Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Amit az Európai Unióról egy uniós állampolgárnak tudni illik…

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Amit az Európai Unióról egy uniós állampolgárnak tudni illik…"— Előadás másolata:

1 1 Amit az Európai Unióról egy uniós állampolgárnak tudni illik…

2 2 Az EU csatlakozás kihirdetése Magyarországon: a évi XXX. törvény a (az Európai Unió tagállamainak fölsorolása) és a (csatlakozó 10 állam fölsorolása) között a (csatlakozó 10 államnak) az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről

3 3 Az EU tagjai és tagjelöltjei Tagállamok (27): AUT, BEL, BLG, CZE, CYP, DK, ESP, EST, FIN, FRA, GER, GRE, HUN, IRL, ITA, LAT, LIT, LUX, MTA, NL, POL, POR, ROM, SLO, SVE, SVK, UK Tagjelöltek (4): CRO, TUR, MKD, ISL

4 4 Európai Gazdasági Térség (EGT) angolul European Economic Area EEA Az EU tagállamai + 3 EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás, European Free Trade Association) tagállam, amelyek minden szabályozást önként átvesznek, tanácskozási joggal mindenben részt vesznek, de nem szavaznak és nem léptek be: Izland, Liechtenstein, Norvégia

5 5 Egy kis EU-történelem május 9. Schuman francia miniszterelnök nyilvánosságra hozza az európai integrációra vonatkozó elképzeléseit

6 6 Egy kis EU-történelem május 9. Schuman terve Európai Szén- és Acélunió („Montánunió”, ezek „közös piaca”): FRA, GER, ITA, BeNeLux Európai Gazdasági Közösség (EGK): árúk, szolgáltatások széles skálájára… …1968. a belső vámok eltörlése

7 7 Egy kis EU-történelem az első csatlakozók: DK, UK, IRL, + új szociális és környezeti politika 1979: az első Európai Parlament képviselőinek megválasztása – ez után 5 évenként 1981 GRE csatlakozik 1985 Schengeni szerződés (lásd később)

8 8 Egy kis EU-történelem ESP és POR csatlakozik 1987 Egységes Európai Okmány 1991 Maastrichti szerződés (hatályba lép nov.): árúk, szolgáltatások szabad áramlása, az akadályok (eltérő nemzeti szabványok, előírások, szakmagyakorlási jogosultságok, stb. lebontása)

9 9 Egy kis EU-történelem : AUT, FIN, SVE csatlakozás („EU- 15”) közös valuta, kezdetben csak elszámolásra (ECU), 2002-től papírpénz és érmék: Euro)

10 10

11 11 Egy kis EU-történelem 5 A kilencvenes években: csatlakozási tárgyalások, majd május 1: 10 új tagállam CYP, CZE, EST, HUN, LAT, LTV, MTA, POL, SVK, SLO jan. 1.: +2 új tagállam BLG, ROM

12 12 EU Parlament EU Bizottság EU Tanácsa Az EU intézményrendszere

13 13 Európai Parlament A tagállamok közvetlen választás útján delegált képviselői (a lakosság számarányában) Politikai frakciókba tömörülnek (nem nemzeti hovatartozás szerint, így is ülnek) A munka parlamenti bizottságokban folyik, mint a nemzeti parlamentekben

14 14 Érdekesség: frakciók szept. (összesen 736 képviselő) Európai Néppárt (keresztény- demokraták, ált. jobbközép) 265 Szocialista & Demokrata 184 Liberális és Demokrata Szövetség 85 Zöldek 55 Európai Konzervatívok és Reformisták 54 Északi Zöldek/Egységes Eur. Baloldal 35 Zöldek/Eur. Szabad Szöv. 43 Európai Függetlenség/Demokrácia 31 Független 27

15 15 Európai Parlament Összesen 736 képviselő Magyar: 22 (Lakosságszám arányában. Szélső értékek: Németország 96, Málta 6) Plenáris ülések Strasbourgban, a többi Brüsszelben

16 16 Az Európai Parlament hatásköre 1 jogalkotás politikai ellenőrzés önigazgatás az EU költségvetésének meghatározása személyi kérdések (a Bizottság főbiztosainak kinevezése, más államokkal való szerződések)

17 17 Az Európai Parlament hatásköre 2 véleményezi a Bizottság tervezeteit, interpellál a Bizottsághoz, szükség esetén az EU Bírósághoz fordul döntésért kinevezi az ombudsmant döntéseit abszolút többséggel hozza

18 18 Az Európai Tanács, 1 (Ez: European Council. Vigyázat: van Európa Tanács Council of Europe is, de ez más szervezet!) Az EU állam-, ill. kormányfőinek rendszeresen tanácskozó testülete. Ált. a kormányfők, prezideális demokráciák esetén (pl. Franciaország) az államfő Tagja az Európai Bizottság elnöke is

19 19 Az Európai Tanács, 2 Meghatározza –a fejlődés általános politikai célkitűzéseit –a közös kül- és biztonságpolitika általános irányelveit csak egyhangú döntéseket hoz A fél éves elnöki periódus lezárásaként az elnökséget adó országban ül össze

20 20 Az Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa. Így nevezik a tagállamok – szintén rendszeresen ülésező – minisztereit, akik az Európai Tanács által hozott döntéseket jogi formába öntik Általános Ügyek Tanácsa Elnöke a soros elnökséget betöltő tagállam külügyminisztere

21 21 Miniszterek Tanácsa A találkozóit munkacsoportok, ill. a tagországok EU- nagyköveteinek (és munkatársaiknak) testülete, a COREPER (Commission Representatives és a „Permanent” szóból) készíti elő Segíti még a Brüsszelben székelő Főtitkárság elnöke: rotációs, mint a többi elnökség az EU jogi normaalkotó szerve jóváhagyja a Bizottság által kötött nemzetközi szerződéseket is az év 9 hónapjában Brüsszelben, 3 hónapjában Luxemburgban ülésezik

22 22 Az Európai Tanács Elnöksége Az Erópai Tanács elnöke – és ennek megfelelően egyes EU-szervek, munkacsoportok elnöke – félévenként felváltva egy-egy tagállam pl. Gyógyszerhatósági vezetők csoportja – Heads of Medicines Agencies meghatározó szerepe van abban, hogy milyen ügyek kapnak prioritást (ezt az elnökség elején dokumentumban foglalja össze) Az Elnök képviseli a Tanácsot külső államokkal szemben

23 23 „Trojka” A soros elnökséget betöltő tagállam, a megelőző és a következő Minden intézményben, ahol az elnökség szerepel Konzultatív szerepe van, de fontos: az egymást váltó elnökségek közötti folyamatosságot biztosítja Pl jan. 1. – júni. 30.: Spanyolország – Belgium - Magyarország

24 24 Az Európai Bizottság (nagy „B”-vel írjuk magyarul!) European Commission Fő szerepe: az EU „végrehajtó” szerve, mintegy „Kormánya” Tagjait ( Biztosok, Commissioner ) az egyes Tagállamok jelölik 5 évre ( minimum 1, maximum 2 ), „tárcákat” kapnak, mint a tagállami miniszterek, elnökét 5 évre az Európai Tanács nevezi ki Brüsszelben székel Működésükben önállóak, nem a tagállamaikat képviselik

25 25 Jelenleg összesen 27 biztos van: tagállamonként 1 Tudjuk, hogy ki az Európai Bizottság elnöke? José Manual Barroso, Portugália Tudjuk, hogy ki a magyar biztos, és mit felügyel? Andor László, foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás

26 26 Az Európai Bizottság feladatai 1. Biztosítja a szerződések, a döntések és a jogszabályok végrehajtását ha pl. egy tagállam vagy intézmény ezt határidőre nem teszi, először figyelmeztet, majd az EU Bírósághoz fordul (infringement procedure), s a döntés kötelező, szankció is lehetséges

27 27 Az Európai Bizottság feladatai 2. Az EU végrehajtó szerve (az EU Szerződések által, vagy a Tanács által delegált – utóbbi származtatott közösségi jog). Ellenőrzi az EU jog (acquis communitaire) végrehajtását, javaslatokat készít elő, „harmadik országokkal” tárgyal (pl. tagfelvételi ügyben előkészítő)

28 28 Az Európai Bizottság feladatai 3. A közösségi (pénzügyi) Alapok kezelője (az ú.n. „lefölözésből keletkező Alapok) 4. „menekülö klauzúlákkal” rendelkezik: rendkívüli esetekben egyes szerződések előírásait fölfüggesztheti

29 29 COREPER Mivel a szakminiszterek nem ülésezhetnek állandóan Brüsszelben, állandó képviseletek vannak, élükön a tagállam EU-nagykövetével Sok szakbizottság, még több munkacsoport

30 30 Az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága Economic and Social Council, ECOSOC Célja a gazdasági és szociális érdekeltségű csoportok bevonása a közös politikába (pl. munkaadók, munkavállalók, egyéb) Tagjait a tagállami Kormányok javaslata alapján az EU Tanácsa nevezi ki 4 évre Saját tagjai közül 2 évente elnököt, alelnököt és hivatali apparátust választ, rotációs alapon Szekciókban dolgozik (pl. Gazdasági és Pénzügyi, Mezőgazdaság és Halászat, Ipar, Kereskedelem, Kézműipar és Szolgáltatások, stb.) Állásfoglalásokat készít és ad ki

31 31 Régiók Bizottsága Intézményesített lehetőség a helyi és regionális hatóságok számára a bekapcsolódásra A képviselőket 4 évre a tagállamok jelölik Regionális ügyekben (pl. oktatás- és egészségügy, kultúra) más EU-szervek mindig konzultálnak velük Irányelveik pl. a falusi turizmusról, a transzeurópai légiközlekedési hálózatról…

32 32 Az Európai Bíróság European Court of Justice Luxemburgban székel tagjait a tagállamok Kormányi 6 évre nevezik ki, minden 3-dik évben új bírók és főügyészek „rotálnak” Munkáját segíti az Elsőfokú Bíróság court of First Instance: sürgős esetekben ítélet (amely az Európai Bíróságon fellebbezhető)

33 33 Milyen kereseteket tárgyal az Európai Bíróság a Közösség jogszabályai, döntései ellen, indíthatja EU intézmény, tagállam, természetes személy tagállam ellen a közösségi jog megsértése miatt, indíthatja a Bizottság vagy másik tagállam a Tanáccsal vagy a Bizottsággal szemben határozathozatal elmulasztása miatt, indíthatja EU-intézmény vagy tagállam, EU-alkalmazottak és az intézmények munkaügyi vitái

34 34 Az Európai Számvevőszék European Court of Auditors Tagjait a tagállamok delegálják 6 évre Feladata a közösségi pénzügyi felügyelet – az „átláthatóság” elve alapján őrködik a Közösség pénzeszközeinek felelősségteljes kezelésén

35 35 Az Európai Számvevőszék ellenőrzi a költségvetési bevételeket felügyeli a kiadásokat ellenőrzi a költségvetési és számviteli szabályok betartását Bármely tagállamtól vagy EU szervtől elszámolásokat kérhet be, ellenőrizheti az EU alapokat kezelő nemzeti és regionális hivatalok jelentéseit…

36 36 Döntéshozatali eljárások az EU-ban

37 37 Eljárásfajták Az Alapszerződés jelöli ki, hogy konzultációs (hozzájárulási) kooperációs (együttműködési), vagy (a Maastrichti szerződés által bevezetett) együttdöntési eljárást kell használni

38 38 Konzultációs eljárás A Bizottság javaslatát a Tanács elé terjeszti A Parlament és a Gazdasági és Szoc. Tanács véleményezi a javaslatot, tárgyal a Tanáccsal A Tanács elfogadja a javaslatot, amiből jogszabály lesz Bizonyos esetekben a Tanács helyett a Bizottság jár el (Lényeg: mindhárom szerv látja és hozzászól!)

39 39 Együttműködési eljárás Ez azt jelenti, hogy a Parlamentnek vétójoga van nemzetközi megállapodások és az Unió bővítése ügyeiben

40 40 Együttdöntési eljárás A Maastrichti szerződés vezette be, az Amszterdami, majd a Nizzai szerződés részletezte Bizonyos kérdésekben a Parlament és a Tanács csak együtt hozhat jogszabályt (a Bizottság terjeszti elő) munkaerő szabad áramlása, belső piac, oktatás- és egészségügy…

41 41 „Komitológia” A Bizottság („egyedül”) is hozhat, de csak úgy, hogy jogszabályt: a tagállamok képviselőiből álló, az adott ügyben illetékes Állandó bizottság ( Standing Committee ) azt minősített többséggel támogatja döntést: az ellen az Állandó bizottság nem szavaz minősített többséggel ellene

42 42 Szavazás Mind a Tanácsban, mind az Állandó bizottságokban: lakosság-arányosan összesen 345 szavazat van minősített többség általában 255/345 plusz a tagállamok több, mint a fele

43 43 Szavazatok száma: érdekesség GER, FRA, ITA, UK 29 ESP, POL 27 ROM 14 NL 13 BEL, CZE, GRE, HUN, POR 12 AUT, BLG, SVE 10 DK, FIN, IRL, LTV, SVK 7 CYP, EST, LAT, LUX, SLO 4 MTA 3

44 44 Az acquis communitaire Az EU joganyagát hívják így 31 fejezetre osztják –„Szabad áramlások”: árúk személyek (szabad vállalkozás) tőke szolgáltatások –pl.verseny-, ipar-, regionális politika, vámunió, kis- és középvállalati politika…

45 45 Az EU jogának alapvető sajátságai

46 46 EU joganyag elsődleges joganyag és nemzetközi szerződések másodlagos joganyag (rendelet, irányelv, határozat, és a „soft law”) az Európai Bíróság által alkotott (precedens-) jog

47 47 Elsődleges joganyag Az Alapszerződések és módosításaik Csatlakozási okmányok

48 48 Alapszerződések 1 Párizsi Szerződés 1951 „Montánunió”: szén- és acélközösség Római szerződés 1957 az Európai Gazdasági Közösség („közös piac”, EGK) és az Európai Atomenergiaközösség (EURATOM) Egységes Európai Okmány: 1987 elsősorban jogalkotási elképzelések a „közös piac” megvalósítására

49 49 Alapszerződések 2 Maastrichti szerződés 1992 (hatályba: 1993) az EGK-ból Európai Közösségek (EK): új együttműködési és döntéshozatali eljárások, a 3-pilléres szemlélet lásd később 1997 (1999) Amszterdami szerződés az Európai Unió létrehozása, a korábbi EK-szövegek egységesítése

50 50 Alapszerződések 3 Nizzai szerződés 2001 (2003) intézményi reform Lisszaboni szerződés 2007 (?) az „alkotmány” helyett… csak 2010-ben szavazta meg az utolsó tagállam is

51 51 Csatlakozási okmányok Minden ország csatlakozásakor ilyet készítenek és aláírnak ma már nem feltétlenül azonos a szöveg tagállamonként elsődleges joganyagnak számítanak

52 52 Másodlagos joganyagok A főbb típusok: Rendelet (Regulation) kihirdetésekor (a jogszabály által közölt időpontban) valamennyi tagállamban egyszerre hatályba lép (minden tagállam nyelvén kiadják egyszerre!) (Jogi) Irányelv (Directive) meghatározza azt a joganyagot, amit minden tagállamnak – a jogszabályban előírt időn (ált. 1,5-2 év) belül saját nemzeti joganyagában meg kell jelentetnie (ez lehet bármilyen szintű jogszabály, vagy több helyen), ált. először angolul adják ki, majd fokozatosan jelenik meg a többi tagállam nyelvén

53 53 EU Irányelv Tehát nem jelenik meg azonnal (szükségszerűen) minden tagállam nyelvén (előbb-utóbb igen!), sokszor csak angolul, majd folyamatosan a többi nyelven

54 54 Tudjuk? Melyek az EU hivatalos nyelvei? Minden tagállam nyelve! A Tanács ápr. 15.-i 1. rendelete (módosításaival): 23! angol bolgár cseh dán észt finn francia görög holland ír lengyel lett litván magyar máltai olasz német portugál román spanyol svéd szlovák szlovén Nincs „külön” nyelve: Ausztria, Belgium, Ciprus, Luxemburg (?)

55 55 Tudjuk? Melyek az EU hivatalos nyelvei? (Néha ebből probléma is lesz: a máltai orvosi szaknyelv…) A nem-politikai bizottságok nyelve: megegyezés szerint angol+ (ált. francia, német, néha spanyol is…) a kifejezetten szakmai munkacsoportok: csak angol

56 56 A másodlagos EU joganyagok hierarchiája A Parlament és a Tanács rendelete A Parlament és a Tanács irányelve A Bizottság rendelete A Bizottság irányelve

57 57 Példák Az Európai Parlament és a Tanács 141/2000/EK (1999. dec. 16.) rendelete a ritka betegségek gyógyszereiről Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK (2001. nov. 6.) irányelve a gyógyszerkészítmények Közösségi Kódexéről A Bizottság 1084/2003/EK rendelete embergyógyászati gyógyszernek egy Tagállam illetékes hatósága által kiadott forgalomba hozatali engedélyének módosításáról A Bizottság 2003/94/EK irányelve az emberi alkalmazású gyógyszerkészítmények gyártásának alapelveiről és útmutatóiról A Tanács 75/320/EGK (1975. máj. 20.) döntése egy Gyógyszerészeti Bizottság felállításáról A Bizottság 98/C 229/03 közleménye a gyógyszerkészítmények közösségi forgalomba hozatali eljárásairól

58 58 Az EU „három pillére” az Európai Közösségek (a „szabad áramlások”, versenypolitika, iparpolitika, stb.) közös kül- és biztonságpolitika bel- és igazságügyi együttműködés (rendőri-bírói együttműködés büntető ügyekben)

59 59 Az Unió három pillére I. Európai Közösségek II. Közös kül- és biztonság- politika III. Bel- és igazságügyi együttműködés

60 60 A „négy szabad áramlás alapelve” Árúk Személyek SzolgáltatásokTőke

61 61 A Közösség hivatalos közlönye Az „Official Journal”-ban közlik az összes jogszabályt

62 62 A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya, 1 Ha (véletlenül) a nemzeti és a közösségi jog ellenkező szabályt tartalmaz, akkor melyik az érvényes: természetesen a közösségi! EU rendelet (Regulation) esetén ez közvetlenül érvényesül, mert az közvetlenül hatályos a tagállamokban is…

63 63 A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya, 2 Ha (véletlenül) a nemzeti és a közösségi jog ellenkező szabályt tartalmaz, akkor melyik az érvényes: természetesen a közösségi! Jogi irányelv (Direktiva) esetén ez bonyolultabb: a hatóságok a nemzeti jogszabály alapján döntenek, viszont bírósági fölülvizsgálati kérelem esetén a bíróság az EU jogszabály alapján megváltoztatja a döntést! Az orvosi ügyelet értelmezése ban! Kissé kacifántos, elismerem!

64 64 Egyéb EU szabályok (soft law) Commission Communication hogyan értelmezi a Bizottság a jogszabályt Commission Guidelines a Bizottság útmutatói A Bizottság által életre hívott, a Tagállamok képviselőiből álló munkacsoportok útmutatói (pl. a gyógyszerértékelési beadványokhoz a „Felhívás a kérelmezőkhöz” Notice to Applicants Working Party által kiadottak) Más EU szervek által életre hívott, a Tagállamok képviselőiből álló bizottságok vagy munkacsoportok útmutatói (pl. az Európai Gyógyszerügynökség EMEA Embergyógyászati bizottsága CHMP által kiadottak

65 65 Egyéb EU szabályok (soft law) folytatás Heads of Agencies csoport (a gyógyszerhatósági vezetők, humán + veteriner), értekezlet évente 4x, közben egy Management Group dolgozik és en tartja mindenkivel a kapcsolatot Ennek különböző munkacsoportjai által kiadott útmutatók

66 66 EU jogi szabályozás A “soft law”-nak nagyobb a szerepe, mint nálunk A jogszabályok (felépítés, stb.) hasonló Az EU Bírósága “precedens”-szerűen mi ez A többit az egyes témaköröknél!

67 67 Munkacsoportok, bizottságok Döntő/szavazó szervezeti bizottságok pl. az Embergyógyászati készítmények Állandó Bizottsága a Kormány jelöli, tagállami véleményt képviselhet Döntő/szavazó szakmai bizottságok pl. az EU Gyógyszerügynökség Embergyógyászati bizottsága a Kormány jelöli, saját (OGYI) véleményt képvisel Munkacsoportok (EU Bizottság, EU szakmai szervek, pl. a Gyógyszerügynökség) saját (vagy pl. OGYI) vélemény, soft law-t dolgoznak ki

68 68 Talán most már jobban eligazodunk az EU ügyeiben ERRE ARRA

69 69 Milyen a „tökéletes európai polgár?

70 70 Mi lesz ebből vizsgakérdés? Az EU intézményrendszere és döntéshozatali eljárásai Az EU és az EGT tagállamai Az EU intézmányrendszere (3) hatásköreik Mit nevezünk az EU-ban „trojkának”?) ECOSOC, Régiók Bizottsága, EU Bíróság és Számvevőszék A három fő döntéshozatali (jogalkotó) eljárás A szavazás szabályai

71 71 Mi lesz ebből vizsgakérdés? Az EU jogforrásai és a „soft law” szerepe Az elsődleges jogforrások (2 féle). Sorolja fel az egyik legfontosabb állomásait. Az EU „3 pillére” és a „4 szabad áramlás” A másodlagos jogforrások (2, mindegyikből 2 féle). Hierarchiájuk A közösségi és a nemzeti jog viszonya A soft law szerepe


Letölteni ppt "1 Amit az Európai Unióról egy uniós állampolgárnak tudni illik…"

Hasonló előadás


Google Hirdetések