Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos."— Előadás másolata:

1 Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos munka született egy külföldi tudós budapesti „börtönévei” során?

2 Jégkorszak(ok)!!! Pleisztocén éghajlatváltozások: az utóbbi 2,4 millió év geomorfológiai, geológiai, paleontológiai bizonyítékok morénáhalmok, gleccservölgyek, lösz, eltemetett talajok növény-, állatmaradványok Jégkorszakok és köztes melegebb időszakok váltogatták egymást: GLACIÁLISOK- INTERGLACIÁLISOK STADIÁLISOK - INTERSTADIÁLISOK (Klasszikus: Günz, Mindel, Riss, Würm; Ma: Oxigén-izotóp fázisok)

3 Oxigénizotóp-arányok változása

4 Jégkorszakok kialakulásának éghajlati jellemzése Alap: sarkvidéki ill. magashegységi jégtakarók terjeszkedése Éghajlati övek elcsúszása Közvetlen ok: Napból érkező besugárzás alapján NEM a hideg tél, hanem a HŰVÖS NYÁR pozitív hóháztartás Tehát az a jó, ha az évszakok közti különbség csökken! („Köppen-féle küszöbérték”: 450 kánoni egység = 450*43,95 J/cm 2 /min)

5 OKok 1. Terresztrikus elméletek (lemeztektonika, vulkanizmus, légkörzés, óceánok áramlási rendszere, stb.) 2. Extraterresztrikus elméletek a) Föld pályaelemeinek változása (precesszió; apszisvonal elfordulása; excentricitás, tengelyferdeség változásai) b) egyéb (pl. változó napsugárzás; becsapódás, stb.)

6 Tengelyferdeség (  ) változása Értéke: 23°17’ ± 55’ Periódusa: év Ha  nő  Nap maximális deklinációja nő (térítők a sarkok felé mozdulnak el)  nyár melegebb, tél hidegebb Ha  csökken  Nap maximális deklinációja csökken (térítők az Egyenlítő felé mozdulnak el)  nyár hűvösebb, tél enyhébb  csökkenése kedvez az eljegesedésnek Megj.: É-i és D-i féltekén ugyanúgy hat!  

7 Perihélium hosszának (  ) változása DEF: Perihélium hossza (  ): ez egy szög!!!! tavaszpont irány és a nagytengely (perihélium-irány) szöge meghatározza: precesszió (tavaszpont hátrálása) + apszisvonal elfordulása periódus: év Tavaszpont (  )Őszpont (  ) Téli félév Ez határozza meg a téli és a nyári félév hosszát, és hogy mikor vagyunk napközelben. (Jelenleg: 102°; 7,5nap)  P A

8 P Téli félév Tavaszpont (  ) Őszpont (  ) A  Perihélium hosszának 4 helyzete Ha  =0°, 180° : tél hossza = nyár hossza; téli besugárzás = nyári besugárzás Ha  =90°: É-i félteke: hosszú nyár, de kis besugárzás (afélium) rövid tél, de nagy besugárzás (perihélium) D-i félteke: fordítva Ha  =270°: fordítva évszakok különbsége csökken → jégkorszak A Téli félév Tavaszpont (  ) Őszpont (  ) P  É-i és D-i félteke eltérő! sin  = ±1 kedvez a jégkorszaknak A Tavaszpont (  ) Őszpont (  ) P  Téli félév P Tavaszpont (  ) Őszpont (  ) A

9 Excentricitás (e) Napközel, naptávol arányát meghatározza  besugárzott energia mennyiség előző tényezőt erősítheti vagy gyengítheti! e · sin  kifejezés alapján értékelhető az összetett hatás periódusok nem teljesen szabályosak és az amplitúdók sem egyformák! e nagy e kicsi

10 Tengelyferdeség Precessziós index Excentricitás

11 Pályaelemek együttes hatása  ± e · sin  Milankovič – Bacsák elmélet csillagászati okokkal magyarázni a jégkorszakok kialakulását (első ötletgazda: Joseph Adhémar francia matematikus, 1842)

12 Milankovič (1924) – Bačák (1940) évre visszamenőleg a pályaelemek alapján - különböző földrajzi szélességekre korrigált besugárzás értékek Mikor és hol csökken a Köppen-féle küszöbérték alá? - 9 egybeesés  és e · sin  között - a nyári napsugárzás mennyisége akár 20 százalékkal is változhat az északi sarok közelében. Bacsák Gy.: ( , jogász, festőművész, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, Fonyód régésze) pontosította a számításokat klímakilengések tartamát is megadta 4 klímatípus: glaciális, szubarktikus (forgástengely egyenesebb), szubtrópusi (forgástengely ferdébb), antiglaciális

13

14

15 A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények 1) A tényleges eljegesedési időszakok hosszabbak mint a csillagászati számítások alapján Ok: az eljegesedés megindulása köthető a módosult pályaelemekhez, utána a kialakuló jégtakaró „konzerválja” a hideget 2) Hogy lehet, hogy a két félteke (sarkvidékek+magashegységek) egyszerre jegesedett el? Válasz: A) az egyidejűség csak látszólagos, kis eltérések (~ év) lehettek É és D között, ami belefér e · sin  gyors periódusába – EZ NEM IGAZ! B) az évszakok jellegének az északi félgömbön bekövetkező változásai valamiképpen átterjednek a déli féltekére is („óceáni szállítószalag”)

16 A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények 3) Hogyan lehet, hogy a perm végétől a pleisztocénig a Földnek nem volt jégsapkája? (Sőt a földtörténet csupán 1 ezrelékében volt…) A) Lemeztektonikai magyarázat: kontinensek eltérő elhelyezkedése módosítja a Földfelszín energiamérlegét, pl. ha a térítők mentén sok az óceán, akkor melegebb az éghajlat, vagy, ha a sarkvidékeken nincs kontinens, akkor a jégtakaró nehezen tud kialakulni. A csillagászati ciklusok csak „kedvező” körülmények közepette tudnak érvényesülni. B) Kisebb a kozmikus sugárzás (galaxis kis spirálkarjában vagyunk)

17 Összevetve az oxigénizotópos görbékkel, úgy tűnik igen, meghatározó a kb éves hosszú ciklus, erre rakódnak a rövidebb idejű ( év, év) ciklusok. Vannak, akik cáfolják és pl. a Földpálya ferdeségével magyarázzák a ciklusokat. De a pontos lefutás, átmenetek csak a földi szférák együttes figyelembevételével magyarázhatók. 4) Mi az igazság? (Azaz a Milankovič-Bacsák elmélet helyesen magyarázza- e a jégkorszakok kialakulását?)


Letölteni ppt "Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések