron turbinája

19 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola19 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron utalása a fényvisszaverődés törvényére

20 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola20 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLAUDIOSZPTOLEMAIOSZ

21 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola21

22 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola22 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ (Nincs köze az ő korában már kihalt uralkodó családhoz, a LAGIDA PTOLEMAIOSZ-okhoz) A név viselője görög, amihez nem „illik” a latin név: Claudius Születési és halálozási éve bizonytalan: Kr.u. 70 – 147 (Kudrjavcev) 100 – 178 (vagy a II. évszázad eleje, Szabó Árpád) 90 – 160 (Simonyi Károly)

23 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola23 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Művei:Almageszt Geographiké Hüphégészisz (földrajz) Optika Tetrabiblosz (asztrológia)

24 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola24 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

25 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola25 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az Almageszt cím kialakulása  Mathematiké szyntaxisz tész asztronomiasz (A csillagászat matematikai rendszere)  Kiegészítették a „nagy” jelzővel: megalé szyntaxisz (nagy rendszer)  A jelző felsőfokba kerül: megiszté szyntaxisz (legnagyobb rendszer)  Az arabok névelőjükkel (al) kiegészítették  A latin fordításokban: ALMAGESZTUM

26 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola26 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az Almageszt 13 könyvből áll  I. könyv: Az ég mint gömb forog körülöttünk Az ég mint gömb forog körülöttünk A gömb alakú Föld mozdulatlan, ez van a Világegyetem középpontjában A gömb alakú Föld mozdulatlan, ez van a Világegyetem középpontjában A Föld mérete: pont az egészhez viszonyítva A Föld mérete: pont az egészhez viszonyítva A húrtáblázat A húrtáblázat Ptolemaiosz tétele Ptolemaiosz tétele

27 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola27 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A húrtáblázat: Milyen viszonyban vannak az ívek és a húrok, amelyek egy adott kör egy adott középponti szögéhez tartoznak? Milyen viszonyban vannak az ívek és a húrok, amelyek egy adott kör egy adott középponti szögéhez tartoznak?

28 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola28 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az  szöghöz tartozó húr hosszát adja meg Ptolemaiosz chord  = 2∙sin(  /2)   esetén chord   ∙ ∙ ∙60 -3 = = 0,01745 

29 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola29 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A húrtáblázatot Ptolemaiosz a körbe írt szabályos sokszögek felhasználásával állítja össze. Felhasználja a Püthagorasz-tételt és az ún. Ptolemaiosz-tételt

30 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola30 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz-tétele Húrnégyszögben a szemközti oldalak szorzatösszege egyenlő az átlók szorzatával Húrnégyszögben a szemközti oldalak szorzatösszege egyenlő az átlók szorzatával Speciális esetben (téglalap) Speciális esetben (téglalap) az állítás átmegy a Püthagorasz-tételbe az állítás átmegy a Püthagorasz-tételbe

31 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola31 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz  II. könyv: Rövid összefoglalása annak, amit az antik asztronómia a Földről mint égitestről tanított  III. könyv: A Nap mozgása és az időszámítás, az esztendő  IV. könyv: A Hold és a hónapok  V. könyv: A Hold és a Nap távolsága a Földtől

32 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola32 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Bevezeti az asztronómiai célokra használható hosszúságegységet: a Föld sugarát  VI. könyv: A nap - és holdfogyatkozás  VII. – VIII. könyv: 1028 állócsillag katalógusa, valamint a precesszió tárgyalása, a csillagglóbusz készítése

33 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola33 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz  IX. - XIII. könyv: A bolygómozgás elmélete A GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP

34 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola34 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Megmagyarázandó a bolygók ún. retrográd mozgása A Mars bolygó hurokmozgása 1975/76-ban

35 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola35 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az epiciklus - elmélet (epiciklus: körön mozgó)

36 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola36 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az egyszerűsített ptolemaioszi kép Sorrend: Föld Föld Hold (Föld körüli körpályán) Hold (Föld körüli körpályán) Merkur Merkur Vénusz Vénusz Nap (Föld körüli körpályán) Nap (Föld körüli körpályán) Mars Mars Jupiter Jupiter Szaturnusz Szaturnusz

37 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola37 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

38 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola38 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz fénytöréssel kapcsolatos vizsgálatai BAPTISZTERION (fürdető-edény) A magyarázat a látósugarak elvén alapul

39 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola39 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ha a G pontban rögzítünk egy pénzdarabot, akkor ezt az A pontból néző szem nem láthatja, mert az edény B felső sarka alatt levő rész nem engedi tovább a látósugarat, amely a G pontra eshetnék. A szemnek A pontból kibocsátott látósugara az üres edény belsejében csak D pontra juthatna el, ez pedig magasabban van, mint a G pontban rögzített pénzdarab.

40 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola40 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz De ha most megtöltjük az edényt vízzel az EZ vonal magasságáig, akkor a levegőn át érkező látósugár H pontnál éri el a víz felületét, itt megtörik, és most már mint HG egyenes ráesik a G pontban rögzített pénzdarabra. Ezáltal a pénzdarab látható lesz, mégpedig a rögzített pénzdarab virtuális képe a K pontban jelenik meg.

41 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola41 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz mérési eredményei (egy a Hartl-féle koronghoz hasonló eszközzel) Ha az AZ 10 o, akkor a GH kb. 8 o Ha az AZ 20 o, akkor a GH kb. 15 1/2 o Ha az AZ 30 o, akkor a GH kb. 22 1/2 o Ha az AZ 80 o, akkor a GH kb. 50 o Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak

42 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola42 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak

43 2004/2005. tanév II. félévAz alexandriai iskola43 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz mérési eredményeiből - húrtáblázatát felhasználva- kimondható lett volna a későbbi Snellius-Descartes-féle törési törvény sin10 o /sin 8 o = 1,248 sin20 o /sin15 1/2 o =1,279 sin30 o /sin22 1/2 o =1,307 sin80 o /sin50 o = 1,286 Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak

44 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 44 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A kozmosz méretei A méretek meghatározásában jelentős szerepet játszanak:  Arisztarkhosz  Eratoszthenész  Hipparkhosz  Poszeidóniosz  Ptolemaiosz

45 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 45 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz  h t FH = D H  h t FH )/D F = D H /D F t FH /D F = (D H /D F ): h t FN /D F = =t FH /[(/2 –  HN )∙D F ] D N /D F = t FN /( N ∙D F )

46 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 46 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Eratoszthenész módszere a Föld sugarának mérésére

47 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 47 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz

48 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 48 Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ajánlott irodalom


Letölteni ppt "2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola 1 A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések