Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 Justitia. 22 Jogi alapismeretek 33 De mi az ördög az, hogy jogi alapismeretek? (Jogi alaptan)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 Justitia. 22 Jogi alapismeretek 33 De mi az ördög az, hogy jogi alapismeretek? (Jogi alaptan)"— Előadás másolata:

1 11 Justitia

2 22 Jogi alapismeretek

3 33 De mi az ördög az, hogy jogi alapismeretek? (Jogi alaptan)

4 44 Mivel foglalkozunk ma Mi a jog? Jogforrások Jogszabályok Az állami irányítás egyéb eszközei A jogi norma Jogrendszer Jogviszony Jogalkotás és jogalkalmazás A jogi felelősség

5 55 Mi a jog? §

6 66 Mi a jog? 1 Jog: az emberek közötti egyik társadalmi viszony, egyféle magatartásszabály (másféle is van: pl. szokás, erkölcs, vallás…), ami jogszabályban jelenik meg Különlegessége: kikényszeríthető (állami kényszerítő apparátus kell hozzá!) A különböző magatartásszabályok részben átfedik egymást, de el is térhetnek

7 77 Mi a jog? 2 Állam nélkül tehát nincs jog = a jog az állam terméke A jog, mint szabályozás ereje nem végtelen, akkor jó, ha nem rugaszkodik el az adott társadalmi-gazdasági viszonyoktól és saját (jogi) törvényszerűségeitől tehát – maga a jog és funkciója is - időben változik! Országonként is!

8 88 A jog funkciója a társadalom normális életéhez szükséges rend fenntartása az állampolgárok, szervezetek kapcsolataiból (egymással, az állammal) kialakuló konfliktusainak megoldása a társadalom tudatos „szervezése”

9 99 A jog kialakulása szokás jogalkalmazó jogalkotó ÜHÜM ! LEGYEN ÍGY! § Bizonyos szokásos magatartásformákat a jogalkotó a jogba emeli A jogalkotó maga vezet be új szabályokat, vagy a létező más szabályok logikájából következően, vagy valamilyen új veszély elkerülésére

10 10 Demokrácia: a jog az államot is korlátozza Jogszabály határozza meg, hogy az állam hatósági, közigazgatási eszközökkel csak akkor avatkozhat az életviszonyokba, ha erre jogszabály fölhatalmazást ad Az állami intézmény döntése bíróság előtt megtámadható

11 11 Jogforrás

12 12 Mi a jogforrás? Két értelme van! (Belső vagy anyagi jogforrás:) a jogalkotó (jogszabály-alkotó) szerv aki jogot alkothat (Külső vagy alaki jogforrás:) a megszövegezett és kihirdetett jogszabály: ahol megtaláljuk! (Erre még visszatérünk!) §§§

13 13 Tehát: a) belső vagy anyagi jogforrás Jogszabály alkotója, ma: Országgyűlés Kormány Miniszter Önkormányzati testület

14 14 b) külső (alaki) jogforrás: hol jelenik meg a jogszabály =Kihirdetés ez nem „kidobolást” jelent Magyar Közlöny (az első hivatalos megjelentetés, ezzel válik hatályossá, és ez a szöveg – a módosításaival – a hiteles!) Közzététel: pl. ágazati közlöny Egészségügyi Közlöny az utóbbit járatni kell a gyógyszertárakban is CD-Jogtár: nem jogforrás (csak mindenki használja)

15 15 Jogszabályok „A szabál az szabál!”

16 16 Milyen jogszabályok vannak? (a jogalkotásról szóló törvény:) Törvény (Törvényerejű rendelet) (Köztársasági elnöki, Honvédelmi Tanács-i rendelet) Kormányrendelet Miniszteri rendelet (Államtitkári rendelkezések) Önkormányzati (képviselőtestületi) rendelet kormányzati ágazati önkormányzati

17 17 Ez persze Magyarországra volt specifikus! Más országokban másféle jogszabályok is lehetnek! (=Az angol kurzuson tanítanom is kell!) Pl. monarchiákban uralkodói (stb.) dekrétumok kötelezően betartandó vallási szabályok (külön rendőrség ellenőrzi!)

18 18 A jogszabályok tartalma Számunkra természetes (?), hogy ami le van írva, azt követni kell, mert az állam (képében a hatóság) „behajtja” –de: „lemeszel” a rendőr Németországban vagy Olaszországban… Másutt van olyan szabályozás is, ami a kívánt végcélt írja le – inkább „jelszó” –vicc: „liberté, égalité, fraternité” 1789 – most hol tartanak? –WHO a 80-as évek végén: „Egészséget mindenkinek 2000-re!” 2000-től: „Egészséget mindenkinek!” –vita a Ph. Hg. VII. szerkesztésekor, Chamomillae anthodium cikkely…

19 19 Jogszabályok 1 Törvény Ki hozza a törvényt? Az Országgyűlés. Jogalkotási terve. Módosítás: „ki van-e nyitva” egy jogszabály… Mi kerül a törvénybe? Ami minden állampolgárt érinthet! (Példa később). Megjelenése: „Az évi XXV. törvény a …ról” Ki írja alá: az Országgyűlés elnöke plusz a köztársasági elnök (miért!)

20 20 Jogszabályok 2 Törvényerejű rendelet: 1989-ig az Elnöki Tanács hozta (az államelnök helyett volt akkor) Ma már ilyen jogforrás nem keletkezik, de a korábbiak közül néhány még hatályban lehet (nem hoztak létre az adott tartalommal törvényt, és helyezték hatályon kívül!)

21 21 Jogszabályok 3 Kivételes esetben (pl. szükségállapot): köztársasági elnöki rendelet Meghatározott esetekben: Honvédelmi Tanács rendelete mind formailag, mind alakilag kielégítik a jogszabályok követelményeit

22 22 Jogszabályok 4 Kormányrendelet Ki hozza: a Kormány! Mikor: ha törvény felhatalmazza erre! Mi kerül bele: ami egyszerre több tárca alá tartozó szak-apparátust érint. Megjelenése: a Kormány 37/2000. (III. 23.) Korm. rendelete a …ról) Ki írja alá: a miniszterelnök

23 23 Jogszabályok 5 Miniszteri rendelet Ki hozza? A miniszter (nem a „Minisztérium”!) Mikor: ha törvény felhatalmazza erre! Mi kerül bele: ami a tárca alá tartozó szakapparátust illeti (pl. orvos, gyógyszerész, egészségügyi hatóságok). Megjelenése: „Az egészségügyi miniszter 24/2002. (V. 9.) EüM. rendelete a …ról” Ki írja alá: a miniszter

24 24 Jogszabályok 6 Két vagy több miniszter együttes rendelete Ki hozza: közösen (de az egyik a fő felelős) Mikor: amikor közösen kapnak törvényben felhatalmazást Mi kerül bele: azonosíthatóan az adott tárcák szakapparátusát (egyéb speciális szereplőket) érintő kérdések. Megjelenése: „az egészségügyi, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelete a …ról”

25 25 Jogszabályok 7 Példák …törvény az egészségügyről (benne: a klinikai gyógyszervizsgálatokról is: önként vállalja, felvilágosítva, bármikor visszavonhatja, stb.) … rendelet klinikai vizsgáéatokról (pl. melyik hatóság hagyja jóvá, melyik etikai bizottság illetékes, mit értékelnek ehhez…)

26 26 Jogszabályok 8 Példák …EüM-FVM közös rendelet a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről (a szóban forgó laborok csak az EüM vagy az VFM szervei által engedélyezendő termékeket vizsgálnak)

27 27 Jogszabályok ig államtitkári rendeletek is voltak Ma még lehetnek hatályosak, addig, amíg miniszteri rendelet (vagy törvény) hatályon kívül nem helyezi (nem ugyanaz, ha egy miniszteri rendeletet – a miniszter távolléte miatt – az államtitkára ír alá!)

28 28 Jogszabályok 10 Önkormányzati rendelet Az önkormányzati képviselőtestület adja ki nem a polgármester, nem a jegyző… feladatkörében, saját területén ha erre jogszabály fölhatalmazza természetesen magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes

29 29 Jogszabályok 11 Vannak EU-jogszabályok is (tagok vagyunk!) Alapvetően kétféle: Közvetlenül hatályba lép (tagállami aktus nélkül) vagy Be kell illeszteni a jogrendbe Részletesen lásd külön órán!

30 30 A jogszabályok hierarchiája (Erre utal már a tárgyalt “felhatalmazás” is, de főleg:) Az alacsonyabbrendű nem lehet ellentétes a magasabbrendűvel (nem “módosíthatja” azt!) Alkotmány („alaptörvény”) törvény > Korm. r. > miniszteri r. Pl. törvényben a “gyógyszer” definíciója: az egészségügyi miniszter nem határozhat meg a tápszerrendeletben ennek megfelelő terméket tápszerként...

31 31 Hogyan épül föl egy jogszabály? Cím Bevezető rész (preambulum) Esetleg fejezetek (sőt: nagyobb Címek) szakaszok (paragrafus) § bekezdések (1), (2) stb. esetleg pontok a), b), ba), bb) ezen belül

32 32 Kezünkbe veszünk egy jogszabályt... §

33 33 Csapdák: Nem ismerjük ki magunkat benne, vagy eltévedünk Halálra unjuk magunkat, ha nem tudjuk, hogyan nézzük…

34 34 “Alkalmazott” kérdések Mire figyeljünk nagyon egy jogszabály olvasásakor? legeleje (preambulum) definíciók hatálya hatályba lépés mi veszti hatályát vagy módosul Köz löny

35 35 “ezen kívül”... …természetesen a jogszabály “középső” részében vannak maguk a rendelkezések, magatartásszabályok (de erre mindenki “magától” is oda szokott figyelni…)

36 36 Magyar jogszabály preambuluma Törvény: a szabályozás “filozófiája”: miről szól, miért alkotják meg Rendelet: hivatkozás a törvényi felhatalmazásra! A cím és az 1. § közötti „bevezető” rész

37 37 Jogszabály preambuluma, példa, 1a évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről, és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról “A törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai… figyelembe vételével meghatározza a gyógyszerrel, a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszert felhasználó jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A gyógyszerellátással kapcsolatos feltételrendszer meghatározása az állam feladata.” (…)

38 38 Jogszabály preambuluma, példa, 1b évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről, és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (…) “Az Országgyűlés az emberi egészség védelmét és helyreállítását szolgáló állami tevékenység részeként, az ezekért viselt felelősségtől vezérelve, (…) a következő törvényt alkotja: 1. §” (stb.) (= A gyógyszer: “különleges árú”!)

39 39 Úgy érezhetjük, hogy ez a „szabályozás filozófiája” csak szócséplés? Hasonlítsunk csak össze két, a lakossági gyógyszerellátásról (is) szóló törvény preambulumát!

40 40 1c évi LIV. törvény a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól “Az Országgyűlés felismerve, hogy a korszerű egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül, s hogy ennek az átalakulásnak a hazai hagyományokra, a nemzetközi előírásokra és gyakorlatra kell támaszkodnia, figyelembe véve, hogy a gyógyszertárak csak akkor képesek a betegek javát szolgáló egészségügyi feladataikat ellátni, ha tevékenységükben egységes szakmai elvek érvényesülnek, elismerve, hogy a kereskedelem általános szabályai nem használhatók a gyógyszertári munka megfelelő szabályozásához a következő törvényt alkotja:” (hatályát vesztette!)

41 ban új törvény: évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól Az Országgyűlés… felismerve, hogy a gyógyszergyártás iparszerűvé válása és a kereskedelem gyakorlata, a megváltozott fogyasztói szokások… érdemi változásokat idéztek elő a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásában, szem előtt tartva, hogy a… szabályozott verseny kedvez a gyógyszert fogyasztóknak, javítja a hozzáférést és az ellátás minőségét…

42 42 Nos, érezhető a különbség?!

43 43 Jogszabály preambuluma, példa, 2 Az egészségügyi miniszter 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelete az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról “Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 32. §-a (5) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:” Államigazgatás: egyes sz. 1. személy!

44 44 Jogszabály definíciói, 1 Direkt definíció: “E/A törvény/rendelet alkalmazásában…” IÁ! Nem értem!

45 45 „E jogszabály alkalmazásában…” “ez és ez a kifejezés ezt jelenti!” Nem zárható ki, hogy a szó más jogszabályban is szerepel, más értelemben! Ugyanis a jogszabály ált. a mindennapi élet szavait használja egy adott, definiált értelemben! Ha egy fontos szabályt találunk, nézzük meg, a kulcsszavak nincsenek-e definiálva!

46 46 „E jogszabály alkalmazásában…” Példák Gyermek, i fjú, felnőtt… <14 éves éves >18 éves gyógyszer, beteg, gyógyszer- nagykereskedelem ( pl. ha teljes átcsomagolást végez: ez még az? ), a gyógyszer gyártója, magisztrális gyógyszer… Elkerülendő: “ki mit ért alatta...”

47 47 Jogszabály definíciói, 2 Van indirekt, összefoglaló definíció is: “...embergyógyászatban használatos gyógyszert… gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt (a továbbiakban együtt: gyógyszer), valamint… tápszert...” “Az egészségügyi tevékenységet végző orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett)…” korábban “orvos”...

48 48 A jogszabály hatálya Területi (általában a Magyar Köztársaság, de vannak kivételek) Tárgyi-személyi Időbeli

49 49 Jogszabály hatálya Tárgyi-személyi Milyen termékre, tevékenységre és kire (pl. milyen intézményre vagy hatóságra) vonatkozik Időnként ketté osztva: “E [jogszabály] hatálya kiterjed a…” és “nem e jogszabály vonatkozik a…”

50 50 Jogszabály személyi hatálya, példa “A rendelet hatálya az egészségügyi felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész, valamint klinikai szakpszichológus szakképesítést megszerző személyekre, valamint a képzésüket végző felsőoktatási intéz- ményekre terjed ki.”

51 51 Hatály és definíció összekapcsolása “(2)… tápszernek minősülnek azok a [definíció]… (3) E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül tápszernek a) az élelmiszerekről szóló… törvény hatálya alá tartozó élelmiszer, b) a külön jogszabály alapján nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású… készítmény, c) a gyógyszer.” van, ahol nem bízik a szimpla definícióban!

52 52 Ilyenkor következmény: Milyen termék (nem) tartozik a hatálya alá: ami megfelel egy definíciónak, vagy amit már másnak minősítettek (sokszor csak a másik jogszabály ellenőrzése után derül ki!) Tisztázandó, mert pl. szabálytalanul reklámozott minősítetlen “csodaszer” esete: az ügyvéd: “kérem, erre nem vonatkozik a gyógyszerreklám-rendelet tiltása, hiszen megtagadták a gyógyszerré való minősítését!”

53 53 (kémiai biztonsági tv.) “A törvény hatálya… a 23. § (6) bekezdésében foglalt, valamint a d) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (kész-termékekre)…” -a mérgezést jelenteni kell -a környezetszennyezést nyilvántartják

54 54 Hatály, definíció: van, ahol egyértelműen igyekszik „lezárni” a kérdést évi XCV (gyógyszer) törvény 2. § (1): „Kétséges esetben, amikor valamely termék… az e törvény[ben]… meghatározott fogalom-meghatározás és más jogszabály által szabályozott valamely termék fogalommeghatározása alá is tartozhat, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni” = ha valami megfelel a „gyógyszer” definíciójának is és más (pl. élelmiszer- kiegészítő, tápszer, kozmetikum) definíciónak is, akkor azt gyógyszerként kell kezelni!

55 55 Időbeli hatály: hatálybalépés A jogszabály végén (gyakran pl. “záró és átmeneti rendelkezések” vagy “vegyes és átmeneti rendelkezések” alcím alatt). Több lehetőség, példák: “Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napjától számított harmadik hónap első napján lép hatályba.”

56 56 Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések, 1 “(1) E törvény január 1-jén lép hatályba. (2) A 7. § (5) bekezdés rendelkezéseit e törvény hatálybalépése után benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. (4) A törvény hatálybalépésekor már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek tekintetében a 11. és a 12. § rendelkezéseit január 1-jétől kell alkalmazni.”

57 57 Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések, 2 “Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. (…) (2) E rendelet 5. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe január 1. napján a következő rendelkezés lép: (…)” Vagy pl.: „a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási szerződés hatálybalépéséről szóló törvény kihirdetése napján…”

58 58 Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések, 3 “A törvény hatálybalépésekor engedély alapján magángyakorlatot folytató gyógyszerésznek - ha… gyógyszertárat működtet - a hatálybalépést követő egy éven belül kérnie kell a személyi jog engedélyezését.”

59 59 Mit helyez hatályon kívül? (“Deregulálás”) “Ez a rendelet …lép hatályba… egyidejűleg hatályát veszti a 20/1972. (XII. 20.) EüM rendelet 8. §, (…) és a 6/1988. (VI. 15.) SZEM rendelet”

60 60 Időnként csak szavakat helyeznek hatályon kívül... “42. § (1)… c) a Gyt. 11. §-ának (1) bekezdésében az ‘együtt’ szövegrész hatályát veszti…” hogy mi a Gyt.: u. itt a 13. §-ban: a gyógyszertörvény Mindez: évi LXX. tv. [egy-szerre több, az egészségügyet érintő] tv. módosításáról („salátatörvény”)

61 61 Jogszabályt módosító jogszabályok, 1 Egyedi módosító jogszabály Pl. “2001. évi I. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény módosításáról” Ez így egyértelmű, a gyakorlatban csak arra kell vigyázni, hogy a módosító és módosított § és bekezdés-számok nem egyeznek! Módosítás után az új szöveg számít “eredetinek”!

62 62 Jogszabályt módosító jogszabályok, 2 Több jogszabályt egyszerre módosító (“saláta-jogszabály”) Pl évi LXX. törvény az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel… kapcsolatos törvények módosításáról az eü., a MOK-ról, a MGYK-ról szóló, a(z akkori) gyógyszertári és a gyógyszertörvényt, összesen 7 tv.-t módosít egyszerre

63 63 Jogszabályt módosító jogszabályok, 3 Az előző időnként a címében sem konkrét: végig kell “bogarászni” Pl. „2002. évi XIV. törvény a gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról” módosította az akkori gyógyszertár-létesítési és a MGYK-ról szóló 2 tv.-t

64 64 Jogszabályt módosító jogszabályok, 4 Időnként - miután nem szerepel a jogalkotási tervben (tv.) vagy nincs felhatalmazás (r.) - másról szóló módosító jogszabályban jelenik meg (nem túlságosan elegáns, de időnként kényszerből előforduló jogtechnika!) Ha nem figyelünk rá, könnyen tévedünk!

65 65 Néha mondatok és szavak módosítása Pl. ‘…a Gyltv. 6. §-ának (1) bekez- désében a “létesítési” szövegrész helyébe a “személyi jogra kiadott engedélyben” szövegrész,… 30. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben… „az ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „a Kamara” szövegrész… lép.’ Rémálom!

66 66 A módosítások hatálya Hazai alapszabály: nem lehet visszamenőleges (Alkotmány, állampolgári jog…) Tehát pl. új gyógyszer-engedélyezési eljárás: a hatályba lépése után beadottakra vonatkozik Az EU néha ezt megkerüli!

67 67 EU kvázi-visszamenőleges hatályú szabályozás „A Tagállamok nem engedélyezhetnek pl. rákellenes gyógyszereket, ezeket központosított eljárásban a Közösség engedélyezi” „Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, címzettjei a Tagállamok” Sehol sem szerepel, hogy a hatályba lépés előtt benyújtott rákgyógyszer-kérelmekre nem vonatkozik!

68 68 A hazai jogszabályok végén, most már mindig (ha alkalmazható): „Ez a [jogszabály] a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: [felsorolás].”

69 69 Az állami és szakmai irányítás egyéb eszközei (szakigazgatás!)

70 70 Az állami irányítás egyéb eszközei (nem jogszabályok!) Normatív határozatok: a jogforrás- testületek, az állami/önkormányzati munka vitelének hosszabb távú meghatározása Utasítások: egyszemélyi, így miniszter vagy országos hatáskörű szerv („államtitkári szintű”) vezetője a felügyeletébe tartozó szervek tevékenységének szabályozására Jogi iránymutatások

71 71 Utasítások KSH elnöke („statisztikai közlemény”), pl. módszer, osztályozás, névjegyzék… MNB elnöke pl. pénzforgalomról Jogi iránymutatások Irányelv Elvi állásfoglalás Tájékoztató

72 72 Jogi iránymutatások Az országgyűlés és a kormány irányelve: általános programok, állásfoglalás a társ. élet fontos kérdéseiben, elvi állásfoglalásaiban jogszabályokat értelmez Miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője: irányelv és tájékoztató pl. egészségügyi miniszter: a hypertonia kezelési irányelvei

73 73 (Ne feledjük: az államigazgatásnak is vannak irányító eszközei) Államigazgatási határozatok Kiadja: az államigazgatási szerv (=„hatóság”) (vezetője), kérelemre vagy hivatalból, általános jogszabályi fölhatalmazás alapján Adott konkrét kérdésre vonatkozik pl. gyógyszer forgalomba hozatali engedélye, gyógyszertár létesítési engedélye Lásd a következő félévben!

74 74 Szakmai szabályok Részletezés: a jövő félévben Elvben csak iránymutatás, nem kötelező, de… Bíróság általában az adott helyzetben az adott személytől elvárható magatartással azonosítja… Az EU-ban nagy a szerepük!

75 75 A jogi norma

76 76 A jogi norma 1 Nem azonos magával a jogszabállyal! = Annak az a legkisebb önálló egysége, amely az adott jog (=rendelkezés) lényeges fogalmi elemeit tartalmazza Lehet egy vagy több § vagy bekezdés Ezek lehetnek nem egymás mellett is!

77 77 A jogi norma 2 Lényeges elemei: Hipotézis (feltétel) Diszpozíció (rendelkezés) Szankció (jogi következmény)

78 78 Hipotézis Körülmények, feltételek, amikor –kell vagy –tilos meghatározott magatartást tanúsítani Kategórikus norma esetén a hipotézis előírja a magatartás feltétlen érvényesülését (pl. az emberölés tilalma!), míg hipotetikus norma esetén azt írja le, hogy a norma érvényesülésének mik a feltételei

79 79 Diszpozíció Előírt magatartási szabály, amikor a hipotézis körülményei fönnállnak Lehetnek kogens, diszpozitív és imperatív szabályok Kógens: mindig kötelező, nem lehet pl. megegyezés tárgya hatósági ár, tilos versenykorlátozó megállapodást kötni. Ritkán a megegyezés kizárja az alkalmazását pl. nemi erőszak Imperatív: érvényesülnie kell pl.: a Magyar Köztársaságban mindenki jogképes (? lásd később) Diszpozitív (megengedő): ez csak „főszabály”, a felek közös megegyezéssel eltérhetnek tőle

80 80 Szankció = jogkövetkezmény ha a jogalany (lásd később) a diszpozícióban megfogalmazott feltételt nem teljesíti vagy a tilalmat megszegi érinthet –személyi jellegű jogot (szabadságvesztés) és –vagyoni jellegű jogot (pl. kártérítés)

81 81 Szankció 2 A szankcióhoz szükséges, hogy azt állami szerveknek ki kell kényszerítenie! (De időnként a szankció nem csak negatív, hanem előny is lehet, pl. adókedvezmény igénybe vétele – ilyen főleg a gazdasági jogban található)

82 82 Példák 1 Hipotézis: a gyógyszernek jóváhagyott alkalmazási előirata van Diszpozíció: aki nem e szerint alkalmazza, az engedély nélküli orvosbiológiai kutatást végez Szankció: 5 évig terjedő szabadságvesztés

83 83 Példák 2 A hipotézis és a diszpozíció nyelvtanilag gyakran összeolvad: aki a gyógyszert nem a jóváhagyott alkalmazási előirata szerinti javallatban használja, az engedély nélküli orvosbiológiai kutatást végez – Szankció: max. 5 év Aki mást megöl, az bűntettet követ el, szankció: 5-15 év szabadságvesztés

84 84 A jogi norma tehát egy teljes, követhető magatartásszabály egymás nélkül nem értelmezhető jogi mondatokból (jogtételekből) áll (§ vagy bekezdés) egy jogi mondat több norma része is lehet pl. BTK: a bűncselekmény föltételezi a szándékos magatartást de egy norma jogi mondatai gyakran más- más helyen a jogszabály különböző helyein is lehetnek

85 85 A norma jogi mondatainak „megtalálásához” fajtáik: fogalom-meghatározó utaló megszorító kiterjesztő szankcionáló és a vélelem jogi mondatok

86 86 Jogi mondatok 1 Fogalom-meghatározó (=definíciók!) Utaló: hogyan juthatok el ahhoz a jogszabályhoz, amit alkalmazni kell (gyógyszertörvény: utal a termékfelelősségi törvényre) Megszorító: mikor kell a főszabálytól eltérni (gyógyszerengedélyezési rendelet: generikum esetén bioegyenértékűséget kell bizonyítni, s nem kell állatkísérletes farmakológia, toxikológia, valamint humán klinika)

87 87 Jogi mondatok 2 Kiterjesztő: a normát olyan esetben is alkalmazni kell, amire egyébként főszabályként nem vonatkozik (OEP- támogatás szempontjából bizonyos tápszerek a gyógyszerekkel azonos megítélés alá esnek) –Ez a – jogi értelemben vett - fikció alkalmazása: a jogalkotó valamely jelenséget egy másikkal azonosként kezel, noha nyilvánvaló, hogy nem azonosak Szankcionáló…

88 88 Vélelem Olyan állítás, ami az esetek többségében nem vitatott, valószínű, elfogadható! Bizonyítási teher annál jelentkezik, aki vitatja! (Megfordul!) Két fajtája: megdönthető vélelem pl. az ügyfél jóhiszemű eljárása hatósági eljárás során – példám megdönthetetlen vélelem pl. a gyerek fogantatásának időpontja

89 89 A jogi norma érvényessége és hatálya Érvényesség: a jogalkotó alkalmas (feljogosított) legyen a norma kibocsátására, tartsa be az eljárási szabályokat és a normát hirdesse ki Hatály(ba lépés): (amikor és ahogyan) a norma már követendő időbeli, területi, személyi-szervi

90 90 A jogi norma hatálya Időbeli a jogalkotó közvetlenül rendelkezik a kezdetéről, a végéről ritkábban pl. a már engedélyezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények 2011-ig maradhatnak forgalomban Területi a földrajzi terület, Magyarország, az EU Tagországok… Személyi a „jogalanyok” pl. gyógyszert kiadó gyógyszerész Szervi pl. az érintett államigazgatási szervek

91 91 A jogrendszer

92 92 Jogrendszer Adott térben és időben a jogi normák összessége. Koherens, ellentmondástól mentes (Hahaha!) Zárt, de fejlődik, átalakul A jogrendszer tagozódása: az árutermelő társadalom kialakulása óta (a feudalizmus után): közjog és magánjog

93 93 Közjog, magánjog Közjog: a közösség, az állami szervek szükségessége, hatásköre, az állampolgár és az állam viszonya… Főleg egyoldalú jogosultságok és kötelezettségek Magánjog: mellérendelt tulajdonosok viszonya (a diszpozitív normák a meghatározóak)

94 94 Közjog és magánjog tehát Közjog: olyan jogviszonyok, amelyek (legalább) egyik alanya az állam, vagy annak egy közhatalmi funkciót ellátó szerve (lehet: állami szervek állnak szemben egymással!) Magánjog: olyan jogviszonyok, amelyekben egyének állnak szemben egymással

95 95 Jogágak A jogrendszer jogágakra tagolódik (=azonos társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályoznak) alkotmányjog polgári jog polgári eljárásjog büntetőjog büntető eljárásjog munkajog közigazgatási jog szövetkezeti jog földjog családi jog nemzetközi jog nemzetközi magánjog pénzügyjog

96 96 Jogviszony

97 97 A jogviszony Valamilyen társadalmi viszonyból akkor lesz jogviszony, ha a jog szabályozza (jogilag szabályozott társadalmi viszonyok) Elemei: alanya, tárgya, tartalma

98 98 A jogviszony alanya =jogképes személy =jog illet(het)i meg, ill. kötelezettségek terhel(het)ik (Nem azonos a cselekvőképességgel!) természetes személy jogi személyiséggel rendelkező szerv/szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező szerv/szervezet az állam maga

99 99 Cselekvőképesség =olyan szintű belátási képesség, ami lehetővé teszi, hogy saját nevében tegyen jognyilatkozatot (pl. vagyonjogban) 18 éves kortól év között korlátozottan cselekvőképes bíróság megállapíthat cselekvőképtelenséget óriási jelentőség pl. a klinikai vizsgálatokba való beleegyezési nyilatkozat szempontjából!

100 100 A jogviszony tárgya és tartalma Tárgya: amire irányul (jogosultság vagy szolgáltatás) Tartalma: valamennyi jog és kötelezettség ami a jogalanyt megilleti az adott jogviszonyból eredően

101 101 Jogviszonyok, jogi tények A jogviszonyok jogi tények hatására jönnek létre, módosulnak és szűnnek meg Jogi tények: -emberi tények -az emberi magatartástól független körülmények -állami aktusok -szervezeti belső normák -egyéb jogi eszközök

102 102 Az emberi magatartás a jogi tényekben Lehet megengedett és tilos A megengedett típusú jogügylet: jogi hatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat pl. végrendelet

103 103 Jogi tények, emberi körülmények Objektív és szubjektív emberi körülményeket a jogalkotó jogi tényekké nyilváníthat, adott jog-viszony keletkeztetésére születés: állampolgári jogviszony életkor: választójog gyakorlása halál: öröklés…

104 104 Emberi magatartástól független körülmények is nyilváníthatók jogi tényeknek jogviszonyok keletkeztetésére pl. árvíz, földrengés: tulajdoni, szükségállapot bevezetése, stb. korlátozások Állami aktusok vezetői utasítás, szabályzat…

105 105 A jogviszonyból eredő jogok érvényesítése 1 Az igény érvényesítése – bizonyos kivételekkel – csak határidőn belül! Jogvesztő határidő: jelesül az államigazgatásban, ha letelik, végérvényesen lezárja a felek közötti jogkapcsolatot Elévülés: az igény nem szűnik meg, de a kikényszerítő állami kényszer igen!

106 106 A jogviszonyból eredő jogok érvényesítése 2 Az elévülési idő meghosszabbítása: ha a jogalany objektív okból nem tudta igényét érvényesíteni külföldön volt, kómába esett Megszakadás: törvény által meghatározott esetekben „megáll az óra” államigazgatási eljárásban hiánypótlásra fölszólítás Néha törvény kizárja az elévülést háborús bűntett

107 107 Ismét: jogalkotás és jogalkalmazás

108 108 Jogalkotás Szerepe egyre nagyobb, mert ez teremti meg a jogbiztonságot Sajátságai: előtérbe kerül a rendeleti szint pl. az OGYI megnevezése számuk egyre nő nő a szervezetek magatartását szabályozó normák száma, főleg a közigazgatási területen

109 109 Jogkövetés Mind a jogalanyok, mind az intézkedő szervek a jogi normák szerint járnak el (jogkövető magatartás) Ellentéte: jogsértés

110 110 Jogalkalmazás Két értelem: a jogalanyok jogkövető magatartása szűkebb értelemben: csak az állami szervek (kivételesen: társadalmi szerv is) tudatos jogkövető magatartása: egyedi jogviszonyt keletkeztet, módosít, megszüntet. Konfliktuskezelés Jogszabály alapján döntést: pl. ítéletet, vagy államigazgatási határozatot hoz

111 111 Jogalkotás, -alkalmazás Jogalkotó lehet egyben jogalkalmazó is (pl. Minisztérium), de: a jogalkalmazó nem alkothat jogot (de azzal, hogy hogyan érti, s ezt hogyan kommunikálja - ez pl. a “soft law” - nagyon sokmindent elérhet, mert ezt a legtöbben a “jogként élik meg”

112 112 Jogalkalmazó Bíró(ság) Hatóság vezetője vagy erre feljogosított munkatársa Hatósági (államigazgatási) feladatokkal felruházott egyéb intézmény vezetője, erre feljogosított munkatársa (Önkormányzati) jegyző §

113 113 Jogalkalmazói “jog-képződés” - különbségek Az USA-ban a jogalkalmazó szabályai formálisan is kötelezőek, az európai kontinensen nem, az angol jog a kettő között (s ehhez közelít az EU is) Ezért kell vigyázni, más ország szabályai mechanikusan nem ültehetők át!

114 114 „Soft law” = szakmai szabály („kvázi-jogszabály”) Hatósági, Szakmai Kollégiumi irányelv, módszertani levél… Jogászi megközelítés: „nem kötelezőek” - de: jó ok nélkül ne térj el tőle! Mert: a jogszabályt fejti ki (nem „értelmezi”! Miért!) jogszabály hivatkozik rá „így elfogadom” (másképp is, ha találsz ugyanerre vezető megoldást) - a többség arra kíváncsi, hogy hogyan jár el helyesen...

115 115 Miért fontosak a kvázi-jogszabályok az egészségügyben? Az egészségügyben (gyógyítás) rengeteg eseti döntés, az általános szabályokat magyarázni kell Igen gyorsan fejlődik, a valódi jogalkotás nem tudja követni

116 116 A kvázi-jogszabályok „ereje” A bíróság szakmai szabályként fogadja el, eltérés lehetséges, de indokolni és megvédeni kell Ez a „tőle elvárható” cselekvés, a szakmai felkészültség mértéke

117 117 „Kvázi-jogszabályok” és az EU Az EU-ban létük és alkalmazásuk természetes, sokkal elterjedtebb, és sokkal inkább kötelezőként kezelik ezeket, mint nálunk (lásd pl. a gyógyszerek forgalomba hozatalát megelőző értékelésnél)

118 118 Álljunk meg egy szóra! Próbáljuk megkeresni, hogy a gyógyszerészetben mi milyen szabálynak számít! Gyógyszerkönyv FoNo A gyógyszerek alkalmazási előírása és betegtájékoztatója

119 119 Jogszabály? Szakmai szabály? Mi a Gyógyszerkönyv? 28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról az OGYI szerkeszti miniszter által kinevezett Szerkesztő Bizottság segítségével, két kiadás között az OGYI módosíthatja is — mégis „jogszabályi szinten” van!

120 120 Jogszabály? Szakmai szabály? Mi a FoNo? 64/2004. (VII. 27.) ESzCsM rendelet a Szabványos Vényminták Gyűjteménye VII. kiadása alkalmazásáról noha az OGYI felelős a szerkesztéséért, nevezi ki a Szerkesztő Bizottságot, s ezt is módosíthatja határozattal!

121 121 Jogszabály? Szakmai szabály? A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek alkalmazási előirata A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek alkalmazási előirata („szakember- tájékoztató”) Ez szakmai szabály (OGYI hozza = azaz államigazgatási határozat, címzettje a forgalomba hozatali engedély jogosultja, csak számára lenne kötelező), de… …jogszabály (majd beszélünk róla) szerint „az orvos… a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket az alkalmazási előiratukban közölt javallatban rendeli…” = az orvos számára a javallat jogszabály-szintű!

122 122 Itt a jogi alaptan vége! Ugye, még ébren vannak?!

123 123 Ha nem, még egy kicsit ébredjenek föl… Nézzük, milyen tételek lesznek a jogi alaptanból!

124 124 Jog, jogszabályok és egyéb szakmai irányítás Mi a jog? Funkciója, kialakulása. Jog- források (kétféle értelme, felsorolásuk) Jogszabályok (felsorolás!) és hierarchiájuk. A jogszabályok egyes részei Az állami és szakmai irányítás nem- jogszabályi eszközei

125 125 A jogi norma lényeges elemei, a jogi mondatok a jogi norma érvényessége a jogi norma hatálya Mi a vélelem?

126 126 Jogrendszer, jogalkotás, a jogi felelősség A jogrendszer felépülése. Jogviszony (alanya, tárgya, a jogi tények. A jogviszonyból eredő jogok érvényesítése) Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés

127 127 Menni fog? (most még ugyan csak bámulnak rá, de ha eljárnak előadásra, fog!)


Letölteni ppt "11 Justitia. 22 Jogi alapismeretek 33 De mi az ördög az, hogy jogi alapismeretek? (Jogi alaptan)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések