Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése."— Előadás másolata:

1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése szeptember18.Elmélettörténeti áttekintés. Egy kuriózum: az állatok viselkedésének gazdaságtana (Kísérleti közgazdaságtan) szeptember25.A korlátozott fogyasztói racionalitás és a versenyszabályozás október 2.Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság I. október 9.Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság II. október 16.A vállalat természete – a tranzakciós költségek elmélete november 6.A tulajdonjogok közgazdaságtana I. november 13.A tulajdonjogok közgazdaságtana II. november 20.A tulajdonjogok közgazdaságtana III. november 27.Az erőszak gazdaságtana I. december 4.Az erőszak gazdaságtana II. december 11.Zárthelyi (vizsga-)dolgozat

2 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 2 Mai tesztkérdésünk: Ki legyen Magyarország miniszterelnöke? Fekete Pákó?Gáspár Győző, netán…Kiszely Tünde, vagy…

3 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 3 Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciában Közgazdasági Szemle 1990/9. Feladat: Alkossunk integráns modellt tekintettel a kormányzat jelentőségére, vizsgáljuk a politikusok (döntéshozók) viselkedését! A kormányzati beavatkozás indoka: Ha a társadalmi üzemeltetés jobb, mint az egyéni  SWF (Sotial Welfare Function) maximális (Szélsőség: egalitárius elosztás) 1. A probléma Ortodox szemlélet: A kormányzat tevékenysége (G, TR, T stb…) exogén változó. Intézményi szemlélet: Legyen endogén!

4 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 4 „bányász”: magánmotívum – társadalmi funkció „kormány”: emberek által működtetett intézmény! De… a) Hogy néz ki az SWF? Arrow lehetetlenségi tétele: „…nem létezik olyan demokratikus szavazás, amely nem torzít, azaz minden egyén preferenciáját tükrözi. Nem létezik tehát olyan szavazási módszer, amely garantálná a hatékonyságot, így elméletileg sem létezik tökéletes kollektív állami döntés.” b) Ki mondta, hogy a kormány célja az SWF maximalizálása? Egy példa: A „felhalmozás aranyszabálya” sehol sem érvényesül a világon!

5 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 5 2. Definíciók a) Kormányzat (kormányzó párt):  a hatalom végső letéteményese  akár kényszert is alkalmazhat b) Demokrácia:  két vagy több párt periodikus versengése  győztes párt(-koalíció) kormányoz a következő választásokig  vesztes nem akadályozza a győztest a kormányzásban  győztes nem rontja a vesztes esélyét a következő választáson  minden (állam-)polgár teljes jogú, egy szavazattal

6 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 6 3. Axiómák 5. Minden szereplő racionális (MR > MC). 1.Párttagok hivatalhoz jutásának céljai:  jövedelem,  presztizs,  hatalom. 2. A győztes párt a soron következő választásokig teljes ellenőrzést gyakorol a kormányzati tevékenység fölött (nem távolítható el a hatalomból, a bürokrácia nem szabotálja). 3. A kormány gazdasági hatalma korlátlan (privatizáció  államosítás). 4. Egyetlen korlát: politikai szabadság (kivéve a kormány erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet).

7 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 7 4. Következtetés A politika a szavazatszedés eszköze! A politikus célja: A hivatallal járó…  jövedelem  hatalom  presztizs Az oksági kapcsolat: hatalom megszerzése  program végrehajtása, érdekek képviselete… helyett… program készítése, érdekek képviselete  hatalom megszerzése

8 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 8 vállalkozó: termékeket  pénzért kormányzat: politikai intézkedések (ígéretek)  szavazatokért (oligopólium) A társadalmi optimum egyik esetben sem garantálható! Következmény: A kormányzat úgy cselekszik, hogy maximalizálja a következő vá- lasztásokon reá leadandó szavazatok számát.

9 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 9 5. A tökéletes informáltság világa (fikció!)  A kormány cselekvése a várható szavazatok és az ellenzék stratégiájának függvénye.  A kormány szerint a polgár annak alapján szavaz, hogy…  hasznosságát a kormányzat hogyan befolyásolja;  az ellenzék milyen stratégiát választ.  A választók csakugyan így viselkednek.  A választók hasznosságban mért jövedelme a kormányzati intézkedések eredménye.  Az ellenzék stratégiája a választók jövedelmének alakulásától és a kormány cselekvéseitől függ. a) A kormány és az állampolgár közötti viszony elemei:

10 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 10  Várható szavazatok  Tényleges szavazatok  Ellenzéki stratégiák  Kormányzati cselekvések  Egyéni (hasznosságban mért) jövedelmek kormány tevékenysége  ellenzék hatalma esetén mi lenne? minden polgár preferenciái azonos súlyúak (nem mond le „A” szavazatáról „B” szavazatáért cserébe) Az egyenlő választójog hatékony eszköze a hatalom állampolgárok közötti egyenlő elosztásának! b) Az egyenletrendszer ismeretlenjei: c) A polgári mérlegelésének alapja: d) A kormányzati viselkedés: e) Következmény:

11 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 11 A hiányos informáltság világa Meghatározó ismérve: A pártok nem tudják pontosan, mit akar a polgár A polgárok nem tudják, mit tesz a kormány és az ellenzék Az információk megszerzésének és feldolgozásának költségei vannak Következmények: Befolyásoló tevékenység Ideológiák Racionális tájékozatlanság Folytatjuk…

12 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás Befolyásoló tevékenység tökéletes informáltság  szuverén, racionális korlátozott racionalitás  bizonytalan, befolyásolható cél: nem a felvilágosítás! Következmények:  „A” lehet fontosabb „B”-nél  nincs egyenlő választójog!  a kormány nem tudja, mit várnak tőle  képviselőket küld ki kémlelni, népszerűsíteni  decetralizáció  szavazatvesztés, szavazatnyerés  megjelennek a befolyásolás specialistái  a kormány fogékonnyá válik a korrupcióra

13 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás Az ideológiák Kérdés: hogyan kerülnek ide? A pártoknak nem fűződik érdekük egy konkrét társadalomtípus létrehozásához. Az ok: túl nagy időráfordítás! A megoldás: ideológia Az információhiány…  megteremti a polgárban az ideológiák iránti keresletet, ill.  a pártok részéről az ideológiák kínálatát De…  nem lehet az ideológiát váltogatni (politikai prostitúció)  korreláció kel az ideológia és a „cselekedetek” között  „termékdifferenciálást” kell megvalósítani!

14 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 14 Egy lehetséges geometriai modell Feltevések:  A pártok (konszenzussal) sorba rendezhetők  A szavazók preferenciái egycsucsúak  A párt elmozdulhat, de át nem léphet (hiteltelenség)  Elmozdulás a közeli végponttól  szavazatvesztés

15 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 15 Szavazateloszlások 1. Centrális szavazateloszlás A B

16 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás Poláris szavazateloszlás A B

17 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás Többmóduszú szavazateloszlás P R Q S

18 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 18 Következtetések:  Kétpárti demokráciában a stabilitás feltétele a normális eloszlás  Poláris eloszlás esetén instabil (zsarnokság)  Többmódusz esetén nem érdekeltek az elmozdulásban, mert… szavazatveszteség = szavazatnyereség szavazók távolmaradása  Többmódusz esetén koalíciós kényszer

19 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás A racionális tájékozatlanság TCinf = , ha az információk mennyisége =  tehát: MC = MR! de: MR = 0 Következtetés: A politikai tájékozatlanság racionális! Téves következtetés: A politikai tájékozottság irracionális!

20 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 20 Mert:  önmagáért kedveli  hiheti a szavazás szorosságát  információra van szüksége mások befolyásolására  információra van szüksége a lobbizáshoz Tipikus jelenség: potyautas magatartás Végső konklúzió: a demokrácia nem hatékony!


Letölteni ppt "Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések