Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeged, 2013. november 13. Dr. Mezei Péter, PhD, docens Összehasonlító Jogi Intézet Az afrikai jog.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeged, 2013. november 13. Dr. Mezei Péter, PhD, docens Összehasonlító Jogi Intézet Az afrikai jog."— Előadás másolata:

1 Szeged, november 13. Dr. Mezei Péter, PhD, docens Összehasonlító Jogi Intézet Az afrikai jog

2 Az afrikai jog története három nagy korszakra bontható: 1./ Hagyományok, szokásjogi szabályok kora; 2./ Az idegen hatalmak betörése: kereszténység / iszlám hódítás / gyarmatosítás; 3./ A függetlenné válás kora. Általános áttekintés Mindezek hatására korunkban Afrikai erősen megosztott politikailag, vallásilag, és egészében fejlettségét tekintve. Ennek megfelelően különbség tehető - „fekete-Afrika”, - az iszlám országok és - a keresztény területek között.

3 A világ országainak megoszlása jogrendszerük tekintetében

4 Az ősi afrikai jog jellemzői A szokásjog Szájhagyomány útján terjedő szokásjog uralkodott (félelem a természetfelettitől és a közösségtől). A szokások megszegése kockázattal járt (legsúlyosabb: kitaszítás a közösségből). Elvetették a haladás eszméjét. A központi elem a kötelezettség és nem az alanyi jog. A csoport fontosabb, mint az egyén.

5 Az ősi afrikai jog jellemzői Az eljárás A per központi jelentőségű, a célja az igazságos és békés megoldás megtalálása, nem a szankcionálás. Az elérendő cél: a társadalmi egyensúly, a csoport békéjének a helyreállítása. Amennyiben van szankció: elsősorban kompenzáció, csak kivételesen „talio-elv”.

6 Az iszlám térhódítás A VII-VIII. században egész Észak-Afrika az arabok uralma alá került. A kalifátusok terjeszkedése a középkorban ( )

7 Az iszlám térhódítás Ezt követően az iszlám a kereskedelemnek (karavánoknak) köszönhetően déli irányba terjeszkedett tovább. Jelentős különbségek fedezhetők fel az egyes országok között. Van, ahol az iszlám – államvallás, pl. Marokkó, Algéria, Tunézia; – erős befolyással bíró, de nem kizárólagos vallás, pl. Szudán, Kenya, Szomália, Zanzibár; – a helyi népszokások egyike, pl. Ghána, Sierra Leone, Uganda, Kamerun.

8 Az iszlám elterjedése a világban (Afrika, Európa és Ázsia)

9 A gyarmatosítás kora Berlin, 1885 – A befolyási övezetek meghatározása Angolok: „indirect rule” – közvetett igazgatás: a common law-t csak kivételesen, és akkor sem szigorúan és nem kizárólagosan alkalmazták a gyarmatosított területeken („összeegyeztethetetlenségi klauzula”). - Nem szigorúan, mert csak akkor vették igénybe a common law-t, ha az szükséges volt; - Nem kizárólagosan, mert a jogvitákat főszabály szerint a helyi jog alapján oldották meg. Kontinentális gyarmatosítók: „asszimilációs politika”. Ennek során bár elismerték az emberi jogokat, azonban az európai civilizációk felsőbbrendűségét hirdették. Igazságszolgáltatási rendszer megsokszorozódásához vezetett az európai jogrendszerek megjelenése.

10 Az afrikai országok gyarmati státusza az I. világháború kezdetén

11 A függetlenné válás kora II. világháborút követően kezdődik. Az addigi jogszabályokat fenntartották, s csak lassan váltották fel őket új normákkal. Reformmozgalom: – új alkotmányok; – parlamentáris rendszer; – független bíróságok; – elnöki rendszer.

12 A függetlenné válás kora Rövid időn belül változás: – távol állnak az afrikai hagyományoktól a nyugati demokratikus értékek; – alkotmánymódosítással vagy puccsal döntötték meg az addigi rendszereket; – diktatúrák jöttek létre, ahol az egyének nem vettek részt a hatalomgyakorlásban; – a parlamentek és a bíróságok nem képezték ellensúlyát a katonai-végrehajtó hatalomnak.

13 Idi Amin egy diplomatáknak adott 1975-ös fogadáson, amint rabszolgák módjára négy brit üzletember cipeli, valamint egy svéd üzletember esernyőt tart fölé.

14 Demokratizálódási folyamat Többpártrendszer kiépülése: 1990-ben csak 4 országban (Gambia, Mauritius, Szenegál és Botswana) működött több párt, mára ez a szám több, mint 20. Az országok többségében kiépült a jog uralma („rule of law”), ami feltételezi a jogforrások hierarchikus rendjét. A szokásjog – elsősorban a volt angol gyarmatokon – ugyancsak erőre kap (pl. Ghánai Alkotmány). Megindul a „modern jog” kodifikációja, melynek részeként egyes – volt francia – gyarmatok létrehozták az OHADA-t, az Üzleti Jog Harmonizáló Szervezetét. Ehhez hasonló szervezetek jöttek létre például a pénzpiac (monetáris viszonyok) erősítése (UEMOA), avagy a szellemi alkotások védelmének elősegítése céljából (OAPI).

15 Demokratizálódási folyamat 1961: Afrikai Egységszervezet. Céljai: – egység és szolidaritás; – a magasabb életszínvonal megvalósítása; gyarmatosítás maradványainak felszámolása; z emberi jogok betartása. 1990, Addisz-Abeba: a fő cél immáron a demokrácia megteremtése (1997-ig nincs változás, ekkortól következetes szankciók a jogsértő államokkal szemben). 2002, Durban: Az Afrikai Egységszervezet felszámolása és az Afrikai Unió létesítése. Célok: közös afrikai védelmi politika; z alkotmányellenes kormányváltások tilalma.

16 Az igazságszolgáltatás és a jogásztársadalom Afrikában A bírósági rendszerek megosztottságának felszámolása. Saria bíróságok azonban még ma is működnek. Az igazságszolgáltatás (papíron) független, de a beavatkozás mértéke az állami vezetés vagy a katonaság részéről jelentős. Bírák képzése és társadalmi megítélése. Ügyvédek megítélése nagyon negatív.


Letölteni ppt "Szeged, 2013. november 13. Dr. Mezei Péter, PhD, docens Összehasonlító Jogi Intézet Az afrikai jog."

Hasonló előadás


Google Hirdetések