Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió intézményeinek nyelvi rendje. Hivatalos nyelv, munkanyelv, hiteles nyelv Az Európai Unióról szóló szerz ő dés 55. cikke: E szerz ő dést,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményeinek nyelvi rendje. Hivatalos nyelv, munkanyelv, hiteles nyelv Az Európai Unióról szóló szerz ő dés 55. cikke: E szerz ő dést,"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményeinek nyelvi rendje

2 Hivatalos nyelv, munkanyelv, hiteles nyelv Az Európai Unióról szóló szerz ő dés 55. cikke: E szerz ő dést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

3 Hivatalos nyelv, munkanyelv, hiteles nyelv Az Európai Unió m ű ködésér ő l szóló szerz ő dés 342. cikk (az EKSz. korábbi 290. cikke) Az Unió intézményeinek nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat, az Európai Unió Bíróságának alapokmányában foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a Tanács határozza meg egyhangúlag elfogadott rendeletekben.

4 1. számú rendelet Az Unió intézményeinek hivatalos nyelvei és munkanyelvei…. 23 nyelv Nem definiálja, hogy mi a hivatalos, illetve munkanyelv fogalma A hivatalos és munkanyelvek köre egybeesik A hivatalos nyelv feltehet ő tartalma: kifele irányuló kommunikációban, illetve hivatalos okiratok (jogszabályok) esetében Munkanyelv: amit az uniós intézmények alkalmazottai használnak (a gyakorlat értelemszer ű sz ű kítést kíván)

5 1. számú rendelet „Azok az okmányok, amelyeket egy tagállam, vagy a tagállamok valamelyikének joghatósága alá tartozó személy a Közösség intézményeinek küld, a feladó választása szerint a hivatalos nyelvek bármelyikén készülhetnek. A válasz ugyanazon a nyelven készül.” Küls ő kommunikáció

6 1. számú rendelet „Azokat az okmányokat, amelyeket a Közösség valamely intézménye küld egy tagállamnak vagy a tagállamok valamelyikének joghatóságan alá tartozó személynek, az adott állam nyelvén kell megszövegezni” Küls ő kommunikáció

7 1. számú rendelet „A rendeleteket és az egyéb általánosan alkalmazandó dokumentumokat a hivatalos nyelveken kell megszövegezni.” Egyéb általánosan alkalmazandó dokumentum = irányelv, határozat, nemzetközi megállapodás Nem ilyen: bizonyos tagállamnak, személynek címzett határozat, bels ő dokumentumok „Az Európai Unió Hivatalos Lapját a hivatalos nyelveken kell közzétenni.” Küls ő kommunikáció

8 1. számú rendelet „A Közösség intézményei eljárási szabályzataikban kiköthetik, hogy meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni” Általában nem jelenítik meg eljárási szabályzatukban, hogy mi lesz a tényleges munkanyelv Bels ő kommunikáció

9 Nyelvi egyenlőség Kiindulási elv: minden tagállam legalább egyik hivatalos nyelve egyúttal az EU hivatalos nyelve is Probléma: a több hivatalos nyelvvel bíró tagállamok esetében a „második” hivatalos nyelv uniós hivatalos nyelvként való elismerése (máltai 2004-ben 2007-ig tartó derogációs id ő szakkal, ír 2007-ben 2012-ig tartó derogációs id ő szakkal ) A folyamatos b ő vítésekkel az újabb nyelvek egyre nagyobb terhet róttak az Unió intézményeinek m ű köd ő képességére Ugyanakkor a kisebb nyelvek „öntudatra” kaptak, hogy megjelenjenek európai szinten (máltai, ír)

10 A hivatalos nyelvek számának alakulása német, francia, holland, olasz angol, dán görög spanyol, portugál svéd, finn cseh, észt, lengyel,lett, litván, magyar, máltai, szlovák, szlovén bolgár, román, ír

11 Jogszabályok szövegezése A jogszabályokat nem párhuzamosan szövegezik valamennyi nyelven Általában egy szövegezési nyelven készülnek (angol vagy francia) A többi nyelvi változat a forrásnyelvi változatnak nem puszta fordítása, hanem egy egymást követ ő, váltakozó szakaszokból álló rendszer eredményeként jönnek létre, szövegezésb ő l, fordításból,illetve a szövegek tartalmi egybevetéséb ő l állnak

12 A folyamat szereplői A szöveg el ő állítói (bizottsági szakemberek, általában nem anyanyelvi ismer ő i a szövegezési nyelvnek) Fordítók (Bizottság, Tanács, EP) - Bizottsági fordítók: kb 1750 f ő (BXL, Lux) - Tanácsi fordítók: 700 f ő (BXL) - EP fordítók: 1200 f ő (Lux) Jogász-nyelvészek (a jogszabály elfogadása el ő tti fázisban összevetik a különböz ő nyelvi változatokat) - A Bizottság Jogi Szolgálatánál nyelvenként 2-3 f ő - A Tanács F ő titkársága jogi Szolgálatánál nyelvenként 3 f ő - Az EP-nél nyelvenként 3 f ő Olvasószerkeszt ő k (a Kiadóhivatalnál)

13 A szövegezési nyelv változása Szövegezési nyelv Angol45%62%72% Francia41%26%12% Német5%3% Egyéb9% 13%

14 Nyelvi változatok a rendes jogalkotási eljárásban – a Bizottság javaslata A javaslatot a Bizottság illetékes f ő igazgatóságának szakemberei készítik el ő (általában nem anyanyelv ű ek) Szakmai egyeztetés a f ő igazgatóságon belül (egy nyelv) Szakmai egyeztetés a Bizottságon belül (egy nyelv) Elfogadás a Bizottság által (nem kell, hogy valamennyi nyelvi változat a Bizottság asztalán legyen) Fordítás A COM végleges dokumentum (javaslat) minden nyelven rendelkezésre kell, hogy álljon

15

16 Első olvasat az EP-ben és a Tanácsban Mindkét intézmény valamennyi nyelven megkapja a javaslatot A Tanácsban a szövegezési munka általában egy nyelven folyik, a folyamatos nyelvi lekövetés esetleges A tagállami munkacsoporti tagok tehetnek nyelvi észrevételeket/fenntartásokat Az EP-ben a parlamenti bizottság munkanyelvén dolgoznak A módosításokat valamennyi nyelvre lefordítják A jogász nyelvészek közvetlenül elfogadás el ő tt kapcsolódnak a munkába mindkét intézménynél. Feladatuk: - Konzisztensek-e szövegek? - Az adott nyelvi jogi nyelvezetének, terminológiájának megfelelnek-e

17 Első olvasat az EP-ben és a Tanácsban Nehézségek: - Az els ő olvasatos megállapodáshoz az kell, hogy az EP befogadja a Tanács módosításait, illetve a Tanács támogatni tudja az EP módosításait (a tanácsi módosítási javaslatok EP módosítók formájában öltenek testet) - A trialógus egyeztetések általában egy (két) nyelv ű ek - A tagállamoknak sokszor kevés idejük van a szövegek nyelvi ellen ő rzésére, észrevételeik megtételeik megtételére

18

19 Második olvasat Technikailag hasonlít az els ő olvasathoz Rövidebb határid ő k állnak rendelkezésre A Tanács fogadja el az utolsó szövegváltozatot (az els ő olvasatban az EP) A jogász-nyelvészeknek az egyes intézményeknél aktívan együtt kell m ű ködniük A Kiadó Hivatalnál már csak hagyományos szerkesztési feladatok jelentkeznek (elírás, helyesírás, stb.)

20

21 Az egyforma hitelesség problémája Ha valamennyi változat egyformán hiteles, a többi változattól esetlegesen eltér ő („rossz”) nyelvi változat is! Európai Bíróság: a szöveg tartalmát a szabályozás céljából kell levezetni (adott esetben a „rossz” változatba a helyes nyelvi változatot bele kell érteni) Elvileg a „többségi” elvnek nincs szerepe, de a gyakorlatban gyakran van A helytelen nyelvi változatokat helyesbítéssel korrigálják (miért fontos, hogy „zsírszegény” és nem „félzsíros” tej)

22 Az egyforma hitelesség problémája C-310/95. számú Road Air BV kontra Inspecteur der Invoerrechten en Accijnzen ügy. A vámtehert ő l mentes áruk fogalma kapcsán merült fel értelmezési kérdés. A vonatkozó tanácsi határozat német változata tengerentúli megyékb ő l érkez ő árukról (Waren aus…), míg a többi változat az onnan származó árukról (goods originating in, importations originaires de stb.) szólt. A német szöveg önmagában nemcsak a tengerentúli megyékben termelt vagy el ő állított árukra, hanem az onnan a Közösség területére érkez ő k viszonylatában is értelmezhet ő lett volna, a Bíróság azonban a “többségi” értelmet rendelte alkalmazni és nem bocsátkozott rendszertani vizsgálatba.

23 Az egyforma hitelesség problémája A C-428/02. számú Fonden Marselisborg Lystbådehavn ügy A „járm ű ” kifejezés fogalmának értelmezése vált szükségessé a hatodik HÉA irányelv alkalmazásában. Az irányelv dán változatában szerepl ő „kjøretøjer” kifejezés kifejezetten a kerékkel rendelkez ő szárazföldi szállítóeszközöket jelentette. A dán nyelvi változaton felül a svéd, a holland és a görög nyelv használt olyan kifejezést, ami „szárazföldi szállítóeszközök” megjelölésére szolgált, a többi nyelvi változat azonban olyan kifejezéseket tartalmazott, melyek magukba foglalták a szállítóeszközöket általában, beleértve a légi járm ű veket és a hajókat. A Bíróság ítéletében a szabályozás általános rendszerére és céljára utalva, a nyelvtani értelmezés teljes mérték ű figyelmen kívül hagyásával úgy döntött, hogy az érintett rendelkezést nem lehet sz ű ken értelmezni, hanem úgy kell, mint ami magában foglal valamennyi szállítóeszközt, a hajókat is beleértve.

24 Az egyforma hitelesség problémája A C-261/08. számú ügy Az 562/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése tekintetében a spanyol változat tért el a többit ő l. A bekezdés szerint amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok úti okmányaiban nem szerepel a beléptet ő bélyegz ő lenyomata, az illetékes nemzeti hatóságok vélelmezhetik, hogy az úti okmány birtokosa nem felel meg, vagy már nem felel meg az adott tagállamban való tartózkodás id ő tartamára vonatkozó feltételeknek. Amennyiben pedig ezt a vélelmet nem döntik meg, a rendelet spanyol változata szerint az illet ő t a nemzeti hatóságok „ki fogják utasítani” az országból, míg az összes többi nyelvi változatban a kiutasítás pusztán lehet ő ségként és nem kötelezettségként jelenik meg. A Bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy kizárólag a spanyol verzió sugall a többit ő l eltér ő tartalmat, ezért a többi nyelvi változatból lehetséges a jogalkotó tényleges szándékára következtetni.

25 Kihirdetés elmaradása A kihirdetés akár egyetlen nyelven való elmaradása érvénytelenné teszi a jogi aktust A csatlakozáskor ki kellett hirdetni az akkor hatályos valamennyi uniós jogi aktust az új nyelveken. Ez nem történt meg május 1-én Hogyan érinti a ki nem hirdetett aktusok érvényességét, alkalmazhatóságát a kihirdetés elmaradása? C-161/06. számú Skoma-Lux ügy: az újonnan csatlakozott országok nyelvén szabályszer ű en közzé nem tett jogi aktusok nem érvényesíthet ő ek az új tagállam jogalanyaival szemben

26 Megoldások a minél jobb nyelvi minőségű szövegek előállítására Terminológiai konzisztencia, egységes intézményi adatbázis Együttm ű ködés a tagállami adminisztrációval ( rendszer, központi kapcsolattartó, szakért ő i lista). Best practices: Svédország, Finnország Együttm ű ködés az intézményi szerepl ő k között (formalizált, nem formalizált). ELISE rendszer (elektronikusan követhet ő, hogy az adott szövegváltozatba ki, mit, miért írt bele)


Letölteni ppt "Az Európai Unió intézményeinek nyelvi rendje. Hivatalos nyelv, munkanyelv, hiteles nyelv Az Európai Unióról szóló szerz ő dés 55. cikke: E szerz ő dést,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések