Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA."— Előadás másolata:

1 SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA

2 2© Deák István Szabályozás szükségessége: Szabályozás szükségessége: érdekhordozói kör egymástól eltérő érdekeinek kezelése érdekhordozói kör egymástól eltérő érdekeinek kezelése egységes értelmezés, kezelés egységes értelmezés, kezelés egységes értékelés (vagyon és realizált eredmény kapcsolata) egységes értékelés (vagyon és realizált eredmény kapcsolata) Szabályozás formái: Szabályozás formái: Nemzetgazdaságok szintjén: Nemzetgazdaságok szintjén: Állami (központi) szabályozás (jogszabályok) Állami (központi) szabályozás (jogszabályok) szakmai önszabályozás (standardok) szakmai önszabályozás (standardok) Nemzetgazdaságok összessége (világ) szintjén: Nemzetgazdaságok összessége (világ) szintjén: EU számviteli rendszere (irányelvek, rendeletek, közlemények, ajánlások) EU számviteli rendszere (irányelvek, rendeletek, közlemények, ajánlások) Nemzetközi számviteli standardok (IAS/IFRS[1] rendszer) Nemzetközi számviteli standardok (IAS/IFRS[1] rendszer)[1] USA számviteli szabályai (US GAAP[2]) USA számviteli szabályai (US GAAP[2])[2] [1][1] IAS = International Accounting Standards, IFRS = International Financial Reporting Standards, 2001-ben a nemzetközi standardalkotó szervezet átalakult, ennek következményeként az új standardok IFRS megjelöléssel jelennek meg, de hatályban maradtak a korábban elfogadott IAS-k is. [1] [2][2] GAAP = General Accepted Accounting Principles [2]

3 3© Deák István Magyarországi gyakorlat tervgazdaság időszaka (1991-ig): részletes, tételes (széttagolt) állami szabályozás (egységes Népgazdasági számlakeret, törvény, törvényerejű rendeletek, PM rendeletek, közlemények, irányelvek stb), → szabályosság, központi elszámoltatás tervgazdaság időszaka (1991-ig): részletes, tételes (széttagolt) állami szabályozás (egységes Népgazdasági számlakeret, törvény, törvényerejű rendeletek, PM rendeletek, közlemények, irányelvek stb), → szabályosság, központi elszámoltatás piacgazdaság időszaka (1991-től): egységes, törvényi szintű, keretjellegű szabályozás → megbízható és valós kép piacgazdaság időszaka (1991-től): egységes, törvényi szintű, keretjellegű szabályozás → megbízható és valós kép

4 4© Deák István A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON IAS/IFRS EU IRÁNYELVEK 1606/2002/EK RENDELET IAS/IFRS SZERINTI SZÁMV. POLITIKA NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA NEM NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA ÉVI C. TV. MAGYAR SZÁMVITELI STANDARDOK KORMÁNY- RENDELETEK PM RENDELETEK SZÁMVITELI POLITIKA EGYEDI BESZÁMOLÓK NEM NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA

5 5© Deák István Válasz a globális kihívásokra Beszámolók világméretű összehasonlításának igénye Beszámolók világméretű összehasonlításának igénye Nagy rendszerek összehangolása Nagy rendszerek összehangolása IAS/IFRS és US GAAP konvergencia IAS/IFRS és US GAAP konvergencia Nagy rendszerek átvétele Nagy rendszerek átvétele EU: 2005-től a nyilvános társaságok konszolidált beszámolóit az IAS/IFRS szabályrendszer alapján kell összeállítani (1606/2002/EK rendelet) EU: 2005-től a nyilvános társaságok konszolidált beszámolóit az IAS/IFRS szabályrendszer alapján kell összeállítani (1606/2002/EK rendelet)

6 6© Deák István SZÁMVITELI TÖRVÉNY többször módosított évi XVIII. tv. ( ) többször módosított évi XVIII. tv. ( ) többször módosított évi C. tv. (2001-től) többször módosított évi C. tv. (2001-től) filozófiája: megbízható és valós összkép biztosítása. filozófiája: megbízható és valós összkép biztosítása. A beszámoló tartalmára, nyilvánosságára, könyvvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, de a számviteli információs rendszer minden elemét egységes egészként kezeli. A beszámoló tartalmára, nyilvánosságára, könyvvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, de a számviteli információs rendszer minden elemét egységes egészként kezeli.

7 7© Deák István A TÖRVÉNY SZERKEZETE I. fejezetÁltalános rendelkezések I. fejezetÁltalános rendelkezések II. fejezetBeszámolás és könyvvezetés II. fejezetBeszámolás és könyvvezetés III. fejezetAz éves beszámoló III. fejezetAz éves beszámoló IV. fejezetAz egyszerűsített éves beszámoló IV. fejezetAz egyszerűsített éves beszámoló V. fejezetAz egyszerűsített beszámoló V. fejezetAz egyszerűsített beszámoló VI. fejezetAz összevont (konszolidált) beszámoló VI. fejezetAz összevont (konszolidált) beszámoló VII. fejezetSajátos beszámolási kötelezettségek VII. fejezetSajátos beszámolási kötelezettségek VIII. fejezetSzámviteli szolgáltatások VIII. fejezetSzámviteli szolgáltatások IX. fejezetNyilvánosságra hozatal és közzététel IX. fejezetNyilvánosságra hozatal és közzététel X. fejezetKönyvvizsgálat X. fejezetKönyvvizsgálat XI. fejezetKönyvvezetés, bizonylatolás XI. fejezetKönyvvezetés, bizonylatolás XII. fejezetJogkövetkezmények XII. fejezetJogkövetkezmények XIII. fejezetOrszágos Számviteli Bizottság XIII. fejezetOrszágos Számviteli Bizottság XIV. fejezetZáró rendelkezések XIV. fejezetZáró rendelkezések

8 8© Deák István MELLÉKLETEK 1. mellékletA mérleg előírt tagolása 1. mellékletA mérleg előírt tagolása 2. mellékletAz összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 2. mellékletAz összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 3. mellékletA forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 3. mellékletA forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 4. mellékletAz egyszerűsített mérleg előírt tagolása 4. mellékletAz egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. mellékletAz eredménylevezetés előírt tagolása 5. mellékletAz eredménylevezetés előírt tagolása 6. mellékletAz összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolása 6. mellékletAz összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolása 7. mellékletA cash-flow kimutatás 7. mellékletA cash-flow kimutatás

9 9© Deák István A TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA Gazdálkodók (amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek) köre: Gazdálkodók (amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek) köre: vállalkozó: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tevékenységet végez vállalkozó: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tevékenységet végez jogi személyiség nélküli jogi személyiség nélküli jogi személyiséggel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező államháztartás szervei: az államháztartási törvény alapján működnek államháztartás szervei: az államháztartási törvény alapján működnek egyéb szervezet: társasház, egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyház, nyugdíjpénztárak, pártok, tőzsde stb. stb. egyéb szervezet: társasház, egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyház, nyugdíjpénztárak, pártok, tőzsde stb. stb. MNB MNB

10 10© Deák István Nem terjed ki a számviteli törvény hatálya: Nem terjed ki a számviteli törvény hatálya: egyéni vállalkozók (akkor sem, ha egyéni cég) egyéni vállalkozók (akkor sem, ha egyéni cég) pjt, építőközösség pjt, építőközösség külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére EVA* törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli társas vállalkozásra, ha üzleti nyilvántartásait (választása alapján) az EVA előírásai szerint vezeti EVA* törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli társas vállalkozásra, ha üzleti nyilvántartásait (választása alapján) az EVA előírásai szerint vezeti *Egyszerűsített vállalkozói adó

11 11© Deák István KORMÁNYRENDELETEK egyes gazdálkodó csoportok (pl. államháztartás szervei, hitelintézetek, stb.), illetve a törvény szerint egyéb szervezetek közé tartozók sajátos elszámolásai egyes gazdálkodó csoportok (pl. államháztartás szervei, hitelintézetek, stb.), illetve a törvény szerint egyéb szervezetek közé tartozók sajátos elszámolásai egyes témák külön szabályozása (pl. megszűnés számviteli teendői) egyes témák külön szabályozása (pl. megszűnés számviteli teendői)

12 12© Deák István NEMZETI SZÁMVITELI STANDARDOK Előzmények: Országos Számviteli Bizottság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, de ezek nem standardalkotók Országos Számviteli Bizottság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, de ezek nem standardalkotók Sztv §: nemzeti számviteli standardokat kell alkotni Sztv §: nemzeti számviteli standardokat kell alkotni 2099/2002. Korm. határozat: rendeletben kell szabályozni a standard alkotás folyamatát 2099/2002. Korm. határozat: rendeletben kell szabályozni a standard alkotás folyamatát

13 13© Deák István Megvalósulás: 202/2003. Korm. rendelet: a standardalkotás folyamata, testületei, a standardok felépítése, kihirdetése 202/2003. Korm. rendelet: a standardalkotás folyamata, testületei, a standardok felépítése, kihirdetése A standard fogalma: a törvény figyelembevételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámolókészítés, a könyvvezetés részletes szabályait. A standard fogalma: a törvény figyelembevételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámolókészítés, a könyvvezetés részletes szabályait. A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. A magyar standardok támaszkodnak a nemzetközi számviteli standardokra. A magyar standardok támaszkodnak a nemzetközi számviteli standardokra. A standardokat a pénzügyminiszter rendeletben hirdeti ki. A standardokat a pénzügyminiszter rendeletben hirdeti ki ban (várhatóan) megjelenő standardok témái: készletek, lízing, számviteli politika 2006-ban (várhatóan) megjelenő standardok témái: készletek, lízing, számviteli politika

14 14© Deák István A standardalkotás szervezetei: A standardalkotás szervezetei: Magyar Számviteli Standard Testület: 32 tag (standardok körének meghatározása, standardok és értelmezések elfogadása) Magyar Számviteli Standard Testület: 32 tag (standardok körének meghatározása, standardok és értelmezések elfogadása) Standard Előkészítő Testület: 11 tag (standard tervezet, értelmezés szükségessége) Standard Előkészítő Testület: 11 tag (standard tervezet, értelmezés szükségessége) Standard Értelmező Testület: 5 tag (értelmezések tervezete) Standard Értelmező Testület: 5 tag (értelmezések tervezete)

15 15© Deák István SZÁMVITELI POLITIKA a beszámoló elkészítése és bemutatása során alkalmazott (a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján megfogalmazott) specifikus elveket, alapokat, eljárásokat, módszereket, gyakorlatot megfogalmazó írásos dokumentum. a beszámoló elkészítése és bemutatása során alkalmazott (a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján megfogalmazott) specifikus elveket, alapokat, eljárásokat, módszereket, gyakorlatot megfogalmazó írásos dokumentum. Tkp. a külső környezet által magalkotott szabályokat közvetíti (képezi le) az adott gazdálkodóra. Tkp. a külső környezet által magalkotott szabályokat közvetíti (képezi le) az adott gazdálkodóra. Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése, amely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz, és ezzel együtt megbízható és valós információkat szolgáltat a vállalkozás működéséről. Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése, amely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz, és ezzel együtt megbízható és valós információkat szolgáltat a vállalkozás működéséről.

16 16© Deák István A számviteli politika szükségessége a megbízható és valós összkép szabályozási filozófiája a megbízható és valós összkép szabályozási filozófiája a számvitel törvény általi (keret) szabályozásból következik, mert a törvény a számvitel törvény általi (keret) szabályozásból következik, mert a törvény döntési döntési választási választási lehetőségeket ad, amelyek befolyásolhatják az eredmény nagyságrendjét.

17 17© Deák István A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége: újonnan alakult vállalkozásnál a megalakulásból számított 90 napon belül újonnan alakult vállalkozásnál a megalakulásból számított 90 napon belül módosítás: módosítás: Kötelező: a módosult törvény hatályba lépését követő 90 napon belül Kötelező: a módosult törvény hatályba lépését követő 90 napon belül Saját döntés (a hatályba lépést megelőzően) Saját döntés (a hatályba lépést megelőzően)

18 18© Deák István SZÁMVITELI ALAPELVEK VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK  VALÓDISÁG  ÖSSZEMÉRÉS  ÓVATOSSÁG  TELJESSÉG FORMAI ELVEK  VILÁGOSSÁG  KÖVETKEZETESSÉG  FOLYTONOSSÁG KIEGÉSZÍTŐ ELVEK  EGYEDI ÉRTÉKELÉS  BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS  IDŐBELI ELHATÁROLÁS  TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN  LÉNYEGESSÉG  KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSE

19 19© Deák István Vállalkozás folytatásának elve A számviteli törvény érvényesülési környezetének definiálása A számviteli törvény érvényesülési környezetének definiálása a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése Következménye: Következménye: korrigált bekerülési értéken való értékelés korrigált bekerülési értéken való értékelés realizált eredmény kimutatása realizált eredmény kimutatása

20 20© Deák István Valódiság elve a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak Eszközei: Eszközei: bizonylatok → könyvvezetés → beszámoló ← leltár ↑ törvénynek megfelelő értékelés

21 21© Deák István Összemérés elve az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

22 22© Deák István Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni: A tárgyévi eredmény meghatározása során az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni: Mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (értékvesztés) Mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (értékvesztés) Nem mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (céltartalék) Nem mérlegképes vagyonrészre vonatkozik (céltartalék) Akkor is, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté Akkor is, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté Ezeknek az elszámolása független az eredmény nagyságától, előjelétől. Ezeknek az elszámolása független az eredmény nagyságától, előjelétől.

23 23© Deák István Teljesség elve Bizonylati fegyelem: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni (teljes körűség) Bizonylati fegyelem: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni (teljes körűség) Üzleti év teljessége: tárgyévi eseményként kell elszámolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a mérleg fordulónapja és a beszámoló elkészítése közötti időszakban váltak ismertté, de az adott üzleti évhez kapcsolódnak, illetve a fordulónapi vagyonértéket (eredményt) pontosítják. Üzleti év teljessége: tárgyévi eseményként kell elszámolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a mérleg fordulónapja és a beszámoló elkészítése közötti időszakban váltak ismertté, de az adott üzleti évhez kapcsolódnak, illetve a fordulónapi vagyonértéket (eredményt) pontosítják. Beszámolókészítés napjának jelentősége (lásd később) Beszámolókészítés napjának jelentősége (lásd később)

24 24© Deák István Formai alapelvek A világosság elve A világosság elve a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni A következetesség elve A következetesség elve a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés, a számviteli politika tekintetében, az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés, a számviteli politika tekintetében, az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell A folytonosság elve A folytonosság elve az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat

25 25© Deák István Kiegészítő elvek Az egyedi értékelés elve Az egyedi értékelés elve az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni A bruttó elszámolás elve A bruttó elszámolás elve a bevételek és a ráfordítások (költségek), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el a bevételek és a ráfordítások (költségek), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el Az időbeli elhatárolás elve Az időbeli elhatárolás elve az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az összemérés elvének érvényesülését teszi lehetővé). az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az összemérés elvének érvényesülését teszi lehetővé).

26 26© Deák István A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni A lényegesség elve A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit A költség-haszon összevetésének elve A költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel

27 27© Deák István Számvitelpolitikai döntések Sztv előírásai Sztv előírásai Tételes törvényi előírások (nincs gazdálkodói szabadság, alkalmazása kötelező) Tételes törvényi előírások (nincs gazdálkodói szabadság, alkalmazása kötelező) Előírások választási lehetőségekkel (a felkínált lehetőségek közül választani lehet) Előírások választási lehetőségekkel (a felkínált lehetőségek közül választani lehet) Előírások választási lehetőségek nélkül (az alapelvek betartása mellett szabadon lehet dönteni) Előírások választási lehetőségek nélkül (az alapelvek betartása mellett szabadon lehet dönteni) Nem szabályozott területek Nem szabályozott területek

28 28© Deák István Csoportosítás Általános számvitelpolitikai döntések Általános számvitelpolitikai döntések Vagyonrészek értékelésére vonatkozó számvitel politikai döntések Vagyonrészek értékelésére vonatkozó számvitel politikai döntések A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések A Számvitel I. keretében az általános számvitelpolitikai kérdésekkel foglalkozunk. A másik két csoport részletes megismerése a további félévek tanyagát képezi.

29 29© Deák István Általános számvitelpolitikai kérdések A beszámolóval kapcsolatban A beszámolóval kapcsolatban Fordulónap, üzleti év Fordulónap, üzleti év Beszámolókészítés napja Beszámolókészítés napja Könyvvezetés formája Könyvvezetés formája Beszámoló formája, tartalma Beszámoló formája, tartalma Beszámoló pontossága Beszámoló pontossága Mérleg, eredménykimutatás tagolása, formája Mérleg, eredménykimutatás tagolása, formája A könyveléssel kapcsolatban A könyveléssel kapcsolatban Számlarend Számlarend Költségelszámolás Költségelszámolás Szabályzatok (érintik a másik két területet is!) Szabályzatok (érintik a másik két területet is!)

30 30© Deák István FORDULÓNAP, ÜZLETI ÉV Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámolót készítjük, amelyre a beszámoló vonatkozik Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámolót készítjük, amelyre a beszámoló vonatkozik Fordulónap: üzleti év utolsó napja Fordulónap: üzleti év utolsó napja Fő szabály (1): Fő szabály (1): fordulónap = december 31., tehát fordulónap = december 31., tehát üzleti év = naptári év és üzleti év = naptári év és Itt nem az üzleti év hosszáról van szó!!! Itt nem az üzleti év hosszáról van szó!!! Kivételes szabály (1): üzleti év ≠ naptári év és fordulónap ≠ december 31. Kivételes szabály (1): üzleti év ≠ naptári év és fordulónap ≠ december 31. a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata és a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében, ha a külföldi vállalkozásnál is eltér, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében, ha a külföldi vállalkozásnál is eltér, valamint az európai részvénytársaság az európai részvénytársaság Feltéve, hogy nem hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet nem hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet

31 31© Deák István Fő szabály (2): üzleti év hossza Fő szabály (2): üzleti év hossza Üzleti év = 12 hónap Üzleti év = 12 hónap Kivételes szabály (2) Kivételes szabály (2) Üzleti év < 12 hónap Üzleti év < 12 hónap előtársasági időszak, előtársasági időszakot követő üzleti év, megszűnést megelőző időszak, átalakulással létrejövő társaság első üzleti éve, végelszámolás utolsó üzleti éve előtársasági időszak, előtársasági időszakot követő üzleti év, megszűnést megelőző időszak, átalakulással létrejövő társaság első üzleti éve, végelszámolás utolsó üzleti éve Üzleti év > 12 hónap Üzleti év > 12 hónap előtársasági időszak (csak elvileg), felszámolás időszaka előtársasági időszak (csak elvileg), felszámolás időszaka

32 32© Deák István Beszámolókészítés napja Fordulónap és a nyilvánosságra hozatal előírt határnapja közötti időpont: azon időpont, ameddig bekövetkező gazdasági események, megismert információk hatását (amennyiben azok az adott üzleti évhez kapcsolódnak, a fordulónapi vagyon értékét pontosítják) az adott üzleti évről szóló beszámolóban figyelembe kell venni ← teljesség elve Fordulónap és a nyilvánosságra hozatal előírt határnapja közötti időpont: azon időpont, ameddig bekövetkező gazdasági események, megismert információk hatását (amennyiben azok az adott üzleti évhez kapcsolódnak, a fordulónapi vagyon értékét pontosítják) az adott üzleti évről szóló beszámolóban figyelembe kell venni ← teljesség elve

33 33© Deák István Teljesség elvének érvényesítése FORDULÓNAP ÜZLETI ÉV (TÁRGYÉV) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS NAPJA ZÁRLAT TELJESSÉG ELVE ALAPJÁN BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSA 150 nap FORDULÓNAP

34 34© Deák István KÖNYVVEZETÉS FORMÁJA Könyvvezetés: Könyvvezetés: tevékenység, amelynek keretében a működés során előforduló gazdasági eseményekről, a törvénynek megfelelő szabályok szerint, folyamatos, zárt rendszerű nyilvántartást vezetünk, amelyet az üzleti év végén lezárunk. tevékenység, amelynek keretében a működés során előforduló gazdasági eseményekről, a törvénynek megfelelő szabályok szerint, folyamatos, zárt rendszerű nyilvántartást vezetünk, amelyet az üzleti év végén lezárunk. Jellemzői: Magyar nyelven, Ft-ban (2006-től minősített esetben konvertibilis devizában), zárt rendszerben Jellemzői: Magyar nyelven, Ft-ban (2006-től minősített esetben konvertibilis devizában), zárt rendszerben Megjelenési formái Megjelenési formái egyszeres: pénzforgalmi szemlélet (a pénzforgalom tekintetében zárt) → pénzügyileg realizált eredmény egyszeres: pénzforgalmi szemlélet (a pénzforgalom tekintetében zárt) → pénzügyileg realizált eredmény kettős: teljesítés (üzemgazdasági) szemlélet (teljes vagyon tekintetében zárt) → gazdaságilag realizált eredmény kettős: teljesítés (üzemgazdasági) szemlélet (teljes vagyon tekintetében zárt) → gazdaságilag realizált eredmény

35 35© Deák István Főszabály: minden gazdálkodó kötelezően kettős könyvvitelt vezet, vagy választása szerint vezethet. Főszabály: minden gazdálkodó kötelezően kettős könyvvitelt vezet, vagy választása szerint vezethet. Egyszeres könyvvitel választásának korlátai Egyszeres könyvvitel választásának korlátai Kategorikus: csak az sztv. szerinti egyéb szervezetek, ha a kapcsolódó kormányrendelet megengedi Kategorikus: csak az sztv. szerinti egyéb szervezetek, ha a kapcsolódó kormányrendelet megengedi Rugalmas: két egymást követő üzleti évben a nettó árbevétel < 50 millió Rugalmas: két egymást követő üzleti évben a nettó árbevétel < 50 millió Ha választhat, akkor változtathat is Ha választhat, akkor változtathat is lehetőség lehetőség kötelező kötelező

36 36© Deák István KÖNYVVEZETÉS VÁLTOZTATÁS ÁTTÉRÉSLEHETKÖTELEZŐ Egyszeres → Kettős Bármely üzleti év 1. napjával a) Ha két egymást követő üzleti évben nem felel meg a rugalmas korlátnak → ezt követő 2. üzleti évtől b) Kategorikus korlát már nem teszi lehetővé → azt követő naptól Kettős → Egyszeres Ha két egymást követő üzleti évben megfelel a rugalmas korlát → ezt követő 2. üzleti évtől Nincs ilyen szabály

37 37© Deák István BESZÁMOLÓ FORMÁJA Beszámoló: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően készített, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum. Beszámoló: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően készített, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum.

38 38© Deák István Beszámoló formája függ Működési forma (kategorikus korlát) Működési forma (kategorikus korlát) Nagyságrend (rugalmas korlát) Nagyságrend (rugalmas korlát) vagyon nagysága (mérleg főösszeg) vagyon nagysága (mérleg főösszeg) nettó árbevétel nettó árbevétel foglalkoztatottak száma foglalkoztatottak száma Könyvvezetés formája (kategorikus korlát) Könyvvezetés formája (kategorikus korlát) egyszeres egyszeres kettős kettős

39 39© Deák István BESZÁMOLÓ FORMÁI Egyedi beszámoló Egyedi beszámoló Egyszerűsített beszámoló → egyszeres könyvvitel Egyszerűsített beszámoló → egyszeres könyvvitel Éves beszámoló, amely lehet: Éves beszámoló, amely lehet: egyszerűsített (éves beszámoló) egyszerűsített (éves beszámoló) kibővített (éves beszámoló) kibővített (éves beszámoló) Konszern beszámoló Konszern beszámoló konszolidált éves beszámoló konszolidált éves beszámoló Kettős könyvvitel

40 40© Deák István Éves beszámoló Éves beszámoló Lehet: minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó Lehet: minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó Kell: Kell: részvénytársaság, részvénytársaság, konszolidálásba bevont gazdálkodó, konszolidálásba bevont gazdálkodó, külföldi vállalkozó magyarországi fióktelepe, külföldi vállalkozó magyarországi fióktelepe, ha az üzleti év ≠ naptári év, tehát ha a fordulónap ≠ december 31. ha az üzleti év ≠ naptári év, tehát ha a fordulónap ≠ december 31. tőzsdén jegyzett (bevezetést kérelmező) gazdálkodó tőzsdén jegyzett (bevezetést kérelmező) gazdálkodó Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Lehet: az a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, akinél két egymást követő évben az alábbi 3 mutató közül legalább (bármelyik) kettő nem haladja meg a határértéket: Lehet: az a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, akinél két egymást követő évben az alábbi 3 mutató közül legalább (bármelyik) kettő nem haladja meg a határértéket: mérleg főösszeg  500 millió forint mérleg főösszeg  500 millió forint nettó árbevétel  millió forint nettó árbevétel  millió forint foglalkoztatottak száma  50 fő. foglalkoztatottak száma  50 fő.

41 41© Deák István Konszolidált beszámoló: Konszolidált beszámoló: Nem egyedi (nem egy vállalatra vonatkozó), hanem vállalatcsoportra vonatkozó beszámoló. Nem választható önálló beszámolóként Nem egyedi (nem egy vállalatra vonatkozó), hanem vállalatcsoportra vonatkozó beszámoló. Nem választható önálló beszámolóként Lényege: nem egyszerű összeadás, hanem a halmozódások kiszűrése Lényege: nem egyszerű összeadás, hanem a halmozódások kiszűrése Vonatkozik: Vonatkozik: anyavállalat, amely közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több másik vállalkozásban (általában 50 % + 1 szavazat) anyavállalat, amely közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több másik vállalkozásban (általában 50 % + 1 szavazat) leányvállalat, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol. leányvállalat, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol. közös vezetésű vállalat: paritásos alapon (50-50 % vagy %) közös vezetésű vállalat: paritásos alapon (50-50 % vagy %) társult vállalkozás: mértékadó befolyás (minimum 20 %). társult vállalkozás: mértékadó befolyás (minimum 20 %). Kapcsolt vállal- kozás

42 42© Deák István ÁTTÉRÉS A BESZÁMOLÓK KÖZÖTT Könyvvezetés is változik → ÁTTÉRÉS KÖTELEZŐ (ehhez nem szükséges működési forma váltás és a nagyságrend sem befolyásolja) Könyvvezetés is változik → ÁTTÉRÉS KÖTELEZŐ (ehhez nem szükséges működési forma váltás és a nagyságrend sem befolyásolja) Egyszeres → kettős Egyszeres → kettős egyszerűsített beszámolóról éves beszámolóra egyszerűsített beszámolóról éves beszámolóra Kettős → egyszeres Kettős → egyszeres éves beszámolóról egyszerűsített beszámolóra éves beszámolóról egyszerűsített beszámolóra

43 43© Deák István Könyvvezetés nem változik: éves beszámoló egyszerűsített és kibővített formája közötti áttérés ÁttérésLEHETKELL Egyszerűsített → kibővített Bármely üzleti év első napjával: feltétel nélkül a) ha két egymást követő üzleti évben a nagyságrendi mutatók közül bármelyik kettő meghaladja a határértéket: (az azt követő 2. üzleti évtől) b) Kategorikus korlát miatt (átalakulás napjával) Kibővített → egyszerűsített Bármely üzleti év első napjával: ha a feltételek lehetővé teszik Nincs ilyen szabály

44 44© Deák István Beszámoló általános felépítése SZÁMSZAKI RÉSZEK SZÖVEGES RÉSZEK A múltbeli (megtörtént) események aggregált, szerkesztett adatsora magyaráz, kiegészít, az összevont adatok részletezése, a jövőbeli várható fejlődés felvázolása Mérleg Eredmény- kimutatás Cash-flow Saját tőke változás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés

45 45© Deák István Az egyes beszámolók tartalma az sztv. szerint egyszerűsített beszámoló egyszerűsített beszámoló Számszaki részek Számszaki részek egyszerűsített mérleg egyszerűsített mérleg eredménylevezetés eredménylevezetés Szöveges részek Szöveges részek Nincs kötelező előírás Nincs kötelező előírás (kibővített) éves beszámoló (kibővített) éves beszámoló Számszaki részek Számszaki részek mérleg mérleg eredménykimutatás eredménykimutatás Szöveges részek Szöveges részek kiegészítő melléklet (benne a cash-flow és saját tőke változás) kiegészítő melléklet (benne a cash-flow és saját tőke változás) + üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) + üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak)

46 46© Deák István Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Számszaki részek Számszaki részek mérleg mérleg eredménykimutatás eredménykimutatás Szöveges részek Szöveges részek kiegészítő melléklet kiegészítő melléklet Egyszerűsítés: Egyszerűsítés: Formai Formai Számszaki részek vertikális tagolása (tételek elhagyhatóak) Számszaki részek vertikális tagolása (tételek elhagyhatóak) Kiegészítő melléklet kötelező tartalma szűkebb (pl. nincs cash-flow, egyes részletezések elhagyhatóak) Kiegészítő melléklet kötelező tartalma szűkebb (pl. nincs cash-flow, egyes részletezések elhagyhatóak) Nincs (kötelező) üzleti jelentés Nincs (kötelező) üzleti jelentés Tartalmi Tartalmi Egyes értékelési szabályokat nem kell alkalmazni (részletesen lásd a Számvitel II. keretében) Egyes értékelési szabályokat nem kell alkalmazni (részletesen lásd a Számvitel II. keretében)

47 47© Deák István Konszolidált éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló Számszaki részek Számszaki részek Konszolidált mérleg Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált eredménykimutatás Szöveges részek Szöveges részek Konszolidált kiegészítő melléklet (benne konszolidált cash-flow, konszolidált sajáttőke-változás) Konszolidált kiegészítő melléklet (benne konszolidált cash-flow, konszolidált sajáttőke-változás) + konszolidált üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) + konszolidált üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak)

48 48© Deák István KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Célja: Célja: elősegíteni az érdekeltek valós tájékoztatását, elősegíteni az érdekeltek valós tájékoztatását, értelmezni, magyarázni a mérleg és az eredménykimutatás adatait, értelmezni, magyarázni a mérleg és az eredménykimutatás adatait, értékelni a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet, bemutatva értékelni a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet, bemutatva a saját tőke és a kötelezettségek alakulását a saját tőke és a kötelezettségek alakulását az eszközök összetételét és alakulását az eszközök összetételét és alakulását a likviditás, fizetőképesség, eladósodottság alakulását a likviditás, fizetőképesség, eladósodottság alakulását a jövedelmezőség alakulását. a jövedelmezőség alakulását.

49 49© Deák István KM TARTALMA Kötelező előírás Kötelező előírás Általános előírások Általános előírások Tételes előírások Tételes előírások Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Megbízható és valós összkép gazdálkodó sajátosságaiból adódó érvényesítése érdekében Megbízható és valós összkép gazdálkodó sajátosságaiból adódó érvényesítése érdekében

50 50© Deák István KM FELÉPÍTÉSE 1. Általános rész 1.1. gazdálkodói környezet azonosítása, bemutatása (ki, mit, kivel, hogyan, mióta stb.) mit, kivel, hogyan, mióta stb.) 1.2. számviteli környezet bemutatása - alkalmazott szabályrendszer - számviteli szolgáltatás (lásd később) szereplői - számviteli politika meghatározó elemei, változása - össze nem hasonlítható adatok kezelése 1.3. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemző bemutatása

51 51© Deák István specifikus rész 2.1. mérleghez kapcsolódó kiegészítések 2.2. eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések kiegészítések 3. tájékoztató rész a beszámoló egyéb részében meg nem jelenő, mérlegalatti tételek, például: a beszámoló egyéb részében meg nem jelenő, mérlegalatti tételek, például: foglalkoztatottak, vezető tisztségviselők (száma, díjazás), kapcsolt vállalkozások, környezetvédelem stb. foglalkoztatottak, vezető tisztségviselők (száma, díjazás), kapcsolt vállalkozások, környezetvédelem stb. 4. cash flow számszaki rész az üzleti év pénzforgalmáról számszaki rész az üzleti év pénzforgalmáról A kiegészítő melléklet részletes tartalmát a következő félévekben ismerjük meg.

52 52© Deák István ÜZLETI JELENTÉS a beszámoló hasznosításához kapcsolódó, a beszámoló többi részében meg nem jelenő (alapvetően a jövőre vonatkozó, a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat is elemző) információk a beszámoló hasznosításához kapcsolódó, a beszámoló többi részében meg nem jelenő (alapvetően a jövőre vonatkozó, a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat is elemző) információk Előírt + saját döntésen alapuló tartalom Előírt + saját döntésen alapuló tartalom Előírt tartalom: Előírt tartalom: fordulónap és mérlegkészítés napja közötti lényeges események fordulónap és mérlegkészítés napja közötti lényeges események várható fejlődés (gazdasági környezet változásai) várható fejlődés (gazdasági környezet változásai) kutatás-fejlesztés kutatás-fejlesztés visszavásárolt saját részvények visszavásárolt saját részvények telephelyek telephelyek környezetvédelem környezetvédelem Kockázatok és kezelésük Kockázatok és kezelésük

53 53© Deák István BESZÁMOLÓ PONTOSSÁGA Főszabály: Főszabály: adatokat Ft-ban kell megadni adatokat Ft-ban kell megadni Kivételes szabály: Kivételes szabály: 100 Mrd Ft feletti mérleg főösszeg esetében az adatokat Millió Ft-ban kell megadni 100 Mrd Ft feletti mérleg főösszeg esetében az adatokat Millió Ft-ban kell megadni

54 54© Deák István A beszámolók nyilvánossága Letétbe helyezés Letétbe helyezés Főszabály: az üzleti év fordulónapját követő 150 (konszolidált beszámolónál 180) napon belül letétbe kell helyezni a beszámolót a Cégbíróságon. Főszabály: az üzleti év fordulónapját követő 150 (konszolidált beszámolónál 180) napon belül letétbe kell helyezni a beszámolót a Cégbíróságon. Terjedelme: Terjedelme: Beszámoló Beszámoló Könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói jelentés Adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés Adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés

55 55© Deák István Közzététel (letétbe helyezéssel egy időben) Közzététel (letétbe helyezéssel egy időben) Főszabály: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatnál, röviden a Cégszolgálatnál Főszabály: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatnál, röviden a Cégszolgálatnál Terjedelme Terjedelme Mérleg, eredménykimutatás Mérleg, eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet Mellőzhető, de könyvvizsgálói állásfoglalás szükséges Mellőzhető, de könyvvizsgálói állásfoglalás szükséges Könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói jelentés Kiegészítő szabály: tőzsdén jegyzett (nyilvános) társaság esetében: társaság honlapján is (2 évig) Kiegészítő szabály: tőzsdén jegyzett (nyilvános) társaság esetében: társaság honlapján is (2 évig) Terjedelme Terjedelme Közzététel főszabálya + Közzététel főszabálya + Kiegészítő melléklet nem mellőzhető Kiegészítő melléklet nem mellőzhető Üzleti jelentés is Üzleti jelentés is

56 56© Deák István SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS Könyvviteli szolgáltatás Könyvviteli szolgáltatás SZIR kialakítása, szabályozása, működtetése SZIR kialakítása, szabályozása, működtetése Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat Beszámoló szabályszerű összeállításának, megbízható és valós voltának megállapítása Beszámoló szabályszerű összeállításának, megbízható és valós voltának megállapítása

57 57© Deák István Könyvviteli szolgáltatás Végezheti Végezheti Mérlegképes könyvelő és Mérlegképes könyvelő és Okleveles könyvvizsgáló, aki Okleveles könyvvizsgáló, aki PM regiszterében szerepel (végzettség + 3 éves szakmai gyakorlat) PM regiszterében szerepel (végzettség + 3 éves szakmai gyakorlat) Mentesül: Mentesül: Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 10 M Ft Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 10 M Ft

58 58© Deák István KÖNYVVIZSGÁLAT Főszabály: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező Főszabály: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező Mentesíthető: ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 50 millió Ft Mentesíthető: ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 50 millió Ft Nem mentesíthető Nem mentesíthető Más jogszabály (pl. GT) előírja: rt, átalakulás, tőzsdei jegyzés, értékpapír kibocsátás stb. Más jogszabály (pl. GT) előírja: rt, átalakulás, tőzsdei jegyzés, értékpapír kibocsátás stb. Konszolidálásba bevont vállalkozás Konszolidálásba bevont vállalkozás Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Takarékszövetkezet Takarékszövetkezet

59 59© Deák István Könyvvizsgáló választás Könyvvizsgáló választás az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, új vállalkozás pedig az első üzleti év végéig. új vállalkozás pedig az első üzleti év végéig. Könyvvizsgálat eredménye Könyvvizsgálat eredménye Könyvvizsgálói jelentés, amelynek része a könyvvizsgálói záradék Könyvvizsgálói jelentés, amelynek része a könyvvizsgálói záradék Hitelesítő Hitelesítő Korlátozott Korlátozott Elutasító Elutasító Könyvvizsgálat hiányára a beszámolóban egyértelműen utalni kell Könyvvizsgálat hiányára a beszámolóban egyértelműen utalni kell „A beszámoló adatai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” „A beszámoló adatai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

60 60© Deák István A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések Mit tekint a gazdálkodó Mit tekint a gazdálkodó lényegesnek lényegesnek jelentősnek jelentősnek nem lényegesnek nem lényegesnek nem jelentősnek nem jelentősnek kis értékűnek kis értékűnek kis összegűnek kis összegűnek tartósnak tartósnak Ezek kifejtését lásd később (Számvitel II.) az egyes vagyonrészek tárgyalásánál! Ezek kifejtését lásd később (Számvitel II.) az egyes vagyonrészek tárgyalásánál!

61 61© Deák István NEVESÍTETT SZABÁLYZATOK A SZÁMVITELI POLITIKA KERETÉBEN 1. Számlarend tartalma: tartalma: számlatükör számlatükör számlák tartalma, könyvelési kapcsolatai számlák tartalma, könyvelési kapcsolatai analitika és kapcsolata a szintetikával (feladás, egyeztetés, leltár) analitika és kapcsolata a szintetikával (feladás, egyeztetés, leltár) sajátos elszámolások (pl. költségelszámolás) sajátos elszámolások (pl. költségelszámolás) zárlat zárlat 2. Bizonylati rend (számlarend része) alkalmazott bizonylatok alkalmazott bizonylatok Bizonylati elv és fegyelem érvényesítése Bizonylati elv és fegyelem érvényesítése

62 62© Deák István BIZONYLATOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, kiállítási nyelvétől -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

63 63© Deák István A bizonylat alaki és tartalmi kellékei a számviteli törvény szerint a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a gazdasági eseményben érintett személyek megjelölése, aláírása a gazdasági eseményben érintett személyek megjelölése, aláírása a bizonylat kiállításának időpontja, illetve (a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően) annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; a bizonylat kiállításának időpontja, illetve (a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően) annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;

64 64© Deák István a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; külső bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás); a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás); a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; továbbá minden olyan adat, amelyet (más) jogszabály előír. továbbá minden olyan adat, amelyet (más) jogszabály előír.

65 65© Deák István Bizonylatok fajtái (I) Megjelenési forma szerint: Megjelenési forma szerint: számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hatósági határozat, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jegyzőkönyv, nyilatkozat, feljegyzés, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hatósági határozat, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jegyzőkönyv, nyilatkozat, feljegyzés, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat Kiállítási (keletkezési) helye szerint Kiállítási (keletkezési) helye szerint Belső Belső Külső Külső

66 66© Deák István Bizonylatok fajtái (II) Jellegük (szerepük) szerint Jellegük (szerepük) szerint Elsődleges (alapbizonylat) Elsődleges (alapbizonylat) Másodlagos: az elsődleges bizonylat adatainak a feldolgozás igényeihez igazított rendszerezése (összesítése) Másodlagos: az elsődleges bizonylat adatainak a feldolgozás igényeihez igazított rendszerezése (összesítése) Kezelésük módja szerint Kezelésük módja szerint Szigorú számadású Szigorú számadású Nem szigorú számadású Nem szigorú számadású

67 67© Deák István Szigorú számadású bizonylatok egyedileg azonosított (előállításakor vagy használatba vételekor folyamatos sorszámmal ellátott) egyedileg azonosított (előállításakor vagy használatba vételekor folyamatos sorszámmal ellátott) külön nyilvántartásban megjelenített külön nyilvántartásban megjelenített tételes elszámolási kötelezettség alá vont bizonylatok, tételes elszámolási kötelezettség alá vont bizonylatok, amelyek szabálytalan felhasználása a gazdálkodó vagy érdekhordozói körének (pl. állam) érdekeit sérti. amelyek szabálytalan felhasználása a gazdálkodó vagy érdekhordozói körének (pl. állam) érdekeit sérti.

68 68© Deák István Szigorú számadású bizonylatok klasszikus esetei Számla, egyszerűsített számla Számla, egyszerűsített számla Bekerülési érték meghatározása Bekerülési érték meghatározása Bevétel dokumentálása Bevétel dokumentálása Áfa elszámolás dokumentálása Áfa elszámolás dokumentálása Tartalma külön jogszabályban (PM rendeletben) előírt Tartalma külön jogszabályban (PM rendeletben) előírt Nyugta Nyugta Szállítólevelek, fuvarlevelek Szállítólevelek, fuvarlevelek Pénztárbizonylatok Pénztárbizonylatok Csekkek Csekkek Utalványok (étkezési, ajándék stb.) Utalványok (étkezési, ajándék stb.)

69 69© Deák István Bizonylatok megőrzése Beszámoló (ideértve a leltárt, főkönyvi kivonatot, értékeléshez kapcsolódó kimutatást) 10 évig Beszámoló (ideértve a leltárt, főkönyvi kivonatot, értékeléshez kapcsolódó kimutatást) 10 évig Számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, analitikus nyilvántartásokat) 8 évig Számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, analitikus nyilvántartásokat) 8 évig

70 70© Deák István Leltározási és leltárkészítési szabályzat Leltározás célja: a vagyon számbavétele (tevékenység) Leltározás célja: a vagyon számbavétele (tevékenység) Ennek eredménye a leltár, mint dokumentum. Ennek eredménye a leltár, mint dokumentum. Nem kell a leltárt (fordulónapi) leltározással alátámasztani, ha az analitika folyamatos, teljes és naprakész. Nem kell a leltárt (fordulónapi) leltározással alátámasztani, ha az analitika folyamatos, teljes és naprakész. A gazdálkodó leltározási, leltárkészítési tevékenységének szabályozása A gazdálkodó leltározási, leltárkészítési tevékenységének szabályozása leltárfelvétel módja: leltárfelvétel módja: tényleges mennyiségi felvétel (pl. tárgyi eszköz, készletek) tényleges mennyiségi felvétel (pl. tárgyi eszköz, készletek) egyeztetés (pl. vevő-szállító folyószámlák) egyeztetés (pl. vevő-szállító folyószámlák) leltárértékelés (pl. leltárkülönbözetek kezelése) leltárértékelés (pl. leltárkülönbözetek kezelése) időbeli ütemezés, ki mit csinál, dokumentálás időbeli ütemezés, ki mit csinál, dokumentálás

71 71© Deák István Pénzkezelési szabályzat A készpénzkezelés szabályai: A készpénzkezelés szabályai: Tárgyi feltételek (pénztárak) Tárgyi feltételek (pénztárak) Személyi feltételek (pénztáros, utalványozó, ellenőr) Személyi feltételek (pénztáros, utalványozó, ellenőr) Dokumentálás (pénztárbizonylatok, pénztárjelentés stb) Dokumentálás (pénztárbizonylatok, pénztárjelentés stb)

72 72© Deák István Önköltségszámítási szabályzat A saját termelésű készletek értékelésének alapdokumentuma A saját termelésű készletek értékelésének alapdokumentuma közvetlen önköltség (értékelés alapjául szolgáló költség) tartalma, meghatározása közvetlen önköltség (értékelés alapjául szolgáló költség) tartalma, meghatározása kalkulációs egység (amire a kalkuláció irányul), kalkulációs egység (amire a kalkuláció irányul), költségelszámolás rendje, költségelszámolás rendje, kalkulációs séma és annak tartalma, kalkulációs séma és annak tartalma, kalkuláció gyakorisága, formája (elő, utó, retrográd) kalkuláció gyakorisága, formája (elő, utó, retrográd) költségek felosztási módszertana. költségek felosztási módszertana.

73 73© Deák István Önköltségszámítási szabályzatot nem kell készítenie Önköltségszámítási szabályzatot nem kell készítenie az egyszerűsített, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak az egyszerűsített, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak a (kibővített) éves beszámolót készítő vállalkozásnak, ha a költségnemek összege nem haladja meg az 500 millió forintot vagy (nettó árbevétel - ELÁBÉ - közvetített szolgáltatás)  1 milliárd forint a (kibővített) éves beszámolót készítő vállalkozásnak, ha a költségnemek összege nem haladja meg az 500 millió forintot vagy (nettó árbevétel - ELÁBÉ - közvetített szolgáltatás)  1 milliárd forint

74 74© Deák István Értékelési szabályzat Célja: egységes szerkezetbe foglalni a gazdálkodó mérlegében kimutatott eszközök és források (törvényi előírásoknak megfelelő) értékelésének módját a vagyonrészek életpályájának lekövetése érdekében Célja: egységes szerkezetbe foglalni a gazdálkodó mérlegében kimutatott eszközök és források (törvényi előírásoknak megfelelő) értékelésének módját a vagyonrészek életpályájának lekövetése érdekében Az értékelési szabályzat összeállítása során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni  realizációs elv Az értékelési szabályzat összeállítása során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni  realizációs elv Tartalma Tartalma bekerülési érték bekerülési érték könyv szerinti érték, mérlegérték meghatározása. könyv szerinti érték, mérlegérték meghatározása. Értékkorrekciók elszámolása, vagyonrészek kivezetésének kezelése (értékelési eljárások) Értékkorrekciók elszámolása, vagyonrészek kivezetésének kezelése (értékelési eljárások) Részletesen lásd a későbbi diákon illetve a következő félévekben Részletesen lásd a későbbi diákon illetve a következő félévekben

75 ÉRTÉKELÉSRŐL ÁLTALÁBAN

76 76© Deák István SZÁMVITEL FELADATAI (ismétlés) AZONOSÍTÁS (mit) AZONOSÍTÁS (mit) mérlegképesség mérlegképesség ÉRTÉKELÉS (milyen értéken) ÉRTÉKELÉS (milyen értéken) erről szól ez a blokk erről szól ez a blokk BEMUTATÁS (milyen formában) BEMUTATÁS (milyen formában) beszámoló beszámoló

77 77© Deák István VAGYONRÉSZEK ÉLETPÁLYÁJA ÚJ VAGYONRÉSZ FELVÉTELE KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS MEGLÉVŐ VAGYONRÉSZ KIVEZETÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ÉRTÉKKORREKCIÓK (+/-) KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK MÉRLEGÉRTÉK

78 78© Deák István BEKERÜLÉSI ÉRTÉK „az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.” Sztv. 47. § (1) bekezdés „az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.” Sztv. 47. § (1) bekezdés Részei Részei BEKERÜLÉSI JOGCÍM KEZDŐ ÉRTÉKE +/– JÁRULÉKOS TÉTELEK

79 79© Deák István BEKERÜLÉSI ÉRTÉK HATÁSA KEZDŐ ÉRTÉK JÁRULÉKOS TÉTELEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET MÓDOSÍTÓ MÉRLEG HASZNÁLAT EREDMÉNYKIMUTATÁS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKET NEM MÓDOSÍTÓ

80 80© Deák István Bekerülési érték megjelenési formái Beszerzési ár Beszerzési ár gazdálkodó külső környezetéből beáramló, általában mennyiségben is kifejezhető eszközök gazdálkodó külső környezetéből beáramló, általában mennyiségben is kifejezhető eszközök Előállítási költség Előállítási költség gazdálkodón belül keletkező eszközök (pl. STK) gazdálkodón belül keletkező eszközök (pl. STK) „Névérték” „Névérték” mennyiségben ki nem fejezhető eszközök (és a források teljes halmaza) mennyiségben ki nem fejezhető eszközök (és a források teljes halmaza)

81 81© Deák István Beszerzési ár kezdő értékei Vásárlás Vásárlás Számlázott nettó vételár Számlázott nettó vételár Apportként átvétel Apportként átvétel Társasági szerződésben rögzített érték Társasági szerződésben rögzített érték Térítés nélküli átvétel Térítés nélküli átvétel Átadónál kimutatott könyv szerinti érték, de maximum az átadáskori piaci érték Átadónál kimutatott könyv szerinti érték, de maximum az átadáskori piaci érték Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök Követelés, részesedés ellenében átvett eszközök Szerződés, megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerint Szerződés, megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerint Többlet Többlet Piaci érték Piaci érték

82 82© Deák István Járulékos tételek Felár, bizományi díj, szállítási, rakodási díj, belföldiesítés költsége (vámterhek), beszerzéshez kapcsolódó adók (kivéve levonható áfa), le nem vonható áfa, illetékek, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, hitel megszerzésének járulékos költségei, időarányos hitelkamat, időarányos biztosítási díj, kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyamkülönbözetei (+/-), tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás költségei, stb. stb. stb. Felár, bizományi díj, szállítási, rakodási díj, belföldiesítés költsége (vámterhek), beszerzéshez kapcsolódó adók (kivéve levonható áfa), le nem vonható áfa, illetékek, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, hitel megszerzésének járulékos költségei, időarányos hitelkamat, időarányos biztosítási díj, kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyamkülönbözetei (+/-), tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás költségei, stb. stb. stb. Számlázott engedmények (–) Számlázott engedmények (–)

83 83© Deák István ÉRTÉKKORREKCIÓK AZ ESZKÖZÖK ÉLETPÁLYÁJA SORÁN Az eszközök használatából és/vagy a piaci környezet értékítéletének megváltozásából adódó, (általában) a fordulónapon elszámolt növelő vagy csökkentő helyesbítések OKA: a könyv szerinti érték és az aktuális érték (piaci/használati/valós érték) eltérése

84 84© Deák István ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL: értékkorrekciók: csak a bekerülési értékig az eredménnyel szemben értékkorrekciók: csak a bekerülési értékig az eredménnyel szemben ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL: értékkorrekciók a bekerülési érték fölé is, de csak a tőkével szemben értékkorrekciók a bekerülési érték fölé is, de csak a tőkével szemben VALÓS ÉRTÉK MODELL: értékkorrekciók a bekerülési értéktől függetlenül az eredménnyel szemben

85 85 ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (1) BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MODELL ( Cost Model ): értékkorrekciók bekerülési értékig értékkorrekciók bekerülési értékig eredménykimutatásban eredménykimutatásban Bekerülési érték KSZÉ 0 KSZÉ 1 értékvesztés visszaírás

86 86 ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (2) ÁTÉRTÉKELÉSI MODELL (Revaluation Model): értékkorrekciók bekerülési érték fölé is értékkorrekciók bekerülési érték fölé is eredménykimutatásban: bekerülési értékig eredménykimutatásban: bekerülési értékig saját tőkében: bekerülési érték fölött saját tőkében: bekerülési érték fölött Értékhelyes- bítés Bekerülési érték KSZÉ 0 KSZÉ 1 értékvesztés visszaírás

87 87© Deák István ÉRTÉKKORREKCIÓ-FELFOGÁSOK (3) VALÓS ÉRTÉK MODELL (Fair Value Model): értékkorrekciók bekerülési értéktől függetlenül eredménykimutatásban KSZÉ 0 Bekerülési érték KSZÉ 1 KSZÉ 2 -VÉK +VÉK VÉK = valós érték értékelési különbözet

88 88 VAGYONRÉSZEK KIVEZETÉSE FELADAT: KIVEZETETT VAGYONRÉSZ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG AZONOSÍTHATÓ KIVEZETETT VAGYONRÉSZ EGYEDILEG NEM AZONOSÍTHATÓ NINCS ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI PROBLÉMA ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÁTLAGMÓDSZEREK SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ DIKTÁLT ÁRAK MEGOLDÁS NINCS ÉRTÉKELÉS

89 89© Deák István ÁTLAGMÓDSZEREK Folyamatos (gördülő) átlagár-számítás Folyamatos (gördülő) átlagár-számítás Minden bekerülés után aktualizáljuk Minden bekerülés után aktualizáljuk Időszaki (halmozott) átlagár-számítás Időszaki (halmozott) átlagár-számítás Adott időszakra meghatározott Adott időszakra meghatározott

90 90© Deák István SORRENDISÉGRE ÉPÜLŐ ELJÁRÁSOK Lényege: a beszerzés időrendjébe, vagy a bekerülési értékek nagyságrendjébe rendezett halmazból, a sorrend képzés logikája szerint számoljuk el a csökkenéseket Lényege: a beszerzés időrendjébe, vagy a bekerülési értékek nagyságrendjébe rendezett halmazból, a sorrend képzés logikája szerint számoljuk el a csökkenéseket Fajtái Fajtái Időrendi sorrend Időrendi sorrend FIFO, LIFO FIFO, LIFO Nagyságrendi sorrend Nagyságrendi sorrend HIFO, LOFO HIFO, LOFO

91 91© Deák István MegnevezésF I F OL I F O Angol elnevezésfirst in – first outlast in – first out Jelentése először bevételezett készlet kerül először kivezetésre utolsónak bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értékeutolsó árakonelső (legkorábbi) árakon Átlagárhoz képest áremelkedés esetén felértékelleértékel árcsökkenés esetén leértékelfelértékel A számviteli törvény előírásai szerinti minősítése Legjobban megfelel! Árcsökkenésnél kimondottan jó, áremelkedésnél ugyan felértékel, de csak az átlagárhoz képest, a tényleges beszerzési árnál viszont nem értékel magasabbra. Sztv. tételes előírásainak nem felel meg! Áremelkedés esetén jó lenne, de árcsökkenés esetén nemcsak az átlagárhoz, hanem a tényleges beszerzési árhoz képest is felértékel,

92 92© Deák István A FIFO ELV MŰKÖDÉSE 54321

93 93© Deák István A LIFO ELV MŰKÖDÉSE

94 94© Deák István MegnevezésL O F OH I F O Angol elnevezéslowest in – first outhighest in – first out Jelentése legalacsonyabb áron bevételezett készlet kerül először kivezetésre legmagasabb áron bevételezett készlet kerül először kivezetésre Zárókészlet értéke legmagasabb árakonlegalacsonyabb árakon Átlagárhoz képestfelértékelleértékel A számviteli törvény előírásai szerinti minősítése Nem alkalmazható! Ármozgástól függetlenül mindig felértékel, és mindig a legmagasabb áron bevételezett készlet marad raktáron, ami értékelési szempontból nem felel meg az Sztv. előírásainak Nem alkalmazható! Ármozgástól függetlenül mindig leértékel, és mindig a legalacsonyabb áron bevételezett készlet marad raktáron, ami – tekintettel az óvatosság elvére – megfelel(het) a számviteli törvénynek. Viszont a valódiság elve alapján a mérlegérték vitatható lehet.

95 95© Deák István A HIFO ELV MŰKÖDÉSE

96 96© Deák István A LOFO ELV MŰKÖDÉSE

97 97© Deák István DIKTÁLT ÁRAS MÓDSZER az évközi mozgásokat egy előre rögzített (tervezett, elszámoló, diktált) áron számoljuk el és időszakosan (pl. havonta vagy évente) helyesbítjük a tényleges bekerülési értékre. az évközi mozgásokat egy előre rögzített (tervezett, elszámoló, diktált) áron számoljuk el és időszakosan (pl. havonta vagy évente) helyesbítjük a tényleges bekerülési értékre.

98 98© Deák István A számviteli törvény az alábbi eljárásokat engedi alkalmazni: Átlagmódszerek Átlagmódszerek FIFO módszer FIFO módszer Diktált áras módszerek Diktált áras módszerek Az értékelési eljárások részletes kifejtésére a Számvitel II. tantárgy keretében kerül sor


Letölteni ppt "SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMIVTEL I. 4. SILLABUSZ A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA, SZÁMVITELI POLITIKA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések