Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezeti gondolkodás fejlődése. Néhány gondolat a globalizációról A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezeti gondolkodás fejlődése. Néhány gondolat a globalizációról A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és."— Előadás másolata:

1 A környezeti gondolkodás fejlődése

2 Néhány gondolat a globalizációról A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és más volt a sebessége régen. Az emberiség közgondolkodásában az elmúlt évszázadokban a globalizációt meghatározó tényezők folyamatosan változtak: vallás ­ kultúra - tudomány - gazdaság - környezet Globalizációs robbanás: (Rendszerváltások, a kétpólusú világpolitika vége, technológiai liberalizálás, …)

3 A globalizáció ma már szinte minden szférát áthat. A megvalósulás szintjei: Termelés Piac Pénzmozgás („ellenőrizhetetlen”) Információ Környezet (globális problémák) Mindennapi élet (élelem, vegyes házasságok, munkaerőmozgás, stb.)

4 Történeti előzmények, jellemzők: Kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekkel. Hosszú időn keresztül a nyersanyag- és árucsere dominált, az információ csere jelentősége kisebb volt (megváltozó „hangsúlyok”). A globalizáció feltételei: műszaki fejlődés (közlekedés/szállítás, információáramlás), gazdaságpolitikai változás (tőke, anyagi javak „szabad” áramlása), politikai feltételek/szándékok (az ún. cocom lista eltörlése, politika globalizáció),

5 A globalizáció gyorsulása és kiterjedése közlekedés fejlődése (  10 3 x-os) műszaki tudományok fejlődése  a környezet-átalakítás felgyorsulása tudomány fejlődése  a környezet-átalakítás veszélyének fokozódása (vegyi anyagok, nukleáris technika, biotechnológia, számítástechnika) pl.: fegyverek hatékonyságának növekedése (  x-os) egészségügy fejlődése  népességnövekedés (  x-os) gazdasági globalizáció: először csak árú csere, később hatékonyságon alapuló export-import, nemzetközi vállalatok, árucsere globalizáció, multik, világgazdaság recessziója és élénkülése (pl. orosz válság, brazíliai problémák, USA kamatlábak, stb.)

6 A globalizáció gyorsulása és kiterjedése (folyt.) információ sebessége és globalizációja (Monte Cristotól a világ tőzsdei összefonódásáig, pl. az „első” iraki háború a TV-ben) környezeti problémák kiterjedése (határon átnyúló szennyezések, savas esők, ózon, globális felmelegedés, nukleáris szennyezés, világtengerek szennyezése, túlhalászás, stb.) politikai globalizáció (ENSZ szerepének változása, politikai- katonai akciók: Koszovó, Indonézia,...), környezetpolitikai glob. a nemzetközi kommunikáció nyelve  angol

7 A globalizáció erőteljesen élénkítette a nemzetek közti együttműködést sok egymáshoz kapcsolódó területen, a technológia által vezényelt egymásrautaltság és a gazdasági szakosodás terén. A technológiai haladás és a kereskedelem liberalizálása azonban nem kedvez valamennyi csoportnak és egyénnek.  Aggályok, ellenérzések A globalizáció kockázatai: Rövid és hosszú távú érdekek gondja Nyitott gazdaságok kiszolgáltatottsága Humánum ellenes cselekedetek (terrorizmus, bűnözés, számítógépes vírusok) Környezeti problémák „Ellenőrizhetetlenség” Alacsony jövedelműek (országok, társadalmi csoportok, ill. egyének) perifériára szorulása

8 Globalizáció lényegének megfogalmazása: A hozzáférés szabadságától a világgyarmatosításig. (Sok lényegi, sokszor egymással ellentétes megfogalmazás – de mindnek van igazságtartalma!)

9 A globalizáció: világgyarmatosítás György Lajos ökofilozófus úgy véli, hogy a globalizáció: világgyarmatosítás. Szerinte a legveszélyesebb a folyamatban a nemzetek szolidaritásának, a kultúrának, az anyanyelvnek, a tradícióknak, az erkölcsnek az elvesztése. A globalizációról azt mondják, hogy szabad kereskedelmet jelent, ami teljesen félrevezető. A kereskedelem jelentős része központilag irányított, az cégeken belül zajlik. A nemzetközi "szabad kereskedelmi" egyezmények magukkal hozzák a liberalizáció és a protekcionizmus bonyolult együttesét, sok fontos esetben (például a gyógyszereknél) lehetővé teszik az óriásvállalalatok számára a hatalmas haszon bezsebelését, ugyanis az állami támogatással kifejlesztett gyógyszerek árát monopolhelyzetük révén határozhatják meg. A pénzhatalom felszámolja a kormányok szabad tervezési lehetőségeit, ennélfogva a népek szuverenitását. A termékek főleg a gazdag országokba áramlanak. A társadalmi, gazdasági és politikai életről egy központosított, rejtélyes hatalom hozza a határozatokat. A sajtó az egész világon a nemzetek feletti vállalatok kezében van, azt írják és sugározzák, hogy a globalizáció nagyszerű dolog. (Ezért használja helyette a világgyarmatosítás kifejezést használni – mondván, ezt nehezebb dicsőíteni). Az egyik oldalon a spekulációs tőke ezermilliárdjai, megvásárolt, megvesztegetett politikusok és kormányok, fényűző lakóparkok, bevásárlóközpontok, bőség, - ennek a másik oldala a munkanélküliség, a hontalanok, az éhezés, a filléres munkabérek, a szakszervezetek szétverése vagy bomlasztása, a munkavédelem, az egészségügyi határértékek felszámolása, a zöld figyelmeztetések semmibe vétele.

10 GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VILÁGGAZDASÁG A kereskedelem összetétele drámai változáson ment keresztül különösen a mezőgazdasági és ipari termékek arányában ben a mezőgazdasági export közel 47 %-át tette ki a teljes fogalomnak, ezzel szemben aránya 2006-ra 10% alá csökkent, miközben az ipari termékek részaránya 38-ról 77 %-ra nőtt..

11 A nemzetek feletti vállalatok Hogy mennyire a nemzetek feletti vállalatok (multik) kezében összpontosul ma már a hatalom, jól mutatja, hogy a világ 40 legnagyobb gazdasága között 25 transznacionális vállalat és mindössze 15 ország szerepel. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több vállalat van, mint ország – írja az Institute for Policy Studies kutatóintézet egy jelentésében. A világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között több a cég, mint ország. Az arány egész pontosan 51:49 az éves eladások és az éves nemzeti össztermék, a GDP összehasonlításában. A felmérésből az is kiderül, hogy az elképesztő ütemben növekedő cégek dominálják a világgazdaságot, és elképesztő ütemben növekednek.

12 A nemzetek feletti vállalatok Amerika vezet Az amerikai cégek közül kerül ki a legtöbb nagy. A kétszáz legnagyobb vállalat közül 82 amerikai. A második Japán (41 cég), harmadikok a németek (20), és a negyedikek a franciák (17). (Lehet, hogy a világban nem is az amerikaira, hanem a multikra haragszanak? – az iraki beavatkozás „bekavart”)

13 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története A környezeti gondolkodás kezdeti konkrét lépései a természetvédelemben: 1872 Yellowston Nemzeti Park, majd ezt követően még a 19. sz-ban NP-ok Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, 1909 Svédország, 1914 Svájc, 1925 Kongó: Albert (Virunga) NP //Kezdetben „érintetlen” tájak elve.// 1922 Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság (ICBP) London 1928 Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal (Brüsszel) 1933 Nemzetközi Konferencia Afrika Növény- és Állatvilágának védelmére (London) Egységes kritériumok a NP-ok kialakításánál Washingtoni (Pánamerikai) Egyezmény. A NP mellett további 3 védettségi kategória

14 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) 1948 IUPN (International Union for the Protection of Nature) – 1956-tól IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Rescources), ill. ennek Nemzetközi Nemzeti Park Bizottsága (1958)  Javaslat az ENSZ-nek nemzetközi lista összeállítására. Első lista Gyors növekedés (1914: 40, 1939: 300, 1967: 1200 db NP vagy rezervátum) 1962 A NP-ok első világkonferenciája (Seattle) 1966 Red Data Book (Vörös Könyv) első két kötete (következménye a Washingtoni Fajvédelmi Egyezmény - érvényes 1975-től)

15 A (regionális) globális környezeti gondolkodás rövid története (folyt.) 1969 U Thant (ENSZ főtitkár) beszéde: „Ennek a szervezetnek még egy évtizednyi ideje van arra, hogy tagjai elfelejtsék régi pereiket, és elkezdjenek egy világot átfogó együttműködést, hogy megállítsák a fegyverkezési versenyt, megjavítsák az emberiség életterét, megfékezzék a népességrobbanást, és a kibontakozáshoz megadják az első impulzust. Ha az elkövetkező tíz esztendőben nem jön létre ilyen összefogás, akkor attól félek, ezek a nehézségek olyan méreteket öltenek, hogy a megoldásuk meg fogja haladni az emberiség képességeit” Ember és Bioszféra program MAB) indulás – UNESCO NP Konferencia (Grand Teton NP, USA): átfogó védett területi besorolás (10 kategória) 1972 Párizs: Egyezmény a világ kulturális és természeti értékeinek védelméről Stockholm: ENSZ környezetvédelmi konferencia  UNEP (United Nations Environmental Programme, központ: Nairobi)  igen változó politikai reakciók 1980 Világ környezetvédelmi stratégiájának kidolgozása.

16 A környezetvédelem, mint kényszer megjelenése Félelmetes mértékeket öltő folyószennyezések a fejlett országokban Londoni szmog 1952 telén: 4000 halott É-Amerika: DDT „bomba” az 1960-as évek elején (Carlson: A néma tavasz) Japán: Cd és Hg szennyezések, nagyvárosi szmog  kutatások, társadalmi mozgalmak 1968 Római Klub 1972 Párizs: EGK önálló környezeti politika meghirdetése

17 Az elmúlt évtizedekben megfordult a kapcsolat a globális ökonómia és ökológia között: a múltban a gazdasági fejődés környezetre gyakorolt hatásai miatt aggódtunk, ma az ökológiai stressz miatt fellépő gazdasági társadalmi hatások megoldásaira kell figyelni, a közelmúltban az országok kereskedelmi függése volt meghatározó, napjainkban egyre inkább a kölcsönös környezeti függőség jelenthet gondot. A globális gazdaság és globális környezeti problémák szorossága: a környezeti problémák a gazdaságból fakadnak, s a megoldásuk is annak lehetőségeitől függ (az egyik világmodell pl. a szegény országoknál nem is számol környezetvédelmi költségekkel)

18 Az első időszakban (az 1960-as években) jelentkező globális problémákat négy csoportba oszthattuk: rohamosan növekvő népesség, éhség problémák (egyes országokban a rohamosan növekvő népességgel a mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani, jelentős népesség éhezik, s több korábban gabonaexportáló ország importra kényszerült) az ipari termelés nagy arányú növekedése a nyersanyagok felhasználásának rohamos növekedését idézte elő, a jelentkező nyersanyaghiány miatt a gyarmati rendszer idején „értéktelen” termékeknél érvényesülni kezdett a kereslet-kínálat törvénye (a látványos változást a 1970-es évek eleji árrobbanás hozta meg) regionális mértékű környezetszennyezések (először látványos folyószennyezések, regionális léptékű légszennyezések a nagyobb iparvidékekhez kapcsolódva). A környezetrombolást kezdetben csak az iparilag fejlettebb országok bajaként, a gazdag nemzetek gazdaságának mellékhatásaként könyvelték el, de napjainkra már a fejlődő országok életben maradásának fontos pontjaként tartjuk számon, ugyanis mára ezek nagy része az ökológiai és gazdasági hanyatlás lefelé futó spiráljának csapdájába került.


Letölteni ppt "A környezeti gondolkodás fejlődése. Néhány gondolat a globalizációról A globalizáció csak új szó (fogalom), de nem új jelenség. Más volt a tartalma és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések